Jogalap. A biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek pontos tisztázásához szüksé- ges dokumentumok: • a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mér- tékét igazoló dokumentumok; • a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesü- lését bizonyító dokumentum; • a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosí- tási esemény körülményeirôl; • a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelke- zésre álló jegyzôkönyvek másolata; • tûz- és robbanás kár tûzrendészeti hatóságnál törté- nô bejelentésének tényét igazoló okirat; • az eljáró tûzrendészeti hatóság/tûzvizsgáló által ki- állított hatósági bizonyítvány/igazolás/határozat vagy tûzvizsgálati jelentés, vagy az illetékes jegyzô határozata; • betöréses lopás, rablás, illeteve vandalizmus esetén a rendôrségi jegyzôkönyv másolata; • büntetô eljárás során a nyomozó hatóság vagy a bí- róság által hozott határozat; • amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggés- ben közigazgatási, állategészségügyi vagy más ha- tósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, il- letôleg az eljárás anyagát képezô iratok; • rendôrség, tûzrendészet, katasztrófavédelem, köz- igazgatási vagy más hatóság által folytatott eljárás dokumentumainak (pl. rendôrhatósági jegyzôkönyv) másolata; • hatósági igazolás (kéményseprô, vízmû, áramszol- gáltató, mobil/vezetékes telefonszolgáltató, internet- szolgáltató, árvízvédelmi, OMSZ); • építésügyi hatóság által kiadott építési engedély, bontási határozat; • engedélyezési tervek, tervdokumentáció; • építési napló; • szakhatósági jegyzôkönyvek; • hatóság részére történt bejelentés, feljelentés máso- lata; • tanúk nyilatkozatai; • kisállat Egészségügyi könyv (oltási könyv), állator- vosi igazolás; • baleseti halál esetén a halotti anyakönyvi kivonat és a halál okát igazoló orvosi, vagy hatósági bizonyítvány; • ingatlan adásvételi szerzôdés.
Jogalap. Az adatait a megadott célokból azért kezeljük, mert ez jogszabályi kötelezettségünk és/vagy mert az Önnel való szerződéskötés előfeltétele, vagy Ön a személyes adatok kezeléséhez hozzájárult, vagy azok közhiteles nyilvántartásból nyilvánosan hozzáférhetők.
Jogalap. A személyes adatait azért kezeljük, mert ez jogszabályban foglalt kötelezettségünk vagy mert enélkül a jogszabályok szerint nem teljesíthetnénk az Önnel kötött megállapodásunkat, ezért ennek révén tudunk megfelelni a jogszabályi kötelezettségünknek. Amennyiben egy törvény vagy előírás a jogszabályi kötelezettségek teljesítéséhez nem írja elő kifejezetten a személyes adatok kezelését, de az adott jogszabályi kötelezettség teljesítéséhez mégis szükséges a személyes adatainak kezelése, úgy a kezeléshez jogos érdekünk fűződik.
Jogalap. Az adatait azért kezeljük, mert jogos érdekünk fűződik az információk gyűjtéséhez az általunk ajánlott termékek és szolgáltatások fejlesztése érdekében, hogy az Ön és más ügyfeleink számára a választott és alkalmasabb szállító lehessünk. Szükség estén a hozzájárulását kérjük a személyes adatainak a termékeink és szolgáltatásaink kifejlesztésének és továbbfejlesztésének céljából történő kezeléséhez. Amennyiben nem adja meg a hozzájárulását az nem befolyásolja az Önnek nyújtott szolgáltatásokat. Hozzájárulását bármikor visszavonhatja.
Jogalap. A személyes adatok archiválási célokból, tudományos vagy történeti kutatások céljaiból, illetve statisztikai célokból történő kezelése során az adatokat a DLL, a pénzügyi szektor, vagy ügyfeleink és munkatársaink jogos érdeke céljából kezeljük. Ahol a jelen pontban az adatkezelésre vonatkozóan megjelöltük a jogos érdekünket ott figyelemmel vagyunk arra, hogy a jogos érdekünk ne élvezzen elsőbbséget az Ön alapvető jogaival és szabadságaival szemben. Kizárólag automatizált adatkezelésen alapuló, Önre jelentős hatással bíró döntést kizárólag akkor hozunk, ha azt a jogszabályok megengedik és Önt erről értesítettük. A hitelpontozás automatizált döntéshozatalon alapul.
Jogalap. Személyes adatait jogszabályi kötelezettségnek való megfelelés céljából kezeljük. Amennyiben az adatkezelést nem közvetlen jogszabályi kötelezettség okán végezzük, úgy az adatait egy Önnel fennálló szerződés teljesítése, a DLL, a pénzügyi szektor, vagy ügyfeleink és munkatársaink jogos érdeke céljából kezeljük. Ezek a jogos érdekek a fenti felek feddhetetlenségének és biztonságának védelme.
Jogalap. 1. Felek megvizsgálták és rögzítik, hogy a Szerződés a Kbt. 141. § (6) bekezdése alapján jogszerűen módosítható: „A (2) és (4) bekezdésben szabályozott eseteken kívül, a szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül akkor módosítható, ha a módosítás nem lényeges. A szerződés módosítása lényeges, ha az eredeti szerződéses feltételektől lényegesen eltérő érdemi feltételeket határoz meg. A módosítást mindig lényegesnek kell tekinteni, ha
Jogalap. A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: E-TÉR rendelet) 16. §- a értelmében a területi terv egyeztetését a területi terv kidolgozásáért felelős szerv végzi a területrendezési terv esetében a területrendezésért felelős miniszter által üzemeltetett digitális egyeztetési felületen, a területrendezésért felelős miniszter a digitális egyeztetési felület üzemeltetéséről az Üzemeltető útján gondoskodik. Az Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) a Felhasználó és az Üzemeltető között, a regisztráció során létrejött, s az E-TÉR használatára vonatkozó szerződés feltételeit szabályozza. A regisztrációval Felhasználó az ÁSZF-et elfogadja.
Jogalap. Az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK) létrehozó szerződést, más néven a Párizsi Szerződést, 1951. április 18-án írták alá, és 1952. július 23-án lépett hatályba. Ily módon hat európai állam első ízben állapodott meg arról, hogy közös erővel elindul az integráció útján. A szóban forgó szerződés lehetővé tette, hogy a Főhatóságként ismert végrehajtó szerv, valamint a Közgyűlés, a Miniszterek Tanácsa, a Bíróság, illetve a Tanácsadó Bizottság létrehozásával lerakják az Európai Közösség alapjait. A 97. cikk alapján határozott időre, vagyis 50 évre kötött ESZAK-Szerződés 2002. július 23-án vesztette hatályát. A szerződésekhez (az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés) csatolt, 37. számú jegyzőkönyv értelmében a szerződés elévülésekor az ESZAK tőkéje nettó értékének megfelelő pénzösszeget a Szén- és Acélipari Kutatási Alapon keresztül a szén- és acéliparhoz kapcsolódó kutatásokra fordították. — Az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia-közösséget (EAEK, „Euratom”) létrehozó szerződéseket, vagyis a Római Szerződéseket 1957. március 25-én írták alá, és 1958. január 1-jén léptek hatályba. Az ESZAK- Szerződéssel ellentétben a Római Szerződéseket „határozatlan időre” kötötték (az EGK-Szerződés 240. cikke és az Euratom-Szerződés 208. cikke), ami szinte alkotmányi jelleget kölcsönöz a szóban forgó szerződéseknek. — A hat alapító állam Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország volt.
Jogalap. − A TANÁCS 1085/2006/EK RENDELETE (2006. július 17.) egy előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról − A BIZOTTSÁG 1998/2006/EK RENDELETE (2006. december 15.) a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról − A BIZOTTSÁG 718/2007/EK RENDELETE (2007. június 12.) az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról szóló 1085/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról − A BIZOTTSÁG 2005/842/EK határozata (2005. november 28.) az EK-Szerződés 86. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozásoknak közszolgáltatással járó ellentételezés formájában megítélt állami támogatásokra történő alkalmazásáról − A BIZOTTSÁG 800/2008/EK RENDELETE (2008. augusztus 6.) a Szerződés 87. és