Munkabér. A munkabér fogalma, elemei
Munkabér. Felek megállapodnak, miszerint Hallgatót – feladatainak szabályszerű és maradéktalan ellátása esetén – a Szerződés, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (3) bekezdésének a) pontja alapján összesen havi bruttó 65 250 HUF (azaz bruttó hatvanötezer-kétszázötven forint) összegű díjazás (a továbbiakban: „Munkabér”) illeti meg. Felek rögzítik, miszerint Gyakorlati Képzőhely – a szakmai gyakorlat teljes időtartama alatt – felelősségbiztosítást köt a Hallgató javára. Felek megállapodnak abban, hogy a Munkabér tartalmazza a Hallgató valamennyi, a Szerződés teljesítéséhez szükséges költségét, díját, így – Gyakorlati Képzőhely felelősségbiztosítási kötelezettségét, valamint a munkába járás jogszabályon alapuló költségtérítését kivéve – a fentieken kívül egyéb térítési igénye a Hallgatónak a Gyakorlati Képzőhely felé nincsen. Amennyiben a teljesítés a Gyakorlati Képzőhely részére elfogadható, a 4.3. pont szerinti mentor a folyamatosan (naponta) vezetett jelenléti ív alapján minden, a Gyakorlati Képzőhelyen munkavégzéssel érintett hónap utolsó napján teljesítésigazolást állít ki, amely a munkabér számfejtésének alapja. E mellett a mentor tanulmányi félévenként a Főiskola részére összevont teljesítésigazolást ad a 4.10. pont szerinti munkanapló aláírásával Gyakorlati Képzőhely a tárgyhónapra járó Munkabért a következő hónap 10. napjáig a Hallgatónak a Szerződésben rögzített bankszámlájára történő átutalással fizeti meg. A feladatok ellátásával felmerült egyéb költségek Gyakorlati Képzőhelyt terhelik.
Munkabér. A Munkáltató és Xxxxxxxxxxxx megállapodnak abban, hogy a Munkavállaló alapbére ……………… Ft/hó.
Munkabér. 2014-ben a szociális szolgáltatásokban dolgozók átlagos órabére (9,62 eurós tagállami átlaggal számolva) minden tagállamban elmaradt a gazdaságok egészének átlagbé- rétől (11,98 euró). A 27 tagállam közül 24 esetében a szo- ciális szolgáltatások átlagos órabére legalább 10%-kal alacsonyabb az országos átlagkeresetnél. Kivételt képez Hollandia, Ausztria és Luxemburg, ahol a szociális szolgál- tatásokban az átlagkeresetek elérik az átlagbér több mint 90%-át. A tagállamok több mint fele (14) esetében a szo- ciális szolgáltatásokból származó keresetek nem érik el az átlagkereset 80%-át, még 10 év munkaviszony után is az országos átlagbér alatt maradnak. Jellemző megoldás az egyes tagállamokban a bérpótlékrendszer: pl. műszak- pótlék, gyerekek után járó pótlék, xxxxxx, ágazati pót- lék stb. Ugyanakkor egy adott országon belül is lehetnek bérkülönbségek, pl. ahol erős a szakszervezet és van kol- lektív szerződés, ott a bérek is magasabbak. A legtöbbet az egészségügyi végzettséggel rendelkezők és a terápiás munkatársak keresnek a szektorban (Eurofound, 2020) Összességében a legtöbb uniós országban a gondozók bére jóval a teljes gazdaságra vonatkozó bruttó nemzeti átlagkereset alatt van. A tagállamok közül csak négy éri el az átlag 85%-át (Nagy-Britannia, Románia, Luxem- burg, Észtország), és körülbelül háromnegyedük még az átlag 65%-át sem éri el (Magyarországon 71%-os arány- nyal a legrosszabbul fizetettek közé tartoznak az idősel- látásban dolgozók). Jellemzően magasabbak a bérek az állami szférában, illetve az idősotthonokban, településmé- ret szerint pedig a nagyobb városokban. Sokan a szociális szektorból mennek át az egészségügybe – így az idősgon- dozás a szociális szektorban egyfajta ugródeszka a karrier- úton. De pl. Ausztriában az állami területen dolgozók bére egységes az egészségügyi és a szociális területen, mivel mindkét szektorban csak a végzettség számít (Magyar- országon a szociális területen egészségügyi végzettséggel dolgozók egészségügyi pótlékot kapnak). Egy 2019-es szakszervezeti, nemzetközi összehasonlító kutatás (Kamińska et al, 2020) ugyanezt állapította meg, de magyarázatokat is keresett a bérkülönbségekre. A szer- zők azt találták, hogy a szociális területen dolgozók béré- nek aránya nem függ össze azzal, hogy egyébként meny- nyit költ egy állam a teljes szektorra. Az Esping-Andersen-i jóléti rezsimtípusok csak korlátozott mértékben nyújtanak magyarázatot: ez alapján vannak olyan, jellemzően skandi- náv országok, ahol a jóléti kiadások ...
Munkabér. A törvény – hasonlóan a korábbi szabályozáshoz – a munkabér fogalmát nem definiálja. A gyakorlat szerint munkabérnek kell tekinteni minden - a munkavégzés ellenszolgáltatásaként, illetve a munkával nem töltött időre - munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a munkaszerződés alapján járó díjazást. A munkabért – a külföldi munkavégzést kivéve - forintban kell meghatározni. A munkáltató a munkabért időbérként vagy teljesítménybérként, illetve a kettő összekapcsolásával is megállapíthatja. Munkaviszonyod alapján a munkáltatótól munkabér jár, az ettől eltérő megállapodás érvénytelen. (részletek: 136-138.§)
Munkabér. KSZ 28. §
Munkabér. A munkavállaló személyi alapbére: bruttó …………,- Ft/hó A munkabér a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig esedékes a vonatkozó jogszabályok szerinti levonásokkal.
Munkabér. A munkáltatónál alkalmazott bérforma: időbér és/vagy teljesítménybér. A munkavállaló munkabére: Ft/ óra /vagy hó (időbérnél) % jutalék (vagy más teljesítmény- A munkabér kifizetésének napja a tárgyhót követő hónap napja. Ha a bérfizetés napja pihenőnapra, vagy munkaszüneti napra esik az ezt megelőző munkanapon kerül a munkabér kifizetésre.