Képzés mintaszakaszok

Képzés. A Felek együttműködhetnek a belső képzés, a rendőri alapképzés, az egyetemi alap- és mesterképzés, illetve a doktori programok területén.
Képzés önállóan és konkrét foglalkoztatási igények alapján a kiválasztás után (célcsoporti támogatás) Kormányhivatal Foglakoztatási Főosztálya szervezésében képző
Képzés. Amennyiben a támogatást igénylő bejegyzett székhelye, telephelye vagy fióktelepe nem alkalmas a képzés megtartására, abban az esetben lehet más, kevésbé fejlett régióban lévő, a képző által biztosított vagy bérelt helyszín. Amennyiben a támogatást igénylő bejegyzett székhelye, telephelye vagy fióktelepe nem alkalmas a képzés megtartására, ennek okát szükséges bemutatni. • Nem támogatható a Közép-Magyarországi régió területén megvalósuló képzés, Pest megye a felhívás 2. számú melléklete szerinti fejletlenebb településeinek, valamint Piliscsaba és Pilisjászfalu települések kivételével. • A képzésbe bevonásra kerülő munkavállaló munkaszerződésben rögzített munkavégzési helyszínének meg kell egyeznie a megvalósítási helyszínnel.
Képzés. 2.1.1. A Támogató kötelezettséget vállal arra, hogy a Támogatott részére támogatást nyújt, amely összeg a képzés teljes költségének 100 %-a. A képzési költséget a Támogató közvetlenül a képző intézmény részére utalja át. Sikertelen vizsga esetén a Támogatott egy alkalommal javítóvizsgát tehet, melyet részleteiben a később, a képző intézménnyel megkötésre kerülő képzési szerződés szabályoz. A képzést biztosító intézmény, a képzési program óraszáma, a képzési díj és a vizsgadíj címén nyújtott támogatás pontos összege a Támogatási Szerződés 4. számú mellékletében kerül rögzítésre.
Képzés. Kaskantyú és Tabdi település Az általános iskolai tanulmányukat befejező, vagy érettségizett fiatalok szakképzése Kiskőrösön biztosított. A Kiskőrösön működő két középiskola közül a KT Általános-és Középiskola Wattay Középiskola és Szakiskola három szakmacsoportban (gépészet, informatika, közgazdaság) biztosítja a középiskolai képzést, illetve lehetőség van érettségi utáni szakképzésre is (statisztikai és gazdasági ügyintéző, marketing- és reklámügyintéző, CAD-CAM informatikus képzésre. Szakiskolai képzésben 9-10. évfolyamon elméleti és gyakorlati ismeretek megismerését szolgáló pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás folyik az alábbi szakmacsoportokban: gépészet-közlekedés, építészet, faipar, egyéb szolgáltatások, ügyvitel, kereskedelem. A 10. évfolyam elvégzése után hegesztő, karosszérialakatos, szerkezetlakatos, járműfényező, festő, díszítő, mázoló és tapétázó, bútorasztalos, fodrász, irodai asszisztens, élelmiszer- és vegyi áru-eladó, szerkezetlakatos szakmák elsajátítására van lehetőség.

Related to Képzés

  • Elállás A Vásárló jogosult a megrendelést követően, de még a megrendelt terméknek a szállítással megbízott futárszolgálat részére történő átadását megelőzően a megrendeléstől elállni. Ezt az igényét elektronikus úton, írásban jogosult jelezni a PANAROM I. pontban szereplő e-mail címén. Ebben az esetben a Vásárlót semmilyen költségviselés nem terheli, és nem köteles a megrendelt termékek vételárának a fizetésére, illetve a Vásárló által bankkártyával esetlegesen már kifizetett vételár visszajár részére. Ha a kiszállítás már megtörtént, elállási joggal a Fogyasztó rendelkezik a termék adásvételére irányuló szerződés esetén

  • Kártérítés Szerződő és a Biztosított köteles a szerződés megkötésekor valamint a szerződés tartama alatt egyaránt a Biztosítóval a valóságnak megfelelően közölni minden olyan, a biztosítási kockázat elvállalása szempontjából lényeges körülményt és azok változását, amelyet a Szerződő vagy a Biztosított ismert vagy ismernie kellett. Ezen kötelezettség megsértése esetén a Biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve ha Szerződő vagy Biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott, illetve be nem jelentett körülményt a szerződéskötéskor a Biztosító ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében. A közlési, illetőleg a változásbejelentési kötelezettség a Szerződőt és a Biztosítottat egyaránt terhelik, egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre vagy változásra, amelyet bármelyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudott vagy tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna. Szerződő és Biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. A kármegelőzési kötelezettség megszegésére a Biztosító mentesülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A biztosítási eseményt és a biztosítási esemény bekövetkezése miatt szükségessé váló szolgáltatások igénybevételét Biztosító 24 órában hívható telefonos központjánál kell bejelenteni a +36 (1) 413 7947-es telefonszámon. A Biztosított a bejelentést egy általa megbízott személyen keresztül is megteheti. A Biztosítási eseményt annak bekövetkezését követő 24 órán belül Biztosító részére be kell jelenteni. A biztosítási esemény bekövetkezése miatt szükségessé váló szolgáltatások igénybevételét Biztosító részére előzetesen kell bejelenteni. Ha a biztosítási esemény következtében a Biztosított önhibáján kívül - például az egészségi állapota miatt – fenti bejelentési kötelezettségeinek nem tud eleget tenni, akkor bejelentési kötelezettségét az akadályoztatás megszűnését követően, a körülmények által lehetővé tett leghamarabbi időpontban (de max. 24 órán belül) az akadályoztatásának igazolásával – a biztosítási eseménnyel kapcsolatos rendőrségi jegyzőkönyvvel vagy orvosi dokumentációval - egyidejűleg kell teljesítenie. Baleset és betegség esetén a felvilágosítások tartalmának ellenőrzése érdekében szükség lehet a kezelő orvos felkeresésére. Biztosított a fenti kötelezettségének ilyenkor a Biztosító számára adott meghatalmazással tud eleget tenni, melyben az érintett felmenti a vizsgálatot, vagy kezelést végző orvost az orvosi titoktartási kötelezettsége alól, és felhatalmazza ezen orvost, hogy a Biztosítónak az általa végzett kezelésekről és az érintett egészségi állapotáról a kár rendezéséhez szükséges felvilágosítást – a biztosítási szolgáltatás alapjául szolgáló balesetre vagy betegségre vonatkozó egészségügyi dokumentáció rendelkezésre bocsátásával megadja. Szerződő és Biztosított a Biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni. A kárenyhítési kötelezettség megszegésére a Biztosító mentesülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. A kárenyhítés szabályaira tekintettel Biztosító mentesül azon költségek megtérítése alól melyek abból keletkeznek, hogy nem a Biztosító szervezi meg a Sürgősségi egészségügyi ellátást, így a biztosított drágább, más vagy több egészségügyi szolgáltatást vesz igénybe – ideértve a Biztosító jóváhagyása nélkül történt hazaszállítás költségeit is -, mint amennyit a Biztosító adott esetben a szokásos piaci gyakorlat alapján indokoltnak látna, vagy megszervezne. Biztosító a kárenyhítési kötelezettség megsértésé miatt a Sürgősségi egészségügyi ellátás indokolatlanul felmerült és számlával igazolt költségeit maximum 200 EUR összeghatárig utólag téríti meg. Ez alól kivételt képez, ha a biztosítási esemény következtében Biztosított a fenti bejelentési kötelezettségének önhibáján kívűl - például egészségi állapota miatt - nem tudott eleget tenni, és ezt az akadályoztatást a biztosítási eseménnyel kapcsolatos rendőrségi jegyzőkönyv vagy orvosi dokumentáció egyértelműen bizonyítja. Ezen esetekben a Biztosító a Sürgősségi egészségügyi ellátás 200 EUR feletti és számlával igazolt költségeitis megtéríti a vonatkozó kártérítési limit összegéig. Ha a szerződés több vagyontárgyra vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy esetén nem hivatkozhat. A kártérítési igény Biztosító honlapján keresztül, elektronikus úton is benyújtható az alábbi linken: xxxx://xxxxxx-xxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxx. A Biztosító a kárbejelentéskor e-mailen, faxon, vagy postai úton eljuttatja a hivatalos kárbejelentő nyomtatványt a Biztosított, vagy az általa meghatalmazott személy részére. A kárbejelentő nyomtatvány letölthető a Biztosító honlapjáról is, mely a xxxx://xxxxxx- xxxxxxxxxx.xx címen érhető el. A kárigényhez a kárbejelentő nyomtatvány mellé az alábbi dokumentumok csatolása szükséges:

  • Tájékoztatás A COFIDIS – a 8.9 pontban meghatározott adatátadás kivételével – a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történő adatátadást kö- vetően legfeljebb öt munkanapon belül írásban tájékoztatja az Adóst az adatátadás megtörténtéről. A KHR-be adatot szolgáltató pénzügyi szervezetnél Adós / Adóstárs jogosult tájékoztatást kérni arról, hogy milyen adatai szerepelnek a KHR-ben, és ezen adatait mely pénzügyi szervezet adta át. A KHR-ben nyilvántartott saját adatait, valamint az arról szóló információt, hogy ki, mikor és milyen jogcímen fért hozzá ezen adatokhoz, Adós / Adóstárs korlátozás nélkül megismerheti, ezért költségtérítés és egyéb díj nem számolható fel. A pénzügyi szervezet a tájékoztatás iránti kérelmet a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül továbbítja, amely három napon belül a kért adatokat zárt módon megküldi a pénzügyi szervezetnek, amely azt, a kézhezvételt követően ugyancsak zárt mó- don, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktala- nul, de legkésőbb két munkanapon belül továbbítja a kérelmezőnek.

  • Teljesítés 20.5.1. A TeleBANKár szolgáltatás kizárólag a banki hirdetményekben közölt telefonszámokon és az Ügyfélnek átadott használati útmutatóban meghatározott módokon érhető el és vehető igénybe.

  • Hibás teljesítés A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely e fejezetnek a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el.

  • Hónyomás 5.8. Hónyomás biztosítási eseménynek minősül a nagy mennyiségben felgyülemlő hó és jég statikus nyomása által és az olvadáskor lecsúszó hótömeg által a biztosított épület- ben, építményben okozott kár. Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a biz- tosított épületekbe a hónyomás által megrongált tetőn keresztül a biztosítási eseménnyel egyidejűleg beömlő csapadék a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

  • Hívásvárakoztatás Egy, már folyamatban lévő hívás közben sípoló hang jelzi, hogy új hívás érkezett, a hívott fél így eldöntheti, hogy fogadja-e az új hívást. A hívó fél ebben az esetben nem foglalt hangot hall, hanem úgy érzékeli, hogy a szám kicseng. A hívásvárakoztatás és a hívástartás szolgáltatások együttes használatával az aktív hívást nem kell befejezni az új hívás fogadásához, és lehetőség van arra is, hogy az Előfizető a beszélőpartnereivel felváltva beszéljen. ❖ Az igénybevétel feltétele: A hívásvárakoztatást a Szolgáltató minden Előfizetőnek díjmentesen aktiválja az alapszolgáltatással együtt. ❖ Az igénybevétel korlátja: Előfordulhat, hogy a mobiltelefon nem alkalmas a szolgáltatás igénybevételére. ❖ A szolgáltatás havi előfizetési díja: Hívásvárakoztatás díjmentes Hívásvárakoztatás esetén a hívó fél a beszélgetési díjakat a hívott bejelentkezésétől a hívás bontásáig, hívott partnerenként külön-külön fizeti.

  • Bevezetés A műsorterjesztési és médiaszolgáltatásokra vonatkozó definíciók (KTV, IPTV)

  • Oktatás Gazdasági és pénzügyek Egyéb (nevezze meg): Egészségügy

  • Jótállás Hibás teljesítés esetén Szolgáltató jótállásra köteles az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet rendelkezésének megfelelően, a Korm.rendelt mellékletében meghatározott termékekre vonatkozóan. A kötelező jótállás időtartama a termék árától függ: - 10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén egy év - 100 000 forintot meghaladó, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év - 250 000 forint eladási ár felett három év, melynek kezdő időpontja a termék Önnek történő átadásának a napja. Szolgáltató az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet hatálya alá nem tartozó egyes termékek tekintetében a gyártó által biztosított és önként vállalt jótállást biztosít, melynek időtartama minden esetben a termék mellett feltüntetésre kerül, amennyiben mégsem, Ön az ügyfélszolgálaton tud ezzel kapcsolatban érdeklődni. A jótállás kezdő időpontja a termék Fogyasztónak történő átadásának a napja, vagy ha az üzembe helyezést a Szolgáltató vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napja. Szolgáltató a termékhez mellékelt jótállási jegyet akkor érvényesíti, amikor a Fogyasztó a terméket átveszi. Nem tartozik jótállás alá a hiba, ha annak oka a termék Fogyasztó részére való átadását követően lépett fel, így például, ha a hibát - szakszerűtlen üzembe helyezés (kivéve, ha az üzembe helyezést a Szolgáltató, vagy annak megbízottja végezte el, illetve, ha a szakszerűtlen üzembe helyezés a használati-kezelési útmutató hibájára vezethető vissza) - rendeltetésellenes használat, a használati-kezelési útmutatóban foglaltak figyelmen kívül hagyása, - helytelen tárolás, helytelen kezelés, rongálás, - xxxxx xxx, természeti csapás okozta. Jótállás keretébe tartozó hiba esetén a Fogyasztó: - elsősorban – választása szerint – kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott jótállási igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a Szolgáltatónak a másik jótállási igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a termék hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a jótállási igény teljesítésével a Fogyasztónak okozott érdeksérelmet. - ha megállapításra kerül, hogy a termék nem javítható, akkor Szolgáltató köteles azt kicserélni, vagy a vételárat visszafizetni 8 napon belül - ha a hiba kijavítása 15 napnál hosszabb időt vesz igénybe, akkor Szolgáltató köteles tájékoztatni a Fogyasztót a javítás 15. napján, a javítás várható időtartamáról - ha a termék 30 napon belül nem javítható, akkor a Szolgáltató 8 napon belül köteles kicserélni a terméket, vagy visszafizetni a vételárat - ha a Szolgáltató a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének megfelelő határidőn belül, a Fogyasztó érdekeit kímélve nem tud eleget tenni, vagy ha a Fogyasztónak a kijavításhoz vagy a kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt, a Fogyasztó – választása szerint – a vételár arányos leszállítását igényelheti, a hibát a Szolgáltató költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. A kijavítást vagy kicserélést – a termék tulajdonságaira és a Fogyasztó által elvárható rendeltetésére figyelemmel – megfelelő határidőn belül, a Fogyasztó érdekeit kímélve kell elvégezni. A Szolgáltatónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze. A kijavítás során a termékbe csak új alkatrész kerülhet beépítésre. Nem számít bele a jótállási időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a Fogyasztó a terméket nem tudja rendeltetésszerűen használni. A jótállási idő a terméknek vagy a termék részének kicserélése (kijavítása) esetén a kicserélt (kijavított) termékre (termékrészre), valamint a kijavítás következményeként jelentkező hiba tekintetében újból kezdődik. A jótállási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a Szolgáltatót terhelik. Xxxxxxxxxx azonban nem illeti meg az a jog, hogy ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és jótállási igényt, illetve termékszavatossági és jótállási igényt egyszerre, egymással párhuzamosan érvényesítsen. Ezen korlátozásoktól függetlenül Fogyasztót a jótállásból fakadó jogok az 5.1 és az 5.2. pontban meghatározott jogosultságoktól függetlenül megilletik.