Jogszabályi környezet. A Felügyelet a fentiek szerint feltárt tényállást a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) rendelkezései alapján értékelte. A Fttv. 3. §-a szerint: Az Fttv. 6. § (1) bekezdés i) pontja szerint: Az Fttv. 2. § h) pontja alapján „E törvény alkalmazásában ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban.”
Jogszabályi környezet. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 206. § (1) bekezdés a) pontja szerint: A Hpt. 206. § (3) bekezdése értelmében:
Jogszabályi környezet. A Hpt.-nek a vizsgálattal érintett időszakban – 2009. december 3. és 2010. március 10. között – a KHR-rel kapcsolatban hatályban lévő 130/J. § (1) bekezdése szerint: A Hpt. 130/K. § szerint: A Hpt. 130/L. § szerint:
Jogszabályi környezet. A jelen általános szerződési feltételekkel nem szabályozott kérdésekben az ingatlan fekvése szerinti település önkormányzatának vonatkozó, a közszolgáltatás igénybevételének szabályait megállapító rendelete, a Polgári Törvénykönyv (Ptk. 2013. évi V. törvény), illetve a Hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. sz. törvény, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás teljesítésének részletes szabályait rögzítő egyéb jogszabályi rendelkezések, ill. a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény rendelkezései az irányadóak.
Jogszabályi környezet. A biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban: Bit.)
Jogszabályi környezet. A Bit. 167/B. § (7) bekezdése szerint „a szolgáltató az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.” A Bit. 167/B. § (4) bekezdése rögzíti, hogy: „Telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a szolgáltató hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi.”
Jogszabályi környezet. A Felügyelet által lefolytatott fogyasztóvédelmi vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy a 2011. június 10-én lezajlott telefonbeszélgetés alkalmával az Ügyfél a Biztosító munkatársától a szerződés létrejöttéről megtévesztő tájékoztatást kapott-e, és a tájékoztatás alkalmas volt-e az Ügyfél ügyleti döntésének befolyásolására, valamint, hogy ezzel a Biztosító megsértette-e a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (továbbiakban: Fttv.) rendelkezéseit. Az Fttv. 3. § (1) bekezdése szerint „Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.” Az Fttv. 3. § (2) bekezdés szerint „(2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, Az Fttv. 3.§ (3) bekezdés szerint „A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).” Az Fttv. 6. § (1) bekezdése szerint: Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas:
Jogszabályi környezet. A Bit. 3. § (1) bekezdésének 9. pontjának értelmező rendelkezése alapján „a biztosítási termék: meghatározott biztosítási kockázatokra vagy kockázatcsoportokra kidolgozott feltétel- és teljesítési rendszer.” A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 536. § (1) bekezdése szerint: „biztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétől függően bizonyos összegnek megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére, a biztosított, illetőleg a másik szerződő fél pedig díj fizetésére kötelezi magát.„
Jogszabályi környezet. A Gfbt. 23. §-a a díjtarifáról és annak meghirdetéséről az alábbiak szerint rendelkezik: A Gfbt. 3. § 5. pontja határozza meg a díjtarifa fogalmát:
Jogszabályi környezet. E kedvezmény megítélésével kapcsolatban alkalmazandó a határozat indokolása II. pontja szerint már tárgyaltaknak megfelelően a Gfbt. 23. §-a (1), (2), (3), (4) bekezdése, valamint 3. § 5. pontja vonatkozásában kifejtettek. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3. §-a az alábbi rendelkezéseket tartalmazzák: Az Fttv. 7. § (1) bekezdése szerint: Az Fttv. 7. § (3) bekezdése szerint: Az Fttv. 1. § (4) bekezdése a) pontja értelmében a biztosítási szolgáltatással kapcsolatban külön törvény vagy az annak végrehajtására kiadott jogszabály a fogyasztók tájékoztatására vonatkozóan az Fttv-ben foglalt szabályokon túl részletesebb, illetve szigorúbb szabályokat írhat elő. Az Fttv. 2. § d) pontja szerint kereskedelmi gyakorlat: „a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló magatartása, tevékenysége, mulasztása, reklámja, marketingtevékenysége vagy egyéb kereskedelmi kommunikációja.” Az Fttv. 2. § a) pontja szerint fogyasztó: „az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy. Az Fttv. 2. § h) pontja alapján e törvény alkalmazásában ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban.