Következtetés. Az előbbi megfontolások alapján a Hatóság az EGT-megállapodás 1. cikkének (2) bekezdésével összhangban hivatalos vizsgálati eljárás indításáról határozott. Felkérjük az érdekelt feleket, hogy az e határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított egy hónapon belül nyújtsák be észrevételeiket.
Következtetés. Az előbbi megfontolások fényében a Hatóság a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. jegyzőkönyve
Következtetés. A fenti megfontolások fényében a Xxxxxxx úgy határozott, hogy az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (2) bekezdése értelmében hivatalos vizsgálati eljárást indít. A Hatóság felkéri az érdekelt feleket, hogy e felhívásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított egy hónapon belül nyújtsák be észrevételeiket.
Következtetés. A javasolt határozat jogalapja az EUMSZ 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdése, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével.
Következtetés. A fenti megfontolások fényében a Xxxxxxx úgy határozott, hogy a felügyeleti és bírósági megállapodás
Következtetés. Az előbbi megfontolások fényében a Hatóság az EGT-megállapodás 1. cikke (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárás elindításáról határozott a kikötőtörvény 2007. évi módosításaival és a kikötőtörvény 2003. évi módosításaival kapcsolatban.
Következtetés. Tanulmányomban Németország és a kontinentális Európa munkaerőpiaci fejleményeire és az azok körül zajló politikai vitákat szem előtt tartva érveltem. Tekintetbe véve mindezeket a körülményeket és kilátásokat az alapjövedelem bevezetését vagy fokozatos bevezeté- sének megkezdését nem csupán a fent tárgyalt igazságossági megfontolások indokolják, hanem – még inkább meggyőzően – olyan funkcionális érvek, amelyek azokkal a rendel- lenességekkel és problémákkal foglalkoznak, amelyeket a jelenleg alkalmazott politikáknál és a közjó jelenlegi felfogásánál hatékonyabban orvosolhatna az alapjövedelem beveze- tése. Bármennyire is igaznak fogadjuk el normatív megalapozását, az alapjövedelem funk- cionális értelemben fölösleges akkor, ha a teljes foglalkoztatottság és méltányos elosztás politikája beváltja az ígéreteit; ennek azonban a fordítottja is épp így igaz. HIVATKOZOTT IRODALOM Xxxxxxxx, Xxxxx – Xxxxxxx, Xxxx (1999): The Stakeholder Society. Yale University Press. Xxxxxxxx, Xxxxx – Alstott, Xxxx - Xxx Xxxxxx, Xxxxxxxx (szerk.) (2004): Redesigning Xxxxxxxx, Xxxxxxx (1996): The Case for a Participation Income. In: The Political Quarterly, Vol. 67., No. 1.: 67–70. Xxxxxxxx, Xxxxx (2007): Basic Income and the Republican Ideal: Rethinking Material Independence in Contemporary Societies. In: Basic Income Studies, Vol. 2., No. 2.:
Következtetés. A Human Resources hosszú utat tett meg az adminisztratív osztály kezdetétől ahhoz, hogy stratégiai partnerré váljon a szervezeteken belül. A mai rohanó, versenyképes üzleti környezetben a HR kulcsfontosságú a tehetségek vonzásához, megtartásához és fejlesztéséhez, a megfelelés biztosításához és a pozitív munkakultúra előmozdításához. Ahogy a szervezetek továbbra is felismerik humántőkéjük értékét, a HR szerepe egyre fontosabbá válik, és jelentős hatást gyakorolhat a vállalkozások sikerére és fenntarthatóságára. A munkaerőpiac az munkaerő adásvételével kapcsolatos gazdasági piac. A régi időkben az emberkereskedelem is elterjedt volt. Úgy kell elképzelni, mint egy árucsere kereskedelmet. Ebben az esetben az emberekért vagy pénz, vagy árut kaptak cserébe. Szerencsére napjainkban ez már nincsen vagy csak nagyon kis százalékban van jelen. Az eladók (ez a kínálat) a munkakeresők összessége adja a munkaerő kínálatot. Mindemellett a vásárlók (ez a kereslet) a munkaerőt kereső munkaadók összességéből adódik a munkaerő-kereslet mértéke. Az ez a kettő fogalom közötti hiányt munkaerőhiánynak vagy munkaerő feleslegnek is nevezhetjük. A munkaerőhiány a munkavállalóknak kedvez, a munkaerő felesleg pedig a munkáltatóknak, vállalatoknak. A munkaerő piac felosztása több módon történik: szakma, életkor, munkatapasztalat, képzettség.
Következtetés. A nemzeti közigazgatási szervek és a halászati ipar egybehangzó véleménye szerint a jelenlegi jegyzőkönyv költséges az általa kínált halászati lehetőségekhez és az előírt technikai feltételekhez képest, s emiatt a halászat elveszíti rentabilitását. Ennek következtében a tonhalhalászattal foglalkozó hajók (esetükben a technikai feltételek nem változtak) és a szenegáli tőkehalat halászó számos vonóhálós halászhajó (amelyek csak rövid időszakokra próbáltak dolgozni) kivételével az uniós flotta nem folyamodott ideiglenes engedélyért az 1006/2008 rendelet szerint. A jegyzőkönyv az alábbi okokból rossz: - nem ad hozzáférést a lábasfejűekre halászó flottának, amely 32 hajóból áll, amelyek halászterület nélkül maradnak, továbbá nincs lehetőségük arra, hogy más zónákban halásszanak, és ezt az intézkedést semmilyen biológiai indok nem támasztja alá; - minden flotta számára szűkül a halászati övezet, beleértve a nyílt tengeri fajokat halászó flottát is, minek következtében drasztikusan csökkenni fog a fogások mennyisége; - a nyílt tengeri fajok, a szürke tőkehal és a mészhéjú állatok halászata vonatkozásában a tonnatartalomban mért halászati erőfeszítés szerinti gazdálkodásról áttérnek a kvóta alapú, a hajók számának korlátozásával kiegészített gazdálkodási rendszerre; - magasabb költségek az EU és a hajótulajdonosok számára, akiknek ez egyes esetekben 300-400%-os költségnövekedést jelent, amely nem bizonyul méltányos hozzájárulásnak; - ezenfelül közvetett költségek is megjelennek, amelyek költségesebbé teszik a megállapodást, az alábbi kötelezettségekből kifolyólag: mauritániai kirakodás és átrakodás, az egyes hajókon szolgáló személyzet 60%-a mauritániai, mauritániai üzemanyagfelvétel, egy második műholdas hajómegfigyelési rendszer felszerelése. Röviden, ez a halászati jegyzőkönyv - nem előnyös az EU számára, mivel a halászati lehetőségek kiaknázásának feltételei meggátolják a halászat jövedelmezőségét, ahogyan azt a hajók hiánya is mutatja a halászati övezetben; - és nem előnyös Mauritánia számára sem, mivel az uniós flotta hiánya folytán elesik a pénzügyi hozzájárulás jelentős részétől, nem beszélve a hajók tevékenysége, a tengerészeknek fizetett bérek stb. által a helyi part menti lakosság számára generált jövedelemről. A végső következtetés a jelenlegi halászati jegyzőkönyv elutasítása. A halászat feltételeinek felülvizsgálatát a megállapodás ratifikálásának a halászati feltételek elégtelensége és az előírt túlzó technikai feltételek miatti elutasításán kereszt...
Következtetés. A javasolt tanácsi határozat jogalapja ezért az EUMSZ 91. cikke, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével.