Aegon Lakás és Szabadidő Biztosítás Plusz Szabályzat

Xxxxx Xxxxx és Szabadidő Biztosítás Plusz Szabályzat

Érvényes: 2016. július 1-jei és azt követő aláírású szerződésekre

Xxxxx Xxxxx és Szabadidő Biztosítás Plusz Tartalomjegyzék

ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK 4

I. Szerzôdô, Biztosított 4

II. A szerzôdés létrejötte 4

III. A kockázatviselés kezdete 5

IV. A biztosítási szerzôdés hatálya 5

V. Biztosítási díj, díjfizetés 6

VI. A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következményei 6

VII. A biztosítási összegek és a díjak évenkénti módosítása 6

VIII. ePosta szolgáltatás 7

IX. A szerzôdés megkötésének és módosításának lehetôségei 7

X. A felek speciális kötelezettségei 8

XI. Egyéb rendelkezések 9

A KÁRBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI 12

I. Biztosított 12

II. A biztosítás területi hatálya 12

III. A biztosítási összeg – biztosítási díj 12

IV. A felek speciális kötelezettségei 13

V. Biztosított vagyontárgyak 13

VI. Biztosítási események 15

VII. A Biztosító szolgáltatása 20

VIII. A Biztosító mentesülése 21

ÁLTALÁNOS BETÖRÉSVÉDELMI ELŐÍRÁSOK 22

ÁLTALÁNOS ÉS HÁZIÁLLATTARTÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

KÜLÖNÖS FELTÉTELEI 24

I. Biztosítottak. 24

II. Biztosítási események 24

III. A Biztosító szolgáltatása 24

IV. Egyéb rendelkezések 25

LAKÁSDOKTOR ASSISTANCE SZOLGÁLTATÁS 26

I. Biztosítottak. 26

II. Szolgáltatások 26

KIEGÉSZÍTŐ BŐVÍTETT BALESETBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI 27

I. Biztosított és kedvezményezett 27

II. Biztosítási események 27

III. Értelmezô rendelkezések 27

IV. A Biztosító szolgáltatása 27

V. A szolgáltatási igény bejelentése 28

VI. A Biztosító mentesülése és kockázatkizárása 29

FÜGGELÉK 30

I. Balesetbiztosítás szolgáltatásai 30

II. Bôvített balesetbiztosítás szolgáltatása 30

LSZBPT+–SZ–160718 3

Xxxxx Xxxxx és Szabadidő Biztosítás Plusz

A Lakás és Szabadidô Biztosítás Plusz a jelen Általános és Különös feltételek szerint jön létre az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító), valamint bármely magánszemély, gazdálkodó szervezet (továbbiakban: Szerzôdô) között. Ennek alapján a Biztosító köteles a szerzôdésben meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a kockázatviselés kezdetét követôen bekövetkezô biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerzôdésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni, a Biztosítóval Szerzôdô fél pedig a biztosítási díj fizetésére kötelezi magát.

A Biztosító szolgáltatása a Biztosított kárának a szerzôdésben meghatározott módon és mértékben történô megtérítésében (kárbiztosítás), a Biztosított részére nyújtott más szolgáltatás teljesítésében vagy a szerzôdésben meghatározott összeg megfizetésében (összegbiztosítás) áll.

Az alapbiztosítást a tûz- és elemi károk, valamint az egyéb vagyoni károk fedezetét jelentô kárbiztosítás képezi, ennek létrejötte a kiegészítô biztosítások megkötésének feltétele.

A feltételekben nem rendezett kérdésekben a 2013 évi V. törvény, a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

Általános feltételek

A jelen feltételek kerülnek alkalmazásra minden olyan esetben, amikor a Szerzôdô és a Biztosító között a Lakás és Szabadidô Biztosítás Plusz kár- és kiegészítô biztosítás(ai) jön(nek) létre, de csak annyiban nyernek alkalmazást, amennyiben

a kár- és kiegészítô biztosítás(ok) Különös feltételei, azok Függeléke, valamint az ajánlat és a fedezetet igazoló dokumentum (továbbiakban: kötvény) ettôl eltérôen nem rendelkeznek.

I. BIZTOSÍTÓ, SZERZŐDŐ, BIZTOSÍTOTT

1. Biztosító

1.1. Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zártkörûen mûködô Részvénytársaság (rövidített neve: Aegon Magyarország Zrt.). A Társaság az 1016/1986. (IV.17.) MT számú határozatával megalapított Állami Biztosító általános jogutódja, s az 1989. évi XIII. tv. alapján alakult át gazdasági társasággá 1990. július 1. napján.

A társaságot a Fôvárosi Cégbíróság a 00-00-0000000 szám alatt tartja nyilván. Adószám: 10389395-4-44

A társaság székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0.

1.2. Ügyfélszolgálat:

Telefonszám: x00-0-000-0000

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx Ügyfélszolgálati irodák listája megtekinthetô:

xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xxxxxxx-xxxxxxxxxxxxxxxx-xxxxxx

1.3. A Biztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetôképességérôl és pénzügyi helyzetérôl. A jelentés kötelezô tartalma a Biztosító honlapján (xxx.xxxxx.xx) elôször 2017-ben tekinthetô meg a 2016-os évre vonatkozóan.

2. Szerzôdô

A biztosítási szerzôdést az kötheti meg, aki valamely vagyoni vagy személyhez fûzôdô jogviszony alapján a biztosítási esemény

bekövetkezésének elkerülésében érdekelt; vagy aki a szerzôdést az érdekelt személy javára köti meg. Az e rendelkezés ellenére kötött biztosítási szerzôdés semmis.

A Szerzôdô lehet fogyasztó is, aki a biztosítási ajánlatot megtette és a szerzôdés létrejötte esetén a díjfizetést teljesíti. A Biztosító

jognyilatkozatainak címzettje a Szerzôdô, továbbá a Szerzôdô jogosult és köteles a biztosítással kapcsolatos nyilatkozatok megtételére, eltérô Biztosított(ak) esetén azok tájékoztatására.

2.1. Fogyasztó: az a természetes személy, aki nem szakmai, üzleti tevékenysége, vagy foglalkozása körében jár el az adott megállapodás esetén.

2.2. Nem fogyasztó:

• nem természetes személy, hanem jogi személy, vagy egyéb vállalkozás

• az a természetes személy, aki szakmai, üzleti tevékenységén, foglalkozásán belül esô célból jár el (egyéni vállalkozó, vagy valamely jogi személy vezetô beosztású tisztségviselôje vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja).

2.3. Amennyiben a szerzôdést nem fogyasztó köti meg, a feltételek elfogadásával tudomásul veszi, hogy a Biztosító a szerzôdést a Ptk. fogyasztói biztosítási szerzôdésekre elôírt – a Szerzôdô, Biztosított, kedvezményezett javára egyoldalúan kogens szabályok szerint kezeli.

3. Biztosított

A Kárbiztosítás és a kiegészítô biztosítás(ok) Xxxxxxx feltételeiben kerül meghatározásra.

4. Belépés a szerzôdésbe

Amennyiben a szerzôdést nem a Biztosított kötötte, a Biztosított a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerzôdésbe beléphet; a belépéshez a Biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a

Szerzôdô felet terhelô kötelezettségek összessége a Biztosítottra száll át.

Amennyiben a Biztosított belép a szerzôdésbe, a folyó biztosítási idôszakban esedékes díjakért a Biztosított a Szerzôdô féllel egyetemlegesen felelôs, de köteles a belépô új Szerzôdô a korábbi fél költekezéseit is megtérítni.

II. A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE

1. A Szerzôdô a biztosítási szerzôdés létrejöttét a Biztosító által használt és mindenkor érvényes formanyomtatványon írásbeli ajánlattal vagy a Biztosító által rendszeresített, vagy elismert elektronikus ajánlattal kezdeményezi.

a) Írásbeli ajánlatnak minôsül a Biztosító által használt formanyomtatványon kézzel kitöltött ajánlat vagy azzal megegyezô adattartamú elektronikusan készített, majd kinyomtatott ajánlat, melyet a Szerzôdô vagy írásbeli megbízás alapján az alkusz aláír.

b) Elektronikus ajánlatnak minôsül a Biztosító vagy az általa biztosítás közvetítésére megbízott biztosításközvetítô, illetve a Biztosító hozzájárulásával alkusz által az Internet közcélú hálózatán mûködtetett portálon a jelen biztosítás feltételeinek elfogadására utalással felvett ajánlat, amennyiben az elektronikus ajánlattétel során a portál lehetôséget kínál a biztosítási szerzôdés teljesítésének megkezdéséhez és ehhez a Szerzôdô kifejezetten hozzájárul.

2. A Biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (továbbiakban: kötvény) kiállítani.

3. Ha a kötvény a Szerzôdô fél ajánlatától eltér, és az eltérést a Szerzôdô fél a dokumentum kézhezvételét követôen 15 napon belül nem kifogásolja, a szerzôdés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a Biztosító az eltérésre a Szerzôdô fél figyelmét a kötvény kiadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerzôdés az ajánlat tartalmának megfelelôen jön létre.

4. Az ajánlattevô ajánlatához annak megtételétôl számított tizenöt napig, ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi kockázatfelmérésre van szükség, hatvan napig van kötve.

5. A szerzôdés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra annak beérkezésétôl számított tizenöt napon belül – ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi kockázatfelmérésre van szükség, hatvan napon belül – nem

4

nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban elôírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelôen tették.

6. A szerzôdés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a Biztosító részére történt átadása idôpontjára visszamenô hatállyal a kockázatelbírálási idô elteltét követô napon jön létre.

7. A Biztosító kockázat-elbírálási ideje az ajánlattétel napjától indul.

a) Amennyiben az írásbeli ajánlatot a Szerzôdôvel egyidejûleg a Biztosító üzletkötôje is aláírta, illetve elektronikus ajánlattétel történt a Biztosító által üzemeltetett webes felületen, úgy az ajánlattétel napja az ajánlat aláírásának, illetve az elektronikus ajánlattétel (1.b.) napjával egyezik meg.

b) Amennyiben az írásbeli ajánlatot a Szerzôdô megbízásából eljáró alkusz vette át, úgy az ajánlattétel napja az ajánlatnak a Biztosító bármely egységhez történô beérkezésének napjával egyezik meg.

c) Amennyiben a Szerzôdô ajánlatát távértékesítés keretében tette meg, úgy az ajánlattétel napja a Szerzôdô által aláírt ajánlatnak a Biztosító bármely egységhez történô beérkezésének napjával egyezik meg.

8. Ha a kockázatelbírálási idô alatt a biztosítási esemény bekövetkezik,

az ajánlatot a Biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetôségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és

az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.

9. A szerzôdés létrejöttéhez, amennyiben az, életbiztosítást is tartalmaz, a Biztosító elôzetes orvosi vizsgálatot is kérhet. Az ügyfél az elvégzett orvosi vizsgálatok eredményeit az egészségügyrôl szóló 1997. CLIV. törvény értelmében az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti, erre a Szerzôdô figyelmét a Biztosító köteles felhívni.

10. Amennyiben a Biztosító az ajánlatot a fentiekben meghatározott határidôn belül visszautasítja, az ezen idôszak alatt bekövetkezett károkért helytállni nem tartozik, a befizetett biztosítási díjat az ajánlat visszautasítása esetén

a döntést követô 15 napon belül a Biztosító kamatmentesen visszafizeti. A díj xxxxxxxxx határidôn túli visszafizetése a Biztosító kockázatvállalását nem befolyásolja.

11. Az ajánlat esetleges elutasítását a Biztosító nem köteles indokolni.

12. Ha a Biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerzôdés lényeges kérdésben eltér a Biztosító általános szerzôdési feltételétôl, a Biztosító

a szerzôdés létrejöttétôl számított tizenöt napon belül javasolhatja, hogy a szerzôdést az általános szerzôdési feltételeknek megfelelôen módosítsák. Ha a Szerzôdô fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a Biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül a szerzôdést harminc napra írásban felmondhatja.

13. Ha a Biztosító a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges körülményekrôl vagy azok változásáról, és ezek a körülmények

a biztosítási kockázat jelentôs növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstôl számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerzôdés módosítására, vagy a szerzôdést harminc napra írásban felmondhatja.

Ha a Szerzôdô fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító javaslat közlésétôl számított harmincadik napon megszûnik, ha a Biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a Szerzôdô fél figyelmét felhívta.

14. Ha a szerzôdés egyidejûleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentôs megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító 13. bekezdésben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

15. Az életbiztosítási kiegészítô biztosítást megkötô természetes személy Szerzôdô a kötvény kézhezvételétôl számított harminc napon belül az életbiztosítási kiegészítô biztosítást írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül

– felmondhatja.

A Szerzôdô felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követôen a Biztosító köteles harminc napon belül a Szerzôdô által felmondott kiegészítô életbiztosításra bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel elszámolni.

Az életbiztosítási kiegészítô felmondása a szerzôdés egyéb elemeit nem érinti, azonban az azokra fizetett díjra hatással lehet, amennyiben a életbiztosítási kiegészítô alapján a szerzôdés az összes alapdíjat módosító kedvezményt tartalmazott, mely a felmondással elvész.

III. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE

A Biztosító kockázatviselésének kezdete:

a) Amennyiben az írásbeli ajánlatot a Biztosító üzletkötôje vagy

a Biztosító bármely egyéb megbízottja átvette, illetve elektronikus ajánlattétel történt, úgy az ajánlat aláírását követô nap 0.00 órája,

b) amennyiben a szerzôdést alkusz közremûködésével kötötték és az ajánlatot a Biztosító a részére történt átadást követô 15 napos kockázat-elbírálási határidôn belül elfogadja, az ajánlat Szerzôdô részérôl történt aláírását követô nap 0.00 órája,

c) amennyiben a szerzôdést távértékesítés keretében kötötték, úgy

a Szerzôdô által aláírt ajánlat Biztosító részére való beérkezését (7.c) követô nap 0.00 órája; vagy

d) az ajánlaton feltüntetett késôbbi idôpont (halasztott kockázatviselés), feltéve, hogy a szerzôdés létrejött, vagy utóbb létrejön.

A kárbiztosítás és a kiegészítô biztosítások különös feltételei azonban kiköthetik, hogy a Biztosító valamely biztosítási esemény kockázatát csak a szerzôdés létrejöttét követô késôbbi idôponttól vállalja. Ezen várakozási idôn belül bekövetkezô biztosítási eseményre a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

IV. A BIZTOSITÁSI SZERZŐDÉS HATÁLYA

1. A biztosítás határozott, egyéves tartamra jön létre. A biztosítási év elsô napja (technikai kezdet) a szerzôdés kockázatviselésének kezdetét követô hónap elsô napja, kivéve, ha a kockázatviselési kezdet a hónap elsô napjára esik. A kockázatviselési kezdet és a biztosítási év elsô napja (technikai kezdet) megegyezik, amennyiben a kockázatviselési kezdet valamely hónap elsô napja.

2. Ha a Biztosító kockázatviselésének kezdete elôtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszûnt, a szerzôdés vagy annak megfelelô része megszûnik.

3. A biztosítás mindig automatikusan létrejön a következô biztosítási évre, ha a Szerzôdô vagy a Biztosító a biztosítási év végét legalább 30 nappal megelôzôen írásban nem jelzi, hogy nem kívánja a szerzôdést megújítani.

4. Ha a Szerzôdô vagy a Biztosító a biztosítási év végét legalább 30 nappal megelôzôen írásban közli, hogy szerzôdést nem kívánja fenntartani (IV.3. pont szerinti jelzés), úgy az a biztosítási év utolsó napjának

24. órájakor maradékjog nélkül megszûnik.

5. Ha a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszûnt,

a szerzôdés vagy annak megfelelô része megszûnik.

6. A biztosítási érdek megszûnéséhez fûzôdô jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása idôpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelôs, a szerzôdésre díjfizetési kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kockázatviselésének megszûntéig. Az új tulajdonos 30 napon belül köteles írásban bejelenteni a tulajdonosváltozást a Biztosítónak és beléphet a szerzôdésbe Szerzôdôként vagy 30 napos határidôvel írásban felmondhatja. A Biztosító jogosult a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követô 30 napon belül írásban, 30 napos határidôvel felmondani a szerzôdést.

7. Amennyiben a biztosított vagyontárgy tulajdonosának személyében adásvétellel, ajándékozással vagy árveréssel változás történik, a Szerzôdô köteles 30 napon belül bejelenteni a tulajdonosváltozást a Biztosítónak.

A bejelentéshez csatolandó az adás-vételi szerzôdés vagy egyéb a tulajdonjog elvesztését igazoló dokumentum. A Biztosító kockázatviselése megszûnik a Biztosított biztosítási érdekeltségének megszûnési napjával.

5

8. Amennyiben a szerzôdés tartamengedménnyel jön létre,

a Szerzôdô vállalja, hogy a szerzôdéskötéstôl számított, az ajánlaton és

a kötvényen megjelölt idôtartam (legfeljebb 3 év) letelte elôtt nem szünteti meg a szerzôdést (a díj nem fizetése miatti szerzôdésmegszûnés is ide értendô), kivéve az érdekmúlás esetét. Amennyiben a szerzôdés a Szerzôdô miatt a vállalt tartamon belül mégis megszûnik (kivéve érdekmúlás), úgy a Biztosító által tartamengedmény címén adott díjkedvezmény összegét a Szerzôdô visszafizeti a Biztosítónak.

9. A kiegészítô biztosítások bármelyikére (kivéve a felelôsségbiztosítás) a szerzôdés évfordulója elôtt minimum 30 nappal mindkét fél írásban jelezheti, hogy a következô biztosítási évre nem kívánja megújítani. (IV.3. és 4. pont). Az alapszerzôdés valamint annak egyéb kiegészítôi

ebben az esetben az ily módon megszüntetett kiegészítô szolgáltatás nélkül maradnak érvényben.

10. Az alapbiztosítás megszûnésével a kiegészítô biztosítások is maradékjogok nélkül megszûnnek.

11. A szerzôdés megszûnésével sem a Szerzôdô, sem a Biztosított további jogosultságokkal nem rendelkezik. Összeg és egészségbiztosítások esetén a Kedvezményezettnek járó kiegészítôk szerinti szolgáltatással szûnik meg a szerzôdés.

12. A Biztosító jogosult a biztosítási év végén a feltételek egyes pontjainak a tartalmára objektív és ellenôrizhetô tényezôk alapján módosítási javaslatot tenni. A Biztosító köteles a módosítani kívánt pontokat írásban közölni a Szerzôdôvel, legalább az adott biztosítási év vége elôtt 60 nappal. Amennyiben a Szerzôdô a biztosítási idôszak végét legalább 30 nappal megelôzôen a módosítást írásban visszautasítja, vagy a szerzôdés megszüntetését kéri, a biztosítás vagy annak a módosítással érintett modulja a következô biztosítási év kezdetétôl megszûnik.

Amennyiben a szerzôdés megszûnését ebben az esetben

a Biztosító nem kezdeményezi, a szerzôdés módosítás nélkül marad érvényben.

Visszautasítás hiányában a szerzôdés a következô biztosítási év kezdetétôl a módosított tartalommal érvényes.

13. A szerzôdés a felek ajánlaton és kötvényen jelzett megállapodásával létrejöhet határozott, 3 éves tartamra.

13.1. Az elsô 3 év végén a biztosítás automatikusan megújul a következô évre, mely idôponttól a szabályzat IV.1. és 3. pontja szerint válik határozott idejûvé.

13.2. Ha a Szerzôdô vagy a Biztosító a 3. biztosítási év végét legalább 30 nappal megelôzen írásban közli, hogy szerzdést nem kívánja fenntartani (13.1. pont), úgy az a 3. biztosítási év utolsó napjának

24. órájakor maradékjog nélkül megszûnik.

13.3. A 13.1. pontban írt három éves határozott idejû szerzôdés esetében

a feleket nem illeti meg jelen feltételek IV.3.–4. pontja szerinti felmondási jog a szerzôdés elsô három évében.

13.4. Határozott 3 évre létrejövô szerzôdések esetében a Biztosító tartamkedvezmény helyett az értékkövetésre árgaranciát vállal: a szerzôdés 3 éves tartama alatt, a biztosítási évfordulón elvégzi a szerzôdés biztosítási és szolgáltatási összegeire a jelen feltételek VII.3. pontja szerinti – az azonos termékekkel és idôszakban kötött szerzôdésekre is hatályos és azokkal azonos mértékû – értékkövetést (összegemelést), a Szerzôdô által fi zetendô biztosítási díjat azonban változatlanul hagyja. Határozott 3 évre létrejövô szerzôdések esetében a Biztosító nem él a jelen feltételek VII.4. pontjában megfogalmazott díjmódosítási jogával sem. Ez azt jelenti, hogy a Szerzôdô mindhárom biztosítási évben változatlan díjat fi zet.

13.5. A biztosítási szerzôdés a 4. évre a Biztosító által a közölt díjtétellel és díjjal érvényes, a Szerzôdônek azonban joga van arra, hogy jelen feltételek

IV.13.2. pontja alapján a szerzôdést a 3 év végére felmondja. Amennyiben a Szerzôdô a díjemelésre vonatkozó szerzôdésmódosítást írásban nem utasítja vissza, úgy azt a Biztosító elfogadottnak tekinti.nti.

13.6. Amennyiben a szerzôdô a 3 éves tartam alatt díjhátralékos lesz (az esedékes biztosítási díj nem érkezik be), a Biztosító – a következményekre történô figyelmeztetés mellett – a Szerzôdô felet a felszólítás elküldésétôl számított harminc napos póthatáridô tûzésével a teljesítésre írásban felhívja.

A póthatáridô eredménytelen elteltével a Biztosító a díjkövetelést

a 3 éves tartamból hátra lévô teljes idôszakra egy összegben késedelem nélkül bírósági úton érvényesítheti.

13.7. A 13.1. szerinti határozott tartamú szerzôdés biztosítási összegeinek, illetve szolgáltatásainak jelen feltételek VII.3. pontja (értékkövetés) szerinti módosításán kívül esô bármely változtatás kizárólag a felek közös megállapodásával, elôzetes egyeztetésével lehetséges.

V. BIZTOSÍTÁSI DÍJ, DÍJFIZETÉS

1. Jelen biztosítás éves díjú, az éves díj részletekben történô megfizetésének gyakorisága az ajánlaton kerül meghatározásra. Az éves díj részletekben való fizetésének kedvezménye elvész, ha bármely részlet befizetése

az esedékessége idôpontjában nem történik meg. A részletelmaradás a teljes idôszakra járó díjat esedékessé teszi.

2. Amennyiben a szerzôdés kockázatviselési kezdete megelôzi a biztosítás technikai kezdetét IV.1. pont), a köztes idôszakra a Biztosító díjat nem számít fel.

3. A biztosítás elsô díjrészlete a felek által meghatározott idôpontban, ennek hiányában a szerzôdés létrejöttekor esedékes; a folytatólagos díj pedig annak az idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

4. A Biztosító a szerzôdés megkötésénél minimál díjat alkalmazhat, melybôl további engedmény nem adható.

5. A Szerzôdô köteles a kötvényben, illetve évenkénti megújulás esetén az indexlevélben meghatározott díjat az ugyanott meghatározott gyakorisággal, az elôre egyeztetett díjfizetési módon, legkésôbb az esedékesség idôpontjáig megfizetni.

6. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és ezzel a szerzôdés megszûnik,

a Biztosító az egész biztosítási idôszakra járó díj megfizetését követelheti.

7. A szerzôdés megszûnésének egyéb eseteiben a Biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért.

Ha az idôarányos díjnál több díjat fizettek be, a Biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

8. A Biztosító függô közvetítôje a kötelezôen bemutatandó megbízása alapján jogosult biztosítási díj átvételére.

A Szerzôdô által megbízott független közvetítô a köztük fennálló megbízás alapján jogosult biztosítási díj átvételére.

9. Amennyiben a Szerzôdô a díjat – díjátvételre biztosítói meghatalmazással rendelkezô – többes ügynöknek fizette, a díjat – legkésôbb a fizetés napjától számított negyedik napon – a biztosító számlájára vagy pénztárába beérkezettnek kell tekinteni; a szerzôdô fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.

VI. A DÍJFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG ELMULASZTÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI

1. Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a Biztosító

– a következményekre történô figyelmeztetés mellett – a Szerzôdô felet a felszólítás elküldésétôl számított harminc napos póthatáridô tûzésével

a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridô eredménytelen elteltével a szerzôdés az esedékesség napjára visszamenô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti, vagy díjhalasztást ad.

2. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító a díjfizetési kötelezettség elmulasztására a póthatáridô megadásával

eredménytelenül hívta fel a Szerzôdô felet a befizetés kiegészítésére, a szerzôdés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos idôtartamra marad fenn.

3. Ha a szerzôdés a díj nemfizetése miatt megszûnik, a Biztosító követelheti a tartamengedmény idôarányos részének megfizetését.

4. Amennyiben a szerzôdés az 1. és 2. pontban írt módon a díj nem fizetésével megszûnik, a Biztosító bírósági úton a biztosítási idôszak végéig járó teljes díj megfizetését követelheti.

5. Abban az esetben, ha a szerzôdés az 1. és 2. pontban írt módon,

a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szûnt meg, a Szerzôdô fél a megszûnés napjától számított százötven napon belül írásban kérheti a Biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A Biztosító a reaktiválási kérelmet nem köteles elfogadni.

6

A Biztosító a reaktiválási kérelem elfogadását a korábban esedékes díjak megfizetésén felül, a folyó biztosítási idôszak végéig járó teljes díj megfizetésétôl teheti függôvé. A Biztosító a díjak megfizetése után a biztosítási fedezetet a megszûnt szerzôdés feltételei szerint helyreállíthatja.

VII. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEGEK ÉS A DÍJAK ÉVENKÉNTI MÓDOSÍTÁSA

1. A biztosítási összeg a biztosítási feltételekben, a biztosítási ajánlaton, illetve a Függelékben meghatározott összeg, amelyet a biztosítási esemény bekövetkeztekor a Biztosító szolgáltat, vagy amely összeg a szolgáltatás

(térítések) felsô határa, és egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is.

2. A biztosítási összegek reálértékének és a szolgáltatás színvonalának megôrzése érdekében, a Biztosító minden évben végrehajtja a biztosítási összegek mindegyikének, vagy azok meghatározott és az értékmódosulással érintett részének, valamint az azokhoz tartozó díjtételek és biztosítási díjak értékkövetô módosítását (indexálását).

3. A biztosítási összegek értékkövetô módosítása

Az évenkénti értékkövetés során a Biztosító jogosult valamennyi vagyoncsoport, az azokhoz tartozó kiegészítô szolgáltatások, valamint

a kiegészítô biztosítások biztosítási összegének módosítására (indexálására) a következô biztosítási évre vonatkozó hatállyal javaslatot tenni.

A Biztosító az index mértékét minden év március 1-jéig a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján állapítja meg. Az indexszám bázisa

az indexálást megelôzô naptári évre vonatkoztatott éves fogyasztói árindex, amelytôl a Biztosító 5 százalékponttal eltérhet. Az index bázisa az adott év június hó 1-jétôl a rákövetkezô év május hó 31-éig érvényes és alkalmazandó.

A bázisszámtól való eltérést a Biztosító jogosult a vagyoncsoportokra, az azokhoz tartozó kiegészítô szolgáltatásokra, illetve a kiegészítô biztosításokra eltérô mértékben meghatározni.

A vagyoncsoportok biztosítási összegére vonatkozóan a mindenkori új értéken történô szolgáltatáshoz szükséges értékre tesz javaslatot a Biztosító, míg az azokhoz tartozó kiegészítô szolgáltatások, valamint a kiegészítô biztosítások szolgáltatási összegét azok árnövekedésének figyelembe vételével határozza meg.

4. Szolgáltatások színvonalának fenntartásához szükséges díjmódosítás

A biztosítási összegek értékkövetô módosításával egyidejûleg

a Biztosító jogosult a díjtételek, a vagyoncsoportokhoz tartozó kiegészítô szolgáltatások, valamint a kiegészítô biztosítások díjainak módosítására is.

A díjakat, illetve a díjtételeket minden esetben az adott szolgáltatást érintô, és azokat befolyásoló tényezôk változásának figyelembe vételével állapítja meg. Ezek lehetnek:

• Adó- vagy jogszabály-változások.

• Viszontbiztosítási díjak emelkedése.

• Az alapbiztosítási események, vagy bármely különdíjas kockázat vagy kiegészítô biztosítás tekintetében a korábbi évektôl és a tervezettôl jelentôsen eltérô kockázatnövekedés, feltéve, hogy arra a szerzôdéskötésnél nem ismert körülmények vezetnek.

• Árfolyam emelkedés.

• A külsô szolgáltató partnerek díjainak változása.

5. A biztosítási összegek módosításáról, a díjtételek valamint a díjak változásáról a Biztosító legkésôbb 60 nappal a biztosítási év vége elôtt írásban értesíti a Szerzôdôt.

Amennyiben az értesítés kiküldése és a biztosítási évforduló között a Szerzôdô valamely vagyoncsoport vagy szolgáltatás biztosítási összegének változtatását kérte, a jelen feltételek VII. 3-4. pontjának megfelelôen, a forduló elôtti napon érvényben lévô biztosítási és szolgáltatási összegek és a biztosítási forduló elôtt 60 nappal korábban már kiküldött értesítésben közölt feltételek figyelembe vételével, a fordulót követô 30 napon belül pótindex értesítôt küld a Szerzôdô részére a Biztosító.

6. A biztosítási szerzôdés az adott évre a Biztosító által az indexálás alkalmával közölt biztosítási összeggel, díjtétellel és díjjal érvényes, a Szerzôdônek azonban joga van arra, hogy az Általános feltételek IV. 3. pontja alapján a szerzôdést az évfordulóra felmondja. Amennyiben a Szerzôdô a díjemelésre vonatkozó szerzôdésmódosítást írásban nem utasítja vissza, úgy azt a Biztosító elfogadottnak tekinti. Pótindexálás esetén a felmondás határideje az értesítés ügyfélhez történô érkezését követô 30. nap. Ha a Szerzôdô

az indexálást nem fogadja el, de a szerzôdés megszûntetését sem ô sem

a Biztosító nem kezdeményezi a biztosítás a korábbi díjjal marad fenn.

Az alapbiztosítás felmondása a szerzôdés egészének megszûnését eredményezi.

VIII. EPOSTA SZOLGÁLTATÁS

Az ePosta szolgáltatás választásával a Szerzôdô hozzájárul, hogy a Biztosító az egyidejûleg megkötött biztosítási szerzôdésével kapcsolatos azon küldeményeit, melyek nem tartalmaznak elektronikus formában nem küldhetô mellékleteket, az általa megadott publikus e-mail címre elektronikus küldeményként továbbítsa.

A Szerzôdô

• vállalja, hogy elektronikus postaládáját napirendszerességgel ellenôrzi és tudomásul veszi, hogy az adott küldeményt megérkezettnek kell tekinteni, ha Biztosító igazolni tudja az elküldés tényét.

• tudomásul veszi, hogy a Biztosító a 2001. évi XXXV. elektronikus aláírásról szóló törvénynek megfelelô fokozott biztonságú aláírással látja el küldeményeit, amelyek a törvény szerint eleget tesznek

az írásbeliség követelményeinek.

• vállalja, hogy amennyiben e-mailcíme megváltozik, az új e-mail címet a Biztosító részére 3 munkanapon belül bejelenti, tudomásul veszi, hogy ennek elmulasztásából eredô károkért a Biztosító nem vállal felelôsséget.

• gondoskodik arról, hogy elektronikus postafiók szolgáltatója a Biztosító itt jelzett küldeményeit ne tekintse spam üzenetnek, illetve arról is, hogy a Biztosító küldeményeinek fogadására kellô tárhely álljon rendelkezésre.

• tudomásul veszi, hogy a vállalt kötelezettségei elmulasztásából eredô károkért a Biztosító nem vállal felelôsséget, illetve azt, hogy mulasztása kizárja a Biztosító késedelmét.

• tudomásul, veszi továbbá, hogy elektronikus postafiókja jelszavának biztonságáért saját maga felel, a jogosulatlan hozzáférésbôl eredô károkért a Biztosító nem vállal felelôsséget.

• vállalja, hogy regisztrál a Biztosító on-line ügyfélszolgálati felületén.

• Az ePosta szolgáltatás igénybevételének feltétele a csoportos beszedési megbízással vagy egyedi banki átutalással vagy rendszeres bankkártyás fizetéssel történô díjfizetés. A szerzôdô a biztosítás díjfizetési módjának a biztosítási idôszakon belül – e három díjfizetési módtól eltérôen – a biztosítás szabályai szerinti módosítására nincs lehetôsége. Évfordulóra történô módosítás esetén az ePosta szolgáltatás megszûnik.

• Amennyiben a szerzôdô ePosta szolgáltatást kér, a biztosító részére jelen nyilatkozatban megadott e-mail cím jövôbeli, bármilyen formában történô megváltoztatása azzal jár, hogy a biztosító az ePosta küldeményeket az utoljára megadott e-mail címre kézbesíti.

A szolgáltatást bármelyik fél által felmondani a másik féllel igazolhatóan, a biztosítási évfordulót megelôzô 30. napig közölt felmondással csak

az adott biztosítás biztosítási évfordulójával lehet.

IX. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉNEK ÉS MÓDOSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI

1. A biztosítási szerzôdés megkötését a Szerzôdô jelen feltételek II.1. pontjának megfelelôen ajánlattal kezdeményezi. Ajánlatának megtételekor a Szerzôdô dönti el,

a) hogy mely vagyoncsoportokat, milyen kockázati eseményekre, mekkora szolgáltatási összeggel kíván biztosítani és azok mellé milyen kiegészítô biztosításokat igényel, vagy

b) választhat az igényeinek megfelelô, a biztosítani kívánt vagyoncsoportokra a Biztosító által elôre összeállított kockázati eseményeket, szolgáltatási összegeket és kiegészítô biztosításokat tartalmazó termékcsomagok közül.

2. Amennyiben a Szerzôdô valamely termékcsomagot választotta ajánlatának megtételéhez, majd a késôbbiekben a szerzôdésre valamely

– a termékcsomagban szereplô – kockázati esemény lemondásával, illetve valamely – a termékcsomaghoz tartozó – szolgáltatási összeg csökkentésével történô módosítást kezdeményez, a módosításkor elveszti

a termékcsomaghoz tartozó ún. csomag kedvezményt.

3. Az alapbiztosítás (érvényben hagyása mellett, a Szerzôdô által választott egyéb biztosításokat (különdíjas-, pótdíjas-, kiegészítô biztosítások) bármelyik fél, a szerzôdés évfordulója elôtt minimum 30 nappal írásban

7

felmondhatja. A szerzôdés ebben az esetben a felmondott különdíjas-, pótdíjas- vagy kiegészítô biztosítási szolgáltatás nélkül marad hatályban.

4. Az alapbiztosítás megszûntetésével a kiegészítô biztosítások is maradékjogok nélkül megszûnnek.

5. Ha a szerzôdéskötést követôen a biztosítási szerzôdésre tekintettel igénybe vehetô adókedvezményre vagy adójóváírásra jogosító jogszabályi feltételek megváltoznak, a Biztosító a jogszabályváltozás hatálybalépését követô hatvan napon belül javaslatot tehet a biztosítási szerzôdés vagy az ahhoz kapcsolódó általános szerzôdési feltételek megváltozott szabályozásra tekintettel történô módosítására annak érdekében, hogy a szerzôdés tartalma az adókedvezmény vagy adójóváírás igénybevételére jogosító feltételeknek megfeleljen.

Ha a Szerzôdô fél a módosító javaslatot az arról szóló tájékoztatás kézhezvételétôl számított harminc napon belül nem utasítja el, a szerzôdés a módosító javaslatban meghatározott feltételekkel a jogszabályváltozás hatálybalépésének idôpontjával módosul.

A módosító javaslat Szerzôdô általi elutasítása nem adhat alapot a szerzôdés Biztosító általi felmondására.

X. A FELEK SPECIÁLIS KÖTELEZETTSÉGEI

1. Közlési és változás bejelentési kötelezettség

1.1. A Szerzôdô és a Biztosított a szerzôdéskötéskor köteles a Biztosítóval a valóságnak megfelelôen közölni a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett, és amelyekre a Biztosító írásban kérdést tett fel.

1.2. A Biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelô válaszokkal a Szerzôdô fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

1.3. Amennyiben a Szerzôdô és a Biztosított személye nem azonos, úgy

a Szerzôdô köteles tájékoztatni a Biztosított(ak)at a biztosítási szerzôdés tartalmáról, illetve minden, a biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos változásról, a szerzôdés megszûnésérôl is.

1.4. Az adatok valóságtartalmáért a Szerzôdô és a Biztosított is felelôs. A közölt adatok ellenôrzését a Biztosító részére lehetôvé kell tenni. A Biztosító ellenôrzési lehetôsége a Szerzôdôt és Biztosítottat a közlési kötelezettség alól nem mentesíti.

1.5. A Szerzôdô fél köteles a lényeges körülmények változását

a Biztosítónak 15 napon belül írásban bejelenteni. Lényegesnek tekinthetô mindaz a körülmény, amelyre vonatkozóan a biztosítási ajánlaton adat szerepel, akár kérdésre válaszolva, akár nyilatkozatként.

1.6. Amennyiben a Szerzôdô vagy biztosított vállalkozás, úgy a változás bejelentési kötelezettségének körébe tartozik átalakulásának, felszámolási-, csôd- vagy végelszámolási eljárása megindulásának bejelentése.

1.7. A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a Biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a Szerzôdô fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

1.8. A közlésre, illetôleg változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a Szerzôdô felet és a Biztosítottat: egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett és a közlésre illetve bejelentésre köteles lett volna.

1.9. Ha a szerzôdés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változás bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.

2. Kárbejelentési kötelezettség

2.1. A biztosítási eseményt a Lakás és Szabadidô Biztosítás Plusz kár- és kiegészítô biztosításainak különös feltételeiben meghatározott módon és határidôn belül be kell jelenteni a Biztosítónak, és lehetôvé kell tenni

a Biztosító számára a biztosítási eseménnyel kapcsolatos körülmények vizsgálatát.

A Biztosító késedelmes igényérvényesítés idejére kamatot nem fizet.

2.2. A kárbejelentés történhet:

• a Biztosító Call Centerén keresztül (06-1-477-4800),

• levélben (Aegon Országos Kárrendezési Központ, 9700 Szombathely, Paragvári u. 17.),

• a Biztosító honlapján

(xxx.xxxxx.xx/xxxxxx kárbejelentés/lakásbiztosítási kárbejelentés),

• a Biztosító Ügyfélszolgálati Irodáiban.

2.3. A Biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a Szerzôdô fél, illetve a Biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerzôdében meghatározott módon vagy a szerzôdésben megállapított határidôben a Biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenôrzését nem teszi lehetôvé, és emiatt a Biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.

3. Kármegelôzési és kárenyhítési kötelezettség

3.1. A Szerzôdô fél és a Biztosított a kár megelôzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerzôdés szabályozza a Szerzôdô fél és a Biztosított kármegelôzési teendôit, elôírja a kár megelôzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket.

3.2. A Szerzôdô fél és a Biztosított a Biztosító elôírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.

3.3. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

3.4. Alulbiztosítás esetén a Biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni.

4. Állapot megôrzési kötelezettség

4.1. A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított vagyontárgy állapotán a Biztosított a szerzôdésben megállapított határidôn belül csak annyiban változtathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges.

4.2. Nem áll be a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha a megengedettnél nagyobb mértékû változtatás következtében a Biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak.

5. A Biztosító tájékoztatási kötelezettsége

A Biztosító köteles a Szerzôdôt tájékoztatni:

• a szerzôdés adatairól,

• a bejelentett károk rendezésérôl,

• a biztosítási összeg(ek) kifizetésérôl, a kárkifizetésekrôl, illetve ezek akadályáról.

6. Fedezetfeltöltés

A Biztosító nem alkalmazza a fedezetfeltöltés lehetôségét, mert sem az alapbiztosítás, sem a kiegészítô biztosítások szolgáltatásai biztosítási idôszakra vonatkozó, éves limit korlátozást nem tartalmaznak

7. Szolgáltatási kötelezettség

7.1. A Biztosító szolgáltatása a Biztosított kárának a szerzôdésben meghatározott módon és mértékben történô megtérítésében (kárbiztosítás), a Biztosított részére nyújtott más szolgáltatás teljesítésében vagy a szerzôdésben meghatározott összeg megfizetésében (összegbiztosítás) áll.

A Biztosító a kifizetést forintban, illetve assistance szolgáltatás esetében természetben teljesíti.

7.2. A Biztosító az elbíráláshoz szükséges összes iratnak a Biztosítóhoz való beérkezését követô 30 napon belül teljesíti szolgáltatásait.

A Biztosító késedelmes szolgáltatás esetén a Polgári Törvénykönyvben meghatározott késedelmi kamat megfizetésére köteles. Az elbíráláshoz

a Biztosító által kért iratokat az igény érvényesítôjének kell beszereznie.

8

7.3. A Biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól,

ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással

a) a Szerzôdô fél vagy a Biztosított;

b) a velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy az általános szerzôdési feltételben meghatározott munkakört betöltô alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk; vagy

c) a Biztosított jogi személynek az általános szerzôdési feltételben meghatározott vezetô beosztású tisztségviselôje vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

7.4. A Biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a Szerzôdô fél vagy a Biztosított a kármegelôzési és a kárenyhítési kötelezettség megszegésével okozta.

XI. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. A Xxxxx egyedileg megállapodtak abban, hogy a biztosító jelen szerzôdésében kizárja és így nem válik a szerzôdés tartalmává bármely olyan szokás, amelynek alkalmazásában a felek korábbi üzleti kapcsolatukban megegyeztek, és más gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak. Továbbá nem válik a szerzôdés tartalmává az adott üzletágban a hasonló jellegû szerzôdés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás, amennyiben a jelen szerzôdés ezzel ellentétes szabályt tartalmaz.

2. A biztosítási szerzôdésbôl eredô bármely igény két év alatt évül el, ide értve a biztosítási eseményekre azok bekövetkeztétôl igényelt szolgáltatásokat, vagy a biztosítási szerzôdésbôl keletkezett egyéb követeléseket is.

3. A Lakás és Szabadidô Biztosítás Plusz valamennyi feltételének, ajánlatának, esetleges adatközlôinek fogalmai a hétköznapi szóhasználatnak megfelelô tartalommal kerülnek alkalmazásra, kivéve azokat, amelyek speciális tartalmát az Általános vagy Különös feltételek külön meghatározzák.

4. A Szerzôdô és a Biztosítottak hozzájárulnak ahhoz, hogy a biztosítási szerzôdéshez kapcsolódó adataikat a jelen biztosítás keretein belül

a Biztosító nyilvántartsa és kezelje.

5. A Biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô adatait, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek.

Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

Biztosítási titok minden olyan – minôsített adatot nem tartalmazó –,

a Biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítô rendelkezésére álló adat, amely a Biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítô Ügyfeleinek

– ide értve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a Biztosítóval, illetve viszontbiztosíval kötött szerzôdéseire vonatkozik.

5.1. A Biztosító a Szerzôdô és a Biztosított adatait (biztosítási titok) a biztosítási tevékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiakban Bit.) alapján kezeli.

A Biztosító a személyes adatokat a biztosítási szerzôdés fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatosan igény érvényesíthetô. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az egészségügyi adatokat 20 év elteltével törölni kell.

5.2. Az 5. pontban meghatározott céltól eltérô célból végzett adatkezelést a Biztosító vagy a viszontBiztosító csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet. Az ilyen célú adatkezelésekhez a Szerzôdô és a Biztosított a szerzôdés részét képezô, „Tájékoztatás és nyilatkozat az adatkezelésrôl” címû okiraton köteles nyilatkozni. A hozzájárulás megtagadása miatt

az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny.

5.3. A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító vagy viszontBiztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a Biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

6. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a Biztosító az 5. pontban meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

7. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a Biztosító vagy a viszontBiztosító ügyfele vagy annak képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

8. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel,

e) a 8.1. pontban foglalt esetekben az adóhatósággal,

f ) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyûjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontBiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló Biztosítókkal,

l) a törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezetô kárnyilvántartó szervvel, továbbá a jármûnyilvántartásban nem szereplô gépjármûvekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggô hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával,

m) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevô Biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli Biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli Biztosítóval, biztosításközvetítôvel,

q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a Biztosítóval,

9

t) a mezôgazdasági biztosítási szerzôdés díjához nyújtott támogatást igénybe vevô biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezôgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelôs miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel

szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

8.1. A 8.e) pont alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a Biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy

ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adókötelezettség alá esô kifizetésrôl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

8.2. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredô követeléshez kapcsolódó biztosítási szerzôdés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a Biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.

8.3. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a Biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elômozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetésérôl, valamint az ezzel összefüggô egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA- törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttmûködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

8.4. A Biztosító vagy a viszontBiztosító a 8.–8.9. pontokban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

8.5. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a 8. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

8.6. A Biztosító vagy a viszontBiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy

robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elôsegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel

visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel van összefüggésben.

8.7. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a Biztosító vagy a viszontBiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

8.8. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenôrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történô átadása.

9. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bûnüldözô szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bûnüldözô szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot,

b) a pénzügyi információs egységként mûködô hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelôzésérôl és megakadályozásáról

szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot.

10. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Biztosító és a viszontBiztosító által a harmadik országbeli Biztosítóhoz, viszontBiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történô adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a Biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelô szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

10.1. A biztosítási titoknak minôsülô adatoknak másik tagállamba történô továbbítása esetén a belföldre történô adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

11. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye (fôirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítô felügyeletérôl szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történô adatátadás.

11.1. A 9. pontban meghatározott adatok átadását a Biztosító és a viszontBiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

12. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 6. pont alá esô adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minôsülô adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

12.1. A Biztosító és a viszontBiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 8. pont b), f ) és j) alpontjai, illetve a 8.6. pont alapján végzett adattovábbításokról.

12.2. A Biztosító és a viszontBiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási,

viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô.

13. A Biztosító és a viszontBiztosító a létre nem jött biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerzôdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetô.

13.1. A Biztosító és a viszontBiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

13.2. A törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

13.3. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

14. Biztosító és a viszontBiztosító jogutód nélküli megszûnése esetén a Biztosító és a viszontBiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétôl számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

10

14.1. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekû adatok nyilvánosságára és a közérdekbôl nyilvános adatra vonatkozó – az Infotv.-ben meghatározott – adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

14.2. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelôen alkalmazni.

15. A Biztosító a 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) 149 §-ában és a jelen szerzôdésben foglalt felhatalmazás alapján, az általa szervezett veszélyközösség érdekeinek megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy szerzôdésben vállalt kötelezettségeinek teljesítése során

a szolgáltatásoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából – megkereséssel fordulhat más Biztosítóhoz az általa kezelt, a Bit-ben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdésben rögzített adatok részére történô kiadása érdekében. A Biztosító ezen adatokat a Bit-ben meghatározott idôtartamon át kezeli. A Szerzôdô/Biztosított a Biztosító által megkeresés útján megszerzett és kezelt Bit. szerinti adatokról tájékoztatást kérhet.

16. A Biztosítótársaságok állami felügyeletét a Magyar Nemzeti Bank (1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0–0.) látja el.

16.1. Az Ügyfél jogosult a Biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban közölhetn. Írásos bejelentését átadhatja személyesen vagy más által, megküldheti postai úton, telefaxon, illetve elektronikus levélben.

A Biztosító „Panaszkezelési szabályzata” elérhetô és megtekinthetô ügyfélszolgálati irodáiban és a Biztosító honlapján: xxx.xxxxx.xx/ elerhetosegek/panaszkezelesi-szabalyzat.html

Az Ügyfél a biztosítási szerzôdése kapcsán felmerült olyan panaszával, melyre az illetékes ügyfélszolgálaton nem kap megnyugtató választ, személyesen a Központi Ügyfélszolgálati Irodához, írásban a Panaszirodához fordulhat.

Központi Ügyfélszolgálati Iroda címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0-0. Központi Panasziroda: 1813 Budapest, Pf. 245.

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx

Online panaszbejelentés: xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxxxx.xxxx

16.2. Jogorvoslati lehetôségek

A panasz kivizsgálására, vagy a panasz teljes vagy részleges elutasítására elôírt 30 napos törvényi válaszadási határidô be nem tartása esetén az Ügyfél az alábbi testületekhez, illetve hatóságokhoz fordulhat:

1. Pénzügyi Békéltetô Testület:

A szerzôdés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszûnésével, továbbá szerzôdésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén békéltetô testületi eljárást kezdeményezhetô.

Székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank

1525 Budapest, Pf. 172.

Telefon: (x00)-0-000-0000

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Bôvebben a xxx.xxxxxxxxxx.xxx.xx/xxx honlapon kaphat tájékoztatást.

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. a Testület elôtt általános alávetési nyilatkozatot nem tett.

2. Fogyasztóvédelmi eljárás:

A szolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, 2013. évi CXXXIX. MNB tv. fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén, fogyasztóvédelmi eljárás kezdeményezhetô.

Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank

1534 Budapest BKKP Pf. 777.

Telefon: (x00)-0-000-0000

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx.

Bôvebben a xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxxx honlapon kaphat tájékoztatást.

A kérelem benyújtásához formanyomtatvány költségmentes megküldését kérheti az alábbi elérhetôségeken:

Telefon: (x00)-0-000-0000

Postai úton: 9401 Sopron, Pf. 22.

E-mailen: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx

3. Bíróság:

Az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô bíróság (xxxx://xxx.xxxxxxxxx.xx).

17. A biztosítás Általános, illetve Xxxxxxx feltételeiben nem szabályozott kérdéseiben a Polgári Törvénykönyv, az aktuális személyi jövedelemadó jogszabályok és a magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.

18. A szerzôdés nyelve magyar. A Szerzôdô kérésére a Biztosító vállalhatja, írásbeli vállalása esetén pedig köteles idegen nyelven elkészíteni és átadni a szükséges okiratokat, de az iratok magyar nyelvû szövege tekinthetô a hiteles szövegnek.

11

Lakás és Szabadidő Biztosítás Plusz A kárbiztosítás különös feltételei

A Biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében a jelen feltételek szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban a kockázatviselési idôszakban

a kockázatviselés helyén okoznak.

Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Általános feltételekben és a 2013. évi V. törvény, a A Polgári Tötvénykönyvben rögzítettek az irányadóak.

I. BIZTOSÍTOTT

E feltételek alapján

1. épületek, építmények vonatkozásában Biztosítottak lehetnek:

a) az ajánlaton/kötvényen név szerint Biztosítottként feltüntetett természetes személy: tulajdonos, lakásbérlô,

b) a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában, valamint

c) gazdálkodó szervezet.

2. ingóságok vonatkozásában Biztosítottak lehetnek:

a) az épületek, építmények Biztosítottjai,

b) amennyiben a szerzôdés épületbiztosítást nem tartalmaz, a kötvényen név szerint feltüntetett természetes vagy jogi személy, egyéb vállalkozás valamint

c) állandóan lakott épületek esetében az épületek és/vagy ingóságok kötvényen név szerint feltüntetett Biztosítottjának – ha az fogyasztónak minôsülô természetes személy – a biztosítási esemény idôpontjában a kockázatviselés helyén élô közeli hozzátartozói és hozzátartozói (Ptk 8:1.§ pont1), akiknek a biztosítási esemény idôpontjában lakcímkártya szerinti állandó vagy tartózkodási címe az ajánlaton és a kötvényen feltüntetett kockázatviselési cím.

d) nem állandóan lakott épületek esetében az épületek és/vagy ingóságok kötvényen név szerint feltüntetett Biztosítottjával – ha az fogyasztónak minôsülô természetes személy – a biztosítási esemény idôpontjában együtt élô közeli hozzátartozói és hozzátartozói.

e) bérlemények esetében az ingóságok kötvényen név szerint feltüntetett Biztosítottjával – ha az fogyasztónak minôsülô természetes személy – a biztosítási esemény idôpontjában a kockázatviselés helyén együtt élô közeli hozzátartozói és hozzátartozói.

II. A BIZTOSÍTÁS TERÜLETI HATÁLYA

1. A Biztosító kockázatviselésének helye Magyarország, az országon belül:

Épületek, építmények esetében:

• az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett cím, többlakásos épületben biztosított ingatlan esetén a megjelölt albetét, cím hiányában a helyrajzi számmal megadott ingatlan.

Ingóságok esetében:

• az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett cím, többlakásos épületben biztosított ingatlan esetén a megjelölt albetét, cím hiányában a helyrajzi szám szerint feltüntetett ingatlan,

• hatósági kiköltöztetés esetén az a hely, ahová a Biztosítottnak azért kell ideiglenesen távoznia, mert lakása biztosítási esemény közvetlen következményeként lakhatatlanná vált,

• a háztartási ingóságok biztosítási összege 5%-ának erejéig az EU egész területe a Biztosított által magával vitt ingóságok tekintetében.

1 Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mos- toha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelôszülô és a testvér. Hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.

Nem fedezi a biztosítás azonban a Biztosított tulajdonában, tartós bérletében vagy kizárólagos használatában lévô ingatlanokban, ingatlanrészekben elhelyezett tárgyakat, feltéve, hogy ezekre a Szerzôdô (Biztosított) önálló biztosítást köthetett volna.

2. Nem téríti meg a Biztosító az értéktárgynak minôsülô ingóságban keletkezett károkat, ha azokat nem állandóan lakott épületben, vagy nem állandó lakás céljára szolgáló helyiségekben (pl. pince, padlás, melléképület) tartották.

3. Állandóan lakottnak minôsül az olyan épület, amelyben a biztosítási évben több mint 270 napon át folyamatosan, életvitelszerûen tartózkodnak.

Nem minôsül állandóan lakottnak a 270 nap folyamatos tartózkodás nélküli épület abban az esetben sem, ha az a Biztosítottak bejelentett állandó vagy ideiglenes lakcíme.

Nem minôsül állandóan lakottnak az építés, vagy felújítás alatt lévô ingatlan, ameddig abba nem költöztek be.

III. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG – BIZTOSÍTÁSI DÍJ

1. A biztosítási összeg az a biztosítási ajánlaton/kötvényen (évenkénti megújulás esetén az indexértesítôben) meghatározott összeg, amely a biztosítási esemény bekövetkeztekor a Biztosító szolgáltatásának (térítésének) felsô határa, és egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is.

A díjak megállapításánál a Biztosító tapasztalatai alapján a veszélyközösség valamennyi tagjának ingó is ingatlan vagyonának állapotát figyelembe veszi, tekintettel a jelen feltételek VII.5.1.3. és VII.5.2.2. pontjainak alapján esetlegesen avult értéken történô szolgáltatásokat is.

2. A biztosítási összeget a feltételek vonatkozó fejezetei alapján a Szerzôdô határozza meg.

Önállóan határozandó meg és kezelendô:

• minden vagyoncsoport,

• a vagyoncsoportokon belüli vagyonkategória és

• minden limitált szolgáltatási összegû különdíjas kockázat.

A vagyoncsoportok és azon belül külön felsorolt vagyonkategóriák biztosítási összegei kárrendezéskor nem vonhatók össze.

3. A biztosítási összeg megállapítása a biztosítani kívánt vagyontárgy szerzôdés-kötéskori újjáépítési, illetve új állapotban való beszerzésének értéke.

4. Túlbiztosítás

A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy értékét (3. pont). Túlbiztosítás esetén, a biztosított érdek értékét meghaladó részben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, és

a díjat megfelelôen le kell szállítani. E rendelkezés ellenére is lehet biztosítási szerzôdést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának vagy új állapotban való beszerzésének értéke erejéig.

5. Alulbiztosítás

Ha a biztosítási összeg a Szerzôdô kérésére a Biztosító által ajánlott újjáépítési vagy új állapotban történô beszerzési értéknél alacsonyabb értékre lett meghatározva, és ez ténylegesen alacsonyabb, mint a vagyontárgy újjáépítési, illetve új állapotban való beszerzésének értéke, akkor alulbiztosítás következik be. Ilyen esetben a Biztosító aránylagos térítést alkalmaz, tehát a kárt olyan arányban téríti meg, ahogyan a káridôponti biztosítási összeg aránylik a káridôponti újjáépítési, illetve új állapotban való beszerzési értékhez.

6. Ha a szerzôdés a Biztosító által javasolt minimum biztosítási összegekre tett Szerzôdôi ajánlattal jött létre az „Épületek” és a „Háztartási ingóságok” vagyoncsoportban, úgy kár esetén ebben az esetben nem érvényesül az alulbiztosítás jogkövetkezménye, az aránylagos térítés.

12

Ez esetben a Biztosító szolgáltatásának felsô határa az általa javasolt és a Szerzôdô által elfogadott biztosítási összeg.

A Biztosító a javasolt minimális biztosítási összeget az épület hasznos alapterületére vetítve adja meg.

Amennyiben a hasznos alapterület a káresemény bekövetkeztekor nem azonos az ajánlaton feltüntetett alapterülettel, úgy a Biztosító a valóságos és biztosítási védelem alá helyezett hasznos alapterület arányában nyújt térítést.

7. Többszörös biztosítás

7.1. Ha ugyanazt az érdeket több Biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a Biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani, de a kára csak egyszeresen térülhet meg. A Biztosított köteles bejelenteni, ha az igényelt kárkifizetés esetére a vagyontárgyra más Biztosítónál is rendelkezik biztosítással és azt is, ha onnan térítésben részesült.

7.2. A Biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi Biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet.

7.3. A Biztosítók a 7.2. bekezdésben írt megtérítési igény alapján a kifizetett kárt egymás között azokkal a feltételekkel és biztosítási összegekkel arányosan viselik, amelyeknek megfelelôen az egyes Biztosítók a Biztosított irányában külön-külön felelnének.

8. A „Keresôtevékenység” vagyontárgyai vagyoncsoportnál a III.6. pontban foglaltak nem alkalmazhatók, itt minden esetben a jelen

III. fejezet 1–5. pontjában leírtak érvényesülnek.

9. Jelen szerzôdés keretein belül lehetôség van, a kockázatviselési címet is magában foglaló, kizárólag az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. kezelésében lévô, társasházi, lakásszövetkezeti biztosításokban meghatározott vagyoncsoportok biztosítási összegeinek kiegészítô többletérték biztosítására.

A többletérték biztosítás csak azon vagyoncsoportokban és azon kockázatokra értelmezendô, amelyek a kollektíven kötött társasházi, lakásszövetkezeti biztosításokban is szerepelnek, tehát a teljes biztosítási összeg, két szerzôdés biztosítási összegébôl képzôdik, de együtt sem haladhatják meg a biztosított vagyontárgy új értékét.

A többletérték biztosításra való utalás mind az ajánlaton, mind a kötvényen feltüntetésre kerül.

A megadott vagyoncsoport (ez lehet épület, háztartási ingóság, értéktárgy) biztosítási összegét a Szerzôdô határozza meg.

A többletérték biztosításra irányuló kiegészítô szerzôdések esetében,

a kollektíven kötött társasházi, lakásszövetkezeti biztosítás érvényességi idôszaka alatt a Biztosító alulbiztosítottságot nem vizsgál.

A kollektíven kötött társasházi, lakásszövetkezeti biztosítás megszûnése esetén a kiegészítô jelleggel kötött többletérték biztosítás vagyoncsoportjaiban is a biztosítási összegekre vonatkozó általános szabályok szerint jár el a Biztosító (III.1–5. pont).

10. A kárbiztosítási szerzôdés biztosítási összegeinek módosítását a Szerzôdô a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor kezdeményezheti. Az ilyen nyilatkozatot a Biztosító az Általános feltételek II. 3–5. pontja szerint bírálja el.

11. A Biztosító a biztosítási összeg rögzítésénél a matematikai kerekítés szabályait alkalmazva jár el, az egyes vagyoncsoportokra vonatkozó biztosítási összegeket egész ezer forintokban határozza meg.

IV. A FELEK SPECIÁLIS KÖTELEZETTSÉGEI

1. Változás bejelentési kötelezettség

A Szerzôdô (Biztosított) változás bejelentési kötelezettségének körébe tartozik a biztosítással érintett vagyontárgy gazdasági társaságba való apportálásának bejelentése.

2. Kármegelôzési, kárenyhítési kötelezettség

A Szerzôdô (Biztosított) köteles különösen:

a) az épületeit a mindenkor hatályos építésügyi szabványoknak, szabályoknak megfelelôen építeni/építtetni és karbantartani, felújítani,

b) ingó és ingatlan vagyonának kezelése során az elvárhatóságnak megfelelôen, gondosan eljárni,

c) a Biztosító által a biztosítási feltételekben és mellékleteiben meghatározott biztonsági elôírásokat betartani,

d) a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló helyiségeket bármilyen rövid idejû távozás esetén a védettségi szintnek megfelelôen, szakszerûen bezárni, a védettségi szintet befolyásoló minden biztonsági berendezést üzembe helyezni,

e) a nem állandóan lakott épületek vízvezetékét és az azokra kapcsolt berendezéseket vagy az állandóan lakott épületek átmenetileg nem üzemeltetett, az állagmegóváshoz nem szükséges vízvezetékeit és berendezéseit vízteleníteni,

f) a kár bekövetkezte esetén a kár mértékének csökkentése érdekében szükséges, de a Biztosító kárfelmérését nem akadályozó, ésszerû intézkedéseket haladéktalanul megtenni.

3. Kárbejelentési kötelezettség

A Szerzôdônek (Biztosítottnak) a biztosítási eseményt a tudomásra jutástól számított 2 munkanapon belül be kell jelentenie a Biztosítónak. Lehetôvé kell tenni a Biztosító számára a kárbejelentés tartalmának ellenôrzését.

A tûzesetet és a robbanást a tûzrendészeti hatóságnak, a betöréses lopást és rablást, a vagyontárgyak illetéktelen eltulajdonítását, megrongálását a rendôrségnek is késedelem nélkül be kell jelenteni.

A Biztosított a kár bejelentésétôl számított 5 napig a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be annyiban, amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékû változtatás következtében szolgáltatási kötelezettségének elbírálhatósága, illetve a károsodás mértékének megállapítása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált.

V. BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK

1. A Biztosító kockázatviselése a megadott kockázatviselési helye(ke)n lévô, a kötvényen külön-külön feltüntetett, az építésügyi szabályok

által épületnek, építménynek minôsített (továbbiakban: épületek, építmények), azaz

a) állandó lakás céljára szolgáló épületek (lakóház, lakás, lakásbérlemény), az ajánlaton épületként feltüntetve,

b) nyaralók (hétvégi ház, hegyi hajlék, présház, tanya stb.), az ajánlaton épületként feltüntetve,

c) vállalkozás céljára szolgáló épületek, az ajánlaton épületként feltüntetve,

d) nem lakás céljára szolgáló épületek, épületrészek,

az ajánlaton a fôépülettel azonos címen, vagy attól eltérô címen lévôként feltüntetve,

e) épülôfélben lévô épületek a végleges funkció szempontjából épületként, vagy melléképületként feltüntetve,

f) építmények, amelyek az ajánlaton külön nem jelennek meg,

de a Biztosító kockázata ezekre is kiterjed az épületek vagyoncsoport biztosítási összegén belül,

valamint

g) háztartási ingóságok,

h) értéktárgyak,

i) keresôtevékenység vagyontárgyai (továbbiakban: ingóságok) károsodására terjed ki.

2. Épületek, melléképületek, építmények

A Biztosító kockázatviselése a Szerzôdô (Biztosított) tulajdonát képezô vagy az általa bérelt épületek, melléképületek, építmények esetében kiterjed a biztosított épületek/melléképületek és épületrészek, építmények teljes állagára, beleértve azok alkotórészeit és tartozékait, valamint az épület-felszerelési tárgyakat is.

Épület: Olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környezô külsô tértôl épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó vagy az idôszakos tartózkodás, illetôleg használat feltételeit biztosítja.

Idetartoznak továbbá azok az épülethez rögzített gépészeti, és egyéb felszerelési tárgyak is, melyek az épület rendeltetésszerû használatához szükségesek. Például:

a) gázvezetékek és a hozzájuk csatlakoztatott fûtési vagy melegvíz- ellátást biztosító berendezések (gázkazán, melegvíztároló, cirkó, gázbojler, konvektor), valamint mérômûszerek,

13

b) vízvezetékek, szennyvíz és csapadékvíz elvezetôk, fûtési és hûtési vezetékek és berendezések (radiátorok, klímák)

c) napkollektorok és napelemek a hozzájuk csatlakozó vezetékekkel és berendezésekkel,

d) védelmi berendezések, eszközök, felszerelések (pl. riasztó egységek, kamerák, rácsok, falba vagy födémbe épített értéktárolók) ezekhez csatlakozó vezetékek,

e) villanyszerelés, villanybojler, átfolyós rendszerû elektromos vízmelegítôk,

f) fürdôk, WC-k berendezései (kádak, WC-k, bidék, mosdók, zuhanykabinok)

g) xxxxxxxx, álmennyezetek,

h) külsô és belsô burkolatok,

i) szerkezetileg beépített üvegezések,

j) villámhárító, antennák,

k) redônyök és árnyékolók az elektromos mozgató berendezéssel együtt,

l) felvonó,

m) kaputelefon, kapunyitó motor.

Melléképületnek minôsülnek a lakóépülettôl különálló nem lakás célú épületek (garázs, tároló, istálló, ól, terménytároló, mûhely, szerszámoskamra, nyári konyha, stb.).

Többlakásos épületben biztosított ingatlan esetén melléképületnek minôsül lakóépületben található saját tulajdonú nem lakás célú helyiség (garázs, tároló, pince, stb.)

Építménynek minôsülnek a kerti építmények: medence, kerítés, kapu, járda, kocsi beálló, kút, derítô, ciszterna, stb.

Bérleménynek tekintendô az ingatlan, amennyiben abban nem

a tulajdonos, annak közeli hozzátartozója vagy hozzátartozója, illetve nem a haszonélvezô lakik.

2.1. Épülôfélben lévô ingatlanok

Az építés, bôvítés, felújítás alatt álló épületek, épületrészek, építmények esetében a Biztosító építés–szerelés biztosítási védelmet nyújt, melynek értelmében a biztosítási szerzôdés feltételeinek változatlan érvényben hagyásával a szerzôdés kiterjed a Szerzôdô (Biztosított) tulajdonát képezô épületek, épületrészek, építmények szerkezetileg kész állagára, azok beépített és még be nem épített alkotórészeire és tartozékaira, valamint az épület-felszerelési tárgyakra.

3. Ingóságok

3.1. Jelen feltételek szerint ingóságok azok a nem az épület részét képezô (szerkezetileg nem beépített) vagyontárgyak, amelyek a háztartás mindennapos mûködéséhez szükségesek, és a Biztosítottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak, illetve a keresôtevékenység kockázatviselés helyén használt vagy tárolt eszközei, és nem tartoznak

a kockázatviselésbôl kizárt, külön pontban felsorolt vagyontárgyak közé.

3.2. A Biztosító kockázatviselése a Biztosítottak tulajdonát képezô, továbbá az általuk saját használatra bérelt, lízingelt, kölcsönvett, más biztosítási szerzôdés keretében nem biztosított ingóságokra terjed ki.

3.3. A Biztosító kockázatviselése szempontjából az ingóságok a következô vagyoncsoportokba kerülnek besorolásra:

3.3.1. Háztartási ingóságok

a) azok a vagyontárgyak, amelyek a háztartás viteléhez szükségesek és a Biztosítottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak (pl.: bútorok, beépített szekrények, beépített konyhabútor a konyhagépekkel, háztartási és híradástechnikai készülékek, világító testek, berendezések, ruházat, élelmiszerek, stb.), valamint

b) a kerti berendezési és felszerelési tárgyak,

c) szaunák, jakuzzik (kereskedelmi forgalomban kapható, szerkezetileg nem beépített),

d) hobbieszközök, sportfelszerelések, barkácsfelszerelések a háztartási ingóság vagyoncsoport biztosítási összegének 40%-áig,

e) egy háztartásban általánosan elfogadott gépjármûvek (személygépkocsi, motorkerékpár) napi üzemeltetéséhez használt alkatrészei és tartozékai – a fôdarabok kivételével – a háztartási ingóság vagyoncsoport biztosítási összegének 10%-áig,

f) a kockázatviselés helyén tartott, a saját szükségletre termesztett és már betakarított termények, még lábon álló növények, illetve saját szükségletre tartott háziállatok, a háztartási ingóságok vagyoncsoport biztosítási összegének maximum 5%-áig,

g) az idegen tulajdonú vagyontárgyak (például vendégek vagyontárgyai, vagy a Biztosított munkáltatójától munkavégzés céljából átvett vagyontárgy) a háztartási ingóság biztosítási összegén belül max.

50.000 Ft értékig biztosítottak a feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén.

h) Amennyiben eltérô címen lévô melléképület is biztosított, akkor az ott elhelyezett háztartási ingóságokra vonatkozóan a háztartási ingóságok vagyoncsoport biztosítási összegének 5%-áig terjed ki a Biztosító kockázatviselése.

3.3.2. Értéktárgyak

a) Nemesfémek2, drágakô vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasználásával készült tárgyak.

b) Bélyeg- és érmegyûjtemények.

c) Képzômûvészeti alkotások. Az idetartozó vagyontárgyak olyan festmények, grafikák, karcok, szobrok, melyek példányszáma korlátozott és színvonalukat tekintve magas értéket képviselô mûvészeti alkotásnak nevezhetôek. Az ipar- és népmûvészeti alkotások háztartási ingóságnak és nem értéktárgynak tekintendôk.

d) Valódi szôrmék, kézi csomózású vagy kézi szövésû keleti szônyegek.

e) Antik tárgyak és különleges, nagy értékkel bíró régiségek. Az olyan ingóságok tartoznak ebbe a vagyoncsoportba, melyeknek kora, ritkaság jellege, állapota miatt kiemelt értékük van. Bútorok esetében az 1900 elôtt készült 100.000 Ft értéket meghaladóak sorolandók ide.

f) 100.000 Ft egyedi érték feletti karórák, zsebórák (a készítésükhöz felhasznált anyagok fajtájától, minôségétôl függetlenül)3

Az értéktárgy vagyoncsoportba sorolható tárgyak eredetét, minôsítését, értékét a Biztosított köteles bizonyítani.

3.3.3. Keresôtevékenység vagyontárgyai

a) a mezôgazdasági kistermelés azon gépei, berendezései, terményei és állatai, valamint

b) a kisipari, kiskereskedôi és egyéb vállalkozások azon vagyontárgyai (tárgyi eszközök, készletek stb.),

c) amelyeket a Biztosított a kockázatviselés helyén használ vagy tárol.

4. A biztosítás nem terjed ki az alábbi vagyontárgyakra:

4.1. Épületek, építmények körében

a) a földbe vájt, kikövezetlen falú építmények,

b) a fóliasátrak és üvegházak.

4.2. Ingóságok körében

a) a készpénz, valuta, bank- és hitelkártya, takarékbetétkönyv, takaréklevél, értékpapír, valamint a pénzhelyettesítô eszközök és értékcikkek4,

b) az okirat (pl.: személyes okmányok)4, kézirat, terv, dokumentáció, adathordozókon tárolt adatok, saját fejlesztésû számítógépes programok,

c) a vízi-, légi- és motoros jármûvek, a lakókocsi, az utánfutó és ezek fôdarabjai,

d) a bérlôk, társbérlôk, albérlôk, fizetôvendégek vagyontárgyai, ha a felsoroltak nem a szerzôdésben név szerint megjelölt Biztosítottak,

2 Nemesfémek: Nemesfémtárgy az aranyból, ezüstbôl, platinából (a továbbiakban: ne- mesfém), továbbá az e fémek más fémekkel való ötvözeteibôl készült ékszer, dísztárgy, használati tárgy.

Nemesfémtárgynak tekintjük az

• aranytárgynak az aranyból vagy arany és más fémek ötvözetébôl,

• ezüsttárgynak az ezüstbôl vagy ezüst és más fémek ötvözetébôl,

• platinatárgynak a platinából vagy platina és más fémek ötvözetébôl készült tárgyakat, feltéve, hogy a tárgy nemesfém tartalma a 10%-ot eléri.

3 A kár rendezéséhez az óra hivatalos márkakereskedéstôl származó vásárlásának igazolása szükséges.

4 Készpénz, valuta, értékpapír, bank- és hitelkártya, személyes okmányok külön bizto- síthatóak (IV.2.13. és 2.14. fejezetek)

14

e) a nem háztartási jellegû és mértékû „A” vagy „B” tûzveszélyességi osztályba tartozó anyagok5, ingóságok.

VI. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

Jelen szerzôdés alapján a Biztosító csak az alább felsorolt váratlan, véletlen, elôre nem látható biztosítási események által közvetlenül okozott károkat téríti meg.

Nem téríti meg a Biztosító a következményi károkat, továbbá azokat a károkat, amelyek háborúval, polgárháborúval, belsô zavargással, lázadással, terrorcselekménnyel, tüntetéssel, illetve nukleáris energia károsító hatásával összefüggésben következnek be.

Az egyes események minôsítése kapcsán a szabálysértési, illetve büntetô jogi jogszabályok irányadóak.

A kárbiztosítás valamennyi biztosítási eseményre vonatkozóan a Biztosító a szerzôdés létrejöttétôl számítva 15 napos várakozási idôt köt ki. A várakozási idôn belül bekövetkezô biztosítási eseményre a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

1. A kárbiztosítás alapbiztosítási eseményei

1.1. Tûz

Jelen feltételek szempontjából tûznek minôsül a terjedôképes, öntápláló lánggal való égés, izzás folyamata.

A tûz biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

a) a rendeltetésüknél fogva tûznek, lángnak, hôhatásnak kitett vagyontárgyakban (pl.: kéményszerkezet, kazán), továbbá az elektromos vezetékekben, berendezésekben, készülékekben, gépekben keletkezô tûzkárokat, ha a tûz más tárgyakra nem terjedt tovább,

b) az öngyulladt, erjedt és befülledt anyagokban keletkezett tûzkárokat, a pörkölôdés, hô hatására történô szín- vagy alakváltozás,

c) a füst- vagy koromszennyezôdés formájában keletkezô károkat, ha azok nem tényleges tûzkár következményei6,

d) a tûzkárokat, ha az a kockázatviselés helyén „A” vagy „B” tûzveszélyességi osztály szerint tûzveszélyesnek, illetve robbanásveszélyesnek minôsülô anyagokat nem háztartási mértékben vagy jelleggel használnak fel, tárolnak, és a kár ezzel összefüggésben következik be.

1.2. Robbanás

Jelen feltételek szempontjából robbanás alatt a gázoknak és gôzöknek rombolással és hanghatással együtt járó hirtelen, rendkívül gyors energia felszabadulása értendô, melynek során két egymástól elválasztott térben létrejövô nyomáskülönbség az elválasztó elem helyzetének és szilárdsági tulajdonságainak egyidejû megváltozása következtében pillanatok alatt kiegyenlítôdik.

A robbanás biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

a) szeszesital lepárlása következtében keletkezett robbanás okozta károkat,

b) a hangrobbanás által okozott károkat,

c) a hasadó és sugárzó anyagok robbanása, vagy szennyezése által okozott károkat,

d) a környezetnél alacsonyabb nyomású zárt tér összeroppanása által okozott károk,

e) azt a robbanáskárt, amely a kockázatviselési helyen „A” vagy

„B” tûzveszélyességi osztály (meghatározás az elôzô pontban) szerint tûzveszélyesnek, illetve robbanásveszélyesnek minôsülô anyagok nem háztartási mértékû vagy jellegû felhasználásával, tárolásával összefüggésben következik be.

1.3. Villámcsapás

Megtéríti a Biztosító a biztosított vagyontárgyakba közvetlenül becsapódó villám romboló és gyújtó hatására bekövetkezô károkat.

A Biztosító megtéríti a villámcsapás indukciós hatása által az elektromos berendezésekben, felszerelésekben okozott károkat is, ha a villám becsapódási helye a biztosított vagyontárgy 1000 méteres körzetében volt.

5 „A”–„B” tûzveszélyességi osztályba tartozó anyagok: Az Országos Tûzvédelmi Szabályzatban ebbe a kategóriába sorolt anyagok.

6 Különdíj ellenében biztosítható kockázat (VI. bekezdés 2.5. pontja)

1.4. Vihar

Biztosítási eseménynek minôsül, ha a kockázatviselés helyén az 54 km/h sebességet elérô, vagy meghaladó szél a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Megtéríti a Biztosító azokat a károkat is, amelyeket a biztosított épületek vihar által megrongált

• nyílászáróján és/vagy

• az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerû technológiával megépített és karbantartott tetôfedésén keresztül a viharral egyidejûleg beömlô csapadék okoz a biztosított vagyontárgyakban,

• továbbá a vihar által a biztosított vagyontárgyakra rádôlô, ráesô saját vagy idegen ingatlanról származó vagyontárgyak okoznak.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

a) a keletkezô légmozgások által a helyiségeken belül,

b) az épületek üvegezésében6, valamint

c) a szabadban tartott ingóságokban, állatokban, lábon álló növényekben, terményekben és takarmányokban keletkezô, vihar által okozott károkat7,

d) a napkollektorokban, napelemekben okozott károkat7.

1.5. Felhôszakadás

Jelen feltételek szerint biztosítási eseménynek minôsül, ha a 0,5 mm/perc intenzitást meghaladó mennyiségû csapadékvizet a szabályszerûen kialakított és karbantartott vízelvezetô rendszer elnyelni képtelen,

és ezért a talajszinten áramló csapadékvíz a biztosított helyiségekbe ömölve a biztosított épületekben, illetve az ott elhelyezett, biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

a) az épületek, építmények külsô vakolatában, burkolatában, festésében bekövetkezô, valamint

b) a gombásodás és penészesedés formájában jelentkezô károkat, továbbá

c) a talajszint alatti padozatú, nem lakóhelyiségnek minôsülô épületrészek elöntése esetén az ott elhelyezett ingóságokban keletkezô károkat, ha azokat a padozattól nem legalább 20cm magasan tárolták,

d) a biztosított épület falazatán át felszivárgó, beszivárgó csapadék, illetve talajvíz okozta károkat,

e) a biztosított épület alapteste alá bejutó csapadék, illetve talajvíz okozta épületsüllyedés károkat.

1.6. Árvíz

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító azokat a károkat, amelyeket a felszíni élôvizek és az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák és tavak áradása az árvízvédelmi töltések, gátak átlépésével, árvízvédelmi szempontból védettnek minôsített területen, a kockázatviselés helyén, a biztosított vagyontárgyakban, azok elöntésével okozott.

Xxxxx feltételek alapján nem téríti meg a Biztosító a kárt, függetlenül attól, hogy az egy árvízi hatás következményeként jelentkezik, ha:

a) a talajvíz emelkedés, talajvízmozgás, vagy ezek bármelyikével összefüggésben jelentkezô talajmozgás okozta,

b) az nyílt ártéren8 vagy hullámtéren9 következett be,

c) azt belvíz okozta.

1.7. Hónyomás

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító azokat a károkat, amelyeket a biztosított épületek, építmények tetôszerkezetében vagy

az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerû technológiával megépített és karbantartott tetôfedésben

a hónyomás okoz.

Megtéríti a Biztosító azokat a károkat is, amelyeket a hónyomás által megrongált, fentiek szerinti tetôfedésen keresztül, a biztosítási eseménnyel egyidejûleg a biztosított épületekbe beömlô csapadék okoz a biztosított vagyontárgyakban.

Megtéríti a Biztosító a lecsúszó hó által a biztosított épületekben okozott károkat is.

7 Külön díj ellenében biztosítható (VI. bekezdés 2.3. és 2.4. 2.11. és 2.15., illetve

2.7. pontja)

8 Nyílt ártér: Az árvízvédelmi mûvekkel nem védett ártér.

9 Hullámtér: A folyó és az árvízvédelmi töltések közötti nyílt árterület.

15

1.8. Jégverés

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító azokat

a rongálódási károkat, amelyeket a biztosított épületek, építmények

– az építésügyi szabványok által általánosan végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerû technológiával megépített és karbantartott tetôfedésében, homlokzatában, redônyeiben a jégverés vagy jégesô okoz.

Megtéríti a Biztosító azokat a károkat is, amelyeket a jégverés vagy jégesô által megrongált fentiek szerinti tetôfedésen keresztül a biztosítási eseménnyel egyidejûleg a biztosított épületekbe beömlô csapadék okoz a biztosított vagyontárgyakban.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg a kockázatviselés helyén

a) lábon álló növényekben, gyümölcsösökben10,

b) a szabadban tartott ingóságokban10,

c) a napkollektorokban, napelemekben okozott károkat10, valamint

d) a háziállatok elhullását okozó károkat

e) illetve az épület végleges tetôfedésében keletkezett azon esztétikai károkat (pl.: horpadás), melyek a héjazat funkciójának ellátását, illetve élettartamát nem befolyásolják.

1.9. Földrengés

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító azokat a károkat, amelyeket a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála 5. fokozatát elérô földrengés a biztosított vagyontárgyakban okoz.

1.10. Földcsuszamlás

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító a földfelszín alatti talajrétegek váratlan, lejtô irányú elcsúszása által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.

Nem tekinthetô váratlan eseménynek, ha a földcsuszamlás veszélyének ismeretében építkeztek, függetlenül az építés engedélyezett vagy nem engedélyezett voltától.

Jelen biztosítási feltételek alapján a Biztosító nem téríti meg a földcsuszamlás által a támfalakban, mesterséges rézsûkben, egyéb mûtárgyakban okozott károkat.

1.11. Kô- és földomlás

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító a kô- vagy földomlás által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.

Jelen biztosítási feltételek alapján a Biztosító nem téríti meg

a kô- és földomlás által a támfalakban, mesterséges rézsûkben, egyéb mûtárgyakban okozott károkat.

1.12. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító azokat a károkat, amelyeket az ismeretlen üreg vagy ismeretlen építmény beomlása

a biztosított vagyontárgyakban okoz.

Nem ismeretlen az az építmény, üreg, amelynek létezésérôl a kár bekövetkezéséig a Biztosító, a Szerzôdô, a Biztosított, vagy az illetékes hatóság tudott.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

a) a bányák földalatti részeinek beomlásából, valamint

b) az alapok alatti talajsüllyedésbôl, a padozat alatti feltöltések ülepedésébôl származó károkat.

1.13. Idegen jármû ütközése

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító, ha nem

a Biztosított tulajdonában vagy használatában lévô jármû (légi jármû is), annak alkatrésze, rakománya az épületbe, építménybe való ütközéssel a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz a kötvényen cím szerint feltüntetett kockázatviselési helyen.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg a lábon álló növényekben, a háziállatok elhullásával keletkezett károkat.

1.14. Idegen tárgyak rádôlése

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító,

ha a kockázatviselés helyén idegen tárgy a biztosított vagyontárgyra kívülrôl rádôl, és ezzel a biztosított vagyontárgyban kárt okoz.

10 Külön díj ellenében biztosítható (VI. bekezdés 2.15. és 2.11, illetve 2.7. pont)

Idegen tárgynak minôsítjük azokat a tárgyakat, amelyek a káresemény idôpontjában nem voltak a Biztosított tulajdonában, illetve használatában, nem bérelte, nem vette kölcsönbe, nem lízingelte, illetve nem az ô érdekében használták fel és nem a kockázatviselés helyén kerültek elhelyezésre.

1.15. Ónos esô

Jelen feltételek szerint biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító azokat a károkat, amelyeket az ónos esô által megfagyott jég súlya vagy a növényzetre ráfagyott jég súlya miatt letörô vagy kidôlô növényzet (jellemzôen fák) a biztosított tetôszerkezetekben, csatornákban, külsô épület-felszerelési elemekben – kivéve napkollektor –, illetve építményekben okoz.

Megtéríti továbbá a Biztosító azokat a károkat is, amelyeket a jég súlya vagy a jég súlya miatt letörô vagy kidôlô növényzet által megrongált tetôfedésen keresztül, a biztosítási eseménnyel egyidejûleg a biztosított épületekbe bejutó csapadék okoz a biztosított vagyontárgyakban.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

a) az épületek üvegezésében11, valamint

b) a szabadban tartott ingóságokban12, állatokban, lábon álló növényekben13, terményekben és takarmányokban keletkezô, ónos esô által okozott károkat,

c) a napkollektorokban, napelemekben okozott károkat14.

2. A kárbiztosítás különdíjas biztosítási eseményei

Az alább felsorolt biztosítási események által okozott károk a jelen feltételek alapján csak akkor térülnek meg, ha azokra a Szerzôdô a külön díjat megfizette.

2.1. Betöréses lopás, rongálás, rablás, kórházi- és iskolai lopás

Betöréses lopás biztosítási esemény akkor következik be.

a) ha a tettes a lopást úgy követi el, hogy a kockázatviselés helyén lévô épület lezárt helyiségébe15 erôszakkal behatol,

b) vagy olyan nyitott ajtón, ablakon keresztül hatol be, melynek az alsó éle az alatta lévô járószinttôl mérve 3 méternél magasabban van,

c) ha a tettes a lopást vélhetôen ál-, hamis vagy zárfésûs kulccsal illetve olyan eszközzel, módszerrel követi el, amely nem hagy a zárbetétben, zárszerkezetben külsô szemrevételezéssel erôszakos behatolásra utaló nyomot, de a független igazságügyi zárszakértô az idegen eszköz használatát igazolja,

d) ha a tettes a lopást a szerzôdés szerinti betöréses lopás vagy rablás megvalósulásával megszerezett kulccsal követte el.

Rongálás biztosítási esemény alapján a Biztosító megtéríti a betöréses lopás, rablás bekövetkezésével vagy annak kísérletével összefüggô rongálási károkat, beleértve az épületrongálási és épület-felszereléseket ért rongálási, lopási károkat is, amennyiben a Szerzôdô biztosítási ajánlatán az épületet is megjelölte biztosított vagyontárgyként. Az épületszerkezeti elemeket ért betöréses lopással okozott kár maximális térítési limitjeit szintén

az Általános betörésvédelmi elôírás tartalmazza.

Nem az eltulajdonításra, vagy bejutásra irányuló – szándékos – rongálási károkra (vandalizmus), csak abban az esetben nyújt szolgáltatást a Biztosító, ha az ezen kockázatra vonatkozó külön díjat a Szerzôdô megfizette

(VI. bekezdés 2.10. pontja).

Rablás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes

a biztosított tárgyak eltulajdonítása során a Biztosított ellen erôszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve

a személyt a biztosított tárgyak eltulajdonítása érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért tolvaj

az eltulajdonított, biztosított vagyontárgy megtartása végett erôszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.

11 Külön díj ellenében biztosítható (VI.2.3. pont)

12 Külön díj ellenében biztosítható (VI.1.11. pont)

13 Külön díj ellenében biztosítható (VI.2.15. pont)

14 Külön díj ellenében biztosítható (VI.2.7. pont)

15 Helyiségnek az épület vagy melléképület minden oldalról szilárd anyagú épületszerke- zetekkel körülhatárolt, önálló légterû, meghatározott rendeltetésû részét tekintjük. Lezárt helyiség: Az a helyiség, amely a szerzôdés mellékletét képezô valamely betö- résvédelmi szintnek megfelelô védettségi megoldással rendelkezik. (Nem minôsül lezárt helyiségnek például a részben vagy egészben dróthálóval, különbözô rácsszerkezetekkel, mûanyaggal vagy szövetanyagokkal határolt, vagy ilyen nyílászáróval ellátott helyiség.)

16

Megtéríti a Biztosító a Biztosított öntudatlan állapotban történô kifosztását, valamint a közvetlen testi fenyegetés nélküli rablást, amennyiben a tettes

a Biztosított testén (nyakán, kezében, hátán, karján) lévô vagyontárgyat váratlan, hirtelen cselekvéssel eltulajdonítja (lerántotta, letépte

a Biztosítottról, vagy kitépte a kezébôl).

Nem téríti meg a Biztosító a zsebeléssel, vagy „trükkös” lopásokkal (pl.: észrevétlenül kilopják a hátizsákból, táskából az értéket, kivágják a táskát stb.) okozott károkat.

Amennyiben a szerzôdést állandóan lakott ingatlanra kötötték, lopás biztosítási esemény keretén belül megtéríti a Biztosító

• a Biztosítottak folyamatos, minimum 2 napos kórházi tartózkodása idejére magukkal vitt, háztartási ingóság vagyonkategóriába tartozó biztosított vagyontárgyainak, illetve

• az általános iskolai tanulmányaikat végzô Biztosítottak által az iskolába magukkal vitt háztartási ingóság kategóriába tartozó biztosított ruházatának és iskolai felszerelési tárgyainak (iskolatáska, tornafelszerelés, tolltartó és a benne lévô írószerek, könyvek, füzetek)

lopási kárait.

A kórházi és iskolai lopási károkat a Biztosító biztosítási eseményenként a háztartási ingóság vagyoncsoport 2%-áig, de maximum 50.000 Ft-ig téríti meg.

A betöréses lopás, rongálás, rablás, valamint a kórházi lopás által okozott károk rendezésének feltétele a rendôrségnél tett feljelentés igazolása.

Az iskolai lopás által okozott kár rendezésének feltétele az iskola igazgatójának igazolása, hogy a lopást nála bejelentették és az ellopott vagyontárgyat az iskolában nem találták meg (keresték, de az nem járt eredménnyel).

A rablás, rongálás, illetve betöréses lopás biztosítási eseménybôl eredô kárt a Biztosító a Kárbiztosítási Különös feltételek VII.1–3. pontjában illetve a mellékletként megadott Általános betörésvédelmi elôírásban meghatározott limitig téríti meg.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a Biztosító a társasházi, lakásszövetkezeti lakóközösségek által közösen használt tárolóból történt betöréses lopáskárt, a betörésvédelmi táblázat nem állandóan lakott épület háztartási ingóságokra vonatkozó minimális védettségi szintjéhez tartozó limitig téríti meg. A Biztosító nem téríti meg a folyósokról és közlekedôkrôl eltulajdonított vagyontárgyakat még abban az esetben sem, ha az a terület, ahonnan eltulajdonították zárható.

2.2. Vízkár (vezetékes csôtörés, dugulás, háztartási gép elromlása és akváriumtörés miatt víz által okozott kár)

Vízkár biztosítási esemény akkor következik be, ha a víz-, csatorna-, hûtési-, fûtési víz- és gôzvezetékek, valamint egyéb épületgépészeti vezetékek (napkollektorok, napelemek, geotermikus rendszerek vezetékei, stb.) ezek tartozékai, szerelvényei és a vezetékre kapcsolt háztartási gépek törése, repedése, kilyukadása, csatlakozásának elmozdulása, vagy a vezetékek dugulása, valamint a nyitva hagyott vízcsap miatt kiáramló víz, vagy folyadék a kockázatviselés helyén, a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. Továbbá megtéríti a Biztosító a kár elhárításához szükséges feltárás, a technológiailag indokolt vezetékszakasz cseréjének és a helyreállításának

a költségét.

Jelen biztosítási esemény kapcsán biztosítási évenként egy alkalommal max. 50.000 Ft-ig megtéríti a Biztosító az akvárium törése, repedése következtében kifolyó víz által a biztosított vagyontárgyakban keletkezô károkat.

Nem téríti meg a Biztosító

a) a vezetékekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények

(pl.: csaptelepek, fûtôtestek, stb.) és a vezetékre kapcsolt, kárt okozó berendezés (pl.: kazán), háztartási gép

(pl.: mosó-, vagy és mosogatógép) javításának vagy pótlásának költségeit,

b) a kiömlô folyadék értékét16,

c) valamint a gombásodás, penészedés formájában jelentkezô károkat,

d) az akvárium üvegezésében és tartalmában (halak, növények, szûrôk, egyéb felszerelések) keletkezett károkat.

2.3. Üvegtörés

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító a biztosított épületek és lakások szerkezetileg beépített

• ajtóinak és ablakainak,

• erkélyeinek és loggiáinak

üvegezésében bekövetkezô törés- és repedéskárokat.

Nem téríti meg a Biztosító:

a) az üvegtetôk, üvegfalak (3m2-nél nagyobb fix üvegfelületek)17,

b) üvegtéglák17,

c) taposóüvegek17,

d) az üvegházak, meleg- és hidegágyak,

e) kirakatok, kirakatszekrények, név- és cégtáblák17,

f) tükörfelületek17,

g) az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének kárait.

2.4. Kiegészítô üvegtörés

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító a biztosított épületek és lakások szerkezetileg beépített

• üvegtetôinek,

• üvegtégláinak és üvegfalainak (3m2-nél nagyobb fix üvegfelületek),

• télikertjeinek,

• taposóüvegeinek,

• kirakatainak törés és repedéskárait.

Nem téríti meg a Biztosító:

a) az üvegházak, meleg- és hidegágyak,

b) kirakatszekrények, név- és cégtáblák18,

c) tükörfelületek18,

d) az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének kárait.

2.5. Füst és koromszennyezés

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító azokat a hirtelenül és váratlanul fellépô károkat, melyeket a tûzkár nélküli füst és koromszennyezés okoz a biztosított vagyontárgyakban.

Nem téríti meg a Biztosító az olyan szennyezésekbôl eredô károkat, melyet

a) bármelyfajta dohányzás,

b) gyertya, egyéb lánggal mûködô világító berendezés,

c) párologtató eszköz, füstölô,

d) a tüzelôberendezések (pl.: kandalló, kazán, cserépkályha, stb.) természetes mûködtetése, mûködése,

e) a Biztosítottak által gyújtott egyéb tüzek (pl.: grillezés, falevélégetés, stb.)

okoz.

2.6. Beázás

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító évente (a biztosítási szerzôdés évfordulója szerint) 1 alkalommal a biztosított épületnek

• az építésügyi elôírásoknak és szabályoknak megfelelôen végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerû technológiával kialakított és karbantartott tetôfedésén,

• a panelhézagok szigetelésén és

• a káresemény elôtt zárt nyílászáróján

keresztül beáramló csapadék (esô vagy hó) által a biztosított vagyontárgyakban keletkezô károkat.

Továbbá jelen biztosítási esemény kapcsán biztosítási évenként egy alkalommal, max. 50.000 Ft-ig megtéríti a Biztosító a biztosított épület káresemény elôtt nyitva felejtett nyílászáróján beáramló csapadék által a biztosított vagyontárgyakban keletkezô károkat.

16 Külön díj ellenében biztosítható (VI. bekezdés 2.16. pontja)

17 Külön díj ellenében biztosítható (VI. bekezdés 2.4. és 2.9. pont)

18 Külön díj ellenében biztosítható (VI. bekezdés 2.8. és 2.9. pont)

17

Jelen biztosítási esemény kapcsán a Biztosító szolgáltatásának feltétele

a káreseményt kiváltó ok megszüntetése (tetôszerkezet, panelhézag, nyílászáró) kijavíttatása, illetve az ezt igazoló bizonylatok Biztosítónak való bemutatása.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg

a beázást elôidézô ok megszüntetésével (tetôjavítás, karbantartás, panelhézag szigetelés, nyílászáró javítás vagy csere) kapcsolatos költségeket.

2.7. Napkollektorok, napelemek biztosítása

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító a biztosított épületek tetôszerkezetén vagy homlokzatán az elôírásoknak és szabványoknak megfelelôen rögzített napkollektorok és napelemek

• az alapbiztosítási események vagy egyéb okból bekövetkezô törés és repedéskárait, továbbá

• a vandalizmussal, eltulajdonítással okozott kárait.

A vandalizmussal, eltulajdonítással okozott károk rendezésének feltétele a rendôrségen tett feljelentés.

A Biztosító szolgáltatása: A Biztosító biztosítási eseményenként az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett értékhatárig állja a fentiekben meghatározott kár térítését.

2.8. Különleges üvegek biztosítása

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító a biztosított háztartási ingóságok körében:

• az üvegasztalok,

• a bútorüvegek,

• az üvegmosdók,

• a zuhanykabinok,

• a szauna-ajtók és ablakok,

• kandalló- és cserépkályha ajtók,

• a tükrök,

• az akváriumok és terráriumok,

• a tûzhelyek üvegkerámia fôzôlapjainak,

• bármely tûzhely üvegtetejének törés és repedés kárait.

A Biztosító szolgáltatása: A Biztosító biztosítási eseményenként az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett értékhatárig állja a fentiekben meghatározott kár térítését.

Nem téríti meg a Biztosító a bútorüvegek, tükrök antik jellegébôl következô értéktöbbletet, valamint a sérült üvegeket, tükröket magukban foglaló bútorok, keretek kárait.

2.9. Keresôtevékenység vagyontárgyainak üvegbiztosítása

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító a biztosított vállalkozás tárgyi eszközeként biztosított

• kirakatszekrényeinek,

• név- és cégtábláinak,

• tükörfelületeinek,

• bútorüvegeinek,

• hûtôpultjainak, hûtôajtajainak törés és repedéskárait.

A Biztosító szolgáltatása: A Biztosító biztosítási eseményenként az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett értékhatárig állja a fentiekben meghatározott kár térítését.

Nem téríti meg a Biztosító:

a) a vállalkozás készleteiben keletkezett károkat abban az esetben sem, ha azok a fenti felsorolás szerinti vagyontárgyak,

b) a bútorüvegek, tükrök antik jellegébôl következô értéktöbbletet, valamint

c) a sérült üvegeket, tükröket magukban foglaló bútorok, keretek kárait.

2.10. Vandalizmus, leszerelés, graffiti

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító a biztosított épületek és építmények külsô felületén vagy a talajhoz rögzített, használati jellegénél fogva szabadban lévô épület-felszerelési tárgyak (kaputelefon külsô egysége, kapunyitó motor, klíma, kamera, külsô riasztó egység, postaláda, kerítés

és kapu elemek, rögzített lámpatestek, rögzített játszótéri játékok,

ereszcsatorna) rongálás, leszerelés és eltulajdonítás miatti helyreállítási és újra-beszerzési költségét, valamint a graffitik miatti helyreállítási költségeket.

A Biztosító térítésének feltétele:

• a biztosított épület ingatlanának területe minimum 1,40 m magas zárható kerítéssel rendelkezzen,

• a rendôrségnél tett feljelentés.

A Biztosító szolgáltatása: A Biztosító biztosítási eseményenként az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett értékhatárig állja a fentiekben meghatározott kár térítését.

Nem téríti meg a Biztosító:

a) az épület nem kerítésen belüli (közvetlen utcafronti) homlokzatán elhelyezett klíma, kamera és riasztó egységeket, ha azok rögzítési magassága a közterületi járószinttôl

3 m-nél alacsonyabb,

b) az utcafronti ereszcsatornák levezetô elemeiben leszereléssel, eltulajdonítással okozott károkat.

2.11. Szabadban tárolt vagyontárgyak biztosítása

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító a használati jellegénél fogva szabadban lévô, háztartási ingóság kategóriába tartozó vagyontárgyakban:

• kerti bútor, hintaágy, napernyô,

• grillsütô,

• kerti gyerekjáték

• mobil medence,

• xxxxxxxx, babakocsi (kizárólag napközben átmenetileg kint hagyott),

• háziállatokban (kivéve ló, marha)

a kockázatviselési helyen az alapbiztosítási események által okozott, valamint a rongálás vagy eltulajdonítás miatt keletkezô károkat.

A rongálási és lopási károk esetében a Biztosító térítésének feltétele:

a) a biztosított épület ingatlanának területe minimum 1,40 m magas zárható kerítéssel rendelkezzen,

b) a rendôrségnél tett feljelentés.

A Biztosító szolgáltatása: A Biztosító biztosítási eseményenként az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett értékhatárig állja a fentiekben meghatározott kár térítését.

2.12. Besurranás

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító:

a) a nyitva felejtett ajtón vagy nyitott ablakon keresztül a Biztosított jelenlétében észrevétlenül behatoló, vagy

b) a Biztosított által jóhiszemûen beengedett személy

által eltulajdonított biztosított háztartási ingóság vagy értéktárgy kategóriába tartozó vagyontárgyak vagy a biztosított készpénz kárait.

A Biztosító térítésének feltétele a rendôrségnél tett feljelentés.

A Biztosító szolgáltatása: A Biztosító évente 1 alkalommal (a szerzôdés biztosítási évfordulója szerint), az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett értékhatárig állja a fentiekben meghatározott kár térítését.

Amennyiben a besurranás helyszínérôl a biztosított ingatlan kulcsait is eltulajdonították, eleget kell tenni a kármegelôzési

kötelezettségnek és le kell cserélni a zárat/zárakat. Ennek elmulasztása esetén a Biztosító nem téríti meg a megszerzett kulccsal való késôbbi behatolással okozott károkat, a Kárbiztosítás különös feltételei 2.1.d. pontjának megfelelôen a besurranással megszerzett kulccsal való behatolás nem minôsül biztosítási eseménynek.

2.13. Készpénz és értékpapír biztosítás

A Biztosító vállalja a készpénzt, illetve a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett valutát, valamint az értékpapírokat és betétkönyveket ért károk megtérítését biztosítási eseményenként az ajánlaton, illetve a kötvényben foglalt összegig, mely károkat az alap- és a megkötött külön díjas biztosítási események okoztak.

100.000 Ft értékhatár felett a készpénzt, valutát, betétkönyvet, értékpapírt értéktárolóban (páncélszekrény, fali széf, bútorszéf) kell tartani. Betöréses lopás, rablás és besurranás esetén (amennyiben ezeket a kockázatokat

a szerzôdés tartalmazza) a 100.000 Ft értékhatár feletti károkat az értéktároló MABISZ minôsítése szerinti értékig téríti

a biztosítási összegen belül a Biztosító.

18

2.14. Elvesztés, elveszés

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító:

• a biztosított épület bejárati ajtajához, ajtóihoz tartozó kulcsának(inak), a Biztosítottól(aktól) való ellopása, vagy a Biztosított(ak) által való elvesztése,

• a Biztosított, Magyarország területen hatósági engedéllyel mûködô banknál vezetett lakossági folyószámlájához, hitelszámlájához kapcsolódó bank-, hitelkártyájának, valamint,

• személyi okmányainak (személyi igazolvány, lakcímkártya, vezetôi engedély, útlevél) elvesztése, ellopása vagy egyéb, a Biztosított szándékától független okból való megsemmisülése.

A Biztosító szolgáltatása évente (a szerzôdés biztosítási évfordulója szerint) 1 alkalommal vehetô igénybe. Megtéríti a Biztosító

• az eredetivel megegyezô minôségû és tudású biztonsági zár, biztonsági hengerzár betét vagy mágneszárbetét cseréjét,

• a kártya és személyi okmányok fenti eseményekkel összefüggésben bekövetkezô letiltásának és újra beszerzésének költségeit.

A Biztosító a térítést kizárólag a Biztosított nevére kiállított számla, banki-, okmányirodai igazolás ellenében teljesíti.

Nem téríti meg a Biztosító:

a) a bank-, hitelkártya elvesztése, ellopása miatt fentieken kívül bekövetkezett, a közvetlen letiltási, pótlási költségeken túlmenô károkat, felmerülô költségeket,

b) a személyi dokumentumok jogtalan használatából eredô károkat.

2.15. Kerti növényzet biztosítása

Biztosítási eseménynek minôsül, ha a biztosított épület ingatlanának területén található telepített növényzet (fák, bokrok, tuják, sövények, saját szükségletre termesztett konyhakerti növények, stb.) az alapbiztosítási eseményekben foglaltaknak, illetve udvari csôtörés feltáró munkálatai miatt elpusztul.

Megtéríti a Biztosító a növényzetben vandalizmussal okozott károkat, amennyiben a biztosított épület ingatlanának területe minimum 1,40 m magas zárható kerítéssel van határolva.

Jelen szolgáltatás keretében a Biztosító megtéríti a biztosítási esemény miatt elpusztult növények, az eredeti állapotot pótló újratelepítésével járó költségeket, illetve a vandalizmussal megsemmisült termés értékét.

Vandalizmussal okozott kár esetén a Biztosító térítésének feltétele a rendôrségnél tett feljelentés.

A Biztosító szolgáltatása: A Biztosító évente (a szerzôdés biztosítási évfordulója szerint), biztosítási eseményenként az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett értékhatárig állja a fentiekben meghatározott kár térítését.

Nem téríti meg a Biztosító:

a) a nem saját szükségletre tartott növényekkel kapcsolatos károkat,

b) a növényzet elpusztulása miatt elmaradt termés értékét,

c) az újratelepített növényzet, és a károsodott növények közötti fejlettségi-, méretbeli eltérések okozta értékkülönbözet okozta károkat,

d) a sérült, elpusztult növényzet letermelésének, elszállításának és megsemmisítésének költségeit.

2.16. Elfolyt víz biztosítása

Megtéríti a Biztosító a biztosított épületben vagy annak ingatlanán bekövetkezett csôtörés miatt elfolyt víz értékét.

A Biztosító szolgáltatása: A Biztosító évente (a szerzôdés biztosítási évfordulója szerint) 1 alkalommal, az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett értékhatárig állja a csôtörés következtében elfolyt víz értékét.

A kárrendezés elôfeltétele a területileg illetékes vízszolgáltató által,

a biztosított ingatlanhoz kapcsolódóan kiállított számlák bemutatása a kár észlelésétôl számított 1 éves idôtartamra visszamenôleg.

Nem téríti meg a Biztosító:

a) az elfolyt vízzel kapcsolatos csatornahasználati díjakat,

b) a Biztosítottaknak a káreseménnyel egyidejû átlagos vízfogyasztásának értékét.

c) a káreseménnyel egyidejûleg öntözésre vagy medencefeltöltésre felhasznált víz értékét.

2.17. Kerékpár és egyéb sportfelszerelések, valamint babakocsi eltulajdonítása

Megtéríti a Biztosító a Biztosítottak tulajdonában lévô, a háztartási ingóság vagyoncsoportba tartozó

• szabadidôs, hagyományos és extrém sportok felszerelési tárgyainak, a kockázatviselés helyén kívül, de az EU tagállamainak területén történt lopási kárait, amennyiben az eltulajdonítás a sport-, túra-, illetve szabadidôs kirándulás tevékenység végzése, vagy azzal összefüggô utazás során történt, valamint

• babakocsik kockázatviselés helyén kívül, de az EU tagállamainak területén történt lopási kárait, amennyiben az eltulajdonítás a babakocsi használatakor vagy gépjármûben való szállításakor történt, mely során a babakocsit átmenetileg ôrizetlenül hagyták.

Nem téríti meg a Biztosító csónakok, ladikok eltulajdonításának kárait.

A Biztosító szolgáltatása: A Biztosító évente (a szerzôdés biztosítási évfordulója szerint) 1 alkalommal, az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett értékhatárig állja a fentiekben meghatározott kár térítését.

A Biztosító minden esetben – kizárólag – rendôrségi vagy más hatósági határozattal igazolt, a bármely más Biztosítónál fennállott biztosítással nem fedezett, máshonnan meg nem térült és igazolt kár erejéig nyújt térítést.

2.18. Síremlékek (kripták) biztosítása

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító a temetô igazgatóságának nyilvántartása szerint a Biztosítottak tulajdonában, birtokában, kezelésében, gondozásában lévô, az ajánlaton, illetve a kötvényen beazonosítható módon megjelölt és igazoltan a biztosított által fenntartott síremlékben, kriptákban

• az alapbiztosítási események (Kárbiztosítás különös feltételei VI.1. pont), illetve

• a lopás, rongálás, vandalizmus által okozott károkat.

A jelen feltételek szempontjából a síremlék egy olyan föld feletti, illetve kripták esetében részben föld alatti építmény, amit a – Magyarországon temetôként bejegyzett, bekerített - temetô fenntartójának vagy igazgatóságának tudtával a Biztosítottak hozzátartozóinak megtörtént vagy várható temetésének temetôn belüli helyén létesítettek.

Lopás, rongálás, vandalizmus károk esetében a Biztosító térítésének feltétele a rendôrségnél tett feljelentés igazolása is.

A Biztosító szolgáltatása: A Biztosító az ajánlaton, illetve a kötvényen a károsodott síremlékre (kriptára) feltüntetett értékhatárig állja a fentiekben meghatározott kár térítését.

Nem téríti meg a Biztosító:

• a sír (kripta) emberi erôvel, illetve segédeszköz használata nélkül mozdítható – nem fixen rögzített – dekorációjában, kegyeleti tárgyaiban (váza, növénytál, mécses-tartó, koszorú, mûvirág, pad, stb.) keletkezett károkat,

• üvegfelületekben, üvegezésben keletkezett károkat,

• növényekben (telepített, vágott) keletkezett károkat,

• a sír (kripta) avultságával, karbantartásának elmulasztásával összefüggô károkat,

• talaj ráesése vagy beomlása által okozott károkat,

• süllyedés miatt keletkezett károkat,

• koszolódás, viasz folyása miatt keletkezô károkat,

• növényi és állati eredetû szennyezôdés (pl.: mohásodás, állati ürülék) miatt keletkezô károkat,

• nem megfelelô módon, eszközökkel, vagy vegyi anyagokkal történt tisztításból eredô károkat,

• a temetô igazgatósága vagy általa bármilyen temetôi tevékenység végzésére megbízottak által okozott károkat,

• sírkôkészítô, temetkezési társaság tevékenységébôl eredô, illetve temetéssel kapcsolatban keletkezett károkat.

Nem térülnek meg a sérelemdíjból adódó károk.

3. A kárbiztosítás külön díj nélküli eseménye

3.1. Fagyasztott élelmiszerek megromlása

Háztartási ingóság biztosítása esetén a Biztosító külön díj nélkül vállalja a biztosított fagyasztószekrényben, hûtôládában tárolt élelmiszerek megromlásából adódó károkat, amennyiben azt az elektromos áramszolgáltató, min. 8 órás, folyamatos szolgáltatás kimaradása okozta.

19

A Biztosító szolgáltatása: A Biztosító biztosítási eseményenként a háztartási ingóságok biztosítási összegének 2%-ig, de maximum 100.000 Ft-ig téríti a fenti ok miatti károkat.

A kárrendezésnek elôfeltétele, az áramkimaradás tényének, idôtartamának, a kockázatviselés helye szerint illetékes áramszolgáltató által való igazolása.

Nem téríti meg a Biztosító a kárt, amennyiben az a fagyasztókészülék mûszaki hibájából vagy az ingatlan elektromos hálózatának hibájából eredt.

VII. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez az alábbi iratok bemutatása szükséges:

• kötvény és díjfizetést igazoló iratok,

• hatósági határozat,

• költségvetés, számla, vámáru nyilatkozat,

• tulajdonjogot, bérleti, használati, lízingbevevô jogot bizonyító okirat,

• lakcímkártya,

• készlet nyilvántartási-, illetve tárgyi eszköz leltár jegyzék,

• lakottságot igazoló bizonylatok (pl.: közüzemi számlák).

Bármely vagyontárgy károsodása esetén a tulajdonjognak és az eredetiségnek igazolásához jelen szabályzat alapján a Biztosító az eredeti vásárlási számla és garancialevél bemutatását kérheti, ha a Biztosított ilyen dokumentummal nem rendelkezik, azonban

maga a biztosítási esemény bizonyított, akkor a Biztosító az adott vagyontárgy esetében a kis- vagy mûkereskedelmi forgalomban jellemzô átlagos új beszerzési értékben megállapított limitig nyújt szolgáltatást, kivéve, ha a Szerzôdô a vagyontárgyat kiemelve

– a károsodás elôtt – külön biztosítási összegre bejelenti.

A Biztosító a biztosítási esemény bekövetkezésével keletkezô károk és költségek igazolását a fentiekben felsoroltakon kívül egyéb okiratok és igazolások benyújtásától nem teszi függôvé. A Biztosítottnak minden esetben joga van azonban olyan további bizonyítékok felmutatására, amelyeket – a biztosítás általános szabályai szerint – követelésének érvényesítéséhez szükségesnek lát.

Továbbá a Biztosító nem köti a teljesítendô szolgáltatás mértékének maghatározását és esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult büntetô vagy szabálysértési eljárás jogerôs befejezéséhez.

A Biztosító biztosítási szerzôdésbôl eredô kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelôzô állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános

forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelô összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelybôl annak összege kiszámítható.

1. Önrészesedés

A biztosítási szerzôdés a felek megállapodása szerint létrejöhet:

• önrész alkalmazása nélkül, vagy

• az ajánlaton és a kötvényben feltüntetett mértékû levonásos önrész alkalmazásával.

A levonásos önrész választása esetében Biztosító az épületekben és ingóságokban (háztartási ingóságokban, értéktárgyakban, keresôtevékenység vagyontárgyaiban) az

• alap,

• betöréses lopás, rongálás, rablás,

• vízkár,

• üvegtörés,

• kiegészítô üvegtörés,

• füst és koromszennyezés,

• beázás,

• fagyasztott élelmiszerek megromlása,

biztosítási események által okozott károkból az önrész összege levonásra kerül. Az önrészesedés alatti károkat a Biztosító nem téríti meg.

2. A szolgáltatásra jogosultak köre

A Biztosító szolgáltatására a I. 2. pont szerinti Biztosított jogosult.

A szerzôdésben szereplô külön kikötés esetén a jelzálogjogosult a megjelölt összeg erejéig tarthat igényt a szolgáltatásra.

3. A Biztosító szolgáltatásának felsô határa

3.1. A Biztosító szolgáltatásának felsô határa eseményenként a kötvényben az adott vagyoncsoportra meghatározott biztosítási összeg, a jelen feltételek

III. 2–3. pontjainak figyelembevételével.

Az indexálás mértékét meghaladó vagyonszaporulat, értékváltozás bejelentésének elmulasztása alulbiztosításhoz vezethet, ami aránylagos (pro-rata) térítést von maga után (kivéve, ha a szerzôdés az adott vagyoncsoportra ajánlott értéken vagy felette jött létre).

A Biztosító a térítést minden esetben forintban nyújtja, készpénzkár esetében a valutában keletkezett károkat az MNB káridôponti deviza középárfolyamával számolva szintén forintban fizeti a Biztosító.

3.2. Betöréses lopás biztosítási eseménynél a Biztosító a kárt csak a biztosítási esemény idôpontjában meglévô és üzemben lévô védettségi szinthez tartozó biztosítási összegig téríti meg. A védettségi szintekhez tartozó térítési határokat, a szerzôdés részét képezô Általános betörésvédelmi elôírás tartalmazza.

Többletérték biztosítás esetén (III. 9. pont) az Általános betörésvédelmi elôírásban megadott káreseményenkénti limitek két szerzôdés összevonásával értelmezendôk. A limit a jelen szerzôdés és a kollektíven kötött társasházi, szövetkezeti szerzôdésben, a Biztosítottra számított biztosítási összegek együttesére vonatkozik. Ennek megfelelôen, a jelen a szerzôdés alapján terítendô összegbôl minden esetben levonandó

a társasházi, szövetkezeti szerzôdés alapján kapott térítés.

3.3. Rablás biztosítási eseménynél, amennyiben a rablás:

• a kockázatviselés helyén következik be, a betöréses lopás veszélynemre megjelölt vagyoncsoport biztosítási összegéig,

• a kockázatviselés helyén kívül, de az EU területén következik be,

a „Háztartási ingóságok” (V. 3.3.1. pont) biztosítási összegének 5%-a erejéig, de legfeljebb a tényleges kár erejéig nyújt szolgáltatást a Biztosító.

3.4. Amennyiben a nem állandóan lakott épületre lakottként kötnek biztosítást, vagy a kötéskor még lakott épület a késôbbiekben lakatlanná válik és

ezt a Szerzôdô 15 napon belül a változás-bejelentésre vonatkozó szabályok szerint (Általános feltételek X. 1.4. és 1.5. pontok) nem közli

a Biztosítóval, a lakatlansági pótdíj megfizetésének elmulasztása miatt, a Biztosító jogosult valamennyi szolgáltatását a lakatlansági pótdíj hátralékkal összefüggô arányban teljesíteni.

4. Költségtérítések

4.1. A biztosítási összegen felül, káreseményenként az épületek vagy az ingóságok – a kettô közül mindig a magasabb a meghatározó –

biztosítási összegének maximum 5%-áig téríti a Biztosító a biztosított vagyontárgyak károsodásával kapcsolatos igazolt és indokolt:

• rom- és törmelékeltakarítás, egyszeri takarítás,

• a Biztosítottat terhelô oltás, mentés,

• tervezés és hatósági engedélyezés,

• minden egyéb szükséges kárenyhítés

költségeit.

Ha a biztosított épületet biztosítási esemény által okozott kár miatt az illetékes hatóság lakhatatlanná nyilvánítja, a Biztosító a fentiekben

meghatározott limiten belül megtéríti az ideiglenes lakás bérleti díját és a költözés költségeit.

Vízkár miatt elrendelt kiköltözéssel kapcsolatos költségeket a Biztosító csak akkor térít meg, ha a Biztosított külön díj ellenében vízkár biztosítási eseményre biztosítást kötött.

4.2. Alulbiztosítottság esetén a Biztosító a költségeket az alulbiztosítás százalékának megfelelôen aránylagosan téríti meg.

5. A térítési összeg meghatározásának alapelvei

5.1. Épületek, építmények

5.1.1 Megtéríti a Biztosító a biztosítási események által a biztosított épületekben, építményekben okozott károk káridôponti új értéken számított helyreállítási költségeit, maximum a biztosítási összeg mértékéig. Az új érték megállapításának alapja a károsodottal azonos nagyságú, kivitelezettségû és minôségû épület építési költsége.

5.1.2. Amennyiben az épület helyreállítási költsége magasabb az ingatlan forgalmi értékénél vagy az épület maradvánnyal csökkentett forgalmi értékénél és

20

a Biztosított az ingatlant nem kívánja a kockázatviselési helyen újjáépíteni, a káron haszonszerzés tilalmára tekintettel a Biztosító a károsodott ingatlan maradvánnyal csökkentett forgalmi értékét téríti meg. A maradvánnyal csökkentett forgalmi érték és a tényleges újjáépítési érték (de maximum

a biztosítási összeg) közötti különbséget a Biztosító csak abban az esetben köteles megfizetni, amennyiben a Biztosított számlával igazoltan az ingatlant újjáépíti, helyreállítja. A Biztosító ebben az esetben a forgalmi érték feletti szolgáltatását folyamatosan a készültség ütemének megfelelôen teljesíti.

5.1.3. Ha az épület, melléképületek vagy az építmények avultsága a kár idôpontjában meghaladta a 75%-ot, a térítés összege az avultság mértékével arányosan csökken.

5.1.4. Megtéríti a Biztosító az egész helyiség felületének helyreállítását, ha a helyiség

• mennyezete és egyik azonos kivitelezésû oldalfala,

• vagy egynemû festésû, mázolású vagy tapétázású két oldalfala károsodik.

5.1.5. Bérelt épületek, építmények károsodása esetében a bérlô által kötött biztosítás alapján a kártérítést a Biztosító annak fizeti (bérlô vagy tulajdonos), aki a kárt helyreállíttatja (bérlô vagy tulajdonos /bérbeadó) és errôl írásban nyilatkozik.

5.1.6. A többletérték biztosítással fedezett vagyoncsoportokat ért feltételszerû káresemények esetében az elsôdleges kárviselô minden esetben

a kollektíven kötött társasházi, lakásszövetkezeti biztosítás. A jelen szerzôdésben meghatározott biztosítási összeg igénybevételére, a Biztosító szolgáltatására abban az esetben van lehetôség, ha egy biztosítási esemény bekövetkeztekor, a kollektíven kötött társasházi, lakásszövetkezeti biztosításokban meghatározott biztosítási összegeket a Biztosított igénybe vette és kimerítette és az a káron szerzés tilalmára is tekintettel, nem nyújt fedezetet a teljes kárra.

5.1.7. Társasházak esetében, amennyiben az épületre és a közös tulajdonban lévô részekre a tulajdonosok nem kötnek önálló biztosítást, az épületek közös részeiben bekövetkezô károkat a Biztosító a tulajdoni hányad, szövetkezeti házak esetében a Biztosítónál biztosított és a károsodott épületben lévô lakások számának arányában téríti meg.

5.2. Ingóságok

5.2.1. Megtéríti a Biztosító a biztosítási összeg mértékéig a biztosított ingóságokban a biztosítási események által okozott károk káridôponti hazai javítással történô helyreállításának költségeit vagy valós újra beszerzési árát, de ezek egyike sem haladhatja meg a vagyontárgynak a káridôponti valós új értékét.

A károsodott vagyontárgyak új értéke megállapításának alapja:

• ha a termék a kár idôpontjában hazai kereskedelemben kapható, az átlagos beszerzési ár,

• amennyiben a termék hazai kereskedelemben nem kapható, a hozzá tulajdonságaiban legközelebb álló termék

átlagos beszerzési ára, az eltérések értékmódosító hatásának figyelembevételével.

5.2.2. Azoknál az ingó vagyontárgyaknál, amelyeknek avultsága a kár idôpontjában meghaladta a 85%-ot, a térítés összege az avultság mértékével arányosan csökken.

5.2.3. A bérelt, lízingelt, kölcsönvett vagy egyébként a Biztosított birtokában lévô biztosított háztartási ingóságok esetén a térítés káridôponti avult értéken történik, a Biztosított felelôsségének mértékéig.

5.2.4. A szolgáltatás összegébôl minden esetben levonásra kerül

• a felhasználható (hasznosítható) maradványok értéke,

• valamint az adóhatóságtól, illetve egyéb helyrôl visszaigényelhetô vagy egyéb okból már megtérült összeg.

5.2.5. A szolgáltatás nem terjed ki:

• az elôszereteti értékre,

• a gyûjteményhez, sorozathoz, garnitúrához, készlethez tartozó egyes darabok károsodása esetén a felsoroltak megcsonkulása, hiányos volta miatt bekövetkezett anyagi hátrányra,

• a kereskedelmi forgalom hiányosságaiból adódó károkra és többletköltségekre,

• az értékcsökkenésre,

• az elmaradt haszonra.

A szolgáltatás igénybevételének egyéb feltételeit az Általános feltételek

X. pontja határozza meg.

6. Megtérítési igény

6.1. Amennyiben a Biztosító a kárt vagy annak egy részét megtérítette, ôt illetik meg mindazok a jogok, amelyek a Biztosítottat a kárért felelôs személlyel szemben megillették kivéve, ha a károkozó a Biztosítottal közös háztartásban élô hozzátartozó.

6.2. Ha a Biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a Biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles errôl a Biztosítottat tájékoztatni, és a Biztosított kérésére köteles a Biztosított igényét is érvényesíteni.

A Biztosított igényének érvényesítését a Biztosító a költségek elôlegezésétôl teheti függôvé. A megtérült összegbôl elsôként a Biztosított követelését kell kielégíteni.

7. A biztosított vagyontárgy megkerülése

Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a Biztosított arra igényt tarthat; ebben az esetben a Biztosító által teljesített szolgáltatást köteles visszatéríteni.

VIII. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE

1. Xxxxxxxx a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a Biztosított, illetôleg a Szerzôdô, vagy a velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk, a Biztosítottnak a vagyontárgy kezelésével megbízott alkalmazottja, megbízottja, tagja vagy szerve

• szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta,

• kármegelôzési kötelezettségének szándékos, vagy súlyosan gondatlan megszegésébôl, vagy azzal összefüggésben keletkezett,

• a feltételekben és a szerzôdés mellékleteiben elôírt biztonsági elôírásokat nem tartotta be, vagy

• kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

2. Nem téríti meg a Biztosító a biztosítási események által közvetlenül kiváltott azon károkat, amelyek az épület avultságával, karbantartásának elmulasztásával vagy az építési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben következtek be.

3. Amennyiben a kár bekövetkezésében – az elôzô bekezdésben foglaltakon túl – a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényezô is közrehatott, a Biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménnyel okozati összefüggésben áll.

21

Lakás és Szabadidő Biztosítás Plusz Általános betörésvédelmi előírások

A Biztosító a káresemény idôpontjában meglévô védelmi szintek figyelembevételével az alábbi értékhatárokig vállalja a kockázatot betöréses lopáskár esetén. A betöréses lopás veszélynemre, az esetlegesen bekövetkezô káreseménynél a Biztosító térítésének felsô határa a kár idôpontjában ténylegesen meglévô védettségi szinthez tartozó – az itt feltüntetett táblázatban szereplô –

összeg (maximum a biztosítási összeg) feltéve, hogy a biztonsági berendezések a kár idôpontjában rendeltetésüknek megfelelô üzemi állapotban voltak.

Az ingóságok és épületfelszerelési, berendezési tárgyak védettségi szinthez tartozó értékhatárai állandóan lakott épületek esetében:

Védelmi szint	Elektronikai jelzôrendszerrel		Elektronikai jelzôrendszer nélkül
Megerôsített	Háztartási ingóság és		Háztartási ingóság és
mechanikai védelem	épületfelszerelési, berendezési tárgyak 50.337.000 Ft	Keresôtevékenység tárgyi eszköze és készlete 36.216.000 Ft	épületfelszerelési, berendezési tárgyak 22.887.000 Ft	Keresôtevékenység tárgyi eszköze és készlete 10.081.000 Ft
	Értéktárgy		Értéktárgy
	13.401.000 Ft		2.345.000 Ft
Minimális mechanikai védelem	Háztartási ingóság és épületfelszerelési, berendezési tárgyak 22.887.000 Ft	Keresôtevékenység tárgyi eszköze és készlete 5.179.000 Ft	Háztartási ingóság és épületfelszerelési, berendezési tárgyak 6.704.000 Ft	Keresôtevékenység tárgyi eszköze és készlete 1.911.000 Ft legfeljebb a biztosítási összeg 20%-a
	Értéktárgy 2.634.000 Ft		Értéktárgy 502.000 Ft

A nemesfém, drágakô, vagy igazgyöngy felhasználásával készült ékszereket, órákat, vagy a 300.000 Ft egyedi értéket meghaladó egyéb anyagból készült órákat, 1.000.000 Ft összesített értékhatár felett MABISZ által minôsített pácélszekrényben javasolt tárolni.

Amennyiben ezeket a vagyontárgyakat

• nem páncélszekrényben tárolják, a kártérítés felsô határa a védettségi szinthez tartozó értékhatáron belül maximum 1.000.000 Ft,

• amennyiben páncélszekrényben tárolják a védettségi szinthez tartozó értékhatáron (de maximum 1.000.000 Ft) felül, a páncélszekrény MABISZ minôsítése szerinti érték,

de maximum az érintett vagyoncsoport biztosítási összege a kockázatvállalás felsô határa.

100.000 Ft értékhatár felett biztosított készpénzt, valutát, betétkönyvet, értékpapírt értéktárolóban (páncélszekrény, fali széf, bútorszéf) kell tartani.

Betöréses lopás, rablás és besurranás esetén (amennyiben ezeket a kockázatokat

a szerzôdés tartalmazza) a 100.000 Ft értékhatár feletti károkat az értéktároló MABISZ minôsítése szerinti értékig téríti a biztosítási összegen belül

a Biztosító.

Állandóan lakott épületek esetében, amennyiben az elektronikai jelzôrendszert bekötik olyan távfelügyeleti rendszerközpontba, mely rendelkezik szakhatósági engedéllyel, napi 24 órás diszpécserközpontot és kivonuló szolgálatot üzemeltet és a riasztás megtörténtét követô 15 percen belüli kiérkezést garantál szerzôdésében, a háztartási ingóság és értéktárgyak

vagyoncsoportokra a táblázatban feltüntetett összegek kétszereséig terjed ki betöréses lopáskárra a Biztosító szolgáltatása. Amennyiben a kivonuló szolgálat

a riasztást követô 15 percen túl érkezik a helyszínre, a táblázatban lévô összegek vehetôk figyelembe.

Nem állandóan lakott épületek, illetve kizárólagosan keresôtevékenység

céljára szolgáló épületek esetében az elektronikai jelzôrendszer csak abban az esetben vehetô figyelembe, amennyiben bekötötték olyan távfelügyeleti rendszerközpontba, mely rendelkezik szakhatósági engedéllyel, napi

24 órás diszpécserközpontot és kivonuló szolgálatot üzemeltet és a riasztás megtörténtét követô 15 percen belüli kiérkezést garantál szerzôdésében.

Amennyiben a kivonuló szolgálat a riasztást követô 15 percen túl érkezik a helyszínre, a védettségi szint meghatározásában

az elektronikai jelzôrendszert a Biztosító nem veszi figyelembe.

Nem állandóan lakott épületek esetében a háztartási ingóság vagyoncsoportra a táblázatban feltüntetett értékek 25%-káig terjed ki a Biztosító kockázatvállalása. Értéktárgyakra a Biztosító nem állandóan lakott épületekben nem vállal kockázatot.

Többletérték biztosítás esetén, a megadott káreseményenkénti limitek két szerzôdés összevonásával értelmezendôk. A vagyoncsoportokra megadott limitek a jelen szerzôdés ajánlati táblázatában feltüntetett és a kollektíven kötött társasházi, szövetkezeti szerzôdésben, a Biztosítottra számított biztosítási összegeinek együttes értékére vonatkoznak. Ennek megfelelôen, a jelen szerzôdés alapján térítendô összegbôl minden esetben levonandó, a társasházi, szövetkezeti szerzôdés alapján térülô összeg.

22

Minimális és megerôsített mechanikai védelem követelményei:

	Minimális mechanikai védelem	Megerôsített mechanikai védelem
Falazat, födém, padozat
Anyaga, vastagsága	Minimum 6 cm tömör, vagy 10 cm üreges tégla, vagy 6–10 cm szendvicsszerkezet, vagy gyári faház	Minimum 30 cm vastag üreges (hôszigetelô) tégla, vagy 6 cm vastag vasalt beton
Ajtók
Ajtótok anyaga	Tetszôleges	Keményfa, vagy fém
Ajtótok rögzítése	Tetszôleges	30 cm-enként minimum 10 cm mélyen, minimum 10 mm átmérôjû köracéllal
Ajtólap anyaga	Tetszôleges (de tömör, háló nem fogadható el)	Tömör szendvicsszerkezet fémmel erôsítve (100 x 300 mm-es, minimum 12 mm átmérôjû rács, 8 mm vastagságú acéllemez), vagy keményfa
Ajtólap vastagsága	Tetszôleges	Fa ajtó esetén minimum 40 mm
Ajtólaprögzítése	Tetszôleges forgópánt	3 db diópánt
Zár	Biztonsági zár, vagy MABISZ által minôsített biztonsági lakat és lakatpánt, vagy távmûködtetésû szekezet (garázsajtók)	Biztonsági zár
Zárási pontok száma	Minimum 1 db	Minimum 4 db
Zárási pontok távolsága		300 mm
Zárnyelvek reteszelési mélysége	10 mm	18 mm
Záráspontosság	Tetszôleges	3 mm-en belül
Zárbetét törés elleni védelme	Ajánlott, de nem feltétel	Szükséges
Fúrásvédett zárbetét		Szükséges
Zárbetét fúrás elleni védelme		150 x 300 mm-es 1 mm vastag acéllemez
Zárfogadó ellenlemez	Tetszôleges	Minimum 2 ponton falszerkezethez rögzítve
Kétszárnyú ajtó esetén reteszhúzás elleni védelem	Szükséges	Szükséges
Kiemelés elleni védelem		Szükséges
		MABISZ minôsítésû biztonsági ajtó (min. III. kat.)
Ablakok
3 m alsó élmagasság alatti ablakok védelme	Nem szükséges	MABISZ minôsítésû biztonsági ablak (többpontos zárás, minimum A3-as üveggel), vagy tetszôleges ablak és 100 x 300 mm-es osztású, 12 mm-es átmérôjû rács 30 cm-enként min. 4 ponton, 10 cm mélyen a falazatba erôsítve

Biztonsági zárnak minôsül, amennyiben a variációs lehetôségek száma meghaladja a 10.000-et:

• minimum 5 csapos hengerzár,

• minimum 6 rotoros hengerzár,

• kéttollú kulcsos zár,

• egyedi minôsített lamellás zár,

• szám vagy betûjel kombinációs zár.

Elektronikai jelzôrendszer követelményei:

Teljeskörû térvédelem, vagy teljeskörû felületvédelem és legalább csapdaszerû térvédelem legyen kialakítva.

A MABISZ által legalább a részleges elektronikai jelzôrendszer elemének minôsített eszközök alkalmazhatók:

• a betörésjelzô központ a tápegységgel egy egységet képezzen és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre,

• a rendszer szabotázs ellen védett legyen,

• a központi egység vagy kezelô jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot külön-külön a védelmi körökön és a szabotázsvonalon is,

• a központi egység burkolata az üzemeltetô által sem nyitható kivitelû, szabotázsvédett legyen, minimum 1,2 mm-es lágyacélból vagy azzal egyenértékû szilárdságú más anyagból készüljön és eltávolítása, megbontása esetén a jelzésvonalon adjon riasztást,

• az egyes részek meghibásodását a rendszer a kezelô számára jelezze, a további részek maradjanak mûködôképesek,

• élesített állapotban a vezérlôközpontnak valamennyi jelzôvonalat, jeladó áramkört, kapcsoló-berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

• a jelzôáramkör megszakadását a rendszernek jeleznie kell,

• az energiaellátást két – egymástól független, kölcsönhatásmentes – energiaforrás: elektromos hálózat, és akkumulátor biztosítsa,

• az akkumulátor automatikus töltésérôl gondoskodni kell,

• az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 48 órás üzemeltetését, a 48 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa (felügyelet nélküli esetben),

• a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy védôcsôben kell vezetni,

• a nyitásérzékelôk csak rejtve, süllyesztve szerelhetôk,

• a rendszer kezelése kódkapcsolóval történhet, a személyi kódoknak minimum négy számjegyûnek kell lenni,

• négy számjegyes kód esetén a kezelônek védett térben kell elhelyezkednie, és a kezelésre maximum 30 másodperc idô állhat rendelkezésre,

• hat számjegyes kódok esetén a kezelô védett téren kívül is elhelyezhetô, de gondoskodni kell arról, hogy mechanikailag védett, kulccsal nyitható dobozban kerüljön elhelyezésre,

• a riasztásjelzés minimum egy saját akkumulátorral rendelkezô hang-, fényjelzô és egy nem akkumulátoros hangjelzô készülékekkel történjen,

• a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszûnte után 1–3 percen belül automatikusan meg kell szûnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelô vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie,

a rendszer a riasztást követôen kapcsoljon éles állapotba,

• a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektôl, tárgyaktól, építményektôl, épületszerkezetektôl, közlekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok elérése csak segédeszköz használatával legyen megoldható,

• a kültéri hangjelzô burkolata szabotázsvédett legyen, minimum

1,2 mm-es lágyacélból készüljön vagy ezzel egyenértékû szilárdságú mechanikai védelemmel rendelkezzen, hangereje haladja meg

a 100 dB/m-t, váltakozó, kéthangú jelzéssel jelezzen,

• az optikai jelzésadó sárga színû, villogó, minimálisan 200 lux fényerejû legyen,

23

Lakás és Szabadidő Biztosítás Plusz

Általános és háziállattartói felelősségbiztosítás különös feltételei

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében a jelen feltételek szerint a szerzôdésben rögzített mértékig, mentesíti a Biztosítottat az olyan károk megtérítése alól, amelyeket a Biztosított az EU területén a jelen feltételekben meghatározott minôségben okozott, feltéve, hogy azokért, mint károkozó a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelôsséggel tartozik.

Jelen kiegészítô felelôsségbiztosítás csak a Lakás és Szabadidô Biztosítás Plusz Általános feltételeivel és Kárbiztosítás különös feltételeivel együtt érvényes.

A feltételekben nem rendezett kérdésekben a 2013 évi V. törvény, a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

I. BIZTOSÍTOTTAK

A jelen kiegészítô biztosítás Biztosítottjai a Kárbiztosítás különös feltételeinek I. 2. pontjában meghatározott Biztosítottak lehetnek.

II. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

1. Jelen biztosítás feltételei alapján biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító azokat a személysérüléses – beleértve a sérelmi díjként jogszerûen megállapított igényeket is – és szerzôdésen kívül, kizárólag az Európai Unió tagállamainak területén okozott és keletkezett tárgyrongálási károkat, amelyeket a Biztosított, mint

a) a kötvényen megjelölt épület, lakás, melléképület, építmény és telek tulajdonosa, bérlôje, használója vagy ezek építtetôje, felújíttatója,

b) fôzési, fûtési céllal, rendeltetésszerûen PB-gázpalackot, gáztartályt használó,

c) belátási képességgel nem rendelkezô, vagy korlátozott belátási képességû személyek gondozója,

d) közúti balesetet elôidézô gyalogos,

e) kerékpár, rokkantjármû, kézi erôvel mûködtetett szállítóeszköz használója,

f) szervezett kereteken kívül, hobbi sporttevékenységet végzô

g) háziállattartó

minôségében e szerzôdés hatálya alatt okozott és be is jelentett, feltéve, hogy azokért a magyar polgári jogszabályai szerint kártérítési felelôsséggel tartozik.

Háziállattartói minôségben gépjármûben okozott károk kizárólag abban az esetben térülnek, amennyiben az állat és a gépjármû között közvetlen fizikai kapcsolat jött létre (harapás, rúgás, ütközés, stb.) és a kár ezzel közvetlen vagy az ebbôl kiinduló okozati és szükségszerû összefüggésben keletkezett, kivéve az olyan következményi károkat, amelyek nem

mutatnak ésszerû, szerves összefüggést a káreseménnyel és idôben is távoliak.

2. A jelen feltételek szerint nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a Biztosító azokat a károkat, amelyeket:

a) a Biztosítottak szándékosan okoztak,

b) a Biztosítottak egymásnak vagy hozzátartozóiknak okoztak,

c) a Biztosított, mint 12 éves kort betöltött személy okozott és gondozója kártérítési felelôsséggel tartozik, ha a gondozott ellen szándékos cselekménye miatt szabálysértési, vagy büntetôeljárás indult és büntethetôséget kizáró ok áll fenn.

d) a Biztosítottak társadalombiztosítási jogviszonyt megalapozó keresô foglalkozásuk végzése során, illetve azzal összefüggésben okoztak,

e) a Biztosítottak motoros jármû1 üzembentartójaként, használójaként okoztak,

1 Jármû (a KRESZ meghatározása szerint): közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erôvel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék

– ha sík úton önerejébôl 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska – azonban nem minôsül jármûnek. Az ilyen eszközökkel közlekedô személyek gyalogosoknak minôsülnek.

f) a Biztosítottak vízi- és légi-jármû, illetve gépi meghajtású sporteszközök használatával okoztak,

g) a Biztosítottak kötelezô gépjármû felelôsségbiztosítás hatálya alatt álló rokkantjármû használatával okoztak,

h) a Biztosítottak a környezet2 szennyezésével okoztak,

i) a Biztosítottak állati erô munkavégzésre való használata közben, vagy azzal összefüggésben okoztak,

j) a Biztosított állatai növényi kultúrákban okoztak.

Nem téríti meg a Biztosító azon vagyontárgyakban okozott tárgyrongálási károkat, melyek a káresemény idôpontjában

– bármely okból – a Biztosított(ak) használatában, megôrzésében voltak, függetlenül attól, hogy a károk biztosítási eseménnyel összefüggésben következtek be.

Továbbá jelen felelôsségbiztosítási szerzôdés alapján nem teljesíthetôek a biztosítási esemény által okozott tárgyrongálási károkkal összefüggô nem vagyoni kárigények, illetve a károsodott vagyontárgy javítása/helyreállítása után fennmaradó esetleges értékcsökkenés.

III. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEJELENTÉSE

A Biztosított a tudomásra jutástól számított 30 napon belül – a bejelentési kötelezettség megszegése esetére megállapított jogkövetkezmények mellett – köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben

a szerzôdésben meghatározott minôségben (II.1.) okozott kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményrôl szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot és lehetôvé kell tenni a Biztosító számára a biztosítási eseménnyel kapcsolatos körülmények vizsgálatát

IV. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

1. Felelôsségbiztosítási szerzôdés alapján a Biztosított követelheti, hogy a Biztosító a szerzôdésben megállapított módon és mértékben mentesítse ôt olyan kár megtérítése, illetve sérelemdíj megfizetése alól, amelyre jogszabály értelmében köteles. A Biztosító a károkat biztosítási eseményenként a szerzôdésben megjelölt felsô határig téríti meg.

2. A Biztosító szolgáltatását a károsultnak teljesítheti azonban a károsult - ha jogszabály eltérôen nem rendelkezik - nem érvényesítheti kárigényét közvetlenül a Biztosítóval szemben. A Biztosított akkor követelheti, hogy a Biztosító neki teljesítsen, ha a károsult követelését ô egyenlítette ki.

3. Jelen biztosítás kiterjed az eljárási költségekre, ha e költségek a Biztosító útmutatásai alapján vagy elôzetes jóváhagyásával merültek fel a biztosítási összeg keretein belül. A Biztosított kérésére a Biztosítónak a költségeket meg kell elôlegeznie.

4. A Biztosító jelen szerzôdés alapján bejelentett kárigények esetén nem téríti a károkozó Biztosított jogi képviseleti költségeit és

a kamatokat, ha ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.

5. Ha a Biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelôsségét vagy összegszerû helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a Biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a Biztosítottat terhelik; ha azokat a Biztosító viselte, a Biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.

6. A felelôsségbiztosítás hatálya az EU tagállamainak területe, de a kártérítési felelôsség és annak mértéke a magyar jog szabályai szerint kerül megállapításra.

7. Amennyiben a biztosítási esemény kapcsán károsult(ak) járadékjogosulttá válik(nak), akkor a Biztosító által teljesítendô kifizetések összegébe

az eseményenként meghatározott limitig a járadék tôkeértéke is beleszámítandó.

2 Környezetszennyezés: 1995. évi LIII. Tv (Kvt.) A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben meghatározottak szerint

24

A várható járadék kifizetések tôkeértékének megállapításánál (tôkésítés)

a Biztosító a járadékos várható halandóságát, az aktuális járadéknagyságot, a technikai kamatra vonatkozó elôírásokat figyelembe véve jár el.

8. Amennyiben a Biztosított háziállata ütközéssel okoz kárt gépjármûben, a szolgáltatási igény bejelentéséhez szükséges állatorvos igazolása arról, hogy a háziállat az ütközés következtében sérült vagy elpusztult.

9. A közös épülettulajdonosi minôségben okozott – a tulajdonosokat terhelô – felelôsségi károkat a Biztosító a Biztosított tulajdoni hányadának arányában téríti meg.

A szövetkezeti lakóközösségeket terhelô felelôsségi károkat a Biztosító a Biztosítónál biztosított lakások és a lakásszövetkezet összes lakása arányában téríti meg.

Amennyiben a közös tulajdonosi minôségben okozott kár a lakók egyedi felelôsségbiztosítása alapján kerül megtérítésre és a károsult maga is tulajdonostárs, bérlô, vagy ezek hozzátartozója, akkor az ô biztosítását

a telítettség megállapításakor nem veszi figyelembe a Biztosító.

V. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. A károsult kártérítési igényének a Biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a Biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a Biztosító elôzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette.

2. Nem hivatkozhat a Biztosító arra, hogy a károsult követelésének a Biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.

3. A Biztosított bírósági marasztalása a Biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a Biztosító a perben részt vett, a Biztosított képviseletérôl gondoskodott vagy ezekrôl lemondott.

4. A Biztosítót a Biztosított súlyosan gondatlan magatartása nem mentesíti a károsulttal szemben, a Biztosító azonban a kifizetett kártérítési

összeg megtérítését követelheti a kötvényben megjelölt Biztosítottól, ha a Biztosított vagy megbízottja, vagy vele közös háztartásban élô hozzátartozója a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta,

kivéve, ha a Biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.

25

Xxxxx és Szabadidő Biztosítás Plusz Lakásdoktor assistance szolgáltatás

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében a jelen feltételek szerint, a Lakásdoktor telefonos szolgálat, az év minden napján, napi

24 órán keresztül fogadja a Biztosítottak telefonhívásait és a szerzôdésben rögzített szolgáltatásokat nyújtja.

Jelen kiegészítô biztosítás csak a Lakás és Szabadidô Biztosítás Plusz Általános feltételeivel és Kárbiztosítás különös feltételeivel együtt érvényes.

A feltételekben nem rendezett kérdésekben a 2013 évi V. törvény, a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

A szolgáltatást, a Biztosító kiszervezett tevékenységként, külsô szolgáltatóval együttmûködve nyújtja. Amennyiben a Biztosító és a külsô szolgáltató közötti szerzôdés, valamely okból megszûnik, a Biztosítónak joga van a jelen kiegészítô szolgáltatást az általános felmondási szabályoktól eltérô módon, szükség szerint idôarányos díjvisszatérítés mellett felmondani.

I. BIZTOSÍTOTTAK

A jelen kiegészítô biztosítás Biztosítottjai a Kárbiztosítás különös feltételeinek I.2. pontjában meghatározott Biztosítottak lehetnek.

II. SZOLGÁLTATÁSOK

1. Vészelhárítás

A Biztosító vállalja a vészelhárítási és egyéb, háztartási assistance (gyors segítség), kisiparosi kivitelezôi, javítói jellegû szolgáltatás megszervezését elsôdlegesen a következô szakmákban:

• víz-, gáz-, fûtésszerelô

• tetôfedô

• üveges

• villanyszerelô

• duguláselhárító

• zárjavító

• lakatos.

Vészelhárításnak tekintendô, azon olyan, a biztosított épületben, épületgépészetben keletkezô váratlan meghibásodás, károsodás, vagy egy váratlan külsô mechanikai behatás, amely sürgôs beavatkozást igényel

az esetleges további károk, balesetveszély megelôzése érdekében, feltéve, hogy a kialakult vészhelyzet elhárítása valamely a II.1. pontban felsorolt szakmai képzettséggel megoldható.

A vészhelyzet jellegének megállapítása, a Biztosítottal telefonon történô egyezetés alapján a Biztosító dönt.

Amennyiben a kialakult vészhelyzet,

• a biztosítási szerzôdés valamely szabályzatában meghatározott kockázathoz kapcsolódóik (pl. csôtörés, üvegtörés, tetôkár), úgy a jelen szolgáltatást korlátlan számban,

• míg azon vészhelyzeti esetek, amelyek nem biztosítási esemény által okozottak (pl. nem biztosítási kárral együtt járó kulcselvesztés miatti ajtókinyitás szakember által), azok biztosítási évenként egy alkalommal vehetôk igénybe, az elsô bejelentésre, függetlenül attól, hogy milyen segítségnyújtásra jelentett be a Biztosított igényt.

2. A vészelhárítás költségeinek átvállalása

A Biztosító vállalja, hogy az általa küldött szakember vészelhárítási tevékenységének költségeit a kötvényben megjelölt mértékig megtéríti. A felmerülô téríthetô költségek jellege:

• munkadíj,

• anyagköltség,

• kiszállási díj

Vészelhárítás esetén, ha a felmerülô költségek meghaladják a kötvényben rögzített limitet, a többletköltségek a Biztosítottakat terhelik.

Amennyiben az így felmerült többletköltség, a biztosítási szerzôdés valamely kockázatával okozati összefüggésben merült fel (pl. külsô csôtörés), úgy a Biztosított által a Lakásdoktor szakemberének megfizetett többletköltségeit a Biztosító, a kárrendezési eljárás keretei között

a feltételek szerint utólag megtéríti a Biztosítottnak.

A vészhelyzet bejelentése esetén, a Biztosító 24 órán belül megfelelô szakembert küld a helyszínre. Amennyiben a Biztosított számára csak egy késôbbi – 2 napon belüli – idôpont megfelelô, de gondoskodott a további károk megelôzésérôl, a Biztosító az esetet vészhelyzetként kezeli, és

a javítási költségeket a jelen szerzôdésben rögzített feltételek szerint vállalja.

A szakiparos által végzett tevékenységért a Biztosító – a Biztosított és a szakiparos közvetlen kapcsolatára tekintettel – felelôsséggel nem tartozik, csak annyiban, amennyiben a szakember a megígért határidôben nem jelenik meg.

3. Szakiparosok ajánlása

A vészhelyzeten kívüli esetekben vállalja a Biztosító, hogy a bejelentett kár, hiba megszüntetése érdekében szakembert ajánl a Biztosított részére, a II.1. pontban felsorolt tevékenységeken belül.

A nem vészelhárítás jellegû, szakemberajánlás útján igénybe vett szolgáltatás megrendelése a Biztosított felelôssége, költségeit (munka-, anyag-, kiszállási díj) a Biztosított fizeti meg a szakembernek, de amennyiben az így igénybe vett szolgáltatás a biztosítási szerzôdés valamely kockázatával okozati összefüggésben keletkezett, úgy a Biztosító, a kárrendezési eljárás keretei között a feltételek szerint utólag megtéríti azt a Biztosítottnak.

A szakiparos által végzett tevékenységért a Biztosító – a Biztosított és

a szakiparos közvetlen kapcsolatára tekintettel – felelôsséggel nem tartozik.

26

Lakás és Szabadidő Biztosítás Plusz

Kiegészítő bővített balesetbiztosítás különös feltételei

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében a jelen feltételek szerint a Biztosítottak részére csoportos baleseti szolgáltatást nyújt.

Jelen kiegészítô biztosítás csak a Lakás és Szabadidô Biztosítás Plusz Általános feltételeivel és a Kárbiztosítás különös feltételeivel együtt érvényes.

A feltételekben nem rendezett kérdésekben a 2013 évi V. törvény, a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

I. BIZTOSÍTOTT ÉS KEDVEZMÉNYEZETT

1. A jelen feltételek alapján Biztosított a Kárbiztosítás különös feltételeinek

I. 2. pontjában meghatározott, az ajánlaton és a kötvényen név szerint feltüntetett személy, és azok a közeli hozzátartozók és hozzátartozók (Ptk. 8:1 § (1) 1. és 2. pont), akiknek a biztosítási esemény idôpontjában lakcímkártya szerinti állandó vagy tartózkodási

címe az ajánlaton és a kötvényen feltüntetett kockázatviselési cím.

Bérlemény esetén a nevesített Biztosított azon hozzátartozói és közeli hozzátartozói, akik igazolható módon a káresemény idôpontjában életvitel szerûen a kockázatviselés helyén élnek.

2. A jelen feltételek alapján a Biztosított életében járó valamennyi biztosítási szolgáltatás kedvezményezettje maga a Biztosított.

A balesetbiztosítási szolgáltatásokra a Biztosított halála esetén az örököse jogosult.

II. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

1. Baleseti halál

A Biztosítottnak a biztosítási tartam során Magyarországon, vagy az ország határain kívül bekövetkezô halálos kimenetelû balesete.

2. Baleseti eredetû maradandó egészségkárosodás (rokkantság)

A Biztosítottnak a biztosítási tartam során Magyarországon, vagy az ország határain kívül bekövetkezô a baleset idôpontjától számított 2 éven belül kialakult, maradandó egészségkárosodást (állandó rokkantságot) okozó balesete.

A baleset idôpontjától számított 4 év elteltével a balesettel összefüggô állapotrosszabbodás címén sincs szolgáltatási kötelezettsége a Biztosítónak.

3. Baleseti eredetû csonttörés, csontrepedés

A Biztosítottnak a biztosítási tartam során Magyarországon, vagy az ország határain kívül bekövetkezô, csonttörést vagy csontrepedést okozó balesete.

4. Baleseti eredetû mûtéti térítés

A Biztosítottnak a biztosítási tartam során bekövetkezô balesete miatti, orvosi szempontból szükséges mûtéte, amit a jelen kiegészítô biztosítás kockázatviselése alatt, erre engedéllyel rendelkezô orvos, az Európai Unió területén lévô egészségügyi szolgáltatónál végzett el, valamint amely mûtét a Biztosító orvos-szakértôje által összeállított részletes mûtéti listán szerepel.

A részletes mûtéti lista megtekinthetô a Biztosító ügyfélszolgálati irodáiban és a Biztosító honlapján (xxx.xxxxx.xx).

A Biztosító kockázatviselése után elvégzett mûtét nem számít biztosítási eseménynek még akkor sem, ha a kockázatviselés alatt bekövetkezett baleset miatt vált szükségessé.

5. Baleseti eredetû égési sérülés

A Biztosítottnak a biztosítási tartam során bekövetkezô balesete, melynek következtében a Biztosított égési sérülést szenved.

III. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

1. Baleset fogalma

1.1. Jelen biztosítási feltételek alkalmazása szempontjából baleset

a Biztosított akaratától független, hirtelen fellépô olyan – a biztosítás tartama alatt bekövetkezett – külsô behatás, amelynek következtében a Biztosított múlékony sérülést szenved, a baleset megtörténtétôl számított 1 éven belül – de még a szerzôdés érvényessége alatt – meghal, vagy 2 éven belül maradandó egészségkárosodást szenved. Múlékony sérülés a baleseti eredetû csonttörés, csontrepedés és égés.

1.2. Jelen biztosítási feltételek szempontjából a megemelés, a rándulás,

a foglalkozási betegség (ártalom), valamint a napégés, napszúrás, a hôguta és a fagyás nem minôsül biztosítási eseménynek. Az öngyilkosság,

az öncsonkítás vagy ezek kísérlete a Biztosított beszámítási képességétôl, tudatzavart állapotától függetlenül nem minôsül biztosítási eseménynek.

2. Mûtét fogalma

A jelen biztosítási feltételek alkalmazásának szempontjából mûtét az olyan, orvos által végzett terápiás – nem diagnosztikai célú – sebészeti eljárás, amelyet kórházban vagy egynapos ellátás nyújtására engedéllyel rendelkezô egészségügyi szolgáltatónál az érvényes orvos-szakmai szabályok szerint végeznek el.

3. Kórház fogalma

A jelen biztosítási feltételek alkalmazásának szempontjából kórház a magyar vagy az Európai Unió bármely országának hatósága által,

a kórház székhelyén hatályos jogszabályoknak megfelelôen engedélyezett és ilyenként nyilvántartott egészségügyi intézmény, amely

• állandó orvosi felügyelet és irányítás alatt áll,

• feladatait folyamatos munkarendben, szakképzett ápolószemélyzet bevonásával látja el.

IV. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

1. Xxxxxxxx halál esetére szóló biztosítás

A Biztosító kifizeti a baleset idôpontjában a baleseti halál esetére szóló aktuális biztosítási összeget (Függelék I.1. pont).

2. Baleseti eredetû maradandó egészségkárosodás (rokkantság) esetére szóló biztosítás

a) Ha a baleseti eredetû rokkantság állandó és teljes (100%-os),

a Biztosító a baleset idôpontjában aktuális I. sz. baleseti rokkantsági biztosítási összeget fizeti ki (Függelék I.2. a) pont).

b) Ha a baleseti eredetû rokkantság állandó és részleges, s annak mértéke eléri, vagy meghaladja a 10%-ot, valamint, ha a 10%-ot nem éri el, de csonkolást, bénulást, teljes megmerevedést okoz, a Biztosító a baleset idôpontjában aktuális I. sz. baleseti rokkantsági biztosítási összegnek a rokkantság mértékével azonos százalékát fizeti ki (Függelék I.2. b) pont).

c) Ha a baleseti eredetû rokkantság állandó és részleges, s annak mértéke 1% és 9% közötti, de nem okoz csonkolást, bénulást, teljes megmerevedést, a Biztosító a baleset idôpontjában aktuális II. sz. baleseti rokkantsági biztosítási összeget fizeti ki (Függelék I.3. pont).

2.1. Végtagok, illetve szervek elvesztése esetén a maradandó egészségkárosodás mértéke a jelen pont táblázatában foglaltak szerint, orvosi igazolás alapján kerül megállapításra. A táblázatban fel nem sorolt esetekben a baleseti eredetû maradandó egészségkárosodás mértékét a Biztosító orvos szakértôje állapítja meg, legkésôbb két évvel a baleset idôpontja után.

A baleseti eredetû egészségkárosodás mértékének a Biztosító által történô megállapítása független más orvos szakértôi testület döntésétôl és

a Biztosított foglalkozásától.

27

Testrészek egészségkárosodása Az egészségkárosodás mértéke

mindkét szem látóképességének teljes elvesztése	100%
mindkét felkar, alkar vagy kéz elvesztése	100%
egyik kar vagy kéz, és comb vagy lábszár együttes elvesztése (azaz felsô végtag és alsó végtag együttes csonkolása)	100%
mindkét comb elvesztése	100%
mindkét lábszár vagy lábfej elvesztése	90%
egyik comb elvesztése	80%
egyik felkar elvesztése	80%
egyik lábszár elvesztése	70%
egyik alkar elvesztése	70%
beszélôképesség teljes elvesztése	70%
mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése	70%
jobb kéz elvesztése (csukló szintjében)	65%
bal kéz elvesztése (csukló szintjében)	50%
egyik lábfej teljes elvesztése (boka szintjében)	40%
egyik szem látóképességének teljes elvesztése	35%
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése	25%

2.2. A Biztosított a kárigény bejelentésekor írásban nyilatkozhat arról, hogy balkezes. Ebben az esetben a 2.1. táblázatban a jobb- és balkéz elvesztésére vonatkozóan az egészségkárosodás mértékét meghatározó százalékok felcserélôdnek.

2.3. A jelen kiegészítô balesetbiztosítás hatályba lépése elôtt bármely okból már maradandóan károsodott vagy nem ép testrészek és szervek a biztosításból ki vannak zárva.

2.4. A baleseti rokkantsági szolgáltatások esetében az utolsó kifizetés százalékosan kifejezve akkora lehet, hogy a kifizetett rokkantsági szolgáltatások összesített százalékos mértéke nem haladhatja meg

a 100%-ot, függetlenül a rokkantságot elôidézô balesetek számától.

2.5. A baleseti rokkantsági szolgáltatások teljesítésére csak akkor és annyiban köteles a Biztosító, amennyiben a rokkantságot okozó baleset még

a Biztosított életében a Biztosítóhoz bejelentésre került, s a rokkantság mértékét a Biztosító megállapította.

Amennyiben a Biztosított a rokkantság megállapítását követôen,

a szolgáltatás kézhezvétele elôtt meghal, úgy baleseti halál szolgáltatásra a Biztosított örököse(i) jogosult(ak).

3. Baleseti eredetû csonttörés, csontrepedés esetére szóló biztosítás

A Biztosító a baleset idôpontjában aktuális baleseti eredetû csonttörés, csontrepedés esetére szóló biztosítási összeget fizeti ki. (Függelék I.4. pont)

A baleseti eredetû csonttörés, csontrepedés esetére szóló biztosítási összeg az egy balesetbôl eredô több csonttörés, csontrepedés esetén csak egyszeresen kerül kifizetésre.

4. Baleseti eredetû mûtéti térítésre szóló biztosítás

A Biztosító kifizeti a baleset idôpontjában aktuális a baleseti mûtét esetére szóló biztosítási összeget (Függelék II.5. pont).

4.1. Ha ugyanazon mûtét során egyszerre több szerven vagy testrészen végzett beavatkozásra kerül sor, úgy a biztosítási szolgáltatás nem többszörözôdik, egyszeresen kerül kifizetésre.

4.2. Ha ugyanazon baleset miatt a biztosítás fennállásának ideje alatt idôben egymástól elkülönülô több mûtétre is sor kerül, úgy a Biztosító akkor is csak az elsô mûtétre téríti meg a vonatkozó biztosítási összeget.

4.3. A Biztosító a szolgáltatás teljesítését a Biztosítottnak a Biztosító orvosa által történô felülvizsgálatához kötheti.

4.4. Kizárt kockázatok

Nem minôsül biztosítási eseménynek:

a) a Biztosított veleszületett rendellenességeivel, illetve a születés körüli idôszakban szerzett betegségekkel,

állapotokkal, károsodásokkal összefüggô mûtéti beavatkozás,

b) a Biztosítotton végzett olyan mûtéti beavatkozás, mely okozati összefüggésben áll olyan betegséggel, vagy állapottal,

mely a Biztosító jelen kiegészítô biztosításra vonatkozó kockázatviselésének kezdetét megelôzô 5 évben már fennállt és arról a Biztosított tudott, vagy tudnia kellett,

c) a Biztosítotton végzett olyan mûtéti beavatkozás, amely okozati összefüggésben áll a Biztosított testrészeinek, illetve szerveinek a Biztosító jelen kiegészítô biztosításra vonatkozó kockázatviselésének kezdetét megelôzôen már kialakult maradandó károsodásával.

4.5. Kizárt mûtétek

• Bôrvarratok és szövôdményeik ellátása, hegek ellátása, sebtisztítás, váladékelvezetés.

• Bôr és bôr alatti szövetek kisebb sérüléseinek, elváltozásainak ellátása

• Idegentest eltávolítása a bôr alatti szövetekbôl, testnyílásokból.

• Punkciók, kanülök vagy katéterek diagnosztikus és terápiás célú alkalmazása.

• Égési sérülések miatt szükséges beavatkozások, mûtétek.

• Diagnosztikus beavatkozások (invazív, non-invazív).

• Endoszkópos anyagvétel.

• Kozmetikai (szépészeti célú plasztikai) mûtétek, kivéve a baleset miatt szükségessé váló beavatkozásokat.

• Mûtét során behelyezett idegen anyagok (pl.: lemez, szeg) eltávolítása.

5. Baleseti eredetû égési sérülésre szóló biztosítás

A Biztosító kifizeti a baleset idôpontjában aktuális égési sérülésre szóló biztosítási összegnek az égési sérülés súlyosságától függô százalékát (Függelék II.6. pont).

5.1. A térítés mértéke az égési sérülés fokától és kiterjedtségétôl függôen a biztosítási összeg alábbi táblázat szerinti százaléka.

Mélység	Testfelület
	10–19%	20–49%	50–79%	80% felett
I. fokú	—	—	—	—
II. fokú	—	10%	25%	40%
III. fokú	20%	40%	100%	160%
IV. fokú	40%	80%	180%	200%

5.2. Ha a Biztosított egy biztosítási esemény következtében többféle, különbözô fokú és/vagy kiterjedtségû égési sérülést szenved, akkor

a Biztosító a szolgáltatás mértékét a fenti táblázat alapján az egyes sérülések térítési mértékének összeadásával állapítja meg. A baleseti eredetû égési sérülés maximális összege az égési sérülésre meghatározott biztosítási összeg kétszerese.

5.3. Ha égési sérülés kapcsán mûtéti beavatkozás is szükséges, úgy a Biztosító

az égési sérülés és a mûtéti beavatkozás biztosítási összege közül a magasabb összeget fizeti ki.

5.4. Ha a Biztosított igazolhatóan, közvetlenül az égési sérülések következtében, az égéstôl számítva legfeljebb egy éven belül, de még tartamon belül meghal, a Biztosító a kedvezményezett részére kifizeti a baleset idôpontjában aktuális baleseti halál térítési összeget, az esetleg korábban már a 5.1., 5.2. és 5.3. pont szerint kifizetett összegek levonásával.

5.5. A Biztosító a biztosítási szolgáltatást a Biztosító orvosának véleménye alapján teljesíti. A Biztosító a szolgáltatás teljesítését a Biztosítottnak a Biztosító orvosa általi felülvizsgálatához, illetve egyéb orvosi vizsgálathoz kötheti.

V. A SZOLGÁLTATÁSI IGÉNY BEJELENTÉSE

1. A biztosítási eseményt az annak bekövetkeztétôl számított 8 napon belül be kell jelenteni a Biztosítónak.

2. A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez szükséges iratok a következôk:

a) a biztosítási kötvény,

b) a díjfizetés igazolása,

c) a személyazonosságot igazoló okirat,

28

d) lakcímkártya,

e) a kedvezményezettség megállapításához szükséges okirat,

f) a baleseti eredetû csonttörést, csontrepedést igazoló és a baleset utáni elsô ellátásról szóló orvosi iratok,

g) a baleseti eredetû maradandó egészségkárosodást igazoló és a baleset utáni elsô ellátásról szóló orvosi iratok,

h) kórházi zárójelentés, illetve minden olyan kórházi, orvosi dokumentum, amely tartalmazza a mûtéti beavatkozás pontos megnevezését, illetve leírását, okát, idôpontját, elôzményeit (a baleset leírását és körülményeit).

i) hatósági eljárás esetén, annak dokumentumai,

j) a baleseti eseményt igazoló dokumentumok,

k) halotti anyakönyvi kivonat,

l) a halál okát igazoló orvosi bizonyítvány.

Külföldön történt baleset esetén a szolgáltatás igénybevételéhez a dokumentumok magyar fordítása szükséges.

3. A kiegészítô balesetbiztosítás szolgáltatási összegébôl önrészesedés nem kerül levonásra.

VI. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE ÉS KOCKÁZATKIZÁRÁSA

1. Mentesül a Biztosító szolgáltatási kötelezettségének teljesítése alól, ha bizonyítást nyer, hogy a Biztosított

a) balesete a Biztosított szándékosan elkövetett súlyos bûncselekménye folytán, vagy azzal összefüggésben következett be,

b) balesetét a Biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása jogellenesen idézte elô.

2. A biztosítási esemény akkor minôsül súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak, ha az a Biztosított

a) súlyosan ittas állapotával (2,51 ezrelék, illetve annál magasabb véralkoholszint) közvetlen okozati összefüggésben következett be,

b) jogosítvány nélküli, vagy ittas gépjármûvezetése

(0,5 ezrelékes, illetve annál magasabb véralkoholszint) közben következett be, és mindkét esetben a Biztosított más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett,

c) kábító vagy bódító hatású anyag, vagy egyéb vegyi anyag bódítószerként történô használatával kapcsolatos befolyásoltsága alatt, vagy azzal összefüggésben történt.

3. Jelen feltételek szempontjából a Biztosító kockázata nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosítási esemény

• államok közötti fegyveres összeütközésbôl eredôen, vagy polgárháborús cselekmények kapcsán következik be, illetve annak bekövetkeztében

• HIV vírussal való fertôzöttség hatott közre.

4. Ha bizonyítást nyer, hogy a Biztosított halálát

a kedvezményezett szándékos magatartása okozta, úgy a halált okozó kedvezményezett nem támaszthat igényt a Biztosító szolgáltatására.

29

Lakás és Szabadidő Biztosítás Plusz Függelék

I. BALESETBIZTOSÍTÁS SZOLGÁLTATÁSAI (1 egységnyi szolgáltatásra)

1. Baleseti halál esetére szóló biztosítási összeg 350.500,- Ft

2. Baleseti eredetû maradandó egészségkárosodás (rokkantság) esetére szóló biztosítás

a) I. sz. baleseti rokkantsági összeg, ha a baleseti rokkantság állandó és teljes (100%-os) 701.000,- Ft

b) I. sz. baleseti rokkantsági összeg, ha a baleseti eredetû állandó és részleges rokkantság mértéke

– a 10%-ot eléri, vagy meghaladja, valamint ha

– a 10%-ot nem éri el, de csonkolást, bénulást, teljes megmerevedést okoz 701.000,- Ft-nak a rokkantság fokával arányos része

3. II. sz. baleseti rokkantsági összeg, ha a baleseti eredetû állandó és részleges rokkantság mértéke

1–9% közötti, és nem okoz csonkolást, bénulást, teljes megmerevedést 58.500,- Ft

4. Baleseti eredetû csonttörés, csontrepedés esetére szóló biztosítási összeg 9.400,- Ft

II. BŐVÍTETT BALESETBIZTOSÍTÁS SZOLGÁLTATÁSA (1 egységnyi szolgáltatásra)

A balesetbiztosítás szolgáltatásai kiegészülnek az alábbiakkal:

5. Baleseti mûtét esetére szóló biztosítási összeg 11.700,- Ft

6. Baleseti égés esetére szóló biztosítási összeg 35.100,- Ft

az égési sérülés fokától és kiterjedtségétôl függôen

30