Törvények mintaszakaszok

Törvények a) 1991. évi XLV. törvény a mérésügyről b) 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról (továbbiakban: Bányatörvény) c) 2006. évi XXVI. törvény a földgáz biztonsági készletezéséről d) 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról (továbbiakban: GET) e) 2013. évi XXII. törvény a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról f) 2021. évi XXXII. törvény - a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról g) 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról
Törvények. Grtv.: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény; Fttv.: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. Törvény; Tpvt.: a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. Törvény; Ekertv.: az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény; Szrtv.: szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény; Mttv.: a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény; Smtv.: a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV.törvény; Infotv.: 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról; GDPR: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről; Ptk: a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, Ratv.: a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény.
Törvények a) 1991. évi XLV. törvény a mérésügyről
Törvények. 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről • 1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról • 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről • 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről • 2017. évi CLI. törvény - az adóigazgatási rendtartásról • 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról • 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről • 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról • 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról • 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről • 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról • 2011. évi LXXXV. törvény a környezetvédelmi termékdíjról • 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról • 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről • 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet a főépítészi tevékenységről • 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről • 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézésének részletes szabályairól és a közreműködő hatóságok kijelöléséről • 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti bírságról • 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről • 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól • 252/2006. (XII.7.) Korm. rendelet A településrendezési és építésügyi-műszaki tervtanácsokról • 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól • 312/2012. Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról • 313/2012. Korm. rendelet az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról • 314/2012. Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről • 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről • 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről • 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet a kulturális örökség védelmével ...
Törvények. 2.1. 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról
Törvények. Közoktatás (2010): 1993.évi LXXXIX. törvény a közoktatásról. xxxx://xxx.xxxxxx.xx/xx/xxx/xxxxx_xxx.xxx?xxxxx=00000000.XX/ (letöltés ideje: 2010.október 19.12:00) Szakképzés (2010): 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről. xxxx://xxx.xxxxxx.xx/xx/xxx/xxxxx_xxx.xxx?xxxxx=00000000.XX/ (letöltés ideje: 2010.október 19.12:00) Szakképzési hozzájárulás (2010): 2003.évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és fejlesztésről. xxxx://xxx.xxxxxx.xx/xx/xxx/xxxxx_xxx.xxx?xxxxx=X0000000.xx/ (letöltés ideje: 2010.október 19.12:00) TISZK Tanácsadó Testület (2010): 8/2006. (II.23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről. In: xxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xx/xxx/xxxxx_xxx.xxx?xxxxx=X0000000.XX/ (letöltés ideje: 2010.október 19.12:00)
Törvények. 1991. évi XLV. törvény A mérésügyről - 1993. évi XCIII. törvény A munkavédelemről - 1995. évi LIII. törvény A környezet védelmének általános szabályairól - 1996. évi XXXI. törvény A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról - 1997. évi LXXVIII. törvény Az épített környezet alakításáról és védelméről - 2005. évi XVIII. törvény A távhőszolgáltatásról - 2012. évi CLXXXV. törvény A hulladékról

Related to Törvények

  • Előzmények 1.1. Bérbeadó és Bérlő (a továbbiakban együttesen: Felek) rögzítik, hogy Bérbeadó, mint vagyonkezelő és fenntartója, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ ÁEEK/28471-3/2018. számon, 2018. június 7. napján vagyonkezelési szerződést kötöttek, amely értelmében a Magyar Állam 1/1 hányadú tulajdonában és az ÁEEK tulajdonosi joggyakorlásában, valamint a Bérbeadó vagyonkezelésében van a Tolna Megyei Kormányhivatal Szekszárdi Járási Hivatala Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Földhivatali Osztály által vezetett ingatlan- nyilvántartásban a Szekszárd belterület 68/11 helyrajzi számú ingatlanon található gyümölcsös (a továbbiakban: Gyümölcsös vagy Bérlemény). 1.2. A Bérleményt magában foglaló ingatlan minősítése kivett kórház és üzemi épület. Az ingatlan egy részén – a jelen szerződés 1. sz. mellékletét képező térképen jelző területén – alma és barack gyümölcsfák találhatóak. Bérbeadó jelen bérleti szerződéssel kívánja hasznosítani a Gyümölcsöst. Az ingatlanok hasznosításáról szóló ÁEEK 15/2018. számú főigazgatói utasítása figyelembe véve, az előírások maradéktalan érvényesülésével és azzal összhangban létesíthető és tartható fenn bérleti szerződés. A főigazgatói utasítás általános szabálya értelmében, a vagyonkezelő a vagyonkezelt ingatlant hasznosítani csak az ÁEEK előzetes írásbeli engedélyével jogosult, mely főszabály alól kizárólag az ÁEEK iránymutatásában taxatíve megjelölt esetek képezhetnek kivételt. Figyelemmel a jelen szerződés tárgyát képező gyümölcsös ingatlanrész bruttó nyilvántartási értékére, Bérbeadó jogosult az ÁEEK ingatlanok hasznosításáról szóló 15/2018. főigazgatói utasítása 6.5. a) pontja értelmében a bérleti szerződést saját hatáskörben megkötni. 1.3. Felek rögzítik, hogy a Bérbeadó nyílt pályázati eljárást folytatott le „A Tolna Megyei Xxxxxxx Xxxxx Xxxxxx vagyonkezelésében álló, a Szekszárd belterület 68/11 helyrajzi számú ingatlanon található Gyümölcsös bérlete” tárgyban, melynek nyertese a Bérlő lett, tekintettel arra, hogy a legmagasabb összegű bérleti díjra vonatkozó pályázatot nyújtotta be. Felek jelen bérleti szerződést (a továbbiakban: Szerződés) a pályázati felhívás és a nyertes ajánlat tartalmának megfelelően kötik meg.

  • Kedvezmények A Szolgáltató dönthet kedvezmények, akciós ajánlatok felkínálásáról, amelyek a havi- vagy egyszeri díjakat érinthetik, és amelyeket a Szolgáltató által meghatározott időtartamon belül, a Szolgáltató által meghatározott személyi és tárgyi feltételek mellett vehetnek igénybe az Ügyfelek, illetve az Előfizetők („Általános Akciók”). A Szolgáltató az Általános Akciós feltételeket, az azokban foglalt kedvezmények mindenkori leírását, így különösen azok időtartamát, feltételeit, díjait és a nyújtott kedvezményeket az ÁSZF 7. számú Mellékletében közzéteszi. A Szolgáltató – mivel szerződéskötési kötelezettség nem terheli – jogosult az Általános Akcióban való részvételt bármely Előfizető vagy Ügyfél tekintetében megtagadni. A Szolgáltató az Általános Akciókon túl az egyes Ügyfelek/Előfizetők vagy ügyfél/előfizetői csoportok részére jogosult a havi, illetve egyszeri díjakat érintő egyedi kedvezményeket is biztosítani, amelyek kizárólag az adott Ügyfélre/Előfizetőre vagy ügyfél/előfizetői csoportra vonatkoznak („Egyedi Kedvezmények”). Az adott Xxxxxx Xxxxxxxxxx részleteiről (így különösen annak feltételeiről, díjairól, a nyújtott kedvezményekről) a Szolgáltató az Ügyfeleket az Előfizetői Szerződés megkötése előtt igazolható módon tájékoztatja. Ha az adott Egyedi Kedvezmény további feltételekhez nem kötött díjkedvezmény, a Szolgáltató ennek mértékéről, továbbá az Egyedi Kedvezmény esetleges megvonásáról az érintett Előfizetőket - külön értesíti, Ha az adott Egyedi Kedvezmény az Előfizetői Szerződés lényeges tartalmát módosítaná (így különösen az Előfizetői Szerződés időtartamát), akkor az Egyedi Kedvezmény biztosításának feltétele az Előfizetői Szerződés közös megegyezésen alapuló, kétoldalú módosítása (ÁSZF 12. pont).

  • Jogérvényesítési Lehetőségek Az Előfizető vagy más érintett a személyes adatai kezelésével kapcsolatban bármikor fordulhat az Szolgáltató adatvédelmi tisztviselőjéhez: xx. Xxxxxxxxxx Xxxxxxx (cím: 1097 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 36.; email: XXX@xxxxxxx.xx). Az Előfizető vagy más érintett a jogainak megsértése esetén az Szolgáltatóval szemben bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el. Azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, az Szolgáltató köteles bizonyítani. A per elbírálása a törvényszék, a fővárosban a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe tartozik. A per az Előfizető vagy más érintett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt is megindítható. A Szolgáltató az Előfizető vagy más érintett adatainak jogellenes kezelésével, vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével másnak okozott kárt köteles megtéríteni. A Szolgáltató mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben az a károsult szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott. Az Előfizető vagy más érintett a személyes adatai kezelésével kapcsolatos panasz esetén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz is fordulhat (xx. Xxxxxxxxxx Xxxxxx a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, postai cím: 1363 Budapest, Pf.: 9., cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxx xxxx 9-11., Telefon: +36 (1) 391- 1400; Fax: +00 (0) 000-0000; E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx; honlap: xxx.xxxx.xx). 1097 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 36. E-mail: xxx@xxxxxxx.xx

  • Kedvezményezett Kedvezményezett az a személy, aki a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási szolgáltatásra jogosult. Haláleseti szolgáltatás kedvezményezettje – más rendelke- zés hiányában, vagy ha a kedvezményezett jelölése a biz- tosítási esemény bekövetkeztekor nem volt érvényben – a biztosított örököse. A szerződő a kedvezményezettet a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki. Több kedvezményezett megjelölése esetén meg kell határozni a kedvezményezés arányát. Ennek hiányában a kedvezményezés arányát egyenlőnek kell tekinteni. A szerződő bármely kedvezményezett helyett – a bizto- sítóhoz intézett és a biztosítási esemény bekövetkezése előtt hozzá eljutatott – írásbeli nyilatkozattal más kedvez- ményezettet nevezhet meg. A szerződő a kijelölést bár- mikor ugyanilyen formában visszavonhatja vagy a kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet nevez- het meg. A kedvezményezett kijelöléséhez illetőleg megváltoztatá- sához – ha nem a szerződő a biztosított – a biztosított írás- beli hozzájárulása szükséges. A biztosított hozzájárulása nélkül kötött szerződésnek a kedvezményezett kijelölését tartalmazó rendelkezése semmis. Ilyen esetben kedvezmé- nyezettnek a biztosítottat vagy örökösét kell tekinteni, aki a szerződőnek köteles megtéríteni az általa megfizetett díjakat, szerződésre fordított költségeket. A szerződő a biztosítotthoz, és/vagy kedvezményezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállalhat arra, hogy a kedvezményezett kijelölést folyamatosan hatályban tartja. A szerződőnek a nyilatkozatról a biztosí- tót tájékoztatnia kell. Az ilyen kedvezményezett jelölést a biztosított és/vagy kedvezményezett hozzájárulása nélkül nem lehet módosítani vagy visszavonni. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvez- ményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meg- hal, illetve a jogi személy kedvezményezett jogutód nélkül megszűnik. Ha a szerződő ilyenkor nem tesz új nyilatkoza- tot a kedvezményezésről, de korábban több kedvezménye- zettet is jelölt, akkor a továbbiakban a kedvezményezés arányára a hatályban maradt jelölések egymáshoz viszo- nyított aránya az irányadó.

  • Egyéb jogérvényesítési lehetőségek Amennyiben az Eladó és a fogyasztó között esetlegesen fennálló fogyasztói jogvita a tárgyalások során nem rendeződik, az alábbi jogérvényesítési lehetőségek állnak nyitva a fogyasztó számára:  Panasztétel a fogyasztóvédelmi hatóságoknál. Amennyiben a fogyasztó fogyasztói jogainak megsértését észleli, jogosult panasszal fordulni a lakóhelye szerint illetékes fogyasztóvédelmi hatósághoz. A panasz elbírálását követően a hatóság dönt a fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatásáról. A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok listája és elérhetőségei a xxxxx://xxxxxxxxx.xxx.xx/ holnapon érhetők el.  Békéltető testület. A termékek minőségével, biztonságosságával és a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, valamint a szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos fogyasztói jogvita bíróságon kívüli, békés rendezése céljából a fogyasztó eljárást kezdeményezhet a lakóhelye szerint illetékes szakmai kamara mellett működő békéltető testületnél. A Bács-Kiskun Megyei Békéltető Testület elérhetőségei: Címe: 6000 Kecskemét, Árpád krt. 4. Levelezési cím: 6001 Kecskemét Pf.228 Telefonszáma: (76) 501-525 Fax száma: (76) 501-538 E-mail cím: xxxxxxxxxx@xxxxxxxxxxxxxx.xx  Online vitarendezési platform: Az online vitarendezési platform is rendelkezésükre áll, melyhez szükséges vállalkozásunk e-mail címe is, ami az xxxx@xxxxxx.xx. Az online vitarendezési platform felhasználható a vitás kérdések rendezéséhez, valamint az online vitarendezési platform felhasználható az online adásvételi és szolgáltatási szerződésekből eredő fogyasztói jogviták rendezéséhez.  Bírósági eljárás. Ügyfél jogosult a fogyasztói jogvitából származó követelésének bíróság előtti érvényesítésére polgári eljárás keretében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint a Polgári Perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény rendelkezései szerint. A fogyasztóvédelmi közigazgatási hatósági ügyekben elsőfokon a járási hivatal, illetve a megyeszékhely szerinti járási hivatal, másodfokon országos illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal jár el. Az illetékességet megalapozza a fogyasztó lakóhelye, a vállalkozás székhelye, telephelye, valamint a jogsértés elkövetésének helye is. A kérelem bármely illetékes felügyelőségnél benyújtható.

  • Kártérítési igények érvényesítése A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, a Nemzeti Iroda, a kárrendezési megbízott, valamint a Kártalanítási Szervezet a gépjármű üzemeltetése során okozott kárt az e törvényben foglaltak szerint megtéríti. E kártérítés nem érinti a károsultnak a Polgári Törvénykönyv szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai alapján érvényesíthető további kártérítési igényét.

  • Biztosítási események és szolgáltatások BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY a szerződéshez tartozó különös feltéte- lekben ekként meghatározott esemény.

  • Kedvezmények igénybevétele Abban az esetben, amennyiben a szerződő a biztosítási díj mértékét befolyásoló kedvezményt vett igénybe, melyet követően a kedvez- ményre jogosító körülmények megváltoznak, vagy utóbb már nem állnak fenn (pl. inkasszós fizetési mód megváltozása, inkasszós fizetés lehetetlenné válása inkasszós felhatalmazás hiányában vagy annak visszavonása miatt) úgy a szerződő a kedvezményre való jogosultságát elveszti és köteles a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított biztosítási díj megfizetésére. Ilyen esetben a kedvezmény nélkül számított díj akkor esedékes, amikor a biztosító erre vonatkozóan felhívást (díjbekérő, csekk) küld vagy a díj beszedési megbízással (inkasszó) történő beszedését először megkísérli.

  • Biztosított, kedvezményezett Jelen kiegészítő balesetbiztosítás biztosítottja(i) az alapbiztosítás Különös Feltételek 1. pont a), b), c) és d) alpontjaiban felsorolt, név szerint nyilvántartott természetes személy(ek), aki(k)nek életével, egészségi állapotával kapcsolatos eseményekre a szerződés hatálya kiterjed.

  • Az érintettek jogai és azok érvényesítése Az érintettek jogai az alábbiakra terjednek ki: