Szabadság. Az Egyetem munkavállalóját huszonegy nap alapszabadság illeti meg. Az oktató, kutató, tanár munkakörben foglalkoztatott munkavállalókat az Mt. 117. § (1) bekezdésében foglalt pótszabadságok helyett egységesen 25 nap pótszabadság illeti meg. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) szerint pedagógus, továbbá pedagógiai asszisztens, szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász munkakörben foglalkoztatottakat az Nkt. 65. § (10) bekezdésében meghatározott pótszabadság illeti meg. A gyermek nevelése miatti pótszabadság (Mt. 118. §) és a fogyatékossági támogatásra jogosult munkavállaló pótszabadsága (Mt. 120. §) oktató, kutató, tanár munkakörben foglalkoztatott munkavállalót az előző bekezdésben írt szabadságon felül illeti meg. A nem oktató, kutató, tanár munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra az Mt. 117. § (1) bekezdés abban az esetben alkalmazandó, amennyiben pótszabadságának mértéke az ott meghatározottak alapján magasabb, mint a következő pontban megjelölt pótszabadság mértéke. A nem oktató, kutató, tanár munkakörben foglalkoztatott munkavállalót
Szabadság. A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben szabadság illeti meg, amely alap és pótszabadságból állhat. A munkaviszony szünetelésének időtartamára a következő esetekben jár szabadság: – keresőképtelenséget okozó betegség – szülési szabadság – 10 éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása céljából kapott fizetés nélküli szabadság első éve – 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság – tartalékos katonai szolgálat időtartamára, – minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre átlagkereset, illetve távolléti díj jár. Az alapszabadság évente 20 munkanap, amely az életkorral növekszik: betöltött életkor szabadság (munkanap) 24 20 25–27 21 28–30 22 31–32 23 33–34 24 35–36 25 37–38 26 39–40 27 41–42 28 43–44 29 45 30
Szabadság. A dolgozó évi rendes szabadságának mértékére a közalkalmazottak jogállásáról a szóló 1992. évi XXXIII. törvény előírásai az irányadók. A szabadság évi ütemezésének elkészítése az intézményvezető feladata. A szabadság engedélyezésére és a fizetés nélküli szabadság engedélyezésére az intézményvezető jogosult. A dolgozókat megillető, és kivett szabadságról nyilvántartást kell vezetni.
Szabadság. A munkavállalót a Munka Törvénykönyv előírása szerinti szabadság illeti meg. (Az alapszabadság 20 nap, mely a munkavállaló életkorától függően emelkedik.) A szabadság kiadásának időpontját - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg. A szabadság egynegyedét a munkavállaló által megjelölt időpontban kell kiadni. A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A munkavállaló szabadságigényét - eltérő megállapodás hiányában - év elején a szabadságolási ütemterv kitöltésével közli. Az ütemezett és a munkáltató részéről visszaigazolt szabadság kiadásától, illetve kivételétől csak különlegesen indokolt esetben lehet eltérni.
Szabadság. Munkában töltött idő alapján meghatározott • Alapszabadság (20 nap/év) • Életévtől függően pótszabadság (25-45 évig max 10 nap) • 16 évnél fiatalabb gyermek meglétekor (maximum 7 nap) • Egyéb szabadságok – Betegszabadság (15 nap) – Szülési szabadság – Fizetés nélküli szabadság – Stb. • Igazolt távollét – Távolléti díj járhat érte (jogszabály/megállapodás) – Javasolt előre egyeztetni – Lehet • Fizetett távollét • Fizetés nélküli távollét • Igazolatlan távollét – Munkajogi következményei lehetnek – Kedvezőtlen elbírálás lehet az eredménye • Munkaszüneti nap – Jogszabályban rögzített napok (például: nemzeti ünnepek) – Fizetés jár ezekre a napokra • Szabadnap – Munkaidőkeret függvénye – Egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén keletkezhet • Egyik nap több mint 8 óra • Másik nap kevesebb mint 8 óra • Adott időszakra átlag 8 óra kell, hogy kiadódjon
Szabadság. Az éves rendes és rendkívüli szabadság kivételéhez előzetesen az intézményvezetővel és óvodavezető helyettessel egyeztetett tervet kell készíteni. A rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére minden esetben csakaz intézményvezető jogosult. A dolgozók éves rendes szabadságának mértékét a közalkalmazottak jogállásáról szóló, valamint a Munka Törvénykönyvében foglalt előírások szerint kell megállapítani. A dolgozókat megillető, és kivett szabadságról nyilvántartást kell vezetni. szabadságolás nagy része nyáron történik Az intézmény a tanulásban, továbbképzésben azokat a dolgozókat támogatja, akik kiegészítő képzetségükkel hozzájárulnak a színvonalasabb munkavégzéshez. A továbbképzés szabályai: ⮚ Mindenki köteles írásban kérni, továbbtanulását, akár diploma megszerzéséről, akár továbbképzésről van szó. ⮚ Felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok idején köteles igazolni, hogy beiratkozott az adott félévre. ⮚ Xxxxxxx leadni a továbbtanuló dolgozó a konzultációs időpontokat. A részletes szabályozást a Továbbképzési terv és az éves Beiskolázási terv tartalmazza.
Szabadság. A Munkavállalót az Mt. 122. §, valamint a Munkáltató Foglalkoztatási követelményrendszere, Kollektív Szerződése, valamint az egyéb vonatkozó szabályzatainak rendelkezése szerint meghatározott mértékű alap- és pótszabadság illeti meg. A szabadságot – a jogszabályokban meghatározott kivételekkel – az esedékesség évében kell kivenni és kiadni.
Szabadság. (1) A dolgozók szabadság ütemtervét a tárgyév március 31. napjáig kötelező megírni.
Szabadság. Mt. 122. § (1) A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki.
Szabadság