MAGYAR TELEKOM TÁVKÖZLÉSI

(millió Ft)	Megjegyzés	2018.01.01. (módosított)	2018.12.31 (módosított)	2019.12.31.
ESZKÖZÖK
Forgóeszközök
Pénzeszközök ..........................................................................................................................	4.2.1	5 399	7 204	13 398
Vevőkövetelések ......................................................................................................................	1.3, 4.2.2, 18	139 620	165 271	170 503
Egyéb eszközök .......................................................................................................................	1.3,12.1	13 306	12 129	6 437
Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök ...............................................................................	4.2.3.1	8 162	11 631	8 996
Szerződéses eszközök ............................................................................................................	1.3, 18	14 286	17 820	16 306
Nyereségadó-követelés ..........................................................................................................	6.1	45	254	434
Készletek ..................................................................................................................................	7	17 175	19 118	19 833
		197 993	233 427	235 907
Értékesítésre kijelölt eszközök ...............................................................................................	8	162	-	659
Forgóeszközök összesen ...............................................................................		198 155	233 427	236 566
Befektetett eszközök
Tárgyi eszközök ......................................................................................................................	9	458 343	443 147	426 826
Használatijog-eszköz...............................................................................................................	1.4,9, 17	-	-	106 682
Immateriális javak ....................................................................................................................	10	441 458	447 952	425 821
Befektetés társult és közös vezetésű vállalatokban .............................................................	11	1 324	1 393	1 078
Xxxxxxxxxx adó-követelés ........................................................................................................	6.3	16	77	103
Éven túli vevőkövetelések .......................................................................................................	1.3, 4.2.3.2	16 690	18 056	17 448
Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök............................................................................	4.2.3.3, 18	2 633	3 369	5 593
Szerződéses eszközök...........................................................................................................	1.3, 18	3 365	3 560	3 800
Egyéb befektetett eszközök ...................................................................................................	12.2	5 634	5 015	4 953
Befektetett eszközök összesen ........................................................................		929 463	922 569	992 304
Eszközök összesen ...........................................................................................		1 127 618	1 155 996	1 228 870
* Lásd 1.3 megjegyzést a módosítással kapcsolatos részletekért.

Budapest, 2020. február 18.

A Megjegyzések a Konszolidált Éves Beszámoló szerves részét képezi.

KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI HELYZETRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS - FORRÁSOK

(millió Ft)	Megjegyzés	2018.01.01. (módosított)	2018.12.31 (módosított)	2019.12.31.
KÖTELEZETTSÉGEK
Rövid lejáratú kötelezettségek
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben .........................................	4.4.1	35 191	111 144	80 493
Lízing kötelezettségek ............................................................................................................	1.4, 17	-	-	17 355
Kötelezettségek szállítók felé ................................................................................................	4.4.3	135 446	175 312	155 048
Egyéb pénzügyi kötelezettségek ...........................................................................................	4.4.2	8 693	9 228	8 633
Nyereségadó-kötelezettség ...................................................................................................	6.1	680	343	844
Céltartalékok ...........................................................................................................................	13	3 267	3 418	4 755
Szerződéses kötelezettségek................................................................................................	1.3, 18	11 265	12 372	11 167
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek ....................................................................................	14	32 153	29 023	23 283
Rövid lejáratú kötelezettségek összesen ..........................................................		226 695	340 840	301 578
Hosszú lejáratú kötelezettségek
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben..........................................	4.4.1	231 646	123 349	129 823
Lízing kötelezettségek ............................................................................................................	1.4, 17	-	-	94 642
Egyéb pénzügyi kötelezettségek ..........................................................................................	4.4.2	47 608	47 919	40 805
Halasztott adó-kötelezettség ..................................................................................................	6.3	15 136	17 246	19 030
Céltartalékok ...........................................................................................................................	13	9 231	11 265	10 446
Szerződéses kötelezettségek................................................................................................	1.3, 18	520	428	383
Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek ................................................................................	1.3, 15	314	17	9
Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen ........................................................		304 455	200 224	295 138
Kötelezettségek összesen.................................................................................		531 150	541 064	596 716
TŐKE
Jegyzett tőke ............................................................................................................................		104 275	104 275	104 275
Tőketartalékok ........................................................................................................................		27 282	27 263	27 379
Saját részvények .....................................................................................................................		(2 187)	(3 991)	(3 991)
Eredménytartalék.....................................................................................................................		412 044	429 294	444 278
Xxxxxxxxx egyéb átfogó eredmény........................................................................................		21 505	23 650	25 047
Saját tőke összesen........................................................................................		562 919	580 491	596 988
Nem irányító részesedések .............................................................................	16	33 549	34 441	35 166
Tőke összesen .................................................................................................		596 468	614 932	632 154
Források összesen............................................................................................		1 127 618	1 155 996	1 228 870

* Lásd 1.3 megjegyzést a módosítással kapcsolatos részletekért. Budapest, 2020. február 18.

A Megjegyzések a Konszolidált Éves Beszámoló szerves részét képezi.

KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYRE ÉS EGYÉB ÁTFOGÓ JÖVEDELEMRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS

Megjegyzés 2018. 2019.

december 31-ével végződött évben (millió Ft, kivéve az egy részvényre vonatkozó adatok)

Bevételek ................................................................................	18	657 104	666 653
Közvetlen költségek .............................................................................	19	(286 931)	(292 412)
Személyi jellegű ráfordítások..............................................................	20	(82 968)	(80 192)
Értékcsökkenési leírás és amortizáció ..............................................	9, 10	(115 529)	(137 382)
Egyéb működési ráfordítások ............................................................	21	(103 915)	(81 041)
Működési költségek ................................................................		(589 343)	(591 027)
Egyéb működési bevételek ..................................................................	22	9 217	7 554
Működési eredmény ................................................................		76 978	83 180
Kamatbevétel.........................................................................................	23	363	377
Kamatköltség.........................................................................................	24	(13 423)	(14 291)
Egyéb pénzügyi költségek – nettó.....................................................	25	(4 724)	(10 211)
Nettó pénzügyi eredmény........................................................		(17 784)	(24 125)
Részesedés társult és közös vezetésű vállalatok nettó	11	588	90
Adózás előtti eredmény...........................................................		59 782	59 145
Nyereségadó ..........................................................................................	6.2	(13 333)	(14 633)
Adózott eredmény ...................................................................		46 449	44 512
Egyéb átfogó eredmény
(melynek összege átsorolásra került vagy átsorolható az eredménybe)
Külföldi tevékenységek átváltási különbözete ...................................		3 169	2 293
Értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelése..................................		219	137
Egyéb átfogó eredmény ......................................................................		3 388	2 430
Teljes átfogó eredmény ......................................................................		49 837	46 942
Adózott eredmény:
A Társaság részvényeseire jutó rész....................................................		43 318	41 157
Nem irányító részesedésekre jutó rész ...............................................		3 131	3 355
		46 449	44 512

Megjegyzés 2018. 2019.

december 31-ével végződött évben (millió Ft, kivéve az egy részvényre vonatkozó adatok)

Teljes átfogó eredmény:

A Társaság részvényeseire jutó rész.................................................... 45 463 42 554

Nem irányító részesedésekre jutó rész ............................................... 4 374 4 388

49 837 46 942

Egy részvényre jutó hozam (EPS): 27

Társaság részvényeseire jutó adózott eredmény ............................. 43 318 41 157

Forgalomban levő törzsrészvények súlyozott átlagos száma (db) 1 035 393 968 1 033 906 195

Részvényhígulást eredményező részvények átlagos száma (db)... 6 074 013 0

Forgalomban levő törzsrészvények súlyozott átlagos

száma (db) hígított EPS számításhoz ..................................................

1 041 467 981 1 033 906 195

Egy részvényre jutó hozam (Ft) ............................................................ 41,84 39,81

Egy részvényre jutó hígított hozam (Ft) ............................................... 41,59 39,81

A Megjegyzések a Konszolidált Éves Beszámoló szerves részét képezi.

KONSZOLIDÁLT CASH-FLOW KIMUTATÁS

	Megjegyzés	2018.	2019.
december 31-ével végződött évben
(millió Ft)
Üzleti tevékenységből származó cash-flow
Adózott eredmény .....................................................................................................		46 449	44 512
Értékcsökkenési leírás..............................................................................................		115 529	137 382
Nyereségadó ..............................................................................................................		13 333	14 633
Nettó pénzügyi eredmény........................................................................................		17 784	24 125
Részesedés társult és közös vezetésű vállalatok eredményéből .....................		(588)	(90)
Forgóeszközök változása ........................................................................................		(30 237)	(392)
Céltartalékok változása ............................................................................................		1 385	150
Kötelezettségek változása (forgótőke típusú) ......................................................		29 857	(20 107)
Fizetett nyereségadó ................................................................................................		(11 953)	(12 560)
Kapott osztalék ..........................................................................................................		535	442
Fizetett kamat és egyéb pénzügyi díjak ................................................................		(18 810)	(22 931)
Xxxxxx xxxxx .............................................................................................................		312	353
Egyéb pénzmozgással nem járó tételek................................................................		(4 498)	(3 149)
Üzleti tevékenységből származó nettó cash-flow .....................................		159 098	162 368
Befektetési tevékenységből származó cash-flow
Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése .............................................	28	(93 688)	(97 657)
Akvizíciókért fizetett összegek ...............................................................................	29	(2 045)	(1 447)
Felvásárolt leányvállalatok pénzeszközei..............................................................		137	-
Egyéb pénzügyi eszközökből befolyt összegek ..................................................		7 033	6 577
Egyéb pénzügyi eszközök beszerzésére fordított összegek .............................		(4 978)	(1 761)
Tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítéséből származó bevétel .....		10 449	9 352
Leányvállalatok és üzleti kombinációk értékesítéséből származó bevétel.....		-	-
Társult és közös vállalkozásokért fizetett összegek ............................................		-	-
Befektetési tevékenységre fordított nettó cash-flow ................................		(83 092)	(84 936)
Pénzügyi tevékenységből származó cash-flow
Részvényeseknek és nem irányító részvénytulajdonosoknak fizetett osztalék		(29 547)	(29 725)
Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele.....................................................................	4.4.2.2	59 793	182 315
Hitelek és egyéb kölcsönök törlesztése ................................................................	4.4.2.2	(96 767)	(205 466)
Lízingek és egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek	4.4.2.3	(5 988)	(18 560)
Saját részvény visszavásárlására fordított összegek ...........................................	20.1.2.4	(1 822)	-
Pénzügyi tevékenységre fordított nettó cash-flow ...................................		(74 331)	(71 436)
Pénzeszközök árfolyamkülönbözete ....................................................................		130	198
Pénzeszközök változása		1 805	6 194
Pénzeszközök az év elején .....................................................................................		5 399	7 204
Pénzeszközök az év végén .....................................................................................	4.2.1	7 204	13 398

A Megjegyzések a Konszolidált Éves Beszámoló szerves részét képezi.

KONSZOLIDÁLT TŐKÉBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK

	darab						millió Ft
			Tőketartalékok				Halmozott egyéb átfogó eredmény
	Törzs- részvények száma (a)	Jegyzett tőke (a)	Tőke- tartalék (b)	Részvényben fizetendő részvényalapú kifizetések tartaléka (c)	Saját részvény (d)	Eredmény- tartalék (e)	Halmozott átváltási különbözet (f)	Értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelési tartaléka adózás után (g)	Saját tőke	Nem irányító részesedés (h)	Tőke
Egyenleg 2017. december 31-én	1 042 742 543	104 275	27 379	(97)	(0 000)	000 000	00 000	(00)	000 000	00 000	000 073
Új standardok alkalmazása (IFRS 9, IFRS 15) .....................................		–	–	–	–	15 724	–	–	15 724	671	16 395
Felülvizsgált 2018. január 1-i egyenleg ..................................	1 042 742 543	104 275	27 379	(97)	(0 000)	000 000	00 000	(00)	000 000	00 000	000 468
A Társaság részvényeseinek jóváhagyott osztalék (i) ........................						(26 068)			(26 068)	–	(26 068)
Nem irányító részvénytulajdonosoknak jóváhagyott osztalék (j) ....									–	(3 482)	(3 482)
Részvényben fizetendő részvényalapú juttatás (c) .............................				(19)	18				(1)	–	(1)
Saját részvény vásárlás (k) .......................................................................					(1 822)				(1 822)	–	(1 822)
Tulajdonosokkal tulajdonosi minőségükben lebonyolított tranzakciók .........................................................................		–	–	(19)	(1 804)	(26 068)	–	–	(27 891)	(3 482)	(31 373)
Egyéb átfogó eredmény ...........................................................................							2 021	124	2 145	1 243	3 388
Adózott eredmény .....................................................................................						43 318			43 318	3 131	46 449
Teljes átfogó eredmény........................................................						43 318	2 021	124	45 463	4 374	49 837
Egyenleg 2018. december 31-én ..........................................	1 042 742 543	104 275	27 379	(116)	(0 000)	000 000	00 000	103	580 491	34 441	614 932
Új standardok alkalmazása (IFRS 16) ...................................................		–	–	–	–	12	–	–	12	-	12
Felülvizsgált 2019. január 1-i egyenleg ..................................	1 042 742 543	104 275	27 379	(116)	(0 000)	000 000	00 000	103	580 503	34 441	614 944
A Társaság részvényeseinek jóváhagyott osztalék (i) ........................						(26 069)			(26 069)	–	(26 069)
Nem irányító részvénytulajdonosoknak jóváhagyott osztalék (j) ....									-	(3 663)	(3 663)
Részvényben fizetendő részvényalapú juttatás (c) .............................				116		(116)				–	-
Saját részvény vásárlás (k) .......................................................................										–
Tulajdonosokkal tulajdonosi minőségükben lebonyolított tranzakciók .........................................................................		–	–	116	--	(26 185)	–	–	(26 069)	(3 663)	(29 732)
Egyéb átfogó eredmény ...........................................................................							1 316	81	1 397	1 033	2 430
Adózott eredmény .....................................................................................						41 157			41 157	3 355	44 512
Teljes átfogó eredmény........................................................						41 157	1 316	81	42 554	4 388	46 942
Egyenleg 2019. december 31-én ..........................................	1 042 742 543	104 275	27 379	-	(0 000)	000 000	00 000	184	596 988	35 166	632 154
Ebből saját részvény..................................................................................	(8 836 348)
Forgalomban lévő törzsrészvények száma 2019. december 31-én .........................................................	1 033 906 195

A Megjegyzések a Konszolidált Éves Beszámoló szerves részét képezi.

MEGJEGYZÉSEK A KONSZOLIDÁLT TŐKÉBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOKHOZ

(a) 2019. december 31-én a kibocsátott részvények száma 1 042 742 543, egyenként 100 forint névértékű. 2019. december 31-én a kibocsátásra engedélyezett részvények száma ezzel megegyező, 1 042 742 543 darab.

Szavazati jogok és szavazás

Minden „A” sorozatú törzsrészvény részvényenként egy szavazatra jogosít a Társaság Közgyűlésén. A Közgyűlésen az a részvényes, illetve részvényesi meghatalmazott vehet részt, akit legkésőbb a Közgyűlés kezdőnapját megelőző második munkanapon bejegyeztek a részvénykönyvbe. A Közgyűlés a határozatait egyszerű szavazattöbbséggel hozza, kivéve, ahol az Alapszabály a döntést a leadott szavazatok legalább háromnegyedes többségéhez köti. Nincs korlátozás a nem-rezidens vagy külföldi részvényesek jogaiban, a törzsrészvények birtoklását és az ahhoz fűződő szavazati jog gyakorlását illetően. A törzsrészvényekhez fűződő szavazati jogokat az Alapszabály nem korlátozza. A Társaságnak nincs különleges irányítási joggal felruházott részvénye.

A részvények átruházása

A dematerializált részvény átruházásához az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím, valamint az átruházó értékpapírszámlájának megterhelése és az új jogosult értékpapírszámláján a dematerializált részvény jóváírása szükséges. A dematerializált részvény jogosultjának, annak az értékpapírszámlának a jogosultját kell tekinteni, amelyiken a dematerializált részvényt nyilvántartják.

Az „A” sorozatú törzsrészvények átruházása nincs kötve egyéb korlátozáshoz vagy beleegyezés megszerzéséhez.

(b) A Tőketartalékban a Társaság tőkeemelése során a részvényekért kapott, a névértéket meghaladó összeg szerepel.

(c) A Részvényben fizetendő részvényalapú juttatások tartaléka 2018-ban tartalmazza a részvényalapú kompenzációs programok tőkében elhatárolt összegét. Bővebben ld. 20.1.2 megjegyzést.

(d) A Saját részvények soron a Társaság visszavásárolt saját részvényeiért fizetett összeg szerepel. Amikor a Társaság vagy egy leányvállalata megvásárolja a Társaság részvényeit, a kifizetett ellenérték és minden járulékos költség a saját tőkét csökkenti a Saját részvények soron, amíg a részvények bevonásra vagy újra eladásra nem kerülnek. Amikor ezeket a részvényeket a későbbiekben eladjuk, a saját részvények értéke a mérlegben az adott részvények eredeti bekerülési értékével csökken, így a saját tőke értéke nő, míg a nyereség vagy veszteség is a saját tőkében (Eredménytartalék) kerül elszámolásra. A saját részvényekkel kapcsolatos tranzakciókat a tranzakció napján könyveljük.

(e) Az Eredménytartalékban van a Csoport halmozott, osztalékként ki nem fizetett eredménye. A Társaságnak a magyar törvények (2000. évi C. törvény 114/B. § (5) b) előírásainak megfelelően osztalékként kifizethető tartalékai 2019. december 31-én nagyságrendileg 464 milliárd forintot tettek ki (2018. december 31-én 450 milliárd forint).

(f) A külföldi leányvállalatok konszolidációja során keletkező árfolyam-különbözet a Halmozott átváltási különbözet soron jelenik

meg.

(g) Az Értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelési tartaléka tartalmazza az ezen eszközökhöz kapcsolódó, nem realizált nyereségek és veszteségek adózás utáni értékét. (Ld. 4.5.1 megjegyzés.)

(h) A Nem irányító részesedés a Csoport kevesebb mint 100%-os tulajdonú leányvállalatainak nem irányító részvényeseire jutó nettó eszközállományt mutatja (16. megjegyzés).

(i) A Társaság tulajdonosainak és a nem irányító részvénytulajdonosoknak fizetendő osztalék kötelezettségként és a saját tőke (Eredménytartalék vagy Nem irányító részesedések) csökkenéseként kerül megjelenítésre abban az időszakban, amelyben a tulajdonosok az osztalékot jóváhagyják.

(j) A nem irányító részvénytulajdonosoknak jóváhagyott osztalék túlnyomórészt a Makedonski Telekom (MKT) nem irányító részvénytulajdonosainak jóváhagyott osztalékot tartalmazza.

(k) 2018-ban a Magyar Telekom Nyrt. 4 251 418 darab törzsrészvényt vásárolt a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) keretében való felhasználás céljából (20.1.2.4 megjegyzés). 2017-ben a Magyar Telekom Nyrt. 4 534 758 darab törzsrészvényt vásárolt a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) keretében való felhasználás céljából (20.1.2.4 megjegyzés). 2016-ban a Magyar Telekom Nyrt. 1 252 616 darab törzsrészvényt vásárolt a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) keretében való felhasználás céljából (20.1.2.4 megjegyzés), melyből az MRP szervezet 25 764 darabot értékesített a program résztvevői számának felülvizsgálatát követően. Ezek a tranzakciók a Budapesti Értéktőzsdén, az UniCredit Bank Hungary Zrt. mint befektetési szolgáltató közreműködésével valósultak meg. 2019-ben más törzsrészvény vásárlásra nem került sor és a Társaságnak nincs olyan szándéka, hogy az ERP programot megújítsa 2020-ban.

(l) A Társaság 2019. január 1-jével alkalmazta az és IFRS 16 standardot. Az alkalmazás részletei az 1.4 és 2.1.1 megjegyzésben találhatók.

Az éves beszámoló elfogadásával egy időben a Társaság Igazgatósága összesen 20 855 millió forint osztalék kifizetésére irányuló javaslatot terjeszt a Társaság 2020 áprilisában tartandó éves rendes Közgyűlése elé. 2019-ben a Magyar Telekom Nyrt. összesen 26 069 millió forintosztalékot fizetett.

A Megjegyzések a Konszolidált Éves Beszámoló szerves részét képezi.

MEGJEGYZÉSEK A KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓHOZ

1 ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓ

1.1 A Társaságról

A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a Társaság vagy a Magyar Telekom Nyrt.) leányvállalataival együtt alkotja a Magyar Telekom Csoportot (Magyar Telekom vagy Csoport). A Magyar Telekom Magyarország és Észak-Macedónia vezető távközlési szolgáltatója, míg Bulgáriában és Romániában alternatív távközlési szolgáltató. A szolgáltatásokat különféle, a működés helye szerint hatályos jogszabályok szabályozzák (34. megjegyzés).

A Társaságot 1991. december 31-én jegyezték be Magyarországon, és 1992. január 1-jén kezdte meg üzleti tevékenységét. A Társaság bejegyzett székhelye 2018. november 1-je óta: 1097 Budapest, Könyves Xxxxxx xxxxx 00., Xxxxxxxxxxxx. A Társaságot nyilvántartó cégbíróság neve és cégjegyzékszáma: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, Cg. 00-00-000000.

A Magyar Telekom Nyrt. részvényeit a Budapesti Értéktőzsdén jegyzik, a részvények kereskedelme a Budapesti Értéktőzsdén zajlik. A Magyar Telekom egyenként 5 törzsrészvényét megtestesítő amerikai letéti részvényekkel (ADS) 2010. november 12-ig, a részvények kivezetésének időpontjáig kereskedtek a New York-i tőzsdén. Az ADS-ek regisztrációját a Magyar Telekom 2012 februárjában szüntette meg az Egyesült Államokban. A Társaság ún. I. szinten továbbra is fenntartja az amerikai letéti jegy (ADR) programját.

A Társaság legfelső irányító tulajdonosa a Deutsche Telekom AG (DT vagy DTAG), aki teljeskörűen konszolidálja a Magyar Telekom Csoportot. A Deutsche Telekom Csoport tagja, a Deutsche Telekom Europe B.V. (Stationsplein 8, 6221 BT Maastricht, Hollandia) birtokolja közvetlenül a Társaság részvényeinek és szavazati jogainak 59,21%-át. A DT AG konszolidált beszámolója megtekinthető a honlapján (xxx.xxxxxxx.xxx/xx), a Magyar Telekom Csoport konszolidált beszámolója megtekinthető a Társaság székhelyén, illetve a honlapján.

A konszolidált éves beszámoló adatai – egyéb jelölés hiányában – millió Ft-ban szerepelnek.

A Társaság Igazgatósága (Igazgatóság) 2020. február 18-án elfogadta a Társaság jelen konszolidált éves beszámolójának előterjesztését a tulajdonosok éves rendes Közgyűlése számára. A Közgyűlés jogosult a beszámoló jóváhagyására, amely előtt viszont kérhet módosításokat. Mivel az irányító tulajdonosok a beszámolót elfogadó Igazgatóságban is jelen vannak, rendkívül kicsi annak a valószínűsége, hogy a Közgyűlés módosítási igényt támaszt, és a múltban erre még nem volt példa.

Az Éves Beszámoló aláírására jogosultak:

Xxxxxx Xxxxx, Vezérigazgató, az Igazgatóság tagja (lakhely: Szentendre)

Xxxxx Xxxxx, Gazdasági vezérigazgató-helyettes (lakhely: Budapest)

A Társaságon belül a könyvviteli szolgáltatások körébe tartozó feladatok összefogását Modok Melinda látja el (Igazolványszám: 18128. Szakterület: IFRS vállalkozási. Státusz: Regisztrált. Regisztrálási szám: MK 199521. Lakhely: Budapest).

A Társaság könyvvizsgálatra kötelezett. A Társaság könyvvizsgálója a PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft. (cégjegyzékszáma:

00-00-000000, adószáma: 10256161-2-44). A könyvvizsgálat elvégzéséért Xxxxxxxx Xxxxxxx felelős (Kamarai tagsági száma: 005314).

A Magyar Telekom Nyrt. Egyedi, illetve a Magyar Telekom Csoport Konszolidált Beszámolója megtekinthető a Társaság székhelyén, illetve a honlapján. A Magyar Telekom Nyrt. internetes honlapjának címe: xxx.xxxxxxx.xx

1.2 A Csoport összetétele

2018. és 2019. december 31-én a Csoport jelentősebb működő leányvállalatai az alábbiak voltak:

Leányvállalatok	Részesedési hányad			Tevékenység
		2018	2019
december 31-én
Magyarországon bejegyzett
T-Systems Magyarország Zrt., Budapest .......................		100,00%	100,00%	rendszer-integrációs és IT-szolgáltató
KalászNet Kft., Budapest..................................................		100,00%	100,00%	távközlési szolgáltató
Telekom New Media Zrt., Budapest...............................		100,00%	100,00%	interaktív távközlési alkalmazások szolgáltatója
Macedóniában bejegyzett
Makedonski Telekom A.D., Skopje (MKT) ...................		56,67%	56,67%	távközlési szolgáltató
Romániában bejegyzett
Combridge S.R.L., Bukarest ............................................		100,00%	100,00%	nagykereskedelmi távközlési szolgáltató
Bulgáriában bejegyzett
Novatel EOOD, Szófia.......................................................		100,00%	100,00%	nagykereskedelmi távközlési szolgáltató

2018. és 2019. december 31-én a Csoport közös vezetésű vállalkozása az alábbi volt:

Közös vezetésű vállalkozások	Részesedési hányad			Tevékenység
		2018	2019
december 31-én
Magyarországon bejegyzett
E2 Hungary Zrt., Budapest ..............................................		50,00%	50,00%	energia-szolgáltató üzleti ügyfelek részére

A Csoport fenti leányvállalatokban meglévő tulajdonrésze megegyezik az azokban lévő szavazati jogaival. A Csoportban nincs olyan jelentős egység, amelyet a szavazati jogok több mint felének birtoklása mellett nem vontunk volna ellenőrzés alá. A Csoportban van egy strukturált gazdálkodási egység (ERP szervezet), amely teljeskörűen konszolidálásra kerül. Részletek a 20.1.2.4 megjegyzésben.

Minden leányvállalat konszolidálásra kerül.

1.3 Szerződéses eszközök, vevőkövetelések, szerződéses kötelezettségek és egyéb eszközök módosítása

A vezetés felülvizsgálta aPénzügyi helyzetre vonatkozó Konszolidált kimutatás struktúráját a szerződéses eszközök és kötelezettségek, a vevőkövetelések, valamint az egyéb eszközök rövid és hosszú lejáratú részének vonatkozásában, ezzel jobban reprezentálva azokat eltérő jellegükből kifolyólag és hogy összehangolja az elterjedt gyakorlattal. A Csoport ennek megfelelően a Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban is módosítja a 2018-as értékeket.

Korábban a vevőköveteléseket (mely ellenértékhez a Csoportnak feltétel nélkül joga van), a szerződéses eszközöket valamint az egyéb eszközöket egyetlen soron mutattuk be.

Az alábbi táblázat mutatja ezen módosítások hatását a 2018-as Konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásra.

	2018.01.01. közzétett	2018.01.01. módosított	2018.12.31. közzétett	2018.12.31. módosított
Követelések és egyéb eszközök	167 212	-	195 220	-
Vevőkövetelések	-	139 620	-	165 271
Egyéb eszközök	-	13 306	-	12 129
Szerződéses eszközök – rövid lejáratú	-	14 286	-	17 820
Összesen	167 212	167 212	195 220	195 220
Éven túli vevőkövetelések	-	16 690	-	18 056
Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök	22 688	2 633	24 985	3 369
Szerződéses eszközök – hosszú lejáratú	-	3 365	-	3 560
Összesen	22 688	22 688	24 985	24 985
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek	43 418	32 153	41 395	29 023
Szerződéses kötelezettségek – rövid lejáratú	-	11 265	-	12 372
Összesen	43 418	43 418	41 395	41 395
Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek	834	314	445	17
Szerződéses kötelezettségek – hosszú lejáratú	-	520	-	428
Összesen	834	834	445	445

Az összehasonlító oszlopokban egyéb vátlozás nem történt.

1.4 Pénzügyi információk – az IFRS 16 alkalmazásának hatásai

2018. évhez képest jelentős változás, hogy a Társaság 2019. január 1-jétől alkalmazza az IFRS 16 standardot. A következő táblázatok bemutatják, hogy 2019-ben a pénzügy kimutatások egyes sorait milyen összegben érintette az új standard alkalmazása. További részletek a 2.1.1. megjegyzésben. A Megjegyzésekben a 2019-es számok az új standarddal összhangban, míg az 2018-as összehasonlító adatok az IFRS 16 áttérési szabályainak megfelelően az előző évben bemutatott módon kerülnek bemutatásra.

Az alábbi táblázatok bemutatják ezen standard hatását a 2019. évi Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásra és a 2019. december 31- ével végződő év Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatására. Mivel a Saját tőke változásainak kimutatásában ezen hatások külön soron szerepelnek, így ez itt nem kerül bemutatásra.

Az IFRS 16 áttérés halmozott hatása és átsorolások oszlop tartalmazza az IFRS 16 első alkalmazásának halmozott hatását az ezen standard által, az első alkalmazás napján (2019. január 1.) szükségessé vált kapcsolódó átsorolásokkal együtt. Az IFRS 16 hatás oszlop a

2019. év során, az IFRS 16 alkalmazásából eredő hatást tartalmazza. Az Egyéb változások a Csoport szokásos üzleti működéséből eredő változásokat tartalmazzák.

millió Ft (kivéve az egy részvényre vonatkozó adatok)	2018. december 31.	IFRS 16 áttérés halmozott hatása és átsorolások	2019. január 1.	IFRS 16 hatás	Egyéb változások	2019. december 31.
ESZKÖZÖK
Forgóeszközök
Pénzeszközök ............................................................	7 204	-	7 204	-	6 194	13 398
Vevövetelések ............................................................	165 271	-	165 271	-	5 232	170 503
Egyéb eszközök.........................................................	12 129	(3 254)	8 875	-	(2 438)	6 437
Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök ...............	11 631	-	11 631	-	(2 635)	8 996
Szerződéses eszközök .............................................	17 820	-	17 820	-	(1 514)	16 306
Nyereségadó követelés ............................................	254	-	254	-	180	434
Készletek.....................................................................	19 118	-	19 118	-	715	19 833
	233 427	(3 254)	230 173	-	5 734	235 907
Értékesítésre kijelölt eszközök ................................	-	-	-	-	659	659
Forgóeszközök összesen ..............................	233 427	(3 254)	230 173	-	6 393	236 566
Befektetett eszközök
Tárgyi eszközök .........................................................	443 147	(2 559)	440 588	-	(13 762)	426 826
Használatijog-eszközök............................................	-	108 048	108 048	(1 366)	-	106 682
Immateriális javak......................................................	447 952	(203)	447 749	-	(21 928)	425 821
Befektetés társult és közös vezetésű vállalatokban ..............................................................	1 393	-	1 393	-	(315)	1 078
Halasztott adó követelés ..........................................	77	-	77	-	26	103
Éven túli vevőkövetlések ..........................................	18 056	-	18 056	-	(608)	17 448
Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök............	3 369-	698	4 067-	(91)	1 617	5 593
Szerződéses eszközök .............................................	3 560	-	3 560	-	240	3 800
Egyéb befektetett eszközök.....................................	5 015	-	5 015	-	(62)	4 953
Befektetett eszközök összesen .....................	922 569	105 984	1 028 553	(1 457)	(34 792)	992 304
Eszközök összesen………………………………….	1 155 996	102 730	1 258 726	(1 457	(28 399)	1 228 870

millió Ft	2018. december 31.	IFRS 16 áttérés halmozott hatása és átsorolások	2019. január 1.	IFRS 16 hatás	Egyéb változások	2019. december 31.
KÖTELEZETTSÉGEK
Rövid lejáratú kötelezettségek
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben .........................................		-	111 144		(30 651)	80 493
	111 144			-
Lízing kötelezettségek ................................................	-	12 191	12 191	5 164	-	17 355
Kötelezettségek szállítók felé ....................................	175 312	(670)	174 642	-	(19 594)	155 048
Egyéb pénzügyi kötelezettségek ..............................	9 228	(694)	8 534	-	99	8 633
Nyereségadó kötelezettség .......................................	343	-	343	-	501	844
Céltartalékok ................................................................	3 418	-	3 418	-	1 337	4 755
Szerződéses kötelezettségek ....................................	12 372	-	12 372	-	(1 205)	11 167
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek .......................	29 023	-	29 023	-	(5 740)	23 283
	340 840	10 827	351 667	5 164	(55 253)	301 578
Értékesítésre kijelölt eszközökhöz kapcsolódó kötelezettségek ...........................................................	-	-	-	-	-	-
Rövid lejáratú kötelezettségek összesen......	340 840	10 827	351 667	5 164	(55 263)	301 578
Hosszú lejáratú kötelezettségek
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben .........................................	123 349	-	123,349	-	6 474	129 823
Lízing kötelezettségek ................................................	-	95 023	95 023	(381)	-	94 642
Egyéb pénzügyi kötelezettségek ..............................	47 919	(3 132)	44 787	-	(3 982)	40 805
Halasztott adó kötelezettség .....................................	17 246	-	17 246	-	1 784	19 030
Céltartalékok ................................................................	11 265	-	11 265	-	(819)	10 446
Szerződéses kötelezettségek ....................................	428	-	428	-	(45)	383
Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek ...................	17	-	17	-	(8)	9
Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen ....	200 224	91 891	292 115	(381)	3 404	295 138
Kötelezettségek összesen.............................	541 064	102 718	643 782	4 783	(51 849)	596 716
TŐKE
Jegyzett tőke .................................................................	104 275	-	104 275	-	-	104 275
Tőketartalékok .............................................................	27 263	-	27 263	-	116	27 379
Saját részvények ..........................................................	(3 991)	-	(3 991)	-	-	(3 991)
Eredménytartalék ........................................................	429 294	12	429 306	-	14 972	444 278
Halmozott egyéb átfogó eredmény ..............................	23 650	-	23 650	-	1 397	25 047
Saját tőke összesen .......................................	580 491	12	580 503	-	16 485	596 988
Nem irányító részesedések ............................	34 441	-	34 441	-	725	35 166
Tőke összesen ..............................................	614 932	12	614 944	-	17 210	632 154
Források összesen ........................................	1 155 996	102 730	1 258 726	4 783	(34 639)	1 228 870

Az alábbi táblázat mutatja a fenti hatást a 2019. évi Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatására. Annak érdekében, hogy az Eredménykimutatás adatai összehasonlíthatóak legyenek, a 2019-es adatok úgy is bemutatásra kerültek, mintha az IAS 17 standardot alkalmaztuk volna.

millió Ft	2018	2019		2019		2019
(kivéve az egy részvényre
vonatkozó adatok)	IAS 17	IAS 17		IFRS		IFRS 16
				16hatása
Bevételek	657 104	657 104		-		666 653
Közvetlen költségek	(286 931)	(292 412)		-		(292 412)
Személyi jellegű ráfordítások	(82 968)	(80 192)		-		(80 192)
Értékcsökkenési leírás és amortizáció	(115 529)	(119 967)		(17 415)		(137 382)
Egyéb működési ráfordítások	(103 915)	(100 579)		19 538		(81 041)
Működési költségek	(589 343)	(593 150)		2 123		(424 800)
Egyéb működési bevételek	9 217	7 538		16		7 554
Működési eredmény	76 978	81 041		2 139		83 180
Kamatbevétel	363	377		-		377
Kamatköltség	(13 423)	(8 734)		(5 557)		(14 291)
Egyéb pénzügyi költségek - nettó	(4 724)	(8 773)		(1 438)		(10 211)
Nettó pénzügyi eredmény	(17 784)	(17 130)		(6 995)		(24 125)
Befektetések eredménye	588	90		-		90
Adózás előtti eredmény	59 782	64 001		(4 856)		59 145
Nyereségadó	(13 333)	(14 762)		129		(14 633)
Adózott eredmény	46 449	49 239		(4 727)		44 512
Egyéb átfogó eredmény
(melynek összege átsorolásra került vagy átsorolható az
Külföldi tevékenységek átváltási különbözete	3 169	2 293		-		2 293
Értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelése	219	137		-		137
Egyéb átfogó eredmény	3 338	2 430		-		2 430
Teljes átfogó eredmény	49 837	51 669		(4 727)		46 942
Adózott eredmény:
A Társaság részvényeseire jutó rész	43 318	45 884		(4 727)		41 157

Nem irányító részesedésekre jutó rész	3 131		3 355		-		3 355
	46 449		49 239		(4 727)		44 512
Teljes átfogó eredmény:
A Társaság részvényeseire jutó rész	45 463		42 554		-		42 554
Nem irányító részesedésekre jutó rész	4 374		4 388		-		4 388
	49 837		46 942		-		46 942
Egy részvényre jutó hozam (EPS):
Társaság részvényeseire jutó adózott eredmény	43 318		45 884		(4 727)		41 157
Forgalomban levő törzsrészvények súlyozott átlagos száma (db)	1 035 394 968		1 033 906 195		-		1 033 906 195
Részvényhígulást eredményező részvények átlagos száma (db)	6 074 013		0		0		0
Forgalomban levő törzsrészvények súlyozott átlagos	1 041 467 981		1 033 906 195		-		1 033 906 195
száma (db) hígított EPS számításhoz
Egy részvényre jutó hozam (Ft)	41,84		44,38		(4,57)		39,81
Egy részvényre jutó hígított hozam (Ft)	41,59		44,38		(4,57)		39,81

2 A JELENTŐS SZÁMVITELI POLITIKÁK ÖSSZEFOGLALÓJA

2.1 Az éves beszámoló készítésének alapja

A Magyar Telekom konszolidált éves beszámolója az Európai Unió (EU) által befogadott Nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokkal (IFRS) összhangban készült. A Csoport minden, az EU által befogadott, 2019. december 31-én hatályos és a Magyar Telekomra is releváns IFRS szabályt alkalmaz. Ez a konszolidált éves beszámoló a magyar számviteli törvény konszolidált beszámolóra vonatkozó előírásainak is eleget tesz, mely utóbbi az EU által befogadott IFRS-szabályokra hivatkozik.

Az IFRS szerinti beszámoló elkészítése kritikus számviteli becsléseket, valamint vezetői döntések meghozatalát követeli meg a Csoport számviteli politikájának alkalmazása során. A legjelentősebb döntéseket igénylő, illetve kiemelten összetett területek, továbbá a konszolidált éves beszámoló szempontjából jelentősnek minősülő feltételezések és becslések a 3. megjegyzésben kerülnek bemutatásra.

A pénzügyi kimutatások a vállalkozás folytatásának elve alapján készültek. Ez azt jelenti, hogy azzal a feltételezéssel készültek, hogy a Társaság belátható jövőben is működni fog anélkül, hogy a vezetőségnek szándékában állna a gazdálkodó egység megszűntetése vagy jelentősen csökkentené működési tevékenységét.

2.1.1 Hatályos standardok, módosítások és értelmezések, melyeket a Csoport 2019-ben alkalmazott

Standard

címe

A változás leírása

A Társaság pénzügyi jelentéseire gyakorolt hatás

Az alkalmazás időpontja és az EU befogadás

IFRS 16

Lízingek

Az IFRS 16 a

lízingbevevőknek az alábbiakat írja elő:

▪ a lízingelt eszköz eszközhasználati jogát megtestesítő követeléseket és a lízingkötelezettségeket a mérlegben a fel nem mondható lízing kifizetések bekerüléskori jelenértékén kell megjeleníteni (beleértve az inflációhoz kötött kifizetéseket is), és meg kell fizetni a lízingdíjakat az opcionális időszakokban, ha észszerűen biztos abban, hogy lehívja a lízing meghosszabbítására vonatkozó opciót

▪ el kell számolni a lízing futamideje alatt a lízingelt eszközhasználati jogok értékcsökkenését, valamint a lízingkötelezettségek kamatát, továbbá

▪ a kifizetett összeget szét kell választani tőke összegre (a pénzügyi tevékenységek közt megjelenítve) illetve kamatra (az üzleti

tevékenységek közt

A Magyar Telekom a módosított visszamenőleges módszert alkalmazza. A Társaság jellemzően mobil tornyokat, tetőket, iroda épületeket, kiskereskedelmi üzleteket, hálózati eszközöket, oszlopok vagy tornyok bizonyos részét, illetve autókat lízingel, melyeket érint az új standard. Az IFRS 16 jelentős hatással volt a Társaság pénzügyi jelentéseire, és bevezette az egyedi lízing számviteli modell fogalmát az eszközhasználati jogok és lízingkötelezettségek mérlegbe történő felvételével. Az áttérés hatása az eszközhasználati jogok és lízingkötelezettségek mérlegsorokra, valamint eredménykimutatásra az 1.4 -es megjegyzésben került bemutatásra. Az IFRS 16 bevezetésének eredményeként a 2018-ban operatív lízingekkel kapcsolatos költségek 2019. január 1-től értékcsökkenésként és kamatráfordításként jelennek meg. A Társaság lízingjeit a 17-es megjegyzésben mutatjuk be (a lízing elkötelezettségekkel együtt). Lízingbeadói oldalról a Társaság főként az átdolgozott lízing definíciót elemzi, ideértve a fő és allízing konstrukciókat.

Önmagában a lízingbeadás elszámolása nem

változik számottevően az IFRS 16 bevezetésének következtében.

Az IFRS 16-os átállással kapcsolatban a Társaság az alábbiakról döntött:

▪ nem alkalmazza az IFRS 16.C3-ban leírt gyakorlati megoldást. Ennek eredményeképp a szerződések felülvizsgálatra kerültek abból a szempontból, hogy lízingek-e, vagy

Az IFRS 16-ot 2019.

január 1-jén vagy azt követően kezdődő évekre vonatkozó beszámolókban kell alkalmazni, és korábban történő alkalmazása is megengedett abban az esetben, ha a gazdálkodó egység alkalmazza az IFRS 15 – Ügyfélszerző- désekből származó bevételek standardot is az IFRS 16 korai bevezetésekor vagy azt megelőzően.

Az Európai Unió befogadta az új standardot.

megjelenítve) a cash- flow

kimutatásban.

tartalmaznak-e lízinget a standard első alkalmazásakor, vagyis 2019. január 1-jén.

▪ nem alkalmazza a kis értékű kivételt,

▪ a meglehetősen hasonló jellemzőkkel (például hasonló fennmaradó lízingfutamidővel, hasonló kategóriájú mögöttes eszközzel, hasonló gazdasági környezettel) rendelkező lízingek portfóliójára egyetlen diszkontrátát alkalmaz, mint lízingbevevő,

▪ nem alkalmazza a rövid lejáratú lízingekre vonatkozó gyakorlati megoldást, kivéve néhány kisebb és jelentéktelen lízingszerződést, amelyek futamideje nem haladja meg az 1 hónapot,

▪ visszatekintést alkalmaz, például a lízingfutamidő meghatározásakor, ha a szerződés lízinghosszabbítási vagy

-megszüntetési opciót tartalmaz.

▪ az áttéréskor a használatijog-eszközök könyv szerinti értéke és a lízingkötelezettségek összege megegyezett. Halasztott adó nem került elszámolásra, mert a nettó átmeneti különbözet nulla volt.

Az alábbi táblázat összefoglalja azon 2019. január 1-vel hatályba lépő standard módosításokat és változásokat, melyek hatással lehetnek a Magyar Telekom számviteli politikájára.

	Módosítással érintett standard	Változások összegzése	Változás következménye
1.)	IFRS 3 Üzleti kombinációk Közös tevékenységben korábban birtokolt érdekeltség	Egyértelművé tették, hogy az üzleti tevékenység felett szerezett ellenőrzés, amely (az IFRS 11 standard szerinti) közös tevékenység, és a fél közvetlenül az akvizíció időpontja előtt az említett közös tevékenységgel kapcsolatos, eszközökre vonatkozó jogokkal és kötelezettségekre vonatkozó kötelmekkel rendelkezett, akkor az ügylet szakaszokban megvalósuló üzleti kombináció.	A standard módosítás nem eredményez jelentős hatást a pénzügyi beszámolóra és a Csoport jelenlegi gyakorlata összhangban van az előírással.
2.)	IFRS 11 Közös megállapodások	A közös tevékenységben részt vevő, de afelett közös ellenőrzést nem gyakorló fél közös ellenőrzést szerezhet a közös tevékenységben, ha annak tevékenysége az IFRS 3 standard szerinti üzleti tevékenységnek minősül. Ilyen esetekben nem kell újraértékelni a közös tevékenységben korábban birtokolt érdekeltségeket.	A standard módosítás nem eredményez jelentős hatást a pénzügyi beszámolóra és a Csoport jelenlegi gyakorlata összhangban van az előírással.
3.)	Az IAS 12 Jövedelemadó Jövedelemadó-következményei a saját tőkeként besorolt pénzügyi instrumentumok kifizetéseiből	A gazdálkodó egységnek az IFRS 9 standard szerinti osztalékok nyereségadó-következményeit az osztalékfizetési kötelezettség megjelenítésekor kell elszámolnia. Az osztalékok nyereségadó-következményei közvetlenebbül kapcsolódnak a nyereségfelosztást	A standard módosítás nem eredményez jelentős hatást a pénzügyi beszámolóra és a Csoport jelenlegi gyakorlata összhangban van az előírással.

		eredményező múltbeli ügyletekhez vagy eseményekhez, mint magához a nyereségfelosztáshoz.
4.)	IAS 23 Hitelfelvételi költségek Az aktiválásra alkalmas hitelfelvételi költségek	A Board egyértelművé tette, hogy a 14. § szerinti minősített eszköz megszerzése céljából felvett hitelekre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak olyan hitelfelvételekre melyek eredetileg ugyan minősített eszköz megszerzése céljából felvett hitelek, de az összes olyan tevékenység nem fejeződött be, amely az eszköz szándékolt használatát vagy értékesítését készíti elő.	A standard módosítás nem eredményez jelentős hatást a pénzügyi beszámolóra és a Csoport jelenlegi gyakorlata összhangban van az előírással.
5.)	IAS 19-et érintő módosítások Juttatási programok módosítása, megszorítása vagy rendezése (kibocsátva 2018.február 7-én)	A módosítás előírja, hogy az ilyen eseményt követően a gazdálkodó egységnek aktualizált feltételezéseket kell alkalmazni a tárgyidőszaki szolgálat költségének és a nettó kamat meghatározásakor a beszámolási időszak fennmaradó része tekintetében. A módosítás továbbá egyértelművé teszi a számviteli követelményeket arra vonatkozóan, hogy meghatározott juttatási programok módosítása, megszorítása vagy rendezése hogyan hat az eszköz értékhatár elvárásokra.	A standard módosítás nem eredményez jelentős hatást a pénzügyi beszámolóra és a Csoport jelenlegi gyakorlata összhangban van az előírással.
6.)	IAS 28-at érintő módosítások: Társult vállalkozásokban és közös vállalkozásokban lévő hosszú távú érdekeltségek (kibocsátva 2017. október 12- én)	E módosítások különösen ahhoz kapcsolódnak, hogy vajon a társult vállalkozásokban és közös vállalkozásokban lévő hosszú távú érdekeltségek értékvesztésének (amelyek lényegében a gazdálkodó egység társult vállalkozásban vagy közös vállalkozásban lévő nettó befektetésének része) elszámolását IFRS 9, IAS 28 vagy a két standard kombinációjaként kell elvégezni. E módosítások során az IASB egyértelműsíti, hogy a gazdálkodó egység az IFRS 9 standardot nem alkalmazhatja a társult vállalkozásban vagy közös vállalkozásban lévő egyéb olyan pénzügyi instrumentumokra, amelyekre a tőkemódszert alkalmazza.	A standard módosítás nem eredményez jelentős hatást a pénzügyi beszámolóra és a Csoport jelenlegi gyakorlata összhangban van az előírással
7.)	IFRIC 23 Nyereségadó kezelésével kapcsolatos bizonytalanság (kibocsátva 2017. június 07-én)	A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság (IFRS IC) megállapította, hogy a gazdálkodó egységek különböző jelentéstételi módszereket alkalmaznak, ha az adójogszabályok alkalmazásában biztonytalanság áll fenn. Ezért az IFRS IC kidolgozta az IFRIC 23-t, hogy tisztázza hogyan kell alkalmazni az IAS 12 elszámolási követelményeit, ha a jövedelemadó kezelést illetően biztonytalanság áll fenn. Az értelmezés specifikus iránymutatást ad az IAS12 által korábban le nem fedett területekre.	A standard módosítás nem eredményez jelentős hatást a pénzügyi beszámolóra és a Csoport jelenlegi gyakorlata összhangban van az előírással
8.)	IFRS 9-et érintő módosítások Előtörlesztési jellemzők – negatív kompenzáció (kibocsátva 2017. október 12- én)	Az IASB (a"Testület") az IFRS 9-re vonatkozóan szűk hatókörű módosítást adott ki. A módosítás két területet fed le: ▪ Milyen pénzügyi eszközök mérhetők amortizált bekerülési értéken.	A standard módosítás nem eredményez jelentős hatást a pénzügyi beszámolóra és a Csoport jelenlegi

▪ Hogyan kell elszámolni a pénzügyi kötelezettség módosítását.

gyakorlata összhangban van az előírással.

2.1.2 Standardok, módosítások, értelmezések, amelyek még nem hatályosak 2019. december 31-én, és amelyeket a Társaság hatálybalépésük előtt nem alkalmaz

Standard címe	Fő követelmények	A Társaság egyedi pénzügyi jelentéseire gyakorolt hatás	Hatálybalépés dátuma
Az üzleti tevékenység fogalma – IFRS 3 módosítása	Az üzleti tevékenység módosított fogalma megköveteli, hogy egy akvizíció tartalmazzon egy inputot és egy valós folyamatot, melyek együttesen jelentős mértékben hozzájárulnak outputok létrehozására való képességhez. Az ’output’ kifejezés fogalma módosult, az árukra és az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokra fókuszál, befektetési és egyéb jövedelmet generál, ide nem értve az alacsonyabb költségek vagy más gazdasági előnyök formájában jelentkező hasznokat.	A módosításnak a Társaság pénzügyi jelentéseire jelentős hatása lehet.	2020. január 1.

2.2 Konszolidáció

2.2.1 Leányvállalatok

A leányvállalatok olyan gazdálkodó egységek, melyeket a Csoport ellenőriz. A Csoport akkor gyakorol ellenőrzést egy gazdálkodó egység felett, ha az egységben való részvételéből származóan változó hozamoknak van kitéve, illetve azokkal kapcsolatban jogokkal rendelkezik, és a gazdálkodó egység felett gyakorolt hatalma útján képes befolyásolni ezeket a hozamokat. A konszolidált éves beszámoló tartalmazza a leányvállalatok éves beszámolóit az ellenőrzés kezdetétől, annak megszűnéséig.

Xxxxx megállapítása, hogy a Csoport irányít-e egy másik gazdasági társaságot, vagy sem, a jelenleg gyakorolható, illetve átváltható potenciális szavazati jogok és azok hatásának figyelembevételével történik.

A leányvállalatok attól az időponttól kerülnek konszolidálásra, amikor az irányítást a Csoport megszerzi, az irányítás megszűnésével pedig kikerülnek a konszolidálási körből. Egy leányvállalat megvásárlásának könyvelése az akvizíciós számviteli eljárás szerint történik. A megszerzés költsége az átadott eszközöknek, az újonnan kibocsátott saját részvényeknek és vállalt kötelezettségeknek az akvizíció időpontjában fennálló valós értékét tartalmazza, míg a megszerzéssel járó közvetlen költségeket az akvizíciótól elkülönülten kell költségként elszámolni. A leányvállalat nettó eszközértékének és függő kötelezettségeinek valós értéke fölötti többletérték goodwillként kerül elszámolásra. Ha az akvizíció költsége alacsonyabb a felvásárolt leányvállalat nettó eszközállományának valós értékénél, a különbséget az éves eredményben számoljuk el (Egyéb működési bevételek).

Amennyiben szükséges, a Csoport bármilyen esetleges függő vételárat az akvizíció időpontjában kötelezettségként számol el. Minden akvizíció esetében, amennyiben a függő további kifizetésre elszámolt kötelezettség mértéke megváltozik egy a felvásárlás napját követő esemény következtében (pl. teljesül egy jövedelmezőségi cél), a különbözetet az alkalmazandó IFRS-szabályoknak megfelelően, és nem a goodwill módosításaként kell elszámolni.

A nem irányító részesedések meghatározása esetében a Csoport a megvásárolt társaság goodwilljének 100%-át elismerheti, és nem csak a goodwillnek a Csoportra eső részesedését. Ez az opció minden új akvizíció esetében választható. A Csoport a nem irányító részesedések veszteségét a nem irányító részesedésekhez rendeli még abban az esetben is, ha ennek következtében a nem irányító részesedések egyenlege negatív lesz.

Fokozatos felvásárlások esetében a felvásárolt társaság eszközeinek és kötelezettségeinek (beleértve a goodwillt is) valós értéke az ellenőrzés megszerzésének időpontjában kerül meghatározásra. Ennek megfelelően a goodwill a felvásárolt társaságban korábban meglévő

részesedés felvásárlás napján érvényes valós értéke és a fizetett ellenérték, valamint a megszerzett nettó eszközök értéke közötti különbség, valamint a valós érték opció választása esetén a nem irányító részesedés valós értéken kerül be a könyvekbe.

Olyan akvizíciók esetében, ahol a tranzakcióra közös irányítás alatt álló vállalatok (azaz a Deutsche Telekom Csoport vállalatai) között kerül sor, a tranzakció az eladó tulajdonos könyveiben szereplő könyv szerinti értéken kerül kimutatásra, és minden esetleges nyereség, veszteség vagy a könyv szerinti érték és az eladási, illetve vételár közötti különbség az eredménytartalékban kerül elszámolásra. A konszolidált éves beszámoló a közös irányítás alatt álló vállalatoktól felvásárolt leányvállalatok eredményét a tranzakció zárásától tartalmazza.

Egy leányvállalati befektetésben levő tulajdonosi részesedés csökkenése az ellenőrzés megtartása mellett tulajdonosok közötti tőketranzakciónak minősül, ezért az értékesítésen nem lehet nyereséget vagy veszteséget elszámolni.

Egy leányvállalati befektetésben levő tulajdonosi részesedés csökkenése, mely az ellenőrzés elvesztésével jár, a megmaradó részesedés valós értékének újraértékelését eredményezi. A valós és könyv szerinti érték közötti különbség a részesedés kivezetésének nyeresége vagy vesztesége, amelyet az eredményben (Egyéb működési bevétel) kell elszámolni.

A Magyar Telekom Csoport tagvállalatai közötti tranzakciók, egyenlegek és a tranzakciókon keletkezett nem realizált nyereségek vagy veszteségek kiszűrésre kerülnek. A leányvállalatok számviteli politikájának harmonizációja megtörtént a Csoporton belüli egységes számviteli politika biztosítása érdekében.

A Csoportban van egy strukturált gazdálkodási egység, amely teljeskörűen konszolidálásra kerül. Részletek a 20.1.2.4 megjegyzésben.

2.3 Külföldi pénznemátváltás

2.3.1 Funkcionális és jelentési pénznem

A Csoport tagjainak pénzügyi beszámolóiban szereplő adatai az adott társaság elsődleges működési környezetének pénznemében (funkcionális pénznem) szerepelnek.

A konszolidált éves beszámoló adatai millió Ft-ban szerepelnek, mivel a forint a Csoport jelentési pénzneme.

2.3.2 Tranzakciók és egyenlegek

A devizaműveletek a tranzakció napján érvényes árfolyamon kerülnek átszámításra a funkcionális pénznemre. Az ilyen tranzakciók kifizetésével járó, illetve a devizában nyilvántartott pénzügyi eszközök és kötelezettségek év végén esedékes átértékeléséből adódó árfolyamveszteség és -nyereség az éves eredményben (Egyéb pénzügyi költségek – nettó) kerül elismerésre.

2.3.3 A Csoport tagvállalatai

A Csoport azon tagvállalatának eredménye és mérlege, amely a jelentési pénznemtől eltérő funkcionális pénznemmel rendelkezik (melyek közül egyik sem működik hiperinflációs gazdasági környezetben), az alábbi módon kerül átváltásra a jelentési pénznemre:

▪ A felvásárolt külföldi leányvállalatok első konszolidációjakor az eszközöket és kötelezettségeket a konszolidált mérlegben az akvizíció napján érvényes árfolyamon átszámított forint összegben szerepeltetjük. A 2004. március 31. előtt történt akvizíciók esetében a vételár- allokálásból fakadó valósérték-korrekció és a goodwill forintban került elszámolásra. A 2004. március 31. utáni konszolidációs különbözetek a leányvállalat saját pénznemében kerülnek elszámolásra.

▪ A bemutatott mérlegekben az eszközök és kötelezettségek az adott mérlegfordulónapon érvényes záró árfolyamon szerepelnek.

▪ Az eredménykimutatás tételeket éves kumulált átlagárfolyamon számítjuk át forintra.

▪ Minden árfolyamváltozásból adódó különbözet a konszolidált tőkében (halmozott átváltási különbözetként) kerül elszámolásra. Amennyiben a Csoport eladja egy külföldi tevékenységének egy részét vagy a teljes tevékenységet, az eladásig a tőkében elszámolt árfolyam-különbözet az értékesítés nyereségén vagy veszteségén keresztül az éves eredményben (Egyéb működési bevétel) kerül elismerésre.

3 KRITIKUS SZÁMVITELI BECSLÉSEK ÉS MEGÍTÉLÉSEK

A becsléseket és megítéléseket múltbeli tapasztalatok és egyéb tényezők, így a mindenkori körülmények között ésszerűnek gondolt jövőbeli eseményekkel kapcsolatos várakozások alapján folyamatosan értékeljük. A Csoport a jövőre vonatkozóan becslésekkel és feltételezésekkel él. A számviteli becslések eredményeképpen kapott értékek természetesen csak nagyon ritkán egyeznek meg a tényleges eredményekkel. A legkritikusabb becslések és feltételezések, amelyeknél jelentős kockázat áll fenn az eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékének jelentős módosítására, a következők.

3.1 Eszközök hasznos élettartama

Az eszközök hasznos élettartamának meghatározása a hasonló eszközökkel kapcsolatos múltbeli tapasztalatokra és a várható technológiai fejlődésre, valamint a tágabb gazdasági és iparági tényezőkben bekövetkező változásokra épül. A becsült hasznos élettartamok helyességét évente, illetve ha a becslés alapjául szolgáló feltételezésekben jelentős változások következnek be, felülvizsgáljuk. Az eszközök hasznos élettartamának meghatározását a menedzsment azért tartja kritikus számviteli becslésnek, mert egy innovatív iparág technológiai fejlődésével kapcsolatosan tartalmaz feltételezéseket, valamint jelentős mértékben függ a Csoport beruházásaitól. Továbbá, mivel az eszközeink között a hosszú élettartamú eszközök nagy súllyal szerepelnek, a feltételezések bármilyen megváltozása meghatározó lehet pénzügyi helyzetünk és tevékenységünk eredménye szempontjából.. A 2019 során elvégzett hasznosélettartam-módosításokat a 9. és 10. megjegyzés tartalmazza.

A Csoport folyamatosan számos új szolgáltatást, illetve platformot vezet be. A bejelentett csoportstratégia keretében a Magyar Telekom folytatja az optikai hálózat kiterjesztésének felgyorsítását, modernizálja az ED3 hálózatot, végrehajtja a gigiabites hálózatokra történő migrációt és fokozatosan kivezeti rézhálózatát. Ilyen esetben a Csoport megvizsgálja a már meglévő platformok hasznos élettartamát ugyanakkor az új szolgáltatásokat túlnyomó többségében úgy tervezik, hogy „együtt éljenek” a már meglévő platformokkal, így nem szükséges az átállás az új technológiára. Következésképpen a már meglévő platformok hasznos élettartamát rendszerint nem szükséges lerövidíteni.

3.2 A goodwill értékvesztésének vizsgálata

A goodwillre nem számolható el értékcsökkenés, de évente vagy gyakrabban meg kell vizsgálni, hogy bekövetkezett-e értékvesztés. A működési szegmensek megtérülő értékét a 10 évre előre jelzett, maradványértéket is tartalmazó diszkontált cash-flow értéke alapján kiszámított értékesítési költségekkel csökkentett valós érték alapján határozzuk meg. Ez az eljárás jelentős részben becslésen alapul, és magában rejti annak kockázatát, hogy jelentős eltérések adódhatnak a valós érték összegében, amennyiben a számításokban alkalmazott feltételezések helytelennek bizonyulnak. A Csoport az értékvesztési vizsgálatot a 10 éves jövőbeni cash-flow-előrejelzések alapján végzi, amely előrejelzések a menedzsment piaci szereplőkkel, illetve iparági eseményekkel kapcsolatos legjobb becslésein alapulnak. A Csoport 10 éves jövőbeni cash-flow-előrejelzéseket alkalmaz, mivel befektetéseink megtérülési ideje a távközlési szektorban gyakran meghaladja az 5 évet.

A működési szegmensek megtérülő értékét a működési szegmensek értékesítési költségekkel csökkentett valós értékének kiszámításával határozzuk meg. A kalkulációkhoz a Magyar Telekom többféle súlyozott átlagos tőkeköltséget (WACC) és folyamatos növekedési rátát (PGR) használ attól függően, hogy éppen melyik országban, milyen sajátosságokkal rendelkező piacon működik. A súlyozott átlagos tőkeköltséget a tőkepiaci árfolyamok modellje segítségével, az alábbi paraméterekkel határozzuk meg: a hasonló iparágban tevékenykedők átlagos bétája, 10 éves zéró-kupon hozam és adósságráta. Ez az adósságráta összhangban van a hasonló, tőzsdén jegyzett távközlési vállalatok szokásos mértékű eladósodottságával, míg a folyamatos növekedési ráta összhangban van az adott távközlési szektor átlagos hosszú távú növekedési rátájával.

A valósérték-kalkulációknál, az értékvesztés-vizsgálat végzésekor bizonyos központi funkciók átterhelésre nem kerülő költségét is figyelembe vesszük. E központi funkciók költségét a működési szegmensekhez az általuk a Csoport összbevételén belül képviselt arányban rendeljük hozzá.

Az éves értékvesztés vizsgálat során az IFRS 16 alkalmazásának hatása figyelembe vételre került a kamatráfordításokban, az értékcsökkenésben és a használatijog-eszközök beruházás növekményében, ugyanakkor nincs jelentős hatása a WACC-ra.

A goodwillt a Csoport működési szegmenseihez rendeljük hozzá, melyek a következők: MT-Magyarország és Észak-Macedónia.

Sem 2019-ben, sem 2018-ban nem kellett goodwill értékvesztést elszámolni. A szegmensekhez allokált goodwill könyv szerinti értékének részletei a 10.4 megjegyzésben.

Az alábbi táblázatokban foglaltuk össze a Csoport működési szegmenseinek a valósérték-kalkulációjához használt súlyozott átlagos tőkeköltségeket (WACC) és folyamatos növekedési rátákat (PGR), melyeket a 2019 és 2018 során végrehajtott értékvesztés-vizsgálatnál alkalmaztunk. A táblázat azt az érzékenységi vizsgálatot is tartalmazza, amely megmutatja, hogy 2019. vagy 2018. december 31-én mennyi értékvesztést számoltunk volna el a működési szegmensekhez allokált goodwillre, amennyiben a Magyar Telekom a kalkulációban használt érzékeny paramétereket módosítaná.

2019-ben a WACC esetében bemutatjuk, hogy annak 5 százalékpontos növekedése milyen hatással lenne a goodwillre. A PGR esetében bemutatjuk, hogy annak 15 százalékpontos csökkenése milyen hatással lenne a goodwillre. Az érzékenységi elemzésekhez használt cash- flow tervek esetében azt mutatjuk be, hogy a tervezett szintnél 20 vagy 50%-kal alacsonyabb pénzáram milyen hatással lenne a goodwillre.

2019	MT-Magyarország	Észak-Macedónia
WACC
A kalkulációban alkalmazott érték	5,97%	5,42%
Ha ennyire módosítanánk	10,97%	10,42%
Lehetséges értékvesztés (millió forint)	29 351	-
PGR
A kalkulációban alkalmazott érték	1,0%	1,0%
Ha ennyire módosítanánk	(14,0%)	(14,0%)
Lehetséges értékvesztés (millió forint)	10 367	424
Cash flow
Ha ennyivel módosítanánk	(20%)	(20%)
Lehetséges értékvesztés (millió forint)	-	-
Ha ennyivel módosítanánk	(50%)	(50%)
Lehetséges értékvesztés (millió forint)	7,164	-

2018-ban a WACC esetében bemutatjuk, hogy annak 4 százalékpontos növekedése milyen hatással lenne a goodwillre. A PGR esetében bemutatjuk, hogy annak 9 százalékpontos csökkenése milyen hatással lenne a goodwillre. Az érzékenységi elemzésekhez használt cash-flow tervek esetében azt mutatjuk be, hogy a tervezett szintnél 20% vagy 40%-kal alacsonyabb pénzáram milyen hatással lenne a goodwillre.

2018	MT-Magyarország	Észak-Macedónia
WACC
A kalkulációban alkalmazott érték	7,85%	7,10%
Ha ennyire módosítanánk	11,85%	11,10%
Lehetséges értékvesztés (millió forint)	69 029	5 739
PGR
A kalkulációban alkalmazott érték	1,0%	1,0%
Ha ennyire módosítanánk	(8,0%)	(8,0%)
Lehetséges értékvesztés (millió forint)	17 211	1 785
Cash flow
Ha ennyivel módosítanánk	(20%)	(20%)
Lehetséges értékvesztés (millió forint)	-	-
Ha ennyivel módosítanánk	(40%)	(40%)
Lehetséges értékvesztés (millió forint)	63 911	4 887

Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy milyen lényeges változások következtek be a 2019 során készített 10 éves tervekben a 2018 során készített 10 éves tervekhez képest.

MT- Magyarország

Észak-Macedónia

Bevételek kumulatív átlagos éves változása 10 év során 2019-hez képest

0,4%

0,3%

Bevételek kumulatív átlagos éves változása 10 év során 2018-hoz képest

0,4%

0,5%

EBITDA kumulatív átlagos éves változása 10 év során 2019-hez képest

1,0%

0,9%

EBITDA kumulatív átlagos éves változása 10 év során 2018-hoz képest

1,3%

0,9%

Beruházások kumulatív átlagos éves változása 10 év során 2019-hez képest

(0,7%)

(0,8%)

Beruházások kumulatív átlagos éves változása 10 év során 2018-hoz képest

(1,4%)

A Magyar Telekom vezetősége nem tartotta szükségesnek használatiérték-kalkuláció elkészítését, mivel ez az értékesítési költségekkel csökkentett valósérték-kalkulációnál alacsonyabb értéket hozott volna eredményként. A használati érték módszer jövőbeli beruházások nélküli modellt feltételez, ami azt jelenti, hogy a számításoknál sem további beruházás, sem ehhez kapcsolódó, a jövőben elszámolandó bevétel vagy nyereség nem vehető figyelembe. A telekommunikációs szektorban a bevételek hosszú távú biztosítása nagymértékben függ a jövőbeli beruházásoktól. Nyilvánvaló, hogy ezen beruházások nélkül a Társaság bevételtermelő képessége hosszútávon meredeken elkezdene csökkenni.

3.3 Követelések becsült értékvesztése

A kétes követelések értékvesztését a vevőink fizetésképtelenségéből adódó becsült veszteség mértéke alapján határozzuk meg. Értékvesztés elszámolására nem csak a beszámolási időszakban felmerült értékvesztéssel kapcsolatban kerülhet sor, hanem a jelentési időszak végéig még nem felmerült, tehát a jövőben várhatóan felmerülő értékvesztés is idetartozik. A legnagyobb ügyfelek és más telekommunikációs szolgáltatók esetében az értékvesztést egyedileg határozzuk meg. Egyéb ügyfelek esetében egy portfólió alapján becsüljük meg az értékvesztés mértékét: a követelések korosítása, a korábbi leírások tapasztalata, az ügyfelek hitelképessége és a fizetési feltételekben bekövetkezett változások és egyéb előretekintő információk alapján. A fenti tényezőket évente felülvizsgáljuk, és szükség esetén módosítjuk a számításokat. Ezenfelül figyelembe vesszük az üzletág jellegét (lakossági, üzleti, vezetékes, mobil-, internet-, kábeltévé stb.) és a különféle piaci környezeteket, amelyekben a Csoport vállalatai működnek. Amennyiben az ügyfelek pénzügyi helyzete romlik, a tényleges követelésleírás a vártnál nagyobb mértékű lehet, és az addig elszámolt értékvesztés mértékét is meghaladhatja. A Csoport az IFRS 9-et 2018- tól alkalmazza. További részletek a 4. és az 5.1.2 megjegyzésben.

3.4 Vevői szerződések

2018-tól, az IFRS 15 alkalmazásával a Csoport alkalmazza az egyedi vevőszerződések helyett a hasonló jellemzőkkel rendelkező szerződések portfóliójára vonatkozó iránymutatást. A portfolióképzésnél figyelembevett jellemzők főként a vevő üzleti szegmense, a szerződés üzleti modellje és az, hogy a szerződés hűségidős vagy anélküli.

Szerződéses eszközökként kerülnek elszámolásra a ki nem számlázott összegek, melyek jellemzően hosszú lejáratú szerződéseken alapuló értékesítésekből származnak, amikor az adott időszakban az elismert bevétel meghaladja a vevőnek kiszámlázott összeget. Ez egy ideiglenes

különbség, így a hűségidő végére egyezik az elszámolt és a kiszámlázott bevétel. A szerződéses eszközök összege a releváns szerződések csoportjának becsült felmondási aránya figyelembevételével kerül meghatározásra. A szerződéses eszközök követeléssé való átsorolásának időkerete a szerződések releváns csoportjának minimális hűségideje.

Továbbá a Csoport eszközt jelenít meg azon költségek esetében, melyek vevői szerződéskötésekkel kapcsolatosan merültek fel és a szerződés megkötése nélkül nem merülnének fel (szerződéses költségek). Ezek aktiválása attól függ, hogy várhatóan a költségek megtérülnek-e a szerződésből származó jövőbeli bevételeken keresztül.

A vevői szerződések megkötésével kapcsolatos költségek jellemzően értékesítési jutalékokat tartalmaznak mind direkt, mind indirekt elosztási csatornán. A szerződéskötés járulékos költségeinek aktiválása nem csupán új ügyféllel történő szerződéskötésre, hanem szerződésmegújításokra is kiterjed. Az ügyfélszerzés és megtartás szerződéses költségeinek számviteli kezelése megegyezik.

A vevői szerződés megkötésének költségeit portfólió megközelítés alapján amortizáljuk azon időtartam alatt, amikor a kapcsolódó áruk és szolgáltatások a vevőnek átadásra kerülnek, ami

▪ hűségidő nélküli szerződések esetében (pl. feltöltőkártyás szolgáltatás) az adott szegmens múltbeli ügyfélmegtartási adatai és

tapasztalatai alapján történik,

▪ hűségszerződések esetében pedig a kötelezettségvállalási időszakot tekintjük amortizációs időszaknak.

A Csoport úgy döntött, hogy nem alkalmazza azt a gyakorlati megoldást, hogy a szerződéskötés járulékos költségeit, melyek legfeljebb egy év alatt amortizálódnak, azonnal költségként számolja el.

A szerződéses eszközök, szerződéses kötelezettségek és szerződéses költségek összegét lásd a 18.4 megjegyzésben.

3.5 Mobil licencek éves díjai

A Magyar Telekom fő tevékenysége a magyarországi és észak-macedóniai vezetékes és mobil szolgáltatásokat foglalja magába. Ezek a szolgáltatások általában az adott ország törvényei vagy más jogszabályai hatálya alá tartoznak. Ezek a szolgáltatások általában egy licenc vagy koncesszió megszerzéséhez vannak kötve, mely rendszerint egy egyszeri díjjal, valamint éves díjfizetésekkel jár együtt. Az, hogy az éves díjakat megbízhatóan becsülhetőnek tekintjük vagy sem, megítélés kérdése. Ha úgy döntünk, hogy ezek az éves díjak megbízhatóan becsülhetőek, akkor azok diszkontált értéke a licenc értékében kerül aktiválásra, egyéb esetekben arra az időszakra számoljuk el költségként, amelyre vonatkozik.

Mivel a 2014-ben és 2013-ban Magyarországon megkötött új licenc szerződés (ld. 34.1 megjegyzés) feltételei alapjaiban különböznek a régiektől, 2014-ben az új frekvenciák eredeti bekerülési értékén (59 milliárd forint) és 2013-ban a régiek megújításának bekerülési értékén (38 milliárd forint) túl a jövőbeli éves licencdíjak diszkontált jelenértékét is aktiváltuk (2014-ben 39 milliárd forint, 2013-ban 17 milliárd forint).

2013-ban a Magyar Telekom és az NMHH aláírta a 900 MHz-es és az 1800 MHz-es sávok használatára vonatkozó Hatósági Szerződés 2022. áprilisig történő meghosszabbítását. A megegyezés jogszabályi formában alapot biztosít ezek, valamint a 2100 MHz-es sáv éves díjainak csökkentésére. Az éves díjak csökkentése a magyar mobilszolgáltatók érdekképviseleti erőfeszítéseinek eredménye, mivel a korábbi díjak jelentősen meghaladták az európai átlagot. Nagyon alacsony annak a valószínűsége, hogy ezeket a Hatósági Szerződésen alapuló díjakat lejárat előtt módosítsák, mivel a felek a szerződés minden feltételében - ideértve a sávok 2022-ig csökkentett díjait –megállapodtak. Arxx xég nem volt precedens, hogy a szerződés lejárata előtt változtak volna az éves díjak. Míg a jelenlegi módosítás előtt a mobilszolgáltatók jelentős erőfeszítéseket tettek a díjak csökkentéséért, addig az újonnan megkötött szerződés alacsonyabb díjai kedvezőbbek az MT számára a hatósági törvényben előírt díjnál. Ugyanezen megfontolás alapján a mobilszolgáltatók a Hatósági Szerződés hatályán kívül eső sávok díjainak csökkentését kezdeményezték. A mobilszolgáltatók elérték céljukat, mivel az éves díjfizetési kötelezettség jelentősen csökkent, és így jelenleg az EU-s trendekhez igazodik.

A Társaság és az NMHH között több Hatósági Szerződés került megkötésre a frekvenciasávok használatára vonatkozóan (800 MHz-es, 900 MHz-es és 1800 MHz-es 2014 októberében) és a már meglévő frekvenciasávok meghosszabbításáról (26 GHz 2018 augusztusában és 2100 MHz 2018 decemberében), melyek díjai a 2013-ban elért éves díjakkal összhangban vannak, azaz ezeket megbízhatóan becsülhetőnek tekintettük, így diszkontált jelenértéküket a licenc bekerülési értékében aktiváltuk.

Mivel a Csoport többi frekvencia licencdíjai esetében az éves díjakat azok megszerzése időpontjában nem tartottuk megbízhatóan becsülhetőnek, azokat nem aktiváltuk.

3.6 Lízingek – járulékos kamatláb megállapítása és a hosszabbítási és felmondási opciók vizsgálata

A lízingbevevőnek a kezdőnapon a lízingkötelezettséget az addig a napig ki nem fizetett lízingdíjak jelenértékeként kell értékelnie.

A lízingdíjakat az implicit lízingkamatlábbal kell diszkontálni, amennyiben az könnyen meghatározható. Ha ez a kamatláb nehezen meghatározható, a lízingbevevőnek a járulékos lízingbevevői kamatlábat kell használnia. Ez a diszkontráta tükrözi az adott országra vonatkozó főbb lízingkockázatokat, és minden évben, maximum 30 éves lejáratig biztosított. A kamatláb változtatása csak akkor alkalmazható, ha a szerződés a kezdeti megjelenítést követően módosul, vagy újraértékelés válik szükségessé, amely a kamatláb változtatását eredményezi.

A Magyar Telekom a járulékos lízingbevevői kamatlábat használja.

A Magyar Telekom sosem használ negatív kamatlábat. Bármilyen negatív kamatláb nulla összegben kerül meghatározásra.

2019-ben az alkalmazott diszkontráták tartománya 3,57%-5,48% volt. A lízingkötelezettségekre alkalmazott súlyozott átlagos járulékos lízingbevevői kamatláb 4,62% volt 2019. január 1-jén, mely a lízingkötelezettségek jelenértékével súlyozott kamatlábakból számított átlag.

A Társaság számos bérleti szerződéssel rendelkezik, amelyek tartalmaznak meghosszabbítási és megszüntetési opciót. Ezen, a vezetőség által kialkudott opciók célja, hogy rugalmasságot biztosítsanak a lízingelt eszközportfólió kezelésében és a csoport üzleti igényeihez igazodjanak. A vezetés jelentősen mérlegeli azt a döntést, hogy ezek a meghosszabbítási és megszüntetési lehetőségek ésszerűen gyakorlásra kerüljenek-e vagy sem.

4 PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK

A pénzügyi instrumentum olyan szerződéses megállapodás, amelynek eredményeként az egyik félnél pénzügyi eszköz, a másik félnél

pénzügyi kötelezettség vagy tőkeinstrumentum keletkezik.

A Csoport pénzügyi eszközei magukban foglalják a pénzeszközöket, a másik fél tőkeinstrumentumait, valamint szerződésen alapuló jogot pénzeszköz (vevő követelések) vagy egyéb eszköz átvételére egy másik gazdálkodótól, továbbá egy másik fél pénzügyi eszközeinek vagy kötelezettségeinek vélhetően kedvező feltételek melletti cseréjét (származékos pénzügyi eszközök), vagy olyan szerződést, amely a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumában kerül vagy kerülhet teljesítésre, és amely olyan nem származékos termék, amely alapján a gazdálkodó egység köteles, vagy kötelezhető a saját tőkeinstrumentumai változó darabszámának átvételére; vagy olyan származékos termék, amely nem valamely fix összegű pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek a gazdálkodó egység fix számú saját tőkeinstrumentumára való cseréje által kerül vagy kerülhet teljesítésre. E meghatározás céljára a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumaiba nem tartoznak bele azon instrumentumok, amelyek önmagukban szerződést jelentenek a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumai jövőbeni átvételére vagy átadására.

A Csoport pénzügyi kötelezettségei jellemzően szerződéses megállapodáson alapuló, készpénz vagy más pénzügyi eszköz másik fél részére történő átadása miatti kötelmek, valamint egy másik fél pénzügyi eszközeinek vagy kötelezettségeinek vélhetően kedvezőtlen feltételek melletti cseréje, továbbá olyan szerződés, amely a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumában kerül vagy kerülhet teljesítésre, és amely olyan nem származékos termék, amely alapján a gazdálkodó egység köteles, vagy kötelezhető a saját tőkeinstrumentumai változó darabszámának átadására; vagy olyan származékos termék, amely nem valamely fix összegű pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek a gazdálkodó egység fix számú saját tőkeinstrumentumára való cseréje által kerül vagy kerülhet teljesítésre. E meghatározás céljára a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumaiba nem tartoznak bele azon instrumentumok, amelyek önmagukban szerződést jelentenek a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumai jövőbeni átvételére vagy átadására.

4.1 Pénzügyi eszközök – számviteli politikák

A Csoport a pénzügyi eszközeit

▪ a gazdálkodó egység által a pénzügyi eszközök kezelésére alkalmazott üzleti modell; valamint

▪ a pénzügyi eszköz szerződésből eredő cash flow jellemzői alapján a következõ kategóriákba sorolja:

▪ amortizált bekerülési értéken értékelt, ha

▪ a pénzügyi eszközt olyan üzleti modell alapján tartjuk, amelynek célja pénzügyi eszközök szerződéses cash flow-k beszedése érdekében történő tartása; valamint

▪ a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei meghatározott időpontokban olyan cash flow-kat eredményeznek, amelyek kizárólag a tőke és a kint levő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései (SPPI);

▪ egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, ha

▪ a pénzügyi eszközt olyan üzleti modell alapján tartjuk, amely szerződéses cash flow-k beszedésével és a pénzügyi eszközök eladásával éri el célját; valamint

▪ eredménnyel szemben valós értéken értékelt, ha a pénzügyi eszköz nem sorolható az előző két kategóriába. A fenti besorolásnál

▪ a tőke a pénzügyi eszköz kezdeti megjelenítéskori valós értéke,

▪ a kamat a pénz időértékének, egy meghatározott időszak alatt kint levő tőkeösszeggel kapcsolatos hitelkockázatnak, továbbá egyéb alapvető hitelezési kockázatoknak és költségeknek az ellenértékét, valamint a nyereségrátát tartalmazza.

A pénzügyi eszközök elismerése (vásárlás) és kivezetése (eladás) azon a napon történik, amikor a Csoport elkötelezi magát az eszköz beszerzésére, illetve értékesítésére. Minden nem eredménnyel szemben valós értéken értékelt befektetést a tranzakciós költséggel növelt valós értékén ismerünk el. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értéken kerülnek elismerésre, míg a tranzakciós költségek az éves eredményben kerülnek elszámolásra.

A pénzügyi eszközöket kivezetjük a könyvekből, ha az adott befektetésből származó cash-flow bevételre való jogosultságunk lejárt vagy átruházásra került. A pénzügyi eszközök akkor kerülnek átadásra, ha a pénzügyi eszközből származó cash flow-kra vonatkozó szerződéses jogok átadásra kerülnek, vagy ha a pénzügyi eszköz cash flow-inak átvételére jogosító szerződéses jogok megmaradtak, de szerződéses kötelem áll fenn a cash flow-k egy vagy több kedvezményezett számára történő megfizetésére egy olyan megállapodás keretében, amely megfelel az IFRS 9 meghatározott feltételeinek. A kivezetéskor keletkező nyereség vagy veszteség összegét (a) az értékesítéskor keletkező bevétel és az egyéb átfogó eredményben felhalmozott nyereség vagy veszteség, és (b) a (nettó) könyv szerinti érték különbsége határozza meg.

4.1.1 Pénzügyi eszközök értékvesztése

A Csoport az alkalmazott üzleti modell és a pénzügyi eszközök szerződésből eredő cash flow jellemzői alapján a pénzügyi eszközeit amortizált bekerülési értéken, egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken, vagy eredménnyel szemben valós értéken értékeli.

Az amortizált bekerülési értéken és az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökre értékvesztés elszámolása szükséges. Az értékvesztés az eredménykimutatásban kerül elszámolásra, és a megfelelő pénzügyi eszköz könyv szerinti értékét csökkenti; egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök esetén az értékvesztés az egyéb átfogó jövedelembe kerül és nem csökkenti az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszköz könyv szerinti értékét.

Értékvesztés elszámolása szükségessé válhat az IFRS 16 hatálya alá tartozó lízingkövetelésekre, az IFRS 15 hatálya alá tartozó szerződéses eszközökre, pénzügyi garancia szerződésekre, és nem piaci kamattal kamatozó hitelekhez kapcsolódó elkötelezettségekre is.

Az IFRS 9 szabványra való áttéréssel értékvesztés elszámolására nem csak a jelentési időszakban felmerült értékvesztéssel kapcsolatban

kerülhet sor, hanem a jelentési időszak végéig még nem felmerült, tehát a jövőben várhatóan felmerülő értékvesztés is idetartozik.

A hitelkockázat változása alapján minden fordulónapon felül kell vizsgálni az értékvesztést, valamint értékelni kell, hogy az értékvesztést az élettartam alatt várható hitelezési veszteség vagy a 12 havi élettartam alatt várható hitelezési veszteség összegéig kell-e elszámolni a fenti feltételek alapján. Ha az egyedi pénzügyi eszköz szintjén nem lehet értékelni, hogy a hitelkockázata nőtt-e jelentősen, akkor csoportosan kell értékelni.

Az értékvesztés értékeléséhez és elszámolásához az egyszerűsített és az általános megközelítések alkalmazandók.

▪ Egyszerűsített megközelítés

Minden, az egyszerűsített megközelítéssel értékelt pénzügyi instrumentum értékelésére az élettartami várható hitelezési veszteséggel kerül sor. Így a fizetésképtelenség kivételével, sem a hitelkockázat jelentős növekedésének indikátorai, sem a nemteljesítési esetek nem befolyásolják az egyszerűsített megközelítést.

Az egyszerűsített megközelítést a vevőkkel szembeni követelések, a szerződéses eszközök és a jelentős hitelkomponenst nem tartalmazó lízingkövetelések esetében alkalmazzuk. A Csoport úgy döntött, hogy a jelentős hitelkomponenst tartalmazó követelésekre is alkalmazza az egyszerűsített megközelítést.

▪ Általános megközelítés

A várható hitelezési veszteség modell alapján a pénzügyi instrumentumok három “kosárba” kerülnek besorolásra. A három kosárba történő besorolás alapját a pénzügyi eszköz hitelezési kockázatában bekövetkező változások képezik. A relatív hitelezési kockázat modellje az emelkedett hitelezési kockázat értékelésére szolgál. A kezdeti megjelenítéshez képest bekövetkező hitelezési kockázat növekedése a pénzügyi instrumentumok kosarak közti átsorolásában jelenik meg.

A várható hitelezési veszteség modell alapján az értékvesztés a három “kosár” esetében másképp kerül meghatározásra. Az egyes kosárba tartozó pénzügyi instrumentumok esetében az értékvesztés a 12 hónap alatt várható hitelezési veszteség alapján kerül meghatározásra. A kettes és hármas kosárba tartozó pénzügyi instrumentumok esetében az értékvesztés az élettartam alatt várható hitelezési veszteség alapján kerül meghatározásra. Amennyiben egy befektetett eszköz a hármas kosárba kerül át, az effektív kamatláb módszert alkalmazzuk az értékvesztés utáni nettó érték meghatározására.

Az általános megközelítést a bankszámlák, a faktoring követelések, egyéb pénzügyi követelések és dolgozói kölcsönök esetében

alkalmazzuk.

4.1.2 Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök

A következő tételek kerülnek ide besorolásra:

▪ pénzeszközök és bankbetétek;

▪ 3 hónapon túli bankbetétek;

▪ vevők;

▪ egyéb követelések.

Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értéken kerülnek be a könyvekbe, a későbbiekben pedig az amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre az effektív kamatláb módszer alkalmazásával (csak a hosszú lejáratú követelések esetén releváns).

Pénzeszközök és bankbetétek

3 hónapon túli bankbetétek

A 3 hónapon túli bankbetétek közé tartoznak a 3 hónapon túli lejárattal rendelkező bankbetétek és egyéb likvid betétek és értékpapírok.

Vevőkövetlések

Amennyiben az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott vevőkövetelések hitelkockázata jelentősen nőtt, annak összegét az eszköz könyv szerinti értéke, valamint a becsült jövőbeni cash flow-knak a követelés eredeti effektív kamatlábával (azaz a kezdeti megjelenítéskor kiszámított effektív kamatlábbal) diszkontált jelenértéke közötti különbözetként kell meghatározni. A vevők esetében ez azt jelenti, hogy meg kell becsülni azt az összeget, amennyi a várható jövőbeni térülés az adott követelésből, és ezt összehasonlítani a könyv szerinti értékkel, a különbözetet pedig elszámolni értékvesztésként. Az eszköz könyv szerinti értékét egy értékvesztési számla alkalmazásával kell csökkenteni. A veszteség összegét Követelések értékvesztéseként kell elszámolni.

Amennyiben a hitelkockázat nem nőtt jelentősen valamely egyedileg értékelt vevőkövetelés esetében, az adott követelést be kell illeszteni egy hasonló hitelkockázati jellemzőkkel rendelkező csoportba és a csoportokat tesztelni értékvesztés szempontjából. Az értékvesztés szempontjából egyedileg megvizsgált azon követeléseket, amelyekre értékvesztést számolunk el, vagy amelyekre a korábban elszámolt értékvesztés megmarad, nem kell bevonni a csoportos értékvesztési vizsgálatba.

A vevőkövetelések értékvesztésének három kategóriáját különböztethetjük meg:

▪ lejárt követelések

▪ le nem járt követelések („nulladik napi értékvesztés”)

▪ nem számlázott bevétel.

A csoportos értékelés esetén a hitelkockázat jelentős növekedésének tekintjük azt, ha a csoportban vannak lejárt fizetési határidejű követelések. A lejárt követeléseket korosítjuk és a múltbeli adatok alapján számolt nemtérülési rátákkal megszorozva a nyitott követelésállományt kalkuláljuk az értékvesztés összegét.

A nem térüléseket a múltbeli tapasztalatok alapján határozzuk meg, azonban azokat korrigálni kell az aktuális információkkal, amelyek a korábbi időszakot nem érintették, de a következő időszakot befolyásolják, illetve azokkal, amelyek a korábbi időszakot érintették, de már nem állnak fenn. Az értékvesztés kalkuláció során előretekintő információk is figyelembevételre kerülnek. Ilyen információ lehet például belső, mint a számlázási és behajtási folyamatok változása és külső, például a munkanélküliségi ráta szélsőséges változása, hitelválság stb.

Amennyiben egy követelést behajthatatlannak minősítünk, annak összege leírásra kerül. A korábban leírt összeg megtérülése a

tárgyévi eredménykimutatás Közvetlen költségek sorában kerül elszámolásra.

4.1.3 Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt (FVOCI) pénzügyi eszközök

Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök értékelési kategóriában a következő tételek

szerepelnek:

▪ jegyzett és nem jegyzett tőkeinstrumentumok, amelyeket nem konszolidálunk teljeskörűen és „equity” módszerrel sem kerülnek be a konszolidált beszámolóba, nem értékesítésre tartott céllal jutottunk hozzá, és ezeknél nem alkalmaztuk az OCI opciót;

▪ adósság instrumentumok, melyek a pénzügyi eszközt olyan üzleti modell alapján tartjuk, amely szerződéses cash flow-k beszedésével és a pénzügyi eszközök eladásával éri el célját.

Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket kezdeti megjelenítéskor és a bekerülést követően is valós értéken értékeljük. Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értékének változása tőkeinstrumentumok és adósságinstrumentumok esetén a saját tőkében az Értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelési tartalékában kerül elszámolásra.

Amikor egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként nyilvántartott értékpapírokat értékesítünk, a saját tõkében korábban elismert halmozott valós érték módosítás az eredményben kerül elszámolásra, kivéve a tőkeinstrumentumok esetében, ahol közvetlenül a tőkébe kerül visszafordításra.

A Csoport minden egyes mérleg fordulónapon felméri, hogy jelentősen nőtt-e valamely pénzügyi eszköz hitelkockázata. A hitelkockázat jelentős növekedésének tekintjük olyan egy vagy több esemény eredményét, amelyek az eszköz kezdeti megjelenítése után történtek („veszteséget okozó esemény”), és ezen veszteséget okozó eseménynek (vagy eseményeknek) hatása van a pénzügyi eszköz vagy a pénzügyi eszközök egy csoportjának becsült jövőbeni cash flow-ira, és annak értéke megbízhatóan becsülhető.

Amennyiben az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök esetében létezik ilyen jellegû bizonyosság, a halmozott veszteséget – amely a bekerülési érték és a pillanatnyi valós érték adott idõpontig az eredménykimutatásban elszámolt értékvesztéssel csökkentett értéke közötti különbség – a saját tõkébõl ki kell vezetni és az eredménykimutatásban kell elszámolni. A tõkebefektetésekre korábban az eredménykimutatáson keresztül elszámolt értékvesztés nem fordítható vissza az eredménykimutatáson keresztül.

4.1.4 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt (FVTPL) pénzügyi eszközök

Azon adósságinstrumentumokat, melyek nem elégítik ki azokat a feltételeket, hogy kezdetben amortizált bekerülési értéken vagy az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken kerüljenek besorolásra, az eredménnyel szemben valós értéken kell értékelni.

Az „eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök” értékelési kategória a következő pénzügyi eszközöket foglalja magában:

▪ Hitelinstrumentumok, amelyek a kezdeti megjelenítéskor megjelölésre kerültek nyereséggel vagy veszteséggel szemben

valós értéken értékelt pénzügyi eszközként, az ún. valós érték opció alapján.

▪ Tőkeinstrumentumok, amelyeket alapvetően azonnali vagy közeljövőben történő továbbértékesítés céljára szereztek meg, és így „kereskedési céllal tartottnak” minősülnek és tőkeinstrumentumok, amelyek nem minősülnek „kereskedési céllal tartottnak”, és az OCI opció sem került alkalmazásra.

▪ A származékos pénzügyi eszközöket.

▪ Hitelinstrumentumok, amelyek nem teljesítik az amortizált bekerülési érték és az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök kategóráinak feltételeit.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket a bekerülést követően is valós értéken tartjuk nyilván. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értékének változásából adódó nyereség vagy veszteség azok felmerülésének évében az eredménykimutatásban kerül elszámolásra.

4.2 Pénzügyi eszközök a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

4.2.1 Pénzeszközök

A pénzeszközök közé tartozik a házipénztár, a bankban elhelyezett pénz és minden más olyan, nagymértékben likvid betét és értékpapír, amelynek eredeti lejárata nem haladja meg a három hónapot, de nem tartozik ide a folyószámlahitel. Ezek a pénzügyi eszközök hitelkockázatnak vannak kitéve, melyről bővebb információ az 5.1.2 megjegyzésben található. Értékvesztés elszámolására nem került sor a bemutatott időszakokban.

millió Ft	2018.	2019.
december 31-én
Pénztár	151	191
Bankbetét (látra szóló)	4 515	13 207
Bankbetét (3 hónapnál rövidebb lejáratú)	2 538	-
	7 204	13 398

Átlagos kamatláb	2018.	2019.
december 31-én
Pénztár	0,00%	0,00%
Bankbetét (látra szóló)	0,10%	0,09%
Bankbetét (3 hónapnál rövidebb lejáratú)	0,24%	0,00%
Átlagos kamatláb	0,15%	0,09%

Pénzeszközök pénznemenként	2018.	2019.
millió Ft	december 31-én
HUF	2 522	2 388
MKD	1 536	4 552
EUR	2 471	5 633
XXX	521	579
USD	95	240
Egyéb	59	6
	7 204	13 398

Pénzeszközök országok szerinti bontásban	2018.	2019.
millió Ft	december 31-én
Észak-Macedónia	3 960	9 899
Magyarország	2 627	2 866
Többi ország	617	633
	7 204	13 398

4.2.2 Vevőkövetelések

4.2.2.1 Vevőkövetelések– könyv szerinti érték

	2018	2018	2019
millió Ft	január 1-én	december 31-én
Vevők	130 265	154 579	161 915
Követelések a Deutsche Telekom Csoport tagvállalataitól	9 029	10 143	8 110
Követelések társult és közös vezetésű vállalatoktól	326	549	478
Vevőkövetelések	139 620	165 271	170 503

A szerződéses eszközök rövid lejáratú része 2019-ben külön soron szerepel (ld. 1.3 megjegyzés)

(a) Vevőkövetelések lejárati bontása

Az alábbi táblák a Csoport vevőköveteléseit mutatják be országok szerinti és lejárati idő szerinti megbontásban. A vevőkövetelések a mérleg fordulónapján értékvesztéssel csökkentett értékkel kerülnek bemutatásra.

				amelyből: a mérleg fordulónapján lejárt
millió Ft	Könyv szerinti érték 2019. december 31-én	amelyből: nem lejárt a mérleg forduló-napján	30 napon belül	30–60 nap	61–90 nap	91–180 nap	181–360 nap	360 napon túl
Magyarország	154 942	134 370	13 961	2 549	916	1 602	890	654
Észak-Macedónia	14 280	11 174	1 520	367	175	260	184	600
Többi ország	1 281	1 153	63	18	12	27	7	1
Összesen	170 503	146 697	15 544	2 934	1 103	1 889	1 081	1 255

				amelyből: a mérleg fordulónapján lejárt
millió Ft	Könyv szerinti érték 2018. december 31-én	amelyből: nem lejárt a mérleg forduló-napján	30 napon belül	30–60 nap	61–90 nap	91–180 nap	181–360 nap	360 napon túl
Magyarország	150 647	128 891	15 904	2 518	741	1 254	696	643
Észak-Macedónia	13 806	10 467	1 560	327	130	229	324	769
Többi ország	818	697	74	14	14	13	5	1
Összesen	165 271	140 055	17 538	2 859	885	1 496	1 025	1 413

				amelyből: a mérleg fordulónapján lejárt
millió Ft	Könyv szerinti érték 2018. január 1-én	amelyből: nem lejárt a mérleg forduló-napján	30 napon belül	30–60 nap	61–90 nap	91–180 nap	181–360 nap	360 napon túl
Magyarország	125 597	109 047	10 208	2 261	1 143	961	529	1 448
Észak-Macedónia	13 228	9 716	1 570	482	278	352	444	386
Többi ország	795	634	76	24	11	30	14	6
Összesen	139 620	119 397	11 854	2 767	1 432	1 343	987	1 840

A vevőkövetelések döntő többségére az értékvesztés portfólióalapon, az egyszerűsített megközelítéssel került elszámolásra. A lejárt vevőkövetelések döntő többsége részben vagy teljes egészében értékvesztésre került a térülések elmaradásának idejétől függően.

4.2.2.2 Követelések és szerződéses eszközök értékvesztése

Az alábbi táblázat a fenti követelésekre elszámolt értékvesztést és annak mozgásait mutatja be 2018-ra és 2019-re vonatkozóan.

millió Ft	2018.	2019.
december 31-én
Értékvesztés az időszak elején	30 036	32 104
Elszámolt értékvesztés – nettó (Közvetlen költségek)	8 271	7 703
Átváltási különbözet	384	297
IFRS 9 első alkalmazása	771	-
Értékvesztés felhasználása	(7 358)	(9 411)
Értékvesztés az időszak végén	32 104	30 693

Az alábbi táblázat a fenti szerződéses eszközökre elszámolt értékvesztést és annak mozgásait mutatja be 2018-ra és 2019-re vonatkozóan.

millió Ft	2018.	2019.
december 31-én
Értékvesztés az időszak elején	-	1 469
Elszámolt értékvesztés – nettó (Közvetlen költségek)	1 225	1 351
Átváltási különbözet	16	15
IFRS15 első alkalmazása	893	-
Értékvesztés felhasználása	(665)	(1 107)
Értékvesztés az időszak végén	1 469	1 728

Az alábbi táblázat a Csoport által 2018-ban és 2019-ben elszámolt értékvesztést és mozgásait országok szerinti bontásban tartalmazza.

millió Ft	2018. január 1-én	Elszámolt érték- vesztés	Átváltási különbö- zet (és kerekítés)	Új beszámolási standard első alkalmazása	Felhasználás (1)	2018. december 31-én
Magyarország .............	20 072	8 662	(1)	1 108	(7 174)	22 667
ÉszakMacedónia ........	9 815	831	391	556	(849)	10 744
Többi ország ................	149	3	10	-	-	162
Összesen ......................	30 036	9 496	400	1 664	(8 023)	33 573

(1) A felhasználás a kivezetéskori visszafordítást jelenti (kiegyenlítéskor, leírás vagy faktorálás esetén).

millió Ft	2019. január 1-én	Elszámolt érték- vesztés	Átváltási különbö- zet (és kerekítés)	Új beszámolási standard első alkalmazása	Felhasználás (1)	2019. december 31-én
Magyarország ............	22 667	7 799	(2)	-	(9 594)	20 870
Észak-Macedónia ......	10 744	1 212	314	-	(924)	11 346
Többi ország ...............	162	43	-	-	-	205
Összesen .....................	33 573	9 054	312	-	(10 518)	32 421

(1) A felhasználás a kivezetéskori visszafordítást jelenti (kiegyenlítéskor, leírás vagy faktorálás esetén).

További információ a Követelésekhez kapcsolódó hitelezési kockázatok elemzéséről az 5.1.2 megjegyzésben.

4.2.3 Egyéb pénzügyi eszközök

Az Egyéb pénzügyi eszközök 12 hónapnál rövidebb (rövid lejáratú) és hosszabb (hosszú lejáratú) lejárattal rendelkező követeléseket foglalnak magukban. Ezek a pénzügyi eszközök az 5.1.2 megjegyzés alatt leírt hitelkockázatnak vannak kitéve. Az Egyéb rövid és hosszú lejáratú pénzügyi eszközökre elszámolt értékvesztés vagy annak visszaírása nem jelentős.

4.2.3.1 Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök

millió Ft	2018.		2019.
december 31-én
Bankbetétek eredeti lejárat > 3 hónap	(a)	3 915	-
Pénzügyi lízingkövetelés	(b)	50	460
Dolgozókkal szembeni kölcsönök és követelések	(c)	355	290
Cashpool követelés	(e)	6 580	3 563
Eszközökhöz kapcsolódó támogatásokkal kapcsolatos követelések	(g)	-	3 870
Egyéb		731	813
	11 631		8 996

(a) A 3 hónapon túli lejáratú bankbetétek Észak-Macedóniában, túlnyomórészt euróban kerültek elhelyezésre; ezek összege 2019. december 31-én 0 millió forint (2018: 3 915 millió forint).

4.2.3.2 Éven túli vevőkövetelések

Az éven túli vevőkövetelések nagyrészt az ügyfelek által 1-2 éves részletfizetésre vásárolt távközlési eszközök törlesztőrészleteit tartalmazza.

Az éven túli vevőkövetelésekre képzett értékvesztés összege 2019. december 31-én 1 336 millió forint (2018-ban: 1467 millió forint).

4.2.3.3 Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök

millió Ft	2018		2018	2019
	január 1-én		december 31-én
Pénzügyi lízingkövetelés	(b)	346	308	886
Dolgozókkal szembeni kölcsönök és követelések	(c)	1 429	1 099	739
Származékos pénzügyi instrumentumok – kapcsolt féllel szemben	(d)	-	1 026	2 909
Értékesíthető pénzügyi eszközök	(f)	325	544	711
Egyéb		533	392	348
Összesen	(h)	2 633	3 369	5 593

(b) A pénzügyi lízingkövetelésről részletesebben lásd a 17.2.1 megjegyzést.

(c) A dolgozókkal szembeni kölcsönök és követelések között elsősorban a dolgozóknak a Csoport által nyújtott lakáskölcsönei vannak. Nincs jelentős dolgozókkal szembeni lejárt követelés, és a kölcsönök jelzáloggal fedezettek. Lásd még a 4.1.4) megjegyzést.

(d) A kapcsolt féllel szemben fennálló származékos pénzügyi instrumentumok egyenlege a nyitott határidős ügyletek, valamint a kamat- és

devizacsere-ügyletek valós értékét tartalmazza (részletek az 5.1.1.1 és 5.1.1.2 megjegyzésben).

(e) A teljes cashpool összesített egyenlege 2019. december 31-én követelés (3 563 millió forint), mely cashpool kötelezettséget is tartalmaz 1 930 millió forint összegben. A teljes cashpool összesített egyenlege 2018. december 31-én követelés (6 580 millió forint) mely cashpool kötelezettséget is tartalmazott 592 millió forint összegben.

2019. december 31-én	Könyv szerinti érték (millió Ft)	Kölcsönt felvevő	Pénznem	Effektív kamatláb	Fix / változó
	1 703	DT AG	HUF	0,00 %	változó
	3 790	DT AG	EUR	0,00 %	változó
	(1 930)	DT AG	USD	1,82 %	változó
1 éven belül esedékes	3 563

2018. december 31-én	Könyv szerinti érték (millió Ft)	Kölcsönt felvevő	Pénznem	Effektív kamatláb	Fix / változó
	6 249	DT AG	HUF	0,00 %	változó
	923	DT AG	EUR	0,00 %	változó
	(592)	DT AG	USD	2,46 %	változó
1 éven belül esedékes	6 580

(f) Az értékesíthető pénzügyi eszközök részvényekben meglévő, nem jelentős befektetéseket tartalmaznak.

(g) 2016-ban a Magyar Telekom Nyrt. a digitális hálózatok országos fejlesztésére kiírt pályázat első és második (Magyarország nyugati és keleti részét érintő) körének eredményeként 12,2 milliárd forintnyi európai uniós forrást nyert el Csoport szinten legalább 30 Mbps sebességű

vezetékes hálózat fejlesztésére. Az uniós finanszírozási szerződés feltételeinek megfelelően a Társaság végrehajtotta a beruházásokat,.Az e

befektetéshez kapcsolódó, pénzügyileg el nem rendezett támogatást követelésként mutatjuk be. Lásd még a 14.

(h) A szerződéses eszközök hosszú lejáratú részével kapcsolatos információk külön soron kerültek 2019-ben bemutatásra. (lásd 1.3 megjegyzés)

4.3 Pénzügyi kötelezettségek – számviteli politikák

A pénzügyi kötelezettségeket a Csoport kétféleképpen értékeli:

▪ amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek,

▪ eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek.

A Csoport nem élt a kategóriák közötti átsorolás lehetőségével, illetve ezt nem is tervezi a jövőre nézve. Mindkét kategóriába tartozó pénzügyi kötelezettségek valós értéken kerülnek a könyvekbe, későbbi értékelésük viszont eltérő (lásd lejjebb). A mérlegből akkor vezetünk ki egy pénzügyi kötelezettséget (illetve annak egy részét), amikor rendezésre került – azaz a szerződéses kötelezettséget kiegyenlítettük, elengedték, vagy már nem érvényesíthető.

4.3.1 Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek

Az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek kategória minden olyan pénzügyi kötelezettséget tartalmaz, amely nem került besorolásra az „eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek” kategóriájába.

(a) Hitelek és egyéb pénzügyi kötelezettségek

A hiteleket és egyéb pénzügyi kötelezettségeket felvételükkor a tranzakciós költségekkel csökkentett valós értéken ismerjük el. A későbbi időszakokban az effektív kamatláb módszerrel meghatározott amortizált bekerülési értéken szerepelnek. Az effektív kamatot a kötelezettség futamideje alatt az eredménykimutatásban (Kamatköltség) számoljuk el.

(b) Szállítók és egyéb kötelezettségek

A szállítókat és egyéb kötelezettségeket (beleértve az elhatárolásokat) bekerüléskor valós értéken ismerjük el. A későbbi időszakokban az

effektív kamatláb módszerével meghatározott amortizált bekerülési értéken szerepelnek.

4.3.2 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

A Csoportnak jelenleg nem áll szándékában a nem származékos pénzügyi instrumentumokat valós értéken értékelni, így csak a származékos pénzügyi instrumentumokat soroljuk ebbe a kategóriába. Ugyanakkor a Csoport, mint felvásárló által, az IFRS 3 hatálya alá tartozó üzleti kombináció keretében a mérlegben kimutatott függő vételárat valós értéken értékeljük.

A Csoport nem alkalmazza a fedezeti számviteli elszámolást, így az összes származékos termék az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába tartozik.

A származékos termékeket bekerüléskor a szerződés megkötésének napján érvényes valós értéken értékeljük, és a későbbi átértékelések során is a valós értékelést használjuk. A Csoport nem alkalmazza a fedezeti elszámolást a származékos pénzügyi instrumentumaira, ezért minden nyereséget és veszteséget az eredménykimutatásban számol el (Egyéb pénzügyi költségek – nettó).

4.4 Pénzügyi kötelezettségek a pénzügyi helyzet kimutatásban

4.4.1 Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben

A kapcsolt vállalkozásokkal szembeni pénzügyi kötelezettségek a DT csoporttól felvett forint- és euróalapú kölcsönöket foglalják magukban. A Deutsche Telekom International Finance B.V. (DTIF)- tól felvett, euróban fennálló kölcsönök esetében a tőke és a kamatok összegére devizás kamatcsereügyleteket kötöttünk a DT AG-vel, így a Magyar Telekom kitettsége valójában forintban marad. A kölcsönöket és a rájuk kötött csereügyleteket bruttó módon számoljuk el és mutatjuk ki.

További információkért lást a 32.1.1 megjegyzést.

A lenti táblázat a 2019. és 2018. december 31-én a Deutsche Telekom Csoport tagjaival szemben fennálló pénzügyi kötelezettségeket

mutatja.

2019. december 31-én

Könyv szerinti érték

(millió Ft)

Kölcsönt nyújtó

Pénznem

Effektív kamatláb (%)

Fix /

változó

Lejárat

Eredeti

futamidő

(a)

41 315

DT AG

EUR

0,14

fix

2020. január

0 év

35 000

DT AG

HUF

3,83

fix

2020. június

5 év

1 éven belül esedékes

76 315

Elhatárolt kamat

3 221

Egyéb pénzügyi kötelezettség

637

Derivatívák

320

1 éven belül esedékes összesen

80 493

43 081

DTIF

EUR

1,99

fix

2021. január

6 év

45 510

DTIF

EUR

1,60

fix

2021. július

5 év

39 662

DT AG

EUR

0,49

változó

2024. május

5 év

1 éven túl esedékes

128 253

Derivatívák

1 570

1 éven túl esedékes összesen

129 823

(a) 2020 januárjában lejárt hitelt szintén a DT refinanszírozta hosszú lejáratú hitellel.

2019. december 31-én a rövid lejáratú kötelezettségek összege 65 012 millió forinttal meghaladta a forgóeszközök értékét, elsősorban a működő tőke és a napi folyamatos működés finanszírozására a DT AG-től felvett rövid lejáratú hitelkonstrukciók miatt. A vezetés úgy ítéli meg, hogy a rövid lejáratú kötelezettségek - hasonlóan a megelőző évekhez -refinanszírozásra kerülnek a DT AG által. A finanszírozási szükségletet a működési cash flow, valamint harmadik feles hitelkeretmegállapodások is fedezni tudják. (Lásd 5.1.3 megjegyzést.)

2018. december 31-én

Könyv

szerinti érték (millió Ft)

Kölcsönt nyújtó

Pénznem

Effektív kamatláb (%)

Fix /

változó

Lejárat

Eredeti

futamidő

35 000

DT AG

HUF

5,89

fix

2019. március

5 év

20 000

DT AG

HUF

4,98

fix

2019. június

5 év

50 000

DT AG

HUF

4,33

fix

2019. október

5 év

1 éven belül esedékes

105 000

Elhatárolt kamat

5 872

Egyéb pénzügyi kötelezettség

185

Derivatívák

1 éven belül esedékes összesen

111 144

35 000

DT AG

HUF

3,83

fix

2020. június

5 év

42 013

DTIF

EUR

1,99

fix

2021. január

6 év

45 811

DTIF

EUR

1,60

fix

2021. július

5 év

1 éven túl esedékes

122 824

Derivatívák

525

1 éven túl esedékes összesen

123 349

A 2018-ban lejárt hiteleket teljes egészében a DT refinanszírozta a Magyar Telekom tényleges pénzügyi szükséglete függvényében.

Az alábbi táblázat a kapcsolt vállalkozásoktól felvett kölcsönök könyv szerinti értékét és valós értékét mutatja be:

millió Ft	2018.		2019.
december 31-én
	Könyv szerinti érték	Valós érték	Könyv szerinti érték	Valós érték
HUF-alapú bankhitelek
Fix kamatozású	140 000	147 860	35 000	35 000
Változó kamatozású	-	-	-	-
	140 000	147 860	35 000	35 000
EUR-alapú bankhitelek
Fix kamatozású	87 824	93 552	000 000	000 250
Változó kamatozású	-	-	39 662	41 173
	87 824	93 552	169 568	175 423
USD-alapú bankhitelek
Fix kamatozású	-	-	-	-
Változó kamatozású	-	-	-	-
	-	-	-	-
Elhatárolt kamat	5 872	5 872	3 221	3 221
Egyéb pénzügyi kötelezettség	185	185	637	637
Derivatívák	612	612	1 890	1 890
Kapcsolt vállalkozásokkal szembeni pénzügyi
kötelezettségek összesen	234 493	247 896	210 316	216 171

A kapcsolt vállalkozásoktól felvett hitelek kamatlábának súlyozott átlaga 2019-ben 1,55% volt (2018-ban 3,57%). A piaci kamatlábak csökkenése a fix kamatozású kötelezettségek valós értékének növekedését eredményezi.

A kapcsolt féllel szembeni derivatívák a DT AG-vel bonyolított devizás kamatcsere- és forwardügyletek értékét tartalmazzák. Ezek célja az euróalapú hitelek miatti árfolyamkitettség csökkentése, valamint a tervezett jövőbeli devizás kifizetések fedezése.

A kapcsolt vállalkozásoktól felvett hitelek kapcsán sem fizetési késedelem, sem szerződésszegés nem merült föl.

4.4.2 Egyéb pénzügyi kötelezettségek

4.4.2.1 Egyéb pénzügyi kötelezettségek - egyenlegek

Az alábbi táblázatok mutatják az egyéb pénzügyi kötelezettségek éven belüli és éven túli egyenlegeinek összetételét.

millió Ft		2018.	2019.
december 31-én
Éves frekvenciadíj kötelezettség	(a)	3 722	3 755
Vevői túlfizetések		1 327	1 324
Pénzügyi lízingkötelezettség	(b)	694	-
Függő vételárból származó kötelezettség	(c)	178	124
Egyéb		3 307	3 430
Egyéb rövid lejáratú pénzügyi kötelezettség összesen		9 228	8 633
Éves frekvenciadíj kötelezettség	(a)	42 392	38 989
Pénzügyi lízingkötelezettség	(b)	3 132	-
Függő vételárból származó kötelezettség	(c)	530	415
Egyéb		1 865	1 401
Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettség összesen		47 919	40 805

Az Egyéb pénzügyi kötelezettségek kapcsán sem fizetési késedelem, sem szerződésszegés nem merült föl.

(a) Éves frekvenciadíj-kötelezettség

A különféle frekcenciasávok használatára vonatkozó, a Magyar Telekom Nyrt. és az NMHHszabályozó hatóság között kötött Hatósági szerződések általában egyszeri díj és éves fizetést írnak elő. Abban az esetben, ha a megállapodások elegendő alapot biztosítanak a magyar frekvenciaengedélyekhez kapcsolódó jövőbeni éves díjak megbízható becsléséhez, a fizetendő éves díjak jelenértéke a licencek könyv szerinti értékének részeként kerül kimutatásra, mint immateriális eszköz a kapcsolódó rövid és hosszúlejáratú pénzügyi kötelezettségekkel együttesen.

(b) Pénzügyi lízingkötelezettség

Az IFRS16 új standard szerinti lízingkötelezettségek a 2019-es mérlegben külön kerültek bemutatásra, míg az IAS17 szerinti pénzügyi lízingkötelezettségeket 2018-ban az Egyéb pénzügyi kötelezettségek részeként mutattuk be. A lízingbevétellel kapcsolatos részleteket lásd a

17.2.2 megjegyzésben.

A függő vételárból származó kötelezettségeket a Magyar Telekom az IFRS 3 szerinti üzleti kombinációkban felvásárlóként vette föl a könyveiben. Ezek eredménnyel szemben valós értéken kerülnek értékelésre.

4.4.2.2 Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele / törlesztése

A banki hitelekhez és a kapcsolt felekkel szemben fennálló kölcsönökhöz kapcsolódó bejövő pénzmozgásokat és kifizetéseket a Cash-flow kimutatás Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele / törlesztése sor tartalmazza.

4.4.2.3 További közzétételek a pénzügyi tevékenységekből eredő kötelezettségek változásairól

Az alábbi táblázat tartalmazza a nettó adósságállományban bekövetkezett változásokat a Konszolidált cash-flow kimutatásra gyakorolt hatásaival együtt, hogy a pénzügyi kimutatások felhasználói a pénzügyi tevékenységből eredő kötelezettségek változásait értékelhessék.

További pénzmozgással nem járó pénzügyi kötelezettségek a jellemzően euróban denominált pénzügyi kötelezettségek árfolyam változását, valamint azokat a tranzakciókat tartalmazzák, amelyekben a jövőbeli cash flow-kat az éves díjkötelezettségek (pl. frekvencia díjak és i lízingek) jelenértékén ismerjük el.

millió Ft

Nyitó- egyenleg

IFRS 16 első

Üzleti

tevékeny-

További pénzmoz-

Befektetési tevékeny-

Pénzügyi tevékenységből származó cash flow-t érintő változások

Záró-egyenleg

2019.

január 1.

alkalmazásának hatása

Pénzesz- közök

változása

ségből származó

cash flow-t

érintő változások

gással nem járó

pénzügyi kötelezett- ségek

ségből származó

cash flow-t

érintő változások

Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele

Pénzügyi kötelezettségek

kifizetésére fordított összegek

Egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított

összegek

Egyéb

2019.

december 31.

Kapcsolt vállalkozásoktól felvett hitelek 233 881		(11 219)	11 932		179 298	(205 466)		208 426
Derivatívák kapcsolt féllel szemben 612			3 048	(1 770)				1 890
Frekvenciadíj kötelezettség 46 115		(2 331)	2 359				(3 399)	42 744
Pénzügyi lízingkötelezettség 3 826	103 388	(5 557)	23 024				(12 684)	111 997
Vevői túlfizetések 1 327		(3)						1 324

Függő vételárból származó kötelezettségek 708 11 (180) 539

Egyéb pénzügyi kötelezettségek 5 171 109 2 028 (2 477) 4 831

- Pénzeszközök (7 204) (6 194) (13 398)

- Egyéb rövidlejáratú pénzügyi eszközök (11 631) 3 294 (7 151) 3 475 3 017 (8 996)

Nettó adósságállomány 272 805 103 388 (6 194) (00 000) 00 000 0 000 182 315 (205 466) (18 560) - 349 357

Saját részvény visszavásárlására fordított összegek

Részvényeseknek és nem irányító részvénytulajdonosoknak fizetett osztalék (29 723)

Pénzügyi tevékenységre fordított nettó cash-flow (71 436)

millió Ft

Nyitó- egyenleg

Pénzesz-

Üzleti

tevékeny-

További pénzmoz-

Befektetési tevékeny-

Pénzügyi tevékenységből származó cash flow-t érintő változások

Záró- egyenleg

2018.

január 1.

közök változása

ségből

származó cash flow-t érintő

változások

gással nem járó pénzügyi kötelezett-

ségek

ségből

származó cash flow-t érintő

változások

Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele

Pénzügyi

kötelezettségek kifizetésére fordított

összegek

Egyéb pénzügyi

kötelezettségek kifizetésére fordított

összegek

Egyéb

2018.

december 31.

Kapcsolt vállalkozásoktól felvett hitelek	261 225		(12 113)	15 163		72 953	(103 347)			233 881
Derivatívák kapcsolt féllel szemben	5 612			(3 651)	(1 349)					612
Frekvenciadíj-kötelezettség	45 214		(2 604)	6 924				(3 419)		46 115
Pénzügyi lízingkötelezettség	4 173			430				(777)		3 826
Vevői túlfizetések Függő vételárból származó kötelezettségek	1 110 -		217	708						1 327 708
Egyéb pénzügyi kötelezettségek	5 868		(572)	1 667				(1 792)		5 171
- Pénzeszközök	(5 399)	(1 805)								(7 204)
- Egyéb rövidlejáratú pénzügyi eszközök	(8 162)		602	(1 304)	3 813	(6 580)				(11 631)
Nettó adósságállomány	309 641	(1 805)	(00 000)	00 000	0 000	66 373	(103 347)	(5 988)	-	272 805

Saját részvény visszavásárlására fordított összegek (1 822)

Részvényeseknek és nem irányító részvénytulajdonosoknak fizetett osztalék (29 547)

Pénzügyi tevékenységre fordított nettó cash-flow (74 331)

4.4.3 Kötelezettségek szállítók felé

millió Ft	2018.	2019.
december 31-én
Kötelezettségek a DT Csoport tagvállalatai felé	11 119	12 060
Kötelezettségek társult és közös vezetésű vállalkozások felé	451	351
Egyéb szállítói kötelezettségek	163 742	142 637
	175 312	155 048

4.5 Pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó további közzétételek

4.5.1 Pénzügyi eszközök és kötelezettségek kategóriái

A Csoport a valós értékelési elveket olyan valósérték-hierarchiába rendezi, amely az értékelési elvekben használt alapadatok jelentőségét tükrözi. A valósérték-hierarchia alábbi szintjeit különböztetjük meg:

▪ azonos eszközök vagy kötelezettségek aktív piacon jegyzett (nem módosított) árfolyama (1. szint);

▪ olyan alapadat, mely nem az 1. szinten megjelenő, tőzsdén jegyzett árfolyam, viszont abból közvetlenül vagy közvetve megállapítható (2. szint); és

▪ olyan alapadat, mely nem piacon megfigyelhető információn alapul (3. szint).

A valósérték-hierarchia szintje a valós értékeléshez szükséges legalacsonyabb szintű alapadat alapján kerül meghatározásra. Egy alapadat jelentőségét annak egészét tekintve, a valós értékelés alapján értékeljük. Az első alkalmazáskor a könyv szerinti értékekben nem volt az IFRS 9-re való áttérésből adódó érték-változás. Az átsorolás kapcsán a beszámolási időszakban sem valósérték nyereség, sem veszteség nem került sem az eredményben, sem az egyéb átfogó eredményben elszámolásra.

Nem volt átsorolás az 1. és 2. szintű besorolású pénzügyi instrumentumok között.

A pénzügyi eszközök és a pénzügyi kötelezettségek többségét amortizált bekerülési értéken értékeljük, de ezek valós értékét is bemutatjuk. Ezeknek az eszközöknek és kötelezettségeknek a valós értéke 3. szintű információk alapján került meghatározásra. Az aktív piacon nem jegyzett pénzügyi instrumentumok valós értéke értékelési technikákkal, jellemzően diszkontált cash flow módszer alakalmazásával kerül meghatározásra. A becsült pénzáramok az adott szerződéseken alapulnak, míg a diszkontrátákat a vonatkozó lejáratok és pénznemek (BUBOR, BIRS, EURIBOR, EUR swap görbék) segítségével határozzuk meg. A pénznemátváltás központi bankok (lehetőleg a Magyar Nemzeti Bank) árfolyamai alapján történik. A Csoport nem rendelkezik olyan valós értéken értékelt eszközzel vagy kötelezettséggel, amelynek valós értéke 3. szintű információk alapján került meghatározásra, kivéve a függő vétalárból származó kötelezettségeket.

A derivatív eszközök és kötelezettségek valós értéke 2. szintű információk alapján kerül meghatározásra. Az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt tőkeinstrumentumok valós értéke 1. szintű információk alapján kerül meghatározásra.

Az alábbi táblázatok a Csoport pénzügyi eszközei és kötelezettségei 2018. és 2019. december 31-i állományának könyv szerinti, valamint valós értékét mutatják.

4.5.1.1 Pénzügyi eszközök – Könyv szerinti és valós érték

2019. december 31. millió Ft	Pénzügyi eszközök
2019. december 31. millió Ft	Amortizált bekerülési értéken	FVOCI (1. szint)	FVTPL (2. szint)	Könyv szerinti érték	Valós érték
Pénzeszközök	13 398	-	-	13 398	13 398
Bankbetétek, eredeti lejárat > 3 hónap	-	-	-	-	-
Cashpool	3 563	-	-	3 563	3 563
Éven belüli vevőkövetelések	170 503	-	-	170 503	170 503
Éven túli vevőkövetelések	17 448	-	-	17 448	18 540
Dolgozói kölcsönök	1 026	-	-	1 026	1 109
Származékos pénzügyi eszközök kapcsolt vállalkozásokkal szemben	-	-	2 909	2 909	2 909
Pénzügyi lízingkövetelések	1 346	-	-	1 346	1 122
Tőkeinstrumentumok	-	711	-	711	711
Egyéb rövid lejáratú követelések	4 686	-	-	4 686	4 686
Egyéb hosszú lejáratú követelések	348	-	-	348	310
Összesen	212 318	711	2 909	215 938	216 851

2018. december 31. millió Ft		Pénzügyi eszközök
2018. december 31. millió Ft	Amortizált bekerülési értéken	FVOCI (1. szint)	FVTPL (2. szint)	FVTPL (3. szint)	Összesen	Valós érték
Pénzeszközök	7 204	-	-	-	7 204	7 204
Bankbetétek, eredeti lejárat > 3 hónap	3 915	-	-	-	3 915	3 915
Cashpool	6 580	-	-	-	6 580	6 580
Éven belüli vevőkövetelések	165 271	-	-	-	165 271	165 271
Éven túli vevőkövetelések	18 056	-	-	-	18 056	19 133
Dolgozói kölcsönök	706	-	748	-	1 454	1 524
Származékos pénzügyi eszközök kapcsolt vállalkozásokkal szemben	-	-	1 026	-	1 026	1 026
Pénzügyi lízingkövetelések	358	-	-	-	358	467
Tőkeinstrumentumok	-	544	-	-	544	544
Egyéb rövid lejáratú követelések	731	-	-	-	731	731
Egyéb hosszú lejáratú követelések	392	-	-	-	392	325
Összesen	203 213	544	1 774	-	205 531	206 720

2019-ben a szerződéses eszközök és kötelezettségek külön soron kerültek bemutatásra. (lásd 1.3 megjegyzés)

A kölcsönök és követelések amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre, míg a kereskedelmi célú részvénybefektetések valós értéken.

Az FVTPL eszközök a derivatív pénzügyi instrumentumokat tartalmazzák, melyek valós értékét a diszkontált cashflow módszerrel állapítjuk meg. A kalkulációt a Magyar Telekom pénzpiaci hozamgörbék, bázis swap pontok, és a jelentendő időszak utolsó napján, a Reuters

adatbázisában közzétett azonnali árfolyamok alapján készítette. A várható jövőbeli pénzáramok jelenértékét pénzpiaci hozamgörbék, bázis swap pontok segítségével a fordulónapra diszkontáltuk, majd azonnali árfolyamon átváltottuk forintra. A követelés és a kötelezettség forintosított jelenértéke közti különbséget számoljuk el követelésként vagy kötelezettségként.

A rövid lejáratú amortizált bekerülési értéken értékelt eszközök könyv szerinti értéke megközelíti a valós értéküket.

Az egyéb átfogó eredményben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök nem jelentős részvénybefektetéseket tartalmaznak, amelyek valós értéken vannak nyilvántartva, a észak-macedón tőzsdén jegyzett aktuális árfolyamon.

4.5.1.2 Pénzügyi kötelezettségek – Könyv szerinti és valós érték

2019. december 31. Könyv szerinti érték

Összesen Valós érték

millió Ft Amortizált

bekerülési értéken

FVTPL

(2. szint)

FVTPL

(3. szint)

kapcsolt vállalkozásokkal szemben Kötelezettségek szállítók felé	155 048	- -		155 048	155 048
Frekvenciadíj kötelezettség	42 744	- -		42 744	51 914
Pénzügyi lízingkötelezettség	111 997	- -		111 997	125 163
........................................................................................... Vevői túlfizetések	1 324	-	-	1 324	1 324
Függő vételár kötelezettség	-	-	539	539	539
Egyéb rövid lejáratú kötelezettség	3 430	-	-	3 430	3 430
Egyéb hosszú lejáratú kötelezettség	1 401	-	-	1 401	1 461
Összesen	524 370	1 890	539	526 799	555 050

Pénzügyi kötelezettségek

208 426 1 890 - 210 316 216 171

2018. december 31. Könyv szerinti érték

Összesen Valós érték

millió Ft Amortizált

bekerülési értéken

FVTPL

(2. szint)

FVTPL

(3. szint)

kapcsolt vállalkozásokkal szemben
Kötelezettségek szállítók felé	175 312	- -		175 312	175 312
Frekvenciadíj-kötelezettség	46 114	- -		46 114	52 845
Pénzügyi lízingkötelezettség	3 826	- -		3 826	7 119
........................................................................................... Vevői túlfizetések	1 327	-	-	1 327	1 327
Függő vételár kötelezettség	-	-	708	708	708
Egyéb rövid lejáratú kötelezettség	3 307	-	-	3 307	3 307
Egyéb hosszú lejáratú kötelezettség	1 865	-	-	1 865	1 865
Összesen	465 632	612	708	466 952	490 399

Pénzügyi kötelezettségek

233 881 612 - 234 493 247 896

A származékos pénzügyi kötelezettségek és egy üzleti kombináció függő vételára valós értéken van a mérlegben, míg az összes egyéb pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értéken kerül értékelésre.

A pénzügyi kötelezettségek valós értékéről további információk a 4.4.1 és 4.4.2 megjegyzésben is találhatók.

A rövid lejáratú amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értéke megközelíti a valós értéküket.

Az FVTPL kötelezettségek közé a derivatív pénzügyi instrumentumokat soroljuk, melyek valós értékét az FVTPL eszközökhöz hasonlóan, a

4.5.1.1 megjegyzésben leírt módon határozzuk meg, illetve üzleti kombinációból származó függő vételárat, melynek valós értékét a diszkontált cash flow módszerrel határozzuk meg.

4.5.1.3 A 3. szintű információk alapján meghatározott valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

Az egyetlen valós értéken értékelt pénzügyi instrumentum, amelynek valós értéke 3. szintű információk alapján kerül meghatározásra, a függő vételár kötelezettség. Az alábbi táblázat ezeknek a kötelezettségeknek a mozgását tartalmazza.

millió Ft	2018.	2019.
Január 1-i nyitóegyenleg	-	708
Üzleti kombináció miatti növekedés	450	-
Eszközvásárlás miatti növekedés	250	-
Tárgyidőszaki átértékelés (nyeresége)/vesztesége	-	-
- eredményben (nettó pénzügyi eredmény) elszámolva	8	11
- egyéb átfogó eredményben elszámolva	-	-
Fizetés	-	(180)
December 31-i záróegyenleg	708	539

4.5.2 A pénzügyi instrumentumok kategóriák szerinti nettó nyeresége/vesztesége

Az alábbi táblázatok mutatják be a pénzügyi instrumentumok kategóriák szerinti 2019 és 2018. évi nettó nyereségét/veszteségét.

2019

millió Ft

Kamat

Követő értékelés alapján

Kivezetés

miatt

Fizetett

díjak

Nettó nyereség/ (veszteség)

Valós érték- változás

Pénznem- átváltás

Értékvesztés miatti veszteség

Tőkeinstumentumok (1. szint)

137

Adósság instrumentumok (2. szint)

Pénzügyi eszközök amortizált bekerülési értéken

318

(153)

(9 054)

(4 720)

(13 609)

Pénzügyi kötelezettségek amortizált bekerülési értéken

(14 034)

(7 074)

(39)

(21 147)

FVTPL pénzügyi

instrumentumok (2. szint)

606

840

1 446

FVTPL pénzügyi

instrumentumok (3. szint)

(11)

Pénzügyi instrumentumok nettó nyeresége/vesztesége

(13 716)

732

(7 227)

(9 054)

840

(4 759)

(33 184)

2018 millió Ft	Kamat	Követő értékelés alapján			Kivezetés miatt	Fizetett díjak	Nettó nyereség/ (veszteség)
	Valós érték- változás		Pénznem- átváltás	Értékvesztés miatti veszteség
Tőkeinstumentumok (1. szint)	-	219	-	-	-	-	219
Adósság instrumentumok (2. szint)	-	38	-	-	-	-	38
Pénzügyi eszközök amortizált bekerülési értéken	276	-	79	(9 496)	-	(4 375)	(13 516)
Pénzügyi kötelezettségek amortizált bekerülési értéken	(12 062)	-	(6 042)	-	-	(33)	(18 137)
FVTPL pénzügyi instrumentumok (2. szint)	-	3 048	-	-	2 236	-	5 284
FVTPL pénzügyi instrumentumok (3. szint)	-	(8)	-	-	-	-	(8)
Pénzügyi instrumentumok nettó nyeresége/vesztesége	(11 786)	3 297	(5 963)	(9 496)	2 236	(4 408)	(26 120)

A fenti táblázatok az összegeket aktivált hitelköltségek nélkül mutatják (lásd 24. megjegyzést).

Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök esetében az értékvesztés miatti veszteség minden, a vevők fizetésképtelenségével kapcsolatban felmerült és várhatóan felmerülő költséget tartalmaz. A leírást, illetve faktorálást megelőzően a követelésekre azok megtérülő értékéig értékvesztést számolunk el egy követelés-értékvesztési számla beiktatásával, aminek eredményeképp az adott követelésleírás vagy faktorálás nem jár kivezetés miatti nyereséggel vagy veszteséggel.

4.5.3 Pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek nettósítása

Minden a Csoport és partnerei (jellemzően roaming és összekapcsolási partnerek) között fennálló kikényszeríthető nettósítási keretszerződésből eredő pénzügyi eszköz és pénzügyi kötelezettség esetében lehetőség van az adott vevőkövetelésnél vagy szállítói kötelezettségnél nettó kiegyenlítésre.

Az alábbi követelések és szállítói tartozások esnek nettósítási szerződések hatálya alá, és kerültek a mérlegben nettó módon bemutatásra.

millió Ft	2018. január 1.		2018. december 31.			2019. december 31.
	Vevőkövet elések és egyéb eszközök	Kötelezett ségek szállítók felé		Vevőkövete lések és egyéb eszközök	Köteleze ttségek szállítók felé		Vevőkövet elések és egyéb eszközök	Kötelezet tségek szállítók felé
Az elismert pénzügyi instrumentumok bruttó összege *	142 625	138 451		167 267	177 308		172 767	157 312
Pénzügyi instrumentumok bruttó összegének nettózása	(3 005)	(3 005)		(1 996)	(1 996)		(2 264)	(2 264)
A mérlegben kimutatott elismert pénzügyi instrumentumok nettózott összege*	139 620	135 446		165 271	175 312		170 503	155 048

*Lásd az 1.3 megjegyzést.

4.5.4 Egyéb információk a pénzügyi instrumentumokról

A Magyar Telekom ki van téve annak a kockázatnak, hogy 2019. december 31-i névértéken 14,7 milliárd Ft (2018-ban: 14,1 milliárd forint) garanciát hívjanak le tőle. 2019-ben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság résztvevőként nyilvántartásba vette a Magyar Telekomot az 5G és mobil szélessávú szolgáltatásokhoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultságok tárgyában kiírt árverésre, melyhez kapcsolódóan további garanciák kibocsátása vált szükségessé. Ezeket a garanciákat bankok adták a Magyar Telekom nevében a Társaság bizonyos szerződéses kötelezettségeinek biztosítékaként. A Társaság eddig eleget tett szerződéses kötelezettségeinek, valamint ezt tervezi a jövőre nézve is. Következésképp nem került sor ilyen jellegű jelentős garanciák lehívására sem 2019-ben, sem 2018-ban, és várhatóan a jövőben sem fog erre sor kerülni.

A pénzügyi eszközök vagy kötelezettségek között nem történt átsorolás másik pénzügyi instrumentum kategóriába. Nem történt olyan pénzügyi eszközátadás, amely ne felelt volna meg a kivezetés feltételének.

A Csoportnak nem voltak többszörösen beágyazott származékos termékeket tartalmazó, összetett pénzügyi instrumentumai.

5 PÉNZÜGYI KOCKÁZAT KEZELÉSE

5.1 Pénzügyi kockázati tényezők

A Magyar Telekom elsősorban pénzügyi instrumentumaiból eredő hitelezési kockázatnak van kitéve. A Csoport továbbá az árfolyamok, a kamatok, és a Csoport eszközeinek illetve kötelezettségeinek valós értékét és/vagy cashflow-it befolyásoló piaci árak mozgásából eredő pénzügyi kockázatnak van kitéve.

A pénzügyi kockázatok kezelésének célja, hogy csökkentse ezeket a kockázatokat folyamatos operatív és pénzügyi tevékenységeken keresztül. Ennek érdekében a kockázat mértékétől függően különböző származékos és nem származékos fedezeti eszközöket használunk. A Magyar Telekom kizárólag a Csoport cashflow-ját érintő kockázatokat fedezi, a valós érték kockázatokat nem. Származékos ügyleteket kizárólag fedezeti célokkal használ, nem kereskedelmi, vagy spekulatív célokkal. A partnerkockázatok csökkentése érdekében a fedezeti ügyleteket vezető magyar és nemzetközi pénzintézetekkel vagy a Deutsche Telekommal bonyolítjuk. Azonban a fedezeti elszámolást nem alkalmazzuk ezekre a tranzakciókra, mivel ezek nem felelnek meg az IFRS 9-ben előírt valamennyi kritériumnak.

A kockázatok részletes leírását, azok kezelését, illetve az érzékenységi vizsgálatokat alább mutatjuk be. Az érzékenységi vizsgálatok a kockázati tényezők lehetséges változásai alapján az adózás előtti eredményre gyakorolt potenciális hatásokat mutatják be. Ezek a hatások a jelentési időszakra vonatkozóan egy körülbelül 25%-os átlagos adórátával adóznának, tehát az adózott eredményre való hatás az adózás előtti eredményre való hatás 75%-a lenne olyan években, melyek mentesek a jelentős egyszeri le nem vonható adózás előtti hatásoktól és az adórendszerben bekövetkező jelentős változásoktól. A bemutatott lehetséges (adóval csökkentett) hatások a csoport tőkéjére is ugyanakkora hatással lennének.

Ezen kockázati tényezőkben nem következett be jelentősebb változás az előző évhez képest.

5.1.1 Piaci kockázat

Piaci kockázatról akkor beszélünk, amikor egy pénzügyi eszköz valós értéke vagy jövőbeni cashflow-jának értéke a piaci árak változásának következtében megváltozik. A piaci kockázatnak három típusa van:

▪ árfolyamkockázat;

▪ kamatkockázat;

▪ árkockázat.

A Magyar Telekom pénzügyi stratégiájának alapjait minden évben az Igazgatóság határozza meg. A Csoport stratégiája a központosított finanszírozásra épül, rövid- és középtávú, illetve fix és változó kamatozású hitelek kombinációjának felhasználásával. Az Igazgatóság két eladósodási mutatót hagyott jóvá, amelyek teljesülését éves szinten ellenőrzi. 2019 végén a Csoport mindkét mutató értékét teljesítette; az EBITDA-hoz mért Összes Adósság mutató értéke 2019-ben 1,69, (2018-ban 1,52 volt) a jóváhagyott maximum 2,8, a nettó pénzügyi eredményhez viszonyított EBITDA értéke 2019-ben 9,14, (2018-ban 10,81 volt) a jóváhagyott minimum 3,0. A Csoport Treasury felelős a finanszírozási politika végrehajtásáért és a folyamatos kockázatkezelésért. A deviza-, likviditás-, és partnerkockázat-kezelés irányelveit a Csoport Treasury határozza meg és ellenőrzi.

A Magyar Telekom esetében a kamatlábak és devizaárfolyamok változásából eredő piaci kockázat a kamatozó eszköz- és adósságállománnyal, valamint a várható tranzakciókkal kapcsolatos. Mivel a magyar társaságok bevételeinek és kiadásainak döntő része

forintban keletkezik, a Magyar Telekom magyarországi társaságainak funkcionális elszámolási pénzneme a magyar forint, így a Magyar Telekom célja, hogy pénzügyi kockázatát forintban mérve minimalizálja.

A piaci kockázatok bemutatásához érzékenységvizsgálatot is készítettünk, ami a kockázati tényezők feltételezett változásainak az adózás előtti eredményre gyakorolt hatását mutatja be. Ezek a feltételezett változások úgy lettek megállapítva, hogy a kapcsolódó kockázati tényezők reálisan feltételezhető változását mutassák. A vizsgált időszakban ezek a hatások úgy kerülnek meghatározásra, hogy a különböző kockázati tényezők feltételezett változását viszonyítjuk a pénzügyi eszközök mérleg-fordulónapi egyenlegéhez az utolsó (2019-es) és a megelőző (2018- as) beszámolási időszakra vonatkozóan. A mérleg-fordulónapi egyenleg általában az egész évre jellemző egyenleg, ezért a hatások számszerűsítése ezek alapján történik. Az érzékenységvizsgálat módszertana és feltételrendszere nem változott jelentősen az előző beszámolási időszakhoz viszonyítva. A még mindig volatilis nemzetközi tőke és értékpapírpiacok miatt a devizaárfolyamok és kamatlábak nagyobb ingadozása is lehetséges.

5.1.1.1 Árfolyamkockázat

Árfolyamkockázatról akkor beszélünk, amikor egy pénzügyi eszköz valós értéke vagy jövőbeni cashflow-jának értéke a devizaátváltási árfolyamok változásának következtében ingadozik. Árfolyamkockázat elsődlegesen olyan pénzügyi eszközökhöz kapcsolódik, amelyek nem a funkcionális pénznemben vannak nyilvántartva; a konszolidáció során végzett átváltásból eredő különbözeteket nem kell figyelembe venni. Releváns kockázati tényezőt jelent általánosságban valamennyi nem funkcionális deviza árfolyama, ha a Magyar Telekom rendelkezik ezen devizában denominált pénzügyi instrumentumokkal.

Annak érdekében, hogy a Csoport kezelje devizában denominált instrumentumain az árfolyam kockázati kitettséget, az elmúlt években a Magyar Telekom minimalizálta devizában fennálló kölcsöneinek állományát, illetve származékos ügyletekkel fedezte azokat az árfolyamkockázat jelentős csökkentése végett.

(a) DTIF hitelekhez és kapcsolódó DT AG-s kamatcsere ügyletekhez köthető árfolyamkockázat

A Deutsche Telekom pénzügyi leányvállalatától, a Deutsche Telekom International Finance B.V.-től (DTIF) számos kapcsolt vállalati hitel euróban került felvételre általános célok finanszírozására. A hitel felvételével együtt kétdevizás kamatcsere ügyleteket vagy deviza csereügyleteket köt a Magyar Telekom a Deutsche Telekom AG-val (DT AG), ezzel forintra váltva a hitelekhez kapcsolódó teljes pénzáramlást. Bár a Csoport nem alkalmaz fedezeti elszámolást, a hitel és a fedezeti tranzakciókat együtt vizsgálva az euró-forint árfolyam-ingadozásnak korlátozott a (nettó) hatása az adózás előtti eredményre.

Érzékenységvizsgálat

Az alábbi tálázat az eurónak a magyar forinttal szembeni lehetséges erősödését vagy gyengülését mutatja:

millió Ft	Eredményhatás
	Erősödés	Gyengülés
2019. december 31.
EUR/HUF (10% elmozdulás)
Hitelek	(16 957)	16 957
Kétdevizás kamat- és devizacsere ügyletek	17 550	(17 550)
Nettó hatás	593	(593)
2018. december 31.
EUR/HUF (10% elmozdulás)
Hitelek	(8 782)	8 782
Kétdevizás kamat- és devizacsere ügyletek	9 364	(9 364)
Nettó hatás	582	(582)

(b) Egyéb árfolyamkockázat

A Magyar Telekom további árfolyamkockázata főleg (i) a dél- és kelet-európai leányvállalatok külföldi pénznemben fennálló készpénz állományából és (ii) a nemzetközi telekommunikációs társaságokkal elszámolt bevételekből és kifizetésekből, valamint (iii) a külföldi

pénznemben kötött szállítói szerződésekből ered. A deviza kockázatkezelési politikának megfelelően a Magyar Telekom megfelelő mennyiségű devizát tart a bankszámláin vagy devizát vásárol határidős deviza adásvételi tranzakciók keretében. A szükséges mennyiséget a vevőkövetelések és a rövid lejáratú szállítói tartozások egyenlege alapján határozzuk meg, annak érdekében, hogy az ilyen típusú kötelezettségekből adódó deviza kockázatra legyen elég fedezet. A Csoport devizában denominált kötelezettség állománya (a fenti hitelektől eltekintve) meghaladja a devizában denominált eszközeinek állományát, ennek következtében a funkcionális devizák árfolyamában történő elmozdulás az alábbi hatással lenne a Csoport eredményére.

A fenti kitettség csökkentésére a Magyar Telekom alkalmanként származékos ügyleteket köt. A nyitott rövid futamidejű határidős devizaügyletek valós piaci értéke 0,3 milliárd forint (tartozás) volt 2019. december 31-én (2018-ban: 0,1 milliárd forint tartozás). Ezen devizaügyletek célja, hogy a jövőbeni devizabevételeket meghaladó deviza kifizetésekre fedezetet nyújtsanak.

Érzékenységvizsgálat

Az eurónak a magyar forinttal és a macedón dénárral szembeni lenti táblázatba foglalt mértékű lehetséges erősödése vagy gyengülése hatással let volna a külföldi devizában meghatározott pénzügyi eszközök értékére és az alábbi összegekkel növelte (+) / csökkentette (-) volna a tőkét és az eredményt. Ezen elemzés minden egyéb változó, különösen a kamatlábak, változatlanságát feltételezve készült és figyelmen kívül hagy minden előrejelzett értékesítést és beszerzést. Mivel az eredményre gyakorolt hatás megegyezik a tőkére gyakorolt hatással, így csak előbbi kerül feltüntetésre.

millió Ft	Eredményhatás
	Erősödés	Gyengülés
2019. december 31.
EUR/HUF (10% elmozdulás)
Devizás szállítótartozások, vevőkövetelések és bankbetétek nettó egyenlege	(2 878)	2 878
Kapcsolódó határidős devizaügyletek	231	(231)
Nettó hatás	(2 647)	2 647
USD/HUF (15% elmozdulás)
Devizás szállítótartozások, vevőkövetelések és bankbetétek nettó egyenlege	(289)	289
Kapcsolódó határidős devizaügyletek	-	-
Nettó hatás	(289)	289
EUR/MKD (10% elmozdulás)
Devizás szállítótartozások, vevőkövetelések és bankbetétek nettó egyenlege	194	(194)
Kapcsolódó határidős devizaügyletek	-	-
Nettó hatás	194	(194)
USD/MKD (10% elmozdulás)
Devizás szállítótartozások, vevőkövetelések és bankbetétek nettó egyenlege	26	(26)
Kapcsolódó határidős devizaügyletek	-	-
Nettó hatás	26	(26)

millió Ft	Eredményhatás
	Erősödés	Gyengülés
2018. december 31.
EUR/HUF (10% elmozdulás)
Devizás szállítótartozások, vevőkövetelések és bankbetétek nettó egyenlege	(3 683)	3 683
Kapcsolódó határidős devizaügyletek	1 637	(1 637)
Nettó hatás	(2 046)	2 046
USD/HUF (15% elmozdulás)
Devizás szállítótartozások, vevőkövetelések és bankbetétek nettó egyenlege	(621)	621
Kapcsolódó határidős devizaügyletek	76	(76)
Nettó hatás	(545)	545
EUR/MKD (10% elmozdulás)
Devizás szállítótartozások, vevőkövetelések és bankbetétek nettó egyenlege	166	(166)
Kapcsolódó határidős devizaügyletek	-	-
Nettó hatás	166	(166)
USD/MKD (10% elmozdulás)
Devizás szállítótartozások, vevőkövetelések és bankbetétek nettó egyenlege	11	(11)
Kapcsolódó határidős devizaügyletek	-	-
Nettó hatás	11	(11)

A volatilis nemzetközi tőke- és értékpapír piacok hatására a forint, mint funkcionális deviza az euróval szemben 10 százaléknál is magasabb, az amerikai dollárral szemben 15 százaléknál is magasabb, míg a macedón dénár 10 százaléknál magasabb ingadozása is elképzelhető az euróval és az amerikai dollárral szemben, mivel a rendkívüli piaci körülmények extrém árfolyammozgásokat eredményezhetnek a devizapiacokon.

5.1.1.2 Kamatlábkockázat

A Magyar Telekom a kamatlábak változása miatt is ki van téve a piaci kockázatoknak. Ennek oka, hogy a kamatlábak ingadozása befolyásolja a fix kamatozású instrumentumok valós értékét, továbbá a változó kamatozású instrumentumokon keresztül a cashflow-t.

A nem derivatív fix kamatozású pénzügyi instrumentumok piaci kamatainak a változása csak akkor van hatással az eredményre, ha az instrumentumot valós értéken tartjuk nyilván. A fix kamatozású pénzügyi instrumentumok, melyek amortizált bekerülési értéken vannak nyilvántartva nincsenek kitéve kamat cashflow kockázatnak.

A piaci kamatok változása azon származékos kamat ügyletek (kamat- és devizacsere ügyletek) esetén, melyek nem tartoznak az IFRS 9 által meghatározott fedezeti ügyletek körébe, az Egyéb pénzügyi költségek – nettó sort befolyásolják (Nettó nyereség / veszteség a pénzügyi instrumentumok valós értékre történő átértékeléséből).

A piaci kamatok változása a nem derivatív, változó kamatozású pénzügyi instrumentumok kamat bevételeit/költségeit befolyásolja,

amennyiben ezen kamatfizetéseket nem fedezzük kamatkockázat csökkentésére irányuló cashflow fedezéssel.

(a) Pénzügyi eszközök

A magyarországi működésből származó készpénz többletet elsősorban a hitelek visszafizetésére fordítjuk, de a macedón leányvállalataink jelentős készpénzállománnyal rendelkeznek, melyet főként helyi bankokban tartanak. Ezeket elsősorban fix kamatozással kötjük le, hogy minimalizáljuk a piaci változásoknak való kitettségünket, melyek kedvezőtlenül hathatnak az ezen betétekből származó cashflow-ra.

A rendkívül alacsony kamatlábak miatt még azok ésszerűen lehetséges változása sem okozott volna jelentős hatást a Csoport kamatbevételében.

(b) Pénzügyi kötelezettségek

A pénzügyi kötelezettségek közül elsősorban a kapcsolt vállalkozásokkal (DTIF, DT AG) szembeni kötelezettségek és a harmadik féllel szembeni kötelezettségek, valamint a kapcsolódó kamatcsere ügyletek vannak kitéve kamatkockázatnak. Ezen hitelek közül szinte valamennyinél a Magyar Telekom Nyrt. a kötelezett, mivel a Csoport finanszírozása központilag történik. A lenti elemzés a Csoport kamatkockázatnak való nettó kitettségét mutatja be, ami a hitelek és a kapcsolódó kamatcsere ügyletek együttes eredménye.

Mivel a hitelportfolió döntő többsége forintban denominált, illetve kamatcsere ügyletekkel forint kamatozásra lett elcserélve, a Csoport pénzügyi kötelezettségei szinte kizárólag a forint kamatlábváltozásoknak vannak kitéve. A kamatkockázat megfelelő kezelése érdekében fix és változó kamatozású hitelek kombinációja alkotja a forint portfoliót. Az összes adósságállományhoz viszonyítva a fix kamatozású adósságállomány (beleértve a fix kamatozásúra elcserélt hiteleket, de ide nem értve a változó kamatozásúra cserélt hiteleket) 99 százalékot tett ki 2019. december 31-én (2018-ban 100%).

Változó kamatozású kötelezettségekhez kapcsolódó cash flow érzékenységvizsgálat

Az összes adósságállományhoz viszonyítva a változó kamatozású adósságállomány (beleértve a változó kamatozásúra elcserélt hiteleket, de

ide nem értve a fix kamatozásúra cserélt hiteleket) 1 százalékot tett ki 2019. december 31-én (2018: 0%).

A kamatlábak reálisan várható 100 bázispontos változása a beszámolási időszak folyamán (az év végi egyenleget feltételezve az egész beszámolási időszakra) az alább bemutatott mértékben növelte (csökkentette) volna a tőkét és az eredményt. Ez az elemzés minden egyéb változó, különösen a devizaárfolyamok változatlanságát feltételezve készült. Mivel az eredményre gyakorolt hatás megegyezik a tőkére gyakorolt hatással, így csak az előbbi kerül feltüntetésre.

millió Ft	Eredményhatás
	100bp növekedés	100bp csökkenés
2019. december 31.
Változó kamatozású kötelezettségek	(416)	416
Kamatcsere ügyletek	397	(397)
Cashflow érzékenység (nettó)	(19)	19
2018. december 31.
Változó kamatozású kötelezettségek	-	-
Kamatcsere ügyletek	-	-
Cashflow érzékenység (nettó)	-	-

5.1.2 Hitelezési kockázat

Hitelezési kockázatról akkor beszélünk, ha egy pénzügyi instrumentumra vonatkozó szerződésben résztvevő egyik fél pénzügyi veszteséget okoz egy másik félnek kötelezettsége teljesítésének elmulasztásával.

A fordulónapon fennálló hitelezési kockázatnak való kitettség maximális nagyságát a mérlegben szereplő pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke mutatja.

A hitelkockázatok döntő többsége a pénzeszközökkel, a 3 hónapnál hosszabb futamidejű bankbetétekkel és a vevőkövetelésekkel kapcsolatban merül fel, melyek döntően rövid lejáratúak.

A Csoport kockázatkezelési irányelveinek megfelelően a Magyar Telekom Csoport tagvállalatai döntő többségében legalább BBB+ (vagy azzal egyenértékű) hitelminősítéssel rendelkező bankokban helyeznek el lekötött betéteket, vagy garanciákat kérnek a betétekre olyan bankoktól, amelyek legalább BBB+ minősítésűek. Folyószámlákat azonban ezeknél alacsonyabb minősítésű bankoknál is vezetünk.

A észak-macedón leányvállalatoknak elsősorban macedón dénárban és euróban tartott pénzeszközei és 3 hónapnál hosszabb futamidejű bankbetétei vannak. Az itt elhelyezett pénzeszközök és 3 hónapnál hosszabb futamidejű bankbetétek esetében magasabb a partnerkockázat, mivel kevés nemzetközileg jelentős pénzügyi intézmény van jelen. Ennélfogva a készpénztöblet a legnagyobb és pénzügyileg legerősebb pénzügyi intézményekben kerül szétterítésre és a lejáratukat ésszerű szintre csökkentjük. A teljes -észak-macedóniai bankokban tartott készpénz 9,8 milliárd forint volt 2019. december 31-én (2018-ban: 7,8 milliárd forint).

A vevőkövetelésekhez kapcsolódó hitelezési kockázat a Magyar Telekom nagy ügyfélszáma és annak ágazatonkénti és földrajzi területi kiterjedése miatt alacsony.

A vevő követelések és egyéb követelések kivételével nem volt más pénzügyi eszköz, amelyre értékvesztés elszámolása vált volna szükségessé, mivel nem voltak lejárt követelések, illetve nem volt értékvesztésre utaló jel sem.

A lenti táblázat a vevőköveteléseket tartalmazza országok szerinti megbontásban. Ezen egyenlegek többsége az adott országok funkcionális pénznemében áll fenn (Magyarországon forint és Macedóniában dénár ).

millió Ft	2018.	2019.
december 31-én
Magyarország	150 647	154 942
Észak-Macedónia	13 806	14 280
Egyéb	818	1 281
	165 271	170 503

A fenti táblázatban szereplő összegek az értékvesztéssel csökkentett összegben kerültek bemutatásra. Az éves szinten elszámolt értékvesztés 2019-ben a konszolidált bevételek 1,4%-a volt (2018-ban: 1,4%). A jövőben az ügyfelek fizetési hajlandósága változhat, ami több értékvesztés elszámolását eredményezné. A behajthatatlan bevétel 1% pontos növekedése az értékvesztést mintegy 6,7 milliárd forinttal növelné 2019-ben (2018: 6,6 milliárd forint).

A Csoport tagjai különböző módszereket használnak a fizetőképesség vizsgálatára, melyeket az alábbiakban ismertetünk.

Magyarország

A hitelképesség vizsgálat automatikusan történik a hitelképesség-vizsgáló program segítségével. Az igénybe vett szolgáltatás függvényében többféle ellenőrzés is lefut, mint például a csődlista, a cég belső, kockázatos címlistája, az elmúlt fél év behajtási története, a tartozás és a magyarországi mobilszolgáltatók feketelistájának ellenőrzése. A Fraud rendszer segítségével figyeljük az ügyfelek kiugró forgalmát és fraud gyanús viselkedését mobil, vezetékes és internet szolgáltatás esetében is. Üzleti ügyfelek esetében az ügyfélmenedzserek ellenőrzik, hogy az ügyfélnek van-e tartozása.

A felszólítási folyamatok automatikusan futnak a számlázó rendszerekből az alábbi lépésekkel: SMS-küldés, emlékeztető Telekom applikáción keresztül, telefonos felszólítás, felszólító levél, felszólító email, korlátozás, felmondó levél és kikapcsolás. Közép- és nagyvállalatok esetében a felszólítási folyamat az első emlékeztető levéllel, manuálisan kezdődik. Ezt követően ez a folyamat is automatizált. A hatályos jogszabályok alapján a különböző ügyfélcsoportok esetében különböző és testreszabott felszólítási lépéseket alkalmazunk, eltérő határidőkkel és minimumtartozással. A szerződés felmondása után a folyamat várható sikeressége alapján több behajtási lépés kombinációját alkalmazzuk, úgymint behajtó cégek alkalmazása, a kintlévőség eladása és a jogi útra terelés. A folyamat minden lépését belső utasítások szabályozzák.

Észak-Macedónia

A működési tevékenységben a hitelezési kockázat kezelési folyamata megelőző intézkedéseket, (így hitelképesség-vizsgálat és megelőző limitbeállítás), illetve a szerződéses kapcsolat során korrigáló intézkedéseket (pl. emlékeztetők kiküldése, hálózatról történő lekapcsolás, együttműködés behajtó társaságokkal, jogi folyamatot követő behajtás, bírósági eljárás) egyaránt tartalmaz. A lejárt követeléseket ügyféltípusonként, a kintlévőség összege, valamint az átlagos számlázott összegek és kikapcsolások száma alapján ellenőrzik. A hitelezési kockázatot hitelképesség vizsgálattal és megelőző limit beállítással csökkentjük. A hitelképesség vizsgálata során felmérik, hogy az ügyfél eladósodott-e, míg a megelőző limit beállítás az ügyfél átlagos fogyasztási szintje alapján a hitellimit meghatározását szolgálja. Macedóniában sem fordul elő, hogy egyes ügyfél vagy ügyfélcsoport miatt jelentős lenne a kockázat. A hitelezési kockázat csökkentésére alkalmazott eljárások biztosítják, hogy megfelelő hiteltörténettel rendelkező ügyfelek részére történjen szolgáltatásnyújtás illetve, hogy a hitelezési kitettség elfogadható szinten maradjon.

5.1.3 Likviditási kockázat

Likviditási kockázatról akkor beszélünk, ha egy társaság nehézségekbe ütközik pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése kapcsán.

A likviditási kockázat körültekintő kezelése kiterjed a kellő mennyiségű pénzeszköz, bankbetét, valamint megfelelő összegű kötelezően folyósítandó hitelkeret fenntartására. A Csoport Treasury tevékenysége a rugalmas finanszírozást célozza szabad hitelkeretek rendelkezésre tartásával. A Csoport le nem hívott hitelkerete 17,2 milliárd forint volt 2019. december 31-én (2018: 43,5 milliárd forint).

Az alábbi két táblázat a Magyar Telekom pénzügyi kötelezettségeinek lejárati szerkezetét mutatja be 2019. és 2018. december 31-én. (A táblázat a felsorolt kötelezettségekre fizetendő kamatokat is tartalmazza.) Mivel a pénzügyi kötelezettségeket a Csoport jellemzően folyamatos működéséből származó pénzeszközökből finanszírozza, a beszámolási időszak végén fennálló pénzügyi eszközök (pénzügyi kötelezettségekkel összevetett) lejárati bontása nem mérvadó, ezért ezt nem szerepeltetjük az alábbi táblázatban.

2019. december 31. (millió Ft)	Összesen	1 éven belüli	1-5 év közötti	5 éven túli
Kötelezettségek szállítók felé...............................................................	155 048	155 048	-	-
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben .....	218 539	82 892	135 647	-
Lízingkötelezettségek .......................................................................	139 095	22 205	61 099	55 791
Egyéb pénzügyi kötelezettségek......................................................	65 544	10 903	22 239	32 402
Egyéb pénzügyi kötelezettségek összesen .......................................	204 639	33 108	83 338	88 193
Pénzügyi kötelezettségek cashflow....................................................	578 226	271 048	218 985	88 193
Nyitott swap pozíciók pénzáramlása
Bruttó euró befolyások (millió euró)...................................................	404	11	393	-
Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon)...........	133 530	3 636	129 894	-
Bruttó forint kifizetések (millió forint) .................................................	134 847	5 905	128 942	-
Nettó forint befolyások (millió forint)..................................................	(1 317)	(2 269)	952	-
Nyitott forward pozíciók pénzáramlása
Bruttó euró befolyások (millió euró)...................................................	132	132	-	-
Bruttó USD befolyások (millió USD)...................................................	-	-	-	-
Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon)...........	43 629	43 629	-	-
Bruttó forint kifizetések (millió forint) .................................................	43 951	43 951	-	-
Nettó forint befolyások (millió forint)..................................................	(322)	(322)	-	-

2018. december 31. (millió Ft)	Összesen	1 éven belüli	1-5 év közötti	5 éven túli
Kötelezettségek szállítók felé...............................................................	175 312	175 312	-	-
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben .....	246 003	114 808	131 195	-
Lízingkötelezettségek .......................................................................	9 551	1 827	5 053	2 671
Egyéb pénzügyi kötelezettségek......................................................	53 321	8 534	16 728	28 059
Egyéb pénzügyi kötelezettségek összesen .......................................	62 872	10 361	21 781	30 730
Pénzügyi kötelezettségek cashflow....................................................	484 187	300 481	152 976	30 730
Nyitott swap pozíciók pénzáramlása
Bruttó euró befolyások (millió euró)...................................................	290	10	280	-
Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon)...........	93 238	3 215	90 023	-
Bruttó forint kifizetések (millió forint) .................................................	95 291	4 844	90 447	-
Nettó forint befolyások (millió forint)..................................................	(2 053)	(1 629)	(424)	-
Nyitott forward pozíciók pénzáramlása
Bruttó euró befolyások (millió euró)...................................................	93	93	-	-
Bruttó USD befolyások (millió USD)...................................................	2	2	-	-
Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon)...........	30 462	30 462	-	-
Bruttó forint kifizetések (millió forint) .................................................	30 521	30 521	-	-
Nettó forint befolyások (millió forint)..................................................	(59)	(59)	-	-

A Magyar Telekom adósságportfoliójának átlagos lejárati ideje 1,50 év 2019. december 31-én (2018: 1,36 év). A pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó változó kamatfizetések számításához a 2019. december 31-ét, illetve a 2018. december 31-ét megelőző legutolsó kamatfordulókor megállapított kamatlábakat használtuk. További információk a 4.4.1 megjegyzésben.

5.2 Tőkekockázat kezelése

A Csoport célja a tőkeszerkezet alakításával, hogy megőrizze a folyamatos működés képességét, hogy részvényeseinek és egyéb érdekeltségi csoportjainak hasznot biztosítson, és egy optimális tőkeszerkezetet tartson fenn a tőkeköltség csökkentése érdekében.

A vállalat vezetősége tesz javaslatot a tulajdonosoknak (az Igazgatóságon keresztül) az osztalékfizetésre vagy egyéb változtatásokra a vállalat saját tőkéjében, annak érdekében, hogy optimalizálja a Csoport tőkeszerkezetét. Ez úgy valósítható meg, hogy a Társaság módosítja a részvényeseknek fizetett osztalék nagyságát, visszafizetheti a tőke egy részét a tulajdonosoknak tőkeleszállítás keretében, vagy saját részvényt adhat el vagy vehet.

A Társaság 2019-ben 26 068 millió forint osztalékot fizetett (2018-ban 26 068 millió forint) és a Társaság Igazgatósága a 2020 áprilisában tartandó Éves Rendes Közgyűlésének 20 855 millió forint osztalék kifizetését javasolja.

A fentieken túl – a magyar Polgári Törvénykönyv szerint a Magyar Telekom Nyrt.-nek biztosítania kell, hogy a vállalat Saját tőkéje ne csökkenjen a Jegyzett tőke kétharmada alá. A Társaság megfelel ennek a szabályozásnak, a konszolidált tőkére vonatkozóan pedig nem áll fenn ilyen jellegű törvényi kötelezettség.

A tőke, melyet a Csoport menedzsel, 632 milliárd forintot tett ki 2019. december 31-én (2018: 615 milliárd forint).

6 NYERESÉGADÓ

6.1 Nyereségadók – számviteli politikák

A nyereségadók a tényleges és a halasztott adóból állnak. Az éves eredményben kerülnek elszámolásra, kivéve azt az összeget, amely üzleti kombinációhoz, vagy olyan tételekhez kapcsolódik, amelyek közvetlenül a tőkében vagy az egyéb átfogó jövedelemben kerülnek elszámolásra.

6.1.1 Tényleges adó

A tényleges adó az adott évre vonatkozó adóköteles nyereség (negatív adóalap) után várhatóan fizetendő vagy járó adóból és a korábbi évek tekintetében a fizetendő vagy járó adót módosító tételekből áll. A fizetendő vagy járó adó a várhatóan fizetendő vagy járó adó összegére vonatkozó legjobb becslés, amely – ha van ilyen – tükrözi a nyereségadóval kapcsolatos bizonytalanságokat. Értékelése a beszámolási időszak végéig jogszabályba foglalt, vagy lényegileg jogszabályba foglalt adókulcsok felhasználásával történik. A tényleges adó magában foglalja az osztalékból származó bármely adót is. A tényleges adókövetelések és kötelezettségek beszámításra kerülnek, ha bizonyos feltételek teljesülnek.

A nyereségadók a társasági adóból és az egyéb nyereségadókból állnak.

6.1.1.1 Társasági adó

A társasági adót a Csoport tagjainak működési helye szerint illetékes országos adóhatóságoknak kell fizetni. Az adófizetés alapja az adózó társaság számviteli profitjának adóalap-csökkentő és -növelő tételeivel korrigált, adózás előtti eredménye. Az adókulcsok és az adóalap kiszámításának módja a Csoport vállalatai esetében különböző az országok eltérő szabályai szerint.

6.1.1.2 Egyéb nyereségadók

Az egyéb nyereségadó kategóriába tartoznak bizonyos helyi és központi adónemek, amelyeket Magyarországon a társaságok bizonyos nettó módon számolt eredményére vetnek ki. Ezen adók esetében rendszerint jelentősen magasabb az adóalap, de lényegesen alacsonyabb az adókulcs, mint a társasági adónál.

6.1.2 Halasztott adó

A halasztott adókat az eszközök és kötelezettségek konszolidált éves beszámolóban szereplő könyv szerinti értéke és a társasági adózás céljából kimutatott összegek között fennálló átmeneti különbségekre képezzük.

Halasztott adót nem számolunk el abban az esetben, ha egy eszközt vagy kötelezettséget először ismerünk el a könyvekben egy olyan – nem

akvizíciós – tranzakció keretében, amely nincs hatással sem a számviteli, sem az adózandó eredményre.

A halasztott adó összegét olyan – törvénybe foglalt, a mérlegfordulónapon érvényes – adókulcsok használatával számítjuk, amelyek várhatóan érvényesek lesznek a halasztottadó-követelés érvényesítése, illetve a halasztottadó-kötelezettség rendezése időpontjában.

Halasztottadó-követelés elszámolására olyan mértékben kerül sor, amilyen mértékben valószínűsíthető, hogy a jövőben lesz olyan adóköteles nyereség (vagy visszaforduló halasztottadó-kötelezettség), amellyel szemben a halasztottadó-követelés érvényesíthető.

A halasztott adó összegét olyan –törvénybe foglalt, a mérlegfordulónapon is érvényes – adókulcsok használatával képezzük, amelyek várhatóan érvényesek lesznek az átmeneti különbözetek visszafordulásának időpontjában is.

6.2 Nyereségadó költség az eredményre vonatkozó kimutatásban

Az alábbi tábla mutatja az eredménykimutatásban szereplő elszámolt nyereségadók összegét.

millió Ft	2018.	2019.
december 31-én
Társasági adó	2 434	3 266
Egyéb nyereségadó	8 991	9 600
Halasztott adó	1 908	1 767
Összes nyereségadó-költség	13 333	14 633

6.2.1 Adólevezetés

Az alábbi tábla mutatja be azokat a különbségeket, melyek a beszámolóban szereplő adóráfordítás és azon elméleti összeg között

keletkeztek, melyet a hivatalos adókulcs használatával kapnánk:

millió Ft		2018.	2019.
december 31-én
IFRS szerinti konszolidált adózás előtti eredmény................................................		59 782	59 145
9%-on számított adó..................................................................................................		(5 380)	(5 323)
Eltérő adókulcsok hatása .........................................................................................	(a)	(124)	(147)
Adóalapot nem képező tételek adóhatása ............................................................	(b)	1 010	611
Le nem vonható költségek nyereségadó hatása...................................................	(c)	(742)	(1 097)
Egyéb nyereségadók ................................................................................................	(d)	(8 991)	(9 600)
Egyéb nyereségadók adóalap csökkentő hatása .................................................	(e)	809	864
Adóveszteségre elismert halasztott adó (leírása) /újra elismerése ...................	(f)	(19)	(5)
Beruházási adókedvezmény jelenérték hatása ....................................................	(g)	104	64
Nyereségadó költség ................................................................................................		(13 333)	(14 633)

Effektív adókulcs		22,30%	24,74%

(a) Eltérő adókulcsok hatása

2017. január 1-jétől a magyar társasági adókulcs egységesen 9%-ra csökkent.

Ez a sor tartalmazza a leányvállalatok különböző adókulcsainak használatából eredő adóhatásokat, tekintve, hogy a Csoport tevékenysége révén külföldön is jelen van. A társasági adó kulcsa a bemutatott években Észak-Macedóniában 10%, Romániában 16% és Bulgáriában 10%. Az adólevezetésnek ezen sora tartalmazza a 9%-os elméleti adókulcs és a tényleges adókulcs közti különbségek hatását.

(b) Adóalapot nem képező tételek nyereségadó hatása

Az adóalapot nem képező tételek elsősorban azokat a költségeket tartalmazzák, amelyek nem részei a konszolidált adózás előtti eredmények, ugyanakkor az egyedi társasági adóalap számításánál levonhatónak minősülnek. Ide tartozik többek között azon eszközök (vagy eszköz többletértékek) értékcsökkenése, amelyek nem szerepelnek a konszolidált beszámolóban eszközként, és a halasztott adó számításnál nem vettük figyelembe.

A levezetés ezen sora tartalmazza a konszolidált adózás előtti eredmény részét képező, de az egyedi társasági adó számításánál le nem vonható költségek – idő előtti követelés leírások, bizonyos értékvesztések, valamint a nem levonható bírságok - negatív adóhatását.

(d) Egyéb nyereségadók

Az egyéb nyereségadók olyan Magyarországon fizetendő helyi és központi adókat tartalmaznak, amelyeket a vállalatok bizonyos nettó módon számított eredménye alapján állapítanak meg a társasági adóalapnál egy lényegesen magasabb adóalapra vetített, de lényegesen alacsonyabb (maximum 2%-os) adókulccsal. Mivel a levezetés első sora csak a társasági adókulccsal számított elméleti adó összegét mutatja, a Csoport magyar tagvállalatai esetében a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék további nyereségadó költséget eredményez.

(e) Az egyéb nyereségadók társasági adóalap csökkentő hatása

A helyi iparűzési adó és az innovációs járulék a társasági adó szempontból levonhatónak minősülnek, amelynek pozitív hatásait ez a sor jeleníti meg.

(f) Adótörvény szerinti veszteségre képzett halasztott adó leírása / újra elismerése

Az adótörvény szerinti felhalmozott veszteségek halasztott adó hatása csak olyan mértékben kerül elismerésre, amennyire azok jövőbeni realizálhatósága valószínűsíthető. A várhatóan nem realizálható veszteségre képzett halasztott adót leírjuk, vagy eleve nem ismerjük el. Ugyanakkor amennyiben a korábban el nem ismert, vagy leírt adótörvény szerinti veszteségre képzett halasztott adó felhasználhatósága valószínűvé válik, ezt elismerjük.

(g) Beruházási adókedvezmény jelenérték hatása

A beruházási adókedvezmények jelenérték hatása azt az összeget mutatja, amennyivel növelt értéken lehet igénybe venni az adókedvezményt, ha az nem a beruházás évében, hanem későbbi évben vagy években kerül felhasználásra. További információ a 6.3.2.1 megjegyzésben.

6.3 Nyereségadó a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

6.3.1 Tényleges adó a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

A nyereségadó-követelés és -kötelezettség összege a mérlegben azon országok adóhatóságaival szemben fennálló társasági és egyéb nyereségadó-követeléseket és -kötelezettségeket mutatja, amelyekben a Csoport tagvállalatai működnek.

6.3.2 Halasztott adó a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

A Csoport halasztott adó egyenlegei és ezek mozgásai a következők:

millió Ft	Egyenleg 2017. december 31-én	Eredmény- kimutatás hatás	Egyéb mozgások	Egyenleg 2018. december 31-én	Eredmény- kimutatás hatás	Egyéb mozgások	Egyenleg 2019. december 31-én
Halasztott adó követelés/
(kötelezettség)
Beruházási adókedvezmény (6.3.2.1 megjegyzés) .....................................................	7 738	(3 543)	(39)	4 156	(3 327)	29	858
Adótörvény szerint elhatárolt veszteség (6.4 megjegyzés) .....................................................	350	(202)	-	148	(129)	-	19
Egyéb pénzügyi eszközök ............................	(47)	4	(102)	(145)	(255)	(20)	(420)
Követelések és készletek értékvesztése......	1 411	183	-	1 594	(231)	-	1 363
Tárgyi eszközök és immateriális javak .........	(9 877)	875		(9 002)	1 724	-	(7 278)
Goodwill ...........................................................	(12 843)	(1 638)	-	(14 481)	-	-	(14 481)
Szállítók és egyéb kötelezettségek .............	69	(69)	-	-	-	-	-
Hitelek és egyéb kölcsönök ..........................	-	1	-	1	(446)	-	(445)
IFRS áttérés......................................................	(1 362)	708	-	(654)	654	-	-
Halasztott bevételek .......................................	(142)	99	-	(43)	237	-	194
IFRS15 standard első alkalmazása ..............	-	1 436	(1 436)	-	-	-	-
Céltartalék képzése .......................................	1 019	238	-	1 257	6	-	1 263
Összes nettó halasztott adó ..........................	(13 684)	(1 908)	(1 577)	(17 169)	(1 767)	9	(18 927)
Ebből: halasztott adó kötelezettség .............	(13 743)			(17 246)			(19 030)
Ebből: halasztott adó követelés ...................	59			77			103
Egyéb mozgások tartalma:
IFRS15 standard első alkalmazása			(1 436)			-
Beolvadt leányvállalat miatti változás			(102)			(20)
Adókedvezmény kivezetések eredményhatása			(39)			29

Az egyéb mozgások oszlopa 2018-ban elkülönítve tartalmazza a leányvállalatokhoz kapcsolódó valós értékek miatti adóhatást (73 millió forint az ITgen beolvadáshoz kapcsolódóan 2018-ban), illetve a Maktel valós értékeihez kapcsolódó hatásokat (29 millió forint 2018-ban és 20 millió forint 2019-ben).

Az egyéb mozgások oszlopa tartalmazza a halasztott adó eredménykimutatással szemben könyvelt adókedvezmény állomány kivezetéseket 2018-ban (39 millió forint), illetve az adókedvezmény állományhoz kapcsolódó 2019-es idei növekményt (29 millió Ft. 2018-ban az IFRS 15 első alkalmazása sor tartalmazza az IFRS 15-re (Vevői szerződésekből származó bevétel standard) való áttérés hatását.

A Csoport számos jogi személyből áll, melyek többsége rendelkezik halasztott adó követeléssel és kötelezettséggel. A halasztott adó követelések és kötelezettségek megbontása a mérlegben a Csoport jogi személyei szerint történik úgy, hogy egy jogi személy kapcsán egy összeg jelenik meg vagy eszközként, vagy kötelezettségként a mérlegben.

A Csoport nettó halasztott adó kötelezettség állománya 2019. december 31-én 18 927 millió forint, amely több különálló halasztott adó követelés és kötelezettség összegéből tevődik össze (lásd a fenti táblázatban). Ezekből a tételekből körülbelül 2 602 millió forint halasztott adó követelés esetében várható, hogy 2020-ban visszafordul (halasztott adó követelés: 3 434 millió forint és halasztott adó kötelezettség: 832 millió forint).

A Csoport nettó halasztott adó kötelezettség állománya 2018. december 31-én 17 169 millió forint, amely több különálló halasztott adó

követelés és kötelezettség összegéből tevődik össze (lásd a fenti táblázatban). Ezekből a tételekből körülbelül 2 829 millió forint halasztott adó követelés esetében várható, hogy 2019-ben visszafordul (halasztott adó követelés: 3 356 millió forint és halasztott adó kötelezettség: 527 millió forint).

A fejlesztési adókedvezményekhez kapcsolódó halasztott adó követelések a beruházások aktivált költségeivel szemben kerültek elszámolásra.

Az anyavállalat könyveiben, a leányvállalatokban birtokolt részesedések miatt keletkező átmeneti különbségek közül 14 219 millió forint értékű nettó átmeneti különbözetre nem számoltunk el halasztott adó kötelezettséget 2019. december 31-én (2018-ban 14 916 millió forint volt).

A goodwill-en képzett halasztott adó kötelezettség az Emitel és a T-Mobile felvásárlása során a Társaság könyveiben képzett goodwill-hez kapcsolódik, amely cégek beolvadtak a Magyar Telekom Nyrt-be. A goodwill értékcsökkenése társasági adóban elismert költségnek minősül, az IFRS-ek szabályai szerint viszont nem történik értékcsökkenés elszámolás. A két megközelítésből eredő eltérést fejezi ki a halasztott adó kötelezettség.

6.3.2.1 Beruházási adókedvezmény

A Magyar Telekom Nyrt. által 2013-ban megvalósított adókedvezmény programok ún. „fejlesztési adókedvezmények”, amelynek lényege, hogy a beruházás összege jelenértéken meghaladja a legalább 3 milliárd forintot, néhány egyéb feltétel (pl. létszámkritérium) teljesítése mellett. Mivel az adókedvezmények kormányzati támogatás jellegűek, a halasztott adó követelés a kapcsolódó beruházás költségeivel szemben került elszámolásra. Ha az adókedvezmény nem kerül felhasználásra a keletkezés évében, a következő évben nagyobb összegű kedvezményt lehet felhasználni, mivel a korábbi évek fel nem használt összegei kamattal növelt értéken érvényesíthetők. Ez a növekmény hozzáadódik a beruházási adókedvezményhez, csökkentve az éves halasztott adóköltség összegét.

A Magyar Telekom adókedvezményeinek részletei az alábbi táblázatban láthatóak (millió Ft-ban):

Kedvezmény keletkezésének éve	Figyelembe vehető eszköz- beruházás összege	Megálla- pított adó- kedvez- mény	Adó- költséggel szemben elismert növekedé	Felhasz- nált adó- kedvez- mény	Fennmaradó adókedvezmény értéke 2019. december 31-én	Fennmaradó adókedvez-mény értéke 2018. december 31-én	Lejárat éve
2013	13 735	4 701	580	(4 625)	656	3 988	2023
2014	490	158	14	-	172	168	2023
2019	79	-	29	-	29	-	2022
Összesen	14 304	4 859	623	(4 625)	857	4 156

Annak érdekében, hogy a Csoport tagjai az adókedvezményeket és az adócsökkentő tételeket igénybe tudják venni, szigorú feltételeket kellett teljesíteniük az erre vonatkozó adószabályok értelmében. A Társaság eleget tett mind a létszámkritérium, mind pedig az 5 éves üzemeltetés követelményének az előző években.

6.4 Elhatárolt veszteségek

Az adótörvény szerinti felhalmozott veszteségek halasztott adó hatása csak olyan mértékben kerül elismerésre, amennyire azok jövőbeli realizálhatósága valószínűsíthető.

Az alábbi táblázat a Csoport elhatárolt veszteségeit tartalmazza.

Lejárat éve	Adótörvény szerint elhatárolt veszteségek 2018. december 31-én	Adótörvény szerint elhatárolt veszteségek 2019. december 31-én
2018 .............................................................................	55	-
2019 .............................................................................	90	89
2020 .............................................................................	133	135
2022 .............................................................................	2	2
2030 .............................................................................	1 563	16
Összesen .....................................................................	1 843	242
Halasztott adót képező veszteségek.......................	1 633	192
Halasztott adót nem képező veszteségek ..............	210	50
Összesen .....................................................................	1 843	242

A magyar társasági adó törvény 2015. január 1-től módosult, amelyből adódóan a 2014. december 31-ig képződött elhatárolt veszteségeket legkésőbb a 2030. december 31-én végződő adóév adózás előtti eredményének csökkentésére lehet felhasználni.

6.5 Adóellenőrzés

Az adóhatóság az adóbevallást követő évtől számított öt éven belül bármikor ellenőrizheti a könyveket, és pótlólagos adót vethet ki büntetéssel, illetve késedelmi kamattal növelve. A menedzsmentnek nincs tudomása olyan körülményről, amelyből ilyen jogcímen jelentős kötelezettsége származhatna.

6.6 A Magyar Telekom Nyrt. osztalékfizetése

A Magyar Telekom Nyrt. által fizetendő és fizetett osztalékot forrásadó, illetve nyereségadó terhelheti a tulajdonos országa szerinti adótörvények alapján. Ez azonban nincs hatással a jóváhagyott osztalék összegére vagy a Magyar Telekom Nyrt. adószámaira, mivel az említett adók – amennyiben vannak – a tulajdonost terhelik.

6.7 A Magyar Telekom Nyrt. IFRS átállása

Mivel a Magyar Telekom Nyrt. a Budapesti Értéktőzsdén bejegyzett cég, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezéseivel összhangban 2017-től köteles pénzügyi kimutatásait a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardoknak („IFRS”) megfelelően elkészíteni. Az IFRS áttérés következtében a Társaság 21,8 milliárd forint társasági adóalap növelő áttérési különbözetet mutatott ki. Az erre jutó társasági adót a 2017- 2019 években 3 egyenlő részletben fizette meg, a 2019. évre jutó adóhatás 654 millió forint.

A Csoport többi cége nem választotta az IFRS szabályainak megfelelő pénzügyi kimutatásokra való áttérést.

7 KÉSZLETEK

7.1 Készletek – számviteli politikák

A készletek a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabbikon szerepelnek a beszámolóban. A bekerülési érték súlyozott átlagár alapján kerül kiszámításra. A készletek bekerülési értéke tartalmaz minden, a készletek beszerzéséhez, előállításához, illetve a jelenlegi helyére és állapotába kerüléséhez kapcsolódóan felmerült költséget. A nettó realizálható érték a még hátralévő előállítási költséggel, illetve az értékesítés költségével csökkentett, normál üzletmenetben alkalmazott, becsült eladási ár.

A készletek értékvesztését az Egyéb működési költségek között számoljuk el.

7.2 Készletek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

millió Ft	2018.	2019.
december 31-én
Áruk .......................................................................................................................................................	17 286	18 461
Egyéb készletek....................................................................................................................................	2 069	1 608
Összesen ..............................................................................................................................................	19 355	20 069
Értékvesztés .........................................................................................................................................	(237)	(236)
	19 118	19 833

A készletekre elszámolt értékvesztés sem annak visszaírása nem jelentős, így erről nem mutatunk be külön mozgástáblát. A Csoport készletei nincsenek biztosítékkal terhelve sem 2018., sem 2019. december 31-én.

8 ÉRTÉKESÍTÉSRE KIJELÖLT ESZKÖZÖK ÉS EZEKHEZ KÖZVETLENÜL KAPCSOLÓDÓ KÖTELEZETTSÉGEK

8.1 Értékesítésre kijelölt eszközök – számviteli politikák

Az „értékesítésre kijelölt eszközök” kategória olyan eszközöket (jellemzően ingatlanokat) tartalmaz, amelyek a Csoport további működéséhez nem szükségesek, és döntés született eladásukról, amire nagy valószínűséggel 12 hónapon belül sor kerül. Ezeket az eszközöket a könyv szerinti érték és az értékesítés költségével csökkentett valós érték közül az alacsonyabbikon tartjuk nyilván. Ezen eszközök esetében az értékcsökkenés elszámolása abban az időpontban megszűnik, amikor az eszközt értékesítésre kijelölt eszközzé minősítik. Abban az esetben, ha az értékesítésre kijelölt eszközzé történő minősítés időpontjában az adott tárgyi eszköz vagy immateriális jószág megállapított valós értéke alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték, a különbséget az eredménykimutatásban értékvesztésként (Értékcsökkenési leírás és amortizáció) számoljuk el.

8.2 Értékesítésre kijelölt eszközök a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

Az értékesítésre kijelölt eszközöket és ezekhez közvetlenül kapcsolódó kötelezettségeket az alábbi táblázatban mutatjuk be:

millió Ft	2018.	2019.
december 31-én
Tárgyi eszközök....................................................................................................................................	-	659
Értékesítésre kijelölt eszközök összesen .........................................................................................	-	659

Az egyéb értékesítésre kijelölt eszközök közé jellemzően az ingatlanok kihasználtságának fokozása eredményeképpen értékesítésre kijelölt

telkek és épületek tartoznak, melyek értékesítésére várhatóan egy éven belül kerül sor.

9 TÁRGYI ESZKÖZÖK

9.1 Tárgyi eszközök – számviteli politikák

A tárgyi eszközöket bekerülési értékük halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett értékén tartjuk nyilván.

Egy tárgyi eszköz bekerülési értéke tartalmazza a kedvezményekkel és rabattal csökkentett beszerzési árat, beleértve az importvámot és a vissza nem igényelhető adókat, és minden olyan közvetlen költséget, amely az eszköz működési helyére történő szállításához, illetve a menedzsment által kívánatosnak tartott módon történő beüzemeléséhez szükséges. Az eszköz leszerelésének, eltávolításának, valamint a helyszín helyreállításának becsült költségei is a bekerülési érték részét képezik, amennyiben a kötelezettségre az IAS 37 (Céltartalékok, függő kötelezettségek és követelések) rendelkezései szerint céltartalékot kell képezni.

A tárgyi eszközök beszerzéséhez kapcsolódó kormányzati támogatás az eszköz eredeti bekerülési értékéből levonásra kerül, és annak hatása az eredménykimutatásban az eszköz hasznos élettartama alatt, a kisebb mértékű értékcsökkenés révén mutatkozik. Az előírt feltételeket teljesítő befektetési projektekhez kapcsolódó adókedvezmények is ilyen módon kerülnek elszámolásra (6.3.2.1 megjegyzés).

Távközlési berendezések esetében a bekerülési érték tartalmazza az összes ráfordítást, beleértve az előfizető telephelyén belüli kábelszakaszt, valamint a kapcsolódó hitelezési költségeket.

Meglévő eszközökre fordított többletráfordításokat akkor aktiválunk, ha az eszközként való aktiválás vagy a ráaktiválás feltételeit teljesítik, míg a karbantartási és javítási költségek felmerülésükkor költségként kerülnek elszámolásra.

Az eszközök selejtezésekor a bekerülési érték és a halmozott értékcsökkenés kivezetésre kerül, a veszteség értékcsökkenésként az

eredménykimutatásban kerül elszámolásra.

Az eszköz eladásakor a bekerülési érték és a halmozott értékcsökkenés kivezetésre kerül, az esetleges nyereség vagy veszteség az átfogó eredménykimutatásban (Egyéb működési bevételek/költségek) kerül elszámolásra.

A tárgyi eszközök értékcsökkenése lineáris módszer szerint kerül elszámolásra. Az eszközök bekerülési értékét a használatbavétel időpontjától kezdődően, az eszközök hasznos élettartama alatt írjuk le. A Magyar Telekom a hasznos élettartamokat és maradványértékeket az aktuális fejlesztési tervek és technológiai fejlődés figyelembevételével évente felülvizsgálja. A hasznos élettartam legfrissebb felülvizsgálata által érintett eszközcsoportokat a 9.3 megjegyzés részletezi. Az éves felülvizsgálatra a második negyedévben kerül sor, az ebből származó változásokat a harmadik negyedévtől alkalmazzuk. A rendszeres felülvizsgálat mellett az adott év során meghozott beruházási döntések eredményeképp is módosulhat az eszközök hasznos élettartama.

A tárgyi eszközök teljes hasznos élettartama az alábbiak szerint alakul:	Év
Épületek.......................................................................................................................................................................	5–50
Alépítmények, kábelek és egyéb külső létesítmények .........................................................................................	3–38
Egyéb távközlési berendezések...............................................................................................................................	2–25
Egyéb berendezések .................................................................................................................................................	2–12

Azon eszközök esetében, amelyekre értékcsökkenést számolunk el, minden olyan esetben, amikor bizonyos események vagy a körülmények megváltozása arra utal, hogy könyv szerinti értékük valószínűleg nem térül meg, megvizsgáljuk, hogy bekövetkezett-e értékvesztés. Az értékvesztés mértéke az eszköz könyv szerinti értéke és megtérülő értéke közötti különbség. A megtérülő érték az eszköz értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke és használati értéke közül a magasabb. A befektetett eszközök értékvesztésének vizsgálatához az eszközöket azon a legalacsonyabb szinten csoportosítjuk, amelyhez önállóan beazonosítható cash-flow rendelhető (pénzbevételt generáló egységek – CGU-k).

A Csoport egyedi tárgyi eszközeinek és immateriális javainak valós értéke az esetek többségében nem határozható meg, mivel az egyes eszközök nem generálnak cash-flow-t. Így a Csoport az egyedi eszközöket CGU-khoz rendeli, majd a valós értéket CGU-szinten határozza meg, alapvetően diszkontált cash-flow számítással. További információ a 3.2 megjegyzésben. A más eszközöktől vagy eszközök csoportjától független, pénzbevételt nem generáló jellemzőkkel rendelkező társasági vagyonelemeket értékvesztés vizsgálatakor szintén a CGU-khoz rendeljük.

A Magyar Telekom a goodwill tekintetében évente – vagy ha a körülmények megkívánják, gyakrabban – végez vizsgálatot, hogy bekövetkezett-e értékvesztés. Az értékvesztés vizsgálatakor a Magyar Telekom a goodwillt CGU-khoz rendeli, amely a működési szegmensek szintjén került meghatározásra. További információ a 3.2 megjegyzésben. A működési szegmensek állhatnak egyértelműen egy társaságból, a társaságok egy csoportjából, illetve egy vagy több társaság bizonyos részéből is.

A működési szegmensek megtérülő értékét a Csoport az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke alapján, értékelési módszerek segítségével határozza meg. Ilyen módszer például egy közelmúltbeli piaci tranzakcióból származó tapasztalatok felhasználása, egyéb, lényegüket tekintve nagyon hasonló instrumentumokra való utalás, diszkontált cash-flow elemzés, illetve az opciós értékelési modell, ahol a piaci tényezők szerepét maximálisan, míg a lehetséges cégspecifikus tényezőket a lehető legkisebb mértékig vesszük figyelembe. Az ilyen módon meghatározott valós értékek jelentik a működési szegmensekhez rendelt goodwill értékvesztés-vizsgálatának kiindulási pontját.

További információ a 3.2 megjegyzésben. Ha a kalkulált értékesítési költséggel csökkentett valós érték alacsonyabb a működési szegmens könyv szerinti értékénél, a goodwillre értékvesztést kell elszámolni.

A tárgyi eszközök és immateriális javak értékvesztése az eredménykimutatásban az Értékcsökkenési leírás és amortizáció soron kerül elszámolásra.

9.2 Tárgyi eszközök a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

millió Ft	Telek és kapcsolódó jogok	Épületek	Távközlési eszközök	Egyéb	Összesen
2018. január 1.
Bruttó érték ............................................................................	7 873	151 129	1 014 408	104 535	1 277 945
Halmozott értékcsökkenés ...............................................	(2 417)	(61 726)	(672 997)	(82 300)	(819 440)
Nettó érték ..............................................................	5 456	89 403	341 411	22 235	458 505
Ebből értékesítésre kijelölt eszközök ..........................					(162)
					458 343
Nettó érték – 2018. január 1. ......................................	5 456	89 403	341 411	22 235	458 505
Beruházás..........................................................................	34	2 061	52 692	7 386	62 173
Akvizíció miatti növekedés .............................................	-	-	779	(1 924)	(1 145)
Helyreállítási kötelezettség felülvizsgálata miatti értékváltozás .....................................................................	-	-	140	(1)	139
Kivezetés ...........................................................................	(665)	(4 708)	(538)	(278)	(6 189)
Tárgyévi értékcsökkenés ...............................................	(77)	(5 106)	(59 791)	(7 784)	(72 758)
Átsorolás ...........................................................................	22	1 226	(1 952)	704	-
Átváltási különbözet .......................................................	3	692	1 562	165	2 422
Nettó érték – 2018. december 31. .......................	4 773	83 568	334 303	20 503	443 147
2018. december 31.
Bruttó érték ............................................................................	7 267	147 112	1 035 352	103 904	1 293 635
Halmozott értékcsökkenés ...............................................	(2 494)	(63 544)	(701 049)	(83 401)	(850 488)
Nettó érték ..............................................................	4 773	83 568	334 303	20 503	443 147
Ebből értékesítésre kijelölt eszközök ..........................					-
					443 147
Nettó érték – 2019. január 1. ..............................	4 773	83 568	334 303	20 503	443 147
IFRS 16 első alkalmazásábó adódó módosítások (1.4 megjegyzés)..............................................................	-	(1 609)	(950)	-	(2 559)
Felülvizsgált egyenleg– 2019.01.01.....................	4 773	81 959	333 353	20 503	440 588
Beruházás .........................................................................	8	2 627	58 351	5 101	66 087
Akvizíció miatti növekedés .............................................	-	-	504	360	864
Helyreállítási kötelezettség felülvizsgálata miatti értékváltozás .....................................................................	-	80	-	-	80
Kivezetés ...........................................................................	(483)	(6 143)	(451)	(354)	(7 431)
Tárgyévi értékcsökkenés ...............................................	(70)	(4 685)	(61 685)	(8 068)	(74 508)
Átsorolás ...........................................................................	200	(30)	(2 216)	2 046	-
Átváltási különbözet ........................................................	1	513	1 136	155	1 805
Nettó érték – 2019. december 31. .......................	4 429	74 321	328 992	19 743	427 485
2019. december 31.
Bruttó érték ............................................................................	6 956	135 192	1 057 803	102 063	1 302 014
Halmozott értékcsökkenés ...............................................	(2 527)	(60 871)	(728 811)	(82 320)	(874 529)
Nettó érték ..............................................................	4 429	74 321	328 992	19 743	427 485
Ebből értékesítésre kijelölt eszközök ..........................	(111)	(543)	(5)	-	(659)
					426 826

A használatijog eszközök mögöttes eszköz kategóriái szerinti bontást az alábbi táblázat mutatja. További információk a 17. megjegyzésben.

	Telek és kapcsolódó jogok	Épületek	Távközlési eszközök	Egyéb	Összesen
Nettó érték – 2018.01.01. ......................	-	-	-	-	-
IFRS 16 első alkalmazásábó adódó módosítások (1.4 megjegyzés)......................	673	74 197	29 986	3 192	108 048
Felülvizsgált egyenleg 2019.01.01 .........	673	74 197	29 986	3 192	108 048
Beruházás .........................................................	220	13 788	6 350	2 525	22 883
Akvizíció miatti növekedés .............................	-	-	-	-	-
Helyreállítási kötelezettség felülvizsgálata miatti értékváltozás..........................................	-	-	-	-	-
Kivezetés ...........................................................	(5)	(6 297)	(469)	(137)	(6 908)
Tárgyévi értékcsökkenés................................	(218)	(11 972)	(3 572)	(1 653)	(17 415)
Átsorolás............................................................	-	-	-	-	-
Átváltási különbözet ........................................	19	53	-	2	74
Könyv szerinti érték – 2019.12.31.	689	69 769	32 295	3 929	106 682
2019.12.31.
Bruttó érték .......................................................	909	81 047	35 833	5 508	123 297
Halmozott értékcsökkenés ............................	(220)	(11 278)	(3 538)	(1 579)	(16 615)
Nettó érték .............................................	689	69 769	32 295	3 929	106 682

További információkért lásd a 17. megjegyzést.

A tárgyi eszközök 2019. december 31-i záróegyenlege 56 959 millió forint értékben (2018: 59 250 millió forint) tartalmaz befejezetlen beruházásokat. A fenti táblában a befejezetlen beruházás abban a kategóriában szerepel, amelyben az eszköz üzembe helyezése várható.

Az Átváltási különbözet sor tartalmazza a Csoport külföldi leányvállalatainak konszolidációjakor keletkező árfolyamkülönbözet hatását.

Az Akvizíciók miatti növekedés sor tartalmazza a Magyar Telekom által megvásárolt cégek és üzletágak eszközeinek valós vagy könyv szerinti értékét a felvásárláskor. Az előzetes és végleges vételár-allokáció különbsége is erre a sorra kerül.

A Helyreállítási kötelezettség felülvizsgálata miatti értékváltozás sor tartalmazza az eszköz miatt felmerülő helyreállítási kötelezettség változását, mellyel a könyv szerinti értéket módosítjuk egy céltartalékkal szemben. További információk a 13.2.4 megjegyzésben találhatók.

Az átsorolások összege, és azok értékcsökkenésre gyakorolt hatása nem jelentős. A Csoport sem 2019-ben, sem 2018-ban nem számolt el értékvesztést.

A Csoport tárgyi eszközei nem szolgáltak hitelek és egyéb kölcsönök fedezeteként, illetve nincsenek biztosítékkal terhelve sem 2018., sem 2019. december 31-én.

9.3 Hasznos élettartam felülvizsgálata

A Csoport tárgyi eszközei hasznos élettartamának (és maradványértékeinek) 2019. évi felülvizsgálata eredményeként számos eszköz, elsősorban hálózati eszközök élettartama módosult. Az élettartam-változás következtében az értékcsökkenés eredeti trendje az alábbiak szerint módosult.

millió Ft

2019

2020

2021

2022

2022 után

Értékcsökkenés költségben bekövetkező

növekedés / (csökkenés) ..................................................

4 486

(2 076)

602

399

(3 411)

10 IMMATERIÁLIS JAVAK

10.1 Immateriális javak – számviteli politikák

Az immateriális javakat a bekerülési értékük halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett értékén tartjuk nyilván.

A vásárolt számítógépes szoftvereket a beszerzéshez és üzembe helyezéshez kapcsolódó költségek alapján meghatározott értéken aktiváljuk. Erre a várható élettartam során értékcsökkenést számolunk el. A számítógépes szoftverek fejlesztésével és karbantartásával kapcsolatos költségeket felmerüléskor költségként számoljuk el általában. A Csoport által ellenőrzött beazonosítható és egyedi számítógépes szoftverek kifejlesztésével kapcsolatos közvetlen költségek, amelyek valószínűleg egy éven túlmenő és a bekerülési költségeket meghaladó hasznot hoznak, az immateriális javak között kerülnek elszámolásra. A közvetlen költségek közé tartoznak a szoftverfejlesztés személyi jellegű költségei, valamint a hitelezési költségek és a közvetett költségek arányos része. Az eszközként aktivált számítógépes szoftverfejlesztési költségekre a becsült hasznos élettartam alatt értékcsökkenést számolunk el. Az eszközként aktivált számítógépes szoftverek jellemzően megvásárolt elemeket tartalmaznak és csak kisebb mértékben aktivált saját költségeket, így ezeket nem tekintjük saját fejlesztésű szoftvernek. A teljes mértékben saját erőforrással előállított szoftverek az összes szoftver elhanyagolhatóan kis részét teszik ki, így nincsenek elkülönítetten bemutatva.

A hosszú távú frekvenciahasználati licencek beszerzésével kapcsolatos költségeket aktiváljuk. A frekvenciahasználat jövőbeli éves díjainak jelenértékét az esetben aktiváljuk, ha ezek megbízhatóan becsülhetők, különben Egyéb működési költségként számoljuk el abban az évben, amelyre a befizetési kötelezettség vonatkozik. A koncessziós jogok és licencek hasznos élettartama a vonatkozó megállapodások feltételei szerint van meghatározva, és lineáris módszer szerinti értékcsökkenést számolunk el rájuk a frekvenciahasználat kezdetétől az eredeti koncessziós jog, illetve a licenc lejártáig. A licenc időtartamának esetleges meghosszabbítását csak abban az esetben vesszük figyelembe a hasznos élettartam meghatározásakor, ha biztosak vagyunk abban, hogy az ellenérték fizetése nélkül is meg fog valósulni.

Az immateriális javak értékcsökkenése lineáris módszer szerint kerül elszámolásra. Az eszközök beszerzési értékét a használatbavétel időpontjától kezdődően az eszközök hasznos élettartama alatt írjuk le. A Csoport a goodwill kivételével nem rendelkezik jelentős értékű, határozatlan élettartamú immateriális javakkal. Az amortizációs költség az eredménykimutatás Értékcsökkenési leírás és amortizáció során kerül kimutatásra.

A Magyar Telekom a hasznos élettartamokat és maradványértékeket az aktuális fejlesztési tervek és technológiai fejlődés figyelembevételével évente felülvizsgálja. A hasznos élettartam legfrissebb felülvizsgálata által érintett eszközcsoportokat a 10.3. megjegyzés részletezi. Az éves felülvizsgálatra a második negyedévben kerül sor, az ebből származó változásokat a harmadik negyedévtől alkalmazzuk. A rendszeres felülvizsgálat mellett az adott év során meghozott beruházási döntések eredményeképp is módosulhat az eszközök hasznos élettartama.

Az immateriális javak értékcsökkenését (a goodwill kivételével) azok hasznos élettartama alatt, az alábbiak szerint számoljuk el.

	Év
Szoftverek ............................................................................................................................................................	2–24
Koncessziók és licencek ...................................................................................................................................	3–25
Egyéb immateriális javak ...................................................................................................................................	3–10

A goodwill jelenti a cégvásárlás azon többletköltségét, amely a Csoport részesedése alapján a felvásárolt leányvállalat vagy üzletág nettó eszközeinek és függő kötelezettségeinek valós értékén felül, a felvásárlás időpontjában jelentkezik. A goodwill a halmozott értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepel a könyvekben. Az év utolsó negyedévében megvizsgáljuk a szeptember 30-i könyv szerinti értékek alapján, hogy nem következett-e be értékvesztés a goodwill értékében. A goodwillre elszámolt értékvesztés nem fordítható vissza. Egy befektetés vagy üzletág értékesítésének nyeresége vagy vesztesége tartalmazza az eladott befektetéshez vagy üzletághoz allokált goodwill könyv szerinti értékét is.

Ha egy eszköz egyaránt viseli a tárgyi eszközök és immateriális javak jellemzőit, el kell dönteni, hogy az IAS 16 – Tárgyi eszközök vagy az IAS 38 – Immateriális javak szabályai szerint járunk el. A menedzsment által jelentősebbnek ítélt jellemzők határozzák meg az eszközök besorolását.

A tárgyi eszközök és immateriális javak értékvesztése az eredménykimutatásban az Értékcsökkenési leírás és amortizáció soron kerül elszámolásra.

10.2 Immateriális javak a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

millió Ft Goodwill Koncessziók

és licencek

Szoftver Egyéb Összesen

2018. január 1. Bruttó érték ............................................................	212 284	184 071	305 563	22 904	724 822
Halmozott értékcsökkenés .................................	-	(62 559)	(209 682)	(11 123)	(283 364)
Nettó érték .............................................................	212 284	121 512	95 881	11 781	441 458
Nettó érték – 2018. január 1. ...........................	212 284	121 512	95 881	11 781	441 458
Beruházás...............................................................	-	15 713	27 564	2 095	45 372
Akvizíció miatti növekedés ..................................	820	-	-	2 618	3 438
Kivezetés.................................................................	-	-	(102)	(1)	(103)
Tárgyévi értékcsökkenés.....................................	-	(14 756)	(24 739)	(3 276)	(42 771)
Átsorolás.................................................................	-	-	-	-	-
Átváltási különbözet ............................................	-	112	241	205	558
Nettó érték – 2018. december 31. ..................	213 104	122 581	98 845	13 422	447 952
2018. december 31.
Bruttó érték ............................................................	213 104	200 075	333 289	26 934	773 402
Halmozott értékcsökkenés..................................	-	(77 494)	(234 444)	(13 512)	(325 450)
Nettó érték .............................................................	213 104	122 581	98 845	13 422	447 952
Ebből értékesítésre kijelölt eszközök ................					-
					447 952
Nettó érték – 2019. január 1. ....................	213 104	122 581	98 845	13 422	447 952
IFRS 16 első alkalmazásábó adódó módosítások (1.4 megjegyzés)...........................	-	-	-	(203)	(203)
Felülvizsgált egyenleg 2019.01.01 ..................	213 104	122 581	98 845	13 219	447 749
Beruházás...............................................................	-	(60)	19 565	3 964	23 469
Akvizíció miatti növekedés ..................................	3	-	-	282	285
Kivezetés ................................................................	-	-	(623)	(2)	(625)
Tárgyévi értékcsökkenés ....................................	-	(14 937)	(26 393)	(4 129)	(45 459)
Átsorolás ................................................................	-	-	(67)	67	-
Átváltási különbözet ............................................	-	79	193	130	402
Nettó érték – 2019. december 31. .............	213 107	107 663	91 520	13 531	425 821
2019. december 31.
Bruttó érték ............................................................	213 107	200 244	342 321	27 460	783 132
Halmozott értékcsökkenés .................................	-	(92 581)	(250 801)	(13 929)	(357 311)
Nettó érték ..............................................	213 107	107 663	91 520	13 531	425 821
Ebből értékesítésre kijelölt eszközök ................					-
					425 821

Az Átváltási különbözet sor tartalmazza a Csoport külföldi leányvállalatainak konszolidációjakor keletkező árfolyamkülönbözet hatását.

Az Akvizíció miatti növekedés soron a Magyar Telekom által az adott évben megszerzett cégek és üzletágak eszközeinek valós értéke és az akvizíción keletkezett goodwill kerül kimutatásra. Az előzetes és végleges vételár-allokáció különbsége is erre a sorra kerül.

A Beruházás sor az általános üzletmenet során a tárgyévben végrehajtott beruházások miatti növekedést mutatja. A koncessziók és licencek beruházása 2019-ben tartalmazza a Társaság számára az NMHH által 2018-ban meghosszabbított frekvenciasávok használati jogának bekerülési értékét is, valamint e frekvenciák 2027-ig fizetendő éves díjainak jelenértékét. (Ld. még a 4.4.2 és 34. megjegyzéseket.)

Az átsorolások, és azok értékcsökkenésre gyakorolt hatása nem jelentős.

A Csoport immateriális javai sem 2018., sem 2019. december 31-én nem szolgáltak biztosítékul, illetve hitelek vagy kölcsönök fedezeteként.

10.3 Hasznos élettartam

A Csoport immateriális javai hasznos élettartamának 2019. évi felülvizsgálata eredményeként számos eszköz, elsősorban szoftverek élettartama módosult. Az élettartam-változás következtében az értékcsökkenés eredeti trendje az alábbiak szerint módosult.

millió Ft

2019

2020

2021

2022

2022 után

Értékcsökkenés költségben bekövetkező

(csökkenés) / növekedés.......................................

(531)

(1 070)

259

620

723

10.4 Goodwill

A goodwill értékvesztés-vizsgálatához a goodwill teljes összegét hozzárendeltük a Csoport működési szegmenseihez, és a működési szegmensek megtérülő értékeit értékesítési költséggel csökkentett valós értékek alapján, a valós érték kalkulációhoz használt 3. szintű (4.5.1 megjegyzés) inputokkal határoztuk meg. Az alábbi táblázatban közzétett megtérülő értékeket a működési szegmensek nettó adósságállománya (5.2 megjegyzés) nélkül mutatjuk be, mivel ezeket nem allokáljuk a szegmensekhez. További részletek a 3.2 megjegyzésben.

millió Ft		2018.			2019.
december 31-én
	Goodwill könyv szerinti értéke	Működési szegmens könyv szerinti értéke (goodwillel együtt)	Működési szegmens megtérülő értéke	Goodwill könyv szerinti értéke	Működési szegmens könyv szerinti értéke (goodwillel együtt)	Működési szegmens megtérülő értéke
MT- Magyarország	192 905	785 911	1 250 068	192 908	874 916	1 783 096
Észak-Macedónia	20 199	65 160	181 057	20 199	116 537	257 766
Összesen	213 104	851 071	1 431 125	213 107	991 453	2 040 862

A Csoport minden pénzügyi év utolsó negyedévében értékvesztés-vizsgálatot végez a goodwillre vonatkozóan. A 2019. és 2018. utolsó negyedévében lefolytatott értékvesztés-vizsgálat során megállapítottuk, hogy nem szükséges értékvesztést elszámolni.

10.5 Jelentős egyedi egyéb immateriális javak

A Csoport legjelentősebb egyedi egyéb immateriális javai a mobil licenszek. A jelentős licenszek könyv szerinti értékét és hátralévő hasznos élettartamát az alábbi táblázat tartalmazza. További információk ezekről az eszközökről az 34. megjegyzésben.

millió Ft 2018. 2019.

december 31-én

Könyv szerinti érték

Hátralévő hasznos élettartam (év)

Könyv szerinti érték

Hátralévő hasznos élettartam (év)

Magyar 2014-ben elnyert licenc ......................................	77 211	15	72 230	14
Magyar 2018-ban meghosszabbított licenc...................	39 509	3-7	30 842	2-7
Magyar 3G licenc ...............................................................	1 788	3-8	1 306	2-7
Macedón 4G licenc ...........................................................	2 473	15	2 373	14
Macedón 2G/3G licenc.....................................................	339	10-11	314	9-10
Egyéb ...................................................................................	1 261	3–8	598	2–7
Koncessziók és licencek összesen .........................	122 581		107 663

11 BEFEKTETÉSEK TÁRSULT VÁLLALKOZÁSOKBAN ÉS KÖZÖS MEGÁLLAPODÁSOKBAN

11.1 Társult vállalkozások és közös megállapodások – számviteli politikák

Társult vállalkozásnak tekintjük azokat a vállalatokat, amelyek felett a Csoport jelentős befolyással bír, viszont nem irányít; ez jellemzően 20- 50%-os tulajdont jelent.

Közös megállapodásnak tekintjük azokat a szerződésen alapuló kötelmeket, amelyek két vagy több félnek közös kontrollt biztosítanak,

valamint a megállapodás szempontjából lényeges kérdésekben a kontrollt gyakorlók konszenzussal döntenek. Ha a felek a közös megállapodás nettó eszközeiben érdekeltek, közös vállalkozásnak nevezzük.

Abban az esetben, ha a felek a közös szerveződés egyes kontrollált eszközei és fennálló kötelezettségei kapcsán gyakorolnak jogokat és tartoznak felelősséggel, közös tevékenységnek nevezzük.

A társult és közös vállalkozások az equity módszerrel kerülnek könyvelésre, és bekerülési értéken kerülnek a könyvekbe. A Csoport társult és közös vállalkozásokban lévő részesedése tartalmazza a beszerzéskor meghatározott goodwill értékét, csökkentve az esetleges értékvesztések halmozott értékével.

A Csoport társult és közös vállalkozásainak akvizíció utáni nyereségéből, illetve veszteségéből való részesedése az éves eredményben kerül elismerésre (Részesedés társult és közös vállalkozások eredményéből). Az akvizíció utáni mozgások halmozott értéke a befektetés könyv szerinti értékével szemben kerül elszámolásra. Ha a Csoport társult vagy közös vállalkozásának veszteségéből való részesedése eléri vagy meghaladja a részesedés értékét, a Csoport csak abban az esetben ismer el a részesedés értékét meghaladó veszteséget, ha jogi vagy vélelmezett kötelezettséget vállalt, vagy kifizetéseket eszközölt a társult vagy közös vállalkozás nevében.

A Csoport és társult vagy közös vállalkozása közötti tranzakciók nem realizált nyeresége a társult, illetve közös vállalkozásban levő részesedés mértékéig kiszűrésre kerül. A társult és közös vállalkozások számviteli politikája szükség esetén módosításra került a Csoporton belüli egységes számviteli politika biztosítása érdekében.

Közös tevékenység esetében a megállapodáshoz rendelhető kontrollált eszközök, kötelezettségek, a közös tevékenység által realizált hozamok közös tevékenységre jutó része, a hozamok és ráfordítások megfelelő hányada felvételre kerülnek.

11.2 Társult vállalkozások

A Csoportnak 2018. és 2019. december 31-én nem volt jelentős társult vállalkozása. A Csoportnak sem 2018., sem 2019. december 31-én nem állt fenn társult vállalkozással szemben függő kötelezettsége vagy elkötelezettsége.

11.3 Közös vállalkozások

A Csoport egyetlen közös vállalkozása 2018. és 2019. december 31-én a 2015-ben a Magyar Telekom és MET Holding AG által alapított E2 Hungary Zrt. volt, ami 2016 óta üzleti ügyfeleknek szolgáltat energiát. A társaság jegyzett tőkéje 200 millió forint, a tőketartaléka 1 800 millió forint, melyet mindkét alapító befizetett. A közös vállalkozást 50-50%-os tulajdonosi aránnyal és az irányítási struktúrában kiegyensúlyozott jogkörökkel hozták létre a felek. Az E2 Hungary Zrt. 2015-ben bekerülési értéken került bemutatásra és bekerülésétől equity módszerrel került könyvelésre. A társaság 2019-ben mintegy 20 millió forint nyereséget termelt (2018-ban 721 millió forint nyereséget). A tárgyévi nyereség összege jelen beszámoló jóváhagyáskor előztetes. A társaság 2019-ben 910 millió forint osztalékot hagyott jóvá (2018-ban 1 038 millió forint).

A Csoportnak sem 2018., sem 2019. december 31-én nem állt fenn közös vállalkozással szemben függő kötelezettsége vagy elkötelezettsége.

Az alábbi táblázat az E2 Hungary Zrt., a Csoport egyetlen jelentős közös vállalkozásának 2018. és 2019. december 31-i eszköz- és kötelezettség állományát, bevételét és éves eredményét mutatja.

millió Ft	2018	2019
Forgóeszközök ....................................................................................................................	16 816	14 921
Befektetett eszközök ..........................................................................................................	329	402
Rövid lejáratú kötelezettségek .........................................................................................	14 423	13 303
Hosszú lejáratú kötelezettségek .......................................................................................	-	-
Bevételek ..............................................................................................................................	57 260	68 595
Éves eredmény ....................................................................................................................	721	20

11.4 Közös tevékenységek

2015-ben a Társaság és a Telenor Magyarország megállapodott, hogy közösen üzemelteti és fejleszti 800 MHz-es 4G mobilhálózatát Budapest kivételével az egész országban. A megállapodás elsődleges célja a 4G mobilinternet lefedettség kiépítésének felgyorsítása a vidéki régiókban és a nagyobb sávszélesség biztosítása a 4G ügyfelek számára a 2014-ben az NMHH-val kötött 800 MHz-es licenszszerződés által előírt kötelezettségekkel összhangban. A megállapodás értelmében a Telenor Magyarország Nyugat-Magyarországon, a Magyar Telekom pedig az ország keleti régiójában üzemeltet bázisállomásokat.

A megállapodást a Társaság közös tevékenységnek minősíti, mivel a stratégiai döntéseket a Magyar Telekom és a Telenor közösen hozza meg, és nincs külön gazdálkodó egység a megegyezés működtetésének ellenőrzésére. A megállapodásban szereplő eszközökön túl a Társaság nem oszt meg felelősséget a kötelezettségekért, hozamokat és a nyereségeket.

Emiatt a megállapodással összefüggésben csak a Társaság által tulajdonolt eszközök kerülnek bemutatásra, további, a partner által tulajdonolt eszközök, kötelezettségek, bevételek és ráfordítások bemutatása nem szükséges. A Társaság által a Telenor felé és a Telenor által a Társaság felé felszámolt díjak majdnem megegyeznek, és nettó módon kerülnek rendezésre és bemutatásra az eredményre vonatkozó kimutatásban, és az ebből származó hatás nem jelentős.

Amennyiben bármelyik fél kezdeményezné a szerződés felbontását, az ügyfelek további folyamatos kiszolgálása érdekében a Társaságnak pótlólagos beruházási kötelezettségei keletkezhetnek. Ennek valószínűségét a Vezetőség jelenleg távolinak ítéli meg.

12 EGYÉB ESZKÖZÖK

12.1 Egyéb forgóeszközök

millió Ft	2018.	2018.	2019.
	január 1-én	december 31-én
Aktív időbeli elhatárolások	8 756	9 784	5 494
Egyéb adókövetelés	1 657	2 130	708
Egyéb	2 893	215	235
Összesen	13 306	12 129	6 437

12.2 Egyéb befektett eszközök

Az Egyéb befektetett eszközök legnagyobb részét 2019. december 31-én azok az eszközök teszik ki, melyek a vevői szerződésekből származó költségekből kerültek elismerésre (mintegy 4 551 millió forint értékben, ld. 18.4 megjegyzést).

13 CÉLTARTALÉKOK

13.1 Céltartalékok – számviteli politikák

Céltartalék akkor kerül elszámolásra, ha a Magyar Telekomnak tényleges vagy vélelmezett kötelezettsége van valamely múltbeli eseményből kifolyólag (kivéve a jövőbeni teljesítést elváró szerződéseket), és valószínűsíthető, hogy a kötelezettség rendezése gazdasági értéket megtestesítő források kiáramlását igényli, valamint megbízhatóan meg lehet becsülni a kötelezettség összegét.

A céltartalékok a fennálló kötelezettség mérlegfordulónapon történő kiegyenlítéséhez szükséges, legjobb tudásunk szerint becsült értéken kerülnek a könyvekbe. A becsült érték a várható lehetséges kimenetelek súlyozott átlaga vagy a legvalószínűbb egyedi kimenetel. A céltartalékok megképzésének költségét az eredménykimutatás azon során számoljuk el, amelyen a tényleges költség várhatóan fel fog merülni. Amennyiben egy céltartalék felhasználás nélkül feloldásra kerül, a feloldott céltartalékot az eredménykimutatás azon során forgatjuk vissza, amelyen eredetileg megképzésre került.

A 12 hónapon túl esedékes kötelezettségekre képzett céltartalékok általában jelenértéken kerülnek elszámolásra, és értéküket felhasználásig, illetve visszafordításig a kamatköltségekkel szemben növeljük.

13.2 Céltartalékok a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

millió Ft	Vég- kielégítés	Részvény alapú kifizetések	Egyéb munka- vállalókhoz kapcsolódó	Munka- vállalókhoz kapcsolódó összesen	Jogi ügyek	Eszköz- helyre- állítási kötele- zettség	Egyéb	Összesen
2018. január 1.............................	1 605	848	790	3 243	1 012	7 488	755	12 498
Xxxxxxxx.................................................	(284)	(74)	(37)	(395)	(149)	(35)	(141)	(720)
Képzés...................................................	2 999	731	5	3 735	1 173	174	1094	6 176
Kamat ....................................................	-	1	-	1	28	190	-	219
Átértékelési különbözet .....................	-	1	10	11	32	(2)	(1)	40
Felhasználás (xxxxxxxxxx- xxxxxxx).................................................	(2 723)	(56)	(633)	(3 412)	-	(43)	(75)	(3 530)
2018. december 31. ....................	1 597	1 451	135	3 183	2 096	7 772	1 632	14 683
Ebből rövid lejáratú rész ....................	1 316	725	-	2 041	884	23	470	3 418
Ebből hosszú lejáratú rész.................	281	726	135	1 142	1 212	7 749	1 162	11 265

2019. január 1.............................	1 597	1 451	135	3 183	2 096	7 772	1 632	14 683
Xxxxxxxx.................................................	(385)	(161)	-	(546)	(73)	(317)	(1 564)	(2 500)
Képzés...................................................	3 505	1 107	39	4 651	186	397	2 323	7 557
Kamat ....................................................	-	(4)	-	(4)	113	180	-	289
Átértékelési különbözet .....................	(2)	1	4	3	25	1	1	30
Felhasználás (xxxxxxxxxx- xxxxxxx).................................................	(3 550)	(745)	(4)	(4 299)	(21)	(52)	(486)	(4 858)
2019. december 31. ....................	1 165	1 649	174	2 988	2 326	7 981	1 906	15 201
Ebből rövid lejáratú rész ....................	916	1 026	-	1 942	1 034	21	1 758	4 755
Ebből hosszú lejáratú rész.................	249	623	174	1 046	1 292	7 960	148	10 446

A fenti táblázat Kamat sorain a diszkontált értéken bekerülő összegek diszkontlebontásának hatása, valamint az először megképzett céltartalék kamatkomponense jelenik meg, valamint11céltartalék-feloldás esetén a kamat vagy diszkontlebontási komponens feloldása.

Az elszámolt céltartalékokkal kapcsolatosan nem számítunk semmilyen kompenzációra, így nincs ezzel kapcsolatosan elszámolt eszköz a könyvekben.

13.2.1 Végkielégítés

A 2019. december 31-i végkielégítésre képzett céltartalék elsősorban a rendelkezési állományú alkalmazottakhoz, és aktív munkavállalók elbocsátásához kapcsolódik a Magyar Telekom Nyrt. 2020. évi hatékonysági elvárásai miatt. A rendelkezési állományban lévő alkalmazottak jogi státuszuk szerint munkavállalók, akik bár már nem nyújtanak szolgáltatást a Társaság részére, csökkentett összegű kompenzációt kapnak, és a Társaság társadalombiztosítási járulékot fizet utánuk. Így a végkielégítést nem egy nagyobb összegben, hanem havi részletekben kapják az érintettek. A 2018. december 31-i végkielégítésre képzett céltartalék elsősorban a rendelkezési állományú alkalmazottak, és az aktív munkavállalók elbocsátásához kapcsolódott a Magyar Telekom Nyrt. 2019. évi hatékonysági elvárásai miatt.

2019-ben 1 333 olyan munkavállalónak szűnt meg a munkaviszonya (2018-ban 1 181 főnek), akik számára elbocsátási költséget fizetett a Csoport. A céltartalék 2019. december 31-i egyenlege 136 munkavállalóhoz és rendelkezési állományba vonult alkalmazotthoz kapcsolódik (2018-ban 164 fő).

A 2019 során végrehajtott létszámleépítéssel kapcsolatban 5 226 millió forint került kifizetésre (2018-ban 4 486 millió forint).

13.2.2 Részvény alapú kifizetések

A részvény alapú kifizetésekkel kapcsolatos részletek a 20.1 megjegyzésben olvashatóak.

13.2.3 Jogi ügyek

A jogi ügyekre képzett céltartalékok összege főleg közigazgatási hatóságoknak, versenyhivatalnak, valamint korábbi munkavállalóknak és kereskedelmi partnereknek jogvita eredményeként várhatóan kifizetésre kerülő összegeket tartalmazza. Számos olyan jogvita van, melyekkel kapcsolatban céltartalék képzésére került sor, de ezek egyedileg nem jelentősek.

13.2.4 Helyreállítási kötelezettségre képzett céltartalék

Az eszközök kapcsán fennálló helyreállítási kötelezettség elsősorban harmadik fél ingatlanán felépített távközlési szerkezetekből fakad. A Csoport minden évben felülvizsgálja a szükséges céltartalékokat. A felülvizsgálat során sem 2019-ben, sem 2018-ban nem következett be jelentős változás.

13.2.5 Egyéb céltartalékok

Az Egyéb céltartalékok egyenlege a garanciális kötelezettségekre, hátrányos szerződésekre és további, egyenként kis összegű tételekre képzett céltartalékokat tartalmaz.

14 EGYÉB RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

millió Ft		2018.	2018	2019.
	január 01-én		december 31-én
Egyéb adók és társadalombiztosítási kötelezettségek		14 567	12 708	11 920
Bérek		10 466	12 412	8 689
Elhatárolt bevételek és kapott előlegek		2 401	2 003	2 192
Eszközhöz kapcsolódó kapott előleg	(a)	4 648	1 851	409
Nem irányító részesedésnek fizetendő osztalék		22	24	34
Egyéb kötelezettségek		49	25	39
Összesen	(b)	32 153	29 023	23 283

(a) Eszközhöz kapcsolódó kapott előleg

A Társaság 6,8 milliárd forint EU forrásból származó támogatást kapott előlegként. Ebből 409 millió forint még nem került felhasználásra. Lásd még a 4.2.3.3 megjegyzést.

(b) A szerződéses kötelezettségek 2019-ben külön soron szerepelnek (ld. 1.3 megjegyzést).

15 EGYÉB HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

2018-ban az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek legnagyobb részét hosszú lejáratú projektekhez kapcsolódó halasztott bevételek és hosszú lejáratú szerződéses kötelezettségek teszik ki. 2019-ben a szerződéses eszközök és kötelezettségek külön soron kerülnek kimutatása (lásd 1.3 megjegyzés).

16 NEM IRÁNYÍTÓ RÉSZESEDÉSEK

A nem irányító részesedések a Makedonski Telekom (MKT) kisebbségi részvénytulajdonosainak részesedését tartalmazza.

millió Ft	MKT	Egyéb	Összesen
2018. január 1. ..................................................................................	33 470	(592)	32 878
Áttérés IFRS 9-re és 15-re ................................................................	671	-	671
Deklarált osztalék ..............................................................................	(3 482)	-	(3 482)
Teljes átfogó eredmény....................................................................	4 374	-	4 374
2018. december 31. ........................................................................	35 033	(592)	34 441
Deklarált osztalék ..............................................................................	(3 596)	(67)	(3 663)
Teljes átfogó eredmény....................................................................	4 388	-	4 388
2019. december 31. ........................................................................	35 825	(659)	35 166

16.1 Összesített pénzügyi információk a jelentős nem irányító részesedésekkel rendelkező leányvállalatokról

Az alábbi táblázatok a csoporton belüli kiszűrések előtti összegeket mutatják be.

a) Összesített mérlegek

millió Ft	MKT
	2018	2019
december 31-én
Forgóeszközök ....................................................................................	24 520	27 496
Rövid lejáratú kötelezettségek ..........................................................	(18 777)	(20 663)
Befektetett eszközök ..........................................................................	98 786	100 376
Hosszú lejáratú kötelezettségek .......................................................	(2 875)	(3 776)
Nettó eszközállomány ........................................................................	101 654	103 433

b) Összesített eredménykimutatások

millió Ft	MKT
	2018	2019
december 31-én
Bevételek..............................................................................................	54 680	57 773
Adózás előtti eredmény......................................................................	8 035	8 887
Adózott eredmény...............................................................................	6 986	7 777

c) Összesített cash-flow kimutatások

millió Ft	MKT
	2018	2019
december 31-én
Üzleti tevékenységből származó nettó cash-flow........................	19 453	22 312
Befektetési tevékenységből származó nettó cash-flow..............	(9 656)	(5 451)
Irányító részesedésnek fizetett osztalék/ tőkeleszállítás............	(4 550)	(4 701)
Nem irányító részesedésnek fizetett osztalék/ tőkeleszállítás ..	(3 482)	(3 596)
Egyéb pénzügyi tevékenységből származó cash-flow ...............	(1 792)	(3 143)
Pénzügyi tevékenységre fordított nettó cash-flow.......................	(9 824)	(11 440)

16.2 Nem irányító tulajdonosokkal bonyolított ügyletek

A nem irányító tulajdonosokkal sem 2019-ben, sem 2018-ban nem volt jelentős tranzakció az osztalékfizetésen kívül.

A Csoportban jelentős nem irányító részesedéssel csak az Észak-macedón Köztársaság rendelkezik, az MKT részvényei által. A Magyar Telekom és az MKT üzleti tevékenysége során nem bonyolított egyedileg jelentős ügyletet sem a 2018-as, sem a 2019-es pénzügyi év során sem az Észak-macedón Köztársaság által ellenőrzött, sem az Észak-macedón Köztársaság jelentős befolyása alatt álló társasággal.

17 LÍZINGEK

17.1 Lízingek – számviteli politikák

17.1.1. Lízingek – 2019. január 1-től hatályos számviteli politika

Egy szerződés akkor lízingszerződés (vagy tartalmaz lízinget), ha a szerződés értelmében egy mögöttes eszköz használatának irányítási jogát biztosítja adott időszakra, ellenérték fejében.

IFRS 16 alkalmazása miatti módosítások

A korábban pénzügyi lízingként besorolt lízingek esetében a Csoport az átállás előtti lízingeszköz és lízingkötelezettség könyv szerinti értékét az első alkalmazás időpontjában használatijog-eszköz és a lízingkötelezettség könyv szerinti értékeként szerepelteti. . Az IFRS 16 mérési elveit csak ezen időpont után kellett alkalmazni, ennek eredményeként csak nem jelentős módosításokra volt szükség. A lízingkötelezettségek újraértékeléséből adódó különbözet a kapcsolódó használatijog-eszköz kiigazításaként került elszámolásra közvetlenül az első alkalmazás időpontját követően.

A használatijog-eszköz értéke megegyezett a 2018.december 31-i fordulónapi mérlegben bemutatott lízinghez kapcsolódó előre fizetéssel vagy lízing fizetésekhez kapcsolódó elhatárolásokkal módosított lízingkötelezettség összegével. Hátrányos lízingszerződés nem volt, mely a használatijog-eszköz módosítását igényelte volna az első alkalmazáskor. Az IFRS 16 alkalmazásának a 2019. évi Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásra és az Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásra gyakorolt hatását lásd az 1.4 megjegyzésben.

2018. december 31-i fordulónapon kimutatott operatív lízing kötelezettségek értéke (146 012 millió forint) módosításra került az alábbi táblázat szerint a lízing szerződések és lízingfolyamatok alapos felülvizsgálata következtében:

Magyar Telekom – IFRS16 átállásából eredő módosítások
IAS 17 szerinti operatív lízing kötelezettség 2018. december 31-i fordulónapon	122 149
2018.december 31-én pénzügyi lízing kötelezettségekből fennálló minimum lízingfizetések ..................	9 552
Diszkontálási hatás a lízingbevevőnek az első alkalmazás időpontjában érvényes járulékos lízingbevevői kamatláb felhasználásával ............................................................................................................	(37 646)
Hozzáadva a meghosszabbítási és megszüntetési opció eltérő kezeléséből származó különbséget ......	14 556
Egyéb.......................................................................................................................................................................	(1 397)
Lízing kötelezettség 2019.január 1-én	107 214
melyből
rövid lejáratú lízing kötelezettség.........................................................................................................................	12 191
hosszú lejáratú lízing kötelezettség.....................................................................................................................	95 023

Az IFRS 16 értelmében a vállalatoknak lényegében minden lízing esetében nyilván kell tartaniuk az eszközöket és kötelezettségeket. A lízingbevevő köteles volt megjeleníteni a lízingelt mögöttes eszköz használatának jogát megtestesítő használati jogot, mint használatijog-eszközt, illetve a lízingfizetéssel kapcsolatban felmerülő lízing kötelezettséget A lízingbevevő a használatijog-eszközöket az egyéb, nem pénzügyi eszközökhöz (mint pl. ingatlan, gépek és berendezések) hasonló módon veszi figyelembe, míg a lízing kötelezettségeket az egyéb pénzügyi kötelezettségekhez hasonlóan. Ebből következik, hogy a lízingbevevő az értékcsökkenést a használati jogot megtestesítő eszközre számolja el, míg a kamatot a lízingkötelezettségre, valamint a lízingkötelezettség visszafizetését tőke és kamat részre bontja, amiket azután a cashflow kimutatásban szerepeltet az IAS 7 Cash Flow Kimutatás standard szerint. A lízingből származó eszközök és kötelezettségek kezdeti megjelenítéskor jelenértéken kerültek nyilvántartásra. Az értékelésük figyelembe vette a fel nem mondható lízingfizetéseket (ideértve az inflációhoz kötött díjakat is), valamint tartalmazza az opciós időszakokban kifizetendő tételeket, amennyiben a lízingbevevő ésszerűen biztos volt abban, hogy lehívja a lízinghosszabítási opciót, vagy nem alkalmazza a lízing felmondási opciót.

Az IFRS 16 minden lízingre vonatkozik, beleértve az allízingekben szereplő, használati jog lízingeket is, kivéve:

▪ A lízingbevevő által licencszerződés keretében, az (IAS 38) Immateriális javak kategóriájába tartozó jogok

▪ Immateriális javak lízingje

▪ Az (IFRIC 12) Koncessziós Szolgáltatási Megállapodások körébe tartozó szolgáltatási koncessziók; és

▪ MT csoporthoz tartozó licencbeadó által az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevételek standard keretében átadott (vagy értékesített) szellemi termék licenszei.

Megjelenítési kivételek

Rövidtávú lízingek, kisértékű eszközök lízingje

Az IFRS 16 tartalmaz a lízingbevevők számára megjelenítési kivételeket rövidtávú lízingek és kisértékű eszközök lízingjei esetében, és ezekre alternatív követelményeket határoz meg.

▪ Az MT Csoport döntése szerint, a rövid távú megjelenítési kivételeket nem alkalmazza a lízingszerződésekre, kivéve a kisebb és kevésbé fontos lízingmegállapodásokat, melyeknél a lízingidőszak egy hónap vagy annál rövidebb. Az ilyen, nagyon rövid távú lízingek és az ezekhez kapcsolódó eszközkategóriák költségként történő elszámolása felmerülésükkor történik, és nem kapcsolódik hozzájuk számszerűsített bemutatási kötelezettség.

▪ A Társaság, döntése szerint, nem alkalmazza ezt a gyakorlati könnyítést a kis értékű tételekkel kapcsolatban. Ezért ezeket az IFRS

16 értelmében, lízingszerződésként kell elszámolni, értékelni és közzétenni.

Lízing futamideje

A lízing futamidejének kezdőnapkori állapotra történő becslése arra az időszakra vonatkozik, ameddig az MT az eredetileg megállapodott feltételek mellett, ésszerű bizonyossággal fenntartja a szerződést. Az induláskori lízingidőszak megállapítása a lízing kezdőnapján történik. A lízingidőszak meghatározásánál, kétség esetén mindig a lehető legrövidebb észszerű, indokolható lízingidőszakot kell alkalmazni. A lízingidőszak megállapítása lényegében vezetői döntés kérdése, és az MT általában eszközcsoport szintű becsléseket vagy feltételezéseket használ (különösen opciók és határozatlan idejű megállapodások tekintetében).

A lízing induló dátuma az a nap, amelyen a lízingbeadó egy meghatározott eszközt (pl. a lízing tárgyát képező ingatlant, gépeket vagy berendezéseket) a lízingbevevő rendelkezésére bocsájtja használat céljából. Az induló napon megkezdődik a lízing időszak és megtörténik a lízing kötelezettség és a használatijog-eszköz megjelenítése.

Opciók - “Meglehetősen biztos feltételek”

Annak megállapításához, hogy a lízingbevevő ésszerűen biztos-e abban, hogy lehívja-e a lízing hosszabítására vonatkozó opcióját vagy nem hívja le a lízing felmondására szóló opcióját, a lízingbevevők és lízingbeadók minden olyan lényeges tényt és körülményt figyelembe vesznek, melyek a lízingbevevő számára gazdasági érdekeltséget teremthetnek, és amelyek alapot szolgáltatnak arra, hogy lehívja a lízing hosszabítási opciót vagy ne léptesse érvénybe a lízing felmondás opciót.

Lízingfizetések

A lízingfizetések meghatározása mind a lízingbevevő, mind a lízingbeadó tekintetében azonos. A lízingfizetések olyan kifizetések,

amelyeket a lízingbevevő a lízingbeadó felé teljesít, egy meghatározott eszköz használati jogának fejében, a lízingidőszak alatt. Az MT lízingbevétel esetén a lízingfizetés definíciója tartalmazza a nem-lízing elemekhez kapcsolódó fizetéseket is.

A lízingkötelezettség újraértékelése

Az IFRS 16 meghatározza, hogy mikor kell újraértékelni a lízingkötelezettséget. Fontos megjegyezni, hogy az IFRS 16 tekintetében, a lízingkötelezettség újraértékelése csak akkor történik meg, ha a változás már létező szerződéses kitételeken alapul, vagyis, amelyek már az indulás óta részét képezik a szerződésnek.

A lízingbevevő akkor vizsgálja felül a lízingidőszakot, azaz, hogy ésszerű bizonyossággal lehívja-e a hosszabbítási opciót vagy nem alkalmazza a felmondás opciót, ha olyan, jelentős esemény történik vagy a körülmények olyan jelentős változása áll be, amelyek a lízingbevevő hatáskörébe tartoznak; és amelyek befolyásolják azt, hogy a lízingbevevő ésszerűen biztosan lehív-e egy opciót, amely korábban nem szerepelt a lízingidőszak meghatározásában, illetve nem hív le egy olyan opciót, amely korábban szerepelt a lízingidőszak meghatározásában.

Lízingmódosítások könyvelése

A lízing módosításának definíciója a következő: “a lízing hatókörének (scope) vagy a lízing ellenértékének olyan változása, ami nem szerepelt az eredeti lízingfeltételek között (például egy vagy több mögöttes eszköz használati jogának hozzáadása vagy felmondása, vagy a szerződéses lízingidőszak meghosszabbítása, illetve rövidítése)”. A módosítás származhat csak az ellenérték változásából is. A módosítás hatálybalépésének napja az a dátum, amikor mindkét fél elfogadja a lízingmódosítást.

A lízingbevevő a lízing módosítást különálló lízingként szerepelteti, amennyiben az alábbi két feltétel mindegyike teljesül:

▪ a módosítás bővíti a lízing scope-ját egy vagy több mögöttes eszköz használati jogának hozzáadásával, és

▪ a lízing ellenértéke emelkedik egy, a scope bővülés egyedi árának megfelelő, összeggel, illetve az egyedi ár bármilyen, megfelelő kiigazításával, a konkrét szerződés feltételei szerint.

Ha ezek a feltételek fennállnak, a módosítás új lízingnek minősül, amely elkülönül az eredeti lízingtől. Az egy vagy több további eszköz használati jogáról szóló megállapodás külön lízingként (vagy lízingekként) kerül(nek) könyvelésre, amely(ek)re nézve, az eredeti lízingtől függetlenül az IFRS 16 követelményei az irányadóak.

Egy külön lízingnek nem minősülő módosítás esetében, azaz, ha nem teljesülnek a fenti feltételek, a módosítás hatálybalépésének napján, a lízingbevevő a módosítást úgy veszi figyelembe, hogy felülvizsgálja a lízingkötelezettséget az adott napon meghatározott diszkont kamatláb alkalmazásával, és:

▪ a lízing scope-ját szűkítő lízingmódosítások esetében a lízingbevevő csökkenti a használati jogot megtestesítő eszköz könyv szerinti értékét, hogy tükrözze a lízing részleges vagy teljes megszűnését és nyereséget vagy veszteséget könyvel el, amely arányosan leképezi a scope csökkenését; illetve

▪ minden más lízingmódosítás esetében, a lízingbevevő megfelelően kiigazítja a használati jogot megtestesítő eszközt.

Amikor a lízingügylet módosul, a felülvizsgált lízingdíjak diszkontálása mindig egy felülvizsgált diszkont kamatláb alkalmazásával történik. Ez különbözik a lízing újraértékelés követelményeitől, ahol diszkont kamatláb csak speciális esetekben kerül alkalmazásra.

Kimutatási és közzétételi követelmények az MT csoport, mint lízingbevevő esetében Konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás

Az MT Csoport döntése szerint a használatijog-eszköz (az egyéb eszközöktől elkülönítve) kerül kimutatásra, csakúgy, mint a lízingkötelezettség, és külön soron szerepelnek a konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban.

Konszolidált eredményre és egyéb átfogó jövedelmekre vonatkozó kimutatás

Az konszolidált eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásában az MT Csoport külön szerepelteti a használatijog- eszköz értékcsökkenéséből eredő, lízingkötelezettséghez kapcsolódó kamatköltséget. Ezen kívül a lízingkötelezettséghez kapcsolódó kamatköltség a pénzügyi ráfordítások egyik összetevője, ami külön tételként jelenik meg az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban.

Konszolidált Cash flow kimutatás

Az alábbi tételek a cash flow kimutatáson belül a működési tevékenységek között jelennek meg:

▪ a lízingkötelezettség kamatrészének készpénzes fizetése, az MT Csoport számviteli politikájának megfelelően, amely szerint a kamatkifizetések a működési cash flow részeként kerülnek kimutatásra;

▪ a lízingkötelezettségbe nem tartozó változó lízingdíj kifizetések.

A lízingkötelezettség tőke részének kifizetései a cash flow kimutatáson belül a pénzügyi tevékenységek között jelennek meg.

Kimutatási és közzétételi követelmények az MT Csoport, mint lízingbeadó esetében

Lízingek szerepeltetése a konszolidált eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban és a konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

Az MT csoport konszolidált eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásában, az operatív lízingből származó bevétel nem szerepel az egyéb bevételektől elkülönítve. Csak egy, "Bevétel" sor szerepel a kimutatásban.

A Pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzések tartalmazzák a bevételek további lebontását, beleértve az operatív lízingből származó bevételeket MT csoport szegmensekre bontva. Az operatív lízing bevételek sortétel a Megjegyzésekben “Egyéb források” néven szerepel.

Az MT Csoport lízingbeadóként, az operatív lízing tárgyát képező eszközöket a mérlegben történő kimutatás során a mögöttes eszköz jellege alapján szerepelteti. Az MT Csoportnál, az eszközök fizikailag elkülönülő részei, amelyek mögöttes eszközként azonosítottak (lízingek), nem a teljes eszköztől elkülönítve szerepelnek a mérlegben.

Egyéb, lízingre vonatkozó témák Visszlízing tranzakciók

Eszköztranszfer minősítése, hogy vajon értékesítésnek minősül-e

Az MT Csoport egyetlen eszközkategória esetében sem alkalmazza a rövidtávú lízingekre és a kisértékű eszközökre vonatkozó megjelenítési kivételt (közzétételi mentesség). Ennek eredményeképpen, az MT Csoport, mint eladó-lízingbevevő, a visszlízing

tranzakciókat mindig a mérlegben szerepelteti (jelentőségtől függetlenül). Xxxxx eldöntéséhez, hogyan kell egy visszlízing tranzakciót kimutatni, az MT Csoport először azt vizsgálja, hogy a mögöttes eszköz kezdeti átadása az eladó-lízingbevevőtől a vevő-lízingbeadónak értékesítésnek minősül-e. Az MT Csoportnál ezután az IFRS 15-öt alkalmazzák annak megállapításához, hogy történt-e értékesítés. Ez a vizsgálat eldönti a könyvelés módját mind az eladó-lízingbevevő, mind a vevő-lízingbeadó számára, az alábbiak szerint.

Visszlízing elszámolása − az eszköz átruházása nem értékesítés.

Ha az eszköztranszfer nem minősül eladásnak, az eladó-lízingbevevő és a vevő-lízingbeadó finanszírozásként kell, hogy könyvelje a tranzakciót.

Visszlízing könyvelése − Az eszköztranszfer értékesítésnek minősül

Ha az ellenőrzés átruházása megtörténik az IFRS 15-ben megadottak szerint (eladás), az eladó-lízingbevevőnek olyan eszközt kell szerepeltetnie a könyveiben, melynek összege megegyezik a használati jog arányosan fennmaradó részéből eredő arányos könyv szerinti értékkel. Bármely, a tranzakcióból származó nyereség vagy veszteség szintén arányosan kerül elszámolásra. Így, az eladó- lízingbevevő az eladással kapcsolatos nyereséget az átadott mögöttes eszközrészhez tartozó összegre, azaz, a vevő-lízingbeadó mögöttes eszközben levő maradványérdekeltségére korlátozza.

A Magyar Telekom Csoport pénzügyi kimutatásaira a visszlízing tranzakciók nincsenek jelentős hatással.

Allízingek

Az allízing, definíciója szerint, egy olyan tranzakció, amelynél egy mögöttes eszközt a lízingbevevő (közbenső lízingbeadóként) tovább ad bérbe egy harmadik félnek, miközben a lízingbeadó és lízingbevevő között fennálló lízingügylet ("főlízing") érvényben marad.

Az allízingeket az MT Csoport, mint közbenső lízingbeadó, pénzügyi vagy operatív lízingként minősíti, hasonlóan ahhoz, ahogyan

bármely más lízing esetében eljár, az IFRS 16.61 alapján.

Az allízing kezdőnapján, ha az MT Csoport nem tudja egyértelműen meghatározni az allízing implicit kamatlábát, az allízing könyvelésénél a fő lízingre alkalmazott diszkont kamatláb kerül használatra, ami kiigazításra kerül minden, az allízinggel kapcsolatos közvetlen költséggel.

A Magyar Telekom Csoport pénzügyi kimutatásaira az allízingek nincsenek jelentős hatással.

Az allízingek közzététele

Az allízingek esetében nincsenek specifikusan az allízingekre vonatkozó, a mérlegben és eredménykimutatásban történő közzétételt szabályozó rendelkezések. Az MT Csoport azokat a közzétételi szabályokat alkalmazza, amelyek az egyéb pénzügyi és operatív lízingekre is vonatkoznak.

Az MT Csoport ugyanazon mögöttes eszközre épülő főlízingből, illetve allízingből származó eszközöket és kötelezettségeket nem könyveli egymással szemben, kivéve, ha teljesülnek a pénzügyi instrumentumok ellentételezésére vonatkozó követelmények. Ugyanez vonatkozik az azonos mögöttes eszközre épülő főlízingből és allízingből eredő lízingbevételre és lízingköltségre, kivéve, ha az IAS 1 szerinti, ellentételezésre vonatkozó kritériumok teljesülnek.

Az IFRS 16 szerint a fő és az allízing két különálló szerződés, melyek lízingbevevői illetve a lízingbeadói modell alapján kerülnek könyvelésre. Az általános közzétételi szabályok egyaránt vonatkoznak a fő és allízingekre, valamint a pénzügyi vagy operatív allízing ügyletek lízingbeadóira.

Lízingbeadókra vonatkozó elszámolás/könyvelés

Pénzügyi lízing - Definíció

A pénzügyi lízing egy olyan ügylet, amely egy mögöttes eszköz birtoklásával járó lényegében összes kockázatot és előnyt átruházza a lízingbevevőre. A pénzügyi lízing jellegét tekintve hasonlít egy eszköz értékesítésének finanszírozásához. A pénzügyi kimutatásokban

történő elszámolása nem a tranzakció jogi formájából indul ki, hanem annak valós gazdasági tartalmából (azaz, mintha a mögöttes

eszközt a lízingbeadó eladná a lízingbevevőnek)

Operatív lízing – Definíció

Az operatív lízing egy olyan tranzakció, amellyel nem kerül átruházásra a mögöttes eszköz birtoklásával járó lényegében összes kockázat és előny. Ez általában egy egyszerű, rövidtávú bérleti konstrukció (operatív lízing), ahol a befolyó bérleti díj az eredménykimutatásban jelenik meg, és elsődleges mérleghatása összefüggésben van a lízingfizetések ütemezésével.

17.1.2 Lízingek – 2018. december 31-ig hatályos számviteli politika

Pénzügyi lízing – a Csoport, mint lízingbeadó

Egy eszköz lízingbe adása, amikor a Magyar Telekom lényegében a tulajdonjoggal járó összes előnyt és kockázatot átadja, pénzügyi lízing. Pénzügyi lízing esetén a Csoport bevételt és pénzügyi lízingkövetelést jelenített meg a lízing kezdetekor. A bevétel megegyezett a járó minimális lízingfizetések és a lízingbe adót illető bármely nem garantált maradványérték becsült jelenértékének összegével (lízingbe történő nettó befektetés). Az értékesített eszköz bekerülési értéke a lízing kezdetekor az éves eredményben került megjelenítésre. Minden kapott lízingdíj megbontásra került a követelés és a kamatbevétel között úgy, hogy a pénzügyi lízingbe való nettó befektetésre állandó kamatlábat eredményezzen. A pénzügyi lízing kamatbevétel eleme Kamatbevételként került megjelenítésre.

A pénzügyi lízingek főként olyan üzleti ügyfelek rendelkezésére bocsátott eszközöket foglalják magukban, amelyeknél outsourcing- szerződés keretében a Csoport volt a szolgáltató.

Pénzügyi lízing – a Csoport, mint lízingbevevő

Azon ingatlanok, gépek és berendezések lízingjét, ahol a Magyar Telekom a tulajdonjoggal járó összes lényeges előnyt és kockázatot viseli, pénzügyi lízingként számoltuk el. A lízingelt eszköz az eszköz kezdeti piaci értékén, vagy ha az alacsonyabb, a minimális lízingkifizetések becsült jelenértékén került értékelésre. Minden lízingdíj-kifizetést felosztásra került a fennálló pénzügyi lízingkötelezettség csökkenése és a kamatköltség között. A pénzügyi ráfordításokat nem tartalmazó lízingkötelezettségek az Egyéb pénzügyi kötelezettségek között kerültek kimutatásra a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban. A pénzügyi lízing kamatköltség eleme a lízingidőszak alatt került elszámolásra az éves eredményben (Kamatköltség), és az egyes időszakokra úgy került felosztásra, hogy a fennálló kötelezettség egyenlegére állandó kamatlábat eredményezzen. A kezdeti megjelenítést követően, a lízingelt eszközök a rájuk vonatkozó számviteli politikák alapján kerülnek elszámolásra, kivéve, hogy a pénzügyi lízingszerződések keretében beszerzett ingatlanok, gépek és berendezések értékcsökkenési leírásának időtartama a lízing időtartama és az eszközök hasznos élettartama közül a rövidebb.

Operatív lízing – a Csoport, mint lízingbeadó

Az operatív lízing keretében ügyfeleknek bérbe adott eszközök a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban az ingatlanok, gépek és berendezések között kerültek nyilvántartásra. Az értékcsökkenésüket az egyéb ingatlanokhoz, gépekhez és berendezésekhez hasonlóan számoltuk el, a teljes hasznos élettartam alatt. A kapott bérleti díjat lineárisan számoltuk el bevételként a lízingidőszak alatt.

Visszlízing

Visszlízing alatt a Magyar Telekom Csoport eszközének eladását és annak vagy egy részének Magyar Telekom által történő visszlízingelését értjük. Amennyiben a visszlízing pénzügyi lízingnek minősül, az értékesítésen keletkezett nyereség elhatárolásra került, és a lízingperiódus során az eredményben kisebb mértékű értékcsökkenésként került megjelenítésre. Amennyiben a visszlízing operatív lízingnek minősült, úgy az értékesítés nyeresége vagy vesztesége az értékesítés időpontjában, az eredményben (Egyéb működési bevételek) került elszámolásra, mivel az eladási ár az eszköz valós értékét tükrözi. Hasonló módon a lízingkifizetéseket is az eredményben könyveltük (Egyéb működési költségek) egyenletesen a lízingperiódus folyamán.

17.2 Pénzügyi lízingek

17.2.1 Pénzügyi lízing – a Csoport, mint lízingbeadó

A pénzügyi lízinghez kapcsolódó, jövőbeni követelések 2018. és 2019. december 31-én az alábbiak szerint alakultak:

2018. december 31-én
millió Ft	Jelenérték	Kamatrész	Minimális lízingdíj- követelés
1 éven belül	50	14	64
1-5 év között	161	42	203
5 éven túl	147	70	217
Összesen	358	126	484

2019. december 31-én
	Jelenérték	Kamatrész	Minimális lízingdíj- követelés
1 éven belüli	460	37	497
1–2 év között	288	23	311
2–3 év között	216	18	234
3–4 év között	114	14	128
4–5 év között	62	11	73
5 éven túl	206	26	232
Összesen	1 346	129	1 475

A kamatrész a még nem esedékes jövőbeni pénzügyi bevételt tartalmazza. Az egy éven belül esedékes követelések jelenértéke a mérlegben az Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök soron szerepel, míg az egy éven túli követelések az Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök között kerülnek kimutatásra. A lízingperiódus során elhatárolt pénzügyi bevételt az éves eredményben (Kamatbevételek) számoljuk el. (lásd 23 megjegyzés)

A nem garantált maradványérték hatása a Csoport eredményére nézve nem jelentős.

A mögöttes eszköz értékesítéséhez kapcsolódó nyereség 166 millió forintot tett ki 2019-ben.

17.2.2 Pénzügyi lízing – Csoport mint lízingbevevő

A lízing kötelezettségek elsősorban az új székház, mobiladótornyok alatti terület bérletéhez, továbbá olyan épületek eladásához és azok egy részének visszlízingjéhez kapcsolódnak, melyek telefonközpontok elhelyezésére szolgálnak, valamint kisebb részben egyéb épületek, hálózatok és egyéb távközlési eszközök és járművek bérletével kapcsolatosak.

A szerződések jellemzően euróban köttettek, futamidejük 5–15 év; meghosszabbíthatóak, de vásárlási opciót nem tartalmaznak.

A gépek és berendezésekre kötött lízingszerződések futamideje általában 3-15 év, míg a járművek és egyéb eszközökre kötött lízingszerződések futamideje általában 2-5 év. A Társaság bérleti szerződéseiből származó kötelezettsége a lízingbeadónak a lízingbe adott eszközökre vonatkozó jogcímével biztosított. A Társaság általában nem ruházhatja át és nem adhatja allízingbe a lízingelt eszközöket, és egyes szerződések megkövetelik a csoporttól bizonyos pénzügyi mutatók fenntartását.

A lízingkötelezettségek lejárat szerinti elemzése az 5.1.3. megjegyzésben található.

Az alábbi összegek került az eredményben elszámolásra:

	2019
Használatijog-eszköz értékcsökkenése ........................................................................................	17 415
Lízingkötelezettséghez kapcsolódó kamatköltségek .................................................................	5 557
Változó lízing díjak költségei (melyek a bekerülési értékbe nem kerültek be).........................	-
Lízingkötelezettségek árfolyamvesztesége ..................................................................................	1 438
Használatijog-eszközök allízingbe adásából származó bevételek............................................	220
Nyereség vagy veszteség visszlízing ügyletekből .......................................................................	275

A Csoport teljes, lízingügyletekből származó készpénz kiáramlása 2019-ben 13 018 millió forintot tett ki. A Társaságnak számos olyan lízingszerződése van, mely 2019.december 31-én még nem kezdődtek el. A jövőbeni lízingdíj fizetési kötelezettségek ezen nem felmondható szerződésekből 2 969 millió forintot érnek el.

A nem diszkontált potenciális jövőbeni bérletfizetések összege 14 401 millió forint a lehívásra kerülő meghosszabbítási és megszüntetési opciókat követő időszakokra vonatkozóan, melyek nem részei a lízing futamidőnek.

A Társaság kezdetkor a lízingkötelezettség részeként megbecsüli és figyelembe veszi a maradványérték-garanciák alapján várhatóan fizetendő összegeket. Jellemzően a várható maradványérték a lízing megkezdésekor egyenlő vagy magasabb, mint a garantált összeg, és így a Társaság nem számít arra, hogy bármit is fizetnie kell ezen garanciák alapján.

Az egyes beszámolási időszakok végén a várható maradványértéket felül kell vizsgálni, hogy az tükrözze az összehasonlítható eszközökre elért tényleges maradványértékeket és a jövőbeli árakkal kapcsolatos várakozásokat. 2019. december 31-én, a lízingkötelezettségek értékelésében figyelmen kívül hagyott maradványérték-garanciák összege 135 millió forint, amelyeknek a Társaság potenciálisan ki van téve és melyek várhatóan nem kerülnek kifizetésre.

17.3 Operatív lízing

17.3.1 Operatív lízing – Csoport, mint bérbeadó

Az alábbi táblázat a Csoport operatív lízingből származó jövőbeni lízingköveteléseit tartalmazza, ahol a Magyar Telekom a bérbeadó. A

2019-ben bekövetkező növekedés az IFRS16 bevezetésének következménye. (lásd 2.1.1)

	2018.12.31.
Éven belüli ........................................................................	596
1-5 év közötti ....................................................................	1 181
5 éven túli .........................................................................	1 145
Összesen: .............................................................	2 922

	2019. 12.31.
Éven belüli ..........................................................................	3 669
1-2 év közötti ......................................................................	3 808
2-3 év közötti ......................................................................	3 586
3-4 év közötti ......................................................................	3 430
4-5 év közötti ......................................................................	1 822
5 éven túli ...........................................................................	239
Összesen ................................................................	16 554

18 BEVÉTELEK

18.1 Bevételek – számviteli politikák

18.1.1 Termékértékesítés és szolgáltatás értékesítés árbevétele

Az IFRS 15 alapelve, hogy az ígért áruk vagy szolgáltatások vevő számára való átadásának bemutatása érdekében a gazdálkodó egységek olyan összegű bevételt jelenítsenek meg, amely azt az ellenértéket (vagyis, fizetést) tükrözi, amelyre a gazdálkodó egység az említett árukért vagy szolgáltatásokért várakozása szerint jogosultságot szerez.

Akkor számolunk el bevételt, amikor valószínű, hogy a Csoport be fogja szedni azt az ellenértéket, amelyre az áruk vagy szolgáltatások vevőnek való átadásáért jogosultságot fog szerezni. Ha a Csoport úgy értékeli, hogy az ellenérték beszedése nem biztosított (pl. később a vevő fizetési képessége vagy szándéka jelentősen romlik), a Csoport a szerződés (a kintlévő áruk és jövőbeli szolgáltatások) fennmaradó részét akkor számolja el, ha befolyt az ellenérték. Ez a döntés nem érinti a nyilvántartott eszközöket és a már kielégített teljesítési kötelmek bevételét.

Bevétel akkor kerül megjelenítésre, amikor (vagy amint) az ígért áru vagy szolgáltatás vevőnek való átadásával kielégíti a teljesítési kötelmet.

Az eszköz átadottnak minősülhet idővel vagy egy időpontban, ami hatással van a bevétel megjelenítésének idejére.

Gyakorlati megoldásként a Csoport a leírt módszereket egyedi vevőszerződések helyett a hasonló jellemzőkkel rendelkező szerződések portfóliójára is alkalmazza. A portfolió megközelítés elfogadható, ha a Csoport ésszerűen azt várja, hogy a standard portfólióra való alkalmazása nem jár lényegesen eltérő hatással a pénzügyi kimutatásokra, mint a standardnak a portfóliót alkotó egyedi szerződésekre (vagy teljesítési kötelmekre) való alkalmazása. Ez azt is jelenti, hogy a hasonló jellemzőkkel rendelkező szerződések portfoliója nem feltétlen azonos termékekre vonatkozó szerződéseket tartalmaz.

Fő elvek

▪ Ha a Csoport áruk vagy szolgáltatások vevőnek történő átadásával hamarabb teljesít, mint ahogy vevő kifizeti az ellenértékét vagy a fizetés esedékessé válik, a Csoport a szerződést szerződéses eszközként mutatja be, levonva a követelésként bemutatott összeget. Egy szerződéses eszköz a Csoport ellenértékhez való joga az általa a vevőnek átadott árukért vagy szolgáltatásokért.

▪ A több elemű csomagoknál (pl. mobilszolgáltatási előfizetés és készülék) előre leszállított támogatott termékek esetén a teljes bevétel nagyobb része kapcsolódik az előre leszállított komponenshez (a mobilkészülékhez), így a bevétel korábban kerül elismerésre. Ez vezet a szerződéses eszközök - ügyfélszerződésből eredő, jogilag még nem létező követelések – konszolidált mérlegben történő megjelenítéséhez.

▪ Az értékesítési jutalékok (ügyfélszerzési költségek) aktiválásra kerülnek a mérleg szerződéses költségek során és elszámolásukra az ügyfél megtartásának becsült időszaka alatt kerül sor.

▪ Azok a bevételek később kerülnek elszámolásra, amelyek esetében „jelentős jogok”, például további termékek jövőbeli vásárlásakor nyújtott extra engedmény átruházására is sor kerül.

▪ A szerződéses kötelezettségek ügyfélszerződésenként a kapcsolódó szerződéses eszközökkel nettó módon kerülnek kimutatásra.

▪ Amikor a Magyar Telekom saját nevében adja el a termékeit bruttó bevétel, míg ha más nevében (ügynökként) értékesít, nettó bevétel kerül elszámolásra.

▪ A bevételek elismerésekor összeg és időzítés szempontjából figyelmen kívül hagyjuk a finanszírozási komponenseket, amennyiben az ígért áru vagy szolgáltatás a vevőnek való átadása és az említett áru vagy szolgáltatás vevő általi kifizetése közötti időszak legfeljebb egy év lesz.

▪ Ha egy licenc nyújtására vonatkozó ígéret különállónak minősül a szerződésben ígért egyéb áruktól vagy szolgáltatásoktól, akkor a licenc nyújtására vonatkozó ígéret elkülönült teljesítési kötelem és a Csoportnak meg kell állapítania, hogy a licenc vevőnek való átadására folyamatosan vagy konkrét időpontban kerül-e sor.

18.1.2 Operatív lízingek árbevétele

Az operatív lízingszerződésekből származó bevételek árbevételként a lízing futamideje alatt, lineárisan kerülnek elszámolásra. A lízing ösztönzők a teljes lízingbevétel integráns részeként a lízing futamideje alatt kerülnek elszámolásra. Az operatív lízingekből származó árbevétel jellemzően a Rendszer-integrációs és IT-árbevételek között kerül elszámolásra.

18.2 A fő szolgáltatási üzletágak árbevétele

18.2.1 Mobil- és vezetékes távközlési árbevétel

A Magyar Telekom árbevétele elsősorban az ügyfelei és egyéb harmadik felek részére, a Magyar Telekom telekommunikációs hálózatán keresztül nyújtott szolgáltatásaiból és termékek értékesítéséből származik.

Az előfizetői szerződés az igénybe vett hang, internet-, adat- vagy multimédia-szolgáltatásnak megfelelően jellemzően készülékértékesítést, előfizetési díjat és havi forgalmi díjat tartalmaz.

A forgalmi árbevételek elszámolása a szolgáltatás igénybevételének időtartama alapján történik a szerződéses díj, valamint a jóváírások és kedvezmények összegének figyelembevételével. Az előfizetési díjak abban az időszakban kerülnek megjelenítésre, amely időszakra vonatkoznak. IFRS 15 esetében a felhasználáson alapuló ellenérték (pl. forgalmi bevételek) általában nem része az ügyleti árnak, mivel a Társaságnak a szerződés létrejöttekor nincs joga ellenértékre.

A Csoport keskeny- és szélessávú hozzáférést biztosít vezetékes, mobil- és tévéelosztó hálózatához.

A hirdetési bevételek abban az időszakban kerülnek elszámolásra, amelyikben a hirdetések megjelennek.

Az emelt díjas szolgáltatások árbevétele bruttó módon kerül elszámolásra, amennyiben a szolgáltatásnak a Magyar Telekom-hálózaton keresztül történő nyújtása a Csoport felelőssége, és a Csoport állapítja meg e szolgáltatások árát, valamint jelentős kockázatot visel ezekhez a szolgáltatásokhoz kapcsolódóan; egyéb esetekben nettó módon történik az elszámolás.

Az ügyfelek vásárolhatnak mobilfeltöltő, nyilvánostelefon- és internetkártyákat, amelyekkel meghatározott ideig használhatják a Magyar Telekom hálózatát. Az ilyen típusú szolgáltatásokért az ügyfél a kártya megvásárlásakor fizet. A fenti kártyák értékesítéséből származó árbevételt az egységek felhasználásakor, a fel nem használt egységekre eső árbevétel pedig az egységek lejáratakor kerül megjelenítésre.

A Magyar Telekom távközlési hálózatát használó más távközlési szolgáltatók és azok roamingügyfelei, akiknek hívása a Magyar Telekom hálózatában végződik, vagy azon átmegy, a Magyar Telekom szempontjából harmadik félnek minősülnek. Ez a nagykereskedelmi (bejövő) forgalmi árbevétel a használat időszakában kerül megjelenítésre. A kapott árbevétel egy része gyakran más szolgáltatóknak kerül kifizetésre (összekapcsolás) hálózatuk használatáért. A tranzithívások árbevétele és költségei az eredményre vonatkozó kimutatásban bruttó módon, a használat időszakában kerülnek elszámolásra, mivel e szolgáltatásokat elsődlegesen a Csoport nyújtja saját hálózatán, és szabadon határozza meg a szolgáltatások árát.

A szerződések gyakran úgy kerülnek értékesítésre a vevőnek, hogy két vagy több komponens közötti kereszttámogatást tartalmaznak. Egy jellemző példa, amikor egy mobil telefon a piaci értékénél jelentősen alacsonyabb áron kerül értékesítésre egy csomagban egy 12 vagy 24 hónapos szolgáltatási szerződéssel. Kereskedelmi szempontból a mobil telefonon jelentkező támogatás a szolgáltatási díjon keresztül kerül kompenzálásra.

Ezen kiigazítási követelménnyel („alapkiigazításként” is definiálva) a kereszttámogatást vagy egy átfogó csomag diszkontot a csomag egyes komponenseire kell felosztani, így a bevétel általánosságban a csomag diszkontált árunak és/vagy szolgáltatásnak az érintett tételek közötti megfelelő elosztásának valós értékét tükrözi.

A bevétel minden egyes komponensre megállapításra kerül a tranzakciós árnak az egyes komponensekre, azok egyedi eladási árainak arányában való felosztásával.

18.2.2 Rendszerintegrációs és IT-árbevétel

A hálózati szolgáltatásokra vonatkozó szerződések, amelyek kiterjednek az ügyfelek részére kommunikációs hálózat telepítésére és üzemeltetésére, átlagosan 2-3 éves időtartamot fednek le.

Kiszervezett szolgáltatásokból származó árbevétel a szerződés feltételeinek megfelelően ténylegesen nyújtott szolgáltatás mértékében és időpontjában számolható el. A szerződéseket az IFRS 16 követelményeinek (Xxxxx meghatározása, hogy egy megállapodás tartalmaz-e lízinget) megfelelően megvizsgáljuk. Amennyiben a szerződés tartalmaz lízing megállapodást, az abból származó árbevételt az IFRS 16 – Lízingek szerint, a 17. megjegyzésben leírtaknak megfelelően számoljuk el.

A rendszer-integrációs szerződések testre szabott termék és/vagy szolgáltatások nyújtására terjednek ki, a szerződésekből származó árbevételt általában a következő szerződéstípusok valamelyike fedi le: rögzített áras, idő- vagy anyagfelhasználás-alapú szerződés.

A Magyar Telekom az áruk és szolgáltatások feletti ellenőrzést folyamatosan adja át, tehát a teljesítési kötelmek kielégítése és a bevételek elismerése folyamatosan történik abban az esetben, ha teljesül a következő feltételek valamelyike:

▪ a vevő a Magyar Telekom általi teljesítéssel egyidőben megkapja és elfogyasztja a Magyar Telekom általi teljesítésből származó

hasznot

▪ a Magyar Telekom általi teljesítés olyan eszközt hoz létre vagy olyan eszköz értékét növeli, amely felett létrehozása vagy értékének növelése pillanatától a vevő gyakorol ellenőrzést

▪ a Magyar Telekom általi teljesítés nem hoz létre a Magyar Telekom számára alternatív módon hasznosítható eszközt és a Magyar Telekom érvényesíthető joggal rendelkezik az adott időpontig elvégzett teljesítés után járó kifizetéshez.

Ha a teljesítési kötelem nem folyamatosan kerül kielégítésre, a Magyar Telekom a teljesítési kötelmet konkrét időpontban elégíti ki.

Karbantartási szolgáltatásokból (általában havi fix díjazással) származó bevétel folyamatosan kerül elismerésre. Javításokból származó bevétel, melyek nem részei a karbantartási szerződésnek, a ledolgozott idő és a felhasznált anyagok alapján kerül kiszámlázásra és konkrét időpontban kerül elszámolásra.

Hardver értékesítésből és értékesítés-típusú lízingből származó bevétel akkor került elismerésre, amikor a vevő ellenőrzést szerez a termék

felett.

A teljesítés előrehaladásának meghatározásához a Magyar Telekom Csoport az inputmódszert alkalmazza. A Magyar Telekom a bevételt a Magyar Telekom által a teljesítési kötelem kielégítése kapcsán tett erőfeszítéseknek vagy felhasznált inputoknak (például a felhasznált erőforrások, a ledolgozott munkaórák, a felmerült költségek, az eltelt idő vagy a felhasznált gépidő) az adott teljesítési kötelem kielégítéséhez szükséges összes várt input arányában jeleníti meg.

18.3 Árbevétel az eredménykimutatásban és az egyéb átfogó jövedelemben

18.3.1 Vevői szerződésekből származó bevétel alábontása

millió Ft	2018	2019
Mobil bevételek
Hang alapú kiskereskedelmi....................................................................................................	133 512	129 272
Hang alapú nagykereskedelmi ......................................................................................................................	9 845	10 122
Adatbevételek.............................................................................................................................	80 881	91 935
SMS .............................................................................................................................................	19 175	20 257
Készülékértékesítés árbevétele ...............................................................................................	87 423	90 028
Egyéb mobilbevételek ..............................................................................................................	12 309	12 748
Mobil bevételek összesen ........................................................................................................	343 145	354 362
Vezetékes bevételek
Hang alapú kiskereskedelmi ...................................................................................................	42 695	41 014
Szélessávú kiskereskedelmi ...........................................................................................................................	51 449	55 449
Tévé..............................................................................................................................................	47 098	48 857
Készülékértékesítés árbevétele ...............................................................................................	18 132	22 149
Adatbevételek kiskereskedelmi...............................................................................................	9 367	8 863
Nagykereskedelmi bevétel .......................................................................................................	19 879	18 735
Egyéb vezetékes bevételek ..............................................................................................................................	18 281	17 592
Vezetékes bevételek összesen ...............................................................................................	206 901	212 659
Rendszerintegráció/Információtechnológiai bevételek.......................................................	107 058	99 632
Bevételek összesen	657 104	666 653
Ebből:
Vevői szerződésekből származó bevételek............................................................................	653 388	662 037
Egyéb forrásból származó bevételek* ....................................................................................	3 716	4 616

* A Vevői szerződésekből származó bevételek és az Egyéb forrásból származó bevételek számítási módszere felülvizsgálatra került, emiatt a

bevételek 2018. évi alábontása változott.

Az Egyéb forrásból származó bevételek ingatlan és hálózat bérleti díjakat tartalmaznak, melyek a fenti táblázatban a vezetékes nagykereskedelmi bevételek és a vezetékes egyéb bevételek között szerepelnek.

A készülékértékesítés bevétele konkrét időpontban, míg a szolgáltatások bevétele folyamatosan kerül elszámolásra. A rendszerintegráció

/információtechnológiai bevételek nagyrészt folyamatosan, kisebb mértékig konkrét időpontban kerülnek elszámolásra. 2018-ban rendszerintegráció /információtechnológiai bevételek megközelítőleg 68 %-a folyamatosan került elszámolásra.

A Csoport egy ügyfele sem minősül jelentős bevételi forrásnak. Nincs olyan külső fél (vagy külső fél vagy kormányzat közös irányítása alatt álló gazdálkodók általunk ismert csoportja), akivel a Csoport forgalma a 10 százalékot meghaladná.

A bevételek földrajzi bontását ld. a 33. megjegyzésben.

18.4 Vevői szerződésekhez kapcsolódó eszközök és kötelezettségek

A Csoport szerződéses eszközei ki nem számlázott összegeket foglalnak magukban, melyek jellemzően hosszú lejáratú szerződéseken alapuló értékesítésekből származnak, amikor az elismert bevétel meghaladja a vevőnek kiszámlázott összeget.

A szerződéses kötelezettségek előlegeket, a felmerült költségeket meghaladó kiszámlázásokat és halasztott bevételeket foglalnak magukba.

millió Ft	2018.	2019.
december 31-én
Szerződéses eszközök – rövid lejáratú........................................................	17 820	16 306
Szerződéses eszközök – hosszú lejáratú ....................................................	3 560	3 800
Szerződéses kötelezettségek – rövid lejáratú.............................................	(12 372)	(11 167)
Szerződéses kötelezettségek – hosszú lejáratú .........................................	(428)	(383)
Nettó szerződéses eszközök (kötelezettségek)..........................................	8 580	8 556
A beszámolási időszakban megjelenített bevétel, amely az időszak kezdetén a szerződéses kötelezettségek egyenlegének része volt ........	7 700	10 128
A vevői szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült költségekből származó megjelenített eszközök ................................................................	4 532	4 551
A beszámolási időszakban megjelenített amortizáció...............................	(5 721)	(5 927)

A szerződéses kötelezettségek 2019. évi növekedését az új feltöltőkártyás előfizetői szerződések és kivitelezési szerződések eredményezték.

A szerződéses eszközökre elszámolt értékvesztést a vevőkövetelésekkel együtt a 4.2.2.2 megjegyzésben mutatjuk be, melyek összege

1 728 millió forint volt 2019. december 31-én.

2019. december 31-én a fennmaradó teljesítési kötelemre felosztott tranzakciós ár halmozott összege 145 413 millió forint, melyet a

Csoport szolgáltatás nyújtás bevételeként számol el, ami várhatóan a következő 13-29 hónap során merül fel.

19 KÖZVETLEN KÖLTSÉGEK

millió Ft		2018.	2019.
december 31-én végződött években
Összekapcsolási díjak.		20 641	20 746
SI/IT szolgáltatáshoz kapcsolódó költségek.		75 849	72 079
Távközlési adó.	(a)	25 487	24 788
Követelések értékvesztése		9 496	9 054
Egyéb közvetlen költségek	(b)	155 458	165 745
		286 931	292 412

(a) A távközlési adó 2012. július 1-jei hatállyal a vezetékes és mobil hang-, illetve a mobil SMS/MMS szolgáltatásokra került bevezetésre Magyarországon. Az adó mértéke vezetékes és mobil telefonhasználat esetén 2 Ft/perc, illetve 2 Ft/SMS/MMS magánszemély előfizető előfizetéséhez kapcsolódó hívószám esetében, nem magánszemély előfizető előfizetéséhez kapcsolódóan 3 Ft/perc, illetve 3 Ft/SMS/MMS. Az adó maximuma 700 illetve 5000 Ft/hó magán-, illetve nem magánszemély előfizető előfizetéséhez kapcsolódó hívószám esetében.

(b) Az Egyéb közvetlen költségek sor tartalmazza a mobil és vezetékes készülékek, kiegészítők, és más eszközök költségét, az ügynöki jutalékokat, valamint a nem hang közvetlen költségeket.

20 SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK

20.1 Személyi jellegű juttatások – számviteli politikák

20.1.1 Rövid távú dolgozói juttatások

A rövid távú dolgozói juttatások folyó költségként kerülnek elszámolásra abban az időszakban, amikor a dolgozó szolgáltatást nyújt. Rövid távú dolgozói juttatás a bér, a társadalombiztosítási járulék, a prémium, a fizetett szabadság, a kedvezményes telefonszámla, az étkezési és üdülési hozzájárulás és egyéb, béren kívüli juttatások, valamint ezek adóvonzata.

A meghatározott befizetésű nyugdíj-, illetve egyéb jóléti alapokba történő befizetések költségként kerülnek elszámolásra a munkavállalók által

végzett munka időszakában.

20.1.2 Részvényalapú juttatások

A Magyar Telekom egy részvényalapú tranzakció keretében a dolgozója által nyújtott szolgáltatás költségét akkor számolja el, amikor a szolgáltatást igénybe veszi. Amennyiben a társaság saját részvényeivel fizet a szolgáltatásért részvényalapú juttatás keretében, a költségeket a tőkével szemben határoljuk el (Részvényben fizetendő részvényalapú tranzakciók tartaléka). A részvényalapú juttatási program lejáratakor, azaz amikor a részvények átkerülnek a dolgozó tulajdonába, illetve a részvényopció lejár, az erre képzett tartalék átkerül az eredménytartalékba. Amennyiben készpénzben történik a kifizetés egy részvényalapú tranzakció keretében, a költséggel szemben egy kötelezettség keletkezik, melynek értékét minden mérlegfordulónapon újraértékeljük valós értékre.

A valós értékeket opcióértékelési modellek (pl. Black–Scholes- vagy Monte-Carlo-szimuláció) vagy más releváns módszerek használatával határozzuk meg. Mivel a Magyar Telekom Nyrt. és a Deutsche Telekom értéktőzsdén jegyzett cégek, a részvényárak és azok múltbeli alakulása rendelkezésre áll a valósérték-számításokhoz.

A Magyar Telekom és a Deutsche Telekom részvényárfolyamának hosszú távú alakulásához kötött prémiumokat az eredménykimutatásban, azok időarányos valós értékén számoljuk el a Céltartalékokkal szemben.

20.1.2.1 A Deutsche Telekom Kiegészített Részvényvásárlási Programja

A Magyar Telekom 2015. július 1-vel Kiegészített Részvényvásárlási programot indított a felsővezetők részére (kb. 60 fő). A programban való részvétel a vezérigazgató kivételével önkéntes.

A résztvevőknek az éves bruttó prémiumuk minimum 10%-ának megfelelő összeget Deutsche Telekom-részvényekbe kell fektetniük, amelyet önkéntesen a prémiumuk legfeljebb 33,3%-áig emelhetnek (személyes befektetés). A részvényeket legalább 4 évig (zárolási időszak) tartaniuk kell, amelynek lejártát követően a résztvevő ingyen részvényeket kap. A részvényjuttatás aránya (1:1, 1:2 vagy 1:3) a résztvevő program indulását megelőző évi teljesítményétől függ. A Deutsche Telekom a program keretében megvásárolt részvények arányában juttat ingyen részvényeket. A program évenként indul, amennyiben a Deutsche Telekom Csoport free cash flow célkitűzése teljesült az előző évben.

A programmal kapcsolatban 2019-ben 22 millió forint, 2018-ban 28 millió forint költség került elszámolásra.

20.1.2.2 Hosszútávú ösztönző program (LTI)

A Magyar Telekom 2015. január 1-én módosította LTI programját, ezzel részvényalapú kompenzációs programmá alakítva azt. Mintegy 60 felsővezető vehet részt a programban. A vezérigazgató részvétele nem kötődik feltételhez, míg a többi felsővezető csak abban az esetben vehet részt, ha az előző évi értékelése megfelel az elvárásoknak.

Az LTI négy stratégiai mutató teljesítése alapján fizet, készpénzben. A program keretében minden évben indul egy négy éves program csomag. A kifizetés a program csomag lejárta után esedékes, az előzetesen rögzített célkitűzések teljesítésének mértékében (0 és 150% között).

A program indulásakor a megfelelő ösztönző összeg virtuális DTAG részvényekbe kerül átszámításra, és ebben a formában kerül juttatásra a résztvevőnek (alap mérték). Az éves célteljesítés mértéke minden év végén meghatározásra kerül. Ez a mérték megszorzásra kerül a juttatott virtuális részvények alap mértékének időarányos részével. Az ilyen módon számított virtuális részvényszám “rögzítésre kerül” a résztvevő számára, mint az adott év végleges eredménye ("éves eredmény"). A program csomag végén, a négy végleges éves eredmény összesítésre kerül. A virtuális részvények teljes számát átszámítjuk készpénzre az akkor érvényes DT AG részvényár figyelembe vételével, és ez az összeg

kerül kifizetésre a résztvevőnek. A futamidő alatti osztalék fizetés szempontjából a virtuális részvények valódi részvénynek számítanak. Az osztalék a következő módon kerül figyelembe vételre: az első / második / harmadik osztalék mértéke “befektetésre” kerül virtuális részvényekbe, amikor a tényleges osztalék a valódi részvényekre kifizetésre kerül. A negyedik (és utolsó) osztalékfizetés nem kerül “befektetésre”, hanem készpénzben kifizetésre kerül a program elszámolásával egy időben, miután a Közgyűlés döntött az osztalékfizetésről. A program pénzneme euró.

A programmal kapcsolatban 2019-ben 393 millió forint, 2018-ban 620 millió forint költség került elszámolásra.

20.1.2.3 Ismétlődő teljesítmény ösztönző (RPI)

Az RPI ismételt, rendkívüli kollektív teljesítményt elismerő ösztönzőprogram, amely egy meghatározott bónusz kulcsmutató (KPI) túlteljesülése esetén fizethető. A csoport-szintű bónusz KPI a korrigálatlan EBITDA. Az RPI a Deutsche Telekom AG vezetők egy meghatározott csoportja, valamint a Deutsche Telekom Csoport egyéb résztvevő vállalatai számára áll rendelkezésre.

Ez egy négy éves program, amely 2018-tól 2021-ig tart. Ha az RPI-ra vonatkozó politikában meghatározott két egymást követő évben van célérték, az első évet csak a jogosultság évének tekintik. A programhoz kapcsolódóan először 507 millió forint került elszámolásra 2019-ben, de a bónusz még nem került kifizetésre a jogosult vezetőknek. A bónuszkifizetés összege függ a vezetőségi szinttől, a szegmens célértékétől és az egymást követő túlteljesítés éveinek számától.

20.1.2.4 Prémiumkifizetés MRP Szervezeten keresztül

A Társaság a javadalmazási struktúra átalakításával új javadalmazási politikán alapuló ösztönző programot indított 2017-ben, amelynek keretében a Magyar Telekom Nyrt. és a T-Systems Magyarország Zrt. érintett munkavállalói részére a prémium központi pénzügyi elem, amely a teljes bónusz megközelítőleg 50%-a, az MRP Szervezeten keresztül került kifizetésre. Az új ösztönző program keretében a Társaság 2017 során 2139 millió forint értékben vásárolt 4 534 758 db Magyar Telekom részvényt, majd 2018-ban további 804 236 db részvényt (364 millió forint). A megvásárolt részvények több ütemben kerültek az MRP Szervezet részére transzferálásra. Az új program megszolgálási feltétele az volt, hogy (a) a Társaság a 2017. december 31-én végződő üzleti évre vonatkozó tényleges MT-Magyarország szegmens működési Szabad Cash Flow mutatója meghaladja a 2016. december 31-én végződő üzleti évre vonatkozó megfelelő mutatóját, valamint az, hogy (b) az érintett munkavállaló 2018 márciusában (a megszolgálás időpontjában) a Magyar Telekom Nyrt. vagy a T-Systems Magyarország Zrt. alkalmazásában álljanak. A program szerinti javadalmazásban a Társaság és a T-Systems Magyarország Zrt., azon munkavállalói részesültek, akikre kiterjedt a 2017. február 22-én a Társaság Igazgatósága által elfogadott Javadalmazási politika személyi hatálya.

A megszolgálási feltétel teljesült, a prémium központi pénzügyi elem a rendelkezésre bocsátott Magyar Telekom törzsrészvények 2018 márciusában történő pénzre váltásával keletkező munkavállalói igények alapján készpénzben kerültek kifizetésre az MRP Szervezeten keresztül 2 251 millió forint összegben. Az újonnan kialakított részvényalapú program induló feltételezéseire vonatkozóan a Társaság a nyújtás időpontjának („grant date”) 2017. január 1-jét tekinti, mivel a feleknek erre az időpontra lett azonos megértése a kapcsolódó feltételekről, amely a historikus feltételezések alapján került megállapításra.

A Társaság a Javadalmazási politikában és a vonatkozó belső szabályzataiban rögzített képletek alapján a központi pénzügyi elemhez kapcsolódó prémiumkifizetés jelentős hányadát az MRP programon keresztül tudta fedezni. A teljes bónusz összegéből a fennmaradó részt kiegészítő juttatásként kapta meg a dolgozó, ha már ismert volt , hogy az MRP Szervezet milyen árfolyam mellett tudta a részvényeket pénzre átváltani. A Társaság az MRP Szervezet részére átadott részvényeket az MRP Szervezet Alapszabályának megfelelően köteles volt visszavásárolni.

Azon munkavállaló, aki a megszolgálási feltétel teljesülésének MRP Szervezet ügyvezetése általi megállapítása előtt kikerült a Javadalmazási Politika hatálya alól, az MRP Szervezeten keresztül nem volt jogosult a juttatásra, az a vonatkozó belső szabályzatoknak megfelelően a Társaság által került kifizetésre.

A Csoport 2017-ben elszámolta a program teljes költségét 2,1 milliárd forint összegben, amely a mérlegben az Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek soron került kimutatásra.

A Társaság a javadalmazási struktúra további átalakítása mellett döntött 2018-ban. A változás értelmében a Magyar Telekom Nyrt. és a T- Systems Magyarország Zrt. érintett munkavállalói részére a 2018. évi központi prémium jelentős része az MRP Szervezeten keresztül került kifizetésre. Az ösztönző program céljára a Társaság a meglévő saját részvény állomány mellé 1458 millió forint értékben további Magyar Telekom részvényt vásárolt a tőzsdéről és így, a Magyar Telekom Nyrt. az MRP Szervezettől a 2017-es program prémiumfizetésekor visszavásárolt részvényekkel együtt 8 845 794 darab Magyar Telekom részvényt 3846 millió forint értékben adott át az MRP Szervezet részére.

A program javadalmazási feltétele teljesült, azaz a Társaság a 2018. december 31-én végződő üzleti évre vonatkozó tényleges MT- Magyarország szegmens működési Szabad Cash Flow mutatója meghaladta a 2017. december 31-én végződő üzleti évre vonatkozó

Document Metadata

Table of Contents

MAGYAR TELEKOM TÁVKÖZLÉSI

Document Metadata