Következtetés. Az előbbi megfontolások alapján a Hatóság az EGT-megállapodás 1. cikkének (2) bekezdésével összhangban hivatalos vizsgálati eljárás indításáról határozott. Felkérjük az érdekelt feleket, hogy az e határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított egy hónapon belül nyújtsák be észrevételeiket.
Következtetés. Az előbbi megfontolások fényében a Hatóság a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. jegyzőkönyve
Következtetés. A javasolt határozat jogalapja az EUMSZ 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdése, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével.
Következtetés. A fenti megfontolások fényében a Xxxxxxx úgy határozott, hogy az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (2) bekezdé sével összhangban hivatalos vizsgálati eljárást indít a vefsni önkormányzat részéről a KLC fitneszközpont jának nyújtott finanszírozást illetően. Felkérjük az érdekelt feleket, hogy az e határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított egy hónapon belül nyújtsák be észrevételeiket.
Következtetés. A fenti megfontolások fényében a Xxxxxxx úgy határozott, hogy a felügyeleti és bírósági megállapodás
Következtetés. Az előbbi megfontolások fényében a Hatóság az EGT-megállapodás 1. cikke (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárás elindításáról határozott a kikötőtörvény 2007. évi módosításaival és a kikötőtörvény 2003. évi módosításaival kapcsolatban.
Következtetés. A TT-232 stabil, ciklikus, szintetikus heptapeptid szomatosztatin analóg rendkívül hatékonynak bizonyult mind az akut neurogén plazma extravazáció, mind a krónikus kevert ízületi gyulladásos folyamat gátlásában. Kísérleteink alapján hatása subcután alkalmazás esetén dózistól függően hosszan tart. Hatását döntően az idegvégződéseken, specifikusan a szomatosztatin receptorokon hatva a neuropeptid felszabadulás gátlásán kérésziül fejti ki, hatékonysága ebben a tekintetben az in vitro kísérleti adatok alapján megközelítőleg megegyezik a szomatosztatinnal. Bizonyított azonban a nem neurogén gyulladásra gyakorolt gátlása is, mivel a TT-232 denervált lábon kiváltott dextrán-ödémát is képes volt szignifikáns mértékben gátolni. Következésképpen a Freund-adjuvánssal kiváltott krónikus gyulladás csökkentésében feltehetően mind a neurogén, mind a nem neurogén gyulladást gátló hatása szerepet játszik. Az sst2, 3 és 5 receptorokon ható octreotide hatástalansága, továbbá az, hogy a patkány tracheán, illetve légutaiban ismereteink szerint csak sst4 receptor található (Hover és mtsai, 1994) arra utal, hogy a TT-232 hatását nagy valószínűséggel ezen a receptoraltípuson fejti ki hatékonyan, dózisfüggöen gátolva /// vitro a tracheából a peptidtelszabaduiast, melv gátló hatást a G-protein gátló P T \ kivédte Irodalmi forrásokból ismerünk szelektíven az sst4 receptoron ható agonistát (Ankersen és mtsai, 1998), azonban olyan sst4 antagonista, aminek segítségével a kérdés biztonsággal megválaszolható lenne sajnos nem állt rendelkezésünkre. A TT-232 tirozin-kináz gátló aktivitása (Kéri és mtsai, 1993, 1996) a gyulladásgátló hatásában valószínűleg nem játszik szerepet, mivel a potens tirozin-kináz gátló genistein nem fejtett ki hasonló hatást a neuropeptid felszabadulásra. Ezen eredmények jelentőségét az is hangsúlyozza, hogy bár régóta folynak vizsgálatok az ismert nem-szteroid gyulladásgátlókkal kapcsolatban is, jelenleg egyetlen olyan gyógyszer Xxxxxxxxxx, 1970, Xxxxxxxx és Xxxxxx 1996). A TT-232 in vivo tesztekben hatékonyabbnak bizonyult mint a szomatosztatin, lebomlása lassúbb, ezáltal hatása tartósabb és szelektívebb is, mert endokrin hatásoktól mentes. Mivel e heptapeptid gátolta in vitro a szenzoros neuropeptidek felszabadulását, feltételezhetjük, hogy a gyulladáscsökkentő és az anti- nociceptív hatás az afferens idegvégződések gátlásán keresztül valósul meg, hasonlóan az endogén szomatosztatinhoz. HI B ENDOGÉN NEUROPEPTIDEK, ILLETVE TT-232 SZOMATOSZTATIN ANALÓG HATÁSA NEU...
Következtetés. A javasolt határozat jogalapja az EUMSZ 100. cikkének (2) bekezdése, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével. 2019/0233 (NLE)
Következtetés. Tanulmányomban Németország és a kontinentális Európa munkaerőpiaci fejleményeire és az azok körül zajló politikai vitákat szem előtt tartva érveltem. Tekintetbe véve mindezeket a körülményeket és kilátásokat az alapjövedelem bevezetését vagy fokozatos bevezeté- sének megkezdését nem csupán a fent tárgyalt igazságossági megfontolások indokolják, hanem – még inkább meggyőzően – olyan funkcionális érvek, amelyek azokkal a rendel- lenességekkel és problémákkal foglalkoznak, amelyeket a jelenleg alkalmazott politikáknál és a közjó jelenlegi felfogásánál hatékonyabban orvosolhatna az alapjövedelem beveze- tése. Bármennyire is igaznak fogadjuk el normatív megalapozását, az alapjövedelem funk- cionális értelemben fölösleges akkor, ha a teljes foglalkoztatottság és méltányos elosztás politikája beváltja az ígéreteit; ennek azonban a fordítottja is épp így igaz. HIVATKOZOTT IRODALOM Xxxxxxxx, Xxxxx – Xxxxxxx, Xxxx (1999): The Stakeholder Society. Yale University Press. Xxxxxxxx, Xxxxx – Alstott, Xxxx - Xxx Xxxxxx, Xxxxxxxx (szerk.) (2004): Redesigning Xxxxxxxx, Xxxxxxx (1996): The Case for a Participation Income. In: The Political Quarterly, Vol. 67., No. 1.: 67–70. Xxxxxxxx, Xxxxx (2007): Basic Income and the Republican Ideal: Rethinking Material Independence in Contemporary Societies. In: Basic Income Studies, Vol. 2., No. 2.:
Következtetés. A fenti megfontolások fényében a Xxxxxxx úgy határozott, hogy az EGT-megállapodás 1. cikkének (2) bekezdésével összhangban megindítja a hivatalos vizsgálati eljárást. Az érdekelt feleket felkérik, hogy észre- vételeiket ennek a határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított egy hónapon belül tegyék meg.