Nevelőtestület mintaszakaszok

Nevelőtestület. A nevelőtestület a nevelési-oktatási tagintézmény legfontosabb tanácskozó és dön- téshozó szerve. Tagja a tagintézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő, és a ne- velő oktató munkát közvetlenül segítők közül a felsőfokú végzettséggel rendelkező alkalma- zottja. Véleményezési és javaslattévő jogköre kiterjed az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésre. Döntési jogköre a következőkre terjed ki: • a pedagógiai program elfogadása • az SZMSZ elfogadása • a házirend elfogadása • az iskola éves munkatervének elfogadása • az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása • a továbbképzési program elfogadása • a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása • a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztá- lyozóvizsgára bocsátása • a tanulók fegyelmi ügyei • a tagintézményi programok szakmai véleményezése • az igazgatói pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalma • saját feladatainak és jogainak átruházása A nevelőtestület a számára biztosított feladat- és hatáskörök közül nem ruházhatja át döntési jogkörét a pedagógiai program, a házirend és a szervezeti és működési szabály- zat esetében. A tanulók magasabb évfolyamra lépéséről és az osztályozó vizsgára bocsátásról a döntést a nevelőtestület helyett az osztályban tanító tanárok közössége hozhatja meg. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában –a jogszabályokban meghatáro- zottak kivételével– nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét a kijelölt személy vezeti. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtes- tület jelenlévő tagjai közül egy hitelesítő írja alá.
Nevelőtestület. Pedagógiai asszisztens
Nevelőtestület. SZMK (Az osztályok szülőinek képviselői alkotják.) Osztályközösség DÖK tagok (Az osztályok tanulóinak képviselői alkotják.)
Nevelőtestület. A nevelőtestület a nevelési-oktatási tagintézmény legfontosabb tanácskozó és dön- téshozó szerve. Tagja a tagintézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalma- zottja és felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott munkatársa. A nevelőtestület hetente munkaértekezletet tart, melyet az igazgató vezet. A nevelőtestület évente két alkalommal beszámoló értekezletet (negyedévi illetve háromnegyedévi), évente két alkalommal osztályozó értekezletet tart. Ezeken kívül a nevelőtestület tagjai alakuló értekezleten és tanévnyitó értekezleten, vala- mint a tanévzáró értekezleten vesznek részt. Szükség szerint rendkívüli értekezlet hívható össze, az intézmény életét jelentősen befolyásoló változások esetén, illetve az intézmény egészét érintő kérdésekben történő szavazás érdekében. Az értekezletek rendjét az éves munkaterv tartalmazza.
Nevelőtestület. Az intézményben olyan szervezeti struktúra működik, mely maximálisan biztosítja a kitűzött célok, felvállalt feladatok megvalósulását, melyre jellemző a célok elérésére való együttes törekvés, együttműködés, a megújulásra való képesség. A nevelőtestület többségére jellemző a nyitottság, a szakmai önképzés, szakmai igényesség fontosságának felismerése. Az egyéni ambíciók több nevelési területen megnyilvánulnak. Vannak, akik olyan emberi értékekkel és tudással rendelkeznek, hogy fel tudják vállalni a belső húzóerő szerepét. Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés. (Vezetői látogatások, ellenőrzések, értékelések - 2. sz. Melléklet) • A gyermekekért vállalt egyéni felelősség, pedagógiai igényesség; • Az együttműködés feltételeinek biztosítása (pl.: továbbképzéseken szerzett ismeretek átadása, intézményi demokratizmus elemzése, értékelése, megfelelő információs és kommunikációs rendszer működtetése, stb.); (felelős: ) • A testület pedagógiai önállóságának elősegítése munkamegosztással, differenciált feladatok megvalósításával, segítségnyújtással; (felelős: ) • A felkészülési idő tudatos kihasználása a nevelés színvonalának érdekében (óvodai dokumentumok ismerete); (felelős: ) • Nyelvi továbbképzések koordinálása (felelős: ); • A szakmai munkaközösségek munkájának koordinálása (felelős: ) • A programban felvállalt plusz feladatok, tevékenységek megvalósításában résztvevő pedagógusok munkájának segítése; (felelős: ) • Az óvoda felnőtt közössége munkahelyi életmódjával és munkájával pozitív mintát nyújtson az egészséges- és környezettudatos magatartásra, az ökológiai szemléletformálásra, az egészséges életmód szokásainak, az egészséges életvitel megalapozására. Fontos, hogy minden dolgozó tisztában legyen a fenntarthatóság jellemzőivel, és ez a tudatosság az óvoda minden tevékenységében megnyilvánuljon. • Fontos feladat a pedagógus-előmeneteli rendszer, a pedagógus-életpályamodell módosított részleteinek megismerése, a határidők betartása a törvény szerint: felkészülés, jelentkezés, portfólió összeállítása, feltöltése, szaktanácsadói látogatás, szakértői látogatás, portfólióvédés, összegző értékelés, sikeres minősítés vagy vizsga után előrelépés. Az idei nevelési évben 3 fő Gyakornok és 1 fő Ped I. besorolásban lévő óvodapedagógus jelentkeztetése történik meg minősítő vizsgára és eljárásra. 2 fő Gyakornok Ped. I. minősítő vizsgán és 1 fő Ped. II. Mesterpedagógus minősítési eljárásban vesz ...

Related to Nevelőtestület

  • Elnevezés Víztározó károsodásainak helyreállítása Rész száma:

  • Fogalommeghatározások A jelen ÁSZF-ben, és a jelen ÁSZF alapján kötött Egyedi előfizetői szerződésekben használt fogalmak meghatározása:

  • Meghatározás II.1.1) A szerződés típusa: Építési beruházás II.1.2) Fő CPV-kód:

  • Milyen jogok illetik meg Önt kellékszavatossági igénye alapján? Ön – választása szerint–az alábbi kellékszavatossági igényekkel élhet: Kérhet kijavítást vagy kicserélést, kivéve, ha az ezek közül az Ön által választott igény teljesítése lehetetlen vagy az Eladó számára más igénye teljesítéséhez képest aránytalan többletköltséggel járna. Ha a kijavítást vagy a kicserélést nem kérte, illetve nem kérhette, úgy igényelheti az ellenszolgáltatás arányos leszállítását vagy a hibát az Eladó költségére Ön is kijavíthatja, illetve mással kijavíttathatja vagy – végső esetben – a szerződéstől is elállhat. Választott kellékszavatossági jogáról egy másikra is áttérhet, az áttérés költségét azonban Ön viseli, kivéve, ha az indokolt volt, vagy arra az Eladó adott okot.

  • Meghatározások Adóhálózat jelenti a digitális földfelszíni televízió műsorterjesztő hálózatot, és az ahhoz kapcsolódó valamennyi eszközt, valamint a szolgáltatásban elérhető műsorok jeleinek a stúdióiktól a digitális földfelszíni televízió műsorterjesztő hálózathoz történő továbbításához kapcsolódó valamennyi eszközt.

  • Díjmeghatározások Az ÁSZF-ben megjelölt díjak meghatározását és alkalmazásának eseteit a jelen melléklet, valamint az ÁSZF vonatkozó része határozza meg:

  • Hívásátirányítás foglaltság esetén (1) Előfizető telefonszámának foglaltsága esetén átirányíthatja a hívásokat egy aktiváláskor megadott másik (előfizetőjének engedélyével rendelkező) telefonszámra.

  • Az előfizető által kezdeményezett szerződésmódosítás esetei, feltételei, a módosítás teljesítésének határideje 12.2.1. Az Előfizető átírás címén kérheti a Szolgáltatótól az egyedi előfizetői szerződés módosításaként az Előfizető személyének módosítását, ha személyében szerződés, vagy egyéb jogcímen történő jogutódlás következtében változás történik. Az átírás iránti kérelem akkor minősül alaki és tartalmi szempontból megfelelőnek, ha tartalmazza: - a jogelőd Xxxxxxxxx és jogutód Előfizető által aláírt együttes nyilatkozatát az átírás kérelmezésére, és - a jogutód Előfizető mindazon adatait, melyek az előfizetői szerződés megkötéshez szükségesek, és - mellékletként az átírás alapjául szolgáló tények vagy az átírás okának hitelt érdemlő dokumentummal való igazolását (pl. szerződéssel, bírósági végzéssel, ítélettel vagy más dokumentummal). Átírásra – a Szolgáltató eltérő nyilatkozata hiányában – csak abban az esetben kerülhet sor, ha a meglévő esetleges díjtartozást a felek valamelyike illetve a jogutód az átírással egyidejűleg rendezi. Az átírás időpontját az átírást kérő felek az átírási kérelemben határozzák meg azzal a feltétellel, hogy az átírási kérelmet legalább 15 nappal a kért időpont előtt kell benyújtani. E rendelkezésektől a Szolgáltató az Előfizető kérésére eltekinthet, ha azt nyilvántartási rendszere lehetővé teszi. Az átírás teljesítésének határideje nem lehet több mint a Szolgáltató által meghatározott alaki és tartalmi követelményeknek megfelelő átírási kérelem beérkezésétől számított 15 nap. A Szolgáltató az Előfizető kérésére köteles az általa az átírás teljesítésére általa vállalt határidőn belül az átírást teljesíteni, vagy az átírás elutasításáról az Előfizetőt értesíteni. Amennyiben a szolgáltató az átírást az ÁSZF-ben vállalt határidőn belül nem teljesíti, kötbért köteles fizetni a 7.4. pont szerint. Az átírási kérelmet a Szolgáltató az alaki és tartalmi követelményeknek megfelelő (beleértve a szükség szerinti mellékletekkel való ellátottságú) kérelem benyújtásától számított 15 napon belül köteles teljesíteni. Ha az átírás során a régi és új Előfizetők előfizetői kategóriája (egyéni/üzleti) megváltozik, akkor az átírás időpontjától az új Előfizetőnek az új előfizetői kategóriára vonatkozó előfizetési díjakat kell megfizetnie. Amennyiben az Előfizető előfizetői minőségét üzleti előfizetőre olyan csomag vonatkozásában igényli, melyben levő szolgáltatás vonatkozásában a Szolgáltató nem jogosult üzleti előfizetők felé történő értékesítésre, úgy a szerződésmódosítás nem jön létre, vagy az Előfizető által egyidejűleg módosított csomag igénybevételre vonatkozó módosított tartalommal jön létre. Az Előfizető az előfizetői hozzáférési pont kiépítése előtt kérheti igénybejelentése átírását is. Ha a régi és új Előfizető által a hatályos ÁSZF szerint fizetendő díjak eltérnek, a díjkülönbözetet az átíráskor kell rendezni. Az átírás díját a 4. sz. melléklet tartalmazza. A Szolgáltató átírás esetén az Előfizető nem kötelezheti belépési díj fizetésére. A jelen pontban írtak nem alkalmazhatók, ha az átírással egyidejűleg az előfizetői hozzáférési pont helye is megváltozik (áthelyezés).

  • A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei XVII.1. A biztosítási szerződés alanyai szerződéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek: – a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél, – a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevő ügyfél az elektronikus kommunikációhoz előzetesen hozzájárulását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elektronikus levelezési címről továbbítja a biztosító felé, – a biztosító bármely ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, azon jognyilatkozatok kivételével, amelyek tekintetében a telefo- non történő jognyilatkozattételt a biztosító csak külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén teszi lehetővé, – egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén, a biztosító által működtetett internetes szerződéskezelő és ügyfélszolgálati rendszerben (Szerződéseim rendszer) megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat, – egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén a biztosító Telefonos ügyfélszolgálata útján megtett és a biztosító által hangfelvételen rögzített nyilatkozat formájában. A nyilatkozattételi lehetőséget a biztosító egyes szerződések és nyilatkozattípusok esetében fentiektől eltérően határozhatja meg, illetve továb- bi rendelkezéseket határozhat meg, melyeket a szerződésre vonatkozó általános, vagy különös szerződési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmaz. A biztosítási esemény bejelentésére és határidejére vonatkozó rendelkezéseket a biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös szer- ződési feltételek tartalmazzák.

  • Minőségi mutatók neve, meghatározása, értelmezése 1./ A szolgáltatáshoz való új hozzáférési pont létesítési ideje: a szolgáltatáshoz létesített új hozzáféréseknek az esetek 80 %-ában teljesített határideje napokban, egy napnál rövidebb határidő esetén órában kifejezve. Új hozzáférés létesítésnek minősül az első hozzáférés létesítés, az áthelyezés, az előfizetőnél további hozzáférés létesítés, ha a létesítés fizikai megvalósítást igényel helyhez kötött előfizetői hozzáférés igénybevétele esetén. Amennyiben a szolgáltató és az előfizető megegyezik, hogy több vonal vagy szolgáltatási tétel megrendelését lépcsőzetesen teljesíti, akkor minden egyes jóváhagyott szállítási időpont külön megrendelésnek számít mérési szempontból. Amikor egy igénybejelentő többféle helyszínen létesített szolgáltatást rendel, akkor a szolgáltatásnak az egyes helyszíneken történő biztosítása külön megrendelésnek számít mérési szempontból. Kizárt esetek különösen: − visszavont megrendelések, − az új előfizetői hozzáférési (fizikai) pont létesítése nélküli bekapcsolás, − azok az esetek, amikor a szolgáltatást az előfizetőnek kell aktiválnia (pl. pre-paid szolgáltatás), − ha a létesítés az előfizetői hozzáférési ponthoz való bejutástól függ és ez nem lehetséges a megkívánt időben, − ha az igénylő halasztást, vagy későbbi időpontot kért a létesítésre.