Common use of Biztosítási összeg meghatározása Clause in Contracts

Biztosítási összeg meghatározása. A biztosítási összeget vagyoncsoportonként kell megállapítani. A biztosítási összeget úgy kell meghatározni, hogy az fedezze a biztosított vagyontárgyak új állapotban való beszer- zésének értékét. Az épület, melléképület vagyoncsoportokra vonatkozó biztosítási össze- get a hasznos alapterület (a falak belső oldala által körbehatárolt terület) és az egységár szorzataként kell megállapítani. Az ingatlan vagyoncsoporton belül külön-külön meg kell határozni az Épület, lakás, vala- mint a biztosítani kívánt Melléképületek biztosítási összegeit. Az épületek hasznos alapterületének meghatározása: Az épületek, melléképületek alapterületének kalkulálásánál a hasznos alapterületeket kell figyelembe venni. • lakás összes lakáscélú helyiségét (szoba, konyha, fürdőszoba, WC, közlekedő, előszoba, kamra stb.), • tetőtérben kialakított 1,90 m belső magasságot elérő összes lakáscélú helyiséget, • a talajszint alatti padozatú, lakás céljára használt helyiségeket, • üvegverandát és télikertet. • nem lakás céljára szolgáló helyiségeket (pince, kazán, műhely, garázs stb.),‌ • lakáson belül kialakított galériát, • tetőtéri lakás esetében az 1,90 m belső magasság alatti területeket, • teraszt, erkélyt, loggiát, tornácot. • lakás esetén, a lakással nem azonos kockázatviselési helyen lévő, de a lakással azo- nos épületben található, a biztosított tulajdonában, vagy kizárólagos használatában lévő nem lakás célú helyiséget (garázs, tároló, pince), • ház esetén a főépülettől különálló vagy melléépített, de külön tetőszerkezettel rendel- kező melléképületet (garázs, tároló, hobbiműhely, ól, istálló stb.). Az Ingóság vagyoncsoporton belül külön-külön kell meghatározni az Ingóságok (Általá- nos háztartási ingóságok) és az Értéktárgyak biztosítási összegeit. Ingóságok esetében a biztosítási összeg meghatározásához a biztosító lehetővé teszi, hogy a biztosítási összeg megállapítása egyszerűsített lista mentén történjen. Az egyszerűsített ingóságlista a kárrendezési folyamatban a kárösszeg megállapítása során is irányadó. Az egyszerűsített ingóságlistának a következő ingóságokat, valamint a szerződő által az ezekhez megadott biztosítási összegeket kell tartalmaznia: – háztartási gépek és eszközök, szerszámok, nem beépített lámpák – telekommunikációs eszközök (pl. TV, számítógép, mobiltelefon) – bútorok – ruhanemű és lábbeli – konyhai és fürdőszobai felszerelések (pl. edények, vegyszerek, kozmetikumok) – textilek (pl. ágynemű, függöny, konyharuha, törölköző) – egyéb használati tárgyak (pl. könyvek, hangszerek, játékok, dekoráció). Amennyiben a szerződő nem kíván élni az egyszerűsített lista megadásával, az ingósá- gokra vonatkozó biztosítási összeget egyetlen értékben is megadhatja. A szerződő az értéktárgyak biztosítási összegét megadhatja egy összegben, vagy az egyes értéktárgy kategóriákra tételesen. A biztosító javaslatot tehet a szerződéskötéskor az ingatlan, valamint az ingóságok biz- tosítási összegére.

Biztosítási összeg meghatározása. A biztosítási összeget vagyoncsoportonként kell megállapítani. A biztosítási összeget úgy kell meghatározni, hogy az fedezze a biztosított vagyontárgyak új állapotban való beszer- zésének értékét. Az épület, melléképület vagyoncsoportokra vonatkozó biztosítási össze- get a hasznos alapterület (a falak belső oldala által körbehatárolt terület) és az egységár szorzataként kell megállapítani. Az ingatlan vagyoncsoporton belül külön-külön meg kell határozni az Épület, lakás, vala- mint a biztosítani kívánt Melléképületek biztosítási összegeit. Az épületek hasznos alapterületének meghatározása: Az épületek, melléképületek alapterületének kalkulálásánál a hasznos alapterületeket kell figyelembe venni. • lakás összes lakáscélú helyiségét (szoba, konyha, fürdőszoba, WC, közlekedő, előszoba, kamra stb.), • tetőtérben kialakított 1,90 m belső magasságot elérő összes lakáscélú helyiséget, • a talajszint alatti padozatú, lakás céljára használt helyiségeket, • üvegverandát és télikertet. • nem lakás céljára szolgáló helyiségeket (pince, kazán, műhely, garázs stb.),‌ stb.), • lakáson belül kialakított galériát, • tetőtéri lakás esetében az 1,90 m belső magasság alatti területeket, • teraszt, erkélyt, loggiát, tornácot. • lakás esetén, a lakással nem azonos kockázatviselési helyen lévő, de a lakással azo- nos épületben található, a biztosított tulajdonában, vagy kizárólagos használatában lévő nem lakás célú helyiséget (garázs, tároló, pince), • ház esetén a főépülettől különálló vagy melléépített, de külön tetőszerkezettel rendel- kező melléképületet (garázs, tároló, hobbiműhely, ól, istálló stb.). Az Ingóság vagyoncsoporton belül külön-külön kell meghatározni az Ingóságok (Általá- nos háztartási ingóságok) és az Értéktárgyak biztosítási összegeit. Ingóságok esetében a biztosítási összeg meghatározásához a biztosító lehetővé teszi, hogy a biztosítási összeg megállapítása egyszerűsített lista mentén történjen. Az egyszerűsített egyszerű- sített ingóságlista a kárrendezési folyamatban a kárösszeg megállapítása során is irányadó. Az egyszerűsített ingóságlistának a következő ingóságokat, valamint a szerződő által az ezekhez megadott biztosítási összegeket kell tartalmaznia: – háztartási gépek és eszközök, szerszámok, nem beépített lámpák – telekommunikációs eszközök (pl. TV, számítógép, mobiltelefon) – bútorok – ruhanemű és lábbeli – konyhai és fürdőszobai felszerelések (pl. edények, vegyszerek, kozmetikumok) – textilek (pl. ágynemű, függöny, konyharuha, törölköző) – egyéb használati tárgyak (pl. könyvek, hangszerek, játékok, dekoráció). Amennyiben a szerződő nem kíván élni az egyszerűsített lista megadásával, az ingósá- gokra vonatkozó biztosítási összeget egyetlen értékben is megadhatja. A szerződő az értéktárgyak biztosítási összegét megadhatja egy összegben, vagy az egyes értéktárgy kategóriákra tételesen. A biztosító javaslatot tehet a szerződéskötéskor az ingatlan, valamint az ingóságok biz- tosítási összegére.

Biztosítási összeg meghatározása. A vagyoncsoportok biztosítási összeget vagyoncsoportonként összegeit az alábbiak szerint kell megállapítani. A biztosítási összeget úgy kell meghatározni, hogy az fedezze a biztosított vagyontárgyak új állapotban való beszer- zésének felépítésének (helyreállításának), illetve beszerzésének értékét. A biztosító javaslatot tehet a szerződéskötéskor az ingatlan, valamint az ingóságok biztosítási összegére. 4.A. Az épület, melléképület vagyoncsoportokra vonatkozó biztosítási össze- get a hasznos alapterület (a falak belső oldala által körbehatárolt terület) és az egységár szorzataként kell megállapítani. Az ingatlan Ingatlan vagyoncsoporton belül külön-külön meg kell határozni az Épület, lakás, vala- mint valamint a biztosítani kívánt Melléképületek biztosítási összegeit. Az épület, lakás, melléképület vagyoncsoportokra javasolt biztosítási összeget a biztosító a hasznos alapterület (a falak belső oldala által kör- behatárolt terület) alapján határozza meg. Az épületek hasznos alapterületének meghatározása: Az épületekTeljes alapterülettel (100%) kell számolni, melléképületek alapterületének kalkulálásánál a hasznos alapterületeket kell figyelembe venni. az azonos kockázatviselési helyen lévő: • lakás összes lakáscélú helyiségét (szoba, konyha, fürdőszoba, WC, közlekedő, előszoba, kamra stb.), • tetőtérben kialakított 1,90 m belső magasságot elérő összes lakáscélú helyiséget, • a talajszint alatti padozatú, lakás céljára használt helyiségeket, • üvegverandát és télikertet. 50%-os alapterülettel kell számolni, az azonos kockázatviselési helyen lévő (a főépület biztosítási összegében jelenik meg): • nem lakás céljára szolgáló helyiségeket (pince, kazán, műhely, garázs stb.),‌ stb.), • lakáson belül kialakított galériát, • tetőtéri lakás esetében az 1,90 m belső magasság alatti területeket, • teraszt, erkélyt, loggiát, tornácot. Teljes alapterülettel (100%) kell számolni: • lakás esetén, a lakással nem azonos kockázatviselési helyen lévő, de a lakással azo- nos azonos épületben található, a biztosított tulajdonában, vagy kizárólagos használatában lévő nem lakás célú helyiséget (garázs, tároló, pince), • ház esetén a főépülettől különálló vagy melléépített, de külön tetőszerkezettel rendel- kező rendelkező melléképületet (garázs, tároló, hobbiműhelyhobbyműhely, ól, istálló stb.). . 4.B. Az Ingóság vagyoncsoporton belül külön-külön kell meghatározni az Ingóságok (Általá- nos Általános háztartási ingóságok) és az Értéktárgyak biztosítási összegeit. Ingóságok esetében a biztosítási összeg meghatározásához a biztosító lehetővé teszi, hogy a biztosítási összeg megállapítása egyszerűsített lista mentén történjen. Az egyszerűsített ingóságlista a kárrendezési folyamatban a kárösszeg megállapítása során is irányadó. Az egyszerűsített ingóságlistának a következő ingóságokat, valamint a szerződő által az ezekhez megadott biztosítási összegeket kell tartalmazniatartal- maznia: – háztartási gépek és eszközök, szerszámok, nem beépített lámpák – telekommunikációs eszközök (pl. TVtv, számítógép, mobiltelefon) – bútorok – ruhanemű és lábbeli – konyhai és fürdőszobai felszerelések (pl. edények, vegyszerek, kozmetikumok) – textilek (pl. ágynemű, függöny, konyharuha, törölköző) – egyéb használati tárgyak (pl. könyvek, hangszerek, játékok, dekoráció). Amennyiben a szerződő nem kíván élni az egyszerűsített lista megadásával, az ingósá- gokra ingóságokra vonatkozó biztosítási összeget egyetlen értékben is megadhatja. A szerződő az értéktárgyak Értéktárgyak biztosítási összegét megadhatja egy összegben, vagy az egyes értéktárgy kategóriákra tételesen. 4.C. Az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egy- ben a biztosító szolgáltatásának felső határa is. A Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyakat a kárrendezés során a biztosító javaslatot tehet a szerződéskötéskor az ingatlanúgy tekinti, valamint az ingóságok biz- tosítási összegéremintha külön kerültek volna biztosításra.

Biztosítási összeg meghatározása. A biztosítási összeget vagyoncsoportonként kell megállapítani. A biztosítási összeget úgy kell meghatározni, hogy az fedezze a biztosított vagyontárgyak új állapotban való beszer- zésének értékét. Az épület, melléképület vagyoncsoportokra vonatkozó biztosítási össze- get a hasznos alapterület (a falak belső oldala által körbehatárolt terület) és az egységár szorzataként kell megállapítani. Az ingatlan vagyoncsoporton belül külön-külön meg kell határozni az Épület, lakás, vala- mint a biztosítani kívánt Melléképületek biztosítási összegeit. Az épületek hasznos alapterületének meghatározása: Az épületek, melléképületek alapterületének kalkulálásánál a hasznos alapterületeket kell figyelembe venni. • lakás összes lakáscélú helyiségét (szoba, konyha, fürdőszoba, WC, közlekedő, előszoba, kamra stb.), • tetőtérben kialakított 1,90 m belső magasságot elérő összes lakáscélú helyiséget, • a talajszint alatti padozatú, lakás céljára használt helyiségeket, • üvegverandát és télikertet. • nem lakás céljára szolgáló helyiségeket (pince, kazán, műhely, garázs stb.),‌ stb.), • lakáson belül kialakított galériát, • tetőtéri lakás esetében az 1,90 m belső magasság alatti területeket, • teraszt, erkélyt, loggiát, tornácot. • lakás esetén, a lakással nem azonos kockázatviselési helyen lévő, de a lakással azo- nos épületben található, a biztosított tulajdonában, vagy kizárólagos használatában lévő nem lakás célú helyiséget (garázs, tároló, pince), • ház esetén a főépülettől különálló vagy melléépített, de külön tetőszerkezettel rendel- kező melléképületet (garázs, tároló, hobbiműhely, ól, istálló stb.). Az Ingóság vagyoncsoporton belül külön-külön kell meghatározni az Ingóságok (Általá- nos háztartási ingóságok) és az Értéktárgyak biztosítási összegeit. Ingóságok esetében a biztosítási összeg meghatározásához a biztosító lehetővé teszi, hogy a biztosítási összeg megállapítása egyszerűsített lista mentén történjen. Az egyszerűsített egyszerű- sített ingóságlista a kárrendezési folyamatban a kárösszeg megállapítása során is irányadó. irányadó.‌‌‌ Az egyszerűsített ingóságlistának a következő ingóságokat, valamint a szerződő által az ezekhez megadott biztosítási összegeket kell tartalmaznia: – háztartási gépek és eszközök, szerszámok, nem beépített lámpák – telekommunikációs eszközök (pl. TV, számítógép, mobiltelefon) – bútorok – ruhanemű és lábbeli – konyhai és fürdőszobai felszerelések (pl. edények, vegyszerek, kozmetikumok) – textilek (pl. ágynemű, függöny, konyharuha, törölköző) – egyéb használati tárgyak (pl. könyvek, hangszerek, játékok, dekoráció). Amennyiben a szerződő nem kíván élni az egyszerűsített lista megadásával, az ingósá- gokra vonatkozó biztosítási összeget egyetlen értékben is megadhatja. A szerződő az értéktárgyak biztosítási összegét megadhatja egy összegben, vagy az egyes értéktárgy kategóriákra tételesen. A biztosító javaslatot tehet a szerződéskötéskor az ingatlan, valamint az ingóságok biz- tosítási összegére.

Biztosítási összeg meghatározása. A biztosítási összeget vagyoncsoportonként kell megállapítani. A biztosítási összeget úgy kell meghatározni, hogy az fedezze a biztosított vagyontárgyak va- gyontárgyak új állapotban való beszer- zésének beszerzésének értékét. Az épület, melléképület vagyoncsoportokra vonatkozó biztosítási össze- get összeget a hasznos alapterület (a falak belső oldala által körbehatárolt terület) és az egységár szorzataként kell megállapítani. Az ingatlan vagyoncsoporton belül külön-külön meg kell határozni az Épület, lakás, vala- mint a biztosítani kívánt Melléképületek biztosítási összegeit. Az épületek hasznos alapterületének meghatározása: Az épületek, melléképületek alapterületének kalkulálásánál a hasznos alapterületeket kell figyelembe venni. • lakás összes lakáscélú helyiségét (szoba, konyha, fürdőszoba, WC, közlekedő, előszoba, kamra stb.), • tetőtérben kialakított 1,90 m belső magasságot elérő összes lakáscélú helyiséget, • a talajszint alatti padozatú, lakás céljára használt helyiségeket, • üvegverandát és télikertet. • nem lakás céljára szolgáló helyiségeket (pince, kazán, műhely, garázs stb.),‌ stb.), • lakáson belül kialakított galériát, • tetőtéri lakás esetében az 1,90 m belső magasság alatti területeket, • teraszt, erkélyt, loggiát, tornácot. • lakás esetén, a lakással nem azonos kockázatviselési helyen lévő, de a lakással azo- nos azonos épületben található, a biztosított tulajdonában, vagy kizárólagos használatában lévő nem lakás célú helyiséget (garázs, tároló, pince), • ház esetén a főépülettől különálló vagy melléépített, de külön tetőszerkezettel rendel- kező rendelkező melléképületet (garázs, tároló, hobbiműhelyhobbyműhely, ól, istálló stb.). Az Ingóság vagyoncsoporton belül külön-külön kell meghatározni az Ingóságok (Általá- nos háztartási ingóságok) és az Értéktárgyak biztosítási összegeit. Ingóságok esetében a biztosítási összeg meghatározásához a biztosító lehetővé teszi, hogy a biztosítási összeg megállapítása egyszerűsített lista mentén történjentörténjen a túl- vagy alulbiztosítottság elkerülése érdekében. Az egyszerűsített ingóságlista a kárrendezési folyamatban a kárösszeg kárösz- szeg megállapítása során is irányadó. Az egyszerűsített ingóságlistának a következő ingóságokat, valamint a szerződő által az ezekhez megadott biztosítási összegeket kell tartalmazniatartal- maznia: – háztartási gépek és eszközök, szerszámok, nem beépített lámpák – telekommunikációs eszközök (pl. TV, számítógép, mobiltelefon) – bútorok – ruhanemű és lábbeli – konyhai és fürdőszobai felszerelések (pl. edények, vegyszerek, kozmetikumok) – textilek (pl. ágynemű, függöny, konyharuha, törölköző) – egyéb használati tárgyak (pl. könyvek, hangszerek, játékok, dekoráció). Amennyiben a szerződő nem kíván élni az egyszerűsített lista megadásával, az ingósá- gokra ingóságokra vonatkozó biztosítási összeget egyetlen értékben is megadhatja. A szerződő az értéktárgyak biztosítási összegét megadhatja egy összegben, vagy az egyes értéktárgy kategóriákra tételesen. A biztosító javaslatot tehet a szerződéskötéskor az ingatlan, valamint az ingóságok biz- tosítási biztosítási összegére.