Vezetői összefoglaló. A Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévő Gothard-kastély jelenleg üresen áll Szombathely herényi városrészében. Az eredetileg 1696 és 1699 között épített, majd 1878-80 között átépített, és 1918-ra csillagvizsgáló toronnyal kiegészített kastély utolsó részleges felújítására 1958-59-ben került sor, majd ezt követően 2017-ig szükséglakások működtek az épületben. A csaknem hatvan évig tartó elhanyagoltság következtében a kastély ma igen rossz állapotban van, felújítás, önfenntartó működést lehetővé tevő funkció kialakítása nélkül az épület a teljes pusztulással néz szembe. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata ezért kiemelt céljának tartja, hogy a kastély és környezete megújuljon és új funkciókkal bővüljön annak érdekében, hogy modern, a helyi közösségek és a városba látogató turisták számára is vonzó, XXI. századi oktatási és kulturális igényeket is kielégítő látogatóközponttá fejlődhessen. A projekt megvalósítására a Modern Városok program keretében nyílik lehetőség. A Modern Városok Program mintegy 2,7 milliárd forintnyi többlet kötelezettség vállalást tartalmaz a 14,53 milliárd forintnyi TOP 1, 3, 6 prioritásokra allokált forráson felül, mely keretből Szombathely Megyei Jogú Városra vonatkozó fő elemek az 1936/2015. (XII. 12.) Korm. határozatban kerülnek részletezésre, ezek a következők: ▪ Szombathely gyorsforgalmi úthálózati kapcsolatainak fejlesztése, nemzetközi gyorsforgalmi úthálózatba történő bekapcsolása ▪ Multifunkcionális városi közszolgáltatási telephely kialakítása az ipari parkban ▪ Szombathely és a környező települések árvízi védelmét szolgáló dozmati víztározó megépítéséhez szükséges források biztosítása és a víztározó megépítése ▪ Gothard-kastély felújítása és új funkciókkal történő hasznosítására irányuló önkormányzati terv támogatása ▪ A város kulturális értékeinek megőrzésére és bemutatására irányuló fejlesztési tervek támogatása ▪ Szombathelyi Xxxxx Xxxxxx Terv és Xxxxx Xxxxxx Programsorozat megvalósításának támogatása ▪ Városi sport- és kulturális élet fejlesztésének elősegítése ▪ Munkacsoport alakítása egy helyi lakásprogram megvalósíthatóságának vizsgálatára. A projekt fő célkitűzése épített örökségünk teljes körű rehabilitációján és a szellemi örökség bemutatásán túl a magas színvonalú turisztikai igényeknek megfelelő, innovatív, egyedi, országos szinten is versenyképes, élményalapú oktatási - turisztikai attrakció kialakítása a kastélyban és környezetében, valamint a befektetőket inspiráló, húzó turisz...
Vezetői összefoglaló. A Társaság fő tevékenységei: - Közszolgáltatási tevékenység - az Önkormányzat Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben foglalt feladatainak részbeni átadásáról szóló szerződés alapján; - Megbízási tevékenység - az Önkormányzattal kötött szerződés szerint elsődlegesen az Önkormányzat tulajdonában vagy kezelésében álló ingatlanokhoz kapcsolódó feladatok összessége; - Parkolás üzemeltetés kerületi és fővárosi parkolóhelyek tekintetében; - Saját tevékenységek saját ingatlan bérbeadása, társasházkezelés társasházi könyvelés műszaki ellenőri tevékenység. A Társaság a felsorolt tevékenységeit egész éven át tartó szigorú gazdálkodás mellett közel 60,2 millió forint adózott nyereséggel tudja folytatni. A Társaság 2023. évi fő tervszámainak kimutatása tevékenységenkénti bontásban
Vezetői összefoglaló. A NATÜ egy rendezett szerződéses háttérrel, újszerű, támogatásos - elszámolásos rendszerben készítette el 2016. évre szóló Üzleti Tervét és az új szabályoknak megfelelően zárhatja a 2016. évet. Az év elején konkrétan megfogalmazódtak az ellátandó közfeladatok és a NATÜ működésével kapcsolatos tulajdonosi elvárások. A NATÜ feladatvégzése tekintetében „a változások éve” volt 2016. év: rendre elvégeztük előírt közfeladatainkat, lehetőségeink szerint alkalmazkodtunk a piaci kihívásokhoz, ismertebbé és elismertebbé tettük Társaságunkat a teleülésünkön és új kompenzációs, havi támogatással végezzük kötelező közszolgáltatási feladatainkat, szigorú, negyedéves elszámolással a Polgármesteri Hivatal felé. A Társaság a Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) egyszemélyes közhasznú nonprofit gazdasági társasága, amely az alapító okirata szerint „karbantartási és takarítási szolgáltatásokat nyújt az Önkormányzat és annak intézményei, valamint egyes, az Önkormányzat tulajdonát képező, bérbe adott ingatlanok részére.” 2015. szeptember 30-ig a NATÜ az Önkormányzat valamennyi költségvetési szervei (a Polgármesteri Hivatal, az Óvoda, az Öregiskola, valamint a működését 2015. augusztus hónapban megkezdő Bölcsőde) részére végzett szolgáltatást. 2015. október 1-jétől ezek a tevékenységek visszakerültek az intézményekhez. A profiltisztítást követően a közfeladatként ellátandó feladatok 2016. évre az iskolaüzemeltetési tevékenységre (takarítás, karbantartás, gondnoki feladatok, valamint konyha üzemeltetés, étkeztetés) és a település üzemeltetési feladatok ellátására (ezen belül településtisztasági, zöldfelület kezelési, temetőüzemeltetési munkák, a sportpálya és két játszótér, valamint a bérbeadott önkormányzati ingatlanok, a Felnőtt orvosi rendelő, a Fogorvosi rendelő, a Körzeti Megbízotti (KMB) iroda, a Gyermekorvosi rendelő, két lakóingatlan üzemeltetése) módosultak. 2015. december 31-ig az Önkormányzattól kapott vagyonkezelési jogosítvánnyal is rendelkezett a NATÜ, ám 2016. január 1-jétől a vagyonkezelési szerződés megszűnt és – részben ebből is adódóan – megváltozott az önkormányzati finanszírozás rendszere is. A korábbi számlás, előlegként, havi bontásban átutalt működési és feladat-ellátási költségeket 2016. xxxxx havi támogatásként biztosítja a NATÜ számára az Önkormányzat. Társaságunk a 2016. xxxxx a közszolgáltatási feladatait az önkormányzat és a társaság között létrejött „Feladat-ellátási szerződés” alapján végzi. E szerződés alapvetően tart...
Vezetői összefoglaló. Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok (Célok)2 hazai megvalósítása tárgyában az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 3. § (1) a) bekezdésében biztosított jogkörömmel élve - amelynek megfelelően az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese figyelemmel kíséri a jövő nemzedékek érdekeinek érvényesülését és rendszeresen tájékoztatja az alapvető jogok biztosát, az érintett intézményeket és a nyilvánosságot a jövő nemzedékek érdekeinek érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatairól – adom ki a jelen állásfoglalást. A kérdéses jogkör értelmében a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes az alapvető jogok biztosával folytatott szakmai egyeztetést követően a feladatkörébe tartozó kérdésekben önálló állásfoglalást ad ki. A fenntartható fejlődés fogalma3 alapvetően a jelen és jövő nemzedékek iránt érzett szolidaritást testesíti meg, így az ennek gyakorlati megvalósítását szolgáló Célok közvetlenül érintik a jövő nemzedékek érdekeit. Jelen állásfoglalás arra mutat rá, hogy a Célok hazai megvalósításához hasznos támpontot kínál általában az ombudsmani gyakorlat, hiszen mindennapi működésünk során épp a legkiszolgáltatottabbak helyzetén kívánunk javítani, márpedig ez teljességgel megegyezik a Célokat tartalmazó Agenda 2030 szellemiségével, amely szerint is a hazai megvalósításnak először a legelesettebb rétegek életfeltételeinek javítására kell koncentrálnia. Az Agenda 2030 szövegében számos helyen kifejezetten utal az alapvető emberi jogokra4, így a Célok egyik fő feladatának azt tételezi, hogy végrehajtásuk valamennyi ember alapvető jogainak érvényesítése mellett történhessen. Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa maga is hangsúlyozza jelentésében, hogy nagyon sok Cél szorosan kapcsolódik az alapvető jogi elvárásokhoz5. Így említhetők azok a Célok és Feladatok, amelyek a biztonságos és megfizethető vízellátáshoz, a megfelelő élelmiszerhez, a szanitációhoz való hozzáférést célozzák, és ennek kapcsán gyakran kifejezetten tükrözik a kapcsolódó alapvető jogokkal összefüggésben megfogalmazott követelményeket. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, mint az ENSZ
1 Az állásfoglalás elkészítésében közreműködtek: dr. Sulyok Katalin, dr. Pump Judit, dr. Agócs Ilona, dr. Martinez- Zemplén Anna, dr. Fiala-Butora Erika, dr. Szamek Gabriella, Radnai Anikó, dr. Krómer István
2 Az Agenda 2030 teljes szövegének magyar fordításáért lásd: Zlinszky János és Balogh Dorka (szerk.): Világunk Átalakítása, Pázmány Press, Budapes...
Vezetői összefoglaló. A Fővárosi Közgyűlés a 1/2020. (VII.9.) számú normatív határozatával (a továbbiakban: Határozat) döntött arról, hogy eseti bizottságként vizsgálóbizottságot (a továbbiakban: Bizottság) hoz létre az alábbi ügyek feltárására: - a Budapest patkánymentességének fenntartására 2018-ban kiírt közbeszerzési eljárás; - az Állatkerti Biodóm létesítése; - A budapesti parkolási rendszer elmúlt 25 éves működése, kitekintéssel a kerületi parkoló rendszerek működésére is, - A Rácfürdő projekt; - A 3-as metró felújításához kapcsolódó beruházások; - A 4-es metró építéséhez kapcsolódó beruházások; - A budapesti elektronikus jegyrendszer projekt; - Az ún. Bálna eladása. - BKV körüli botrányok és BKV eladósítása 2010 előtt; - Combino villamosok beszerzésének ügye. A Határozat a Bizottság feladataként határozta meg a felsorolt ügyekhez kapcsolódó tényállás teljeskörű feltárását, az egyes döntési pontok és azok felelőseinek meghatározását, a nem elvárható módon eljáró személyek azonosítását, valamint annak vizsgálatát, hogy egyes magánérdekeket vagy vállalkozói csoportokat tisztességtelen módon előnyben részesítettek-e. A Határozat külön feladatként nevesítette a közbizalom helyreállítása érdekében a nyilvánosság hiteles és alapos tájékoztatását. A Bizottság az ügyek vizsgálatát a Határozat foglalt feladatmeghatározásnak megfelelően, a jogszabályokból következő hatásköri korlátok keretei között, valamint a Fővárosi Közgyűlés korábbi döntései alapján lefolytatott vizsgálatokra, tovább az állami és uniós szervek eljárásaira tekintettel végezte el. A korábban lefolytatott tényfeltáró vizsgálatokkal szemben a Határozattal elrendelt eljárás nóvuma, hogy annak tárgya nem egy aktuálisan felvetődött, közéleti viták kereszttüzében álló ügy, hanem a Fővárosi Önkormányzat összes olyan nagyobb léptékű beruházása, beszerzése és intézkedése, amikkel összefüggésben az múlt két évtizedben komolyabb aggályok vetődtek fel. Ezen ügyek egy eljárásban történő vizsgálat egyfelől elősegíti a folyamatok jobb megértését, és ekként az egyes ügyekben tett megállapítások megalapozását, másfelől pedig lehetőséget ad a rendszerszintű problémák feltárására is. Fentiekből következően a Bizottság nem a korábbi vizsgálatokat ismételte meg vagy értékelte újra, hanem a Határozatban megjelölt ügyek egységes szemléletű, átfogó vizsgálatát folytatta le Budapest Főváros Önkormányzatának működése szempontjából. A Bizottság eljárása nem szorítkozott az esetleges polgári jogi, fegyelmi vagy büntetőjogi felelősség fennál...
Vezetői összefoglaló. Integrált intézmény részeként, már a megalakulásunk, vagyis 2015 óta hosszú távú fejlesztési irányok mentén haladunk tovább, melynek céljai az alábbiak: • Szolgáltatás alapú közművelődési intézmény (programtervezés) • Civil ház (a helyi civil szervezetek együttműködésében megvalósuló programok, projektek helyszíne) • Információs központ (városi könyvtár, képzések, tanfolyamok helyszíne) • Szabadidőközpont (játszótér, park fejlesztés, kávézó,stb.) A felsorolt célok közül az információs tér kialakítása tartozik elsőrendű feladataink közé. A nyilvános könyvtári szolgáltatás minőségének folyamatos fejlesztése mindennapi tevékenységünk vezérelveként érvényesül.
Vezetői összefoglaló. Az EFOP-1.1.2-16-2016-00001 azonosítószámú Nő az esély - képzés és foglalkoztatás című projekt 2016. november 01. napján kezdődött és hatályos támogatási szerződés szerint 2023. május 31. napig tartott, országosan 73 foglalkoztatási színtéren, 1109 fő célcsoporttag bevonásával. Összesen 73 intézménnyel kötött a projekt együttműködési megállapodást (212 telephelyen történt a célcsoporttagok foglalkoztatása). Keretemelést követően a támogatási összeg: 8.622.023.839 Ft. A projekt indulásakor a projektgazda a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: SZGYF) volt, ennek okán a fenntartásában működő szociális intézményekbe kerültek bevonásra a projektben foglalkoztatott célcsoporttagok. 2019. augusztus 1-jén létrejött a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság (a továbbiakban: TEF vagy Kedvezményezett), amelyhez jogutódlással átkerültek a felzárkózási projektek, többek között a jelen projekt is, ez azonban nem érintette a korábban a célcsoporttagok foglalkoztatására létrejött együttműködési megállapodásokat. A TEF a projekt megvalósításához folyamatosan 40 órás munkaviszonyban biztosított önálló, megfelelő szakirányú végzettséggel és szakmai tapasztalattal, valamint döntési és kötelezettségvállalási jogkörrel rendelkező projektmenedzsert és pénzügyi vezetőt. A Kedvezményezett heti 40 órás munkaviszonyban biztosította továbbá a projekt részére a megfelelő végzettséggel és szakmai tapasztalattal rendelkező szakmai vezetőt is. A szakmai tevékenység megvalósításához folyamatosan biztosított volt a megfelelő létszámú munkatárs alkalmazása munkaviszony keretében (instruktorok, foglalkoztatási referensek, dokumentátorok). E mellett a célcsoporttagok létszámához igazodóan részmunkaidős mentorok is foglalkoztatásra kerültek a projekt keretein belül munkaviszonyban. A menedzsment munkájának és a szakmai tevékenységek megvalósításának folyamatos ellenőrzését a heti rendszerességgel megtartott értekezletek keretében, a projektek TEF- en belüli koordinálását végző Program-végrehajtási és Módszertani Főosztály főosztályvezetője és osztályvezetője végezte. A projekten belül előkészített szerződések szakmai és pénzügyi tartalmának ellenőrzése a TEF Jogi, Humánpolitikai és Informatikai Főosztály, valamint a Gazdasági Főosztály folyamatos monitoring tevékenységével valósultak meg. A TEF főigazgatója igény szerint, alkalmanként beszámoltatta a kiemelt projektet annak alakulásáról. A szakmai felügyeletet ellátó minisztérium helyettes államtitkársága és egyben szakpo...
Vezetői összefoglaló. A jelen tanulmányban a magyar közszférát kívántuk felmérni, elsősorban az állami szektor ágazatait, ezen belül a) oktatás, b) egészségügyi és szociális szektor, c) területi közigazgatás (járási/kerületi hivatalok), és d) egyéb (rendvé- delmi szervek, önkormányzatok, NAV) képezték a kvalitatív kutatás célcsoportját. 20 fókuszcsoportos interjú lebo- nyolítása során a célkitűzés a következő volt: megismerni a közszféra foglalkoztatást érintő sajátosságait; feltárni a közszférában dolgozók esetében a munka és magánélet összeegyeztethetőségének lehetőségeit és akadályait, kiemelt fókusszal a kisgyerekeket nevelőkre; megvizsgálni az atipikus munkavégzés alkalmazásának eszközeit, lehe- tőségeit, feltételeit és korlátait, valamint az azzal kapcsolatos attitűdöket; és végül áttekinteni a munka és magánélet egyensúlyát támogató fejlesztési lehetőségeket és irányokat. Az eredmények azt mutatták, hogy a magyar közszférában a munka és magánélet egyensúlyát meg kell teremteni, mivel a közszféra egyik sajátossága, hogy intézményei jelenleg csak korlátozottan biztosítják ezeket a felételeket. • A foglalkoztatási forma mellett említésre került a kiszámíthatóság és stabilitás, ami a közszférára eleve jel- lemző, hiszen egy hosszú távú határozatlan munkaidőre vonatkozó időtávban mozog. • A családbarátságra vonatkozóan kiemelték, hogy fontos az is, hogy a munkaadó figyelembe vegye, segítse és kompenzálja a gyermekeket nevelő és más hozzátartozókat gondozó munkavállalókat, és hogy se- gítse a gyermekvállalás után a munkahelyre visszatérők beilleszkedését, azonban ez kevéssé realizálódik még formálisan a gyakorlatban. kafeltételek általános javítása (mint például a létszámnövelés révén csökkenő leterhelés, a megfelelő mun- kakörülmények és infrastruktúra biztosítása, versenyképes fizetés, vagy a támogató munkakörnyezet segítő szakmák mentoraival) szintén kívánatos lenne az akadályok és korlátok felszámolásában. Az eredmények alapján ajánlásokat fogalmaztunk meg: • A kutatás legfontosabb következtetése a vezetői attidűdformálásra vonatkozik, hiszen a vezetők kulcssze- repet játszanak a családbarát szemléletmód és értékrend elterjesztésében, ezért kiemelt szerepet kap a vezetők ezirányú célzott képzése. A közigazgatási vezetőképzésbe, valamint a vezetők továbbképzésébe épüljön be egy családbarátság-modul. xxxxxx megerősítésének a céljából valósul meg. Ezt a munkát egy olyan kvantitatív vizsgálat tudja ér- demben előkészíteni, amely a jelen tanulmányban ismertetett vélemények és ...
Vezetői összefoglaló. A Csorvási Szolgáltató Nonprofit Kft. illetve jogelődei hosszú évek óta meghatározó szereplője a város gazdasági életének. Fő tevékenységünk 2013. év végéig az ivóvízszolgáltatás és a szennyvízkezelés volt. Ezt a feladatunkat - a megváltozott víziközmű törvény szerint - át kellett adnunk az Alföldvíz Zrt.-nek, így ettől az évtől a fő tevékenységünk a napközi konyha üzemeltetés lett, ami árbevételünk ~70%-át jelenti. A talponmaradás feltétele a fejlesztés, a létszám racionalizálás, hirdetések. A pénzügyi helyzetünk szorosan összekapcsolódik a tulajdonos (Csorvás Város Önkormányzata) pénzügyi helyzetével, a fejlesztéseket együtt, ütemezve lehet megtenni, a legfőbb gátat az állandó likviditási nehézségünk okozza. A legtöbb működési területünkön (napközi konyha, temetkezés, építőipari szoláltatás) vannak tartalékok, aminek kiaknázása a közeljövő legfontosabb feladata. Továbbra is a csorvási emberekért szeretnénk dolgozni, a felmerülő lakossági igényeknek maradéktalanul megfelelni!
Vezetői összefoglaló. A bankok működési környezete, a szektor helyzetének alakulása a II. negyedév végéig