Common use of Infláció Clause in Contracts

Infláció. Az 1995-ben végrehajtott makrogazdasági kiigazítást követően az új monetáris rezsim hosszú távú stratégiai célul tűzte az infláció leszorítását. A következetes, több kormányzati cikluson átívelő dezinflációs politika eredményeként az áremelkedés éves üteme az 1995. végi 28%- ról – ingadozásokkal tarkítva – 2006. tavaszára 2,3%-ra csökkent, majd 2007 tavaszára 9,0%- ra emelkedett elsősorban a növekvő üzemanyag- és élelmiszerárak, valamint a fiskális kiigazítás részeként megvalósuló adóemelések, hatósági áremelések és csökkenő kormányzati ártámogatások következtében. 2009. tavaszáig – részben a belső kereslet gyengélkedése miatt – 2,9%-ra csökkent az infláció mértéke, azóta azonban – 2010. elejére 6,4%-ra – emelkedett, elsősorban a növekvő üzemanyag- és élelmiszerárak, valamint a fiskális kiigazítás részeként megvalósuló adóemelések és hatósági áremelések, valamint a jövedéki adó emelése következtében. 2010. közepére a gyenge belföldi kereslet, és az adóváltozások hatásának kifutásával 3,7%-ra mérséklődött az infláció, ám 2010. decemberére elsősorban az élelmiszer-, és energiaárak emelkedése következtében 4,7%-ra emelkedett az áremelkedés üteme. 2011. decemberére 4,1%-ra csökkent az infláció üteme. Az adóváltozások, valamint az emelkedő energiaárak növelték az inflációt, míg a gyenge belső kereslet csökkentette az árnyomást.

Infláció. Az 1995-ben végrehajtott makrogazdasági kiigazítást követően az új monetáris rezsim hosszú távú stratégiai célul tűzte az infláció leszorítását. A következetes, több kormányzati cikluson átívelő dezinflációs politika eredményeként az áremelkedés éves üteme az 1995. végi 28%- ról – ingadozásokkal tarkítva – 2006. tavaszára 2,3%-ra csökkent, majd 2007 tavaszára 9,0%- ra emelkedett elsősorban a növekvő üzemanyag- és élelmiszerárak, valamint a fiskális kiigazítás részeként megvalósuló adóemelések, hatósági áremelések és csökkenő kormányzati ártámogatások következtében. 2009. tavaszáig – részben a belső kereslet gyengélkedése miatt – 2,9%-ra csökkent az infláció mértéke, azóta azonban – 2010. elejére 6,4%-ra – emelkedett, elsősorban a növekvő üzemanyag- és élelmiszerárak, valamint a fiskális kiigazítás részeként megvalósuló adóemelések és hatósági áremelések, valamint a jövedéki adó emelése következtében. 2010. közepére a gyenge belföldi kereslet, és az adóváltozások hatásának kifutásával 3,7%-ra mérséklődött az infláció, ám 2010. decemberére novemberére elsősorban az élelmiszer-, és energiaárak emelkedése következtében 4,7%-ra 4,2%-ra emelkedett az áremelkedés üteme. 2011. decemberére 4,1%-ra csökkent az infláció üteme. Az adóváltozások, valamint az emelkedő energiaárak növelték az inflációt, míg a gyenge belső kereslet csökkentette az árnyomást.35% 30% 12 havi inflációs ráta 25% 20% 15% 10% 5% 0%

Infláció. Az 1995-ben végrehajtott makrogazdasági kiigazítást követően az új monetáris rezsim hosszú távú stratégiai célul tűzte az infláció leszorítását. A következetes, több kormányzati cikluson átívelő dezinflációs politika eredményeként az áremelkedés éves üteme az 1995. végi 28%- ról – ingadozásokkal tarkítva – 2006. tavaszára 2,3%-ra csökkent, majd 2007 tavaszára 9,0%- ra emelkedett elsősorban a növekvő üzemanyag- és élelmiszerárak, valamint a fiskális kiigazítás részeként megvalósuló adóemelések, hatósági áremelések és csökkenő kormányzati ártámogatások következtében. 2009. tavaszáig – részben a belső kereslet gyengélkedése miatt – 2,9%-ra csökkent az infláció mértéke, azóta azonban – 2010. elejére 6,4%-ra – emelkedett, elsősorban a növekvő üzemanyag- és élelmiszerárak, valamint a fiskális kiigazítás részeként megvalósuló adóemelések és hatósági áremelések, valamint a jövedéki adó emelése következtében. 2010. közepére a gyenge belföldi kereslet, és az adóváltozások hatásának kifutásával 3,7%-ra mérséklődött az infláció, ám 2010. decemberére elsősorban az élelmiszer-, és energiaárak emelkedése következtében 4,7%-ra emelkedett az áremelkedés üteme. 2011. decemberére 4,1%-ra csökkent az infláció üteme. Az adóváltozások, valamint az emelkedő energiaárak növelték az inflációt, míg a gyenge belső kereslet csökkentette az árnyomást.

Infláció. Az 1995-ben végrehajtott makrogazdasági kiigazítást követően az új monetáris rezsim hosszú távú stratégiai célul tűzte az infláció leszorítását. A következetes, több kormányzati cikluson átívelő dezinflációs politika eredményeként az áremelkedés éves üteme az 1995. végi 28%- ról – ingadozásokkal tarkítva – 2006. 2006 tavaszára 2,3%-ra csökkent, majd 2007 tavaszára 9,0%- ra emelkedett elsősorban a növekvő üzemanyag- és élelmiszerárak, valamint a fiskális kiigazítás részeként megvalósuló adóemelések, hatósági áremelések és csökkenő kormányzati ártámogatások következtében. 2009. 2009 tavaszáig – részben a belső kereslet gyengélkedése miatt – 2,9%-ra csökkent az infláció mértéke, azóta azonban – 2010. 2010 elejére 6,4%-ra – emelkedett, elsősorban a növekvő üzemanyag- és élelmiszerárak, valamint a fiskális kiigazítás részeként megvalósuló adóemelések és hatósági áremelések, valamint a jövedéki adó emelése következtében. 2010. 2010 közepére a gyenge belföldi kereslet, és az adóváltozások hatásának kifutásával 3,7%-ra mérséklődött az infláció, ám 2010. 2010 decemberére elsősorban az élelmiszer-élelmiszer- Az infláció alakulása 10% 9% 8% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% , és energiaárak emelkedése következtében 4,7%-ra emelkedett az áremelkedés üteme. 2011. 2011 decemberére 4,1%-ra csökkent csökkent, majd 2012 decemberére 5,2%-ra emelkedett az infláció üteme. Az adóváltozások, valamint az emelkedő energiaárak növelték az inflációt, míg a gyenge belső kereslet csökkentette az árnyomást. 2013 november végére 0,9%-ra esett az infláció, jelentős részben azért, mert a hatósági árak csökkentése (vagyis az ún. rezsicsökkentés) miatt visszaesett a háztartási energia és fűtés árszínvonala.