Vihar kockázat mintaszakaszok

Vihar kockázat. A kockázatviselési időszak kezdete: – kalászosok esetén az érés kezdete (jelen különös feltételek tekintetében az érés kezdete az a fejlődési állapot, amikor a vihar a kalászosokban szemkiverést és kalászletörést okozhat); – káposztarepce esetén a becők érése; – napraforgó esetén 6 leveles állapot; – kukorica esetén 10 cm elérése (beleértve a csemege-, siló-, pattogatni való kukorica és egyéb kukoricaféleségeket is); – egyéb, nem nevesített szántóföldi növények esetében a technológiai érés kezdete; – alma és körte esetén augusztus 15.; – egyéb ültetvények esetében az érés kezdete; – egyéb, nem nevesített kertészeti növények esetében a vi- rágzás kezdete.
Vihar kockázat. 3.3.1. Vihar esetében: 3.3.1.1. A kockázatviselési időszak kezdete: – kalászosok esetén az érés kezdete (a különös feltételek alkalmazásában az érés kezdete az a fejlődési állapot, ami- kor a vihar a kalászosokban szemkiverést és kalászletörést okozhat); – káposztarepce esetén a becők érése; – napraforgó esetén 6 leveles állapot; – kukorica esetén 10 cm elérése; – alma és körte esetén tárgyév augusztus 15.; – egyéb ültetvények esetében az érés kezdete. 3.3.1.2. A kockázatviselési időszak vége: – szántóföldi növények esetén a technológiai érést követő 20. nap; – ültetvények esetén a technológiai érést követő 15. nap; – szőlő esetén a technológiai érést követő 10. nap. Abban az esetben, ha egy növénykultúrán vegyszeres érés- szabályozást végeztek, a kockázatviselés a kezelést követő 10. napon megszűnik.
Vihar kockázat. 3.3.1. Vihar esetében: 3.3.1.1. A kockázatviselési időszak kezdete: 3.3.1.2. A kockázatviselési időszak vége: – szántóföldi növények esetén a technológiai érést követő 20. nap; – ültetvények esetén a technológiai érést követő 15. nap; – szőlő esetén a technológiai érést követő 10. nap.
Vihar kockázat. 3.3.1. Vihar esetében: 3.3.1.1. A kockázatviselési időszak kezdete: 3.3.1.2. A kockázatviselési időszak vége:
Vihar kockázat i. kockázatviselési időszak kezdete: − kalászosokban az érés kezdete (a biztosítás szempontjából az érés kezdete az a fejlődési állapot, amikor a vihar a kalászosokban szemkiverést és kalászletörést okozhat); − őszi káposztarepcében a becők megjelenése; − napraforgónál, kukoricánál, máknál a kikelés; − téli almánál augusztus 15., téli körténél szeptember 1. ii. kockázatviselési időszak vége: − kalászosok és repce esetében augusztus 15-ie; − napraforgónál, kukoricánál, máknál szeptember 15-e; − téli alma és körte esetében szeptember 30-ia. 2. Állatállományok esetén a kockázatviselés kezdete és vége: a. kockázatviselési időszak kezdete: i. A Biztosító a Biztosítási Szerződés hatálybalépésétől viseli a kockázatot.
Vihar kockázat. 3.4.1. a kockázatviselési időszak kezdete: 3.4.2. a kockázatviselési időszak vége:
Vihar kockázat. 3.4.1. A kockázatviselési időszak kezdete: – kalászosok esetén az érés kezdete (a biztosítás szempontjából az érés kezdete az a fejlődési állapot, amikor a vihar a kalászosok- ban szemkiverést és kalászletörést okozhat); – őszi káposztarepce esetén a becők érése; – napraforgó esetén a 6 leveles állapot; – kukorica esetén a 10 cm elérése; – mák esetén 4 leveles állapot; – csonthéjasok, héjasok, csemegeszőlő, bogyósok és szamóca ese- tén az érés kezdete; – alma és körte esetén augusztus 15. 3.4.2. A kockázatviselési időszak vége: – szántóföldi növények esetén a technológiai érést követő 20. nap; – alma, körte, héjasok esetén a technológiai érést követő 15. nap; – csonthéjasok, csemegeszőlő, bogyósok és szamóca esetén a tech- nológiai érést követő 10. nap. Abban az esetben, ha egy növénykultúrán vegyszeres érésszabályozást vé- geztek, a kockázatviselés a kezelést követő 10. napon megszűnik.
Vihar kockázat. A károk megállapítása a következõk figyelembevételével történik: · a károsodott terület nagysága, · a növényeknek a biztosítási esemény nélkül várható, becsült hozama (maximum a biztosított hozam), · a becsléssel megállapított kár százalékos mértéke a károsodott területen, · az adatszolgáltatáskor rögzített egységár. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x (hozam (t/ha) x kár százalékos mértéke) x egységár (Ft/t). · A biztosító szolgáltatása – az alábbiak kivételével – a megállapított kár 90%-a. · A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 80%-a, ha károsodott növényt a kár idõpontja elõtt érést gyorsító vagy az érést befolyásoló vegyszerrel kezelték. · A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 70%-a búzában, árpában, õszi káposztarepcében bekövetkezõ biztosítási esemény esetén, ha a káresemény augusztus 01. után következett be.
Vihar kockázat a kockázatviselési idõszak kezdete: · Kalászosokban az érés kezdetétõl (a biztosítás szem- pontjából az érés kezdete az a fejlõdési állapot, amikor a vihar a kalászosokban szemkiverést és kalászletö- rést okozhat). · Õszi káposztarepcében a becõk kifejlõdésétõl; · téli almánál augusztus 15-étõl, téli körténél szeptember 1-jétõl. a kockázatviselési idõszak vége: · Kalászosok és a repce esetében az aratás megkezdé- sét követõ 21napig · téli alma és körte esetében szeptember 30-áig.
Vihar kockázat. 3.3.1. Vihar esetében: 3.3.1.1. A kockázatviselési időszak kezdete: – csemege- és pattogatni való kukorica esetén 10 cm elérése; – alma és körte esetén tárgyév augusztus 15.; – egyéb ültetvények esetében az érés kezdete; – egyéb, nem nevesített növények esetében a virágzás kez- dete. 3.3.1.2. A kockázatviselési időszak vége: – szántóföldi növények esetén a technológiai érést követő 20. nap; – ültetvények esetén a technológiai érést követő 15. nap; – szőlő esetén a technológiai érést követő 10. nap. Abban az esetben, ha egy növénykultúrán vegyszeres érés- szabályozást végeztek, a kockázatviselés a kezelést követő 10. napon megszűnik.