Common use of Makrogazdasági pálya Clause in Contracts

Makrogazdasági pálya. A sikeres mikroszintű alkalmazkodást a 90-es évek közepén makrogazdasági kiigazítás (fiskális restrikció, árfolyam-leértékelés) követte; mindezek eredményeként a magyar gazdaság 1996-tól robusztus növekedési pályára állt, melyet különösen 2002-től fiskális expanzió is alátámasztott. A növekedési pálya azonban 2007 második felében megtört, elsősorban a globális pénzpiaci válság, majd a nyomában 2008-ban kibontakozó, és 2009-ben tovább mélyülő világgazdasági válság miatt. Ezek a hatások felerősítették a magyar gazdaság növekedési problémáit, melyek főként a versenyképesség romlásából, az adóterhelés magas szintjéből, az ország adósságállományának gyors növekedéséből fakadnak. 2006. második felétől a költségvetési politikát – a korábbi túlköltekezések után – kiigazítási programok végrehajtása és a költségvetési egyensúly javítása jellemezte. A külső és belső tényezők hatására a magyar gazdaság növekedési kilátásai 2008-2009-ben komolyan romlottak, ám 2010. folyamán a kilábalás jelei is megjelentek. Összefoglaló makrogazdasági adatok: 2005 2006 2007 2008 2009* 2010 I* 2010 II* 2010 III* GDP növekedési üteme (munkanaphatástól megtisztítva) 3,4% 3,7% 0,8% 0,6% -6,5% 0,2% 0,8% 1,7% ipari termelés növekedési üteme 6,8% 9,9% 7,9% 0,0% -17,8% n/a n/a 10,5%** ipari export növekedési üteme 11,5% 14,3% 15,5% 0,1% -18,8% n/a n/a 16,4%** folyó fizetési mérleg egyenlege/GDP -7,6% -7,6% -6,9% -7,3% -0,5% 0,6%++ 1,2%++ 1,7%++ államháztartás GFS-egyenlege / GDP -4,9% -9,3% -5,4% -3,4% -3,4% -9,5% -3,9% -3,7% a központi költségvetés bruttó adóssága / GDP 58,1% 61,9% 61,3% 68,2% 72,7% 71,9%+ 75,9%+ 74,3%+ inflációs ráta (éves átlagos ütem) 3,6% 3,9% 8,0% 6,1% 4,2% n/a n/a n/a munkanélküliségi ráta 7,2% 7,5% 7,4% 7,8% 10,0% 11,8% 11,1% 10,9% reálkeresetek növekedési üteme 6,3% 3,6% -4,6% -0,8% -2,4% n/a n/a 2,5%** * előzetes adatok ** 2010. január-novemberi adatok + 2009. évi várt GDP-vel számított adatok ++ 2009. évi várt GDP-vel számított év elejétől kumulált adatok A bruttó hazai össztermék 2005-ben 3,2%-kal, 2006-ban3,6%-kal emelkedett. A gazdasági növekedés az Euró-zónához viszonyítva erősnek volt mondható, ám 2007. során jelentősen lassult a dinamika. 2007. folyamán – részben a költségvetési megszorítási intézkedések hatására – visszaesett a belföldi felhasználás, ami csökkentette a GDP lendületét. Bár a gyors ütemben bővülő export részben ellensúlyozta e hatást, a GDP dinamikája a 2007. év egészét tekintve 0,8%-ra lassult. A viszonylag alacsony növekedés 2008. első három negyedévében is folytatódott. 2008. utolsó negyedévében viszont 2,4%-kal csökkent a GDP az előző év azonos negyedévéhez képest. A GDP visszaesése 2009-ben is folytatódott. A végső fogyasztás elsősorban a háztartások fogyasztási kiadásainak 8,1%-os visszaesése következtében 5,7%-kal csökkent, s nagy mértékben, 27,1%-kal visszaesett a felhalmozás is. A belső felhasználás így 10,8%-kal zsugorodott. Bár az export jelentős mértékben – 9,6%-kal – visszaesett, az import nagyobb mértékben – 14,6%-kal – csökkent, így a külkereskedelem többlete a GDP 9,8%-ára emelkedett az előző évi 3,3%-ról. A jelentős mértékű külkereskedelmi többlet következtében a GDP visszaesése 6,7%-ot ért el. 2010. első három negyedéve folyamán azonban – 0,9%-kal – emelkedett a GDP. A bruttó hazai termék emelkedésében továbbra is jelentős szerepet játszott az exportszektor, a kivitel az első három negyedév során 15,0%-kal nőtt, míg a behozatal ennél kisebb mértékben, 12,6%-kal emelkedett, ennek következtében a kiviteli többlet a GDP 14,1%-át tette ki. A gazdasági növekedést segítette, hogy a belföldi felhasználás az előző évinél kisebb mértékben, 1,7%-kal mérséklődött, a háztartások fogyasztási kiadásai kis mértékben, 2,6%-kal csökkentek. A bruttó felhalmozás gyakorlatilag stagnált.

Makrogazdasági pálya. A sikeres mikroszintű alkalmazkodást a 90-es évek közepén makrogazdasági kiigazítás (fiskális restrikció, árfolyam-leértékelés) követte; mindezek eredményeként a magyar gazdaság 1996-tól robusztus növekedési pályára állt, melyet különösen 2002-től fiskális expanzió is alátámasztott. A növekedési pálya azonban 2007 második felében megtört, elsősorban a globális pénzpiaci válság, majd a nyomában 2008-ban kibontakozó, és 2009-ben tovább mélyülő világgazdasági válság miatt. Ezek a hatások felerősítették a magyar gazdaság egyensúlyi és növekedési problémáit, melyek főként a versenyképesség romlásából, az adóterhelés magas szintjéből, az ország adósságállományának gyors növekedéséből fakadnak. 2006. második felétől a költségvetési politikát – a korábbi túlköltekezések után – kiigazítási programok végrehajtása és a költségvetési egyensúly javítása jellemezte. A külső és belső tényezők hatására a magyar gazdaság növekedési kilátásai 2008-2009-ben komolyan romlottak, ám 2010. folyamán -től kezdődően a kilábalás jelei is megjelentek. Összefoglaló makrogazdasági adatok: 2005 2006 2007 2008 20092009 2010* 2010 2011 I* 2010 2011 II* 2010 2011 III* GDP növekedési üteme (munkanaphatástól megtisztítva) 3,43,9% 3,70,1% 0,80,9% 0,6-6,8% -6,51,3% 0,22,5% 0,81,5% 1,71,4% ipari termelés növekedési üteme 6,8% 9,9% 7,9% 0,0% -17,8% 10,6% n/a n/a 10,56,2%** ipari export növekedési üteme 11,5% 14,3% 15,5% 0,1% -18,8% 16,9% n/a n/a 16,49,1%** folyó fizetési mérleg egyenlege/GDP -7,6-7,4% -7,6% -6,9-7,2% -7,3% -0,5-0,2% 0,6%++ 1,2%++ 1,7%++ 1,1% 0,2%++ 0,7%++ 1,1%++ államháztartás GFS-egyenlege / GDP -4,9% -9,3% -5,4% -3,4-3,3% -3,4-3,8% -9,5-3,3% -3,9% -3,7% -2,7%++ -3,7%++ -5,6%++ a központi költségvetés bruttó adóssága / GDP 58,162,0% 61,961,6% 61,367,7% 68,272,8% 72,773,9% 71,9%+ 75,9%+ 74,3%+ 74,7%+ 70,3%+ 75,6%+ inflációs ráta (éves átlagos ütem) 3,6% 3,9% 8,0% 6,1% 4,2% 4,9% n/a n/a n/a munkanélküliségi ráta 7,2% 7,5% 7,4% 7,8% 10,0% 11,811,2% 11,111,6% 10,910,8% 10,7% reálkeresetek növekedési üteme 6,3% 3,6% -4,6% -0,8% -2,4% 1,9% n/a n/a 2,5%** n/a * előzetes adatok ** 20102011. január-novemberi adatok + 20092011. évi várt GDP-vel számított adatok ++ 20092011. évi várt GDP-vel számított év elejétől kumulált adatok A bruttó hazai össztermék 2005-ben 3,2%-kal, 2006-ban3,6%-kal ban 3,9%-kal emelkedett. A gazdasági növekedés az Euró-Euró- zónához viszonyítva erősnek volt mondható, ám 2007. során jelentősen lassult a dinamika. 2007. folyamán – részben a költségvetési megszorítási intézkedések hatására – visszaesett a belföldi felhasználás, ami csökkentette a GDP lendületét. Bár a gyors ütemben bővülő export részben ellensúlyozta e hatást, a GDP dinamikája a 2007. év egészét tekintve 0,8%-ra 0,1%-ra lassult. A viszonylag alacsony növekedés 2008. első három negyedévében is folytatódott. 2008. utolsó negyedévében viszont 2,4%-kal csökkent a GDP az előző év azonos negyedévéhez képest. A GDP visszaesése 2009-ben is folytatódott. A jelentős mértékű külkereskedelmi többlet ellenére a GDP visszaesése 6,8%-ot ért el. 2010-ben 1,3%-kal emelkedett a GDP. A végső fogyasztás elsősorban a háztartások fogyasztási kiadásainak 8,1%-os 2,1%-os visszaesése következtében 5,7%-kal 2,1%-kal csökkent, s nagy . Jelentős mértékben, 27,1%-kal visszaesett 6,4%-kal emelkedett a felhalmozás is. A belső felhasználás így 10,8%-kal zsugorodott. Bár az export jelentős mértékben – 9,6%-kal – visszaesett, az import nagyobb mértékben – 14,6%-kal – csökkentfelhalmozás, így a külkereskedelem többlete a GDP 9,8%-ára emelkedett belső felhasználás 0,5%-kal elmaradt az előző évi 3,3%-rólévitől. A jelentős mértékű külkereskedelmi többlet következtében Az export 14,3%-os dinamikája meghaladta az import 12,8%-os növekedési ütemét, így a GDP visszaesése 6,7%-ot ért elkülső egyenleg javult. 20102011. első három negyedéve folyamán azonban – 0,9%-kal – 1,8%-kal emelkedett a GDP. A bruttó hazai termék emelkedésében továbbra is jelentős szerepet játszott az exportszektor, a kivitel az első három negyedév során 15,0%-kal 10,2%-kal nőtt, míg a behozatal ennél kisebb mértékben, 12,6%-kal 7,7%-kal emelkedett, ennek következtében a kiviteli többlet a GDP 14,1%-át 8,6%-át tette ki. A gazdasági növekedést segítette, hogy a belföldi felhasználás az előző évinél kisebb évihez hasonlóan kis mértékben, 1,7%-kal 1,0%-kal mérséklődött, a háztartások fogyasztási kiadásai kis mértékben, 2,6%-kal csökkentekgyakorlatilag stagnáltak. A bruttó felhalmozás gyakorlatilag stagnáltviszont 5,6%-kal visszaesett. 2011-ben az 1. negyedévben megélénkülő növekedés a 2. és 3. negyedévben kissé mérséklődött. Az első három negyedévben a gazdasági növekedés 1,8%-ot ért el az előző év hasonló időszakához viszonyítva.

Makrogazdasági pálya. A sikeres mikroszintű alkalmazkodást a 90-es évek közepén makrogazdasági kiigazítás (fiskális restrikció, árfolyam-leértékelés) követte; mindezek eredményeként a magyar gazdaság 1996-tól robusztus növekedési pályára állt, melyet különösen 2002-től fiskális expanzió is alátámasztott. A növekedési pálya azonban 2007 második felében megtört, elsősorban a globális pénzpiaci válság, majd a nyomában 2008-ban kibontakozó, és 2009-ben tovább mélyülő kibontakozó világgazdasági válság miatt. Ezek a hatások felerősítették a magyar gazdaság növekedési problémáit, melyek főként a versenyképesség romlásából, az adóterhelés magas szintjéből, az ország adósságállományának gyors növekedéséből fakadnak. 2006. 2006 második felétől a költségvetési politikát – a korábbi túlköltekezések után – kiigazítási programok végrehajtása és a költségvetési egyensúly javítása jellemezte. A külső és belső tényezők hatására a magyar gazdaság növekedési kilátásai 2008-2009-ben komolyan romlottak, ám 2010. folyamán a kilábalás jelei is megjelentek. Összefoglaló makrogazdasági adatok: 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 20092008* 2010 2009 I* 2010 2009 II* 2010 2009 III* GDP növekedési üteme (munkanaphatástól megtisztítva) 3,44,3% 4,4% 4,2% 4,6% 3,7% 0,84,1% 0,61,0% -6,50,4% 0,2-6,1% 0,8-7,4% 1,7-7,1% ipari termelés növekedési üteme 3,7% 3,2% 6,9% 7,8% 6,8% 9,9% 7,9% 0,0% -17,8% n/a n/a 10,5- 19,1%** ipari export növekedési üteme 8,8% 5,8% 11,7% 15,1% 11,5% 14,3% 15,5% 0,1% -18,8% n/a n/a 16,4- 21,5%** folyó fizetési mérleg egyenlege/GDP -7,6-6,0% -7,6-7,0% -6,9-8,0% -7,3-8,3% -0,5-7,2% -7,5% -6,8% -7,2% -0,6%++ -0,1%++ 0,6%++ 1,2%++ 1,7%++ államháztartás GFS-egyenlege / GDP -2,9% -9,8% -5,8% -6,4% -4,9% -9,3% -5,4% -3,4% -3,4% -9,5% -3,9% -3,7% a központi költségvetés bruttó adóssága / GDP 50,5% 53,6% 56,3% 55,7% 58,1% 61,961,8% 61,3% 68,2% 72,7% 71,9%+ 75,9%+ 74,3%+ 79,6%+ 72,7%+ 73,8%+ inflációs ráta (éves átlagos ütem) 9,2% 5,3% 4,7% 6,8% 3,6% 3,9% 8,0% 6,1% 4,2% n/a n/a n/a munkanélküliségi ráta 5,7% 5,8% 5,9% 6,1% 7,2% 7,5% 7,4% 7,8% 10,09,7% 11,89,6% 11,1% 10,910,3% reálkeresetek növekedési üteme 6,4% 13,6% 9,2% -1,1% 6,3% 3,6% -4,6% -0,8% -2,4% n/a n/a 2,5-2,4%** Forrás: KSH, Magyar Nemzeti Bank (MNB), Pénzügyminisztérium (PM), ÁKK Zrt. * előzetes adatok ** 20102009. január-novemberi adatok *** év elejétől kumulált adatok + 2009. évi várt GDP-vel számított adatok ++ 2009. évi várt GDP-vel számított év elejétől kumulált adatok A bruttó hazai össztermék 20052001. és 2006. között átlagosan 4,2%-os ütemben bővült. Az ipari termelés hozzáadott értékének dinamikája 3,7%-os volt; az export-ben 3,2%-kalteljesítmény igen magas, 2006-ban3,6%-kal emelkedett10,5%-os éves átlagos ütemben növekedett. A gazdasági növekedés az Euró-zónához viszonyítva erősnek volt mondható, ám 2007. 2007 során jelentősen lassult a dinamika. 2007. folyamán – részben a költségvetési megszorítási intézkedések hatására – visszaesett gyakorlatilag stagnált a belföldi felhasználás, ami csökkentette a GDP lendületét. Bár a gyors ütemben (2007. egészét tekintve 16,2%-kal) bővülő export részben ellensúlyozta e hatást, a GDP dinamikája a 2007. év egészét tekintve 0,8%-ra lassult1,0%-ra - lassult a 2006. évi 4,0%-os értékről. A viszonylag alacsony növekedés 2008. első három negyedévében is folytatódott, a GDP dinamikája 1,4% és 2,2% között alakult ezen időszakban. 2008. utolsó negyedévében viszont 2,4%-kal 2,5%- kal csökkent a GDP az előző év azonos negyedévéhez képest. Bár a bruttó állóeszköz- felhalmozás kis mértékben – 0,4%-kal – emelkedett, a teljes fogyasztás 5,1%-kal csökkent, így a belföldi felhasználás 2,4%-kal visszaesett. A GDP behozatal 6,1%-os visszaesése 2009-ben is folytatódottnem maradt el jelentősen a kivitel 6,2%-os csökkenésétől, így a külső kereslet nem volt képes ellensúlyozni a belső kereslet visszaesését. A végső fogyasztás elsősorban 6,2%-kal esett vissza 2009. első három negyedévében, a háztartások fogyasztási kiadásainak 8,1%-os visszaesése következtében bruttó állóeszköz-felhalmozás 5,7%-kal csökkent, s nagy a belföldi felhasználás – többek közt az erőteljes készletleépítés hatására – 12,7%-kal zuhant. Az export 2009. első három negyedévében 12,9%-kal esett vissza, ám az import ennél nagyobb mértékben, 27,1%-kal visszaesett a felhalmozás is. A belső felhasználás így 10,8%-kal zsugorodott. Bár az export jelentős mértékben – 9,6%-kal – visszaesett, az import nagyobb mértékben – 14,6%-kal – 19,6%-kal csökkent, így a külkereskedelem többlete a GDP 9,8%-ára emelkedett az előző évi 3,3%-ról. A jelentős mértékű külkereskedelmi kiviteli többlet következtében így kissé mérsékelte a belső kereslet zuhanását, s a GDP visszaesése 6,7%-ot ért el. 20107,1%-kal csökkent 2009. első három negyedéve folyamán azonban – 0,9%-kal – emelkedett a GDP. A bruttó hazai termék emelkedésében továbbra is jelentős szerepet játszott az exportszektor, a kivitel az első három negyedév során 15,0%-kal nőtt, míg a behozatal ennél kisebb mértékben, 12,6%-kal emelkedett, ennek következtében a kiviteli többlet a GDP 14,1%-át tette ki. A gazdasági növekedést segítette, hogy a belföldi felhasználás negyedévében az előző évinél kisebb mértékben, 1,7%-kal mérséklődött, a háztartások fogyasztási kiadásai kis mértékben, 2,6%-kal csökkentek. A bruttó felhalmozás gyakorlatilag stagnáltév azonos időszakához viszonyítva.

Makrogazdasági pálya. A sikeres mikroszintű alkalmazkodást a 90-es évek közepén makrogazdasági kiigazítás (fiskális restrikció, árfolyam-leértékelés) követte; mindezek eredményeként a magyar gazdaság 1996-tól robusztus növekedési pályára állt, melyet különösen 2002-től fiskális expanzió is alátámasztott. A növekedési pálya azonban 2007 második felében megtört, elsősorban a globális pénzpiaci válság, majd a nyomában 2008-ban kibontakozó, és 2009-ben tovább mélyülő kibontakozó világgazdasági válság miatt. Ezek a hatások felerősítették a magyar gazdaság növekedési problémáit, melyek főként a versenyképesség romlásából, az adóterhelés magas szintjéből, az ország adósságállományának gyors növekedéséből fakadnak. 2006. 2006 második felétől a költségvetési politikát – a korábbi túlköltekezések után – kiigazítási programok végrehajtása és a költségvetési egyensúly javítása jellemezte. A külső és belső tényezők hatására a magyar gazdaság növekedési kilátásai 2008-2009-ben komolyan romlottak, ám 2010. folyamán a kilábalás jelei is megjelentek. Összefoglaló makrogazdasági adatok: 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009* 2010 I* 2010 2008 II* 2010 2008 III* GDP növekedési üteme (munkanaphatástól megtisztítva) 3,44,2% 3,74,1% 0,84,2% 0,64,6% -6,54,1% 0,24,2% 0,81,1% 1,1% 1,9% 1,7% ipari termelés növekedési üteme 6,83,6% 2,8% 6,4% 7,4% 7,0% 9,9% 7,9% 0,0% -17,88,2% n/a n/a 10,50,4%** ipari export növekedési üteme 11,58,7% 14,35,6% 15,510,8% 0,114,7% -18,811,1% 14,4% 16,5% n/a n/a 16,41,1%** folyó fizetési mérleg egyenlege/GDP -7,66,0% -7,67,0% -6,97,9% -7,38,6% -0,57,5% 0,6%++ 1,2%++ 1,7%++ 7,5% 6,4% -1,6%++ -3,3%++ -5,5%++ államháztartás GFS-egyenlege / GDP -2,9% -9,8% -5,8% -6,4% -4,9% -9,3-9,2% -5,4% -3,4% -3,4% -9,5% -3,9% -3,7% n/a n/a n/a a központi költségvetés bruttó adóssága / GDP 58,1/GDP 50,5% 61,953,8% 56,0% 56,0% 58,0% 61,8% 61,3% 68,2% 72,7% 71,9%+ 75,9%+ 74,3%+ 59,4%+ 58,7%+ 58,7%+ inflációs ráta (éves átlagos ütem) 9,2% 5,3% 4,7% 6,8% 3,6% 3,9% 8,0% 6,1% 4,2% n/a n/a n/a munkanélküliségi ráta 5,7% 5,8% 5,9% 6,1% 7,2% 7,5% 7,4% 7,88,0% 10,07,6% 11,8% 11,1% 10,97,7% reálkeresetek növekedési üteme 6,4% 13,6% 9,2% -1,0% 6,3% 3,63,5% -4,6% -0,8% -2,4-4,8% n/a n/a 2,50,9%** Forrás: KSH, Magyar Nemzeti Bank (MNB), Pénzügyminisztérium (PM), ÁKK Zrt. * előzetes adatok ** 20102008. január-novemberi adatok *** év elejétől kumulált adatok + 20092008. évi várt GDP-vel számított adatok ++ 20092008. évi várt GDP-vel számított év elejétől kumulált adatok A bruttó hazai össztermék 20052001. és 2006. között átlagosan 4,2%-os ütemben bővült. Az ipari termelés hozzáadott értékének dinamikája 3,5%-os volt; az export-ben 3,2%-kalteljesítmény igen magas, 2006-ban3,6%-kal emelkedett10,5%-os éves átlagos ütemben növekedett. A gazdasági növekedés az Euró-zónához viszonyítva erősnek volt mondható, ám 2007. 2007 során jelentősen lassult a dinamika. 2007. folyamán – részben a költségvetési megszorítási intézkedések hatására – visszaesett a lakossági végső fogyasztás, s az állóeszköz-felhalmozás is mindössze 1,5%-kal emelkedett. Ennek hatására gyakorlatilag stagnált a belföldi felhasználás, ami csökkentette a GDP lendületét. Bár a gyors ütemben (2007. egészét tekintve 15,9%-kal) bővülő export részben ellensúlyozta e hatást, a GDP dinamikája a 2007. év egészét tekintve 0,8%-ra lassult1,1%-ra - lassult a 2006. évi 4,1%-os értékről. A viszonylag alacsony növekedés 2008. első három negyedévében is folytatódott. 2008. utolsó negyedévében viszont 2,4%-kal csökkent , a GDP az előző év azonos negyedévéhez képest. A GDP visszaesése 2009-ben is folytatódottdinamikája 0,8% és 2,0% között alakult ezen időszakban. A végső fogyasztás elsősorban a háztartások fogyasztási kiadásainak 8,1%-os visszaesése következtében 5,7%-kal csökkent, s nagy mértékben, 27,1%-kal visszaesett a felhalmozás is. A belső felhasználás így 10,8%-kal zsugorodott. Bár az export jelentős mértékben – 9,6%-kal – visszaesett, az import nagyobb mértékben – 14,6%-kal – csökkent, így a külkereskedelem többlete a GDP 9,8%-ára 0,8-1,4%-kal emelkedett az előző évi 3,3%-ról. A jelentős mértékű külkereskedelmi többlet következtében a GDP visszaesése 6,7%-ot ért el. 20102008. első három negyedéve folyamán azonban – 0,9%-kal – emelkedett negyedévében, ám a GDPbruttó állóeszköz- felhalmozás 1,5% és 5,1% közötti mértékben visszaesett. Az export dinamikája 2008. első negyedévében még igen magas, 15,1%-os volt, a második negyedévre 9,3%-ra, a harmadik negyedévre pedig 3,5%-ra lassult a növekedési ráta. Az ipari termelés hozzáadott értéke 2008. első negyedévében 6,4%-kal, második negyedévében 4,1%-kal emelkedett, míg 2008. harmadik negyedévében 2,2%-kal visszaesett. A bruttó hazai termék emelkedésében továbbra szolgáltatások dinamikája is jelentős szerepet játszott jelentősen lassult: míg az exportszektorelső negyedévben 1,2%-kal nőtt, a kivitel az első három negyedév során 15,0%-kal nőtt, míg a behozatal ennél kisebb mértékben, 12,6%-kal második negyedévben mindössze 0,3%-kal emelkedett, ennek következtében s a kiviteli többlet harmadik negyedévben 1,5%-kal visszaesett a GDP 14,1%-át tette ki. A gazdasági növekedést segítette, hogy a belföldi felhasználás az előző évinél kisebb mértékben, 1,7%-kal mérséklődött, a háztartások fogyasztási kiadásai kis mértékben, 2,6%-kal csökkentek. A bruttó felhalmozás gyakorlatilag stagnáltszektor hozzáadott értéke.

Makrogazdasági pálya. A sikeres mikroszintű alkalmazkodást a 90-es évek közepén makrogazdasági kiigazítás (fiskális restrikció, árfolyam-leértékelés) követte; mindezek eredményeként a magyar gazdaság 1996-tól robusztus növekedési pályára állt, melyet különösen 2002-től fiskális expanzió is alátámasztott. A növekedési pálya azonban 2007 második felében megtört, elsősorban a globális pénzpiaci válság, majd a nyomában 2008-ban kibontakozó, és 2009-ben tovább mélyülő világgazdasági válság miatt. Ezek a hatások felerősítették a magyar gazdaság egyensúlyi és növekedési problémáit, melyek főként a versenyképesség romlásából, az adóterhelés magas szintjéből, az ország adósságállományának gyors növekedéséből fakadnak. 2006. második felétől a költségvetési politikát – a korábbi túlköltekezések után – kiigazítási programok végrehajtása és a költségvetési egyensúly javítása jellemezte. A külső és belső tényezők hatására a magyar gazdaság növekedési kilátásai 2008-2009-ben komolyan romlottak, ám . Bár 2010. folyamán -ben és 2011-ben a kilábalás jelei is megjelentek, 2012-ben ismét recesszióba került a magyar gazdaság, amiben jelentős szerepet játszott a nyugat-európai és amerikai konjunktúra gyengülése. Összefoglaló makrogazdasági adatok: 2005 2006 2007 2008 20092009 2010 2011* 2010 2012 I* 2010 2012 II* 2010 2012 III* GDP növekedési üteme (munkanaphatástól megtisztítva) 3,40,1% 3,70,7% 0,8-6,7% 0,61,3% -6,51,6% 0,2-1,3% 0,8-1,5% 1,7-1,4% ipari termelés növekedési üteme 6,8% 9,9% 7,9% 0,0% -17,8% 10,6% 5,6% n/a n/a 10,5-0,9%** ipari export növekedési üteme 11,5% 14,3% 15,5% 0,1% -18,8% 16,9% 7,9% n/a n/a 16,40,3%** folyó fizetési mérleg egyenlege/GDP -7,6% -7,6% -6,9-7,3% -7,3% -0,5-0,2% 0,6%++ 1,2%++ 1,7%++ 1,1% 0,9% 0,0%++ 0,5%++ 0,8%++ államháztartás GFS-egyenlege / GDP -4,95,5% -9,33,5% -5,44,0% -3,44,2% -3,45,7% -9,5% -3,9% -3,7% 1,8%++ 1,8%++ 1,9%++ a központi költségvetés bruttó adóssága / GDP 58,1% 61,9% 61,362,4% 68,2% 72,774,0% 71,9%+ 75,9%+ 74,3%+ 74,9% 74,6% 71,7%+ 71,0%+ 71,1%+ inflációs ráta (éves átlagos ütem) 3,6% 3,9% 8,0% 6,1% 4,2% 4,9% 3,9% n/a n/a n/a munkanélküliségi ráta 7,2% 7,5% 7,4% 7,8% 10,0% 11,8% 11,111,2% 10,9% 11,7% 10,9% 10,4% reálkeresetek növekedési üteme 6,3-3,8% 3,61,5% -4,6-2,3% -0,81,8% -2,42,4% n/a n/a 2,5-3,8%** Forrás: KSH, MNB, Pénzügyminisztérium (PM), NGM, ÁKK Zrt. * előzetes adatok ** 20102012. január-novemberi októberi adatok + 20092012. évi várt GDP-vel számított adatok ++ 20092012. évi várt GDP-vel számított év elejétől kumulált adatok A bruttó hazai össztermék 2005-ben 3,2%-kal, 2006-ban3,6%-kal ban 3,9%-kal emelkedett. A gazdasági növekedés az Euró-Euró- zónához viszonyítva erősnek volt mondható, ám 2007. során jelentősen lassult a dinamika. 2007. folyamán – részben a költségvetési megszorítási intézkedések hatására – visszaesett a belföldi felhasználás, ami csökkentette a GDP lendületét. Bár a gyors ütemben bővülő export részben ellensúlyozta e hatást, a GDP dinamikája a 2007. év egészét tekintve 0,8%-ra 0,1%-ra lassult. A viszonylag alacsony növekedés 2008. első három negyedévében is folytatódott. 2008. utolsó negyedévében viszont 2,4%-kal csökkent a GDP az előző év azonos negyedévéhez képest. A GDP visszaesése 2009-ben is folytatódott. A végső fogyasztás elsősorban a háztartások fogyasztási kiadásainak 8,1%-os visszaesése következtében 5,7%-kal csökkent, s nagy mértékben, 27,1%-kal visszaesett a felhalmozás is. A belső felhasználás így 10,8%-kal zsugorodott. Bár az export jelentős mértékben – 9,6%-kal – visszaesett, az import nagyobb mértékben – 14,6%-kal – csökkent, így a külkereskedelem többlete a GDP 9,8%-ára emelkedett az előző évi 3,3%-ról. A jelentős mértékű külkereskedelmi többlet következtében ellenére a GDP visszaesése 6,7%-ot ért el. 2010-ben 1,3%-kal, 2011-ben 1,6%-kal emelkedett a GDP. A fogyasztás mindkét évben viszonylag gyengén alakult, 2010-ben 2,3%-kal visszaesett, s 2011-ben is csak kis mértékben, 0,3%-kal nőtt. A bruttó felhalmozás 2010-ben még jelentős mértékben, 7,6%-kal emelkedett, ám 2011-ben kisebb mértékben, 0,4%-kal csökkent. A belföldi felhasználás mindkét évben viszonylag gyengén alakult: 2010-ben 0,5%- kal visszaesett, és 2011-ben is csak kis mértékben, 0,1%-kal nőtt. Így mindkét évben elsősorban az exportszektor húzta a gazdaságot. 2010-ben 14,2%-kal, míg 2011-ben 6,3%-kal emelkedett a kivitel, míg a behozatal mindkét évben ennél kisebb mértékben: 2010-ben 12,7%-kal, 2011-ben 5,0%-kal nőtt, így a külkereskedelmi többlet mindkét évben emelkedett. 2011. első három negyedéve folyamán azonban – 0,9%-kal – emelkedett 1,3%-kal visszaesett a GDP. A bruttó hazai termék emelkedésében továbbra is jelentős Ebben a fontos szerepet játszott az exportszektor, a kivitel az első három negyedév során 15,0%-kal nőtt, míg a behozatal ennél kisebb mértékben, 12,6%-kal emelkedett, ennek következtében a kiviteli többlet a GDP 14,1%-át tette ki. A gazdasági növekedést segítette, hogy a belföldi felhasználás az előző évinél kisebb mértékben, 1,7%-kal mérséklődött, a háztartások fogyasztási kiadásai kis mértékben, 2,6%-kal csökkentekfogyasztás 1,8%-os visszaesése. A bruttó felhalmozás gyakorlatilag stagnáltis nagy mértékben, 21,2%-kal csökkent. A belföldi felhasználás 3,9%-kal visszaesett. Az export 2,7%-os dinamikája meghaladta a behozatal 0,2%-os növekedési ütemét, így a külkereskedelmi többlet tovább emelkedett.

Makrogazdasági pálya. A sikeres mikroszintű alkalmazkodást a 90-es évek közepén makrogazdasági kiigazítás (fiskális restrikció, árfolyam-leértékelés) követte; mindezek eredményeként a magyar gazdaság 1996-tól robusztus növekedési pályára állt, melyet különösen 2002-től fiskális expanzió is alátámasztott. A növekedési pálya azonban 2007 második felében megtört, elsősorban a globális pénzpiaci válság, majd a nyomában 2008-ban kibontakozó, és 2009-ben tovább mélyülő világgazdasági válság miatt. Ezek a hatások felerősítették a magyar gazdaság egyensúlyi és növekedési problémáit, melyek főként a versenyképesség romlásából, az adóterhelés magas szintjéből, az ország adósságállományának gyors növekedéséből fakadnak. 2006. második felétől a költségvetési politikát – a korábbi túlköltekezések után – kiigazítási programok végrehajtása és a költségvetési egyensúly javítása jellemezte. A külső és belső tényezők hatására a magyar gazdaság növekedési kilátásai 2008-2009-ben komolyan romlottak, ám . Bár 2010. folyamán -ben és 2011-ben a kilábalás jelei is megjelentek, 2012-ben ismét recesszióba került a magyar gazdaság, amiben jelentős szerepet játszott a nyugat-európai és amerikai konjunktúra gyengülése. 2013 első negyedévétől – a szezonális hatásoktól megtisztított adatok szerint 0,9%-kal nőtt a gazdaság az előző negyedévhez képest – Magyarország a recesszióból való kilábalás jegyeit mutatja. Összefoglaló makrogazdasági adatok: 2005 2006 2007 2008 20092009 2010 2011 2012* 2010 2013 I* 2010 2013 II* 2010 2013 III* GDP növekedési üteme (munkanaphatástól megtisztítva) 3,4% 3,7% 0,8% 0,6-6,7% -6,51,0% 0,21,6% 0,8-1,7% 1,7-0,3% 0,5% 1,8% ipari termelés növekedési üteme 6,8% 9,9% 7,9% 0,0% -17,8% 10,6% 5,6% -1,8% n/a n/a 10,50,7%** ipari export növekedési üteme 11,5% 14,3% 15,5% 0,1% -18,8% 16,9% 7,9% -0,7% n/a n/a 16,44,2%** folyó fizetési mérleg egyenlege/GDP -7,6% -7,6% -6,9% -7,3% -0,5-0,2% 0,2% 0,5% 1,0% 0,7%++ 0,6%++ 1,2%++ 1,7%++ 1,1%++ államháztartás GFS-GFS- egyenlege / GDP -4,93,5% -9,32,1% -5,44,3% -3,45,8% -3,41,8% -9,5% -3,9% -3,7% 1,7%++ 2,5%++ 3,2%++ a központi költségvetés bruttó adóssága / GDP 58,1% 61,9% 61,3% 68,2% 72,774,0% 71,9%+ 75,9%+ 75,6% 75,8% 73,9% 74,3%+ 76,2%+ 75,6%+ inflációs ráta (éves átlagos ütem) 3,66,1% 4,2% 4,9% 3,9% 8,0% 6,1% 4,25,7% n/a n/a n/a munkanélküliségi ráta 7,2% 7,5% 7,4% 7,8% 10,0% 11,8% 11,111,2% 10,9% 10,9% 11,8% 10,3% 9,8% nettó reálkeresetek növekedési üteme 6,30,8% 3,6-2,3% -4,61,8% -0,82,4% -2,4-3,4% n/a n/a 2,53,3%** Forrás: KSH, MNB, Pénzügyminisztérium (PM), NGM, ÁKK Zrt. * előzetes adatok ** 20102013. január-novemberi októberi adatok + 20092013. évi várt GDP-vel számított adatok ++ 20092013. évi várt GDP-vel számított év elejétől kumulált adatok A bruttó hazai össztermék 2005-ben 3,2%-kal, 2006-ban3,6%-kal emelkedett. A gazdasági növekedés az Euró-zónához viszonyítva 2007 előtt erősnek volt mondható, ám 2007. 2007 során jelentősen lassult a dinamika. 2007. 2007 folyamán – részben a költségvetési megszorítási intézkedések hatására – visszaesett a belföldi felhasználás, ami csökkentette a GDP lendületét. Bár a gyors ütemben bővülő export részben ellensúlyozta e hatást, a GDP dinamikája a 2007. év egészét tekintve 0,8%-ra 0,1%-ra lassult. A viszonylag alacsony növekedés 2008. első három negyedévében is folytatódott. 2008. utolsó negyedévében viszont 2,4%-kal csökkent a GDP az előző év azonos negyedévéhez képest. A GDP visszaesése 2009-ben is folytatódott. A végső fogyasztás elsősorban a háztartások fogyasztási kiadásainak 8,1%-os visszaesése következtében 5,7%-kal csökkent, s nagy mértékben, 27,1%-kal visszaesett a felhalmozás is. A belső felhasználás így 10,8%-kal zsugorodott. Bár az export jelentős mértékben – 9,6%-kal – visszaesett, az import nagyobb mértékben – 14,6%-kal – csökkent, így a külkereskedelem többlete a GDP 9,8%-ára emelkedett az előző évi 3,3%-ról. A jelentős mértékű külkereskedelmi többlet következtében ellenére a GDP visszaesése 6,7%-ot ért el. 2010. első három negyedéve folyamán azonban – 0,9%-kal – -ben 1,3%-kal, 2011-ben 1,6%-kal emelkedett a GDP. 2011-ben 1,7%-kal visszaesett a GDP. A bruttó hazai termék emelkedésében továbbra is jelentős szerepet játszott az exportszektorfogyasztás 1,7%-kal csökkent, a kivitel az első három negyedév során 15,0%-kal nőtt, míg a behozatal ennél kisebb mértékben, 12,6%-kal emelkedett, ennek következtében a kiviteli többlet a GDP 14,1%-át tette kiberuházás 11,4%-kal esett vissza. A gazdasági növekedést segítettebelföldi felhasználás 3,7%-kal maradt el az előző évitől. Az export 2,0%-os növekedési üteme meghaladta az import alacsony, hogy 0,1%-os növekedési ütemét, így a nettó export mintegy 2,0 százalékponttal mérsékelte a belföldi felhasználás az előző évinél kisebb mértékben, visszaesését: a GDP 1,7%-kal mérséklődött, esett vissza. 2013. első két negyedéve folyamán 0,2%-kal visszaesett a háztartások fogyasztási kiadásai kis mértékben, 2,6%-kal csökkentekGDP. Ebben a fontos szerepet játszott a fogyasztás 0,4%-os visszaesése. A bruttó felhalmozás gyakorlatilag stagnáltezzel szemben jelentős mértékben, 2,5%-kal emelkedett. A belföldi felhasználás így kis mértékben, 0,1%- kal nőtt. Az export 2,1%-os dinamikája elmaradt a behozatal 2,6%-os növekedési ütemétől, így a belföldi felhasználás mérsékelt emelkedése ellenére 0,2%-kal visszaesett a GDP.