AZ INTÉZKEDÉS LEÍRÁSA. A bejelentett támogatási intézkedés a széntüzelésű lynemouthi erőmű teljes mértékben biomassza-erőművé történő átalakítására vonatkozik. Az erőmű Northumberlandban, Anglia északkeleti partvidékén található. A lynemouthi erőmű egy 420 MW-os széntüzelésű erőmű, amelyet a jelenlegi javaslat szerint úgy alakítanak át, hogy az kizárólagosan biomasszával működjön. Az erőmű tulajdonosa és üzemeltetője a Lynemouth Power Limited, amely az RWE Supply & Trading GmbH 100 %-ban tulajdonolt leányvállalata. Az erőmű kizárólagos fűtőanyaga falabdacs (pellet) lesz, amelyet főleg külföldről szereznek be, nevezetesen az Egyesült Államok délkeleti részéből, Nyugat-Kanadából és Oroszországból. Az erőművel szembeni követelmény, hogy megfeleljen az Egyesült Királyság Contract for Difference elnevezésű programjában leírt fenntarthatósági kritériumoknak, többek között annak, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátás legalább 60 %-kal csökkenjen a fosszilis hálózatok átlagos uniós kibocsátási intenzitásához képest (azaz a szénre és gázra vonatkozó uniós átlaghoz képest, amelyet megújulóenergia-irányelvben meghatározott módszer segítségével mérnek). Ezeket a célokat 2020 áprilisától az üvegházhatásúgáz-kibocsátás legalább 72 %-os, majd pedig 2025 áprilisától legalább 75 %-os csökkentésével megerősítik. Az Egyesült Királyság becslései szerint a projekt körülbelül 17,7 millió tonna CO2-kibocsátáscsökkenést fog eredményezni a 12 éves élettartama alatt és évente körülbelül 2,3 TWh villamos energiát fog előállítani. Az Egyesült Királyság hatóságai szerint az erőmű a tervek szerint 420 MW névleges teljesítményen és 75,3 %-os átlagos kapacitáskihasználtsággal működik. Az erőmű évente körülbelül 1,44–1,56 millió száraztonna pelletet fog felhasználni. Az erőmű átalakítását nem olyan módon alakítják át, hogy az megfeleljen a hulladékégetési előírásoknak, így ezért nem lesz alkalmas hulladékfa égetésére.
AZ INTÉZKEDÉS LEÍRÁSA. Az intézkedés keretében a meglévő elavult központi földgázüzemű kazán korszerű kondenzációs gázkazánra történő cseréje valósul meg az épülethatároló szerkezeteinek változtatása és a hőellátó és HMV rendszer egyéb elemeinek változtatása nélkül. A kazáncsere meglévő melegvizes központi fűtési rendszerre vonatkozik, amely az alábbi változatokat jelenti:
a) központi kazán fűtésre, HMV termelés nélkül,
AZ INTÉZKEDÉS LEÍRÁSA. Az intézkedés keretében a meglévő és elavult hőellátó rendszer komplett korszerűsítése valósul meg kondenzációs gázkazán beépítésével úgy, hogy az épület határoló szerkezetei nem változnak. A kazáncserével együtt kell kezelni a teljes hőközpont korszerűsítését is, ami magában foglalja a szabályozott fűtőkörök kialakítását-korszerűsítését, a használati melegvíz (továbbiakban HMV) termelés felújítását, a keringető szivattyúk cseréjét, a hőközponti csővezetékek, szerelvények hőszigetelését. A komplex felújításra vonatkozó intézkedés részeként az alábbiakat szükséges elvégezni:
a) hőközpont korszerűsítése: kazáncsere, szivattyúk cseréje, HMV előállítás korszerűsítése
AZ INTÉZKEDÉS LEÍRÁSA. Az intézkedés a korábbi gázüzemű hőtermelő rendszer helyett fűtés, vagy fűtés és használati melegvíz készítés céljára hőszivattyús fűtési rendszer beépítésével valósul meg. A lecserélt hőtermelő berendezés típusa hagyományos vagy kondenzációs gázkazán lehet. A hőszivattyús fűtési rendszernél alacsony hőmérsékletű hőleadó oldalt szükséges biztosítani. Az intézkedés kizárólag termikusan korszerű családi házakban (CS); társasházakban (TH); irodaépületekben (IÉ) és oktatási épületekben (OÉ) hajtható végre. Egy épület akkor minősül termikusan korszerűnek, az intézkedés kezdetéhez viszonyítva az épület használatba vétele 10 éven belül történt, vagy a fűtési rendszer cseréje előtt az elmúlt 10 évben az alábbi három intézkedés közül legalább kettőt végrehajtottak:
a) a zárófödém hőszigetelése
AZ INTÉZKEDÉS LEÍRÁSA több mint 50 %-a egy adott kikötőből, kikötőbe vagy kikötőn belül történő vontatáson kívüli tevékenységből származik, és a kotrás azzal a feltétellel, hogy a kotróhajók bevételeinek több mint 50 %-a a kitermelt anyagok tengeri fuvarozásából szár- mazik. Hajóűrtartalom-adó
AZ INTÉZKEDÉS LEÍRÁSA. 2007 augusztusában a külügyminisztérium egy munkacsoportot jelölt ki azzal a céllal, hogy javaslatokat dolgozzanak ki a NATO optikai kábeljének működtetésének és felhasználásának korszerűsítésére (3). A munkacsoport fő célkitűzései az alábbiak voltak:
i. a kábelek működtetési és fenntartási költségeinek csökkentése; ii. a nagyközönség nagysebességű kap csolathoz való hozzáférésének javítása, különösen Izland vidéki területein; valamint iii. az adatátviteli piaci verseny ösz tönzése a hazai piacon. A három kábel közül kettő lízingjére vonatkozó ajánlati felhívást tartottak a legmegvalósíthatóbb módnak arra, hogy e célokat megvalósítsák és kedvező ajánlatokat kapjanak.
(1) A Míla alaptevékenysége távközlési hálózatok Izlandon történő kiépítéséből és működtetéséből áll.
(2) Az E-1/13. sz., a Míla ehf. kontra EFTA Felügyeleti Hatóság ügyben 2014. január 27-én hozott határozat (még nem tették közzé).
(3) A kábeleket korábban a Radar Ügynökség (Ratsjárstofnun) működtette az USA hatóságainak égisze alatt, majd ezt követően a Védelmi Ügynökség (Varnarmálastofnun) vette át. A Radar Ügynökség három optikai kábelt működtetett a körülbelül 1 800 km hosszú, Izlandot és annak észak-nyugati régióját körülvevő nyolcszálas optikai kábelből. 2008 áprilisában az Állami Közbeszerzési Központ (Ríkiskaup) pályázatot írt ki a három optikai kábel közül kettő hasz nálatának és működtetésének két független fél részére történő lízingelésére azzal a szándékkal, hogy tízéves időtartamra szóló bérbeadásról tárgyaljanak. Az ajánlatok benyújtásának határideje 2008. június 19. volt. A projekt céljait figyelembe véve az ajánlatok kiértékelése az alábbi elbírálási szempontokon alapult: i. „verseny ösztön zése”: 100-ból 40 pont, ii. „bérleti díj”: 15 pont, iii. „szolgáltatás kezdési időpontja”: 10 pont, iv. „szolgáltatásnyújtás”: 10 pont, v. „hálózati végpontok száma”: 15 pont, valamint vi. „egy tarifa az ország egész területén”: 10 pont. Az ajánlati felhívásra öt ajánlat érkezett be négy független vállalkozástól. Az ajánlatot benyújtó négy cég mindegyike megfelelt a projekt végrehajtásához szükséges műszaki kapacitásra vonatkozó követelménynek, valamint az általános és pénzügyi követelményeknek. Az elbírálási szempontok alapján legmagasabb pontszámot elérő két vállalkozás (92,18 ponttal) a Fjarski ehf. és (89,67 ponttal) a Vodafone volt. Ezzel a két vállalkozással kezdeményeztek tárgyalásokat. Az Izlandon bekövetkezett pénzügyi válság miatt, amely 2008 őszén kezdte éreztetni a hatását, ...
AZ INTÉZKEDÉS LEÍRÁSA. Zala megye a kisebb népességű megyék közé tartozik, népsűrűsége jelentősen alatta marad az országos átlagnak, az Európai Unión belül a vidékies térségek adatával mutat hasonlóságot. Zala megye településhálózatának legfőbb jellemzője aprófalvas jellege. A tagolt domborzat és a településszerkezet következtében alacsony lélekszámú, egymáshoz közel fekvő települések jöttek létre. Zala megye a kisebb népességű magyar megyék közé tartozik. Zala megyében 258 település található, ez az ország településeinek 8,1%-a. Az országos viszonylatban is rendkívül elaprózódott településhálózati struktúrát magas településsűrűség jellemzi. 100 km²-re 6,8 település jut, ami kétszerese az országos értéknek (3,4 település/100km²). A nem városi települések átlagos népességszáma 526 fő, ami országos szinten a megyék között a második legalacsonyabb érték. A megyében az urbanizáltság foka (a megye városi lakosságának aránya a teljes lakosságon belül) 55%. A megye demográfiai adottságai kimondottan kedvezőtlennek mondhatók, a népesség száma folyamatosan az országos átlag feletti mértékben csökken. Ennek elsődleges oka nem a belső elvándorlás, hanem a születések és a halálozások közötti tartós különbség az utóbbi javára (elöregedő népesség). A kedvezőtlen demográfiai folyamatok, a csökkenő és alacsony születésszám, az elöregedő népesség új elvárásokat támaszt a szociális ellátórendszerrel szemben, amit tovább nehezít a már említett aprófalvas településszerkezet. A népesség szerkezetének tekintetében a legfőbb sajátosság a megye korstruktúrájának feltűnően kedvezőtlen alakulása. Az elmúlt évtizedekben az erőteljes városba költözés miatt a falvak többségében az idős korosztály maradt, így a kistelepüléseken zömében az időskorúak élnek. Tekintettel a megye településszerkezetére, a foglalkoztatási jellegű programok is jellemzően ezen speciális munkaerő-piaci jelenségre reagálnak. Elsősorban az elavult szakmákkal rendelkezők, valamint az alacsony iskolai végzettségűek, roma származásúak szorultak ki az elsődleges munkaerő-piacról. Ezen célcsoport egyik legfőbb problémája, hogy a családjukban többszörösen is előfordul munkanélküliség (többgenerációs munkanélküli), több hónapja munkanélküliek, a család bevételét az önkormányzati támogatás, esetleg alkalmi munkák, vagy un. „feketemunka” biztosítja. Ezen perifériára szorult rétegek nem kapnak elengedő motivációt a munkahelykereséshez. A sok kis települést és számos zsákfalut magában foglaló településszerkezeti sajátosság alapvetően befolyásolja...
AZ INTÉZKEDÉS LEÍRÁSA. A Zala Megyei Felzárkózási Fórum, valamint a munkacsoport egyik elsődleges feladata olyan, szakmák közötti együttműködésekre épülő innovatív modellek felkutatása volt, amely modellek jelentős mértékben hozzájárulnak a szolgáltatások hatékonyságának növeléséhez. A szociális fejlesztések egyik lényeges kritériuma az igénybe vevők, a szakemberek és a szolgáltatások közöti szakmai és szakmaközi (interprofesszionális) együttműködés, továbbá a helyi közösségekre, a szomszédságra, a civil összefogásra és a támogató hálózatokra való építés. Mindezekkel jelentős mértékben hozzá lehet járulni a szociális szolgáltatások, tágabb értelemben a humánerőforrás minőségének javításához is. Az együttműködések, hálózatok, partnerségek létrehozása nem csupán hatékonysági szempontból indokolt, a több ágazat kooperációjával megvalósuló szolgáltatások, projektek révén olyan tudások és információk adódnak össze, amelyek ma már elengedhetetlenek egy jól és magas szakmai szinvonalon teljesítő, fenntartható szociális szolgáltatási rendszer működtetéséhez. A hálózatok fenntartásának, működtetésének túl kell mutatnia az esetszerű, időszakos, adott esetben ad hoc intézményi, szervezeti együttműködéseken. A szociális ellátórendszer hatékony működése érdekében elengedhetetlen, hogy az ellátást végző intézményrendszer, a szociális szolgáltató szervezetek, a releváns civil szervezetek, az önkormányzatok és az egyéb szakemberek hosszú távú együttműködést alakítsanak ki a jelenleginél hatékonyabb és innovatívabb szolgáltatások biztosítása érdekében. A projektünk által végzett szükségletfelmérések egyik általános következtetése az volt, hogy a demográfiai változásokból fakadó gyors ütemű gondozási szükségletnövekedést sem az állam, sem a családok nem képesek már kielégíteni. A gondozási szükséglet országos és megyei szinten is folyamatosan emelkedik. A 65 év feletti korosztály létszáma 1,8 millió fő, közülük 1,3 millió fő él valamilyen korlátozottsággal. A rendelkezésre álló magyarországi statisztikák szerint szociális segítséget a 65 év feletti korosztálynak csupán a 20 %-a tud igénybe venni. Otthonközeli ellátást (házi segítségnyújtás) azonban a korcsoportnak csupán a 7%-a számára érhető el. Szakellátást az idősek otthonában az idősek 3%-a tudja igénybe venni, miközben a várakozók száma folyamatos növekedés mellett már jelenleg is meghaladja az ellátást igénybe vevők felét. A várható élettartam örvendetes emelkedése, a népesség korszerkezetének átalakulása folyamatosan egyre nagyobb kihívást...
AZ INTÉZKEDÉS LEÍRÁSA. A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiában (NTFS) a társadalmi felzárkózással kapcsolatban megfogalmazott intézkedések alapeleme az együttműködés, a társadalmi kohézió, a közösségért, a személyes sorsért vállalt felelősség megerősítése. Az NTFS előtérbe helyezi a kisközösségi – családi, iskolai – színterek nevelő hatásainak erősítését, a társadalmi integráció érdekében a gyermekek szocializációs esélyeinek javítását, valamint a generációk közötti szolidaritás erősödését célzó programokat. Átfogó szempont az érintettek aktivitásának, személyes részvételének előmozdítása, az önmaguk és családjaik helyzetéért viselhető felelősség megerősítése. Az NTFS nyomán olyan programok megalkotására van szükség, amelyeknek közvetlen célja az érintettek önálló életvezetési képességeinek megerősítése, a munkaerő-piacra való belépést segítő munkakultúra kialakítása. Ezek nyomán szükséges a szegénység, a hátrányos helyzet átörökítését eredményező deprivációs ciklusok megtörése, a közösségi megoldások támogatása. Magyarországon a nők foglalkoztatási rátája (2015-ben 57,8%) jelentősen elmarad a férfiakétól (2015-ben 70,3%). Ennek az eltérésnek az egyik legfontosabb oka abban keresendő, hogy a magyarországi nők szülés után az európai átlagnál lényegesen később térnek vissza a munkaerőpiacra, ugyanakkor a meghatározza különbséget az is, hogy a családok többségében a nők gondozzák a fogyatékos, idős hozzátartozókat. A női foglalkoztatási helyzetet negatívan befolyásolja az is, hogy - ugyan 2010 óta Magyarország kormánya több olyan rendszerszintű átalakítást hajtott végre, amely a kisgyermekes anyák szülés utáni munkaerőpiacra való visszatérését kívánja segíteni mind a keresleti, mind a kínálati oldalon - a magyar munkaerőpiac nem elég rugalmas. A nők munkaerő-piaci helyzetének kezelésében fontos eszköz lehet a részmunkaidős állások, távmunka biztosítása vagy egyéb atipikus munkalehetőségek kínálata. A munkajogi szakértők egybehangzóan állítják, hogy a jogi keretek megvannak erre, a modellek viszont hiányoznak. Az atipikus munkaformák alkalmazása terén a helyzet a versenyszférában jobb, mint a közszférában. A munkában maradáshoz a munkahelyi családbarát intézkedések is hozzájárulnak, hisz mérsékelik a dolgozói munka-család konfliktusokat és ezen keresztül növelik a munkatársak elégedettségét, érzelmi elkötelezettségét a munkahelyhez, valamint az adott munkahelyen maradás szándékát is. A nők munkába állását és munkában maradását a gyermekek napközbeni ellátását, a család és mun...
AZ INTÉZKEDÉS LEÍRÁSA. 1.1. Cím
1. A tonna szerinti dániai adózási rendszer módosítása