Versenyhelyzet a bankszektorban mintaszakaszok

Versenyhelyzet a bankszektorban. A Bankszektorban korábban jelentős terheket eredményező működési kockázatok érzékelhetően mérséklődnek: egyrészről a 2016-os pénzügyi évben a Kormány számottevő mértékben csökkentette a szektort 2010 óta változatlan összegben terhelő bankadó nagyságát és 2017-től további csökkentést helyezett kilátásba; emellett 2017-től megszűnik az elmúlt évtizedben bevezetett hitelintézeti járadék. A korábbi években felhalmozódott nem teljesítő hitelállomány kezelésében is érdemi lépések várhatóak részben a XXXX Xxx. működésének elindulásával, illetve a Nemzeti Eszközkezelő vásárlási kvótájának megemelése eredményeként. A szektorban átmenetileg nagyobb állami tulajdonosi szerepvállalásra került sor az MKB, illetve Budapest Bank megvásárlásán, illetve az Erste Bank, Hungary-ben az EBRD-vel közösen megvalósított 15-15%-os tulajdonrész-szerzést követően. A bankpiac konszolidációja folyamatos, az OTP Bank Nyrt. 2016 februárjában jelentette be az AXA Bank magyarországi hitelportfóliójának a megvételét; a szektorban aktív külföldi bankok jövőbeni üzletpolitikáját egyrészt a javuló hazai makrogazdasági feltételek, illetve az anyabankok regionális stratégiája alakítja majd. 2016. első negyedévében a bankszektor több év veszteséges működését követően ismét pozitív adózott eredményt könyvelhetett el, a bankok tőkeellátottsága biztonságos, likviditási pozíciójuk stabil.
Sample 1
Law Insider
+
Microsoft® Word Add-in

Get the Official Word Add-in

Open in AppSource
Add to Word Now
Versenyhelyzet a bankszektorban. A Bankszektor működési környezete pozitívan alakult az elmúlt években. Egyrészt dinamikusan mérséklődik a korábban magas szintre emelkedő nem teljesítő hitelek aránya, másrészt csökkent a szektort terhelő különadók mértéke. A bankok tőkehelyzete és likviditása megfelelő alapot nyújt a hitelezési tevékenység növeléséhez. A szektorban nagyobb állami tulajdonosi szerepvállalásra került sor a Budapest Bank megvásárlásán, illetve az Erste Bank Hungary Zrt-ben az EBRD-vel közösen megvalósított 15-15%-os tulajdonrész-szerzést követően. Fontos esemény volt a Takarék és az FHB-csoport összeolvadása is. A külföldi tulajdonban lévő bankok jövőbeni üzletpolitikáját egyrészt a javuló hazai makrogazdasági feltételek, illetve az anyabankok regionális stratégiája alakítja majd.
Sample 1
Versenyhelyzet a bankszektorban. A bankszektorban az elmúlt időszakban két erőteljes negatív hatás érvényesült: a válság miatt megnőtt hitelezési veszteségek mellett a kormányzati intézkedések (kedvezményes végtörlesztés, bankadó, tranzakciós illeték, devizahiteles mentőcsomag, csődbement brókercégekhez kapcsolódó kártalanítási kötelezettségek) sem segítették a bankokat. Mindezek eredményeképpen a piaci szereplők átértékelték magyarországi stratégiájukat, amely a hitelezési aktivitás jelentős csökkenését vonta maga után. Ezt elsősorban a kkv-szegmensben ellensúlyozza az MNB által elindított hitelprogram. A betétgyűjtés és forrásszerzés kapcsán – ami összefügg az egyre nehezebbé váló ügyfélszerzéssel is – azonban inkább a verseny fokozódása várható. Ezt indokolja a finanszírozási kockázat általános mérőszámának tekintett hitel/betét mutató csökkentése a már megfelelőnek tartott 100% körüli szintekre, valamint a Bázel III szabályozás is. A bankpiacon esetlegesen bekövetkező felvásárlások és kivonulások növelhetik a koncentrációt, de ez nem feltétlenül gyengíti a versenyt, sőt akár teret nyithat egyes piaci szereplők, például a takarékszövetkezeti szektor tagjai számára.
Sample 1
Versenyhelyzet a bankszektorban. A bankszektorban erőteljes verseny zajlik a piac újrafelosztásáért. Az utóbbi években jelentősen emelkedett a tőkeerős szereplők száma, ami a Kibocsátó számára megnehezíti a további piaci térnyerést. Az Európai Unióhoz való csatlakozás Magyarország fejlettebb pénzügyi rendszerbe való integrálódása révén új kihívásokkal állítja szembe a Kibocsátót. A csatlakozás az előzőekben említett versenyhelyzetet tovább erősítheti a külföldi bankok könnyebb piacra lépési lehetőségeivel, amely kihathat a Bank eredményességére.
Sample 1
Versenyhelyzet a bankszektorban. A magyar bankszektor működési környezete és kilátásai jelentősen javultak az elmúlt évek során. Egyrészt dinamikusan mérséklődik a korábban magas szintre emelkedő nem teljesítő hitelek aránya, másrészt csökkent a szektort terhelő különadók mértéke. A hitelállomány érezhető növekedésnek indult, a bankok jövedelmezősége kedvező szintekre emelkedett. A bankrendszer tőkehelyzete továbbra is erősnek tekinthető, illetve a likviditási bőség megfelelő alapot nyújt a hitelezési tevékenység növeléséhez. Az állami ösztönző programok eredményeképpen nőtt a magyar bankrendszer állammal szembeni követeléseinek aránya. A külföldi tulajdonban lévő bankok jövőbeni üzletpolitikáját egyrészt a javuló hazai makrogazdasági feltételek, illetve az anyabankok regionális stratégiája alakítja majd. .
Sample 1

Related to Versenyhelyzet a bankszektorban

  • A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei XVII.1. A biztosítási szerződés alanyai szerződéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek: – a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél, – a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevő ügyfél az elektronikus kommunikációhoz előzetesen hozzájárulását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elektronikus levelezési címről továbbítja a biztosító felé, – a biztosító bármely ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, azon jognyilatkozatok kivételével, amelyek tekintetében a telefo- non történő jognyilatkozattételt a biztosító csak külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén teszi lehetővé, – egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén, a biztosító által működtetett internetes szerződéskezelő és ügyfélszolgálati rendszerben (Szerződéseim rendszer) megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat, – egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén a biztosító Telefonos ügyfélszolgálata útján megtett és a biztosító által hangfelvételen rögzített nyilatkozat formájában. A nyilatkozattételi lehetőséget a biztosító egyes szerződések és nyilatkozattípusok esetében fentiektől eltérően határozhatja meg, illetve továb- bi rendelkezéseket határozhat meg, melyeket a szerződésre vonatkozó általános, vagy különös szerződési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmaz. A biztosítási esemény bejelentésére és határidejére vonatkozó rendelkezéseket a biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös szer- ződési feltételek tartalmazzák.

  • Milyen kötelezettségeim vannak a biztosítással kapcsolatban? A szerződőt, illetve a biztosítottat: • a szerződés kezdetekor közlési kötelezettség, • a szerződés tartama alatt változás bejelentési, díjfizetési, kármegelőzési kötelezettség, • kár esetén kárenyhítési, bejelentési, felvilágosítási és információadási kötelezettség • és a biztosítási szerződésben meghatározott további kötelezettségek terhelik.

  • A fogyasztó elállási nyilatkozatának érvényessége Az elállási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát határidőn belül elküldi. A határidő 14 nap. A fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy az elállás jogát e rendelkezéssel összhangban gyakorolta. Az Eladó a fogyasztó elállási nyilatkozatát annak megérkezését követően köteles elektronikus adathordozón visszaigazolni.

  • A közbeszerzési dokumentációban megadott kiválasztási szempontok A kiválasztási szempontok felsorolása és rövid ismertetése: Igazolási mód: AT (közös AT-k) az alábbiak szerint kötelesek igazolni alkalmasságukat: A 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 1. § (1) bek. alapján az AT-nek a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban ajánlatának benyújtásakor a II. Fejezetnek megfelelően, az ESPD benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy megfelel a Kbt. 65. §-a alapján az AK által meghatározott alkalmassági követelményeknek (az ESPD IV. rész: Kiválasztási szempontok, Az összes kiválasztási szempont általános jelzése (alfa) pontjában (Igen/Nem) történő feltüntetésével). Az alkalmasság igazolása során a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 24. § (1) bek.-ben, 28. § (5) bek.-ben, valamint a Kbt. 65. § (6) és (11) bek.-ben foglaltak is megfelelően alkalmazandóak. AT-k a Kbt. 65. §-ának (7), (9) és (12) bek. szerint támaszkodhatnak más szervezet vagy személy kapacitására, és a hivatkozott szakaszokban foglaltak szerint kötelesek igazolni az erőforrások rendelkezésre állását. Amennyiben AT – átalakulásra hivatkozással – jogelődje bármely adatát fel kívánja használni, az ajánlatához csatolnia kell a jogutódlás tényét bizonyító/igazoló okiratokat (cégiratokat) egyszerű másolatban, különös tekintettel a szétválási okiratokban foglaltakra. Az előírt alkalmassági követelménynek a közös AT-k együttesen is megfelelhetnek, illetve azon követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoztathatóak a gazdasági szereplőkre, elegendő, ha közülük egy felel meg. A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (2) bek. alapján az AK által a Kbt. 69. § (4)–(8) bek. alapján az alkalmassági követelményekre vonatkozó igazolások benyújtására felhívott gazdasági szereplőnek a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet IV. Fejezetének megfelelően kell igazolnia, hogy megfelel az AK által meghatározott alkalmassági követelményeknek, az alábbiak szerint:

  • A szolgáltatások igénybevételének módja és feltételei, a szolgáltatás igénybevételének korlátai 2.1.3.1. A szolgáltatás igénybevételének műszaki feltétele a kiépített kábeltelevízió hálózat,jogi feltétele az írásban megkötött előfizetői szerződés. A szolgáltatás igénybevételéhez a 4.4. pont szerinti elektronikus hírközlési végberendezés is szükséges, és amelynek hiánya vagy alkalmatlansága esetén az Előfizető a saját felelősségére köt előfizetői szerződést. A Szolgáltató kötelezettsége nem terjed ki a végberendezés szolgáltatására.

  • A számhordozással, a szünetmentes szolgáltatóváltással, a közvetítőválasztással kapcsolatos eljárások részletes szabályai Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető.

  • A szolgáltatás rendeltetésszerű használata 13.2.1. Az Előfizető köteles a szolgáltatást rendeltetésszerűen használni. Az Előfizető köteles a szolgáltatás igénybevétele során az ÁSZF és az egyedi előfizetői szerződés alapján eljárni. Az Előfizető felelősséggel tartozik a Szolgáltató felé az előfizetői szerződés megszegéséből eredő ténylegesen felmerült károkért (különösen nem megfelelő végberendezés meghibásodásából, nem engedélyezett berendezés csatlakozástatásából, szolgáltató ellenőrzési jogának megakadályozásából, szolgáltató általi hibaelhárítás biztosításának elmulasztásából, harmadik személy részére történő jogosulatlan jel- vagy szolgáltatásátengedésből, illetve jogellenes jelvételezésből eredő károkért).

  • A Szolgáltató adatkezelésének szabályai 5.1. A Szolgáltatót a tudomására jutott személyes adatokkal kapcsolatosan titoktartási kötelezettség terheli, azok megismerését harmadik személy részére csak az érvényes jogszabályokban és jelen Adatkezelési és Adatvédelmi Szabályzatban meghatározottak szerint teheti lehetővé.

  • A hálózathasználati irányelvek szerepe A jelen hálózathasználati irányelvek (Irányelvek) az Internet szolgáltatók által általában világszerte elfogadott legfontosabb irányelvek gyűjteménye. Ezek az irányelvek nem csupán a "Netiquette" jellegű dokumentumokban szereplő viselkedési ajánlások, hanem olyan szigorú követelmények, amelyek betartását szigorú szankciókkal is elő kell segíteni. A hálózathasználati irányelvek és szabályok a szolgáltatásokat rendeltetésszerűen igénybevevő ügyfelek védelmét szolgálja azáltal, hogy védi a felhasználót és a szolgáltatót, valamint annak hálózatát és szolgáltatását, a rosszhiszemű, tudatlan, vagy esetleg gondatlan felhasználók ellen. Az ISzT (Internet Szolgáltatók Tanácsa) nyomatékosan ajánlja, hogy minden Internet szolgáltató követelje meg az ügyfeleitől a hálózathasználati irányelvek betartását, továbbá javasolja, hogy a jelen hálózathasználati irányelvek a szolgáltatók Általános Szerződési Feltételeiben szerepeljenek. A felhasználóknak a hálózathasználati irányelvek megsértése ügyében a szolgáltatójukkal ajánlott felvenniük a kapcsolatot, a külön ilyen célra fenntartani javasolt abuse@<szolgáltatónév>.hu alakú e-mail címen.

  • A szolgáltató általi szerződésfelmondás esetei, feltételei 12.3.1. Az előfizetői szerződés Szolgáltató általi felmondásának ideje – a szerződésszegés és az előfizetési díj nem fizetése miatti felmondás kivételével – nem lehet kevesebb mint 60 nap.