Nevelőtestület. A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület az intézményben köznevelési foglalkoztatotti jogviszony keretében, pedagógus munkakörben, a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége. Azokban az ügyekben, amelyek csak egy intézményegységet érintenek, az intézményegységben foglalkoztatott alkalmazottakból és az intézmény főigazgatójából álló nevelőtestület jár el. Azokban az ügyekben, amelyek csak egy tagóvodát/telephelyet érintenek, az adott tagóvoda/telephely vezetője vagy/és nevelőtestülete jár el. A döntésről az adott tagintézmény igazgatója beszámolási kötelezettséggel tartozik a főigazgató felé. A döntésről hozott határozatot 8 napon belül írásban megküldi. A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén a főigazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. A nevelőtestület a nevelési év folyamán rendes, és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestületi értekezleteket az intézmény munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal a főigazgató hívja össze. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a főigazgató intézkedik, legalább három nappal előtte, a napirend kihirdetésével. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a nevelőtestületi tagok egyharmadának aláírása szükséges, az ok megjelölésével. Az értekezletet a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül kell összehívni, foglalkozási időn kívül. A nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – a főigazgató adhat felmentést. A nevelési év során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: - nevelési évet nyitó, nevelési évet záró értekezlet - félévi értekezlet - nevelési értekezlet (évente két alkalommal) - tájékoztató és munkaértekezletek - ren...
Nevelőtestület. 4.2.1.Nevelőtestület tagjai, feladatai A nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus-munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége. A nevelőtestület működését, jogosítványait a Nkt. szabályozza. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: • a házirend, • az iskolai munkát ellenőrző, értékelő beszámolók véleményezése, • a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, • a továbbképzési program elfogadása, • a felvételi szabályzatról való döntés. Döntési jogköréből az osztályértekezletre ruházza a következő jogokat: • a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, • a tanulók fegyelmi ügyeinek elbírálása. A nevelőtestület véleményezési jogkörébe tartozik: • véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, • a tantárgyfelosztás és a pedagógusok megbízásai megállapításában, • a tanulóközösség döntési jogkörébe tartozó kérdésekben,
Nevelőtestület. Az iskolai szintű nevelőtestületek tagjaival a vezetőség szintén személyes kapcsolattartásra törekedett. Intézményvezetői információk, kérések, javaslatok az értekezletek alkalmával (havi rendszeresség, illetve alkalmanként) történt. Az elektronikus információkat a KRETA üzenet rendsze- rében sikerült eljuttatni, ami az intézményen belüli elektronikus kommunikáció hivatalos felülete. Ugyanebben a formában történt a dokumentumok (adattáblák, javaslatok, kérelmek, stb.) összegyűjtése. Az intézményi szintű nevelőestület három alkalommal (tanévnyitó értekezlet, félévi értekezlet, évzáró értekezlet) tanácskozott. A járványhelyzet miatt az értekezleteket több alkalommal online formában (előbb letsmeet majd a KRÉTA DKT értekezlet felülete), illet három alkalommal vegyes (a tantestület 40-60 %-a jelenléttel, a fennmaradó rész online vett részt) bonyolítottuk.
Nevelőtestület. A nevelőtestület a nevelési-oktatási tagintézmény legfontosabb tanácskozó és dön- téshozó szerve. Tagja a tagintézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalma- zottja és felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott munkatársa. A nevelőtestület hetente munkaértekezletet tart, melyet az igazgató vezet. A nevelőtestület évente két alkalommal beszámoló értekezletet (negyedévi illetve háromnegyedévi), évente két alkalommal osztályozó értekezletet tart. Ezeken kívül a nevelőtestület tagjai alakuló értekezleten és tanévnyitó értekezleten, vala- mint a tanévzáró értekezleten vesznek részt. Szükség szerint rendkívüli értekezlet hívható össze, az intézmény életét jelentősen befolyásoló változások esetén, illetve az intézmény egészét érintő kérdésekben történő szavazás érdekében. Az értekezletek rendjét az éves munkaterv tartalmazza.
Nevelőtestület. Az intézményben olyan szervezeti struktúra működik, mely maximálisan biztosítja a kitűzött célok, felvállalt feladatok megvalósulását, melyre jellemző a célok elérésére való együttes törekvés, együttműködés, a megújulásra való képesség. A nevelőtestület többségére jellemző a nyitottság, a szakmai önképzés, szakmai igényesség fontosságának felismerése. Az egyéni ambíciók több nevelési területen megnyilvánulnak. Vannak, akik olyan emberi értékekkel és tudással rendelkeznek, hogy fel tudják vállalni a belső húzóerő szerepét. Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés. (Vezetői látogatások, ellenőrzések, értékelések - 2. sz. Melléklet) • A gyermekekért vállalt egyéni felelősség, pedagógiai igényesség; • Az együttműködés feltételeinek biztosítása (pl.: továbbképzéseken szerzett ismeretek átadása, intézményi demokratizmus elemzése, értékelése, megfelelő információs és kommunikációs rendszer működtetése, stb.); (felelős: ) • A testület pedagógiai önállóságának elősegítése munkamegosztással, differenciált feladatok megvalósításával, segítségnyújtással; (felelős: ) • A felkészülési idő tudatos kihasználása a nevelés színvonalának érdekében (óvodai dokumentumok ismerete); (felelős: ) • Nyelvi továbbképzések koordinálása (felelős: ); • A szakmai munkaközösségek munkájának koordinálása (felelős: ) • A programban felvállalt plusz feladatok, tevékenységek megvalósításában résztvevő pedagógusok munkájának segítése; (felelős: ) • Az óvoda felnőtt közössége munkahelyi életmódjával és munkájával pozitív mintát nyújtson az egészséges- és környezettudatos magatartásra, az ökológiai szemléletformálásra, az egészséges életmód szokásainak, az egészséges életvitel megalapozására. Fontos, hogy minden dolgozó tisztában legyen a fenntarthatóság jellemzőivel, és ez a tudatosság az óvoda minden tevékenységében megnyilvánuljon. • Fontos feladat a pedagógus-előmeneteli rendszer, a pedagógus-életpályamodell módosított részleteinek megismerése, a határidők betartása a törvény szerint: felkészülés, jelentkezés, portfólió összeállítása, feltöltése, szaktanácsadói látogatás, szakértői látogatás, portfólióvédés, összegző értékelés, sikeres minősítés vagy vizsga után előrelépés. Az idei nevelési évben 3 fő Gyakornok és 1 fő Ped I. besorolásban lévő óvodapedagógus jelentkeztetése történik meg minősítő vizsgára és eljárásra. 2 fő Gyakornok Ped. I. minősítő vizsgán és 1 fő Ped. II. Mesterpedagógus minősítési eljárásban vesz ...
Nevelőtestület. Pedagógiai asszisztens
Nevelőtestület. SZMK (Az osztályok szülőinek képviselői alkotják.) Osztályközösség DÖK tagok (Az osztályok tanulóinak képviselői alkotják.)