Kármegelôzési és kárenyhítési kötelezettség mintaszakaszok

Kármegelôzési és kárenyhítési kötelezettség. 3.1. A Szerzôdô fél és a Biztosított a kár megelôzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerzôdés szabályozza a Szerzôdô fél és a Biztosított kármegelôzési teendôit, elôírja a kár megelôzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket.
Kármegelôzési és kárenyhítési kötelezettség. A legfontosabb az, hogy Ön minden esetben a jó gazda gondosságá- val járjon el, a jármûvet tartsa mindig olyan mûszaki állapotban, hogy az biztonságosan vehessen részt a forgalomban, ha elhagyta a jármûvet, ne hagyjon semmit a jármûben látható helyen, a jármûvet biztonságosan zárja be, és hozza mûködésbe (akti- válja) a riasztót és/vagy a lopásgátlót (indításgátlót). Tartsa be a jogszabályokat, hatósági elôírásokat, valamint a biztosítási feltételek elôírásait. Ezeken belül is kiemelten az alábbiakra hívjuk fel szíves figyelmét. Ön köteles ⏵a tûzvédelmi (tûzrendészeti) szabályokat betartani; ⏵haladéktalanul kicseréltetni vagy megjavíttatni mindazon zárakat (beleértve a jármû gyújtáskapcsolóját és a jármû tárolására szolgáló helyiség zárját is), amelyek kulcsához vagy a kulcsot helyettesítô eszközéhez illetéktelenek lopás, rablás vagy rongálás útján hozzáférhettek, vagy ha ezek a zárak egyéb okból (pl. természetes kopás) az eredeti kulcs vagy a kulcsot helyettesítô eszköz nélkül is mûködtethetôvé váltak; ⏵a riasztót és/vagy az indításgátlót mindig üzemképes álla- potban tartani; ⏵ha a szélvédô vagy bármelyik ablak olyan mértékben sérült, hogy az a jogtalan behatolás ellen már nem nyújt kellô védelmet, azt haladéktalanul kicseréltetni; ⏵egy hiba elhárításáig a jármû biztonságos ôrzésérôl gondos- kodni akkor, ha a jármû nem megfelelôen zárható. A jármû csak akkor tekinthetô lezártnak, ha: – egyik zárból sem hiányzott a zárbetét; – a jármû zárai, zárbetétei a jármû kulcsa vagy a kulcsot he- lyettesítô eszköz nélkül nem voltak roncsolásmentesen nyithatóak; – minden ajtó és zár elôírásszerûen volt bezárva; – a riasztó vagy a lopásgátló (indításgátló) üzemképes és aktivált (bekapcsolt) állapotban volt; – a szélvédô és mindegyik ablak olyan állapotban volt, amely megfelelôen védte a jármûvet a jogtalan behatolás ellen. Az elhasználódott, kopott alkatrészeket, berendezéseket meg kell javítani vagy – ha ez nem lehetséges – ki kell cserélni. Mentesül a Biztosító a fizetési kötelezettsége alól akkor, ha Ön megsérti a kötelezettségeit, illetve eltûri ezek megsértését, kivéve, ha Ön bizonyítja, hogy a kötelezettségek megsértése ismert volt a Biztosító elôtt, vagy az nem hatott közre a kárese- mény bekövetkezésében. Amennyiben a kötelezettségek megszegésének a biztosítási esemény bekövetkezésére, illetve a kártérítés mértékére nem volt befolyása, akkor a Biztosító a kötelezettségek megszegése ellenére sem mentesül a fizetési kötelezettsége alól.
Kármegelôzési és kárenyhítési kötelezettség. A biztosított kármegelôzési és kárenyhítési kötelezettségének tesz ele- get, amennyiben a célhelyszínen hirtelen háború vagy belsô zavargás tör ki, vagy természeti katasztrófa következik be, és emiatt a biztosított megszakítva az utazását az elôre tervezett idôpontnál korábban kény- telen visszautazni. Ebben az esetben a biztosító, a Biztosított hazaér- kezését követôen megtéríti a hazautazás igazolt költségeit, maximum 500.000.- Ft összeghatárig. A hazautazás megszervezését a biztosító nem tudja garantálni és az utazási költségeknek az 500.000.- Ft-on felüli részét átvállalni.
Kármegelôzési és kárenyhítési kötelezettség. A kiegészítô baleseti fedezetek vonatkozásában a Biztosított a biztosítási esemény megelôzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. A Biztosított a biztosítási esemény bekövetkezésekor a Biztosító adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni. A kármegelôzési és kárenyhítési kötelezettség megszegése esetére a 10.2. pontban meghatározottak az irányadóak.

Related to Kármegelôzési és kárenyhítési kötelezettség

  • Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség 10.1. A biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni. A felek megál- lapodhatnak a biztosított kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőiben. A biztosított a kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőihez tanácsokért a biztosítóhoz fordulhat.

  • Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsí- tani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosí- tott kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy eny- hítését célzó eszközöket, eljárásokat. A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a kárese- mény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint köteles a kárt enyhíteni. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni. A káresemény észlelését követően a szerződő (biztosított) haladéktala- nul köteles – tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot; – bűncselekmény esetén feljelentést tenni a rendőrségen, és abban betöréses lopás, rablás esetén az eltulajdonított, illetve károso- dott vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni. Ha az ingatlan nem állandóan lakott, hanem időszakos használa- tú, nyaralásra, alkalmankénti rövidebb időtartamú tartózkodásra szolgál (továbbiakban: időszakos tartózkodás), akkor a szerződő (biztosított) köteles az időszakos tartózkodás céljára szolgáló objektumban – a víz-, a fűtés- és hűtésvezetéket vízteleníteni; – a víz-, a fűtés- és hűtésvezeték főelzáró szelepét elzárni vagy – temperáló fűtésről gondoskodni az elfagyás megelőzése érdekében. A lakóépület rejtett hibáiból származó károk felmerülése esetén a biztosított a kárt okozó hiba tudomására jutásától számított legfeljebb 15 napon belül köteles írásban közölni az előző tulaj- donossal, illetve az ingatlan eladójával a keletkezett kár helyre- állításával kapcsolatos kárigényét. A jelen pontban felsoroltakon túl a szerződő fél és a biztosított az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint köteles a kárt enyhíteni.

  • Kárenyhítési kötelezettség 7.6.1. A szerződő fél és a biztosított – a biztosító előírásai és a káresemény bekövetke- zésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint – kötelesek minden szükséges intézkedést megtenni a kár enyhítése érdekében.

  • Kármegelőzési kötelezettség 7.5.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a károk megelőzése érdekében az adott hely- zetben általában elvárható intézkedéseket megtenni. Kötelesek mindenkor betartani a hatályos jogszabályokat, szabványokat és hatósági határozatokat, valamint a telepí- tésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra vonatkozó szakmai előíráso- kat, illetve a gyártónak a fentiekre vonatkozó utasításait, ajánlásait, valamint a már felis- mert veszélyhelyzetben a veszélyt elhárítani és eleget tenni a biztosító által kért kárme- gelőzési intézkedéseknek. Vitás esetben felismert veszélyhelyzetnek kell tekinteni minden olyan körülményt, amely már károkozást eredményezett, továbbá amennyiben a kár bekövetkezésének a fennálló veszélyére a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy figyelmeztette.

  • Közlési és változásbejelentési kötelezettség 58. A szerződő köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvál- lalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő KÖZLÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önma- gában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. A szerződő és a biztosított a szerződés tartama alatt 5 mun- kanapon belül köteles írásban bejelenteni a lényeges kö- rülmények megváltozását. Lényeges körülménynek mi- nősül minden olyan információ, amire a biztosító a koc- kázatelbírálás során rákérdezett, így különösen a biztosí- tott foglalkozásának, szabadidős tevékenységének a vállalt kockázat (például balesetveszély) szempontjából történő megváltozása.

  • Szolgáltatási kötelezettség b /1. Ha a különös biztosítási feltételek- ben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító a különös biztosítási feltételekben meghatározott szolgáltatást köteles teljesíteni. A biztosító • a kárbejelentésben foglaltak, • a feltételek szerint szükséges, a biz- tosított által benyújtott dokumentu- mok, valamint • helyszíni szemle esetén a helyszíni szemledokumentumok alapján állapítja meg a szolgáltatási összeget.

  • Díjfizetési kötelezettség f /1. A szerződő díj fizetésére köteles a biztosító kockázatviselésének teljes tartamára.

  • Közlési és változás-bejelentési kötelezettség A szerződő fél köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szem- pontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, ame- lyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító lényeges körülménynek te- kinti különösen a biztosítási ajánlaton feltüntetett adatokat, az igényfelmé- rés során feltett kérdésekre adott válaszokat, amelyet az ajánlati dokumen- táció tartalmaz. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. A szerződő (biztosított), a biztosító kérésére – a titok- és adatvédelmi sza- bályok betartásával – köteles a biztosító kockázata és a szerződés szem- pontjából jelentős okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat a biz- tosító részére átadni. A szerződő fél köteles a lényeges körülmények változását a biztosítónak a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban bejelenteni. A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bi- zonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási ese- mény bekövetkeztében. Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlé- si vagy változás bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körül- ményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

  • Változásbejelentési kötelezettség IX.2.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a közlési kötelezettség körébe vont, lényeges körülmények megváltozását a biztosítónak 5 munkanapon belül írásban bejelenteni, így különösen, ha – a biztosítási ajánlaton, illetve a kockázatelbíráló adatlapon szereplő adatok és körülmények megváltoznak; – a biztosított tevékenység folytatása körülményeiben jelentős változás következik be; – a biztosítási szerződésben szereplő kockázatra más biztosítónál felelősségbiztosítási szerződést köt; – a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt; – velük szemben az illetékes bíróság csődeljárás vagy felszámolási eljárás megindítását rendelte el, vagy végelszámolási eljárás megindítására kerül sor.

  • Kárbejelentési kötelezettség 11.15. A szerződő (biztosított), illetve baleset- és egészségbiztosítási kockázatoknál a kedvezményezett vagy egyéb jogosult, köteles a biztosítási esemény bekövetkezését követően haladéktalanul, de legkésőbb a felfedezésétől számított 2 munkanapon belül – baleseti, egészségbiztosítási esemény és szolgáltatási igény esetén a biztosítási ese- mény bekövetkeztétől, de legkésőbb az arról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül –a biztosítónak