Jogszabályi környezet. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3. § (1)-(3) bekezdése szerint:
(1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.
(2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat,
a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és
b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas.
(3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).” „Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas:
i) a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázata.”
Jogszabályi környezet. A Gfbt. 23. §-a a díjtarifáról és annak meghirdetéséről az alábbiak szerint rendelkezik:
(1) A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásában a meghirdetett díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási időszak alatt - a bonus-malus rendszerre vonatkozó külön rendeletben meghatározottak kivételével - nem változtatja meg.
(2) A biztosítási időszakra, valamint a határozott tartamú szerződésre az időszak, illetve a tartam kezdőnapján érvényben lévő díjtarifát kell alkalmazni.
(3) A biztosító köteles minden egyedi szerződés vonatkozásában a (2) bekezdésben meghatározottak szerint alkalmazandó, a következő naptári évre vonatkozó díjtarifáját október 30-ig legalább két országos napilapban és a honlapján meghirdetni.
(4) A biztosító a meghirdetett díjtarifáját nem változtathatja meg. „díjtarifa: külön rendeletben meghatározott gépjármű-kategóriánként, és - a flotta kivételével - bonus-malus osztályonként, egy meghatározott naptári évre vonatkozóan a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj meghatározásánál alkalmazható valamennyi korrekciós tényező összessége.”
Jogszabályi környezet. A Bszt. 57. § (1)-(2) bekezdései rögzítik:
(1) A befektetési vállalkozás az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközt és pénzeszközt az ügyfél rendelkezése szerinti célra használja fel.
(2) A befektetési vállalkozás a kezelésében lévő, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközzel és pénzeszközzel sajátjaként nem rendelkezhet, és biztosítja, hogy az ügyfél ugyanezen pénzügyi eszközről és pénzeszközről bármikor rendelkezni tudjon.”
Jogszabályi környezet. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 121. § (7) bekezdése rögzíti:
Jogszabályi környezet. A Felügyelet a fentiek szerint feltárt tényállást a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) rendelkezései alapján értékelte. A Fttv. 3. §-a szerint:
Jogszabályi környezet. Dombóvár Város Önkormányzata kifejezi szándékát, hogy a helyi vállalkozásokat érintő terhekre vonatkozó jövőbeni döntések meghozatala előtt figyelembe veszi, hogy az újonnan hozott jogszabályok elősegítsék a vállalkozások versenyképességet, így stabil és kiszámítható üzleti környezet biztosításával hozzájáruljon a beruházások ösztönzéséhez. Dombóvár Város Önkormányzata elősegíti továbbá a befektetések, fejlesztések megvalósítását olyan ösztönzők bevezetésével és fenntartásával, amelyek ellensúlyozhatják a vállalkozást terhelő adóterheket. Dombóvár Város Önkormányzata vállalja, hogy a jövőben az Agrár-Béta Mezőgazdasági Kft. tulajdonába tartozó területeket érintő fejlesztések, tervezett változtatások előtt informális egyeztetést tart a helyi főépítész bevonásával (pl. HÉSZ módosítás).
Jogszabályi környezet. A Bit. 3. § (1) bekezdésének 9. pontjának értelmező rendelkezése alapján „a biztosítási termék: meghatározott biztosítási kockázatokra vagy kockázatcsoportokra kidolgozott feltétel- és teljesítési rendszer.” A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 536. § (1) bekezdése szerint: „biztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétől függően bizonyos összegnek megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére, a biztosított, illetőleg a másik szerződő fél pedig díj fizetésére kötelezi magát.„
(1) Az üzemben tartó a kármentes időszakhoz igazodó díjkedvezményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodó díjtöbblet (malus) fizetésére köteles.
(2) A biztosítók külön rendeletben meghatározottak szerint kötelesek a kártörténeti adatokat felhasználni, a kártörténeti adatokon alapuló bonus-malus rendszert működtetni, továbbá a kártörténeti igazolásokat kiadni.”
(1) Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a teljes kárkifizetés összegéről szóló írásbeli értesítését követő 45 napon belül a teljes kárösszeget a biztosítónak megfizesse.
(2) Ha az üzemben tartó a kárösszeget a biztosítónak megfizette, azt a besorolást illetően úgy kell figyelembe venni, mintha a biztosító részéről kártérítési kötelezettség nem keletkezett volna.
(3) Amennyiben a besorolásnál a későbbiekben megfizetett kárösszeg alapját képező kártérítési kötelezettség már figyelembe vételre került, az üzemben tartó jogosult a (2) bekezdésnek megfelelő besorolás érvényesítésére.
(4) Kármegosztás esetén az adott biztosítási szerződés alapján történt kárkifizetést kell figyelembe venni.”
Jogszabályi környezet. E kedvezmény megítélésével kapcsolatban alkalmazandó a határozat indokolása II. pontja szerint már tárgyaltaknak megfelelően a Gfbt. 23. §-a (1), (2), (3), (4) bekezdése, valamint 3. § 5. pontja vonatkozásában kifejtettek. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3. §-a az alábbi rendelkezéseket tartalmazzák:
Jogszabályi környezet. E kedvezmény megítélésével kapcsolatban alkalmazandó a határozat indokolása III. pontja szerint már tárgyaltaknak megfelelően a Gfbt. 23. §-a (1), (2), (3), (4) bekezdése, valamint 3. § 5. xxxxxx, valamint az Fttv. 3. § (1), (2) és (3) bekezdése, 7. § (1) és (3) bekezdése, 1. § (4) bekezdése a) pontja, 2. § a), d) és h) pontja vonatkozásában kifejtetteket.
Jogszabályi környezet. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (továbbiakban: Hpt.) 206. § (1) bekezdése kimondja, hogy: