Az elszámolás alapja mintaszakaszok

Az elszámolás alapja. Az elszámolási időszakban szolgáltatott villamos energia mennyiségét a csatlakozási pontokon az Elosztói Engedélyes állapítja meg, amit a csatlakozási pont és a mérési pont közötti méretlen berendezések veszteségével korrigál. Az Elosztói Engedélyes a számlázás alapjául szolgáló adatokat eljuttatja a Kereskedő részére. A Kereskedő a villamosenergia-fogyasztásra vonatkozó számlákat a területileg illetékes Elosztói Engedélyes által megadott becsült, illetve leolvasott adatok alapján, az Elosztói Engedélyes adatküldéséhez igazodó ütemezésben állítja ki.
Az elszámolás alapja. A Kereskedő és a Felhasználó közötti elszámolások alapja átadási-átvételi pontonként:
Az elszámolás alapja. A Kereskedő a villamosenergia-fogyasztásra vonatkozó számlákat a területileg illetékes Elosztói Engedélyes által megadott becsült, illetve leolvasott adatok alapján, az Elosztói Engedélyes adatküldéséhez igazodó ütemezésben állítja ki. Az elszámolási időszakban szolgáltatott villamos energia mennyiségét – a fogyasztásmérő berendezés nélkül történő villamosenergia-vételezés kivételével – a csatlakozási pontok leolvasásával az Elosztói Engedélyes állapítja meg, amit a csatlakozási pont és a mérési pont közötti méretlen berendezések veszteségével kell korrigálni. Az Elosztói Engedélyes a számlázás alapjául szolgáló adatokat eljuttatja a Kereskedő részére.
Az elszámolás alapja. Eladó és a Vevő közötti elszámolások alapját Átadási-Átvételi Pontonként
Az elszámolás alapja. Az elszámolási időszakban szolgáltatott villamos energia mennyiségét – a fogyasztásmérő berendezés nélkül történő villamosenergia-vételezés kivételével – a csatlakozási pontok leolvasásával az Elosztói Engedélyes állapítja meg, amit a csatlakozási pont és a mérési pont közötti méretlen berendezések veszteségével korrigál. Az Elosztói Engedélyes a számlázás alapjául szolgáló adatokat eljuttatja a Kereskedő részére. A Kereskedő a villamosenergia-fogyasztásra vonatkozó számlákat a területileg illetékes Elosztói Engedélyes által megadott becsült, illetve leolvasott adatok alapján állítja ki. A MÉF (Mértékadó Éves Fogyasztás) 1/12 része és a villamos energiáért fizetendő egységár. A versenypiaci kilépéskor a MÉF-t az Elosztói Engedélyes állapítja meg, amelyet Xxxxxxxxxxx és Kereskedő elfogad. A ME elszámolásának alapja az Elosztói Engedélyes(ek) által kiküldött felhasználási helyenkénti leolvasási adat. Az ME-ből származó költségeket az Elosztói Engedélyes(ek)sel a Kereskedő számolja el. A Kereskedő az Elosztói Engedélyesektől származó felhasználási helyenkénti ME-adatok alapján számláz a Felhasználó felé Mennyiségi Eltérést. A Felhasználó profilos felhasználási helyeire vonatkozó Mennyiségi Eltérés a szerződéses egységár alapján kerül elszámolásra oly módon, hogy mind túlfogyasztás, mind alulfogyasztás esetén az eltérést a Kereskedő a szerződéses egységáron számítja fel és tünteti fel a számlán, azaz a fizetés a ténylegesen felhasznált energia után történik. Az Elosztói Engedélyes által szolgáltatott ¼ órás mérési adatok és a villamos energiáért fizetendő egységár. Az energiaforgalom mérési feltételeinek hiányában az Elosztói Engedélyes számított vagy átalány jellegű fogyasztást állapíthat meg.
Az elszámolás alapja. Elosztási átalánydíj elszámolásának alapját a mindenkor hatályos Rendszerhasználati díjrendeletek tartalmazzák. • Elosztási alapdíj elszámolásának alapját a mindenkor hatályos Rendszerhasználati díj- rendeletek tartalmazzák.
Az elszámolás alapja. A Kereskedő a villamosenergia-fogyasztásra vonatkozó számlákat a területileg illetékes Elosztói Engedélyes által megadott becsült, illetve leolvasott adatok alapján, az Elosztói Engedélyes adatküldéséhez igazodó ütemezésben állítja ki. Az elszámolási időszakban szolgáltatott villamos energia mennyiségét – a fogyasztásmérő berendezés nélkül történő villamos energia vételezés kivételével – a csatlakozási pontok leolvasásával az Elosztói Engedélyes állapítja meg, amit a csatlakozási pont és a mérési pont közötti méretlen berendezések veszteségével kell korrigálni. Az Elosztói Engedélyes a számlázás alapjául szolgáló adatokat eljuttatja a Kereskedő részére. Az okosmérővel rendelkező felhasználók vonatkozásában a felhasználó eltérő kérése hiányában Kereskedő a profilos elszámolású felhasználókkal évente, míg az idősoros elszámolású felhasználókkal havonta számol el az elosztói engedélyes által szolgáltatott adatok alapján. A Kereskedő jogosult speciálisan csak az okos mérővel rendelkező ügyelek részére egyedi, más ügyfélkör által nem igénybe vehető tarifák alkalmazására.
Az elszámolás alapja. Az átadott földgáz mérése - az átalánydíjas fogyasztók kivételével - a Földgázelosztó vagy a felhasználó tulajdonában levő hiteles fogyasztásmérő berendezéssel vagy mérési rendszerrel történik. Az elszámolás alapja a gázmérőn leolvasott érték, amelyet a Földgázelosztó gáztechnikai normál m³-re számít át. A Földgázelosztó jogosult a fogyasztásmérő berendezésen szereplő nem egész értékeket az általános matematikai kerekítés szabályai alapján a legközelebbi egész értékre kerekíteni és leolvasott értékként ezt feltüntetni, illetve számlázás alapjául felhasználni. A rendszerhasználati díjak beszedése során a Földgázelosztó jogosult részszámlázásos módszert alkalmazni. Árváltozás esetén a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően az egyetemes szolgáltató vagy kereskedő megbízásából rendkívüli leolvasást végez a Földgázelosztó. Ha a háztartási felhasználónál felszerelt fogyasztásmérő berendezés a fogyasztást nem vagy rosszul jelzi, azt a felhasználónak haladéktalanul be kell jelenteni a Földgázelosztó részére.

Related to Az elszámolás alapja

  • A számhordozással kapcsolatos eljárás részletes szabályai (1) A Szolgáltató biztosítja Xxxxxxxxxxxxx a számhordozhatóságot azon társszolgáltatók tekintetében, amelyekkel erre hálózati szerződést kötött. Ha az Előfizető – a felhasználás földrajzi helyének megváltoztatása nélkül - másik helyhez kötött telefon szolgáltatót választ, akkor a Szolgáltatónál használt földrajzi vagy nem földrajzi telefonszámát átviheti az új szolgáltatóhoz, amennyiben ennek feltételei fennállnak.

  • Az adatkezelés jogalapja A biztosítási szerződések kezelésével, nyilvántartásával kapcsolatos, valamint a telefonos ügyfélszolgálati célú adatkezelések jogalapja az érintettek hozzájárulása, a Bit. 135. §-a, az Sztv. 169. §-a, továbbá a biztosításnak elektronikus úton, vagy telefonon keresztül történő megkötése esetén a Távért. tv. 11. § (2) bekezdése, és az Eker tv. 13/A. §-a. Az egészségi állapottal összefüggő adatokat a biztosító az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. A panaszkezelési célú adatkezelések jogalapja a Bit.159. §-a. Az ENSZ, az EU vagy más által elrendelt gazdasági szankcióknak (embargóknak) való megfelelés biztosítása esetén az adatkezelés jogalapja a Biztosító jogos érdeke, illetve a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése.

  • Egyéb előfizetői szerződés megszűnési esetek és feltételeik Az előfizetői szerződés a Szolgáltató vagy az Előfizető általi felmondáson kívül megszűnik az alábbi esetekben:

  • Az előfizetői szolgáltatással kapcsolatos viták rendezésének módja 6.2.4.1. A hibabejelentéssel kapcsolatos eljárást az ÁSZF 6.1. pontja, a panaszokkal kapcsolatos eljárást az ÁSZF 6.3. pontja tartalmazza.

  • A számhordozással, a szünetmentes szolgáltatóváltással, a közvetítőválasztással kapcsolatos eljárások részletes szabályai Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető.

  • Milyen kötelezettségeim vannak a biztosítással kapcsolatban? A szerződőt, illetve a biztosítottat: • a szerződés kezdetekor közlési kötelezettség, • a szerződés tartama alatt változás bejelentési, díjfizetési, kármegelőzési kötelezettség, • kár esetén kárenyhítési, bejelentési, felvilágosítási és információadási kötelezettség • és a biztosítási szerződésben meghatározott további kötelezettségek terhelik.

  • Milyen jogok illetik meg Önt kellékszavatossági igénye alapján? Ön – választása szerint–az alábbi kellékszavatossági igényekkel élhet: Kérhet kijavítást vagy kicserélést, kivéve, ha az ezek közül az Ön által választott igény teljesítése lehetetlen vagy az Eladó számára más igénye teljesítéséhez képest aránytalan többletköltséggel járna. Ha a kijavítást vagy a kicserélést nem kérte, illetve nem kérhette, úgy igényelheti az ellenszolgáltatás arányos leszállítását vagy a hibát az Eladó költségére Ön is kijavíthatja, illetve mással kijavíttathatja vagy – végső esetben – a szerződéstől is elállhat. Választott kellékszavatossági jogáról egy másikra is áttérhet, az áttérés költségét azonban Ön viseli, kivéve, ha az indokolt volt, vagy arra az Eladó adott okot.

  • Műszaki, illetve szakmai alkalmasság Az igazolási módok felsorolása és rövid leírása: M1) Előzetes igazolási mód:Ajánlattevő a Kbt. 114. § (2) bekezdése alapján a Kbt.67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatában csak arról köteles nyilatkozni, hogy az általa igazolni kívánt alkalmassági követelmények teljesülnek, a teljesítésre vonatkozó részletes adatokat nem köteles megadni. Az alkalmasság igazolása során a Kbt. 65. § (6) bekezdései alapján az előírt alkalmassági követelményeknek a közös ajánlattevők együttesen is megfelelhetnek, illetve azon követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoztathatóak a gazdasági szereplőkre, elegendő, ha közülük egy felel meg. Közös ajánlattétel esetén a közös ajánlattevők mindegyike a közös ajánlattételi szándékáról nyilatkozni köteles(ez megtehető egy közös nyilatkozatban is). Amennyiben ajánlattevő a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerint más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodik, abban az esetben - az ajánlatának részeként benyújtandó, az alkalmassági feltételeknek való megfelelésről szóló nyilatkozatában - meg kell jelölnie ezt a szervezetet és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának hivatkozásával azon alkalmassági követelményt vagy követelményeket, amelynek való megfelelés érdekében az ajánlattevő ezen szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik. A (7) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásnak a referenciákra vonatkozó követelmény teljesítését igazoló más szervezet tekintetében azt kell alátámasztania, hogy ez a szervezet ténylegesen részt Alkalmassági minimumkövetelmény(ek):M/1.Alkalmatlan az ajánlattevő, ha az eljárást megindító felhívás megküldésétől visszafelé számított 3 évben (36 hónap) nem rendelkezik befejezett (azaz szerződésszerűen teljesített, befejezett, de legfeljebb hat éven belül megkezdett), referenciákkal: a) egy szerződés keretén belül teljesített legalább 3 db rendezvény teljes körű megszervezésére vonatkozó referenciával b) egy szerződés keretén belül teljesített marketingkommunikációs feladatok ellátására vonatkozó referenciával, melynek értéke minimum nettó 1 millió forint média és/vagy PR stratégia elkészítését tartalmazza. vesz a szerződés teljesítésében, az ajánlatkérő a szerződés teljesítése során ellenőrzi, hogy a teljesítésbe történő bevonás mértéke e bekezdésekben foglaltaknak megfelel. Ebben az esetben az ajánlatban be kell nyújtani a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetnek, a Kbt. 67. § (3) bekezdés szerinti tartalmú, a Kbt. 114. § (2) bekezdés szerinti egyszerű nyilatkozatát. Ajánlattevő arra vonatkozóan is nyilatkozni köteles, amennyiben nem vesz igénybe kapacitást nyújtó szervezetet az alkalmassági minimumkövetelmények igazolására. Csatolni kell a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan szerződéses vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. Utólagos igazolási mód: A Kbt. 69. § (4)–(7) bekezdésére tekintettel ajánlatkérő felhívja ajánlattevő(ke)t az igazolások, dokumentumok benyújtására. A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdés a) pontja alapján az ajánlati felhívás megküldésétől visszafelé számított megelőző három év (36 hónap) legjelentősebb, befejezett (sikeres műszaki átadás- átvételi eljárással lezárt) referenciájának ismertetését a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 23.§ szerint a szerződést kötő másik fél által adott igazolással legalább a következő tartalommal: • teljesítés ideje (kezdő és befejező időpontja) • a szerződést kötő másik fél megnevezése, címe (székhelye/lakcíme), • a szerződés tárgya, valamint mennyisége (egyértelmű leírását, amely igazolja, hogy az alkalmassági követelményként előírt munka elvégzése megtörtént), • a kontaktszemély megnevezése, elérhetősége (cím és/vagy telefonszám és/vagy e-mail cím és/vagy fax), • a teljesítés helye • nyilatkozni kell arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e. • ha a teljesítést nem önállóan végezte, annak feltüntetését, hogy a referenciát bemutató szervezet a teljesítésben milyen ellenértékkel vagy mennyiséggel vett részt (önálló teljesítés esetén ennek a ténynek a feltüntetése nem szükséges)A referenciáknak teljesítésigazolással lezárt, megrendelő által átvett munkákra kell vonatkozniuk. A referencia időpontjaként a teljesítésigazolás kiállításának dátuma tekintendő.

  • Az eljárás fajtája Klasszikus ajánlatkérők A Kbt. 123. §-a szerinti, szabadon kialakított eljárás A Kbt. 121. § (1) b) pontja szerinti, a Kbt. Második Részében meghatározott szabályok alapján lefolytatott eljárás az alábbiak szerint:

  • Elállási nyilatkozat, a fogyasztót megillető elállási vagy felmondási jog gyakorlása A fogyasztó a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 20. §-ban biztosított jogát az erre vonatkozó egyértelmű nyilatkozat útján, vagy a honlapról is letölthető nyilatkozat-minta felhasználásával gyakorolhatja.