Zárak mintaszakaszok

Zárak. A bejárati ajtók zárását 2 db egymástól min. 30 cm-re elhelyezett, törésvédetten szerelt biztonsági zár, vagy 1 db hevederzár és legalább 1 db, tőle min. 30 cm-re, törésvédetten szerelt biztonsági zár végzi. A törésvédetten szerelt biztonsági zár reteszelési mélységének legalább 14 mm-nek kell lennie.
Zárak. A biztonsági hengerzár keresztmetszetét a 5. számú rajz mutatja be, ezen látható a fúrásvédelem megoldása is. A csapok száma a kulcson lévő háromszög alakú bevágások mennyisége alapján állapítható meg. A zárbetét keskenyebbik élén megtekinthető a csapok száma és a fúrásvédelem. Ahány kör alakú elem látható, annyi csap van beszerelve. A fúrásvédő csapok (minimum 2 db.) vékonyabbak, általában az első és a második zárócsap között vannak. A bevésőzárak, a különféle zárszerkezetek lamelláit edzett acéllappal kell védeni fúrás ellen, a külső oldalon. Ennek az elvárásnak a MABISZ által teljes körű mechanikai védelem alkotóelemének minősített zárszerkezetek felelnek meg. Egyedileg készített fúrásvédelemről a szerelést végző szakembernek kell nyilatkozni, hogy a biztosítói elvárásoknak megfelelő módon, minimum 60 HRC (Rockwell) keménységűre edzett vagy ennek megfelelő ellenállás-értékű anyagból készült, legalább 1,5 mm vastag, a lamellákat teljes mértékben lefedő, acéllapot szerelt fel a zárszekrény külső oldalára. A mágneszárnál a rotorok számát a kulcs zárba illeszkedő részének két oldalán lévő mágnes korongok mennyisége határozza meg. A 10 000-es variációs lehetőség már 3 olyan tárcsával elérhető, amelyiken külön-külön 0 - 9 - ig lehet a számokat beállítani. A tárcsánkénti A-J - ig terjedő betűkészlet felel meg az elvárt számú kombinációnak. A hagyományos lamellás bevéső zárakat a kulcs "toll" - nak nevezett részével lehet kinyitni. Az egy tollú lamellás zár nem minősül biztonsági zárnak, a két tollú igen. A hengerzár akkor védett törés ellen, ha az a zárcímkével egy síkban van ajtólap külső oldalán. A zárcímkét a belső oldalról úgy kell rögzíteni, hogy azt kívülről csak roncsolással lehessen eltávolítani. Az a megoldás nem jó, amikor a zárcímkét a külső oldalról csavarhúzóval, természetes módon, le lehet csavarozni. A zártörést speciális, erre a célra kialakított, nagyobb szilárdságú fémből készített pajzzsal is meg lehet előzni. A kétirányú zárásnak alapvetően a hevederzár felel meg. Lehetőség van az ajtólap hosszabb oldalával párhuzamosan felszerelni a hevederzárat. Olyan zárszerkezetek is megfelelnek, amelyek a rögzítő rudazatot 3 vagy 4 irányba mozgatják. A többpontos zárásnak az minősül, ha a reteszelő vasak (zárnyelvek) minimum 30 cm – re vannak egymástól. A megnevezett távolságon belüli záráspontok kizárólag egy pontnak számít. Egy zárási pontnak minősül a 3 diópánt + kiemelés gátló szerkezet. A 20 mm - es zárásmélységet az ajtótokra szerelt zárfogadó le...
Zárak. ⯈ a zárszerkezet legalább 3 aktív és 1 passzív ponton biztosítja a zárást, ⯈ a zárak reteszelési mélysége eléri a 18 mm-t, ⯈ a zártest és a zárbetét fúrás, finomnyitás és letörés ellen védve van, ⯈ bevésőzár alkalmazása esetén a fa ajtólap külső oldala a zárszekrény hosszanti tengelyében kívülről olyan fémlemezzel van megerősítve, amely roncsolás nélkül nem szerelhető le, és magassága legalább kétszerese a zárszekrény magasságának.

Related to Zárak

  • Árak Az árak forintban értendők, tartalmazzák a 27%-os ÁFÁ-t. Az árak tájékoztató jellegűek. Nem zárható ki annak a lehetősége, hogy üzletpolitikai okból az Eladó az árakat módosítsa. Az árak módosítása nem terjed ki a már megkötött szerződésekre. Amennyiben Eladó az árat hibásan tüntette fel, a már megkötött szerződések esetében az ÁSZF „Eljárás hibás ár” pontja alapján jár el.

  • Hívásvárakoztatás Egy, már folyamatban lévő hívás közben sípoló hang jelzi, hogy új hívás érkezett, a hívott fél így eldöntheti, hogy fogadja-e az új hívást. A hívó fél ebben az esetben nem foglalt hangot hall, hanem úgy érzékeli, hogy a szám kicseng. A hívásvárakoztatás és a hívástartás szolgáltatások együttes használatával az aktív hívást nem kell befejezni az új hívás fogadásához, és lehetőség van arra is, hogy az Előfizető a beszélőpartnereivel felváltva beszéljen. ❖ Az igénybevétel feltétele: A hívásvárakoztatást a Szolgáltató minden Előfizetőnek díjmentesen aktiválja az alapszolgáltatással együtt. ❖ Az igénybevétel korlátja: Előfordulhat, hogy a mobiltelefon nem alkalmas a szolgáltatás igénybevételére. ❖ A szolgáltatás havi előfizetési díja: Hívásvárakoztatás díjmentes Hívásvárakoztatás esetén a hívó fél a beszélgetési díjakat a hívott bejelentkezésétől a hívás bontásáig, hívott partnerenként külön-külön fizeti.

  • Vihar 5.5.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minô- sül, a kockázatviselés helyén az 54 km/h-t elérô, vagy azt meghaladó sebességû szél toló, nyomó, vagy szí- vóereje által:

  • Egyszeri díjak A szolgáltató jogosult a szolgáltatás nyújtásának megkezdésekor egyszeri díjat (belépési díj) felszámítani. Hasonló szolgáltatások esetén a szolgáltató akkor jogosult eltérő belépési díjat alkalmazni, ha azt a szolgáltatás nyújtása vagy igénybevételének körülményei, különösen az időtartam, a hozzáférési hely, illetve más igénybe vett szolgáltatások indokolják. A belépési díjból adott kedvezmény nem alkalmazható oly módon, hogy az előfizetők szolgáltatók és szolgáltatások közötti szabad választását befolyásolja, gátolja.

  • Elektronikus szerződéskötés szabályai XXI.1. Elektronikus úton jön létre a biztosítási szerződés, ha a szerződő a biztosító által üzemeltetett elektronikus értékesítési felületek használatával, elektronikus úton teszi meg az ajánlatát. Elektronikus értékesítési felületek különösen a xxxxx://xxxxxxxx.xx weboldal, biztosításközvetítő közre- működésével tett ajánlat esetén a Tanácsadói Honlap.

  • A szerződéssel kapcsolatos feltételek III.2.1) Meghatározott szakmára (képzettségre) vonatkozó információk (csak szolgáltatási szerződések esetében) A szolgáltatás teljesítése egy meghatározott szakmához (képzettséghez) van kötve A vonatkozó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésre történő hivatkozás:

  • A szerződés módosításai VI.1) A közbeszerzés ismertetése a módosításokat követően

  • A Szolgáltató egyoldalú szerződésmódosítása (1) A Szolgáltató az Egyedi előfizetői szerződést egyoldalúan kizárólag az Eht-ban meghatározott keretek között, az ÁSZF-ben vagy az Egyedi előfizetői szerződésben írt feltételek fennállása esetén, az ÁSZF egyoldalú módosítása útján módosíthatja.

  • Egyoldalú szerződésmódosítás A Szolgáltató az előfizetői szerződést az egyedi előfizetői szerződésre is kiterjedően csak az alábbi esetekben jogosult egyoldalúan módosítani:

  • Vonatkozó jogszabályok A Szerződésre a magyar jog előírásai az irányadóak, és különösen az alábbi jogszabályok vonatkoznak: 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 151/2003. (IX.22.) kormányrendelet a tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról 45/2014. (II.26.) kormányrendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól 19/2014. (IV.29.) NGM rendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól 1997. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról 2011. évi CXX. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/302 RENDELETE (2018. február 28.) a belső piacon belül a vevő állampolgársága, lakóhelye vagy letelepedési helye alapján történő indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozással és a megkülönböztetés egyéb formáival szembeni fellépésről, valamint a 2006/2004/EK és az (EU) 2017/2394 rendelet, továbbá a 2009/22/EK irányelv módosításáról AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet)