Tényállás. Képviselő beadványában előadta, hogy a részletfizetési megállapodás szerinti utolsó törlesztőrészletet 2010 decemberében fizette ki Ügyfél helyett. Majd a 2011 májusában kézhez vett fizetési felszólítással szemben Ügyfél 2011. június 28-án kifogást jelentett be a Pénzügyi vállalkozásnál, és kérte a folyószámlájának felülvizsgálatát. A Pénzügyi vállalkozás a 2011. július 18-án kelt válaszlevelében értesítette Ügyfelet, hogy a részletfizetési engedély elkészítésekor az engedély 280 000 forinttal kevesebb összegű tartozásra készült el, mivel a Pénzügyi vállalkozás az elszámolás készítésekor adminisztrációs hiba miatt 280 000 forinttal kevesebb tartozást számolt ki, az Ügyfél folyószámlájára érkezett téves utalás miatt. Erről a hibáról csak a 2011. május 18-án kelt fizetési felszólító levélben tájékoztatta Ügyfelet. A Pénzügyi vállalkozás levelében arról tájékoztatta Ügyfelet, hogy a 280 000 forint után késedelmi kamatot és egyéb járulékos költséget nem számít fel, az összegből 35 572 forintot elenged, és a fennmaradó összegre 12 havi részletfizetési lehetőséget biztosít. A Felügyelet a 2011. december 14-én kelt, 164760-5/2011. iktatószámú végzéssel, és a 2012. március 26-án kelt, 244-3/2012. iktatószámú végzésekkel nyilatkozattételre és iratmásolatok becsatolására hívta fel a Pénzügyi vállalkozást. A Pénzügyi vállalkozás a 2012. január 2-án és 2012. április 6-án érkeztetett válaszleveleiben a következőkről tájékoztatta a Felügyeletet. A Pénzügyi vállalkozás Ügyféllel 2007. november 20-án (…) számon kötött svájci frank alapú lízingszerződést egy kishaszongépjármű megvásárlásának finanszírozására. Mivel Ügyfél egyetlen lízingdíjat sem fizetett meg, ezért a Pénzügyi vállalkozás a lízingszerződést 2008. január 14-én azonnali hatállyal felmondta. A kishaszongépjárművet a Pénzügyi vállalkozás visszavette és 2008. augusztus 21-én értékesítette. Az értékesítést követően a Pénzügyi vállalkozás a lízingügylet elszámolását elkészítette és azt 2008. október 16-án kelt levelében megküldte Ügyfélnek, amelyet Képviselő vett át 2008. október 27-én. Az elszámolás szerint Ügyfélnek 470 735 forint tőke- és 304 218 forint késedelmi kamat, összesen 774 953 forint tartozása állt fenn. A Pénzügyi vállalkozás a 2008. november 21-én kelt levelében a fennálló tartozásra 26 havi kamatmentes részletfizetést engedélyezett. A havi törlesztő összeg 34 676 forint volt (a teljes tartozás összege ekkor 791 538 forint volt). A részletfizetési ajánlatot elfogadó nyilatkozatot 2008. november 26-...
Tényállás. A Felügyelet 2011. november 2. napján kelt, 158172-4/2011. számú végzéssel felhívta a Befektetési vállalkozást, hogy nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy Ügyfél mikor és milyen termék vételére adott megbízást, valamint küldje meg az Ügyfél által vásárolt termékek listáját a vásárlás időpontját is megjelölve, termékek szerinti bontásban. A Befektetési vállalkozás 2011. november 22-én érkeztetett (…). számú nyilatkozatához csatolta a 2010. és 2011. évre vonatkozó számlakivonatokat, a 2011. évre vonatkozó devizaügyleteket tartalmazó kimutatást, a devizaügyletekre vonatkozó 15 darab „Üzletkötés visszaigazolása” valamint 8 darab „Eredmény visszaigazolás” elnevezésű dokumentumot, valamint az Ügyféllel folytatott valamennyi telefonbeszélgetés hanganyagát. A Felügyelet 2012. március 05-én kelt 1221-14/2012 számú végzéssel felhívta a Befektetési vállalkozást, hogy nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy a részvényekre és devizaügyletekre vonatkozóan rendelkezik-e a hanganyagon túl Ügyfél által aláírt írásbeli megbízással. A Befektetési vállalkozás (…) iktatószámú nyilatkozata szerint a deviza és részvény ügyletekre vonatkozóan a hanganyagokon túl nem rendelkezik írásos megbízással. A Befektetési vállalkozás továbbá azt a nyilatkozatot tette, hogy az ügyintézők céges mobil telefonján folytatott beszélgetéseket nem rögzítik, mivel az üzletszabályzat alapján e csatornán ügyféli megbízásokat nem lehet felvenni. A Felügyelet meghallgatta a Befektetési vállalkozás által rendelkezésére bocsátott, a 2011. február 02. 13:23:40-tól 2011. augusztus 04-én 15:13:10-ig rögzített 64 db hanganyagot, valamint megvizsgálta a rendelkezésre bocsátott 2010. novembertől 2011. októberig tartó időszakra vonatkozó számlakivonatokat, valamint a devizaügyletekre vonatkozó 15 darab „Üzletkötés visszaigazolása” valamint 8 darab „Eredmény visszaigazolás” elnevezésű dokumentumot, továbbá a Befektetési vállalkozás vizsgálattal érintett időszakra vonatkozó Üzletszabályzatát és az alábbiakat állapította meg: Az Ügyfél számlakivonata szerint a Befektetési vállalkozás az Ügyfél értékpapírszámlájának a terhére az alábbi megbízásokat vette fel: • 2011. február 2-ai értéknappal 185 darab (…) részvény vétele, • 2011. február 3-ai értéknappal 104 darab, majd további 20 darab (…) részvény vétele, • 2011. február 10-ei értéknappal 24 darab, majd 100 darab (…) részvény eladása, • 2011. március 31-ei értéknappal (…) 1,664 darab, továbbá 1,000 darab részvény eladása, • 2011. február 11-ei értéknappal 325 darab (…) ...
Tényállás. A Felügyelet a 2011. október 4-én kelt, 140829/3/2011. iktatószámú végzésében nyilatkozat megtételére hívta fel a Bankot arra vonatkozóan, hogy az Ügyfél által igénybe vett hitel mikor módosult, és erről milyen formában értesítette az Ügyfelet. Az Ügyfél a beadványához csatolta a kölcsönszerződés másolatát, melynek aláírásával az Ügyfél tudomásul vette, hogy annak tartalmát, valamint a Bank üzletági Üzletszabályzatát, Hirdetményét megismerte, és magára nézve kötelezőnek fogadta el. A hitelkonstrukció lényege, hogy a Bank a futamidő első … hónapjára türelmi időt biztosít, melynek értelmében az Ügyfelet a türelmi idő alatt csak hiteldíj fizetési kötelezettség terheli, és az LTP számlákra a szerződésben rögzített betétösszegeket kell megfizetni. A Bank – az Ügyfél által is aláírt kölcsönszerződés szerint – az Ügyfelet terhelő induló ügyleti kamatot évi …-ban határozta meg, és – a kamatperiódusra tekintettel – vállalta, hogy ezt a mértéket a folyósítástól számított öt évig nem változtatja. A Bank „Az OTP Bank és OTP Jelzálogbank által nyújtott OTP lakáshitel, OTP devizahitel felfüggesztett termékeinek kamat, díj, jutalék és költség tételei” elnevezésű Hirdetményének 2.2 pontja szerint a Bank a 2005. március 1. és 2008. augusztus 31. között igényelt hitelek esetében az évi … %-os ügyleti kamat mértékét 2009. május 1-jétől évi … %-ra módosította. A pénzügyi szervezetek 2009. augusztus 1-jét megelőzően jogosultak voltak a devizahitelek ügyleti kamatát, egyéb költségét és az erre vonatkozó szerződési feltételt egyoldalúan módosítani, ha a bankközi hitelkamatok, a fogyasztói árindex, a jegybanki alapkamat, az állampapírok hozama, a lakossági hitelek kockázati tényezőinek alakulása és a forrás-, valamint hitelszámla-vezetési költségeik változtak. A módosításról az ügyfeleket a változások hatálybalépését megelőző 15 nappal korábban Hirdetményben kellett tájékoztatni. A kölcsönszerződés II.3. pontja, valamint a V.4. pontja szintén 15 napos, hirdetmény útján közzéteendő tájékoztatási kötelezettséget ír elő a Banknak a kölcsön kondícióinak módosulása esetén.
Tényállás. A Pénzügyi vállalkozás nyilatkozata szerint Képviselő 2011. július 15-én személyesen kereste meg a Pénzügyi vállalkozás (…) fiókirodáját, ahol a felvett jegyzőkönyvben jelezte Ügyfél tételes elszámolás iránti igényét. A Pénzügyi vállalkozás álláspontja szerint ez a kérés a kölcsönszerződés futamidejének lejárta után történt, így 2011. augusztus 18-án kelt válaszlevelében csak arról tájékoztatta Ügyfelet, hogy a kölcsönszerződésből eredő tartozását kiegyenlítettnek tekinti, nincs további tartozása. A Pénzügyi vállalkozás álláspontja szerint a hatályos jogszabályok – tekintettel arra, hogy fogyasztói kölcsönök nyújtásával foglalkozik – nem kötelezik arra, hogy az ügyfelek részére évente, vagy a szerződés lejártakor elszámolást küldjön, így a kimutatások Ügyfél részére történő megküldésére nem került sor. A Pénzügyi vállalkozás a 2011. szeptember 23-án érkeztetett levelében úgy nyilatkozott, hogy az Általános Szerződési Feltételek a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fnyht.) rendelkezéseinek megfelelően tartalmazza azt, hogy a Pénzügyi vállalkozás az ügyfelek kérésére, díjmentesen, írásban tájékoztatást nyújt a kölcsönszerződés alapján fennálló egyenlegről. A Pénzügyi vállalkozás nyilatkozata szerint Ügyfél részéről a fentiekre irányuló kérés a kölcsönszerződés futamideje alatt nem érkezett.
Tényállás. A Pénzügyi vállalkozás nyilatkozata szerint Képviselő a (…) fiókirodában, 2011. július 15-én személyesen kifogásolta, hogy Ügyfél adatait a Pénzügyi vállalkozás anélkül továbbította a KHR-be, hogy arról részére előzetesen részletes tájékoztatást küldött volna. A Pénzügyi vállalkozás a panasz jegyzőkönyvben történő rögzítését követően felhívta Képviselő figyelmét arra, hogy a banktitok védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre tekintettel nem áll módjában tájékoztatást adni, amíg Képviselő nem csatolja a hiányzó meghatalmazást. Képviselő a meghatalmazást 2011. augusztus 15-én nyújtotta be a Pénzügyi vállalkozáshoz. A Pénzügyi vállalkozás 2011. augusztus 15-én adta át válaszlevelét Képviselőnek személyesen, amelyben arról tájékoztatta Ügyfelet, hogy a kölcsönszerződés vonatkozásában a KHR-ben már nem szerepelnek adatai, tekintettel arra, hogy a tartozását rendezte 2011. április 14. napján. Ezt a válaszlevelet a Pénzügyi vállalkozás 2011. augusztus 19-én postai úton megküldte Ügyfél részére is. A Pénzügyi vállalkozás nyilatkozata szerint a KHR-be kerülés egyik feltételét jelentő, a kölcsönszerződés vonatkozásában a minimálbér összegével megegyező, lejárt és meg nem fizetett tartozás időpontja 2009. december 3. napján következett be. Mivel a tartozás továbbra is folyamatosan fennállt, a Pénzügyi vállalkozás 2010. január 21-én kelt, és ugyanezen a napon postára adott, (…) ragszámú ajánlott levélben tájékoztatta Ügyfelet, hogy fennállnak a törvényi feltételei annak, hogy ha nem rendezi hátralékát, akkor 30 nap múlva adatait átadják a KHR-nek (a továbbiakban: előzetes KHR értesítő levél). A Pénzügyi vállalkozás a 2010. március 10-én kelt, és ugyanezen a napon postára adott, (…) ragszámú ajánlott levélben értesítette Ügyfelet, hogy adatait közzétette a KHR-ben (a továbbiakban: utólagos KHR értesítő levél).
Tényállás. Az Alapítvány alapítói jogait a … Megyei Önkormányzat kizárólagosan gyakorolja. Az Alapítvány céljai között szerepel, hogy a térségi vonatkozású projektek alapján kiemelten foglalkozzon a megye gazdaság-, terület- és vidékfejlesztésével és ennek keretein belül támogassa a megye önkormányzatai területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési és idegenforgalmi feladatainak megvalósítását. A Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Kuratóriuma egy, a fenti cél megvalósítását szolgáló Alap létrehozását fontolgatja. Az Alapítvány fenti feladat ellátására egy önálló, elkülönített számlán/alszámlán elhelyezésre kerülő Alapot hozna létre saját pénzeszközei terhére, figyelemmel arra, hogy egyéb céljainak ellátását és működésének fenntartását az elkülönített pénzösszeg nem veszélyeztetheti. Az Alaphoz a megyében működő bármely önkormányzat hozzájárulhat célhoz kötött támogatás formájában. Az önkormányzatok részéről az Alapnak tett felajánlás vissza nem térítendő, vagy visszatérítendő kamatmentes támogatás formájában történhet. Mindkét esetben a Kuratórium döntene a támogatások elfogadásáról, mivel a visszatérítendő támogatás esetében is figyelemmel kellene lennie arra, hogy csak oly módon és addig a mértékig vállalhat kötelezettséget, amely és amíg nem veszélyezteti az Alapítvány alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását. A támogatás kedvezményezettjei a megyei települési önkormányzatok (Önkormányzatok) lehetnének, a támogatás csak visszatérítendő kamatmentes támogatás formájában lenne igényelhető, A támogatás jogcímeit, feltételeit, a benyújtott kérelem formai és tartalmi kellékeit a Kuratórium által meghatározott belső szabályzat tartalmazná.
Tényállás. A Kérelmező egy Európában, illetve világszerte jelentős szerepet betöltő befektetési alapkezelő csoport tagja. A csoporttagok között több üzleti területen is megvalósul együttműködés, jelen jogértelmezést igénylő esetben akként, hogy a csoporthoz tartozó európai uniós székhelyű vállalkozás (Befektetési Vállalkozás) a Kérelmező befektetési döntéseinek végrehajtásához kapcsolódóan megbízásokat vesz fel, hajt végre és továbbít a Kérelmező számára. A Kérelmező alternatív befektetési alapkezelőként (ABAK) a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (Kbftv.) szerinti fő tevékenyégei mellett portfóliókezelési [Kbftv. 7.§ (3) bekezdés a) pont, Bszt1. 5. § (1) bekezdés d) pont], valamint befektetési tanácsadás [Kbftv. 7.§ (3) bekezdés b) pont, Bszt. 5. § (1) bekezdés e) pont] tevékenységet is végez, pénzügyi eszközzel kapcsolatos megbízás felvétele és továbbítására [Kbftv. 7. § (3) bekezdés d) pont] vonatkozó tevékenységi engedéllyel azonban nem rendelkezik. A Kérelmező a Befektetési Vállalkozással megbízási szerződést (Szerződés) tervez kötni. A Befektetési Vállalkozásnak – a Kérelmezővel ellentétben – nem tartozik a tevékenységi körébe a portfóliókezelés [Kbftv. 7.§ (3) bekezdés a) pont, Bszt. 5. § (1) bekezdés d) pont], viszont a pénzügyi eszközzel kapcsolatos megbízások felvétele és továbbítása szolgáltatásokat [Kbftv. 7. § (3) bekezdés d) pont, Bszt.
Tényállás. A Bank gépjármű kereskedőkkel hitelközvetítésre irányuló megállapodást kötött, amelynek alapján a kereskedők a Hpt. vonatkozó rendelkezései szerinti közvetítőként (függő ügynökként vagy többes ügynökként) (Közvetítő) közreműködtek az ügyfél és a Bank között pénzkölcsön nyújtására irányuló szerződés létrehozásában, amelyért a Közvetítő közvetítői díjban (szerzési és fenntartási jutalékban) részesült. Tekintettel arra, hogy a Bank a hitelezési tevékenységét megszüntette, a Bank és a Közvetítői a közöttük fennálló, közvetítésre irányuló megállapodást közös megegyezéssel meg kívánják szüntetni. A közvetítői szerződés megszüntetését követően a felek úgy kívánnak megállapodni, hogy a Bank a fenntartási jutalék arányos és folyamatos fizetése helyett, annak megváltásaként egyösszegű – kereskedelmi illetve matematikai szempontok (pl. jelenértékűsítés) alapján számított – jutalékot fizet a Közvetítői számára.
Tényállás. Egy kiskereskedelmi üzletet üzemeltető kft. (Kiskereskedő) együttműködési megállapodást (Együttműködési Megállapodás) kíván kötni az egyik magyarországi kereskedelmi bankkal (Bank). Az együttműködés lényege, hogy a Bank a Kiskereskedőtől független hitelközvetítőn keresztül szolgáltatásokat (áruhitel, hitelkártya) közvetít a Kiskereskedő üzletében a Kiskereskedő vásárlóinak és a Bank által a hitelközvetítőn keresztül kiállított hiteligazolásokat a Kiskereskedő elfogadja. A Kiskereskedő az együttműködés részeként kizárólag a következő tevékenységeket végzi:
Tényállás. A Biztosító fogyasztóvédelmi eljárás során tett, 2011. augusztus 29-én kelt nyilatkozata szerint, az Ügyfél 2011. április 10-én (…) jelű (…) befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződés megkötésére tett ajánlatot. A Biztosító nyilatkozata szerint a szerződés 2011. április 12-ével érvényesen létrejött, azonban adminisztrációs hibából adódóan a Biztosító késedelmesen, 2011. július 19-én kelt levele mellékleteként küldte meg az Ügyfél részére a szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatást, a kötvényt, a kötvényátvételi elismervényt.