Szerződésszegés a szolgáltató részéről mintaszakaszok

Szerződésszegés a szolgáltató részéről. A szolgáltató részéről szerződésszegésnek minősül, ha

Szerződésszegés a szolgáltató részéről. A szolgáltató szerződésszegő magatartásának eseteit a Tszt. 49. § (1) bekezdése az alábbiak szerint sorolja fel:

Szerződésszegés a szolgáltató részéről. A Szolgáltató részéről szerződésszegésnek minősül, ha a jelen szerződésben és az Üzletszabályzatban foglalt kötelezettségeit nem teljesíti.

Szerződésszegés a szolgáltató részéről. A Szolgáltató szerződésszegést követ el, amennyiben az ÁSZF-ben foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget. A Szolgáltató a szolgáltatási szerződés megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

Szerződésszegés a szolgáltató részéről. A Szolgáltató szerződésszegést követ el, amennyiben a szolgáltatási szerződéseiben vállalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, különösen, (de nem kizárólag) - nem biztosítja a szolgáltatás mennyiségi és minőségi teljesítését (a víziközművek teljesítőképességét figyelembe véve); - nem értesíti az előírt határidőben a felhasználót a karbantartási, felújítási vagy fejlesztési munkák miatti szünetelés időpontjáról és várható időtartamáról, illetve nem biztosít ideiglenes ellátást; - nem végzi el a vízmérők időszakos hitelesítését [cseréjét]; - a szolgáltatás minősége és a szolgáltatás színvonala a jogszabályokban, a működési engedélyében, az üzemeltetési szerződésben vagy az üzletszabályzatában előírtaknak nem felel meg, - a szolgáltatást a szerződésben rögzített időpontban nem kezdi meg, vagy jogellenesen szünetelteti, - neki felróható módon olyan fogyasztásmérőt üzemeltet, amely érvényes hitelesítéssel vagy kalibrációval nem rendelkezik, és annak hitelesítésére vagy kalibrálására jogszabály vagy szerződés a víziközmű-szolgáltatót kötelezi, - az üzletszabályzatban foglalt egyéb kötelezettségeit nem teljesíti. A Felhasználó felmerült és igazolt kárát a Szolgáltató fogyasztási hely szerint illetékes szervezeti egységénél írásban jelentheti be. A Szolgáltató a szolgáltatási szerződés megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelősséggel tartozik.

Szerződésszegés a szolgáltató részéről. A Szolgáltató szerződésszegést követ el, amennyiben a szolgáltatási szerződéseiben vállalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, különösen, (de nem kizárólag) - nem biztosítja a szolgáltatás mennyiségi és minőségi teljesítését (a víziközművek teljesítőképességét figyelembe véve); - nem értesíti a fogyasztókat az előre látható, műszaki okok miatti korlátozás, szüneteltetés esetén, illetve nem biztosít ideiglenes ellátást; - nem végzi el a vízmérők időszakos hitelesítését [cseréjét]; A Szolgáltató a szolgáltatási szerződés megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelősséggel tartozik. A Fogyasztó felmerült és igazolt kárát a Szolgáltató fogyasztási hely szerint illetékes szervezeti egységénél írásban jelentheti be.

Szerződésszegés a szolgáltató részéről. A szolgáltató részéről szerződésszegésnek minősül, ha • nem értesíti az előírt határidőben a felhasználót a karbantartási, felújítási vagy fejlesztési munkák miatti szünetelés időpontjáról és várható időtartamáról, • a szolgáltatás minősége és a szolgáltatás színvonala a jogszabályokban, a működési engedélyében, az üzemeltetési szerződésben vagy az üzletszabályzatában előírtaknak nem felel meg, • a szolgáltatást a szerződésben rögzített időpontban nem kezdi meg, vagy jogellenesen szünetelteti, • neki felróható módon olyan fogyasztásmérőt üzemeltet, amely érvényes hitelesítéssel nem rendelkezik, és annak hitelesítésére jogszabály vagy szerződés a szolgáltatót kötelezi, • az Üzletszabályzatban foglalt egyéb kötelezettségeit nem teljesíti.

Szerződésszegés a szolgáltató részéről. Az Szolgáltató szerződésszegést követ el a 12.1. pontban leírtak szerint.

Szerződésszegés a szolgáltató részéről. Közüzemi szerződésszegő magatartás a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 49.§. (1) bekezdése és Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése 20/2012. (IV.12.) 19.§ foglaltak alapján az alábbiak: • a távhőszolgáltatást a közüzemi szerződésben meghatározott időpontban nem kezdi meg; • a távhőt nem a közüzemi szerződésben meghatározott, illetőleg nem a tőle elvárható módon szolgáltatja; • a távhő felhasználó részére történő szolgáltatását nem hitelesített mérőeszköz használatával végzi; • a távhőszolgáltatás előre tervezhető munkák miatti szüneteltetéséről a felhasználót az üzletszabályzatban, vagy a közüzemi szerződésben előírt módon és időben nem értesíti; • felróható magatartása folytán a távhőszolgáltatás megszűnik, vagy azt a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 40-41.§- okban foglaltakon túlmenően szünetelteti, vagy korlátozza; • A távhőszolgáltatás felfüggesztése esetén a felfüggesztési ok megszüntetésére vonatkozó írásbeli értesítés kézhezvételét követő munkanapon a felhasználó részére a távhőszolgáltatást nem kezdi meg.