A szerződés biztosítékai 8.1. Amennyiben Vállalkozó a jelen Szerződésben, valamint a Műszaki Leírásban rögzített feladatait olyan okból, amelyért felelős, késedelmesen, hibásan vagy egyáltalán nem teljesíti, kötbért köteles fizetni Megrendelő részére az alábbiak szerint.
A szerződést biztosító mellékkötelezettségek A Cofidis kizárólag Lízingszerződések esetében alkalmaz szerződést biztosító mellékkötelezettséget, az alábbiak szerint:
8.1 A Cofidis az Adóssal szembeni követelése biztosítására a szerző- dést biztosító mellékkötelezettségek vállalását írhatja elő, különösen készfizető kezesség vállalását, a pénzügyi lízingbeadás tényének a hi- telbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyeztetését, az Adós Cofidisszel kötött ügyletére vonatkozó szerződésnek, illetve a Cofidis által az ügy- let kapcsán kért biztosítéki szerződéseknek (pl. kezesi szerződés) az Adós költségén történő közjegyzői okiratba foglalását.
8.2 A szerződés biztosítékainak szolgáltatására vonatkozó kötelezett- ség azon a napon tekintendő a Cofidis javára teljesítettnek, amikor a megfelelő biztosítékot, illetve az azt megtestesítő és/ vagy annak igazolására szolgáló okiratot a Cofidis által előírt módon és formában a Cofidis rendelkezésére bocsátják.
8.3 Az Általános Szerződési Feltételekben meghatározott szerződés- szegés esetén a Cofidis jogosult bármely, a joggyakorlás időpontjában hatályos jogszabályok által megengedett eszköz igénybe vételével kielégítést keresni a biztosítékból oly módon, hogy az a Cofidis meg- ítélése szerint a követelésének kielégítését a legeredményesebben szolgálja, és amit az Adós tűrni köteles.
egyszeri díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BEÁF”) ◼ A szerződés alanyai ◼ Területi hatály ◼ Fogalmak ◼ A befektetéssel kapcsolatos tudnivalók ◼ A befektetés és befektetési lehetőségek módosítása ◼ A szerződés létrejötte ◼ A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete ◼ A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló ◼ Biztosítási események és szolgáltatások ◼ A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai ◼ A szerződésen érvényesített levonások ⏵◼ A szerződésen történő jóváírások: ⏵◼ Maradékjogok, részleges visszavásárlás ◼ A szerződés módosítása ◼ A kockázatviselés és a szerződés megszűnése ◼ A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek ◼ A közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése, mentesülések, kizárások ◼ Egyéb rendelkezések „Life Planet ×1” egyszeri díjas, befektetési egységekhez kötött élet- biztosítás különös feltételei („KF”)
A szerződés teljesítése 7.1. A munkaterület átadásának határideje a szerződéskötést követő 8 nap (ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, akkor legkésőbb azt követő munkanap). Megrendelő a hatósági bejelentéseket a szerződéskötést követő első munkanapig teljesíti.
7.2. Megrendelő a munkaterület átadásával egyidejűleg a víz és elektromos energia lehetséges csatlakozási pontok helyét bemutathatja.
7.3. Szerződő felek a Vállalkozó teljesítési határidejét a fentiekben megjelölt határidők betartásában jelölik meg. A Megrendelő kötbérigénye a fenti határidők alapulvételével az esetben áll fent, ha a Vállalkozó nem szerződésszerűen teljesít. Amennyiben a Vállalkozó késedelméből eredően Megrendelőnek harmadik féllel szemben, így elsősorban támogatást nyújtó szervezettel szemben kártérítési és/vagy kötbérfizetési és/vagy támogatás visszafizetési kötelezettsége merül fel, úgy a Vállalkozó köteles a Megrendelő által fizetendő kártérítést és/vagy kötbért és/vagy egyéb fizetési kötelezettségének megfelelő összeget a Megrendelőnek azonnal, de legkésőbb annak felmerülését követő harminc (30) napon belül a Megrendelőnek megtéríteni. Megrendelő ezen összegeket jogosult a vállalkozói díjba beszámítás útján érvényesíteni, vagy bármely biztosítékból érvényesíteni.
7.4. A Vállalkozó az elvállalt munkákat a hatályos jogszabályok, hatósági előírások, kötelező szabványok, műszaki normatívák betartásával I. osztályú minőségben, hiba és hiánymentesen köteles teljesíteni, amelyek együttesen feltételei a szerződésszerű teljesítésnek. Vállalkozó kötelessége az ÉME-ek, Műszaki Irányelvek, Technológiai Utasítások, Műszaki Feltételek, Alkalmazási Útmutatók előírásainak betartása. Szerződő felek kifejezetten rögzítik, hogy kizárólag az I. osztályú kivitelezés, továbbá hiba és hiánymentes teljesítés együttesen feltételei minősülnek a szerződésszerű teljesítésnek. A jelen szerződésben meghatározott vállalkozási díj I. osztályú anyagokra és I. osztályú minőségben elvégzett munkára vonatkozik. Azon munkanemekre, amelyekre I. osztályú minőségre vonatkozó előírás nincsen, vagy az nem egyértelmű, ott a Vállalkozó köteles a minőségi követelményeket előzetesen a Megrendelővel egyeztetni. A Megrendelő saját döntése szerint, ha a minőségében kifogásolt munkarész javítása aránytalan a hiba mértékéhez képest, élhet árcsökkentés eszközével is, de saját döntése szerint ragaszkodhat a teljes értékű javításhoz is.
7.5. A Felek rögzítik, hogy a Vállalkozó akkor teljesít, amikor az építési és szerelési Munkákat kompletten befejezi, és azokat átadja a Megrendelőnek. A leszállított anyagok, áruk, berendezések és egyéb eszközök, amíg azok nem kerülnek beépítésre (továbbá beszabályozásra és próbaüzemre) és Megrendelő által átvételre, semmilyen formában sem tekinthetők teljesítésnek. Így a szerződés szerinti kötbérterhes végteljesítés feltétele a műszaki átadás-átvétel sikeres befejezése. (A végteljesítés vonatkozásában Megrendelő különösen felhívja a Vállalkozó figyelmét, hogy nem elegendő sem a készre jelentés, sem a műszaki átadás-átvétel megkezdése!)
7.6. Felek az egyes szakaszok teljesítési időpontjának a műszaki ellenőr által, a Részletes pénzügyi és műszaki ütemtervben meghatározott teljesítési kötelezettségek igazolását tekintik.
7.7. Felek a szerződés szerinti teljes körű teljesítés időpontjának a lezárt műszaki átadás-átvételt tekintik, melynek része a Megrendelő képviselője által elfogadott átadási dokumentáció.
7.8. A Vállalkozó köteles a tervdokumentáció egy példányát késedelem nélkül és folyamatosan javítani a munkák kivitelezése során foganatosított módosítások szerint.
7.9. A Megvalósulási tervrajzokat világos és jól áttekinthető, a Megrendelővel előzetesen egyeztetett, nyomtatott és digitális formában kell szolgáltatnia a Vállalkozónak a készre jelentés időpontjában 2 nyomtatott példányban a változások piros színű feltüntetésével, majd a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárásig kijavítva, továbbá dwg kiterjesztésű, továbbszerkeszthető és pdf digitális formában is átadni. A megvalósulási terveket tervlaponként az aláírásával hitelesíti a Vállalkozó képviselője és szakági rendnek megfelelő Felelős Műszaki Vezető is.
7.10. A Vállalkozó a megvalósulási dokumentáció részeként köteles átadni az üzemeltetési és karbantartási kézikönyveket 2 példányban. Ezek olyan mélységben készüljenek a Mérnök közreműködésével, hogy részletességük folytán a Megrendelő, illetve az érintett üzemeltető képes legyen üzemeltetni, karbantartani, beszabályozni és kijavítani annak bármely részét. A kézikönyveket a Vállalkozó köteles előzetesen egyeztetni a Megrendelővel, hatósági előírás esetén az illetékes szakhatóságokkal is. A munkákat nem lehet átadás-átvétel céljára előkészítettnek tekinteni mindaddig, amíg ezeket a kézikönyveket és terveket a Megrendelőnek át nem adták. Vállalkozó feladata az átadási dokumentáció részeként elkészíteni a jogszabályban meghatározottak szerint az építmény feltüntetési vázrajzot, valamint energetikai tanúsítást is.
7.11. Az átadás-átvételi eljárás során a Vállalkozó köteles a Megrendelő részére átadni a beépített anyagok, szerkezetek, műszaki berendezések megfelelőségi igazolásait (garancialeveleket, minőségi tanúsítványokat, stb.), valamint mindennemű olyan dokumentumot, amely a használatbavételi engedély kiadásához szükséges. A munkák műszaki átvétele csak a megvalósítási tervdokumentáció és a használatbavételi engedély kiadásához szükséges dokumentumok teljes körű átadása után fejeződhet be. A Vállalkozó által átadott dokumentumok ellenőrzését a Megrendelő köteles tíz (10) napon belül elvégezni és esetleges észrevételeit megtenni.
7.12. A határidők teljesítését, valamint az elvégzett munkák átvételét Vállalkozónak kell kezdeményeznie az átadás napjának megjelölésével, a Megrendelőnek írt előértesítéssel küldött készre-jelentéssel.
7.13. A Vállalkozó jogosult a rögzített határidők előtt is teljesíteni.
7.14. A kivitelezés befejezésekor a felek átadás-átvételi eljárást folytatnak le. Az épület átadás-átvételének időpontjáról a Vállalkozó legalább 15 nappal korábban köteles a Megrendelőt értesíteni (készrejelentés).
7.15. Az átadás-átvétel eljárást megelőzően az üzemi próbákat el kell végezni. Az üzemi próbák előtt meg kell győződni arról, hogy minden kialakított rendszer üzemi próbára alkalmas-e. Az erre vonatkozó nyilatkozatokat és jegyzőkönyveket a Megrendelő megbízottjának be kell mutatni. Az üzemi próba csak a Megrendelő megbízottjának írásos hozzájárulásával kezdődhet. A sikeres üzemi próba az átadás-átvételi eljárás megkezdésének feltétele.
7.16. Az átadás-átvétel eredményéről a felek jegyzőkönyvet vesznek fel. Ebben rögzítik a teljesítés megrendelő általi megvizsgálása alapján felfedezett mennyiségi hiányokat és minőségi hibákat, ezek összértékét, valamint a Megrendelő által érvényesíteni kívánt szavatossági igényeket (pl. hiánypótlási, illetve kijavítási határidők, igényelt díjleszállitás összege). A jegyzőkönyvben feltüntetett hibák tekintetében a szavatossági jogok érvényesítésére az elévülési idő az átadás-átvétel befejezésének napján kezdődik.
7.17. A Megrendelő nem tagadhatja meg az átvételt az épület olyan jelentéktelen hibái, hiányosságai miatt, amelyek a rendeltetésszerű használatot nem akadályozzák. Az elkészült munka rendeltetésszerű használatra való alkalmasságát a műszaki ellenőr határozza meg.
7.18. A Megrendelő a kivitelezési munkák átadás-átvételi eljárásának lezárásakor a rendeltetésszerű használatot nem akadályozó fennmaradt hibák, hiányok kijavításához, illetve pótlásához 15 napos póthatáridőt tűz ki, amely utána a fennmaradt szakszerűen ki nem javított hiba-hiány értékét a Megrendelő a jótállási biztosítékból érvényesíti.
7.19. A végszámla a Megrendelő által aláírt átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján kiállított, a szerződés teljesítését igazoló jegyzőkönyv eredeti aláírású példányának csatolásával nyújtható be.
7.20. Az átvétel jogszerű megtagadása esetén a Megrendelő póthatáridőt tűz ki. A póthatáridő kitűzése nem jelenti azt, hogy megrendelő a szerződéstől ne állhatna el, illetve nem mentesíti vállalkozót a szerződésszegés jogkövetkezményei alól.
7.21. A Felek a műszaki átadás-átvételtől számított egy éven belül utó-felülvizsgálati eljárást folytatnak le. Az utó-felülvizsgálati eljárást a Megrendelő készíti elő, kitűzi annak időpontját és meghívja arra a Vállalkozót, valamint az építési munkával érintett egyéb szervezeteket. A meghívót az eljárás megkezdésének napját megelőzően 5 nappal kell megküldeni, mellékelve ahhoz a Megrendelő által összeállított hibajegyzéket is. A Megrendelő az eljárásról a meghívottak jelenlétében jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni résztvevőknek a hibákkal, hiányokkal kapcsolatos nyilatkozatát és a Vállalkozó által elismert hibák kijavítására, illetve hiányok pótlására vállalt határidőt. Az utó-felülvizsgálat során észlelt és jegyzőkönyvezett hiányok pótlására, hibák kijavítására a Vállalkozó legkésőbb 30 napon belül köteles, kivéve ha az műszakilag nem lehetséges, de ez esetben a pótlást, javítást 15 napon belül meg kell kezdenie. Amennyiben a hiányok, hibák kezelésének módja a felek között nem egyértelmű, a Megrendelő részletes javítási technológiai leírás és/vagy terv jóváhagyásra való benyújtására kötelezheti a Vállalkozót, erre vonatkozó határidő (általánosan 8 nap) kitűzésével, ami a javítási határidőt nem hosszabbítja meg.
7.22. A Megrendelő érvényesen és szabályosan kezdeményezhet jótállási körbe tartozó javítást előzetesen meghirdetett közös bejárás nélkül a hiba részletes leírását tartalmazó levél útján is. Ekkor a javítási határidő az értesítéstől számítandó.
Szerződést biztosító mellékkötelezettségek 1. A Lízingbeadó, amennyiben a kockázatkezelési eljárás alapján megítélése szerint a lízingdíjak megfizetésének biztosítására - a Lízingbevevő hitelképességétől függően - a szerződés tárgyát képező gépjárművön kívüli egyéb biztosítékra van szükség, úgy további biztosítékként az alábbi szerződést biztosító mellékkötelezettségeket írhatja elő: • garancia • készfizető kezesség • zálogjog
Szakasz a Szerződés Teljesítése V.1 A szerződést kötő fél (felek)
V.1.1) A szerződést kötő fél (felek) 1
A biztosítási szerződés létrejötte 3.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre.
3.2. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (biztosítási kötvény) kiállítani.
3.3. Ha a fedezetet igazoló dokumentum a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a dokumentum kézhezvételét követően 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a fedezetet igazoló dokumentum átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. Lényeges eltérésnek minősül különösen a kockázatviselés időpontja és helye, a biztosítási összeg nagysága, a biztosítási díj összege és esedékessége, az egyes záradékok alkalmazása, a biztosító szolgáltatási kötelezettségét befolyásoló szolgáltatási csomag megválasztása.
3.4. Az ajánlattevő az ajánlatához annak megtételétől számított tizenöt napig van kötve.
3.5. A biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a szerződő fél ajánlatára annak beérkezésétől 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.
3.6. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától (kézbesítésétől, beérkezésétől) számított 15 napon belül – jogosult írásban visszautasítani. Ebben az esetben a biztosítási szerződés nem jön létre, és a biztosító az esetleg már előlegként befizetett díjat a szerződőnek (biztosítottnak) 30 napon belül visszafizeti.
3.7. Ha a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.
3.8. Amennyiben a biztosítási ajánlatot a biztosítási tevékenységről szóló mindenkor hatályos 2014. évi LXXXVIII. törvény („Bit.”) szerinti független biztosításközvetítő közvetíti, a biztosító számára a kockázat elbírálására nyitva álló 15 napos határidő az azt követő napon veszi kezdetét, amikor a független biztosításközvetítő a szerződő fél által aláírt biztosítási ajánlatot a biztosítónak átadta, vagy amikor az ajánlatot a biztosító részére kézbesítik. Ez irányadó arra az estre is, ha a szerződő fél képviseletében biztosítási alkusz tesz szerződéskötésre irányuló ajánlatot.
3.9. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a jelen Általános Kárbiztosítási Feltételtől vagy az egyes kárbiztosítások különös feltételétől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést e feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül írásban nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
3.10. A biztosítási szerződésnek minősül a szerződés megkötésére irányuló írásba foglalt ajánlat, illetőleg elektronikus szerződéskötés esetén a szerződő fél által elküldött ajánlat, annak esetleges mellékletei, a szerződő fél által a szerződéskötést megelőzően megismert és elfogadott általános szerződési feltételek, a szerződő felek által egyedileg megtárgyalt feltételek, valamint a fedezetet igazoló dokumentum (biztosítási kötvény) együttesen.
Szerződő Biztosított 1.1.1. A jelen feltételek szerint biztosított a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) név szerint megnevezett olyan természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, akinek a vagyontárgy megóvásához érdeke fűződik (a továbbiakban: biztosított), különösen: - a tulajdonos, vagy a tulajdonostársak, tulajdoni hányaduk arányában - lakásbérlő, bérlőtárs, bérleti hányaduk arányában továbbá a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) meg nem nevezett, de a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában a kockázatviselés helyén állandó jelleggel ott lakó, az előző pontok szerinti biztosított(ak) közeli hozzátartozója és hozzátartozója.
1.1.2. A szerződő a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) megnevezett biztosított, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakban: Szerződő). A Biztosító a jognyilatkozatokat a szerződőhöz intézi.
1.1.3. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a Biztosítottra száll át. Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit - ideértve a biztosítási díjat is - megtéríteni.
A biztosító szolgáltatásának feltételei 3.1 A jogvédelmi szolgáltatásra vonatkozó igényt a Biztosított köteles a biztosítási esemény bekövetkezését követően haladéktalanul a biztosító felé bejelenteni.
3.2 A szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító előzetes hozzájárulása szükséges.
3.3 A felmerült költségeket a biztosító közvetlenül fizeti az adott hatóságnak, illetve szolgáltatónak (az eredeti számla benyújtását követően).
3.4 A Biztosított köteles a kárrendezéshez szükséges iratokat a biztosítónak a biztosítási esemény bekövetkezését követően haladéktalanul eljuttatni.
A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI 1. A szerződő/biztosított köteles a szállítások megkezdése előtt gondoskodni arról, hogy:
a) a gépjármű a KRESZ szabályai szerinti üzemeltetési és műszaki közlekedésbiztonsági előírásoknak megfelelő állapotban legyen, és
b) az érintett áru felvételére és fuvarozására alkalmas állapotban legyen.
2. A szerződő/biztosított köteles a biztosítási esemény bekövetkezte után:
a) minden tudomására jutott kárt haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül a biztosítónak, illetve annak megbízottjának írásban bejelenteni, és a rendelkezésére álló, a káreseményre vonatkozó valamennyi okmányát a biztosítónak megküldeni,
b) a káresemény bekövetkezését, annak okát és a károsodás mértékét igazoló, és a IX. Fejezet 6. pontjában meghatározott dokumentumokat a biztosító rendelkezésére bocsátani, amelyből az igényjogosult személye, valamint a káreset jogalapja és összegszerűsége megállapítható. A felsorolt dokumentumokon, okiratokon kívül a biztosítottnak, illetve a károsultnak joga van a károk és költségek igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesítse.
c) a károk enyhítéséről, a további károk megelőzéséről gondoskodni, továbbá a kárbejelentéshez mellékelve, a kárüggyel összefüggésben rendelkezésre álló valamennyi dokumentumot a biztosító rendelkezésére bocsátani, illetőleg a biztosító részére a felvilágosítást megadni,
d) haladéktalanul értesíteni a biztosítót abban az esetben is, ha tudomására jutott, hogy a rendelkezésre jogosult egyáltalán nem, illetve csak értékcsökkenéssel hajlandó átvenni az árut, hogy ezzel lehetőséget adjon a biztosítónak az esetleges kárenyhítési, illetve a kármegállapításban való közreműködésre.
3. A biztosított a kár megállapításához - amennyiben azt a kár jellege és/vagy mértéke indokolja - jogosult kárszakértőt igénybe venni, de kizárólag a biztosító előzetes írásbeli hozzájárulásával. A kárszakértői munkával kapcsolatban felmerülő költségeket a biztosító megtéríti.
4. A szerződő/biztosított a biztosító beleegyezése nélkül önrészesedése feletti igény elismerésére nem jogosult, illetőleg az ilyen elismerés a biztosítóval szemben hatálytalan.
5. A szerződő/biztosított köteles a harmadik féllel szemben a visszkereseti igények érvényesítését megfelelően biztosítani, az ehhez szükséges valamennyi eredeti okmányt, bizonylatot a biztosító rendelkezésére bocsátani.
6. A biztosított a tulajdonosi összetételének változásait köteles a biztosítónak 5 munkanapon belül jelenteni. A kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén biztosító jogosult a biztosítási szerződést azonnali hatállyal felmondani.
7. A IX. Fejezet 1. a), 1. b), 2. a), 2. c), 2. d) és 5. pontjaiban foglalt kötelezettségek biztosított által történő megszegése esetén a biztosító jogosult a kárigény elutasítására.
