Pihenőidő mintaszakaszok

Pihenőidő. 1. A gépjárművezetőnek minden huszonnégyórás időszakban legalább tizenegy óra egybefüggő napi pihenőidőt kell tartania, ami hetenként maximum három alkalommal legalább kilenc egybefüggő órára csökkenthető, feltételezve, hogy a következő hét végéig ezzel egyenértékű pihenőidőt biztosítanak számára. Azokon a napokon, amikor a pihenőidő nem csökken le az 1. pont első fordulata szerint, azt két vagy három különálló időszakban lehet igénybe venni a huszonnégy órán belül, melyek közül az egyiknek legalább nyolc egybefüggő órának kell lennie. Ebben az esetekben a minimális pihenőidőt tizenkét órára kell felemelni. 2. Minden olyan harmincórás időszakra, amikor a járművön legalább két gépjárművezető van, mindegyik gépjárművezetőnek legalább nyolc óra egybefüggő napi pihenőidőt kell beiktatnia. 3. Minden héten az 1. és 2. pontban megnevezett pihenőidők egyikét heti pihenőidőként, összesen negyvenöt egybefüggő órára meg kell hosszabbítani. E pihenőidőt legalább harminchat egybefüggő órára lehet csökkenteni, ha azt a gépjárművezető a jármű rendes telephelyén vagy saját lakóhelyén tölti el, vagy legalább huszonnégy egybefüggő órára rövidíthető, ha azt máshol tölti el. Minden csökkentést az illető hetet követő harmadik hét vége előtt egybefüggően elöltött, azzal egyenértékű pihenőidővel kell kiegyenlíteni. 4. Az egyik héten kezdődő és a következő héten folytatódó heti pihenőidőt e két hét bármelyikéhez hozzá lehet kapcsolni. 5. A 6. Cikk 1. pontjának negyedik bekezdésében meghatározott személyszállításnál a heti pihenőidő átvihető a következő hétre, és hozzáadható ezen második hétre járó heti pihenőidőhöz. 6. A napi és/vagy heti pihenőidő csökkentéséért ellentételezésként eltöltött pihenőidőt hozzá kell kapcsolni egy legalább nyolc egybefüggő óra másik pihenőidőhöz, és azt az érintett személy kérésére a jármű telephelyén vagy a gépjárművezető lakóhelyén kell eltölteni. 7. A napi pihenőidő eltölthető álló (parkoló) járműben, amennyiben az fekvőhellyel ellátott és fix helyen parkol. 8. A fenti 1. pont rendelkezéseit, függetlenül, ha áru- és/vagy személyszállítást végző gépjárművezető komphajón vagy vasúton szállított járművet kísér, a napi pihenőidőt legfeljebb egy ízben meg lehet szakítani a következő feltételek teljesülésekor: biztosítják számára, hogy a napi pihenőidő szárazföldön eltöltött részét a napi pihenőidő komphajó fedélzetén vagy vasúton eltöltött része előtt vagy után igénybe vegye, a napi pihenőidő két része közötti időtartamnak a lehető legrövidebbnek kell ...
Pihenőidő. (1) A munkaközi szünet időtartamának és kiadási feltételeinek meg kell felelnie a közúti közlekedésről szóló törvényben foglaltaknak.81 (2)82
Pihenőidő. (1) Heti pihenőnap – a munkavállalót hetenként megillető pihenőidő. Az öt napos általá- nos munkarendet alapul véve a munkavállalónak minden héten két pihenőnap jár. Az általános munkarendtől eltérően – munkaidőkeret alkalmazása esetén – a pihenőnap munkahelyi kollektív szerződésben meghatározott szabályok keretei között – legfeljebb egy hónapra – részben összevontan is kiadható. (2) Két összevont pihenőnap akkor tekinthető kiadottnak, ha a munkavállaló egybefüggő szabadidejének hossza eléri a negyvenöt órát. 98 2003. évi módosítás 99 2005. évi bekerült új szöveg (3) A városi tömegközlekedésben és elővárosi forgalomban foglalkoztatott munkaválla- lóknál havonta legalább két alkalommal vasárnap kell kiadni a pihenőnapot, amelyhez legalább egy másik pihenőnapot kell kapcsolni.
Pihenőidő a) Napi pihenőidő: (1) A munkavégzés befejezése és az azt követő munkakezdés közötti egybefüggő időtar- tam, amelyet a munkáltató a munkavállaló részére pihenésre köteles biztosítani, amely idő alatt járművezető szabadon rendelkezik idejével.
Pihenőidő. (Mt. 123. § – 124/A. §) (1) A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani. (2) A munkavállalónak napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább nyolc óra pihenőidőt kell biztosítani a készenléti jellegű munkakörökben, a megszakítás nélküli és a többműszakos munkarendben, valamint az idénymunkát végzők esetében. (3) A munkavállalót hetente két pihenőnap illeti meg. Általános munkarend esetén ez a két pihenőnap szombat és vasárnap. (4) Munkaidő keret alkalmazása esetén a munkaidő beosztása alapján a pihenőnapok helyett hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható, amelybe a vasárnapnak bele kell esnie. 112 KSz 40. számú módosítása 113 KSz 40. számú módosítása 114 KSz 42. számú módosítása 115 KSz 40. számú módosítása 116 KSz 40. számú módosítása 117 KSz 40. számú módosítása 118 KSz 46. számú módosítása 119 KSz 46. számú módosítása 120 KSz 46. számú módosítása (5) Munkaidő keret alkalmazása esetén hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható: a) a készenléti jellegű munkakörökben,
Pihenőidő. A Munka törvénykönyv rendelkezése szerint miután a napi munkaidő meghaladja a 6 órát, a munkavállaló (közalkalmazott) részére legalább 20 perc munkaközi szünetet kell biztosí- tani, amely munkaidőn belül is kiadható, így az ebédidőt (minimum 20 perc, de maximum 30 perc) a fentiek szerint meghatározott munkaidő-beosztás (lásd 4.2. pont) keretében lehet igénybe venni. /Mt. 122.§/ A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között 11, de legalább 8 óra pihenőidőt kell biztosítani. A készenlétet követően lehet kevesebb is a pihenőidő. /Mt. 123.§/ A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. Az általánostól eltérő munkaidő-beosztásban foglalkoztatott /lásd 4.2.2. pont/ közalkalma- zottnak hetenként legalább 42 órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő jár, melybe vasár- napnak vagy egy másik teljes naptári napnak bele kell esnie, azonban kéthetente (havonta) összevontan is kiadható, de egy pihenőnap vasárnap történő kiadása kötelező. /Mt. 124.§/ A munkavállalónak nem kell munkát végeznie: január 1., március 15., Húsvét hétfő, május 1., Pünkösd hétfő, augusztus 20., október 23., november 1., december 25 - 26 munkaszüneti napokon. /Ez alól kivétel a 4.2.2. pontban meghatározott munkakörben foglalkoztatott köz- alkalmazott. / /Mt. 125.§/

Related to Pihenőidő

  • Egyszeri díjak Az egyszeri díjak fajtáját és mértékét a 2/b számú melléklet tartalmazza.

  • Tulajdonjog-fenntartás 6.1. Szállító a leszállított termékekre vonatkozó tulajdonjogát a teljes vételár és járulékai (pl. ÁFA, esetleges csomagolási, szállítási költség) kiegyenlítéséig fenntartja, amit jogosult, de nem köteles a Hitelbiztosítéki Nyilvántartásba bevezetni. Fizetési késedelem vagy egyéb súlyos szerződésszegés esetén az Szállító felszólítására a Vevő köteles saját költségén az Szállító által megjelölt helyre 2 munkanapon belül visszaszolgáltatni azokat a termékeket, amelyekre tekintettel az Szállító tulajdonjogát fenntartotta. Amennyiben a felszólítás kézhezvétele után a Vevő a termékeket 2 munkanapon belül nem képes kifogástalan műszaki állapotban és eredeti hibátlan csomagolásban visszaszállítani, köteles az áru számla szerinti bruttó értékét azonnal, de legkésőbb a számlán szereplő fizetési határidőig kiegyenlíteni. 6.2. A tulajdonjog fenntartással eladott termékeket a Vevő csak abban az esetben alakíthatja át, dolgozhatja fel, egyesítheti vagy vegyítheti más dologgal, amennyiben ezt Szállító külön megállapodásban jóváhagyta. 6.3. A tulajdonjog fenntartás alá tartozó termékek Vevő általi viszonteladása esetén a viszonteladási vételár teljes összegét a Vevő az Szállítóra engedményezi. A Vevő az engedményezésről köteles az ügyfelét azonnal értesíteni, amely értesítést köteles egyidejűleg az Szállító részére is megküldeni. A Vevő köteles továbbá az engedményezett viszonteladási vételár behajtásához szükséges összes információt az Szállító részére átadni. 6.4. A tulajdonjog fenntartás időtartama alatt tilos a termék zálogjoggal terhelése vagy egyéb megterhelése. 6.5. A Vevő köteles a Szállítót harmadik személy által indított, a tulajdonjogi fenntartással korlátozott terméket érintő bármely peres-, nem peres eljárásról haladéktalanul értesíteni. A Szállító ez által keletkező beavatkozási költségeit a Vevő viseli.

  • Panaszkezelés A Biztosító biztosítja, hogy az ügyfél és a fogyasztói érdekképviseleti szervek (a továbbiakban: ügyfél) a biztosító, az általa alkalmazott vagy megbízott ügynök vagy - adott termék kapcsán - általa megbízott kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát közölhesse. A biztosítási szerződéssel kapcsolatban felmerülő panaszok kezelésével a Biztosító Titkársága foglalkozik: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xx 16.; Telefon: 000 000 0000; Fax: 000 000 0000 - személyesen a székhelyén nyitvatartási időben (H-Cs: 8-17 óra között, P: 8-15 óra között); - telefonon a Biztosító 061 297 1846 telefonszámán, hétfői munkanapokon 8 óra és 20 óra között, a többi munkanapon 8 óra és 16 óra között. - személyesen vagy más által átadott írásbeli panasz a Biztosító székhelyén nyitvatartási időben (H-Cs: 8-17 óra között, P: 8-15 óra között); - postai úton a 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xx 00. xxxxx; - telefaxon: 06 1 461 0624; - elektronikus eléréssel – üzemzavar esetén más elérést biztosítva - xxxx.xx@xxxxxx.xxx elektronikus levelezési címen. Fenti telefon- email és fax elérhetőségeken keresztül lehetőség van a személyes panasz ügyintézés céljából időpont előzetes foglalásra. A Biztosító az időpontot legfeljebb 5 munkanapon belüli időpontra köteles visszaigazolni. A Biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő 30 napon belül megküldi az ügyfélnek. a) Pénzügyi Békéltető Testület eljárását lehet kezdeményezni a fogyasztónak minősülő Ügyfél biztosítási jogviszonyának létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén (székhely: 1054 Budapest, Xxxxxxxxx xxx 0., Ügyfélszolgálat címe: 1013. Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési címe: H-1525 Budapest, BKKP Pf. 172, telefon: +00-00-000-000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx, meghallgatások helyszíne: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00 szám alatti Capital Square irodaház, internetes elérhetősége: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx); Biztosító általános alávetési nyilatkozatot a PBT előtt nem tett. Ennek ellenére a Pénzügyi Békéltető Testület eljáró tanácsa egyezség hiányában akkor is kötelezést tartalmazó határozatot hozhat, ha a kérelem megalapozott és a fogyasztónak minősülő ügyfél érvényesíteni kívánt igénye - sem a kérelemben, sem a kötelezést tartalmazó határozat meghozatalakor - nem haladja meg az egymillió forintot. b) Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ eljárását lehet kezdeményezni, amennyiben a fogyasztónak minősülő Ügyfél pénzügyi fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén benyújtott panaszát a Biztosító elutasítja (Székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39, levelezési címe: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, telefon: + 00 00 000 000, e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx, internetes elérhetősége: xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx); c) bíróság eljárását kezdeményezheti bármely jogvita esetén, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti. Fenti eljárások megindításához szükséges nyomtatványok és alapvető információk az alábbi linken érhetőek el: xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxx-xxxxxx/xxx-xxxxxxx-xx- penzugyi-panaszunk-van/vitarendezesi-forumok. A formanyomtatványok a Biztosító Ügyfélszolgálatán is elérhetőek. Fogyasztó továbbá Biztosító fenti elérhetőségein kérheti ezen nyomtatványok költségmentes megküldését is. Felhívjuk továbbá Fogyasztónak minősülő Ügyfeleink figyelmét, hogy a Magyar Nemzeti Bank a biztosításokkal foglalkozó weboldalát - xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxx - azzal a céllal hozta létre, hogy a pénzügyi termékeket vagy szolgáltatásokat igénybe vevő fogyasztókat támogassa egyrészt általános, széleskörű tájékoztatással, másrészt panaszaik vagy jogsérelmeik orvoslásával. Biztosító weboldalán a Panaszkezelési Szabályzat letölthető formában elérhető: xxxx://xxxxxx- xxxxxxxxxx.xx/xxx/xxxxxxxxxxxxxx_xxxxxxxxxx.xxx

  • Tulajdonjog fenntartása OROSházaGLAS Kft. fenntartja a tulajdonjogát az általa szállított vagy előállított árukon egészen addig, amíg a megrendelő minden anyagi kötelezettségét nem teljesíti. A vevő köteles meggyőződni arról, hogy az áruk könnyen azonosíthatók maradjanak, és visel minden kockázatot az elvesztésükért vagy értékcsökkenésükért, miután az eladó átadja neki azokat. A megrendelő köteles OROSházaGLAS Kft. tulajdonjogának fenntartásához szükséges formai előírások betartására. Amennyiben harmadik személyek az árun zálogjogot vagy egyéb jogot érvényesítenek, köteles a megrendelő arra, hogy OROSházaGLAS Kft. tulajdonjogát érvényesítse és OROSházaGLAS Kft-t erről késedelem nélkül értesítse. A megrendelő jogosult arra, hogy rendes üzletmenet keretei között a tulajdonjog fenntartással terhelt árut harmadik személynek elidegenítse, illetve feldolgozza. A megrendelő nem tehet az árura vonatkozóan más rendelkezést, különösképpen nem jogosult az árut zálogba adni vagy az árura nézve biztosítéki tulajdon-átruházásra vonatkozó rendelkezést tenni. A megrendelő az áru harmadik személyre történő átruházására csak tulajdonjog-fenntartás mellett jogosult, kivéve, ha az áru átadása azonnali fizetés ellenében történik, és a megrendelő által kapott vételár legalább OROSházaGLAS Kft.-vel szemben fennálló vételár összegét eléri, ebben az esetben OROSházaGLAS Kft. tulajdonjog-fenntartási joga kiterjed a megrendelő által kapott vételárra, de csak OROSházaGLAS Kft.-vel szemben fennálló vételár mértékében. A megrendelő ezennel minden olyan követelését átruházza OROSházaGLAS Kft-re, amely a tulajdonjog-fenntartással terhelt áru harmadik személynek történő elidegenítéséből ered, valamint átruházza OROSházaGLAS Kft-re az ezzel kapcsolatosan megszerzett biztosítékokat is, és OROSházaGLAS Kft. ezennel a fent említett követelések és biztosítékok átruházását elfogadja. Az ezzel kapcsolatosan felmerülő díjakat és illetékeket a megrendelő köteles viselni. A megrendelő ezúton arról is biztosítja OROSházaGLAS Kft-t, hogy áruinak harmadik személyre történő átruházásából eredő követeléseit még eddig nem ruházta át senkire, vagyis azok felett szabadon rendelkezni jogosult. OROSházaGLAS Kft. kötelezi magát arra, hogy az imént említett módón ráruházott követeléseket nem hajtja be addig, amíg a megrendelő a fizetési kötelezettségeit szabályszerűen teljesíti. A megrendelő köteles OROSházaGLAS Kft. ilyen irányú kérésére az adósát a megtörtént követelés átruházásról bizonyítható módon értesíteni, és OROSházaGLAS Kft. felé minden olyan információt közölni, amely a követelés behajtásához szükséges, valamint OROSházaGLAS Kft. számára minden ezzel kapcsolatos dokumentumot megküldeni. A megrendelő kötelezi magát továbbá arra, hogy minden olyan cselekményt és nyilatkozatot megtegyen, amely a követelés-átruházás érvényességéhez szükséges. OROSházaGLAS Kft. ilyen irányú kérésére a megrendelő köteles a formai előírások betartását igazolni. A tulajdonjog-fenntartással terhelt áruk megrendelő általi feldolgozása, átalakítása vagy beépítése minden esetben OROSházaGLAS Kft. javára történik. Amennyiben a tulajdonjog-fenntartással terhelt áru más, nem OROSházaGLAS Kft. tulajdonát képező dologgal feldolgozásra vagy ilyen dologba beépítésre kerül, vagy azzal olyan módon vegyül, hogy elválasztásukra nincs mód, OROSházaGLAS Kft. társtulajdont szerez az újonnan előállt dolgon, méghozzá OROSházaGLAS Kft. tulajdonában álló dolog és a másik dolog értékének arányában. Amennyiben OROSházaGLAS Kft tulajdonában álló áru egy másik ingó dologgal egyesülve egy új dolgot képez és ez az újonnan létrejött dolog jogilag fő dolognak minősül, a felek egyetértenek abban, hogy a megrendelő OROSházaGLAS Kft.-re arányos tulajdonrészt ruház át, ha a fő dolog a megrendelő tulajdonában áll. Ebben az esetben a megrendelő köteles a tulajdonjogot OROSházaGLAS Kft. számára gyakorolni és szükség szerint megvédeni. A vételár teljes kiegyenlítéséig az eladót akadálytalan bejárás illeti meg a vevő helységébe a ki nem fizetett áruk visszaszerzésére.

  • Díjreklamáció Ha az Előfizető a Szolgáltató által felszámított bármely díj összegét vitatja (a továbbiakban: díjreklamáció), a Szolgáltatónak kell bizonyítania, hogy a számlázási rendszerén alapuló díj megállapítása helyes és hibátlan volt. A Szolgáltató a díjreklamációt haladéktalanul nyilvántartásba veszi, annak tartalmát megvizsgálja és legfeljebb 30 napon belül tájékoztatja az Előfizetőt megállapításairól. E határidő elmulasztása esetén a Szolgáltató a díjreklamáció rendezéséig nem jogosult az Egyedi Előfizetői Szerződést az Előfizető díjtartozása miatt felmondani, feltéve, hogy az Előfizető az esedékes nem vitatott, illetve a továbbiakban felmerülő nem vitatott díjakat határidőben megfizeti. Ha az Előfizető a díjreklamációt a díjfizetési határidő lejárta előtt nyújtja be a Szolgáltatóhoz, és a bejelentést a Szolgáltató nem utasítja el legfeljebb 5 napon belül, a díjreklamációval érintett díjtétel vonatkozásában a díjfizetési határidő a díjreklamáció rendezésének időtartamával meghosszabbodik. Lejárt befizetési határidejű számlára benyújtott reklamációnak a fizetésre nincs halasztó hatálya. Díjreklamáció rendezésének az időtartam minősül, amíg a vita megoldása a Xxxxx között marad. Amennyiben bármelyik Fél harmadik felet von be a díjreklamáció rendezésébe, ez az időszak lezárul, s a Felek jogosultak a jelen ÁSZF alapján őket megillető további lehetőségeket igénybe venni. Ha a Szolgáltató az Előfizető díjreklamációjának helyt ad, havi díjfizetési kötelezettség esetén a következő havi elszámolás alkalmával, egyébként a bejelentés elbírálásától számított 30 napon belül a díjkülönbözetet és annak a díj befizetésének napjától járó kamatait az Előfizető számláján jóváírja, vagy a díjkülönbözetet és annak kamatait az Előfizető részére visszafizeti. A díjkülönbözet jóváírása vagy visszafizetése esetén az Előfizetőt megillető kamat mértéke megegyezik a Szolgáltatót az Előfizető díjfizetési késedelme esetén megillető kamat mértékével. A túlfizetést, díjkülönbözetet a Szolgáltató kizárólag banki átutalás vagy belföldi postautalvány útján téríti vissza. Az Előfizetőnek a Szolgáltató díjreklamációra vonatkozó megállapításait tartalmazó értesítés kézhezvételét, illetve visszaigazolt megérkezését követően 15 nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy értesítse a Szolgáltatót arról, hogy: a) nem fogadja el a Szolgáltatónak a számla helyességére vonatkozó bizonyítékait; b) a díjreklamáció eredményeinek megfelelő, a következő esedékes számlán szereplő összeget, mely az esetleges késedelmi kamatokat is tartalmazza, a számlán feltüntetett határidőig nem egyenlíti ki; c) jogorvoslati eljárást kezdeményez. Ezen nyilatkozat hiányában a Szolgáltató – a díjtartozásra vonatkozó szabályok egyidejű alkalmazása mellett – a tartozás behajtása érdekében fizetési meghagyással élhet, illetve peres eljárást kezdeményezhet. Az Előfizető díjreklamációjának elutasítása esetén jogosult a területileg illetékes hírközlési hatóság vizsgálatát kérni, vagy a Szolgáltató elutasításának kézhezvételét követő 30 napon belül – a Szolgáltató egyidejű értesítése mellett – az illetékes bírósághoz fordulni. Ha az Előfizető a reklamált díjtartozást követően esedékes díjakat sem egyenlíti ki, akkor díjtartozás miatt a Szolgáltató az Előfizető által igénybe vett szolgáltatást a reklamáció jogerős elbírálásáig korlátozhatja. Ha az Előfizető egy már befizetett számla összege ellen reklamál – a számla teljesítését követő egy éven belül –, és a reklamáció megalapozott, akkor a Szolgáltató a tévesen felszámított összeget, a fizetési határidőtől számított kamatokkal együtt visszatéríti az Előfizető részére. Az Előfizető kérésére a Szolgáltató biztosítja, hogy az Előfizető – az adatkezelési szabályok figyelembevételével –, a kezelt adatok törléséig díjmentesen megismerhesse a fizetendő díj számításához szükséges forgalmazási és számlázási adataira vonatkozó kimutatást. A Szolgáltató az Előfizető kérésére a fenti bekezdésben foglalt adatokat évente legfeljebb három alkalommal nyomtatott formában, illetve az Előfizető kérésének megfelelően elektronikus formában, díjmentesen átadja. Ha a díj számításához szükséges forgalmazási és számlázási adatokra vonatkozó kimutatásokból megállapítható, hogy a díjreklamációra a Szolgáltató érdekkörében felmerült körülmény adott okot, úgy abban a naptári évben, amikor az első ilyen díjreklamáció bekövetkezett, a Szolgáltató az adatokat korlátlan számú alkalommal köteles az Előfizető számára díjmentesen átadni. Egyebekben a díjreklamációra is a panaszbejelentésre és kezelésre vonatkozó általános szabályok irányadók.

  • Biztosított személyek A Biztosított jármû utasterében utazó személyek, kivéve az autóbusz utasait. Ha a Biztosított jármûben a baleset idején az engedélye- zettnél többen utaztak, a személyenként fizetendő bal- esetbiztosítási összeg arányosan csökken.

  • Felhasználási Feltételek 2.1. A Vásárló a Honlapot a saját kockázatára használja. A Szolgáltató a szerződésszegésért való felelősségen túlmenően nem vállal felelősséget a használat során bármely okból bekövetkező vagyoni és nem vagyoni kárért. A Szolgáltató nem felel a Xxxxxxx által tanúsított magatartásért, valamint az általa közzétett, vagy közzétenni megkísérelt tartalmakért. 2.2. A Vásárló a Honlap használata során az általa megadott adatok valóságáért, pontosságáért és érvényességéért felelősséggel tartozik. A Vásárló köteles gondoskodni arról, hogy a Honlap használata során harmadik személyek jogait és törvényes érdekeit vagy a jogszabályokat se közvetlenül, se közvetett módon ne sértse. A Vásárló felel a saját és az érdekkörébe tartozó személyek magatartásáért különösen, de nem kizárólagosan a vásárlási folyamat és a Termék rendeltetésszerű használata körében. A Vásárló tudomással bír arról, hogy bizonyos tartalmakra, termékekre, szolgáltatásokra országonként eltérő jogszabályok vonatkozhatnak. A Szolgáltató nem felel azért, ha a Honlap használatával a Vásárló személyes joga, az állandó lakhelyének vagy tartózkodási helyének joga vagy egyéb, alkalmazandó jog szerint jogsértést valósít meg. 2.3. A Szolgáltató együttműködik az illetékes hatóságokkal a jogsértések felderítése céljából. A Vásárló által a Honlap használata során esetlegesen elérhetővé tett tartalmat a Szolgáltató jogosult, de nem köteles ellenőrizni, és a közzétett tartalmak tekintetében a Szolgáltató jogosult, de nem köteles jogellenes tevékenység folytatására utaló jeleket keresni. 2.4. A Honlap és szolgáltatási oldalai olyan kapcsolódási pontokat (linkeket, bannereket) tartalmazhatnak, amelyek más szolgáltatók oldalaira vezet(het)nek. Ezen szolgáltatók tevékenységéért, az általuk üzemeltetett honlapok tartalmáért, adatkezelési és adatvédelmi gyakorlatáért a Szolgáltató nem felel. 2.5. Amennyiben a Vásárló a Honlapon kifogásolható tartalmat észlel, köteles azt haladéktalanul jelezni a Szolgáltatónak. Ha a Szolgáltató jóhiszemű eljárása során a jelzést megalapozottnak találja, jogosult az információ haladéktalan törlésére, vagy annak módosítására. 2.6. Amennyiben a Vásárló megsérti a jelen ÁSZF-ben foglalt rendelkezéseket, úgy a Szolgáltató – jogai és törvényes érdekei érvényesítése egyéb módjainak fenntartása mellett – jogosult figyelmeztetést küldeni a Vásárló részére, a Vásárló felhasználói fiókját felfüggeszteni vagy törölni, időlegesen vagy véglegesen megszüntetni a Honlaphoz való hozzáférését, megakadályozni a Vásárló IP címét használó eszközök Honlaphoz történő csatlakozását, megkeresni a Vásárló internetszolgáltatóját a Honlaphoz való hozzáférés blokkolása érdekében. A Vásárló tudomásul veszi, hogy jogsértése esetén a Szolgáltató a jelen ÁSZF-ben meghatározott irányadó jogon túlmenően a Vásárló személyes joga vagy bármely egyéb, alkalmazható jog által biztosított igényérvényesítési lehetőséggel élhet. 2.7. A Szolgáltató jogosult a jelen ÁSZF alapján létrejött szerződésből fakadó jogait, illetve követeléseit egyoldalú intézkedésével (nyilatkozatával) másra átruházni. A Vásárló a továbbiakban is hivatkozhat azokra a kifogásokra, illetve beszámíthatja azokat az ellenköveteléseket, amelyek az átruházásról szóló értesítéskor már fennállt jogalapon a Szolgáltatóval szemben keletkeztek. A Szolgáltató előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül a Vásárló nem jogosult a jelen ÁSZF alapján létrejött szerződésből fakadó jogainak, illetve követeléseinek átruházására. 2.8. A Szolgáltató a távolsági kommunikációért díjat nem számít fel. A Vásárló internet szolgáltatója vagy bármely hatóság, szervezet által a Honlaphoz történő hozzáférés esetére felszámított díj, költség a Vásárlót terheli.

  • Fagyasztott élelmiszerek megromlása Biztosítási eseménynek minősül, ha a fagyasztószekrényben, mélyhűtőládában, 0 °C hőmérséklet alatt tárolt élelmiszerek áramkimaradás következtében megromlanak.

  • Visszakapcsolási díj Amennyiben a szolgáltatás az Előfizető kérésére, vagy egyéb, az Előfizető érdekkörébe eső okból kifolyólag szünetelt, vagy korlátozásra került és az Előfizető a szolgáltatás helyreállítását kéri, visszakapcsolási díj fizetendő, ha a visszakapcsoláshoz a Szolgáltató helyszíni intézkedése szükséges.

  • Előtörlesztési díj a Szerződésben megállapított teljesítési határidő előtti részleges vagy teljes törlesztés esetén, az előtörlesztéssel kapcsolatban a Hitelintézetnél felmerült adminisztrációs, technikai költségek megtérítéseként felszámított átalány jellegű díj, melynek mértéke az előtörlesztett tőkeösszeg százalékában a Szerződésben kerül megállapításra, megfizetése az előtörlesztéssel egyidejűleg esedékes. Eltérő megállapodás hiányában mértékére az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó hatályos Hirdetmény az irányadó