Szabadság. A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap és pótszabadságból áll. A közalkalmazottak szabadságának és a szabadság kiadásának szabályai a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban. A szabadság kiadása a munkáltató joga és kötelezettsége, a kiadás előtt azonban a munkálta- tónak meg kell hallgatnia a munkavállalót. A szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési kötelezettsége alól (a 14 napba a heti pihenő- nap és a munkaszüneti nap is beleszámít), de ettől az előírástól a felek közös megegyezéssel eltérhetnek. A munkaviszony első három hónapját kivéve a munkavállaló jogosult arra, hogy 7 munkanap szabadságot kérésének megfelelően legfeljebb két részletben adjon ki a munkáltató – év köz- ben kezdődő munkaviszony esetén ennek arányos részét. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell és a munkavállalónak is ezt a határidőt kell megtartania a rendelkezési körébe tartozó hét munkanap szabadságot érintően. A dolgozókat megillető, és kivett szabadságról nyilvántartást kell vezetni. Az intézményben a szabadság nyilvántartás vezetéséért a bölcsődevezető és a helyettese fele- lős.
Szabadság. Az Egyetem munkavállalóját huszonegy nap alapszabadság illeti meg. Az oktató, kutató, tanár munkakörben foglalkoztatott munkavállalókat az Mt. 117. § (1) bekezdésében foglalt pótszabadságok helyett egységesen 25 nap pótszabadság illeti meg. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) szerint pedagógus, továbbá pedagógiai asszisztens, szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász munkakörben foglalkoztatottakat az Nkt. 65. § (10) bekezdésében meghatározott pótszabadság illeti meg. A gyermek nevelése miatti pótszabadság (Mt. 118. §) és a fogyatékossági támogatásra jogosult munkavállaló pótszabadsága (Mt. 120. §) oktató, kutató, tanár munkakörben foglalkoztatott munkavállalót az előző bekezdésben írt szabadságon felül illeti meg. A nem oktató, kutató, tanár munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra az Mt. 117. § (1) bekezdés abban az esetben alkalmazandó, amennyiben pótszabadságának mértéke az ott meghatározottak alapján magasabb, mint a következő pontban megjelölt pótszabadság mértéke. A nem oktató, kutató, tanár munkakörben foglalkoztatott munkavállalót
Szabadság. Az éves rendes és rendkívüli szabadság kivételéhez előzetesen a szakmai vezetőkkel egyeztetett szabadságolási ütemtervet kell készíteni. A szakmai vezetők ennek érdekében minden év január hónapjának végéig a vezetésük alá tartozó dolgozók tekintetében szabadságolási ütemtervet kötelesek készíteni és azt az intézményvezetőnek leadni. Szabadságát csak az a dolgozó kezdheti meg, akinek a szabadságos tömbben a szakmai vezetője aláírásával igazolta, hogy a helyettesítéséről megfelelően gondoskodott és az intézmény vezetője a szabadságát engedélyezte. A rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére minden esetben csak az intézményvezető jogosult. A dolgozókat meg illető és kivett szabadságról nyilvántartást kell vezetni. Az intézményben a szabadság nyilvántartás vezetéséért a gazdasági ügyintéző a felelős.
Szabadság. ▪ mini bölcsődében nevelői munkát végzők szabadsága - Nevelői munkát végzők alapszabadsága a „D” fizetési osztályban évi húsz munkanap, az - 25 nap pótszabadságra jogosult a bölcsődei intézményvezetői, vezetői, kisgyermeknevelői munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott. - Gyermekek után járó pótszabadság: egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több gyermek után összesen hét munkanap pótszabadság jár. Ha a gyermek fogyatékos, a pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő. Nagyon lényeges, hogy a pótszabadság nem csak annak a szülőnek jár, aki nagyobb szerepet vállal a gyermek nevelésében, hanem mindkét szülőnek. A gyermeket a születésének évében kell először figyelembe venni, utoljára pedig abban az évben, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. ▪ mini bölcsődében nem nevelői munkát végzők szabadsága - A nem nevelői munkát végző közalkalmazottakat - köztük a bölcsődei dajkát is - a Kjt. alapján évi 20 munkanap alapszabadság, valamint a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság illeti meg (az 1. fizetési fokozatban e címen pótszabadság nem jár). Az Mt. alapján megilleti még a gyermek után járó pótszabadság.
Szabadság. Az éves rendes és rendkívüli szabadság kivételéhez előzetesen a munkahelyi vezetőkkel egyeztetett tervet kell készíteni. A rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére minden esetben csak a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. A dolgozók éves rendes szabadságának mértékét a közalkalmazottak jogállásáról szóló, valamint a Munka Törvénykönyvében foglalt előírások szerint kell megállapítani. A dolgozókat megillető és kivett szabadságról nyilvántartást kell vezetni. Az intézményben a szabadság nyilvántartás vezetéséért a Herendi Polgármesteri Hivatal munkaügyi ügyintézője a felelős.
Szabadság. Munkában töltött idő alapján meghatározott • Alapszabadság (20 nap/év) • Életévtől függően pótszabadság (25-45 évig max 10 nap) • 16 évnél fiatalabb gyermek meglétekor (maximum 7 nap) • Egyéb szabadságok – Betegszabadság (15 nap) – Szülési szabadság – Fizetés nélküli szabadság – Stb. • Igazolt távollét – Távolléti díj járhat érte (jogszabály/megállapodás) – Javasolt előre egyeztetni – Lehet • Fizetett távollét • Fizetés nélküli távollét • Igazolatlan távollét – Munkajogi következményei lehetnek – Kedvezőtlen elbírálás lehet az eredménye • Munkaszüneti nap – Jogszabályban rögzített napok (például: nemzeti ünnepek) – Fizetés jár ezekre a napokra • Szabadnap – Munkaidőkeret függvénye – Egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén keletkezhet • Egyik nap több mint 8 óra • Másik nap kevesebb mint 8 óra • Adott időszakra átlag 8 óra kell, hogy kiadódjon
Szabadság. A Munkavállalót az Mt. 122. §, valamint a Munkáltató Foglalkoztatási követelményrendszere, Kollektív Szerződése, valamint az egyéb vonatkozó szabályzatainak rendelkezése szerint meghatározott mértékű alap- és pótszabadság illeti meg. A szabadságot – a jogszabályokban meghatározott kivételekkel – az esedékesség évében kell kivenni és kiadni.
Szabadság. (1) A dolgozók szabadság ütemtervét a tárgyév március 31. napjáig kötelező megírni.
(2) A szabadság kiadására a munkáltatói jogkört gyakorló vezetők jogosultak.
(3) Az alapszabadság egynegyedét a vezető a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, a közalkalmazotti jogviszony első három hónapját kivéve. Az erre vonatkozó igényt a közalkalmazott – sürgős esetet kivéve – legalább 10 nappal előbb köteles bejelenteni.
(4) A szabadság többi részét, a közalkalmazott előzetes meghallgatása után adható ki A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. A jogszabályban előírt kötelező eseteken kívül munkáltatói mérlegelési jogkörben a közalkalmazott kérelmére: - egy évig terjedő fizetésnélküli szabadság engedélyezhető, elsősorban a közalkalmazott érdekében álló hazai vagy külföldi képzésre, továbbképzésre; - egy évig terjedő fizetésnélküli szabadság engedélyezhető, amely egy alkalommal újabb egy évre meghosszabbítható, külföldi munkavállalás céljából; A fizetésnélküli szabadság engedélyezésére az intézmény igazgatója jogosult. A Marcali Művelődési Központ igazgatója – ötévenként egy alkalommal –tudományos fokozat megszerzése, tankönyv, egyéb mű megírása és más meghatározott kutatási feladat ellátása céljából legfeljebb 1 év időtartamra munkamentes kutatási, alkotó időszakot engedélyezhet, a megállapodásban rögzített feltételek alapján.
Szabadság. A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben szabadság illeti meg, amely alap és pótszabadságból állhat. A munkaviszony szünetelésének időtartamára a következő esetekben jár szabadság: – keresőképtelenséget okozó betegség – szülési szabadság – 10 éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása céljából kapott fizetés nélküli szabadság első éve – 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság – tartalékos katonai szolgálat időtartamára, – minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre átlagkereset, illetve távolléti díj jár. Az alapszabadság évente 20 munkanap, amely az életkorral növekszik: betöltött életkor szabadság (munkanap) 24 20 25–27 21 28–30 22 31–32 23 33–34 24 35–36 25 37–38 26 39–40 27 41–42 28 43–44 29 45 30
Szabadság. (1) A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki.