Helyreállítási költségek mintaszakaszok

Helyreállítási költségek olyan, a Biztosító előzetes írásos beleegyezésével, indokoltan és szükségszerűen felmerült költségek (a beleegyezést a Biztosító nem tarthatja vissza és nem késleltetheti indokolatlanul), amelyek a Feltakarítási költségek felmerülése során végzett munkáltatok alatt megsérült ingók és ingatlanok eredeti állapotának visszaállítása során keletkeztek. A Helyreállítási költségek nem haladhatják meg a sérült ingók és ingatlanok Feltakarítási költségek (munkálatok) felmerülése előtti nettó valós értékét. A Helyreállítási költségek nem foglalják magukba a fejlesztésekre fordított költségeket.
Helyreállítási költségek. A Biztosító megfizeti a biztosítási esemény következtében kelet- kezett fizikai károsodások magyarországi javítóműhelyben, szak- szerűen elvégzett helyreállításának számlával igazolt költségét a jelen feltételben, különösen a jelen pontban rögzítettek szerint. A helyreállítás számlával igazolt költségei alapján a Biztosító megfizeti • a magyarországi átlagos árszínvonalnak, megfelelő költségeket, amelyek nem lehetnek magasabbak a vonatkozó magyarországi Audatex, Eurotax vagy DAT javítási díjkalkuláció árainál. Amennyiben a Biztosított áfa-visszaigénylési jogosultsággal rendelkezik a biztosítási esemény kapcsán a helyreállítási költ- ségek vonatkozásában, úgy a Biztosító szolgáltatása helyre- állítási költség tekintetében nettó értéken (áfa nélkül) történik. Felek a becsült kár összegszerűsége tekintetében megál- lapodást köthetnek, amelynek alapja a Biztosító által a kár időpontjában alkalmazott Audatex, Eurotax vagy DAT javítási kalkulációval kalkulált, a javítóiparban a kár időpontjában meg- lévő, magyarországi átlagos árszínvonalnak megfelelő nettó (áfa nélküli) helyreállítási költség.
Helyreállítási költségek. Kár esetén különbséget kell tenni a részleges és a teljes kár (totálkár) között. Részleges kár akkor áll fent, ha a helyreállítási költségek hasz- nosítható anyagok értékével növelt összege közvetlenül a káre- semény bekövetkezése előtt nem haladja meg a biztosított tárgy jelenértékét. Ha a helyreállítási költségek magasabbak, akkor tel- jes kárról beszélünk. A jelenérték számításának alapja az új érték, csökkentve különö- sen az életkor, a kopás és a műszaki állapot miatti levonásokkal. A különböző tételként nyilvántartott biztosított tárgyak akkor sem tekinthetők egységesnek, ha gazdaságilag összetartoznak. Ha a biztosított tárgyakat kollektív tételként tartják nyilván, akkor azok nem tekinthetők egységes tárgynak, ha egymástól függetle- nül felhasználhatók.
Helyreállítási költségek térítése‌ A Biztosító megfizeti a biztosítási esemény következtében keletkezett fizikai károsodások magyarországi javítóműhelyben, szakszerűen elvégzett helyreállításának számlával igazolt költségét a jelen feltételben, különösen a jelen pontban rögzítettek szerint. A helyreállítás indokolt és számlával igazolt költségei alapján a Biztosító megfizeti a magyarországi átlagos árszínvonalnak, a műhely jellegének és felszereltségének megfelelő munkadíjáraknak, illetve a magyarországi márkaképviselet által ajánlott kiskereskedelmi alkatrészáraknak a megfelelő költségeket. A szakszerű helyreállítás során, a nem javítható, illetve a gazdaságosan nem javítható alkatrészek esetében, a Biztosító az új alkatrész felhasználásával történő helyreállítás költségét téríti meg, kivéve a forgó-kopó alkatrészeket. A forgó-kopó alkatrészek cseréje esetén, a Biztosító a kiszerelt alkatrésszel azonos elhasználtsági fokú, de nem sérült alkatrész piaci értéke és az új alkatrész ára közötti különbséget levonja a kártérítés összegéből. A Biztosító az alkalmazott fényezési technológia szerint, a szakszerű helyreállításhoz szükséges terület fényezési költségét téríti meg. A jármű helyreállítási költségeinek meghatározásakor a biztosító az esetleges korábbi – szakszerűtlenül javított, illetve más kárból adódó – sérülések értékcsökkentő hatását figyelembe veszi. Ha a jármű helyreállítása külföldön történt, a Biztosító szolgáltatása ebben az esetben is csak a belföldi helyreállítás költségeinek megfelelő összegig terjed, azaz, kizárólag a hazai mértékű javítási óradíjat és alkatrész árszintet téríti meg. A Biztosító javítási számla összegéből levonja a hazai költségeknél esetlegesen • magasabb óradíj, • magasabb alkatrész árszint következtében előállt költségrészt. Az üvegkár szolgáltatás kizárólag az első és hátsó szélvédő, valamint az oldalsó ablaküveg alkatrészekre vonatkozik. A jármű ablaküvegeinek, illetve azok tartozékainak cseréje esetén a gyári alkatrész vezérképviseleti kiskereskedelmi árát a Biztosító csak számla alapján és csak abban az esetben téríti meg az önrész levonása mellett, ha azok beszerzése igazoltan az adott járműtípusnak megfelelő hivatalos magyarországi márkaképviseleten keresztül történt. A jármű ablaküvegeinek, illetve azok tartozékainak cseréje esetén, ha az alkatrészek cseréje indokolt, és az utángyártott üveggel (alkatrészekkel) történik a helyreállítás, akkor biztosító szolgáltatási kötelezettsége a gyári alkatrész vezérképviseleti kiskereskedelmi árának 7...

Related to Helyreállítási költségek

  • Helyreállítási költségek térítése A biztosító megtéríti a biztosítási esemény következtében keletkezett károsodások Magyarországon elvégzett hely- reállításának számlával igazolt költségét. A felek bizonylatok hiányában a becsült kárérték tekinte- tében megállapodást köthetnek. A biztosító a helyreállítás költségeiből nem von le értéke- melkedést. (Használt állapotú vagyontárgy új alkatrészek- kel történt javítása esetén, a beépített új alkatrészek miatti értéknövekedést figyelmen kívül hagyja.) Ha a sérült alkatrész illetve tartozék javítható, de azt a helyreállítás során újjal pótolták, a biztosító az ebből eredő többletköltségeket nem viseli. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a biztosított va- gyontárgyban keletkezett értékcsökkenésre.

  • Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsí- tani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosí- tott kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy eny- hítését célzó eszközöket, eljárásokat. A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a kárese- mény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint köteles a kárt enyhíteni. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni. A káresemény észlelését követően a szerződő (biztosított) haladéktala- nul köteles – tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot; – bűncselekmény esetén feljelentést tenni a rendőrségen, és abban betöréses lopás, rablás esetén az eltulajdonított, illetve károso- dott vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni. Ha az ingatlan nem állandóan lakott, hanem időszakos használa- tú, nyaralásra, alkalmankénti rövidebb időtartamú tartózkodásra szolgál (továbbiakban: időszakos tartózkodás), akkor a szerződő (biztosított) köteles az időszakos tartózkodás céljára szolgáló objektumban – a víz-, a fűtés- és hűtésvezetéket vízteleníteni; – a víz-, a fűtés- és hűtésvezeték főelzáró szelepét elzárni vagy – temperáló fűtésről gondoskodni az elfagyás megelőzése érdekében. A lakóépület rejtett hibáiból származó károk felmerülése esetén a biztosított a kárt okozó hiba tudomására jutásától számított legfeljebb 15 napon belül köteles írásban közölni az előző tulaj- donossal, illetve az ingatlan eladójával a keletkezett kár helyre- állításával kapcsolatos kárigényét. A jelen pontban felsoroltakon túl a szerződő fél és a biztosított az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint köteles a kárt enyhíteni.

  • Kárenyhítési költségek A biztosító a biztosítási összeg keretei között megtéríti a kárenyhítés költségeit, abban az esetben is, ha a kárenyhí- tés nem vezetett eredményre. Kárenyhítésnek minősülnek különösen, de nem kizárólago- san az alábbi tevékenységek: tűzoltás, mentés, ideiglenes tetőépítés, aládúcolás. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítési költségeket a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányá- ban téríti meg.

  • Kárenyhítési kötelezettség A szerződő fél és a biztosított – a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint – kötelesek minden szükséges intéz- kedést megtenni a kár enyhítése érdekében. A biztosító jogosult a kárenyhítési intézkedések megvalósítását, előírásainak, utasításai- nak megtartását ellenőrizni.

  • Kármegelőzési kötelezettség A szerződő/biztosított köteles a károk megelőzése, elhárítása és enyhítése érdekében az adott helyzetben általában elvár- ható intézkedést megtenni, a vonatkozó előírásokat minden- kor és maradéktalanul betartani.

  • Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség (1) A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha az egyes kárbiztosításokra vonatkozó különös feltételek vagy a felek megállapodása szabályozza a szerződő fél és a biztosított kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat. (2) A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni. (3) A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. (4) Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni. (5) A károk megelőzésére és elhárítására az adott helyzetben általában elvárható magatartáson túl a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok előírásai mindenkor irányadók (például a magánszemélyek tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai, a biztosított vagyontárgyakra vonatkozó rendszeres karbantartás). (6) Az emberi egészséget, környezetet, élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető illetőleg károsodás bekövetkeztével fenyegető folyamatot vagy állapotot (katasztrófaveszély) a szerződő fél vagy a biztosított köteles - az adott helyzetben általában elvárhatóan - haladéktalanul bejelenteni a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek, illetve tűzoltóságnak és a polgármesteri hivatalnak.

  • Szolgáltatási kötelezettség b /1. Ha a különös biztosítási feltételek- ben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító a különös biztosítási feltételekben meghatározott szolgáltatást köteles teljesíteni. A biztosító • a kárbejelentésben foglaltak, • a feltételek szerint a biztosító által kérhető, a biztosított által benyújtott dokumentumok, valamint • helyszíni szemle esetén a helyszíni szemledokumentumok alapján állapítja meg a szolgáltatási összeget. b /2. A biztosító szolgáltatási kötele- zettségének felső határa a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összeg. Ha a biztosítási feltételekben kár- eseményenkénti szolgáltatási limit illetve azon belül részlimit is meg van határozva, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a biztosítási összegen belül – a biztosítási esemény bekövet- kezésekor érvényes káreseményenkénti szolgáltatási limitösszegig illetve részli- mitig terjed. b /3. A biztosító a biztosítási szerző- désből eredő kötelezettségével össze- függésben, a biztosítási eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következmé- nyeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szol- gáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeget csak olyan számla alapján téríti meg az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános for- galmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható, feltéve, hogy a jogosultnak nincs lehetősége az általános forgalmi adó visszaigény- lésére. b /4. Ha a kár bekövetkeztében a biz- tosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárnak csak azt a részét téríti meg, amely a biztosítási esemény következménye. b /5. A biztosító köteles a Bit. 1. számú melléklet A) rész körében bekövetke- zett károk vonatkozásában kárren- dezési tájékoztatót készíteni és azt a honlapján folyamatosan elérhetővé tenni. A kárrendezési tájékoztatónak tartal- maznia kell különösen az alábbiakat: a) a szolgáltatási igény benyújtásának lehetséges módjai,

  • Milyen kötelezettségeim vannak a biztosítással kapcsolatban? A szerződőt, illetve a biztosítottat • a szerződés kezdetekor adatközlési illetve díjfizetési kötelezettség, • a szerződés tartama alatt kármegelőzési kötelezettség, • kár esetén kárenyhítési, bejelentési, felvilágosítási és információadási kötelezettség terheli.

  • A Biztosított kárenyhítési kötelezettségei A bekövetkezett poggyászkár felfedezése után a Biztosított köteles: (1) a lehetô legrövidebb idôn belül a bûncselekmény elkövetésének vagy a baleset bekövetkezésének tényét és körülményeit a bekövetkezés helye szerint illetékes külföldi rendôrségnél, vagy az esemény helye szerint illetékes egyéb hatóságnál (pl. tûz esetén tûzoltóságnál) bejelenteni, valamint – ha menetrendszerû jármûvön történt a biztosítási esemény (2) a feljelentésben minden lényeges adatot rögzíteni kell, így különösen az esemény részletes leírását (idôpont, helyszín, egyéb lényeges körülmények), a kár tételes felsorolását (vagyontárgyak tételes listája, azok értékének feltüntetésével együtt), a lopás, rablás, baleset, elemi kár során bekövetkezett fizikai sérüléseket (pl. ablak, ajtó betörése, felfeszítése, egyéb sérülések), (3) légitársaság vagy valamely közlekedési vállalat illetve fuvarozó kezelésében eltûnt vagy megsérült poggyászra vonatkozóan az adott társaság által a kárrendezés illetve kártérítés feltételeként elôírt – pl. a bejelentés idôpontjára, módjára, vagy helyére vonatkozó – elôírásokat betartani. (4) mobiltelefon eltulajdonítása esetén az érintett telefonszám letiltását igényelni a telefontársaságnál az esemény bekövetkezését követôen haladéktalanul, de legfeljebb az azt követô 2 munkanapon belül, (5) Légipoggyász-kár esetén:

  • Jogorvoslati kérelmek benyújtása A jogorvoslati kérelmek benyújtásának határidejére vonatkozó pontos információ: A Kbt. 148. § szerint.