Az eljárás általános szabályai mintaszakaszok

Az eljárás általános szabályai. A tárgyi közbeszerzési eljárás a Kbt. 117. §-a alapján a Kbt. Második Részben foglalt szabályok által nem kötött, önálló eljárási szabályok kialakításával kerül lefolytatásra. A Kbt. 117. § (2) bekezdése alapján az önállóan kialakított eljárási szabályok az eljárást megindító felhívásban kerültek rögzítésre. Ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat a honlapon korlátlanul és teljes körűen, közvetlenül és díjmentesen elérhetővé teszi az eljárás iránt érdeklődő gazdasági szereplők részére. A Kbt. 57. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési dokumentumokat ajánlatonként legalább egy ajánlattevőnek vagy az ajánlatban megnevezett alvállalkozónak elektronikus úton el kell érnie, melyet a közbeszerzési dokumentumok részét képező regisztrációs lap kitöltésével és Ajánlatkérő részére - a +00-00-000-000 telefax számra vagy az xxxx@xxxxxxx.xx e-címre - történő haladéktalan visszaküldésével igazolni kell, továbbá az ajánlat részeként ajánlattevőnek csatolnia kell a kitöltött és az ajánlatkérő részére visszaküldött regisztrációs lap másolati példányát. A regisztrációs lap elektronikus úton történő megküldésére a Kbt. 41. § alkalmazandó. Erre tekintettel Ajánlatkérő felhívja az érdeklődő gazdasági szereplők figyelmét, hogy elektronikus úton az érdeklődés jelzésére legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott vagy a törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus dokumentumba foglalt forma megengedett (egyszerű e-mail üzenet nem megfelelő). A faxon, vagy postai, illetve közvetlen kézbesítés útján történő jelentkezési lehetőség szintén adott. A közbeszerzési dokumentumok letöltéséről szóló regisztrációs lapot a letöltéstől számítva haladéktalanul vissza kell küldeni, annak érdekében, hogy az ajánlatkérő az esetleges kiegészítő tájékoztatást a közbeszerzési dokumentumokat letöltő gazdasági szereplőnek elektronikusan és/vagy faxon megküldhesse! A gazdasági szereplő felelőssége és kockázata az, hogy amennyiben haladéktalanul nem küldi meg a letöltésről szóló visszaigazolást, úgy ajánlatkérő nem tudja részére közvetlenül megküldeni a kiegészítő tájékoztatás(oka)t és ez esetben a gazdasági szereplőnek kell tájékozódnia ajánlatkérő honlapjáról a kiegészítő tájékoztatáskérés(ek)re adott válasz(ok)ról. Ajánlatkérő tájékoztatja az ajánlattevőket, hogy a jelen útmutató kiadásával ajánlatkérőnek nem célja az eljárást megindító felhívásban, a Kbt.-ben, valamint az egyéb jogszabályokban foglalt rendelkezések megismét...
Az eljárás általános szabályai. A tárgyi közbeszerzési eljárás a Kbt. 117. §-a alapján a Kbt. Második Részben foglalt szabályok által nem kötött, önálló eljárási szabályok kialakításával kerül lefolytatásra. A Kbt. 117. § (2) bekezdése alapján az önállóan kialakított eljárási szabályok az eljárást megindító felhívásban kerültek rögzítésre.
Az eljárás általános szabályai. 1) A közbeszerzési eljárás lebonyolítására a Kbt. szabályai szerint kerül sor. Az eljárás nyílt eljárás, erre, valamint az eljárás becsült értékére tekintettel a Kbt. Harmadik része kerül alkalmazásra. 2) Ajánlatkérő tájékoztatja az ajánlattevőket, hogy a jelen dokumentáció kiadásával ajánlatkérőnek nem célja a felhívásban, a Kbt.-ben, valamint az egyéb jogszabályokban foglalt rendelkezések megismétlése. Erre tekintettel a jelen dokumentáció kizárólag a felhívással és a vonatkozó jogszabályokkal (elsősorban a Kbt.-vel) összhangban értelmezendő. 3) Ajánlatot csak az az ajánlattevő nyújthat be, aki, vagy akinek az ajánlatban megnevezett alvállalkozója a dokumentációt saját részére átvette. (Közös ajánlattétel benyújtása esetén elegendő a dokumentáció közös ajánlattevők (vagy az ajánlatban megnevezett alvállalkozóik) valamelyike által történő átvétele.). A dokumentációt átvevő a dokumentációt harmadik (illetéktelen) személynek nem teheti hozzáférhetővé, és azt másra nem ruházhatja át. Az az ajánlattevő aki, vagy akinek az ajánlatban megnevezett alvállalkozója a dokumentációt saját számára (vagy közös ajánlattétel esetén a közös ajánlattevők csoportja számára) nem vette át, nem nyújthat be érvényesen ajánlatot, tekintettel arra, hogy a dokumentáció átruházására nincsen lehetőség. 4) Az ajánlat benyújtásával ajánlatkérő úgy tekinti, hogy az ajánlattevő tudomásul vette a felhívásban és dokumentációban tett előírásokat, különösen, de nem kizárólagosan a műszaki leírásban és a szerződéses feltételekben tett előírásokat. A közbeszerzési eljárás fajtájára tekintettel a benyújtott ajánlatnak maradéktalanul meg kell felelnie a műszaki leírás feltételeinek, eltérés esetén az ajánlat érvénytelen. Amennyiben a benyújtott ajánlat olyan feltételt tartalmaz, amely ellentétes a szerződéses feltételekben meghatározottakkal, az ajánlat érvénytelen. Azonban a hiánypótlás vagy felvilágosítás megadása során javítható az ajánlatban előforduló olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét, az ajánlattevők közötti verseny eredményét és az értékeléskor [Kbt. 69. § (3) bekezdése] kialakuló sorrendet nem befolyásolja. 5) A közbeszerzési dokumentum dokumentummintákat tartalmaz annak érdekében, hogy az érvényes ajánlattételt megkönnyítse az ajánlatkérő. Felhívjuk a tisztelt ajánlattevők figyelmét, hogy ajánlatkérő nem teszi kötelezővé az általa meghatározott dokumentumminták alkalmazását, az ...
Az eljárás általános szabályai. A közbeszerzési eljárás lebonyolítására a Kbt. szabályai szerint kerül sor. Az eljárás hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás a 98. § (2) bekezdés c) pontja alapján, az eljárás becsült értékére tekintettel a Kbt. Második része kerül alkalmazásra.
Az eljárás általános szabályai. A közbeszerzési eljárás lebonyolítására a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) szabályai szerint, a Kbt. Harmadik része szerinti eljárási szabályok kerülnek alkalmazásra az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően. A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 1.§ (2) bekezdésének megfelelően az elektronikus közbeszerzési rendszer (EKR) a Miniszterelnökség által üzemeltetett központi közbeszerzési nyilvántartás és a közbeszerzési eljárások elektronikus lebonyolítását támogató informatikai rendszer.
Az eljárás általános szabályai. A közbeszerzési eljárás lebonyolítására a Kbt. szabályai szerint kerül sor. Az eljárás a Kbt. 115.§-a szerinti hirdetmény nélküli – tárgyalás nélküli – közbeszerzési eljárás, erre, valamint az eljárás becsült értékére tekintettel a Kbt. Harmadik része kerül alkalmazásra.
Az eljárás általános szabályai. Ajánlatkérő tájékoztatja az ajánlattevőket, hogy a jelen közbeszerzési dokumentum kiadásával ajánlatkérőnek nem célja az eljárást megindító felhívásban, a Kbt.-ben, valamint az egyéb jogszabályokban foglalt rendelkezések megismétlése. Erre tekintettel a jelen közbeszerzési dokumentum kizárólag az eljárást megindító felhívással és a vonatkozó jogszabályokkal (elsősorban a Kbt.-vel) összhangban értelmezendő.
Az eljárás általános szabályai. A közbeszerzési eljárás lebonyolítására a Kbt. szabályai szerint kerül sor. Az eljárás a Kbt. 115. § (1) bekezdés szerinti eljárás, mely a nyílt eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó szabályainak a 115. §-ban foglalt eltérésekkel történő alkalmazásával kerül lefolytatásra a Kbt. Harmadik része szerint.
Az eljárás általános szabályai. A közbeszerzési eljárás lebonyolítására a Kbt. szabályai szerint kerül sor. Az eljárás nyílt eljárás, erre, valamint az eljárás becsült értékére tekintettel a Kbt. Harmadik része kerül alkalmazásra.

Related to Az eljárás általános szabályai

  • Általános szabályok A szolgáltatás szünetelésére vagy szüneteltetésére sor kerülhet mind az Előfizető, mind a Szolgáltató érdekkörében felmerült okból, Előfizetői vagy Szolgáltatói kezdeményezésre, valamint a Felek érdekkörén kívül eső Vis Maior következtében, illetve a jelen ÁSZF-ben vagy jogszabályban meghatározott események bekövetkezése esetén. Amennyiben az Előfizető az Alap szolgáltatás mellett Prémium szolgáltatásra vonatkozóan külön Előfizetői Szerződéssel is rendelkezik, úgy az Alap és Prémium Szolgáltatások önállóan nem, kizárólag együtt szüneteltethetők.

  • A számhordozás általános szabályai A számhordozás olyan előfizetői szám hordozását jelenti, amelynek során az előfizető megtarthatja földrajzi előfizetői számát, amennyiben az előfizető a felhasználás földrajzi helyének megváltoztatása nélkül változtat előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltatót.

  • A kártérítési eljárás szabályai A kártérítési eljárás szabályait a 6.3.5. pont tartalmazza.

  • Az előfizetői szerződés megszűnésének szabályai, következményei 9.15.1. Amennyiben az Előfizető a határozott időtartamú előfizetői szerződést az ebből eredő kedvezmények figyelembevételével kötötte meg, és a szerződést jogosult a határozott időtartam lejárta előtt felmondani jogszabályban vagy előfizetői szerződésben biztosított felmondási joga alapján, a Szolgáltató kizárólag a készülékvásárlásból eredő kedvezményeket követeli, ha az Előfizető a készüléket a felmondást követően is meg kívánja tartani, a felmondáshoz egyéb hátrányos jogkövetkezményt nem fűz. 9.15.2. Amennyiben az Előfizető a határozott időtartamú előfizetői szerződést az ebből eredő kedvezmények figyelembevételével kötötte meg, és a szerződést a határozott időtartam lejárta előtt - jogszabályban vagy előfizetői szerződésben biztosított felmondási joga hiányában - felmondja, vagy a Szolgáltató 9.12.1., 9.12.2. pont szerinti felmondására szerződésszegésével okot szolgáltat, a Szolgáltató kizárólag az Előfizető által igénybe vett kedvezményeket követelheti - ideértve a készülékvásárlásból eredő kedvezményeket is -, a felmondáshoz egyéb hátrányos jogkövetkezményt nem fűz. A jelen pont szerinti jogkövetkezményt a Szolgáltató a szolgáltatásnyújtás megkezdésétől az előfizetői szerződés megszűnéséig (a felmondó nyilatkozat Szolgáltatóhoz történő megérkezését követő napig) jogosult felszámítani. Ha az Előfizető által megtérítendő összeg csak a szerződés megszűnése után állapítható meg, akkor az Előfizető előzetes érdeklődésére a Szolgáltató ismerteti az összeg megállapításához alkalmazott, az előfizető szerződésére vonatkozó számítási módot olyan részletességgel, hogy az Előfizető az összeget előre ki tudja számítani.

  • Az értékkövetés szabályai A biztosító a biztosítási összeget és a díjat évente egy alkalommal az árszínvonal változásához hozzáigazítja. Az adott naptári évben az érték- követés alapjául a Központi Statisztikai Hivatal által az előző év szeptemberében publikált Gyorstájékoztató szolgál az alábbiak szerint. Épületekre vonatkozóan az építőipar termelőiár-indexe január-június időszakra az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ingóságokra vo- natkozóan a fogyasztói árak árindexe január-június időszakra az előző év azonos időszakához viszonyítva. A kiegészítő biztosítások közül a kiegészítő felelősségbiztosítás, a kiegészítő balesetbiztosítás, a mestervonal-24 szolgáltatás az építőipari, a többi kiegészítő biztosítás a fogyasztói árindex alapján kerül értékkövetésre. A jogvédelem és a cyber jogvédelem kiegészítő biztosítás, a ga- rancia plusz és a garancia smart plusz kiegészítő biztosítás, az utasbiztosítás, a Futrinka kisállat kiegészítő biztosítás nem kerül értékkövetésre. Az így meghatározott árindexektől a biztosító 5 százalékponttal eltérhet. Ezeket az indexszámokat a biztosító a biztosítási évfordulókor veszi figyelembe és ennek megfelelően módosítja a biztosítási összeget, illetve a biztosítási díjat. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeg az előző időszak biztosítási összegének és az indexszámnak a szorzata. A vagyoncsoportonként módosított biztosítási összegről és biztosítási díjról a biztosító legalább 30 nappal a biztosítási évfordulót megelőzően írásban értesíti a szerződőt. Ha a módosítást a szerződő nem kívánja, a biztosítási évfordulót megelőzően írásban kérheti a biztosításának ere- deti biztosítási összegekre és biztosítási díjra történő visszaállítását, vagy – választása szerint – jogosult a biztosítási szerződést (az évfordulót megelőzően) évfordulóra felmondani, felmondási idő nélkül. Amennyiben a biztosító nem kezdeményezte a szerződés értékkövetés érdekében történő módosítását, akkor kár esetén az ebből adódó alulbiztosítottságot nem érvényesítheti. A biztosító az értékkövető indexet mindig a biztosítás megkötésétől vagy az utolsó értékkövetéstől halmozottan számítja.

  • A számhordozással kapcsolatos eljárás részletes szabályai (1) A Szolgáltató biztosítja Xxxxxxxxxxxxx a számhordozhatóságot azon társszolgáltatók tekintetében, amelyekkel erre hálózati szerződést kötött. Ha az Előfizető – a felhasználás földrajzi helyének megváltoztatása nélkül - másik helyhez kötött telefon szolgáltatót választ, akkor a Szolgáltatónál használt földrajzi vagy nem földrajzi telefonszámát átviheti az új szolgáltatóhoz, amennyiben ennek feltételei fennállnak. (2) Az átvevő szolgáltató köteles elfogadni az előfizetői szám megtartására vonatkozó előfizetői igényt, amennyiben az Előfizető megfelel az átvevő szolgáltató általános szerződési feltételeiben foglaltaknak. (3) Az előfizető az átadó szolgáltatóval fennálló előfizetői szerződésében szereplő valamennyi számra vagy egyes számokra kérheti a számhordozást. Egy adott hálózati végponthoz rendelt egybefüggő számtartomány részlegesen is hordozásra kerülhet. A többféle szolgáltatást tartalmazó (multi-play) szolgáltatás csomagok egyidejű átadásával az előfizetői hurok átengedésével, vagy országos bitfolyam hozzáféréssel együtt megvalósuló számhordozás a kedvezményes díjazású szolgáltatás, a díjmentes szolgáltatás, az emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás, az emelt díjas, díjkorlátmentes szolgáltatás és a tízet meghaladó számot magában foglaló üzleti előfizetés számainak hordozása, valamint egybefüggő számtartomány részleges hordozása esetében a számhordozás időzítése és végrehajtása érdekében - az átadó szolgáltató indoklással ellátott kérése esetén - az átvevő szolgáltató köteles az átadó szolgáltatóval egyeztetni. Egybefüggő számtartomány számainak részleges hordozása esetén az egybefüggő számmező feloldását, hordozott és nem hordozott számok beállítását az átadó szolgáltató köteles a számhordozás illetve a számtartomány átadás számátadási időablakában elvégezni. (4) Az előfizetőnek - az új előfizetői szerződés megkötésére vonatkozó igénybejelentésével egyidejűleg - az átvevő szolgáltató részére kell bejelentenie számhordozási igényét. Amennyiben az előfizetői szerződés megkötésének feltételei teljesülnek, az igénybejelentés során a.) az átvevő szolgáltató azonosítja az előfizetőt és új előfizetői szerződést köt, b.) az átvevő szolgáltató és az előfizető megállapodnak a számhordozásról, egybefüggő számtartomány részleges hordozása esetén az elhordozni kívánt számokról és a számátadási időablakról, amely alatt a számhordozás megtörténik, c.) az előfizető az átvevő szolgáltatónak megbízást ad a számhordozás lebonyolítására. (5) A számhordozást kérő előfizetőt az átvevő szolgáltató az általános szerződési feltételeiben meghatározott módon az előfizetői szám (telefonszám) és az átadó szolgáltatóval kötött előfizetői szerződésben foglalt adatok alapján azonosítja, amelyet a következő okiratok alapján ellenőriz, illetve az előfizetőt előfizetői szerződés hiányában a következő okiratok alapján azonosítja: a.) természetes személy esetében:

  • A szolgáltatás különös szabályai Ha a helyiség – mennyezetének és egyik oldalfalának; vagy – két oldalfalának a festése, tapétázása vagy mázolása károsodik, a biztosító a helyiség egész felületének helyreállítási költségeit téríti meg. A biztosító avult értéken téríti meg: – A biztosított melléképületek és építmények kárainak helyreállítá- si költségeit, amelyek avultsága a kár időpontjában meghaladta a 75%-ot. – Vályogból vagy döngölt falból, illetve az előbbiek vegyes alkal- mazásával készített melléképületek árvíz, felhőszakadás és veze- tékes vízkár által okozott részleges vagy teljes károsodásának helyreállítási, illetve újraépítési költségeit. – A 85%-osnál nagyobb elhasználtságú (avult) ingóságok kárainak helyreállítási, illetve pótlási költségeit. A káridőponti avult érték kiszámításának alapja a károsodott épület, épít- mény, ingóság műszaki jellemzőivel azonos módon kivitelezett épület, épít- mény, ingóság káridőponti újraépítési, illetve újra beszerzési költsége, ami- ből le kell vonni a kár időpontjában fennálló időközbeni elhasználódás mér- tékének megfelelő összeget. A hazai kereskedelmi forgalomban beszerezhetetlen vagyontárgyak javítás- sal helyre nem állítható kára esetén a biztosító a belföldön kapható azonos vagy hasonló vagyontárgy beszerzési árát veszi alapul a biztosítási szolgál- tatás megállapításánál. Bérelt, kölcsönvett vagy megőrzésre átvett vagyontárgyak károsodása ese- tén a kárt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a biztosí- tott felelősséggel tartozik. Nem téríti meg a biztosító: – a biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hiányos- ságok miatt keletkezett károkat, amelyekről a biztosított (szer- ződő) tudott vagy tudnia kellett; – a biztosítási események által közvetlenül kiváltott azon károkat, amelyek az épület avultságával, karbantartásának elmulasztásá- val, a kivitelezés szakszerűtlenségével vagy az építési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben következnek be. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a sorozathoz (garnitúrához), készlethez, gyűjteményhez tartozó egyes darabok károsodása estén arra az anyagi hátrányra, amely a felsoroltak megcsonkulása miatt következett be, továbbá az úgynevezett előszereteti értékre sem.

  • Az Előfizetői Szerződés kétoldalú módosítása (1) Az előfizetői szerződés kétoldalú, közös megegyezésen alapuló módosítását bármelyik fél kezdeményezheti . Szóban és írásban kötött előfizetői szerződés esetén a kétoldalú szerződésmódosításra vonatkozó szolgáltatói ajánlat csak akkor tekinthető elfogadottnak, ha azt az előfizető kifejezett, tevőleges magatartással elfogadta Szóban kötött előfizetői szerződés esetén az előfizető kifejezett szóbeli vagy írásos nyilatkozata, írásban kötött előfizetői szerződés esetén az előfizető kifejezett írásos nyilatkozata szükséges kétoldalú szerződésmódosításra vonatkozó szolgáltatói ajánlat elfogadásához . A szóban és írásban kötött előfizetői szerződés esetén az előfizető tevőleges és kifejezett elfogadó nyilatkozat a hiányában a szolgáltatás további igénybevétele mint ráutaló magatartás elfogadásnak nem tekinthető, ettől érvényesen eltérni nem lehet . Amennyiben az előfizető kétoldalú szerződésmódosításra vonatkozó szolgáltatói ajánlatot kifejezett, tevőleges magatartással nem fogadja el, a szerződés változatlan feltételekkel hatályban marad. Az előfizetői szerződések – ideértve a ráutaló magatartással kötött előfizetői szerződéseket is – kétoldalú módosításának részletes szabályait az Elnök rendeletben szabályozza. A szolgáltató szerződésmódosításra vonatkozó ajánlatában közérthetően és áttekinthetően köteles rögzíteni, hogy az előfizetői szerződés módosítása esetén a szerződés mely feltétele imilyen módon változnak meg, továbbá köteles tájékoztatni az előfizetőt a szerződésmódosítás menetéről. (2) A nyilatkozattétel elmulasztása nem minősülhet az Előfizető, illetve igénylő számára többletterhet jelentő, az adott (Előfizető által igénybe vett) szolgáltatáshoz kapcsolódó új, illetve kiegészítő szolgáltatás megrendelését eredményező szerződésmódosításra vonatkozó ajánlat elfogadásának. (3) Az egyedi előfizetői szerződés időtartamát érintő módosítást megelőzően a Szolgáltató köteles igazolható módon tájékoztatást adni a határozatlan és a határozott idejű előfizetői szerződés részletes feltételeiről.

  • Szolgáltatói felmondás az Előfizető díjtartozása esetén (1) A Szolgáltató jogosult az előfizetői szerződést 30 napos felmondási idővel mondhatja fel, amennyiben az Előfizető az esedékes díjat a jogkövetkezményekre figyelmeztető első értesítés elküldését legalább 15 nappal követő második értesítés megtörténtét követően sem egyenlítette ki. (2) Ha az Előfizető az első értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül díjtartozását kiegyenlíti, az előfizetői szerződés nem szűnik meg a Szolgáltató felmondásával. Erről a Szolgáltató köteles az Előfizetőt haladéktalanul értesíteni. (3) Nem jogosult a Szolgáltató díjtartozás miatt felmondani a szerződést, ha a.) bruttó 10 000 Ft-nál nem magasabb havi előfizetési díj esetén, ha a díjtartozás összege nem haladja meg az Előfizető havi előfizetési díjának megfelelő összeget, illetve

  • Egyéb előfizetői szerződés megszűnési esetek és feltételeik Az előfizetői szerződés a Szolgáltató vagy az Előfizető általi felmondáson kívül megszűnik az alábbi esetekben: