AZ INTÉZKEDÉS ÉRTÉKELÉSE. A kikötőtörvény 2007. évi módosításai
AZ INTÉZKEDÉS ÉRTÉKELÉSE. Norvégiában a vállalkozások által fizetendő általános jövedelemadó 28 %-os és abban az esetben is alkalma- zandó, amikor a jövedelem hozzáadódik a vállalat sajáttőkéjéhez. Ugyanakkor a részvényletétek az azokat átvevő vállalat számára nem adóköteles jövedelem, mivel azok után a letéteket nyújtó adózik. Ezért a korlá- tolt felelősségű társaságként, részvénytársaságként stb. működő vállalkozások azáltal, hogy nem adóköteles részvényletétekhez jutnak betéteseiktől/részvényeseiktől vagy a nyilvánosságtól. A szövetkezeteknek ugyanak- kor nem adott ez a lehetőség, mivel a szövetkezetekről szóló norvég jogszabály szerint szövetkezetek nem bocsáthatnak ki a nyilvánosság számára részvényeket vagy más tőkeigazolásokat vagy értékpapírokat. Továbbá úgy vélik, hogy a nyitott tagság elve csökkenti a szövetkezeti tagoktól követelhető tőkehozzájárulás mértékét. A 2007. évi költségvetésben a norvég hatóságok javaslatot tettek a szövetkezeteket célzó, speciális adólevo- nást lehetővé tevő program bevezetésére. A program szerint a mezőgazdasági, erdészeti és halászati ágaza- tokban működő szövetkezetek, valamint a fogyasztási szövetkezetek és építkezési szövetkezetek jogosultak lesznek társaságiadó-levonásokra a sajáttőke-allokációk alapján. A levonás az éves nettójövedelem legfeljebb 15 %-ára korlátozódik, és kizárólag a szövetkezeti tagok közötti kereskedelemből származó jövedelemből történik. A program célja, hogy adóelőnyt nyújtson a szövetkezetek számára, mivel a szövetkezetek más vállalkozásokhoz képest nehezebben jutnak hozzá sajáttőkéhez. A Hatóság előzetes, a norvég hatóságok által megküldött információk alapján megfogalmazott véleménye szerint a Xxxxxxx nem tudja kizárni annak lehetőségét, hogy a jövedelemadó esetében alkalmazandó levo- nások az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében vett támogatást képez. A norvég hatóságok érvelése szerint a tervezett program nem nyújt előnyt a szövetkezeteknek, mivel az csak jogszabályban foglalt, szövetkezeteket érintő hátrányt ellensúlyoz. A norvég hatóságok véleménye szerint a szövetkezeteknek nyújtott adókedvezmény célja azoknak a többletköltségeknek a fedezése, melyeket a rész- vény-, vagy más tőkeigazolás- vagy értékpapírkibocsátás szövetkezetekre kiszabott tilalma okoz. Továbbá, a támogatás szövetkezeteknek tervezett nyújtása a norvég hatóságok szerint nem nagyobb az állam számára keletkező immateriális haszonnál. E tekintetben a norvég hatóságok a következő címet viselő dokumentumra hivatkoznak: A Bizotts...
AZ INTÉZKEDÉS ÉRTÉKELÉSE. A Hatóság megjegyzi, hogy az értékesítés céljából nem végezték el a Haslemoen AS által megvásárolt 29 épület külön-külön történő értékbecslését. Továbbá semmilyen magyarázatot vagy tájékoztatást nem nyúj tottak be a Hatóságnak arra nézve, hogy a 4 millió NOK-os vételár miért egyezett meg a piaci értékkel. A szóban forgó ingatlant azonban röviddel azelőtt a norvég állam átruházta Våler önkormányzatára, és a Hatóság földterület és épületek értékesítéséről szóló iránymutatásából következik, hogy – amennyiben egy korábbi értékesítési folyamat meghatározta a piaci értéket – valamely hatóság a piaci érték mutatójaként alkalmazhatja elsődleges költségeit, hacsak nem telt el jelentős idő a földterület és épületek vétele és eladása között (1).
AZ INTÉZKEDÉS ÉRTÉKELÉSE. Az értesítés szerint a gömbfa szállításával kapcsolatos regionális támogatási program célja a központi terüle- tektől távol eső régiók fejlődésének elősegítése az erdészeti tevékenységek növelése révén. A bejelentett intéz- kedés ösztönzi a faanyagok értékesítését Észak-Norvégiában, ezáltal erősíti a faipart, és hozzájárul a fenntart- ható ágazat fejlődéséhez. Az intézkedés csak a nordlandi, tromsi és finnmarki alacsony népsűrűségű térségek fafeldolgozó iparának vállalkozásaira vonatkozik. A regionális támogatásokról szóló iránymutatás (70) bekezdésének második francia bekezdése szerint a támogatás nem nyújtható olyan gazdasági vállalkozások termékeinek szállításához, amelyek helye nem vá- lasztható meg szabadon. Az ilyen termékeket ott kell előállítani, ahonnan származnak és ezáltal helyszínük adott. A gömbfa olyan terméknek tekinthető, amelynek helye nem választható meg szabadon. Az EGT-ben a nyersanyagok vagy köztes termékek szállítására rendszerint csak az EU legkülső régióiban nyújtható támo- gatás. Ezért a Hatóságnak kétségei vannak afelől, hogy a regionális támogatásokról szóló iránymutatás értel- mében nyújtható-e a támogatás a gömbfa szállítására. Mindazonáltal az mérlegelhető, hogy az e termékekre vonatkozó szállítási támogatás a legkevésbé lakott régiókban a regionális támogatásokról szóló iránymutatás (69) bekezdésének értelmében nyújtható-e. Ha a legkevésbé lakott régiókban nyújtható lenne is ez a támogatás, a Hatóság kétségbe vonja, hogy a további szállítási költségek kellően megindokolhatóak-e a mindössze 50 km-es távolságokra. A regionális támogatásokat az általános szabály szerint, multiszektorális támogatási rendszer kertében kell nyújtani. Ezért a Hatóság kétségbe vonja, hogy a szóban forgó szektorális rendszer keretében nyújtott támo- gatás összhangban van-e a regionális támogatásokról szóló iránymutatás hátterében álló célkitűzéssel. Végül a Hatóság felveti annak kérdését, hogy a támogatási összeg mennyiségi meghatározását a támogatás/ tonna/kilométer hányados alapján való meghatározás helyett a távolságok differenciált skálája alapján indo- kolt-e végezni.
AZ INTÉZKEDÉS ÉRTÉKELÉSE. A norvég hatóságok a hozzáadottérték-adót 1970-ben vezették be. Annak ellenére, hogy 2001 óta az adó felszámítása a szolgáltatásokra általános kötelezettség, bizonyos, külön megnevezett szolgáltatások még HÉA-mentesek. Ennek megfelelően azok a vállalkozások, amelyeknek a tevékenysége nem tartozik a HÉA- törvény hatálya alá, fizetik az előzetesen felszámított adót áru- és szolgáltatásvásárlásaik után, de eladá- saikra nem számíthatnak fel elszámolandó (fizetendő) adót. 2004. január 1-jei hatállyal a norvég hatóságok elfogadták a HÉA-visszatérítési törvényt, hogy a HÉA- törvény hatályán kívül álló – és az előzetesen felszámított adó visszatérítésére lehetőséggel nem rendelkező – hatóságok által végzett tevékenységeknél mérsékeljék a HÉA-törvényből eredő versenytorzulásokat. A HÉA-visszatérítési törvény 3. cikke szerint a norvég állam visszatéríti a helyi és regionális hatóságok, a közös önkormányzati cégek, a helyi vagy regionális hatóságok törvényi kötelezettségeinek ellátását végző magán- vagy nem nyereségérdekelt vállalkozások és bizonyos más intézmények által a más, bejegyzett vállalkozásoktól vásárolt árukra és szolgáltatásokra fizetett, előzetesen felszámított adót. Amikor közvállal- kozások a HÉA-törvény hatálya alá tartozó tevékenységeket végeznek, és ennek következtében elszámo- landó (fizetendő) adót számítanak fel, az előzetesen felszámított adót ugyanúgy levonhatják, mint a többi, ugyanazon tevékenységeket végző vállalkozás. Másfelől, amikor a közvállalkozások olyan tevékenységeket végeznek, amelyek nem tartoznak a HÉA-törvény hatálya alá, a HÉA-visszatérítési törvény előírja a kifize- tett, előzetesen felszámított adó visszatérítését. Ami a magántulajdonban lévő, ugyanazon tevékenységeket végző, de a HÉA-visszatérítési törvény hatálya alá nem tartozó versenytársakat illeti, a kifizetett, előzetesen felszámított adót nekik nem térítik vissza. Bár ennek a törvénynek a fő célkitűzése az volt, hogy azonos feltételeket teremtsen a közintézmények önellátása és tevékenység-kihelyezése számára, új versenytorzulást eredményez olyankor, amikor közintézmények más magánvállalkozásokkal versenyezve nyújtanak szolgál- tatásokat. A Hatóság előzetes véleménye szerint a HÉA-visszatérítési törvény alapján nyújtott visszatérítés az EGT- megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatást valósít meg. Az állam csak a HÉA- visszatérítési törvényben felsorolt, az EGT-n belül más vállalkozásokkal versenyző vállalkozásoknak nyújt szelektív előnyt. Ha á...
AZ INTÉZKEDÉS ÉRTÉKELÉSE. Az előállított villamos energiáért a kedvezményezett támogatást fog kapni az Egyesült Királyság kormányának tulajdonában lévő üzleti partnertől, a Low Carbon Contracts Company Ltd-től. A bejelentett intézkedés támogatja a kiválasztott kedvezményezett által megvalósított, a megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termelést. A létesítmény emellett versenyezni fog a biomasszából előállított tüzelőanyagért a nyersanyagpiacon. A villamos energia és az erdészeti erőforrások tagállamok közötti kereskedelme jelentős mértékű. A bejelentett intézkedés ezért feltételezhetően torzítja a versenyt a villamos energia és a biomassza piacán és érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. A bejelentett intézkedések az EUMSZ 107. cikke értelmében ezért állami támogatásnak minősülnek. A Bizottság megállapítja, hogy a bejelentett intézkedés célja a megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia- termelés előmozdítása. A bejelentett intézkedés a 2014–2020 közötti időszakban nyújtott környezetvédelmi és energetikai támogatásokról szóló iránymutatás (3) alkalmazási körébe tartozik. Az Egyesült Királyság kifejtette, hogy a biomassza-átalakító projektek kötési árfolyamának szintjét 8,8 %–12,7 %-os tartományban mozgó minimális hozamelvárás figyelembevételével számították ki. Az ilyen minimális hozamelvárások összhangban állnak a Bizottság által az Egyesült Királyságban megvalósított biomassza-projektekre vonatkozóan jóváhagyott hozamelvárásokkal (pl. a megújulóenergia-kötelezettség programjára – SA.35565, HL C 167., 2013.6.13.) Az alábbi 2. táblázat a bejelentett projekt vonatkozásában az energiatermelés teljes költségeit és a várható belső megtérülési rátát, valamint az Egyesült Királyság e technológiára vonatkozó általános becsléseit mutatja be.