Közös tevékenységek mintaszakaszok

Közös tevékenységek. 2015-ben a Társaság és a Telenor Magyarország megállapodott, hogy közösen üzemelteti és fejleszti 800 MHz-es 4G mobilhálózatát Budapest kivételével az egész országban. A megállapodás elsődleges célja a 4G mobilinternet lefedettség kiépítésének felgyorsítása a vidéki régiókban és a nagyobb sávszélesség biztosítása a 4G ügyfelek számára a 2014-ben az NMHH-val kötött 800 MHz-es licenszszerződés által előírt kötelezettségekkel összhangban. A megállapodás értelmében a Telenor Magyarország Nyugat-Magyarországon, a Magyar Telekom pedig az ország keleti régiójában üzemeltet bázisállomásokat. A megállapodást a Társaság közös tevékenységnek minősíti, mivel a stratégiai döntéseket a Magyar Telekom és a Telenor közösen hozza meg, és nincs külön gazdálkodó egység a megegyezés működtetésének ellenőrzésére. A megállapodásban szereplő eszközökön túl a Társaság nem oszt meg felelősséget a kötelezettségekért, hozamokat és a nyereségeket. Emiatt a megállapodással összefüggésben csak a Társaság által tulajdonolt eszközök kerülnek bemutatásra, további, a partner által tulajdonolt eszközök, kötelezettségek, bevételek és ráfordítások bemutatása nem szükséges. A Társaság által a Telenor felé és a Telenor által a Társaság felé felszámolt díjak majdnem megegyeznek, és nettó módon kerülnek rendezésre és bemutatásra az eredményre vonatkozó kimutatásban, és az ebből származó hatás nem jelentős. Amennyiben bármelyik fél kezdeményezné a szerződés felbontását, az ügyfelek további folyamatos kiszolgálása érdekében a Társaságnak pótlólagos beruházási kötelezettségei keletkezhetnek. Ennek valószínűségét a Vezetőség jelenleg távolinak ítéli meg.
Közös tevékenységek. 2015-ben a Társaság és a Telenor Magyarország megállapodott, hogy közösen üzemelteti és fejleszti 800 MHz-es 4G mobilhálózatát Budapest kivételével az egész országban. A megállapodás elsődleges célja a 4G mobilinternet lefedettség kiépítésének felgyorsítása a vidéki régiókban és a nagyobb sávszélesség biztosítása a 4G ügyfelek számára. A megállapodást a Társaság közös tevékenységnek minősíti, mivel a stratégiai döntéseket a Magyar Telekom és a Telenor közösen hozza meg, és nincs külön gazdálkodó egység a megegyezés működtetésének ellenőrzésére. A megállapodásban szereplő eszközökön túl a Társaság nem oszt meg felelősséget a kötelezettségekért, hozamokat és a nyereségeket. Emiatt a megállapodással összefüggésben csak a Társaság által tulajdonolt eszközök kerülnek bemutatásra, további, a partner által tulajdonolt eszközök, kötelezettségek, bevételek és ráfordítások bemutatása nem szükséges. A Társaság által a Telenor felé és a Telenor által a Társaság felé felszámolt díjak megegyeznek, és nettó módon kerülnek elszámolásra és rendezésre.

Related to Közös tevékenységek

  • Minőségi mutatók neve, meghatározása, értelmezése 1./ A szolgáltatáshoz való új hozzáférési pont létesítési ideje: a szolgáltatáshoz létesített új hozzáféréseknek az esetek 80 %-ában teljesített határideje napokban, egy napnál rövidebb határidő esetén órában kifejezve. Új hozzáférés létesítésnek minősül az első hozzáférés létesítés, az áthelyezés, az előfizetőnél további hozzáférés létesítés, ha a létesítés fizikai megvalósítást igényel helyhez kötött előfizetői hozzáférés igénybevétele esetén. Amennyiben a szolgáltató és az előfizető megegyezik, hogy több vonal vagy szolgáltatási tétel megrendelését lépcsőzetesen teljesíti, akkor minden egyes jóváhagyott szállítási időpont külön megrendelésnek számít mérési szempontból. Amikor egy igénybejelentő többféle helyszínen létesített szolgáltatást rendel, akkor a szolgáltatásnak az egyes helyszíneken történő biztosítása külön megrendelésnek számít mérési szempontból. Kizárt esetek különösen: − visszavont megrendelések, − az új előfizetői hozzáférési (fizikai) pont létesítése nélküli bekapcsolás, − azok az esetek, amikor a szolgáltatást az előfizetőnek kell aktiválnia (pl. pre-paid szolgáltatás), − ha a létesítés az előfizetői hozzáférési ponthoz való bejutástól függ és ez nem lehetséges a megkívánt időben, − ha az igénylő halasztást, vagy későbbi időpontot kért a létesítésre.

  • Szektorális kitettség nem koncentrált A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található) Az eszközalap célja, hogy a közepes kockázatot vállalva a kockázatmen- tes hozamot hosszú távon érdemben meghaladó teljesítményt nyújtson. Az eszközalap eszközmegoszlását – tőke- és pénzpiaci eszközök, vala- mint befektetési alapok alkalmas kombinációjával – a vagyonkezelő be- fektetési szakemberei határozzák meg az aktuális értékpapír-piaci viszo- nyokhoz alkalmazkodva. Az eszközalapot alkotó befektetési alapok úgy kerülnek kiválasztásra, hogy az eszközalapot célzottan mintegy 50%-ban részvény befektetések alkossák, melyek között elsősorban az Egyesült Államokban, illetve az Európai Unió országaiban kibocsátott, kiemelkedő teljesítményt nyújtó értékpapírok és – kisebb mértékben – a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett nagy forgalmú, jó növekedési kilátásokkal rendelkező részvények, to- vábbá a fejlődő országok tőzsdéin forgó részvények és a fentiekbe fek- tető befektetési alapok is megtalálhatók. A kockázat mérséklése érdekében az eszközalap a befektetett tőke ha- sonló nagyságrendű – mintegy 50%-os – részét kibocsátó szerint meg- felelően diverzifikált, jellemzően magyar államkötvényekből álló köt- vénybefektetésekben tartja. A kötvények és a részvények egymáshoz viszonyított súlya – a megadott határok között – a piaci körülmények változásától függ, és az aktuális viszonyokhoz alkalmazkodva, aktív befektetési stratégiával kerül meg- határozásra. Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére. A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik, de az eszközalapon belüli befektetések egy része más pénznemben kerül be- fektetésre, mely esetben a forinttal szembeni devizakockázat részben vagy egészben fedezésre kerülhet.

  • Kivel szemben érvényesítheti kellékszavatossági igényét? Ön az Eladóval szemben érvényesítheti kellékszavatossági igényét.

  • Fogalom meghatározások A Szerződésben a következő kifejezéseket az alábbiak szerint kell értelmezni:

  • Milyen jogok illetik meg Önt kellékszavatossági igénye alapján? Ön – választása szerint–az alábbi kellékszavatossági igényekkel élhet: Kérhet kijavítást vagy kicserélést, kivéve, ha az ezek közül az Ön által választott igény teljesítése lehetetlen vagy az Eladó számára más igénye teljesítéséhez képest aránytalan többletköltséggel járna. Ha a kijavítást vagy a kicserélést nem kérte, illetve nem kérhette, úgy igényelheti az ellenszolgáltatás arányos leszállítását vagy a hibát az Eladó költségére Ön is kijavíthatja, illetve mással kijavíttathatja vagy – végső esetben – a szerződéstől is elállhat. Választott kellékszavatossági jogáról egy másikra is áttérhet, az áttérés költségét azonban Ön viseli, kivéve, ha az indokolt volt, vagy arra az Eladó adott okot.

  • Milyen kötelezettségeim vannak a biztosítással kapcsolatban? A szerződőt, illetve a biztosítottat: • a szerződés kezdetekor közlési kötelezettség, • a szerződés tartama alatt változás bejelentési, díjfizetési, kármegelőzési kötelezettség, • kár esetén kárenyhítési, bejelentési, felvilágosítási és információadási kötelezettség • és a biztosítási szerződésben meghatározott további kötelezettségek terhelik.

  • Jótállás, szavatosság Vállalkozó az általa elvégzett munkákért jótállást vállal. Az Eseti megrendelések vonatkozásában a jótállás időtartamának kezdete az Eseti megrendelésre vonatkozó műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírásától kezdődik, és …..3 hónap végéig tart, kivéve, ha a hatályos jogszabályok, vagy a termék(ek) gyártói ennél a Megrendelő részére kedvezőbb feltételeket biztosítanak, mert ebben az esetben a jótállás időtartama tekintetében az említett, Megrendelő számára kedvezőbb feltételeket kell irányadónak tekinteni. Vállalkozó jótállási kötelezettsége fennáll az alvállalkozók által, illetve a szerződés teljesítésében közreműködő egyéb személyek által elvégzett munkára. A jótállási időn belül Vállalkozó köteles a hibát saját költségén kijavítani. Meghibásodás esetén Vállalkozó vagy az általa megbízott alvállalkozó a lehető legrövidebb időn belül a helyszínre kiszáll és a hibaelhárítást a Megrendelő írásbeli értesítésének kézhezvételétől számított 24 órán belül megkezdi, és a hibát, annak műszaki sajátosságainak megfelelő ésszerű időtartamon belül kijavítja. A Vállalkozó hibájából bekövetkező meghibásodás következtében a jótállási idő meghosszabbodik a hiba bejelentésétől az elhárításáig eltelt időszakkal. Azok a jótállási követelések, amelyek bejelentésére a jótállási idő alatt került sor érvényben maradnak a jótállási idő letelte után is mindaddig, míg azokat ki nem elégítik. Ha a 6.3. pontban meghatározott időn belül a Vállalkozó nem kezdi meg és a lehető legrövidebb időn belül nem gondoskodik a hiba elhárításáról, a Megrendelő megteheti a szükséges intézkedéseket a hiba kiküszöbölésére a Vállalkozó kockázata és költségviselése mellett (a felmerült költségek a Vállalkozó részére kiszámlázásra kerülnek) anélkül, hogy a Megrendelőnek a Vállalkozóval szembeni bármely más, e szerződés szerinti joga sérelmet szenvedne. Vállalkozó szavatol azért, hogy a jelen Szerződés tárgyaként meghatározott tevékenység hiba- és hiánymentes, a vonatkozó jogszabályoknak, műszaki-szakmai előírásoknak, illetve a vonatkozó szabványoknak, a MÁV Zrt. idevonatkozó utasításaiban és vasútüzemi előírásaiban foglalt követelményeknek megfelel, valamint a Szerződés tárgyát per-, teher-, és igénymentesen adja át. Vállalkozó szavatol azért, hogy a Szerződés tárgyaként meghatározott tevékenység, szolgáltatás teljesítéséhez szükséges eljárások, know-how, szoftverek, technológiák egyéb szerzői jogvédelem alatt álló szellemi termékek fölött harmadik személynek nincs olyan joga, amely a megkötött vállalkozási szerződés teljesítésében a Feleket gátolná. Vállalkozónak kártalanítania kell Megrendelőt minden olyan igény esetén, amely valamely szabadalmi védjegy, ipari tervezési jog, szoftverrel összefüggő jog stb. megsértéséből származik azáltal, hogy azt szerződő Xxxxx jelen Szerződés során felhasználtak. A Megrendelő jóváhagyása Vállalkozó szerződéses kötelezettségére vonatkozó teljes körű felelősségét nem csorbítja. Vállalkozó olyan anyagot, eszközt, alkatrészt, berendezést nem használhat fel, amely a Megrendelő tulajdonszerzését és/vagy az elkészült munka felhasználását bármilyen formában korlátozná. Ezen felhasználási tilalom addig érvényes, ameddig a Vállalkozó a harmadik személy követelését ki nem elégítette, vagy vele – írásban – a felhasználásról külön meg nem állapodott. E rendelkezés megsértése esetén a Vállalkozó felel minden olyan kárért, amely a Megrendelőt harmadik személy igényérvényesítésével összefüggésben éri. Megrendelő képviselőjét az Eseti Megrendelésben foglalt munka (dokumentáció) átadásának időpontjáról legalább 3 munkanappal annak időpontja előtt a Vállalkozónak értesítenie kell. Megrendelő képviselője az értesítést követő 2 munkanapon belül jelezheti, hogy az átvétel időpontja nem megfelelő számára, ez esetben Megrendelő értesíti az új időpontról a Vállalkozót. Az Eseti Megrendelésekben felsorolt vizsgálatok elvégzéséről és a hozzátartozó dokumentáció átvételéről a 3. sz. melléklet szerinti Átadás-átvételi jegyzőkönyvet kell felvenni. A teljesítési dokumentáció Megrendelő részére való átadására Vállalkozó vagy megbízottja kizárólag személyesen jogosult. Vállalkozó köteles a mérési dokumentációt 5 évig digitális, mind szerkeszthető, mind nem szerkeszthető formátumban és papír alapon megőrizni. Megrendelő az átadás-átvételt követő 15 munkanapon belül rögzíti az általa észlelt mennyiségi vagy minőségi hibákat és hiányosságokat, a hibák kijavításának, illetve az esetleges hiányok pótlásának Megrendelő által előírt póthatáridejét. Megrendelő a munkát akkor veszi át, ha a Vállalkozó teljesítése megfelel a Szerződésben foglalt valamennyi követelménynek és a MÁV Zrt. vonatkozó rendelkezéseinek. Az átadás-átvétellel járó valamennyi költséget a Vállalkozó viseli. A Vállalkozó kötelessége az átadás-átvételhez szükséges, jogszabály által előírt dokumentumok, okmányok biztosítása is. A sikeres átadás-átvételt követően Megrendelő a 4. sz. melléklet szerinti műszaki teljesítésigazolást, illetve az 5. sz. melléklet szerinti BASEWARE teljesítésigazolást állít ki Vállalkozó részére. A Felek a jelen Szerződés teljesítése során együttműködni kötelesek. Ennek keretében a Felek kötelesek egymást írásban értesíteni mindazon körülményekről, amelyek a Szerződésben és az Eseti Megrendelésekben vállalt kölcsönös kötelezettségekből kifolyólag a teljesítést érintik. A Szerződés és az Eseti Megrendelések teljesítését érintő és azzal összefüggésben megtett mindennemű nyilatkozat, értesítés, levél vagy jóváhagyás csak írásban érvényes és csak akkor fejti ki joghatását, ha a Felek azt a kapcsolattartók illetve az általuk kijelölt személyek részére kézbesítik. Az ilyen írásbeli közlést tartalmazó küldemény kézbesítettnek tekintendő az alábbiak szerint: átvételi elismervény ellenében kézbe történő átadás esetén az átadás időpontjában, futárposta esetében a küldemény átvételének napján, ajánlott-tértivevényes postai küldemény esetén a tértivevényen jelzett átvételi időpontban, telefax esetében az igazolt feladást követő munkanapon, elektronikus úton történő közlés esetén az e-mail tértivevényében (olvasási visszaigazolásban) jelzett időpontban. Felek az adataikban bekövetkező bármilyen, jelen Szerződést érintő változást, az azt követő 5 (öt) munkanapon belül írásban kötelesek közölni a másik Féllel. Ezen kötelezettség elmulasztásából vagy késedelmes teljesítéséből fakadó minden kárért a mulasztó Felet terheli a felelősség. Felek a másik Fél előzetes írásbeli egyetértése nélkül nem hozhatják nyilvánosságra azon adatokat, információkat, amelyekhez a Szerződés teljesítése érdekében, illetve annak során jutottak. Amennyiben az adatok ismertetése elkerülhetetlen, a nyilvánosságra hozásnak bizalmasnak kell lennie, és az csak a Szerződés teljesítése céljából szükséges mértékig terjedhet. E kötelezettség nem terjed ki azokra az információkra, amelyeket Xxxxx képviselőinek meg kell osztaniuk ellenőrző szervekkel; amelyek közzétételére, illetve rendelkezésre bocsátására Feleket bírósági/hatósági határozat, jogszabály, EU jogi aktusa kötelezi; amely egyébként jogszerűen válik elérhetővé a Felek számára. Az a Fél, aki a jelen Szerződés szerinti titoktartási kötelezettséget megszegi, a másik Féllel, illetve harmadik személyekkel szemben teljes kártérítési kötelezettséggel tartozik helytállni. Jelen Szerződés szerinti titoktartási kötelezettség a Szerződés megszűnését követő 3 (három) évig fennmarad.

  • A szolgáltatás igénybevételének módja Az igénylő a Szolgáltatónál erre a célra rendszeresített formanyomtatványon benyújtja ISDN szolgáltatásra vonatkozó igényét, amelyben pontosan megjelöli a kért szolgáltatást és nyilatkozik, hogy hozzájárulását adja ahhoz, hogy az általa megjelölt felszerelési helyen Szolgáltató a szükséges méréseket elvégezze, ennek érdekében az igénylő biztosítja Szolgáltató részére az ingatlanra történő bejutást valamint a mérés elvégzéséhez műszakilag indokolt feltételeket. - Az ISDN szolgáltatás egyedi előfizetői szerződés alapján vehető igénybe. A szerződéskötésre az ÁSZF általános szabályai az irányadók.

  • Xxxxxx egyéb feltétele van kellékszavatossági jogai érvényesítésének? A teljesítéstől számított hat hónapon belül a kellékszavatossági igénye érvényesítésének a hiba közlésén túl nincs egyéb feltétele, ha Felhasználó igazolja, hogy a terméket, illetve a szolgáltatást a webshopot üzemeltető vállalkozás nyújtotta. A teljesítéstől számított hat hónap eltelte után azonban már Felhasználó köteles bizonyítani, hogy az Felhasználó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában is megvolt.

  • Meghatározások Adóhálózat jelenti a digitális földfelszíni televízió műsorterjesztő hálózatot, és az ahhoz kapcsolódó valamennyi eszközt, valamint a szolgáltatásban elérhető műsorok jeleinek a stúdióiktól a digitális földfelszíni televízió műsorterjesztő hálózathoz történő továbbításához kapcsolódó valamennyi eszközt.