Bérpótlékok mintaszakaszok

Bérpótlékok. 2.1. Éjszakai pótlék, műszakpótlék: 2.1.1. Éjszakai munkavégzés esetén (22.00 – 06.00-ig) – ha műszakpótlékra nem jogosult – a munkavállalót 20%-os bérpótlék illeti meg. 2.1.2. Rendszeresen változó kezdetű [Mt. 141. § (2) bek.] munkaidő-beosztásban dolgozóknál a) a 18.00 és 06.00 óra közötti munkavégzés esetén a műszakpótlék mértéke 40%. b) a megszakítás nélküli munkarendben dolgozók részére egységesen legalább 45 %-os műszakpótlék átalányt kell fizetni. (Műszakpótlék átalány fizetés esetében további műszakpótlék nem számolható el.) Abban az esetben, ha nem műszakpótlék átalányt kap a munkavállaló, megilleti őt a helyi kollektív szerződés szerinti műszakpótlék.
Bérpótlékok. Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása bérpótlék fizetését írja elő, annak számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló személyi alapbére. [Mt. 145. §] 65.1. Éjszakai pótlék [Mt. 146. § (1)] • Éjszakai munkavégzés esetén a munkavállalót 15% százalékos bérpótlék is megilleti. 65.2. Rendkívüli munka pótléka [Mt. 147. §] • Munkaidő beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidő kereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke 50 %. • A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon végzett munka esetén a pótlék mértéke 100 %. A pótlék mértéke 50 %, ha a munkavállaló másik pihenőnapot kap. 65.3. Vasárnapi munka pótléka [Mt. 149/A. § (1)] • Munkaidőkeret alkalmazása miatt rendes munkaidőnek minősülő vasárnapi munkavégzésért a munkavállalót rendes munkabérén felül 50 %-os pótlék illeti meg. 65.4. Készenléti és ügyeleti díj [Mt. 148. §] • Készenlét esetén a személyi alapbér húsz százalékának megfelelő munkabér jár. • A munkáltató által meghatározott helyen eltöltött ügyelet esetén a személyi alapbér 40 %-ának megfelelő összeg jár. • Amennyiben a készenlétet vagy ügyeletet teljesítő munkavállalót az érvényben lévő munkarenden kívüli időben munkára veszik igénybe, a munkavégzés időtartamára a rendkívüli munkavégzés szabályaira vonatkozó pótlék is megilleti.
Bérpótlékok. 10.1. A munkáltatók törekednek arra, hogy a bérpótlék terén az Mt-ben meghatározott mértéken felüli mértékben állapodjanak meg a szakszervezettel.
Bérpótlékok. KSZ 31. § KSZ 32. § Készenlét, ügyelet
Bérpótlékok. /Mt. 139-145.§./ 39.§. 1./ A ledolgozott óráknak megfelelően a havi alapbér 20 %-ában megállapított műszakpótlék illeti meg a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalót. Havi 9 teljes éjszakai szolgálat teljesítése esetén a műszakpótlék mértéke 30%, 10 teljes éjszakai szolgálat esetén a műszakpótlék mértéke 35%, a műszakpótlékos órák egészére. 2./ A többműszakos munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállaló műszak- pótlékának mértéke a délutáni műszakban végzett munka után járó havi alapbér 20 %-a. 3./A ledolgozott óráknak megfelelően az alapbér 15 %-ának megfelelő műszakpótlék illeti meg a 12/36 órás, valamint az egyéb /13/35, 14/36, stb./ munkarendben foglalkoztatott munkavállalókat. 1./ Az éjszakai pótlék mértéke az alapbér 30 %-a. Éjszakai pótlék 22 órától 06 óráig végzett munka esetén illeti meg a munkavállalót, amennyiben az éjszakai munkavégzés az 1 óra időtartamot eléri. Kizárólag a Vendéglátás Üzemi Konyha szervezet munkavállalóit munkaidő beosztása alapján 1 óránál rövidebb időtartamra is megilleti a pótlék. 2./ Az éjszakai munka időtartamára műszakpótlékban részesülő munkavállaló éjszakai pótlékra nem jogosult.
Bérpótlékok. 10.1. A rendkívüli munkavégzés, többműszakos, illetve megszakítás nélküli munkarend esetén a bérpótlékok minimális mértéke a személyi alapbér %-ában: – rendkívüli munka esetében 50 %, illetve pihenő napon 100 % – délutáni műszak esetében 30 %, – éjszakai műszak esetében 60 %, – a megszakítás nélküli munkarendben dolgozók esetében az említett mértékű műszakpótlékon felül 20 %. Az itt rögzített bérpótlékok a Munka Törvénykönyvében előírt minimál mértéket magukban foglalják. 10.2. A rugalmas munkaid ő beosztásban foglalkoztatott munkavállalók esetében a rendkívüli munkavégzés id őtartamának mérését és díjazását a munkahelyi Kollektív Szerz ődésben kell meghatározni. 10.3. Egyéb bérpótlékok mértékében a munkahelyi Kollektív Szerződésben kell megállapodni.
Bérpótlékok 

Related to Bérpótlékok

  • Ingóságok 3.1. Jelen feltételek szerint ingóságok azok a nem az épület részét képezô (szerkezetileg nem beépített) vagyontárgyak, amelyek a háztartás mindennapos mûködéséhez szükségesek, és a Biztosítottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak, illetve a keresôtevékenység kockázatviselés helyén használt vagy tárolt eszközei, és nem tartoznak a kockázatviselésbôl kizárt, külön pontban felsorolt vagyontárgyak közé. 3.2. A Biztosító kockázatviselése a Biztosítottak tulajdonát képezô, továbbá az általuk saját használatra bérelt, lízingelt, kölcsönvett, más biztosítási szerzôdés keretében nem biztosított ingóságokra terjed ki. 3.3. A Biztosító kockázatviselése szempontjából az ingóságok a következô vagyoncsoportokba kerülnek besorolásra:

  • Általános hálózathasználati irányelvek 3.1. Amennyiben egy felhasználó tevékenysége megsérti a szolgáltató szolgáltatási irányelveit, a szolgáltató fenntartja magának a jogot a szolgáltatás azonnali, előzetes figyelmeztetés nélküli megszüntetésére. A szolgáltató előnyben részesíti a nem helyénvaló viselkedéssel kapcsolatban is az előfizetők tájékoztatását, figyelmeztetését és a felhívást a szabálytalan tevékenység beszüntetésének szükségességére. Azonban a Szolgáltatási irányelvek különösen súlyos vagy azonnali károkat okozó megsértésének a szolgáltatás azonnali félbeszakítása és megszüntetése lehet az eredménye. 3.2. Bármilyen okból is elégtelen vagy esetleg késlekedő a szolgáltató fellépése, hogy érvényre juttassa elvárásait és ezeket az irányelveket, ez soha nem tekinthető jogfeladásnak a részéről. 3.3. Nem szabad a szolgáltatásokat semmilyen törvényt, szabályozást, szabványt, nemzetközi egyezményt vagy díjszabást sértő módon használni. 3.4. Nem szabad semmilyen olyan hálózat, szerver, web lap, adatbázis vagy Internet szolgáltató (beleértve az ingyenesen elérhető szolgáltatásokat is) szabályait vagy szolgáltatási irányelveit megsérteni, melyet a felhasználó a szolgáltató hálózatán keresztül ér el. 3.5. Nem szabad a szolgáltatást becsmérlés, rágalmazás, tisztességtelen, csalárd, trágár, támadó vagy megtévesztő tevékenység céljából használni. 3.6. Tilos fenyegetni, zaklatni, sértegetni vagy megfélemlíteni másokat. 3.7. Tilos szétrombolni, illetve gyengíteni bármelyik számítógép-hálózat biztonságát, más felhasználó jogosultságát jogosulatlanul használni. Tilos bármilyen internetes végpontra, illetve hálózati eszközre való jogosulatlan behatolás, vagy bármilyen ilyen irányú próbálkozás. Tilos bármely végpont működésének megzavarása vagy szándékos túlterhelése (Denial of Service) a szolgáltató hálózatáról vagy annak igénybe vételével. 3.8. Tilos meggátolni más felhasználót abban, hogy használja és élvezze a szolgáltató által nyújtott szolgáltatásokat. 3.9. Tilos a hálózatot a szerzői jogvédelem alá eső anyagok átvitelére használni, ha az átvitel során mások szerzői joga sérül (pl. tilos kalóz szoftverek átvitele). 3.10. Tilos számítógépes vírusok, férgek szándékos terjesztése, illetve a terjesztéssel való fenyegetés. 3.11. Az irányelvek megsértését, és a szolgáltatás azonnali felfüggesztését jelenti, illetve megszüntetését eredményezheti, ha a szolgáltató hálózatán olyan tevékenység folyik, amely jogszabályt vagy törvényt sért. 3.12. Egyik felhasználó sem gyűjthet adatokat egy másik felhasználóról, az általa forgalmazott információkról, az érintett felhasználó tudta és hozzájárulása nélkül. Ez többek közt azt jelenti, hogy tilos például a felhasználók általi forgalomfigyelés (sniffing). A szolgáltató bizonyos esetekben (például a biztonsági incidensek kezelésekor) jogosult ilyen forgalomfigyelést végezni, de az így kinyert információt csak az eredeti cél (pl. számítógépes betörés megakadályozása) megvalósítására használhatja fel. Ugyanakkor a szolgáltató számlázás és biztonságtechnikai okokból bizonyos, a felhasználók adatforgalmára vonatkozó információt rendszeresen naplóz, de ezeket a naplóban rögzített információkat is csak az eredeti cél megvalósítására használhatja fel.

  • Fogalom meghatározások A jelen Általános Szerződési Feltételek alkalmazása tekintetében:

  • Fogalommeghatározások A jelen ÁSZF-ben, és a jelen ÁSZF alapján kötött Egyedi előfizetői szerződésekben használt fogalmak meghatározása:

  • Irányadó jogszabályok 1. Az ÁSZF-ben és/vagy a Szolgáltatási Szerződésben külön nevesített, vagy nem nevesített, de a Szolgáltató és a Vendég egymás közötti jogviszonyát rendező jogszabályok nem kizárólagos felsorolása a következő: a) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), b) a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.), c) a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgáltatási tv.), d) a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fogyasztóvédelmi tv.), e) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot tiltó tv.), f) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.), g) a helyi adókról szól 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.), h) a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szálláshely- szolgáltatási Korm. rendelet).

  • Fogalmi meghatározások Antenna jel: Az Érintéses fizetési technológia szimbóluma.

  • Jogszabályok A biztosítási tevékenység és a biztosítási szerződés alapjául szolgáló legfontosabb jogszabályok a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit). Jogszabályi változás esetén a mindenkor hatályos jogszabályokban foglaltak az irányadóak, melyekről társaságunk külön értesítést nem küld.

  • Záradékok A szerződésre érvényes záradékok sorszámát a biztosítási ajánlat és/ vagy kötvény kiállítása esetén a kötvény tartalmazza.

  • Általános követelmények A távfelügyeleti rendszernek meg kell felelnie a Mabisz biztonsági távfel- ügyeleti rendszerekre vonatkozó ajánlásának, a védett objektumban műkö- dő elektronikai jelzőrendszernek pedig eleget kell tennie legalább a mini- mális elektronikai védelem előírásainak (VI. Függelék 3. Fejezet 3.B.1. pont).

  • A fogyasztó elállási nyilatkozatának érvényessége Az elállási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát határidőn belül elküldi. A határidő 14 nap. A fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy az elállás jogát e rendelkezéssel összhangban gyakorolta. Az Eladó a fogyasztó elállási nyilatkozatát annak megérkezését követően köteles elektronikus adathordozón visszaigazolni.