Common use of A tényállás minősítése Clause in Contracts

A tényállás minősítése. A Felügyelet megállapította, hogy a Befektetési vállalkozás nem biztosította az Ügyfél azonosítására vonatkozó Üzletszabályzatának 8.1.4.1. pontja – illetőleg 8. 3. pontjában – foglalt előírás teljesülését, azaz nem teljesítette azt, hogy utólag ellenőrizhető legyen az, hogy a megbízások megadása valóban az Ügyféltől származik-e. A Befektetési vállalkozás a Bszt. 18. § (1) bekezdés g) pontja alapján köteles biztosítani a szabályzataiban, így az Üzletszabályzatában foglalt az ügyfél azonosításra vonatkozó rendelkezések ellenőrizhetőségének a teljesülését, amely nyilvánvalóan azt jelenti, hogy a Befektetési vállalkozás kellő gondossággal köteles eljárni annak érdekében, hogy a pénzügyi eszközökkel, pénzeszközökkel kapcsolatos megbízások utólag ellenőrizhető módon kerüljenek felvételre, a megbízás során pedig a Befektetési vállalkozás azonosítsa az Ügyfelét, ezzel ellenőrizve, hogy a megbízásokat ténylegesen az arra jogosult adja-e a számára. A jelen esetben, a hangfelvételek meghallgatása, valamint a rendelkezésre bocsátott számlakivonatok alapján megállapítható, hogy a Befektetési vállalkozás a megbízások felvételekor az Ügyfél azonosítását nem végezte el, így nem győződött meg arról, hogy a megbízásokat – a számlakivonatokban szereplő adattartalommal – ténylegesen az arra jogosult személy adja-e a számára. A fentiekre tekintettel a Felügyelet megállapította, hogy a Befektetési vállalkozás megsértette a Bszt. 18. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltakat, mivel nem biztosította az Üzletszabályzatban rögzített, az Ügyfél azonosításra vonatkozó rendelkezések betartását, azaz az ellenőrizhetőség követelményének teljesülését. A Felügyelet megállapította, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) által védeni rendelt érdek is fűződik ahhoz, hogy a Befektetési vállalkozás az ügyfél-azonosításra vonatkozó kötelezettségét betartva járjon el. Az ügyfél-azonosításra vonatkozó kötelezettség teljesítése az előbbiek szerint kettős érdek védelmét szolgálja. Egyrészt az ügyfelek vagyoni érdekeinek védelmét célozza, hiszen ezzel biztosított az, hogy a Befektetési vállalkozás kizárólag a jogosulttól származó megbízásokat hajtson végre, emellett pedig fontos közérdeket is szolgál, hiszen az ügyfél-azonosítással válik biztosítottá a pénzmosás megelőzésére vonatkozó követelmények teljesítése. Az ügyfél- azonosítás az előbbiek szerint biztosítja a hitelintézetek és pénzügyi szolgáltatók megbízhatóságát és stabilitását, valamint a pénzügyi rendszer egésze iránti bizalmat, mind egyedi ügyféli, mind pedig társadalmi szinten. A Felügyelet megállapította továbbá, hogy a Befektetési vállalkozás az Ügyfél részére több alkalommal (…)-ra vonatkozó ügyletet kötött. A Felügyelet megállapította továbbá, hogy a Befektetési vállalkozás a (…)-ra vonatkozó ügyletek esetében sem az ügyletekre vonatkozó telefonbeszélgetések rögzített hanganyagát, sem a megbízásokat rögzítő írásbeli dokumentumot nem tudott a Felügyelet rendelkezésére bocsátani, elismerte, hogy azok nem állnak rendelkezésre. A Felügyelet a fentiek alapján tehát megállapította, hogy a Befektetési vállalkozás – nyilatkozatában alátámasztott módon – több alkalommal úgy vásárolt valamint adott el (…)-t az Ügyfél nevében, hogy az arra vonatkozóan adott megbízásokat nem tudta, telefonon rögzített, vagy írásbeli megbízással igazolni. A Befektetési vállalkozás az Ügyfél pénzügyi eszközeit és pénzeszközeinek kezelése kapcsán kellő gondossággal köteles eljárni annak érdekében, hogy a pénzügyi eszközökkel, pénzeszközökkel kapcsolatos megbízások igazolható módon történő felvétele megtörténjen, figyelemmel arra, hogy csak ebben az esetben van lehetőség arra, hogy utólag ellenőrizhető legyen az, hogy a teljesített ügyletek valóban az Ügyfél rendelkezése alapján, az Ügyfél megbízásából jöttek létre. A fentiekre való tekintettel a Felügyelet megállapította, hogy a Befektetési vállalkozás a (…)- ra vonatkozó ügyletek felvétele kapcsán sem tett eleget az ellenőrizhetőség követelményének, figyelemmel arra, hogy a megbízások tartalmának rögzítésének elmaradásával nem biztosította azt, hogy utólagosan ellenőrizhető váljon, hogy a megbízások teljesítésére valóban az Ügyfél rendelkezése szerint került-e sor. A fentiekre való tekintettel megállapítható, hogy a Befektetési vállalkozás a (…)-ra vonatkozó ügyletek esetében a megbízások rögzítésének elmaradásával megsértette a Bszt. 18. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt ellenőrizhetőség követelményét.

A tényállás minősítése. A Felügyelet megállapította, hogy Ügyfél állítása szerint a számláján lévő kincstárjegyek vételére nem adott megbízást. A Befektetési vállalkozás állítása szerint ugyanakkor a kincstárjegyek vételére az Ügyféllel való előzetes egyeztetés alapján került sor. A Felügyelet a tényállás feltárásához beszerzett dokumentumok, nyilatkozatok alapján megállapította, hogy az Ügyfél és a Befektetési vállalkozás nyilatkozatai ellentmondásosak a kincstárjegyek vételére vonatkozóan adott megbízás Ügyfél részéről való megadását illetően. A Befektetési vállalkozás állítása szerint Ügyfél megbízása, hozzájárulása alapján került sor az ügyletek teljesítésére, amely körülmény nem biztosította összeegyeztethető Ügyfél azon nyilatkozatával, miszerint a kincstárjegyek vételére a Befektetési vállalkozás számára nem adott megbízást. A Felügyelet megállapította, hogy az Ügyfél azonosítására vonatkozó Üzletszabályzatának 8.1.4.1. pontja – illetőleg 8. 3. pontjában – foglalt előírás teljesülésétés a Befektetési vállalkozás nyilatkozatai, azaz nem teljesítette aztcsatolt iratai szerinti ellentmondás feloldására nincs lehetőség, tekintettel arra, hogy utólag ellenőrizhető legyen aznem áll a Felügyelet rendelkezésére megfelelő bizonyítási eszköz annak megállapításához, hogy a megbízások megadása valóban megadására ténylegesen sor került-e az Ügyféltől származik-e. A Befektetési vállalkozás Ügyfél által. Emiatt az ügyben a tényállás egyértelmű megállapítására a Felügyeletnek nem nyílhatott módja. Tekintettel arra a tényre, hogy az Ügyfél rendelkezési joga megsértésére vonatkozóan nem áll a Felügyelet rendelkezésre annak tényét bizonyító írásos dokumentum, vagy más bizonyítási eszköz, – kizárólag az Ügyfél nyilatkozata – emiatt a fogyasztóvédelmi eljárás során a rendelkezésre álló okiratok alapján a Bszt. 1857. § (11)-(2) bekezdés g) pontja alapján köteles biztosítani a szabályzataiban, így az Üzletszabályzatában foglalt az ügyfél azonosításra vonatkozó rendelkezések ellenőrizhetőségének a teljesülését, amely nyilvánvalóan azt jelenti, hogy a bekezdéseinek Befektetési vállalkozás kellő gondossággal köteles eljárni annak érdekében, hogy a pénzügyi eszközökkel, pénzeszközökkel kapcsolatos megbízások utólag ellenőrizhető módon kerüljenek felvételre, a megbízás során pedig a Befektetési vállalkozás azonosítsa az Ügyfelét, ezzel ellenőrizve, hogy a megbízásokat ténylegesen az arra jogosult adja-e a számáraáltal való megsértésének megállapítására nem kerülhetett sor. A jelen esetben, a hangfelvételek meghallgatása, valamint a rendelkezésre bocsátott számlakivonatok alapján megállapíthatóFelügyelet ugyanakkor megjegyzi, hogy a Befektetési vállalkozás a megbízások felvételekor az Ügyfél azonosítását fogyasztóvédelmi eljárás során nem végezte el, így nem győződött meg arról, hogy a megbízásokat – a számlakivonatokban szereplő adattartalommal – ténylegesen az arra jogosult személy adja-e a számára. A fentiekre tekintettel a Felügyelet megállapította, hogy a Befektetési vállalkozás megsértette a Bszt. 18. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltakat, mivel nem biztosította az Üzletszabályzatban rögzített, az Ügyfél azonosításra vonatkozó rendelkezések betartását, azaz az ellenőrizhetőség követelményének teljesülését. A Felügyelet megállapította, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) által védeni rendelt érdek is fűződik ahhoz, hogy a Befektetési vállalkozás az ügyfél-azonosításra vonatkozó kötelezettségét betartva járjon el. Az ügyfél-azonosításra vonatkozó kötelezettség teljesítése az előbbiek szerint kettős érdek védelmét szolgálja. Egyrészt az ügyfelek vagyoni érdekeinek védelmét célozza, hiszen ezzel biztosított az, hogy a Befektetési vállalkozás kizárólag a jogosulttól származó megbízásokat hajtson végre, emellett pedig fontos közérdeket is szolgál, hiszen az ügyfél-azonosítással válik biztosítottá a pénzmosás megelőzésére vonatkozó követelmények teljesítése. Az ügyfél- azonosítás az előbbiek szerint biztosítja a hitelintézetek és pénzügyi szolgáltatók megbízhatóságát és stabilitását, valamint a pénzügyi rendszer egésze iránti bizalmat, mind egyedi ügyféli, mind pedig társadalmi szinten. A Felügyelet megállapította továbbá, hogy a Befektetési vállalkozás az Ügyfél részére több alkalommal (…)-ra vonatkozó ügyletet kötött. A Felügyelet megállapította továbbá, hogy a Befektetési vállalkozás a (…)-ra vonatkozó ügyletek esetében sem az ügyletekre vonatkozó telefonbeszélgetések rögzített hanganyagát, sem a megbízásokat rögzítő írásbeli dokumentumot nem tudott a Felügyelet rendelkezésére bocsátani, elismerte, hogy azok nem állnak rendelkezésre. A Felügyelet a fentiek alapján tehát megállapította, hogy a Befektetési vállalkozás – nyilatkozatában alátámasztott módon – több alkalommal úgy vásárolt valamint adott el (…)-t az Ügyfél nevébentudta bizonyítani azt, hogy az arra vonatkozóan adott megbízásokat nem tudta, telefonon rögzített, vagy írásbeli megbízással igazolni. A Befektetési vállalkozás ügyletek végrehajtására ténylegesen az Ügyfél pénzügyi eszközeit és pénzeszközeinek kezelése kapcsán kellő gondossággal köteles eljárni annak érdekében, hogy a pénzügyi eszközökkel, pénzeszközökkel kapcsolatos megbízások igazolható módon történő felvétele megtörténjen, figyelemmel arra, hogy csak ebben az esetben van lehetőség arra, hogy utólag ellenőrizhető legyen az, hogy a teljesített ügyletek valóban az Ügyfél rendelkezése alapján, az Ügyfél megbízásából jöttek létre. A fentiekre való tekintettel a Felügyelet megállapította, hogy a Befektetési vállalkozás a (…)- ra vonatkozó ügyletek felvétele kapcsán sem tett eleget az ellenőrizhetőség követelményének, figyelemmel arra, hogy a megbízások tartalmának rögzítésének elmaradásával nem biztosította azt, hogy utólagosan ellenőrizhető váljon, hogy a megbízások teljesítésére valóban az Ügyfél rendelkezése szerint megbízása alapján került-e sor. A fentiekre való tekintettel megállapítható, hogy a Befektetési vállalkozás a (…)-ra vonatkozó ügyletek esetében a megbízások rögzítésének elmaradásával megsértette a Bszt. 18. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt ellenőrizhetőség követelményéthiszen e vonatkozásban semmilyen bizonyító hangfelvételt vagy iratot nem tudott csatolni.

A tényállás minősítése. A Felügyelet megállapította, hogy a Befektetési vállalkozás nem biztosította az eljárásban az Ügyfél azonosítására megfelel az Fttv. 2. § a) pontja szerinti fogyasztó fogalmának, hiszen gazdasági és szakmai tevékenységén kívül eljáró természetes személynek minősül. Az Fttv. 2. § h) pontja alapján az Ügyfél visszavásárlásra irányuló döntése az Fttv. hatálya alá tartozó – igényérvényesítésre vonatkozó Üzletszabályzatának 8.1.4.1– ügyleti döntésnek minősül. A Biztosító azzal, hogy nem tájékoztatta az Ügyfelet arról, hogy a 2011. augusztus 29-én küldött visszavásárlási kérelmét a Netpartner rendszeren keresztül nem tudja fogadni, az Ügyfelet ügyleti döntése meghozatalában befolyásolta. Az Ügyfél tájékoztatás hiányában nem szerezhetett ugyanis tudomást arról, hogy visszavásárlási igénye érvényesítése érdekében további intézkedéseket kell tennie, a Biztosító mulasztása tehát rontotta Ügyfél lehetőségét a szükséges információ birtokában való tájékozott döntésre. Az azonnali válasz hiányában lényegesen később kerülhetett sor a szerződés megszüntetésére, mint ahogy az az Ügyfélnek eredetileg szándékában állt, valamint a Biztosító további biztosítási díjakat is leemelt bankszámlájáról. A Biztosító 2011. november 21-én, az Ügyfélnek írt levelében hivatkozott arra, hogy a Netpartner szolgáltatási szerződés Általános Szerződési Feltételek 3.2. pontja – illetőleg 8szerint Allianz (…) esetén visszavásárlást a Netpartner rendszeren keresztül nem lehet kezdeményezni. A Felügyelet álláspontja szerint annak ellenére, hogy a Netpartner szolgáltatási szerződés Általános Szerződési Feltételek a visszavásárlással kapcsolatban rendelkezést tartalmaznak, nem elfogadható a Biztosító azon eljárása, hogy amennyiben az Ügyfél a Netpartner szolgáltatási szerződés Általános Szerződési Feltételekben foglaltakkal ellentétes tranzakciót kezdeményez, azt a Biztosító válasz nélkül hagyja, ezzel az Ügyfelet tévedésben tartja. Különösen megtévesztő a Biztosító magatartása azért is, mert az üzenet elküldését követően az Ügyfél képernyőjén a „végrehajtva” felirat jelent meg, amely alapján az Ügyfél joggal feltételezhette, hogy kérelmét a Biztosító tudomásul vette. A Felügyelet fentiek alapján megállapította, hogy a Biztosító azzal a magatartásával, hogy az Ügyfél 2011. augusztus 29-én tett rendelkezését követően az Ügyfelet nem tájékoztatta arról, hogy Netpartner rendszeren keresztül visszavásárlást nem kezdeményezhet, az Ügyfél igényérvényesítés tekintetében hozott, tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges információt hallgatott el, valamint azzal, hogy az üzenet elküldését követően a „végrehajtva” szó jelent meg az üzenet mellett, az Ügyfél számára megtévesztő tájékoztatást nyújtott. A Biztosító ezzel az Ügyfelet abban a téves feltevésben tartotta, hogy visszavásárlási kérelmét sikeresen terjesztette elő és részéről további intézkedések megtétele nem szükséges a kifizetés teljesítéséhez. Amennyiben a Biztosító jelezte volna Ügyfél részére az általa kezdeményezett tranzakció sikertelenségét, úgy Ügyfél haladéktalanul intézkedhetett volna visszavásárlási kérelme megfelelő módon történő előterjesztéséről. A Felügyelet a fentiekre tekintettel megállapította, hogy a Biztosító megsértette az Fttv. 3. pontjában – foglalt előírás teljesülését, azaz nem teljesítette azt§ (1) bekezdését azáltal, hogy utólag ellenőrizhető legyen az, hogy a megbízások megadása valóban magatartása kimerítette az Ügyféltől származik-e. A Befektetési vállalkozás a BsztFttv. 187. § (1) bekezdés g) pontja alapján köteles biztosítani a szabályzataiban, így az Üzletszabályzatában foglalt az ügyfél azonosításra vonatkozó rendelkezések ellenőrizhetőségének a teljesülését, amely nyilvánvalóan azt jelenti, hogy a Befektetési vállalkozás kellő gondossággal köteles eljárni annak érdekében, hogy a pénzügyi eszközökkel, pénzeszközökkel kapcsolatos megbízások utólag ellenőrizhető módon kerüljenek felvételre, a megbízás során pedig a Befektetési vállalkozás azonosítsa az Ügyfelét, ezzel ellenőrizve, hogy a megbízásokat ténylegesen az arra jogosult adja-e a számára. A jelen esetben, a hangfelvételek meghallgatása, valamint a rendelkezésre bocsátott számlakivonatok alapján megállapítható, hogy a Befektetési vállalkozás a megbízások felvételekor az Ügyfél azonosítását nem végezte el, így nem győződött meg arról, hogy a megbízásokat – a számlakivonatokban szereplő adattartalommal – ténylegesen az arra jogosult személy adja-e a számára. A fentiekre tekintettel a Felügyelet megállapította, hogy a Befektetési vállalkozás megsértette a Bszt. 18. § (1) bekezdés g) pontjában bekezdésében foglaltakat, mivel nem biztosította az Üzletszabályzatban rögzített, az Ügyfél azonosításra vonatkozó rendelkezések betartását, azaz az ellenőrizhetőség követelményének teljesülését. A Felügyelet megállapította, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) által védeni rendelt érdek is fűződik ahhoz, hogy a Befektetési vállalkozás az ügyfél-azonosításra vonatkozó kötelezettségét betartva járjon el. Az ügyfél-azonosításra vonatkozó kötelezettség teljesítése az előbbiek szerint kettős érdek védelmét szolgálja. Egyrészt az ügyfelek vagyoni érdekeinek védelmét célozza, hiszen ezzel biztosított az, hogy a Befektetési vállalkozás kizárólag a jogosulttól származó megbízásokat hajtson végre, emellett pedig fontos közérdeket is szolgál, hiszen az ügyfél-azonosítással válik biztosítottá a pénzmosás megelőzésére vonatkozó követelmények teljesítése. Az ügyfél- azonosítás az előbbiek szerint biztosítja a hitelintézetek és pénzügyi szolgáltatók megbízhatóságát és stabilitását, valamint a pénzügyi rendszer egésze iránti bizalmat, mind egyedi ügyféli, mind pedig társadalmi szinten. A Felügyelet megállapította továbbá, hogy a Befektetési vállalkozás az Ügyfél részére több alkalommal (…)-ra vonatkozó ügyletet kötött. A Felügyelet megállapította továbbá, hogy a Befektetési vállalkozás a (…)-ra vonatkozó ügyletek esetében sem az ügyletekre vonatkozó telefonbeszélgetések rögzített hanganyagát, sem a megbízásokat rögzítő írásbeli dokumentumot nem tudott a Felügyelet rendelkezésére bocsátani, elismerte, hogy azok nem állnak rendelkezésre. A Felügyelet a fentiek alapján tehát megállapította, hogy a Befektetési vállalkozás – nyilatkozatában alátámasztott módon – több alkalommal úgy vásárolt valamint adott el (…)-t az Ügyfél nevében, hogy az arra vonatkozóan adott megbízásokat nem tudta, telefonon rögzített, vagy írásbeli megbízással igazolni. A Befektetési vállalkozás az Ügyfél pénzügyi eszközeit és pénzeszközeinek kezelése kapcsán kellő gondossággal köteles eljárni annak érdekében, hogy a pénzügyi eszközökkel, pénzeszközökkel kapcsolatos megbízások igazolható módon történő felvétele megtörténjen, figyelemmel arra, hogy csak ebben az esetben van lehetőség arra, hogy utólag ellenőrizhető legyen az, hogy a teljesített ügyletek valóban az Ügyfél rendelkezése alapján, az Ügyfél megbízásából jöttek létre. A fentiekre való tekintettel a Felügyelet megállapította, hogy a Befektetési vállalkozás a (…)- ra vonatkozó ügyletek felvétele kapcsán sem tett eleget az ellenőrizhetőség követelményének, figyelemmel arra, hogy a megbízások tartalmának rögzítésének elmaradásával nem biztosította azt, hogy utólagosan ellenőrizhető váljon, hogy a megbízások teljesítésére valóban az Ügyfél rendelkezése szerint került-e sor. A fentiekre való tekintettel megállapítható, hogy a Befektetési vállalkozás a (…)-ra vonatkozó ügyletek esetében a megbízások rögzítésének elmaradásával megsértette a Bszt. 18. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt ellenőrizhetőség követelményét.

A tényállás minősítése. A Felügyelet megállapította, hogy a Befektetési vállalkozás nem biztosította az Ügyfél azonosítására vonatkozó Üzletszabályzatának 8.1.4.1. pontja – illetőleg 8. 3. pontjában – foglalt előírás teljesülését, azaz nem teljesítette azt, hogy utólag ellenőrizhető legyen az, hogy a megbízások megadása valóban az Ügyféltől származik-e. A Befektetési vállalkozás a Bszt. 18. § (1) bekezdés g) pontja alapján köteles biztosítani a szabályzataiban, így az Üzletszabályzatában foglalt az ügyfél azonosításra vonatkozó rendelkezések ellenőrizhetőségének a teljesülését, amely nyilvánvalóan azt jelenti, hogy a Befektetési vállalkozás kellő gondossággal köteles eljárni annak érdekében, hogy a pénzügyi eszközökkel, pénzeszközökkel kapcsolatos megbízások utólag ellenőrizhető módon kerüljenek felvételre, a megbízás során pedig a Befektetési vállalkozás azonosítsa az Ügyfelét, ezzel ellenőrizve, hogy a megbízásokat ténylegesen az arra jogosult adja-e a számára. A jelen esetben, a hangfelvételek meghallgatásaáltal aláírt Nyilatkozat, valamint a rendelkezésre bocsátott számlakivonatok meghallgatott telefonbeszélgetések alapján megállapíthatómegállapíthatta, hogy az Ügyfél részére a Befektetési vállalkozás a megbízások felvételekor az Ügyfél azonosítását nem végezte elbefektetési szolgáltatásával kapcsolatosan személyre szabott ajánlatokat tett, bizonyos ügyletek tranzaktálására vonatkozóan konkrét javaslatokkal kereste meg Ügyfelet, így nem győződött meg arrólnyilvánvaló, hogy a megbízásokat – a számlakivonatokban szereplő adattartalommal – ténylegesen az arra jogosult személy adja-e a számára. A fentiekre tekintettel a Felügyelet megállapította, hogy a Befektetési vállalkozás megsértette tevékenysége a Bszt. 182. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltakat, mivel nem biztosította az Üzletszabályzatban rögzített, az Ügyfél azonosításra vonatkozó rendelkezések betartását, azaz az ellenőrizhetőség követelményének teljesülését9. A Felügyelet megállapította, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) által védeni rendelt érdek is fűződik ahhoz, hogy a Befektetési vállalkozás az ügyfél-azonosításra vonatkozó kötelezettségét betartva járjon el. Az ügyfél-azonosításra vonatkozó kötelezettség teljesítése az előbbiek szerint kettős érdek védelmét szolgálja. Egyrészt az ügyfelek vagyoni érdekeinek védelmét célozza, hiszen ezzel biztosított az, hogy a Befektetési vállalkozás kizárólag a jogosulttól származó megbízásokat hajtson végre, emellett pedig fontos közérdeket is szolgál, hiszen az ügyfél-azonosítással válik biztosítottá a pénzmosás megelőzésére vonatkozó követelmények teljesítése. Az ügyfél- azonosítás az előbbiek szerint biztosítja a hitelintézetek és pénzügyi szolgáltatók megbízhatóságát és stabilitását, valamint a pénzügyi rendszer egésze iránti bizalmat, mind egyedi ügyféli, mind pedig társadalmi szinten. A Felügyelet megállapította továbbá, hogy a Befektetési vállalkozás az Ügyfél részére több alkalommal (…)-ra vonatkozó ügyletet kötött. A Felügyelet megállapította továbbá, hogy a Befektetési vállalkozás a (…)-ra vonatkozó ügyletek esetében sem az ügyletekre vonatkozó telefonbeszélgetések rögzített hanganyagát, sem a megbízásokat rögzítő írásbeli dokumentumot nem tudott a Felügyelet rendelkezésére bocsátani, elismerte, hogy azok nem állnak rendelkezésre. A Felügyelet a fentiek alapján tehát megállapította, hogy a Befektetési vállalkozás – nyilatkozatában alátámasztott módon – több alkalommal úgy vásárolt valamint adott el (…)-t az Ügyfél nevében, hogy az arra vonatkozóan adott megbízásokat nem tudta, telefonon rögzített, vagy írásbeli megbízással igazolni. A Befektetési vállalkozás az Ügyfél pénzügyi eszközeit és pénzeszközeinek kezelése kapcsán kellő gondossággal köteles eljárni annak érdekében, hogy a pénzügyi eszközökkel, pénzeszközökkel kapcsolatos megbízások igazolható módon történő felvétele megtörténjen, figyelemmel arra, hogy csak ebben az esetben van lehetőség arra, hogy utólag ellenőrizhető legyen az, hogy a teljesített ügyletek valóban az Ügyfél rendelkezése alapján, az Ügyfél megbízásából jöttek létre. A fentiekre való tekintettel a Felügyelet megállapította, hogy a Befektetési vállalkozás a (…)- ra vonatkozó ügyletek felvétele kapcsán sem tett eleget az ellenőrizhetőség követelményének, figyelemmel arra, hogy a megbízások tartalmának rögzítésének elmaradásával nem biztosította azt, hogy utólagosan ellenőrizhető váljon, hogy a megbízások teljesítésére valóban az Ügyfél rendelkezése szerint került-e sorpontja értelmében befektetési tanácsadásnak minősül. A fentiekre való tekintettel megállapítható, hogy a Befektetési vállalkozás a (…)-ra vonatkozó ügyletek Bszt. 44. §-a által előírt alkalmassági teszt elvégzésére volt köteles az Ügyféllel kötött keretszerződés esetében a megbízások rögzítésének elmaradásával megsértette megbízás végrehajtását megelőzően. A Felügyelet megállapította, hogy a Bszt. 1844. §-ának rendelkezései az alkalmassági teszt elvégzése keretében az Ügyfél - ismereteinek, - gyakorlatának, - kockázatviselő képességének, valamint - jövedelmi helyzetének és - befektetési céljainak felmérését írja elő a Befektetési vállalkozás számára. E tájékozódás keretében a Befektetési vállalkozásnak szükséges értékelnie azt, hogy az Ügyfél milyen időszakon keresztül szándékozik tartani a befektetését, valamint kockázatvállalási hajlandóságát és képességét, valamint, hogy mely célt kívánja megvalósítani a befektetésével. A Befektetési vállalkozásnak egyúttal szükséges megvizsgálnia az Ügyfél rendszeres jövedelmének és Ügyfelet terhelő rendszeres kötelezettségeknek az összegét és forrását, valamint az Ügyfél birtokában lévő eszközök nagyságát. Fel kell mérnie továbbá a Befektetési vállalkozásnak az Ügyfél által ismert szolgáltatásokat, ügyleteket, valamint pénzügyi eszközöket, valamint az Ügyfél által végrehajtott ügyletek természetét, méretét és gyakoriságát, valamint, hogy ezek az ügyletek milyen időtávon belül valósultak meg, továbbá az Ügyfél iskolai végzettségét, foglalkozását, valamint az értékelés szempontjából releváns foglalkozását. A Felügyelet a Bszt. 44. §-a által előírt követelmények Befektetési vállalkozás által való betartását a benyújtott „Befektetési profil” megnevezésű dokumentum alapján vizsgálta meg. A Befektetési vállalkozás e dokumentumon az Ügyfél befektetési tapasztalatai körében feltett kérdései a következők voltak: - „Az alábbiak közül mikben/mikben tartja/tartotta befektetéseit, megtakarítását?- több válasz is megjelölhető” - „Saját pénzügyi ismereteit milyennek ítéli meg” - „Átlagosan milyen nagyságrendben üzletel? (huf)” - „Az alábbiak közül melyikkel/melyekkel kapcsolatban rendelkezik ismeretekkel? – több válasz is megjelölhető” - „Milyen rendszerességgel köt befektetési ügyletet? (évente átlagosan) - „Átlagosan milyen időtávra köt ügyletet?” Az Ügyfél a Befektetési vállalakozás által megadott válaszok közül az alábbiakat jelölte meg: - Ügyfél befektetéseit betétben, állampapírban, befektetési jegyben, részvényben tartotta - Ügyfél magas szintű pénzügyi ismeretekkel bír, - Ügyfél változó nagyságrendben üzletel, - Ügyfél betétekre, állampapírokra, befektetési jegyekre, részvényekre, strukturált termékekre, warrantokra, certificatokra, egyéb tőkeáttételes ügyletekre, opciós ügyletekre vonatkozóan rendelkezik ismeretekkel, - Ügyfél évente 20-nál több alkalommal köt befektetési ügyleteket, - Ügyfél változó időtávra köt ügyleteket. Az Ügyfél általános kockázatvállalási típusa keretében az Ügyfél spekulatív, növekedésorientált befektetőnek minősítette önmagát, amellyel az alábbiakat ismerte el: Az Ügyfél befektetési céljai keretében, befektetéseinek időtartamát illetően változó időszakot jelölt meg, továbbá a befektetés céljának – „megtakarítás”, „nyugdíj” vagy „egyéb” – helyett a „spekuláció”-t jelölte meg Ügyfél pénzügyi helyzete és ismeretei vonatkozásában nyilatkozott arról, hogy változó összegben tud havonta megtakarítani, bevétele munkabérből származik, nem áll fenn kötelezettségvállalása, egyéb vagyona vonatkozásában nyilatkozott továbbá arról, hogy változó értékben rendelkezik likvid eszközökkel, befektetett eszközökkel, illetve ingatlanokkal. Ügyfél továbbá nyilatkozott arról, hogy iskolai végzettségét/foglalkozását érintően rendelkezik pénzügyi ismeretekkel. A Felügyelet megállapította, hogy az üzleti kapcsolat létesítésekor, azaz 2010. november 23- án a Befektetési vállalkozás eleget tett a Bszt. 44. § szerinti előzetes tájékozódási kötelezettségének, figyelemmel arra, hogy Ügyfél ismereteit, gyakorlatát, kockázatviselő képességét, valamint jövedelmi helyzetét és befektetési céljait felmérte. A Felügyelet megállapította továbbá, hogy a Befektetési vállalkozás a Bszt. 47. § (1) bekezdés gbekezdésében foglaltaknak eleget tett, figyelemmel arra, hogy lakossági ügyfélnek minősítette az Ügyfelet, akinek a kockázati besorolása (…) pontjában foglalt ellenőrizhetőség követelményét(…) és befektetési tanácsadásra alkalmas, mely körülményről Ügyfél a „Befektetési profil” megnevezésű dokumentum átvételével értesült.