Common use of Tartós egészségkárosodás (rokkantság) Clause in Contracts

Tartós egészségkárosodás (rokkantság). 14.1.1 Ha a baleset napjától számított egy éven belül meg- állapítható, hogy a baleset következményeként a biztosított egészsége, testi vagy szellemi teljesítőképessége tartósan károsodott (rokkant marad), a biztosító a szerződésben meghatározott biztosítási összegnek a rokkantsági fok alap- ján megállapított százalékát, de legfeljebb a biztosítási ösz- szeget fizeti ki. A rokkantság fokát az alábbiak szerint kell megállapítani: Testrészek egészségkárosodása: Térítés: Egy kar vállizületből való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 70% Egy kar könyökizület felettig való elvesztése vagy teljes működésképtelensége 65% Egy kar könyökizület alatt való elvesztése vagy teljes működésképtelensége 60% Egy kéz teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 55% Egy hüvelykujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 20% Egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége 10% Bármely más ujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége 5% Egy láb combközép felettig való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 70% Egyik láb combközépig való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 60% Egy láb térd alatt való elvesztése vagy teljes működésképtelensége 50% Egyik láb lábszár közepéig való elvesztése vagy teljes működésképtelensége 45% Egyik lábfej teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 40% Egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 5% Bármely másik lábujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége 2% Mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100% Egyik szem látóképességének teljes elvesztése 50% Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60% Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 30% A szaglóérzék teljes elvesztése 10% Az ízlelőképesség teljes elvesztése 5% 14.1.2 Az előző pontból adódó egészségkárosodási szá- zalékok összegződhetnek, de nem haladhatják meg a 100%-ot. Ennek megfelelően tehát amennyiben a szer- ződés hatálya alatt több biztosítási esemény is bekövet- kezik és ezáltal az egészségkárosodási százalékok együt- tesen a 100%-ot meghaladják, vagy egy biztosítási ese- mény kapcsán az egészségkárosodási százalékok összeg- ződnek és a 100%-ot meghaladják, úgy a biztosító szol- gáltatásának felső határa minden esetben a biztosítási összeg. Egyes testrészek vagy érzékszervek részbeni elvesztése illetve részbeni működésképtelensége esetén az előző pontban megadott egészségkárosodási százalékok meg- felelő hányadát kell figyelembe venni. Ha a rokkantság foka az egészségkárosodási tábla alap- ján nem állapítható meg, a baleseti szolgáltatást aszerint kell megállapítani, hogy a testi vagy szellemi működő- képesség orvosi szempontból milyen mértékben csök- kent. A maradandó egészségkárosodás mértéke függet- len a biztosított foglalkozásától és egyéb tevékenységétől, a biztosító a bármely munkavégzést akadályozó egész- ségkárosodást veszi figyelembe. A tartós egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosa állapítja meg. 14.1.3 Ha a biztosított a biztosító orvosa által megállapított tartós egészségkárosodás mértékével nem ért egyet, saját maga is szerezhet be orvosi véleményt. Amennyiben az a biztosító orvosának véleményétől eltér, független, mindkét fél által elismert orvosszakértőt kell felülvizsgálatra felkérni. A független orvosszakértői felül- vizsgálattal kapcsolatban felmerülő költségeket (utazás, honorárium) a biztosító csak abban az esetben viseli, ha az orvosszakértő magasabb egészségkárosodási száza- lékot állapított meg, vagy ha a felülvizsgálatot a biztosító kérte. 14.1.4 A baleset utáni első évben a rokkantsági kifizetésre csak akkor kerülhet sor, ha a baleset következményei orvosi szempontból egyértelműen tisztázottak. Miután a biztosító fizetési kötelezettsége megállapítást nyert, a biztosított előlegként követelheti a biztosítótól a tényállás alapján neki az ebben az időpontban megállapítható káro- sodási fok szerint járó kifizetést. 14.1.5 Amennyiben a tartós rokkantság foka nem tisztá- zott egyértelműen, mind a biztosítottaknak, mind a biztosí- tónak joga van a baleset napjától számított 4 évig éven- ként a rokkantság fokának újbóli megállapítását kérni. Ha a felülvizsgálat magasabb rokkantsági fokot állapít meg, a biztosító ennek megfelelően térít. Ha a felülvizsgálat ala- csonyabb rokkantsági fokot állapít meg, a biztosítottnak nem kell a korábban kifizetett és a felülvizsgálaton meg- állapított alacsonyabb szolgáltatás különbségét a biztosí- tónak visszatérítenie.

Tartós egészségkárosodás (rokkantság). 14.1.1 17.1.1. Ha a baleset napjától számított egy éven belül meg- állapíthatómegállapítható, hogy a baleset következményeként következménye- ként a biztosított egészsége, testi vagy szellemi teljesítőképessége tartósan károsodott (rokkant marad), a biztosító a szerződésben meghatározott biztosítási összegnek a rokkantsági fok alap- ján megállapított alapján meg- állapított százalékát, de legfeljebb a biztosítási ösz- szeget összeget fizeti ki. A rokkantság fokát az alábbiak szerint kell megállapítani: Testrészek egészségkárosodása: Térítés: Egy kar vállizületből való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 7070 % Egy kar könyökizület felettig való elvesztése vagy teljes működésképtelensége 6565 % Egy kar könyökizület alatt való elvesztése vagy teljes működésképtelensége 6060 % Egy kéz teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 5555 % Egy hüvelykujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 2020 % Egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége 1010 % Bármely más ujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége 55 % Egy láb combközép felettig való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 7070 % Egyik láb combközépig való teljes elvesztése elvesztése, vagy teljes működésképtelensége 6060 % latban felmerülő költségeket (utazás, honorárium) a biztosító csak abban az esetben viseli, ha az Egy láb térd alatt való elvesztése orvosszakértő magasabb egészségkárosodási százalékot állapított meg, vagy ha a felülvizsgálatot vagy teljes működésképtelensége 5050 % a biztosító kérte. Egyik láb lábszár közepéig való elvesztése vagy teljes működésképtelensége 4545 % 17.1.4. A baleset utáni első évben a rokkantsági kifize- tésre csak akkor kerülhet sor, ha a baleset követ- Egyik lábfej teljes elvesztése kezményei orvosi szempontból egyértelműen tisz- tázottak. Miután a biztosító fizetési kötelezettsége vagy teljes működésképtelensége 40% Egyik nagylábujj teljes elvesztése 40 % megállapítást nyert, a biztosított előlegként köve- telheti a biztosítótól a tényállás alapján neki az eb- ben az időpontban megállapítható károsodási fok vagy teljes működésképtelensége 55 % szerint járó kifizetést. Bármely másik lábujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége 22 % 17.1.5. Amennyiben a tartós rokkantság foka nem tisz- tázott egyértelműen, mind a biztosítottaknak, mind Mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100100 % a biztosítónak joga van a baleset napjától számított 4 évig évenként a rokkantság fokának újbóli Egyik szem látóképességének teljes elvesztése 5050 % megállapítását kérni. Ha a felülvizsgálat magasabb rokkantsági fokot állapít meg, a biztosító ennek Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 6060 % megfelelően térít. Ha a felülvizsgálat alacsonyabb rokkantsági fokot állapít meg, a biztosítottnak nem Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 3030 % kell a korábban kifizetett és a felülvizsgálaton meg- állapított alacsonyabb szolgáltatás különbségét a A szaglóérzék teljes elvesztése 1010 % biztosítónak visszatérítenie. Az ízlelőképesség teljes elvesztése 5%5 % 17.1.6. Ha a biztosított halála - a balesetet követő egy éven belül a balesetből kifolyólag következik be, rokkantsági szolgálta- 14.1.2 17.1.2. Az előző pontból adódó egészségkárosodási szá- zalékok összegződhetnek, de nem haladhatják meg a 100%-ot. Ennek megfelelően tehát amennyiben a szer- ződés szerződés hatálya alatt több biztosítási esemény is bekövet- kezik bekövetkezik és ezáltal az egészségkárosodási százalékok együt- tesen együttesen a 100%-ot meghaladják, vagy egy biztosítási ese- mény esemény kapcsán az egészségkárosodási egészség- károsodási százalékok összeg- ződnek összegződnek és a 100%-ot 100%- ot meghaladják, úgy a biztosító szol- gáltatásának szolgáltatásának felső határa minden esetben a biztosítási összeg. Egyes testrészek vagy érzékszervek részbeni elvesztése el- vesztése, illetve részbeni működésképtelensége esetén az előző pontban megadott egészségkárosodási egészségkáro- sodási százalékok meg- felelő megfelelő hányadát kell figyelembe figye- lembe venni. Ha a rokkantság foka az egészségkárosodási tábla alap- ján táb- la alapján nem állapítható meg, a baleseti szolgáltatást szolgál- tatást aszerint kell megállapítani, hogy a testi vagy szellemi működő- képesség működőképesség orvosi szempontból milyen mértékben csök- kentcsökkent. A maradandó egészségkárosodás egész- ségkárosodás mértéke függet- len független a biztosított foglalkozásától fog- lalkozásától és egyéb tevékenységétől, a biztosító a bármely munkavégzést akadályozó egész- ségkárosodást egészségká- rosodást veszi figyelembe. A tartós egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosa állapítja meg. 14.1.3 17.1.3. Ha a biztosított a biztosító orvosa által megállapított megálla- pított tartós egészségkárosodás mértékével nem ért egyet, saját maga is szerezhet be orvosi véleménytvéle- ményt. Amennyiben az a biztosító orvosának véleményétől véle- ményétől eltér, független, mindkét fél által elismert orvosszakértőt kell felülvizsgálatra felkérni. A független orvosszakértői felül- vizsgálattal kapcsolatban felmerülő költségeket (utazásfelülvizsgálattal kapcso- tásra vonatkozó igény nem támasztható, honorárium) - a biztosító csak abban az esetben viselibalesetet követő egy éven belül, ha az orvosszakértő magasabb egészségkárosodási száza- lékot állapított megde a baleset- tel össze nem függő okból vagy bármely okból, vagy ha de a felülvizsgálatot balesettől számított egy év eltelte után kö- vetkezik be, olyan rokkantsági fok után teljesíten- dő a biztosító kérteszolgáltatás, amellyel a legutolsó orvosi vizs- gálat megállapítása alapján számolni kellett volna. 14.1.4 A baleset utáni első évben a rokkantsági kifizetésre csak akkor kerülhet sor, ha a baleset következményei orvosi szempontból egyértelműen tisztázottak. Miután a biztosító fizetési kötelezettsége megállapítást nyert, a biztosított előlegként követelheti a biztosítótól a tényállás alapján neki az ebben az időpontban megállapítható káro- sodási fok szerint járó kifizetést. 14.1.5 Amennyiben a tartós rokkantság foka nem tisztá- zott egyértelműen, mind a biztosítottaknak, mind a biztosí- tónak joga van a baleset napjától számított 4 évig éven- ként a rokkantság fokának újbóli megállapítását kérni. Ha a felülvizsgálat magasabb rokkantsági fokot állapít meg, a biztosító ennek megfelelően térít. Ha a felülvizsgálat ala- csonyabb rokkantsági fokot állapít meg, a biztosítottnak nem kell a korábban kifizetett és a felülvizsgálaton meg- állapított alacsonyabb szolgáltatás különbségét a biztosí- tónak visszatérítenie.

Tartós egészségkárosodás (rokkantság). 14.1.1 11.1.1 Ha a baleset napjától számított egy éven belül meg- állapíthatómegállapítható, hogy a baleset következményeként a biztosított biz- tosított egészsége, testi vagy szellemi teljesítőképessége tartósan károsodott (rokkant marad), a biztosító a szerződésben szer- ződésben meghatározott biztosítási összegnek a rokkantsági rokkant- sági fok alap- ján alapján megállapított százalékát, de legfeljebb a biztosítási ösz- szeget összeget fizeti ki. A rokkantság fokát az alábbiak szerint kell megállapítani: Testrészek egészségkárosodása: Térítés: Egy kar vállizületből való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 70% Egy kar könyökizület felettig való elvesztése vagy teljes működésképtelensége 65% Egy kar könyökizület alatt való elvesztése vagy teljes működésképtelensége 60% Egy kéz teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 55% Egy hüvelykujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 20% Egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége 10% Bármely más ujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége 5% Egy láb combközép felettig való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 70% Egyik láb combközépig való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 60% Egy láb térd alatt való elvesztése vagy teljes működésképtelensége 50% Egyik láb lábszár közepéig való elvesztése vagy teljes működésképtelensége 45% Egyik lábfej teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 40% Egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 5% Bármely másik lábujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége 2% Mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100% Egyik szem látóképességének teljes elvesztése 50% Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60% Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 30% A szaglóérzék teljes elvesztése 10% Az ízlelőképesség teljes elvesztése 5% 14.1.2 11.1.2 Az előző pontból adódó egészségkárosodási szá- zalékok százalékok összegződhetnek, de nem haladhatják meg a 100%-ot. Ennek megfelelően tehát amennyiben a szer- ződés szerző- dés hatálya alatt több biztosítási esemény is bekövet- kezik bekövetkezik és ezáltal az egészségkárosodási százalékok együt- tesen együttesen a 100%-ot meghaladják, vagy egy biztosítási ese- mény esemény kapcsán az egészségkárosodási százalékok összeg- ződnek összegződ- nek és a 100%-ot meghaladják, úgy a biztosító szol- gáltatásának szolgálta- tásának felső határa minden esetben a biztosítási összeg. Egyes testrészek vagy érzékszervek részbeni elvesztése illetve részbeni működésképtelensége esetén az előző pontban megadott egészségkárosodási százalékok meg- felelő hányadát kell figyelembe venni. Ha a rokkantság foka az egészségkárosodási tábla alap- ján nem állapítható meg, a baleseti szolgáltatást aszerint kell megállapítani, hogy a testi vagy szellemi működő- képesség működőké- pesség orvosi szempontból milyen mértékben csök- kentcsökkent. A maradandó egészségkárosodás mértéke függet- len független a biztosított foglalkozásától és egyéb tevékenységétől, a biztosító a bármely munkavégzést akadályozó egész- ségkárosodást egészség- károsodást veszi figyelembe. A tartós egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosa állapítja meg. 14.1.3 11.1.3 Ha a biztosított a biztosító orvosa által megállapított tartós egészségkárosodás mértékével nem ért egyet, saját maga is szerezhet be orvosi véleményt. Amennyiben az a biztosító orvosának véleményétől eltér, független, mindkét fél által elismert orvosszakértőt kell felülvizsgálatra felkérni. A független orvosszakértői felül- vizsgálattal kapcsolatban felmerülő költségeket (utazás, honorárium) a biztosító csak abban az esetben viseli, ha az orvosszakértő magasabb egészségkárosodási száza- lékot állapított meg, vagy ha a felülvizsgálatot a biztosító kérte. 14.1.4 11.1.4 A baleset utáni első évben a rokkantsági kifizetésre csak akkor kerülhet sor, ha a baleset következményei orvosi szempontból egyértelműen tisztázottak. Miután a biztosító fizetési kötelezettsége megállapítást nyert, a biztosított biz- tosított előlegként követelheti a biztosítótól a tényállás alapján neki az ebben az időpontban megállapítható káro- sodási fok szerint járó kifizetést. 14.1.5 11.1.5 Amennyiben a tartós rokkantság foka nem tisztá- zott egyértelműen, mind a biztosítottaknak, mind a biztosí- tónak joga van a baleset napjától számított 4 évig éven- ként a rokkantság fokának újbóli megállapítását kérni. Ha a felülvizsgálat magasabb rokkantsági fokot állapít meg, a biztosító ennek megfelelően térít. Ha a felülvizsgálat ala- csonyabb rokkantsági fokot állapít meg, a biztosítottnak nem kell a korábban kifizetett és a felülvizsgálaton meg- állapított alacsonyabb szolgáltatás különbségét a biztosí- tónak visszatérítenie.

Tartós egészségkárosodás (rokkantság). 14.1.1 10.1.1. Ha a baleset napjától számított egy éven belül meg- állapíthatómegállapítható, hogy a baleset következményeként a biztosított egészsége, testi vagy szellemi teljesítőképessége teljesítőké- pessége tartósan károsodott (rokkant marad), a biztosító a szerződésben meghatározott biztosítási összegnek a rokkantsági fok alap- ján alapján megállapított százalékát, de legfeljebb a biztosítási ösz- szeget összeget fizeti ki. A rokkantság fokát az alábbiak szerint kell megállapítani: Testrészek egészségkárosodása: Térítés: Egy kar vállizületből vállízületből való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 70% Egy kar könyökizület könyökízület felettig való elvesztése vagy teljes működésképtelensége 65% Egy kar könyökizület könyökízület alatt való elvesztése vagy teljes működésképtelensége 60% Egy kéz teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 55% Egy hüvelykujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 20% Egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége 10% Bármely más ujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége 5% Egy láb combközép felettig való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 70% Egyik láb combközépig való teljes elvesztése elvesztése, vagy teljes működésképtelensége 60% Egy láb térd alatt való elvesztése vagy teljes működésképtelensége 50% Egyik láb lábszár közepéig való elvesztése vagy teljes működésképtelensége 45% Egyik lábfej teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 40% Egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 5% Bármely másik lábujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége 2% Mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100elvesztése100% Egyik szem látóképességének teljes elvesztése 50% Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60% Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 30% A szaglóérzék teljes elvesztése 10% Az ízlelőképesség ízlelő képesség teljes elvesztése 5% 14.1.2 10.1.2. Az előző pontból adódó egészségkárosodási szá- zalékok összegződhetnek, de nem haladhatják meg a 100%-ot. Ennek megfelelően tehát amennyiben a szer- ződés szerző- dés hatálya alatt több biztosítási esemény is bekövet- kezik bekövetkezik és ezáltal az egészségkárosodási százalékok együt- tesen együttesen a 100%-ot meghaladják, vagy egy biztosítási ese- mény esemény kapcsán az egészségkárosodási százalékok összeg- ződnek összegződ- nek és a 100%-ot meghaladják, úgy a biztosító szol- gáltatásának szolgáltatá- sának felső határa minden esetben a biztosítási összeg. Egyes testrészek vagy érzékszervek részbeni elvesztése illetve részbeni működésképtelensége esetén az előző pontban megadott egészségkárosodási százalékok meg- felelő megfelelő hányadát kell figyelembe venni. Ha a rokkantság foka az egészségkárosodási tábla alap- ján nem állapítható meg, a baleseti szolgáltatást aszerint asze- rint kell megállapítani, hogy a testi vagy szellemi működő- képesség műkö- dőképesség orvosi szempontból milyen mértékben csök- kent. A maradandó egészségkárosodás mértéke függet- len a biztosított foglalkozásától és egyéb tevékenységétőltevékenységé- től, a biztosító a bármely munkavégzést akadályozó egész- ségkárosodást egészségkárosodást veszi figyelembe. A tartós egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosa állapítja meg. 14.1.3 10.1.3. Ha a biztosított a biztosító orvosa által megállapított megálla- pított tartós egészségkárosodás mértékével nem ért egyet, saját maga is szerezhet be orvosi véleményt. Amennyiben az a biztosító orvosának véleményétől eltér, független, mindkét fél által elismert orvosszakértőt elfogadott orvos szakértőt kell felülvizsgálatra felkérni. A független orvosszakértői felül- vizsgálattal orvos szakértői felülvizsgálattal kapcsolatban felmerülő költségeket (utazás, honorárium) a biztosító csak abban az esetben viseli, ha az orvosszakértő orvos szakértő magasabb egészségkárosodási száza- lékot egészségkároso- dási százalékot állapított meg, vagy ha a felülvizsgálatot a biztosító kérte. 14.1.4 10.1.4. A baleset utáni első évben a rokkantsági kifizetésre kifize- tésre csak akkor kerülhet sor, ha a baleset következményei következ- ményei orvosi szempontból egyértelműen tisztázottak. Miután a biztosító fizetési kötelezettsége megállapítást nyert, a biztosított előlegként követelheti a biztosítótól a tényállás alapján neki az ebben az időpontban megállapítható káro- sodási meg- állapítható károsodási fok szerint járó kifizetést. 14.1.5 10.1.5. Amennyiben a tartós rokkantság foka nem tisztá- zott tisz- tázott egyértelműen, mind a biztosítottaknakbiztosítottnak, mind a biztosí- tónak bizto- sítónak joga van a baleset napjától számított 4 évig éven- ként a rokkantság fokának újbóli megállapítását kérni. Ha a felülvizsgálat magasabb rokkantsági fokot állapít meg, a biztosító ennek megfelelően térít. Ha a felülvizsgálat ala- csonyabb alacsonyabb rokkantsági fokot állapít meg, a biztosítottnak nem kell a korábban kifizetett és a felülvizsgálaton meg- állapított megállapított alacsonyabb szolgáltatás különbségét a biztosí- tónak biztosítónak visszatérítenie. 10.1.6. Ha a biztosított elhalálozása – a balesetet követő egy éven belül a balesetből kifo- lyólag következik be, rokkantsági szolgáltatásra vonatkozó igény nem támasztható, – a balesetet követő egy éven belül, de a balesettel össze nem függő okból vagy bármely okból, de a bal- esettől számított egy év eltelte után következik be, olyan rokkantsági fok után teljesítendő a szolgáltatás, amellyel a legutolsó orvosi vizsgálat megállapítása alapján számolni kellett volna.

Tartós egészségkárosodás (rokkantság). 14.1.1 10.1.1. Ha a baleset napjától számított egy éven belül meg- állapíthatómegállapítható, hogy a baleset következményeként a biztosított egészsége, testi vagy szellemi teljesítőképessége teljesítőképes- sége tartósan károsodott (rokkant marad), a biztosító a szerződésben meghatározott biztosítási összegnek a rokkantsági fok alap- ján alapján megállapított százalékát, de legfeljebb a biztosítási ösz- szeget összeget fizeti ki. A rokkantság fokát az alábbiak szerint kell megállapítani: Testrészek egészségkárosodása: Térítés: Egy kar vállizületből vállízületből való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 70% Egy kar könyökizület könyökízület felettig való elvesztése vagy teljes működésképtelensége 65% Egy kar könyökizület könyökízület alatt való elvesztése vagy teljes működésképtelensége 60% Egy kéz teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 55% Egy hüvelykujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 20% Egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége 10% Bármely más ujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége 5% Egy láb combközép felettig való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 70% Egyik láb combközépig való teljes elvesztése elvesztése, vagy teljes működésképtelensége 60% Egy láb térd alatt való elvesztése vagy teljes működésképtelensége 50% Egyik láb lábszár közepéig való elvesztése vagy teljes működésképtelensége 45% Egyik lábfej teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 40% Egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 5% Bármely másik lábujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége 2% Mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100% Egyik szem látóképességének teljes elvesztése 50% Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60% Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 30% A szaglóérzék teljes elvesztése 10% Az ízlelőképesség ízlelő képesség teljes elvesztése 5% 14.1.2 10.1.2. Az előző pontból adódó egészségkárosodási szá- zalékok összegződhetnek, de nem haladhatják meg a 100%-ot. Ennek megfelelően tehát amennyiben a szer- ződés szerző- dés hatálya alatt több biztosítási esemény is bekövet- kezik bekövetkezik és ezáltal az egészségkárosodási százalékok együt- tesen együttesen a 100%-ot meghaladják, vagy egy biztosítási ese- mény kapcsán esemény kap- csán az egészségkárosodási százalékok összeg- ződnek összegződnek és a 100%-ot meghaladják, úgy a biztosító szol- gáltatásának szolgáltatásának felső határa minden esetben a biztosítási összeg. Egyes testrészek vagy érzékszervek részbeni elvesztése illetve részbeni működésképtelensége esetén az előző pontban megadott egészségkárosodási százalékok meg- felelő hányadát kell figyelembe venni. Ha a rokkantság foka az egészségkárosodási tábla alap- ján nem állapítható meg, a baleseti szolgáltatást aszerint kell megállapítani, hogy a testi vagy szellemi működő- képesség orvosi szempontból milyen mértékben csök- kent. A maradandó egészségkárosodás mértéke függet- len a biztosított foglalkozásától és egyéb tevékenységétől, a biztosító a bármely munkavégzést akadályozó egész- ségkárosodást egészség- károsodást veszi figyelembe. A tartós egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosa állapítja meg. 14.1.3 10.1.3. Ha a biztosított a biztosító orvosa által megállapított tartós egészségkárosodás mértékével nem ért egyet, saját maga is szerezhet be orvosi véleményt. Amennyiben az a biztosító orvosának véleményétől eltér, független, mindkét fél által elismert orvosszakértőt orvos szakértőt kell felülvizsgálatra felkérni. A független orvosszakértői orvos szakértői felül- vizsgálattal kapcsolatban felmerülő költségeket (utazás, honorárium) a biztosító csak abban az esetben viseli, ha az orvosszakértő orvos szakértő magasabb egészségkárosodási száza- lékot állapított meg, vagy ha a felülvizsgálatot a biztosító kérte. 14.1.4 10.1.4. A baleset utáni első évben a rokkantsági kifizetésre kifizetés- re csak akkor kerülhet sor, ha a baleset következményei orvosi szempontból egyértelműen tisztázottak. Miután a biztosító fizetési kötelezettsége megállapítást nyert, a biztosított előlegként követelheti a biztosítótól a tényállás alapján neki az ebben az időpontban megállapítható káro- sodási fok szerint járó kifizetést. 14.1.5 10.1.5. Amennyiben a tartós rokkantság foka nem tisztá- zott tisztázott egyértelműen, mind a biztosítottaknakbiztosítottnak, mind a biztosí- tónak biztosítónak joga van a baleset napjától számított 4 évig éven- ként évenként a rokkantság fokának újbóli megállapítását kérni. Ha a felülvizsgálat magasabb maga- sabb rokkantsági fokot állapít meg, a biztosító ennek megfelelően megfe- lelően térít. Ha a felülvizsgálat ala- csonyabb alacsonyabb rokkantsági fokot állapít meg, a biztosítottnak nem kell a korábban kifizetett és a felülvizsgálaton meg- állapított megállapított alacsonyabb szolgáltatás különbségét a biztosí- tónak biztosítónak visszatérítenie. 10.1.6. Ha a biztosított elhalálozása – a balesetet követő egy éven belül a balesetből kifolyó- lag következik be, rokkantsági szolgáltatásra vonatkozó igény nem támasztható, – a balesetet követő egy éven belül, de a balesettel össze nem függő okból vagy bármely okból, de a bal- esettől számított egy év eltelte után következik be, olyan rokkantsági fok után teljesítendő a szolgáltatás, amellyel a legutolsó orvosi vizsgálat megállapítása alapján számolni kellett volna.

Tartós egészségkárosodás (rokkantság). 14.1.1 14.1.1. Ha a baleset napjától számított egy éven belül meg- állapíthatóbe- lül megállapítható, hogy a baleset következményeként következ- ményeként a biztosított egészsége, testi vagy szellemi teljesítőképessége tartósan károsodott károso- dott (rokkant marad), a biztosító a szerződésben szerződés- ben meghatározott biztosítási összegnek a rokkantsági fok alap- ján alapján megállapított százalékátszázalé- kát, de legfeljebb a biztosítási ösz- szeget összeget fizeti ki. A rokkantság fokát az alábbiak szerint kell megállapítanimegállapí- tani: Testrészek egészségkárosodása: Térítés: Egy kar vállizületből való teljes elvesztése elvesztése, vagy teljes működésképtelensége 70% Egy kar könyökizület felettig való elvesztése vagy teljes működésképtelensége 65% Egy kar könyökizület alatt való elvesztése vagy ill. teljes működésképtelensége 60% Egy kéz teljes elvesztése vagy elvesztése, illetve teljes működésképtelensége 55% Egy hüvelykujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 20% Egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége 10% Bármely más ujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége 5% Egy láb combközép felettig való teljes elvesztése elvesztése, vagy teljes működésképtelensége 70% Egyik láb combközépig való teljes elvesztése elvesztése, vagy teljes működésképtelensége 60% Egy láb térd alatt való elvesztése vagy elvesztése, illetve teljes működésképtelensége 50% Egyik láb lábszár közepéig való elvesztése vagy teljes működésképtelensége 45% Egyik lábfej teljes elvesztése vagy elvesztése, illetve teljes működésképtelensége 40% Egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 5% Bármely másik lábujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége 2% Mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100% Egyik szem látóképességének teljes elvesztése 50% Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60% Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 30% A szaglóérzék teljes elvesztése 1010 % Az ízlelőképesség teljes elvesztése 55 % 14.1.2 14.1.2. Az előző pontból adódó egészségkárosodási szá- zalékok százalékok összegződhetnek, de nem haladhatják halad- hatják meg a 100%-ot100 %-ot. Ennek megfelelően tehát amennyiben a szer- ződés szerződés hatálya alatt több biztosítási esemény is bekövet- kezik bekövetkezik és ezáltal az egészségkárosodási százalékok együt- tesen együttesen a 100%-ot meghaladják, vagy egy biztosítási ese- mény esemény kapcsán az egészségkárosodási egész- ségkárosodási százalékok összeg- ződnek összegződnek és a 100%-ot meghaladják, úgy a biztosító szol- gáltatásának felső határa minden esetben a biztosítási összeg. Egyes testrészek vagy érzékszervek részbeni elvesztése illetve ill. részbeni működésképtelensége esetén az előző pontban megadott egészségkárosodási egészség- károsodási százalékok meg- felelő megfelelő hányadát kell figyelembe venni. Ha a rokkantság foka az egészségkárosodási tábla alap- ján alapján nem állapítható meg, a baleseti szolgáltatást aszerint kell megállapítani, hogy a testi vagy szellemi működő- képesség működőképesség orvosi szempontból milyen mértékben csök- kentcsökkent. A maradandó egészségkárosodás mértéke függet- len füg- getlen a biztosított foglalkozásától és egyéb tevékenységétől, a biztosító a bármely munkavégzést mun- kavégzést akadályozó egész- ségkárosodást egészségkárosodást veszi figyelembe. A tartós egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosa állapítja meg. 14.1.3 14.1.3. Ha a biztosított a biztosító orvosa által megállapított meg- állapított tartós egészségkárosodás (rokkant- ság) mértékével nem ért egyet, saját maga is szerezhet be orvosi véleményt. Amennyiben Ameny- nyiben az a biztosító orvosának véleményétől véleményé- től eltér, független, mindkét fél által elismert orvosszakértőt kell felülvizsgálatra felkérni. A független orvosszakértői felül- vizsgálattal kapcsolatban orvosszakér tői felülvizsgálattal kap- csolatban felmerülő költségeket (utazás, honoráriumho- norárium) a biztosító csak abban az esetben viseli, ha az orvosszakértő magasabb egészségkárosodási száza- lékot egész- ségkárosodási százalékot állapított meg, vagy ha a felülvizsgálatot a biztosító kérte. 14.1.4 14.1.4. A baleset utáni első évben a rokkantsági kifizetésre ki- fizetésre csak akkor kerülhet sor, ha a baleset bal- eset következményei orvosi szempontból egyértelműen tisztázottak. Miután a biztosító fizetési kötelezettsége megállapítást nyert, a biztosított előlegként követelheti a biztosítótól a tényállás alapján neki az ebben az időpontban időpont- ban megállapítható káro- sodási károsodási fok szerint járó kifizetést. 14.1.5 14.1.5. Amennyiben a tartós rokkantság foka nem tisztá- zott tisztázott egyértelműen, mind a biztosítottaknakbiztosítottak- nak, mind a biztosí- tónak biztosítónak joga van a baleset napjától számított 4 évig éven- ként évenként a rokkantság rokkant- ság fokának újbóli megállapítását kérni. Ha a felülvizsgálat magasabb rokkantsági fokot állapít ál- lapít meg, a biztosító ennek megfelelően térít. Ha a felülvizsgálat ala- csonyabb alacsonyabb rokkantsági fokot állapít meg, a biztosítottnak nem kell a korábban kifizetett és a felülvizsgálaton meg- állapított alacsonyabb szolgáltatás különbségét különbsé- gét a biztosí- tónak biztosítónak visszatérítenie. 14.1.6. Ha a biztosított halála – a balesetet követő egy éven belül a bal- esetből kifolyólag következik be, rokkant- sági szolgáltatásra vonatkozó igény nem támasztható, – a balesetet követő egy éven belül, de a bal- esettel össze nem függő okból vagy bár- mely okból, de a balesettől számított egy év eltelte után következik be, olyan rokkantsági fok után teljesítendő a szolgáltatás, amellyel a legutolsó orvosi vizsgálat megállapítása alapján számolni kellett volna.

Tartós egészségkárosodás (rokkantság). 14.1.1 10.1.1. Ha a baleset napjától számított egy éven belül meg- állapíthatómegállapítható, hogy a baleset következményeként következménye- ként a biztosított egészsége, testi vagy szellemi teljesítőképessége tartósan károsodott (rokkant marad), a biztosító a szerződésben meghatározott biztosítási összegnek a rokkantsági az egészségkárosodási fok alap- ján alapján megállapított százalékát, de legfeljebb a biztosítási ösz- szeget összeget fizeti ki. A rokkantság Az egészségkárosodás fokát az alábbiak szerint kell megállapítani: Testrészek egészségkárosodása: Térítés: Egy kar vállizületből való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 70% Egy egy kar könyökizület könyökízület felettig való elvesztése elvesztése, vagy teljes működésképtelensége 65% Egy egy kar könyökizület könyökízület alatt való elvesztése elvesztése, vagy teljes működésképtelensége 60% Egy egy kéz teljes elvesztése elvesztése, vagy teljes működésképtelensége 55% Egy egy hüvelykujj teljes elvesztése elvesztése, vagy teljes működésképtelensége 20% Egyik egyik mutatóujj teljes elvesztése elvesztése, vagy működésképtelensége 10% Bármely bármely más ujj teljes elvesztése elvesztése, vagy működésképtelensége 5% Egy egy láb combközép felettig való teljes elvesztése elvesztése, vagy teljes működésképtelensége 70% Egyik láb combközépig való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 60% Egy láb térd alatt való elvesztése vagy teljes működésképtelensége 50% Egyik láb lábszár közepéig való elvesztése vagy teljes működésképtelensége 45% Egyik lábfej teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 40% Egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 5% Bármely másik lábujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége 2% Mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100% Egyik szem látóképességének teljes elvesztése 50% Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60% Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 30% A szaglóérzék teljes elvesztése 10% Az ízlelőképesség teljes elvesztése 5% 14.1.2 10.1.2. Az előző pontból adódó egészségkárosodási szá- zalékok százalékok összegződhetnek, de nem haladhatják haladhat- ják meg a 100%-ot. Ennek megfelelően tehát tehát, amennyiben a szer- ződés szerződés hatálya alatt több biztosítási biz- tosítási esemény is bekövet- kezik bekövetkezik, és ezáltal az egészségkárosodási százalékok együt- tesen együttesen a 100%-ot meghaladják, vagy egy biztosítási ese- mény kapcsán az egészségkárosodási százalékok összeg- ződnek százalé- kok összegződnek és a 100%-ot meghaladják, úgy a biztosító szol- gáltatásának szolgáltatásának felső határa minden min- den esetben a biztosítási összeg. Egyes testrészek vagy érzékszervek részbeni elvesztése el- vesztése illetve részbeni működésképtelensége esetén az előző pontban megadott egészségkárosodási egészség- károsodási százalékok meg- felelő megfelelő hányadát kell figyelembe venni. Ha a rokkantság az egészségkárosodás foka az egészségkárosodási egészség- károsodási tábla alap- ján alapján nem állapítható meg, a baleseti szolgáltatást aszerint kell megállapítani, hogy a testi vagy szellemi működő- képesség orvosi működőképesség or- vosi szempontból milyen mértékben csök- kentcsökkent. A maradandó tartós egészségkárosodás mértéke függet- len független a biztosított foglalkozásától és egyéb tevékenységétőltevékenysé- gétől, a biztosító a bármely munkavégzést akadályozó egész- ségkárosodást aka- dályozó egészségkárosodást veszi figyelembe. A tartós egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosa állapítja meg. 14.1.3 10.1.3. Ha a biztosított a biztosító orvosa által megállapított megálla- pított tartós egészségkárosodás mértékével nem ért egyet, saját maga is szerezhet be orvosi véleménytvéle- ményt. Amennyiben az a biztosító orvosának véleményétől vélemé- nyétől eltér, független, mindkét fél által elismert orvosszakértőt elfoga- dott orvos szakértőt kell felülvizsgálatra felkérni. A független orvosszakértői felül- vizsgálattal kapcsolatban orvos szakértői felülvizsgálattal kap- csolatban felmerülő költségeket (utazás, honorárium) a biztosító csak abban az esetben viseli, ha az orvosszakértő magasabb egészségkárosodási száza- lékot állapított meg, vagy ha a felülvizsgálatot a biztosító kérte. 14.1.4 A baleset utáni első évben a rokkantsági kifizetésre csak akkor kerülhet sor, ha a baleset következményei orvosi szempontból egyértelműen tisztázottak. Miután a biztosító fizetési kötelezettsége megállapítást nyert, a biztosított előlegként követelheti a biztosítótól a tényállás alapján neki az ebben az időpontban megállapítható káro- sodási fok szerint járó kifizetést. 14.1.5 Amennyiben a tartós rokkantság foka nem tisztá- zott egyértelműen, mind a biztosítottaknak, mind a biztosí- tónak joga van a baleset napjától számított 4 évig éven- ként a rokkantság fokának újbóli megállapítását kérni. Ha a felülvizsgálat magasabb rokkantsági fokot állapít meg, a biztosító ennek megfelelően térít. Ha a felülvizsgálat ala- csonyabb rokkantsági fokot állapít meg, a biztosítottnak nem kell a korábban kifizetett és a felülvizsgálaton meg- állapított alacsonyabb szolgáltatás különbségét a biztosí- tónak visszatérítenie.hono-

Tartós egészségkárosodás (rokkantság). 14.1.1 10.1.1. Ha a baleset napjától számított egy éven belül meg- állapíthatómegállapítható, hogy a baleset következményeként következménye- ként a biztosított egészsége, testi vagy szellemi teljesítőképessége tartósan károsodott (rokkant marad), a biztosító a szerződésben meghatározott meghatáro- zott biztosítási összegnek a rokkantsági fok alap- ján megállapított százalékát, de legfeljebb a biztosítási ösz- szeget bizto- sítási összeget fizeti ki. A rokkantság fokát az alábbiak szerint kell megállapítani: Testrészek egészségkárosodása: Térítés: Egy kar vállizületből való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 70% Egy egy kar könyökizület könyökízület felettig való elvesztése elvesztése, vagy teljes működésképtelensége 65% Egy egy kar könyökizület könyökízület alatt való elvesztése elvesztése, vagy teljes működésképtelensége 60% Egy egy kéz teljes elvesztése elvesztése, vagy teljes működésképtelensége 55% Egy egy hüvelykujj teljes elvesztése elvesztése, vagy teljes működésképtelensége 20% Egyik egyik mutatóujj teljes elvesztése elvesztése, vagy működésképtelensége 10% Bármely bármely más ujj teljes elvesztése elvesztése, vagy működésképtelensége 5% Egy egy láb combközép felettig való teljes elvesztése elvesztése, vagy teljes működésképtelensége 70% Egyik láb combközépig való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 60% Egy egy láb térd alatt való elvesztése elvesztése, vagy teljes működésképtelensége 50% Egyik egyik láb lábszár közepéig való elvesztése elvesztése, vagy teljes működésképtelensége 45% Egyik egyik lábfej teljes elvesztése elvesztése, vagy teljes működésképtelensége 40% Egyik egyik nagylábujj teljes elvesztése elvesztése, vagy teljes működésképtelensége 5% Bármely bármely másik lábujj teljes elvesztése elvesztése, vagy működésképtelensége 2% Mindkét mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100% Egyik egyik szem látóképességének teljes elvesztése 50% Mindkét mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60% Egyik egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 30% A a szaglóérzék teljes elvesztése 10% Az ízlelőképesség az ízlelő képesség teljes elvesztése 5% 14.1.2 10.1.2. Az előző pontból adódó egészségkárosodási szá- zalékok százalékok összegződhetnek, de nem haladhatják haladhat- ják meg a 100%-ot. Ennek megfelelően tehát tehát, amennyiben a szer- ződés szerződés hatálya alatt több biztosítási biz- tosítási esemény is bekövet- kezik bekövetkezik, és ezáltal az egészségkárosodási százalékok együt- tesen együttesen a 100%-ot meghaladják, vagy egy biztosítási ese- mény kapcsán az egészségkárosodási százalékok összeg- ződnek százalé- kok összegződnek és a 100%-ot meghaladják, úgy a biztosító szol- gáltatásának szolgáltatásának felső határa minden esetben a biztosítási összeg. Egyes testrészek vagy érzékszervek részbeni elvesztése el- vesztése illetve részbeni működésképtelensége esetén az előző pontban megadott egészségkárosodási egészség- károsodási százalékok meg- felelő megfelelő hányadát kell figyelembe venni. Ha a rokkantság foka az egészségkárosodási tábla alap- ján alapján nem állapítható meg, a baleseti szolgáltatást aszerint kell megállapítani, hogy a testi vagy szellemi működő- képesség működőképesség orvosi szempontból milyen mértékben csök- kentcsökkent. A maradandó ma- radandó egészségkárosodás mértéke függet- len független a biztosított foglalkozásától és egyéb tevékenységétőltevékeny- ségétől, a biztosító a bármely munkavégzést akadályozó egész- ségkárosodást aka- dályozó egészségkárosodást veszi figyelembe. A tartós egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosa állapítja meg. 14.1.3 10.1.3. Ha a biztosított a biztosító orvosa által megállapított megállapí- tott tartós egészségkárosodás mértékével nem ért egyet, saját maga is szerezhet be orvosi véleménytvéle- ményt. Amennyiben az a biztosító orvosának véleményétől vélemé- nyétől eltér, független, mindkét fél által elismert orvosszakértőt elfoga- dott orvos szakértőt kell felülvizsgálatra felkérni. A független orvosszakértői felül- vizsgálattal kapcsolatban orvos szakértői felülvizsgálattal kap- csolatban felmerülő költségeket (utazás, honoráriumhonorá- rium) a biztosító csak abban az esetben viseli, ha az orvosszakértő orvos szakértő magasabb egészségkárosodási száza- lékot egészségkáro- sodási százalékot állapított meg, vagy ha a felülvizsgálatot felül- vizsgálatot a biztosító kérte. 14.1.4 10.1.4. A baleset utáni első évben a rokkantsági kifizetésre kifize- tésre csak akkor kerülhet sor, ha a baleset következményei kö- vetkezményei orvosi szempontból egyértelműen tisztázottak. Miután a biztosító fizetési kötelezettsége kötelezett- sége megállapítást nyert, a biztosított előlegként követelheti a biztosítótól a tényállás alapján neki az ebben az időpontban megállapítható káro- sodási károso- dási fok szerint járó kifizetést. 14.1.5 10.1.5. Amennyiben a tartós rokkantság foka nem tisztá- zott egyértelműen, mind a biztosítottaknakbiztosítottnak, mind a biztosí- tónak biztosítónak joga van a baleset napjától számított 4 évig éven- ként évenként a rokkantság fokának újbóli megállapítását meg- állapítását kérni. Ha a felülvizsgálat magasabb rokkantsági fokot állapít meg, a biztosító ennek megfelelően térít. Ha a felülvizsgálat ala- csonyabb alacsonyabb rokkantsági fokot állapít meg, a biztosítottnak nem kell a korábban kifizetett és a felülvizsgálaton meg- állapított felülvizsgála- ton megállapított alacsonyabb szolgáltatás különbségét kü- lönbségét a biztosí- tónak biztosítónak visszatérítenie. 10.1.6. Ha a biztosított elhalálozása – a balesetet követő egy éven belül a balesetből kifolyólag következik be, rokkantsági szolgál- tatásra vonatkozó igény nem támasztható, – a balesetet követő egy éven belül, de a bal- esettel össze nem függő okból vagy bármely okból, de a balesettől számított egy év eltelte után következik be, olyan rokkantsági fok után teljesítendő a szolgáltatás, amellyel a legutol- só orvosi vizsgálat megállapítása alapján szá- molni kellett volna.