ALAPBIZTOSÍTÁS
Multi Casco Plus casco biztosítási szabályzat
Módozat: 275
ALAPBIZTOSÍTÁS
1. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK
A felek jogviszonyára a biztosítási szerzôdés, a szabályzat és a Polgári Törvénykönyv az irányadó.
2. TERÜLETI HATÁLY
A szerzôdés területi hatálya: Európa, valamint Törökország teljes területe.
2.1 A területi hatály szûkítése
A szerzôdés területi hatálya nem terjed ki a volt Szovjetunió tagállamai- nak területére.
3. A SZERZÔDÉS ALANYAI
3.1 Biztosító
Az UNIQA Biztosító Rt. (a továbbiakban: biztosító) a casco biztosítási szerzôdés alapján – a szerzôdésben meghatározott módon és esetekben
– forintban megtéríti a biztosított jármûben, annak biztosítási fedezettel rendelkezô alkatrészeiben és tartozékaiban keletkezett kárt, valamint je- len alapbiztosítás és a mellé köthetô kiegészítô biztosítások alapján egyéb szolgáltatásokat nyújt.
3.2 Biztosított
a jármû tulajdonosa.
3.3 Szerzôdô
a jármû tulajdonosa, vagy más olyan személy, akinek a jármû megóvásá- hoz érdeke fûzôdik, vagy a szerzôdést a tulajdonos javára köti. A díjfize- tési kötelezettség a szerzôdô felet terheli.
4. A BIZTOSÍTOTT JÁRMÛ
A biztosító csak magyar hatóság által forgalomba helyezett és magyar hatósági jelzésekkel ellátott jármûvekre vállal kockázatot.
A biztosító nem vállal kockázatot:
– közúti személyfuvarozás (taxi),
– gépkocsi-kölcsönzés (Rent a car)
céljára használt jármûvekre. Gépkocsi kölcsönzésnek minôsül a jármû el- lenérték fejében történô kölcsönadása.
A jármû egy évnél hosszabb idôn keresztül tartó lízingbe vagy tartós bér- be adása e szerzôdés szempontjából nem számít gépkocsi kölcsönzés- nek.
A biztosító nem vállal kockázatot továbbá arra a gépjármûre, amelyet más biztosító totálkárossá (7.2.1 pont) minôsített, illetve a gépjármûben keletkezett kárt totálkárként rendezte.
4.1 Állapot, felszereltség
A jármû az ajánlaton rögzített állapotban és felszereltséggel van bizto- sítva.
A biztosítás nem terjed ki a jármû üzem- és kenôanyagaira.
4.1.2 Nem biztosítható felszerelések és tartozékok
Nem biztosíthatók azok a felszerelések, amelyek használatát hatósági elôírás tiltja.
5. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK
5.1 Töréskár
A biztosított jármûben bármilyen kívülrôl ható, hirtelen fellépô, baleseti jellegû erôhatás vagy rongálás által keletkezett törés, vagy egyéb sérülés.
5.2 Önálló üvegkár
a biztosított jármûnek kizárólag az ablaküvegeiben, bármilyen kívülrôl ható, hirtelen fellépô, baleseti jellegû erôhatás vagy rongálás által kelet- kezett törés, illetve egyéb sérülés. A fedezet nem terjed ki az ablaküveg- en elhelyezett igazolások, dokumentumok, bizonylatok (pl.: autópálya- matrica) pótlásából eredô költségekre.
5.3 Elemi kár
a biztosított jármû tûz, villámcsapás, robbanás, a Mercalli-Sieberg skála alapján legalább 5-ös fokozatúnak regisztrált földrengés, földcsuszamlás, kô és földomlás, természetes üreg vagy talajszint alatti építmény beom- lása, legalább 15 m/s erôsségû szélvihar, felhôszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg, hónyomás által keletke- zett károsodása.
Azonos káridôpontban bekövetkezô árvíz- vagy földrengéskár esetén a kifizethetô kártérítés mértékének maximuma Társasági szinten
2000000000 Ft. Ha az összkár meghaladja a 2000000000 Ft-ot, úgy szerzôdésenként olyan arányban történik a kár kifizetése, ahogy a 2000000000 Ft és a tényleges összkár aránylanak egymáshoz.
A biztosító a szerzôdésben várakozási idôt köt ki, melynek idôtartama a szerzôdés hatályba lépésétôl számított 30 nap. A biztosító kockázatvise- lése a várakozási idô alatti földrengés és árvíz biztosítási eseményekre nem terjed ki.
5.4 Lopáskár
a biztosított jármû, vagy biztosítási fedezet alá tartozó beépített alkatrészeinek, tartozékainak ellopása, önkényes elvétele, elrablása, vala- mint e cselekménnyel összefüggésben keletkezett sérülése.
6. KOCKÁZATKIZÁRÁS
Nem minôsül biztosítási eseménynek és az UNIQA Biztosító nem téríti meg azokat a károkat:
– amelyek a jármûvet verseny, vagy az arra való felkészülés résztvevôje- ként érték,
– amelyek nem baleseti jelleggel következtek be (pl. mûszaki hiba, ablak- törlô általi üveg karcolás, hûtôvíz megfagyás, anyagfáradás, anyaghi- ba, stb.),
– amelyek a jármûrôl leszerelt alkatrészekben, tartozékokban keletkeztek,
– amelyeket gyúlékony, robbanó, korrodáló vagy maró anyagoknak a biztosított jármûben történô szállítása idézett elô, vagy súlyosbított,
– amelyeket atommag szerkezetének módosulása, radioaktív sugárzás vagy egyéb ionizáló sugárforrás idézett elô,
– amelyek környezetszennyezés hatására keletkeztek,
– amelyek biológiai fegyver által okozottnak minôsülnek,
– amelyek népi megmozdulások (tüntetés, sztrájk, felkelés, stb.) vagy külsô háború, invázió, külföldi ellenség támadása, fegyveres zavargás következtében keletkeztek, tekintet nélkül arra, hogy volt-e hivatalos hadüzenet
– amelyek polgárháború, felkelés, lázongás, terrorizmus, politikai puccs, forradalom, sztrájk vagy polgári mozgalom következtében keletkeztek
– amelyek „különleges jármû” munkavégzése közben, vagy közlekedés- re elôkészítése során következtek be.
Különleges jármûnek tekintjük azt a jármûvet, amely felszereltsége, vagy a ráépített munkagép segítségével, a személy illetve áruszállításon kívül más munka végzésére is képes. (Pl.: daru vagy leengedhetô hátfal, vagy billenô plató segítségével rakodás, tolólappal hókotrás, vízszivattyúval tûzoltás, stb.)
7. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK
7.1.1 Helyreállítási költségek térítése:
A biztosító megtéríti a biztosítási esemény következtében keletkezett ká- rosodások – magyarországi hivatalos márkaszervizben, a gyári javítási technológia szerint elvégzett – helyreállításának számlával igazolt költsé- gét.
Amennyiben a helyreállítás nem márkaszervizben történik, a biztosító a javítás – magyarországi átlagos árszínvonalnak megfelelô – számlával igazolt költségét téríti meg.
A felek bizonylatok hiányában a becsült kárérték tekintetében megálla- podást köthetnek.
A biztosító a helyreállítás költségeibôl nem von le értékemelkedést. (Használt állapotú jármû új alkatrészekkel történt javítása esetén, a beépített új alkatrészek miatti értéknövekedést figyelmen kívül hagyja.) Ha a sérült alkatrész illetve tartozék javítható, de azt a helyreállítás során újjal pótolták, a biztosító az ebbôl eredô többletköltségeket nem viseli. A biztosító kizárólag a káresemény folytán sérült felületek fényezésének költségét téríti meg. A karosszéria teljes fényezésének költségét a bizto- sító csak abban az esetben téríti meg, ha azt a gyári javítási technológia elôírja.
A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a biztosított jármûben keletkezett értékcsökkenésre.
A biztosító szolgáltatása ÁFA, vagy egyéb közteher visszatérítésére, vagy meg nem fizetésére jogosult biztosított esetében a helyreállítási költsé- gek ÁFA-val, vagy egyéb közteherrel csökkentett értékére vonatkozik.
7.2 A jármû pótlási értékének térítése (totálkár esetén)
7.2.1 A totálkár fogalma
Totálkáros a biztosított jármû, ha
– biztosítási esemény következtében olyan mértékben megsérül, hogy helyreállítása a költségek (ideértve a 7.3.1. pont szerinti költségeket is) és megtérülések figyelembevételével gazdaságtalan
– ellopják és a feljelentéstôl számított 60 napon belül nem kerül meg.
7.2.2 A pótlási érték fogalma
A pótlási érték a jármûnek a káresemény idôpontja szerinti, a gyártás óta bekövetkezett értékmódosító tényezôk figyelembevételével, az érvényes magyarországi EUROTAX katalógus alapján hivatalos magyarországi fizetôeszközben megállapított belföldi piaci értéke.
Amennyiben az adott típus a magyarországi EUROTAX katalógusban nem szerepel, abban az esetben a biztosító a mûszaki paraméterei tek- intetében hozzá legközelebb álló gépjármû magyarországi EUROTAX katalógus szerinti értéke alapján állapítja meg a pótlási értéket.
7.2.3 A szolgáltatás totálkár esetén
A biztosító a jármûnek a maradványértékkel (a roncs értékével) csökken- tett pótlási értékét téríti meg. A maradvány (roncs) átvételére a biztosító nem kötelezhetô.
7.3 Egyéb szolgáltatások
7.3.1 A sérült jármû szállítása, tárolása
A biztosító megtéríti a biztosítási esemény kapcsán sérült jármû indokolt szállításával, vontatásával, idegen helyen történô tárolásával, ôrzésével felmerült költségek számlával igazolt összegét.
7.3.2 AUTOHELP – Gépjármû segítségnyújtás és biztosítás, Külföldi jogvédelmi segítségnyújtás és biztosítás
Segítségnyújtási szolgáltatások, személygépkocsival utazók részére A feltételek a 17–33. pontokban találhatók.
7.4 Mentesülés a kártérítés alól
7.4.1 Szándékosság, súlyos gondatlanság
Mentesül a biztosító a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól, amennyiben bizonyítja, hogy a biztosítási eseményt
– a szerzôdô vagy a biztosított, vagy azok közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§/b),
– a szerzôdô vagy a biztosított jogi személynek, vagy jogi személyiség- gel nem rendelkezô szervezetnek a jármûvek mozgatását, kezelését, felügyeletét, karbantartását, illetve ezek irányítását végzô, vagy egyéb- ként vezetô állású alkalmazottja (tagja) vagy megbízottja
jogellenesen és szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozta.
7.4.2 A súlyos gondatlanság fogalmának meghatározása
Súlyosan gondatlanul okozottnak minôsül a kár különösen, ha:
– a jármûvet a 7.4.1 pontban felsorolt személyek, illetve ezek beleegye- zésével más személy, az adott jármûkategóriára érvényes gépjár- mûvezetôi engedély nélkül, kábítószeres vagy 0,8 ezreléket elérô alko- holos befolyásoltság állapotában vezette.
– szakszerûtlen üzemeltetés okozta, (Szakszerûtlen üzemeltetésnek mi- nôsül az is, ha a gépjármûvel az azt ért mechanikai sérülés bekövetke- zését követôen úgy közlekednek tovább, hogy nem gyôzôdtek meg arról, hogy a sérülés következtében további károsodás veszélye nem áll fenn.)
– a jármû a biztosítási esemény idôpontjában súlyosan elhanyagolt mû- szaki állapotban volt, és ez az állapot oka volt a biztosítási esemény be- következésének,
– a tûzrendészeti elôírásokat súlyosan megsértették.
7.4.3 A lopás elleni védelem hiánya
Mentesül a biztosító a lopáskárok és az ennek következtében keletkezett egyéb károk megtérítése alól, amennyiben bizonyítja, hogy
– a jármûvet nem zárták le megfelelôen,
– a szerzôdô vagy a biztosított vagy ezek beleegyezésével a jármûvet használó más személy nem gondoskodott a gépjármû kulcsainak biz- tonságos helyen történô tárolásáról,
– a lezáratlan jármûvet a szerzôdô vagy a biztosított vagy ezek beleegye- zésével a jármûvet használó más személy jármûtôl történô rövid idô- tartamú és kis távolságra történô eltávolodását kihasználva tulajdonít- ják el,
– a jármû kulcsainak elvesztése, illetve a zár megrongálása után nem gondoskodtak haladéktalanul a zárak és az elektronikus védelmi rend- szer átkódolásáról vagy cseréjérôl, illetve az elôbbiek elvégzéséig a jár- mû ôrzött helyen tárolásáról.
Mentesül a biztosító a teljes jármû ellopása miatti kár megtérítése alól, ha az ellopott jármû a lopás idôpontjában nem rendelkezett a szerzôdés- ben (ajánlaton vagy kötvényen) megnevezett, mûködôképes állapotú, bekapcsolt (élesített), szakszerûen alkalmazott lopás elleni védelemmel.
7.4.4 A jármû kulcsainak, okmányainak hiánya
Mentesül a biztosító a teljes jármû ellopása miatti kár megtérítése alól, amennyiben a kár bejelentését követôen a szerzôdô és a biztosított nem tud hitelt érdemlô módon elszámolni a jármûhöz tartozó és az ajánlaton rögzített számú összes kulccsal. Kulcson értjük a jármû ajtajának kinyitá- sára, a motor elindítására, továbbá a védelmi rendszer ki- és bekapcsolá- sára szolgáló, a jármûhöz rendszeresített eszközöket.
Mentesül továbbá a biztosító a jármû ellopása miatti kár megtérítése
alól, amennyiben a szerzôdô/biztosított hitelt érdemlô módon nem tud elszámolni a gépjármû forgalmi engedélyével, illetve törzskönyvével. A biztosító mentesülését eredményezi különösen a forgalmi engedélynek, illetve törzskönyvnek gépjármûben hagyása.
A jelen szerzôdés szempontjából az „elszámolás” olyan valós és okszerû magyarázatot jelent a gépjármû hiányzó kulcsára, vagy dokumentumai- ra vonatkozóan, amely nem alapozza meg a szerzôdô/biztosított gon- datlanságának megállapítását.
7.4.5 Tájékoztatási kötelezettség megszegése
Amennyiben a biztosított, szerzôdô a biztosítás elvállalása szempontjá- ból lényeges körülményeket illetô közlési kötelezettségét megszegi, a biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be, kivéve ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szer- zôdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. Az adatközlési, változás-bejelentési kötelezettség megsértésének minôsül különösen, ha a biztosítási ajánlaton, engedélye- zési adatlapon a szerzôdô, biztosított által közölt adatok nem felelnek meg a valóságnak, vagy az ajánlat, illetve engedélyezési adatlap kitölté- se során a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges adatokat hallgat el a szerzôdô, illetve biztosított.
A biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülmény minden olyan adat, információ, amelyet az ajánlat, engedélyezési adatlap, illetve a biz- tosítási szerzôdés létrejöttéhez szükséges egyéb, a szerzôdô, biztosított által aláírt nyomtatvány tartalmaz.
8. A BIZTOSÍTOTT ÉS A SZERZÔDÔ KÁRMEGELÔZÉSI ÉS KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGE
A biztosított és a szerzôdô köteles a kárt tôle telhetôen enyhíteni és a helyreállítás, illetve pótlás során a biztosító kárenyhítési célzatú iránymu- tatásait betartani. Lopáskár esetén csak a biztosítóval történt elôzetes megállapodás alapján folytatható kárenyhítési tevékenység, ellenkezô esetben a biztosító a kárenyhítési költségek megtérítésére nem kötelez- hetô.
9. ÖNRÉSZESEDÉS
Kár esetén az igazoltan felmerült járulékos költségekkel együtt megálla- pított kárösszegbôl káreseményenként a szerzôdésben vállalt nagyságú összeget a biztosított maga viseli.
9.1 Az önrészesedés mértéke
A választható önrészesedési csoportok:
– Önrészesedés a kár 10%-a, de nem kevesebb, mint a jelen alapbiztosí- tás – pótdíjak és kedvezmények nélküli – éves díjának 25%-a, de leg- kevesebb 30000 Ft.
– Önrészesedés a kár 10%-a, de nem kevesebb, mint a jelen alapbiztosí- tás – pótdíjak és kedvezmények nélküli – éves díjának 25%-a, de leg- kevesebb 50000 Ft.
– Önrészesedés a kár 10%-a, de nem kevesebb, mint a jelen alapbiztosí- tás – pótdíjak és kedvezmények nélküli – éves díjának 25%-a, de leg- kevesebb 100000 Ft.
– Önrészesedés a kár 10%-a, de nem kevesebb, mint a jelen alapbiztosí- tás – pótdíjak és kedvezmények nélküli – éves díjának 25%-a, de leg- kevesebb 200000 Ft.
– Önrészesedés a kár 10%-a, de nem kevesebb, mint a jelen alapbiz- tosítás – pótdíjak és kedvezmények nélküli – éves díjának 50%-a, de legkevesebb 30000 Ft.
– Önrészesedés a kár 20%-a, de nem kevesebb, mint a jelen alapbiztosí- tás – pótdíjak és kedvezmények nélküli – éves díjának 50%-a, de leg- kevesebb 30000 Ft.
– Önrészesedés a kár 20%-a, de nem kevesebb, mint a jelen alapbiztosí- tás – pótdíjak és kedvezmények nélküli – éves díjának 50%-a, de leg- kevesebb 50000 Ft.
– Önrészesedés a kár 20%-a, de nem kevesebb, mint a jelen alapbiztosí- tás – pótdíjak és kedvezmények nélküli – éves díjának 50%-a, de leg- kevesebb 100000 Ft.
– Önrészesedés a kár 20%-a, de nem kevesebb, mint a jelen alapbiztosí- tás – pótdíjak és kedvezmények nélküli – éves díjának 50%-a, de leg- kevesebb 200000 Ft.
– Önrészesedés a kár 20%-a, de nem kevesebb, mint a jelen alapbiztosí- tás – pótdíjak és kedvezmények nélküli – éves díjának 100%-a, de leg- kevesebb 30000 Ft.
A felek megállapodhatnak a fentiektôl eltérô önrészesedésben is.
A biztosító a szerzôdésben vállalt minimális önrészesedési összeget (az éves díj 25%-a, 50%-a, 100%-a, illetve 30000, 50000, 100000, 200000,-Ft) nem veszi figyelembe
– önálló üvegkár (5.2),
– kármegelôzési céllal végzett zárjavítás, vagy -csere esetén, amennyiben arra biztosítási esemény bekövetkezése miatt kerül sor.
9.2 Az önrészesedés növekedése
Amennyiben a biztosított jármûvet olyankor éri kár, amikor azt a szerzô- dô által nem engedélyezett életkorú személy vezette, a biztosító az ön- részesedéssel csökkentett kárösszeg 80%-át fizeti ki, kivéve, ha a kár be-
következtekor a jármûvet olyan személy vezette, aki ellen a jármû ellopá- sa, vagy illetéktelen használata miatt a szerzôdô, vagy a biztosított felje- lentést tett.
Ugyancsak az önrészesedéssel csökkentett kárösszeg 80%-át fizetheti ki a biztosító abban az esetben, amennyiben kétséget kizáróan megállapít- ja, hogy a szerzôdésben a szerzôdô, biztosított címeként megjelölt cím nem egyezik meg a szerzôdô, biztosított állandó, vagy ideiglenes lakhe- lyével, illetôleg székhelyével, telephelyével.
9.3 Amennyiben az önrészesedés növekedésének a 9.2 pont szerinti mindkét indoka egyidejûleg fennáll, a biztosító az önrészesedéssel csökkentett kárösszeg 60%-át fizetheti ki.
10. DÍJFIZETÉS
A biztosítási díj a teljes biztosítási idôszakra elôre, egy összegben fizeten- dô, kivéve, ha a szerzôdô felek részletfizetésben állapodtak meg. Részlet- fizetés esetén a biztosító a díjszabásban meghatározott, a díjfizetés gya- koriságától és módjától függô díjpótlék fizetését írja elô.
Ha a szerzôdés kapcsán esedékessé vált díjrészletek közül nem mindegyik került befizetésre, a befizetett díjrészletet a biztosító a szerzôdéshez tar- tozó legrégebbi díjkövetelés kiegyenlítésére fordítja.
A szerzôdés megszûnése utáni díjfizetés nem jelenti a szerzôdés újbóli ér- vényessé válását.
Ha a biztosító a szerzôdés kapcsán szolgáltatást teljesített, akkor a teljes biztosítási idôszakra vonatkozó biztosítási díj megfizetését követelheti.
10.1 A biztosítási díj változása
Az alábbi pont (10.1.1) nem vonatkozik arra az esetre, amikor a biztosí- tási díj kizárólag a kármentességi díjkedvezmény rendszer miatt változik meg.
10.1.1 A biztosítási idôszakra vonatkozó díj
A biztosító jogosult minden biztosítási idôszakra új biztosítási díjat megállapítani.
Ha a biztosító az új biztosítási idôszakra az elôzônél magasabb biztosítá- si díjat ír elô, köteles azt a szerzôdés lejárati napját legalább 30 nappal megelôzôen a szerzôdô tudomására hozni.
11. KÁRMENTESSÉGI DÍJKEDVEZMÉNY
A szerzôdô a biztosítási idôszakban – az alapbiztosítás díjából – kármen- tességi díjkedvezményre, illetve annak növekedésére jogosult, ha a szer- zôdés a biztosítási idôszakot megelôzô legalább egy éves idôszakban fo- lyamatosan fennállt, és ezen idô alatt a biztosító biztosítási eseményre szolgáltatást nem teljesített.
A megszerzett kármentességi díjengedmény a szerzôdés érdekmúlás miatti megszûnése esetén – kivéve a biztosítási esemény miatti meg- szûnést megmarad, és 6 hónapon belül egy újonnan kötött szerzôdésre átvihetô.
A kármentességi díjengedmény rendszer szempontjából nem veszi figye- lembe a biztosító a biztosítási eseményt, ha a kifizetett kártérítés – annak kifizetését követô 60 napon belül – teljes egészében megtérült.
Ha a biztosító a szerzôdésre a biztosítási idôszak alatt szolgáltatást telje- sített, a kármentességi díjkedvezmény az alábbiak szerint módosul:
A biztosítási idôszakban bekövetkezett
– 1 káresemény alapján teljesített kárkifizetés esetén: a szerzôdô meg- szerzett bonus fokozata 4 fokozattal alacsonyabb lesz (vagy a bonus fokozat megszûnik) a következô idôszaktól,
– 2 káresemény alapján teljesített kárkifizetés esetén: megszerzett bonus fokozat
8 fokozattal alacsonyabb lesz (vagy megszûnik) a következô biztosítá- si idôszaktól.
– 3 vagy több káresemény esetén a szerzôdô bonus fokozata megszûnik, és a jogosító idôszak számítása a következô idôszak elsô napjától újra kezdôdik.
11.1 A kedvezmény mértéke
az UNIQA Biztosítónál eltöltött kármentes évek száma | a kedvezmény mértéke |
1 | 5% |
2 | 10% |
3 | 15% |
4 | 20% |
5 | 25% |
6 | 30% |
7 | 35% |
8 | 40% |
9 | 45% |
10 vagy több | 50% |
11.2 Más biztosítóintézetnél megszerzett bonus, kármentességi díjkedvezmény
Amennyiben a szerzôdô elôzôleg más biztosítóintézetnél folyamatosan, legalább egy éven keresztül töréskárra is kiterjedô casco biztosítással ren-
delkezett, a másik biztosítóintézet által igazolt kármentes idôszakot (kár- mentesen telt teljes évek száma) a biztosító figyelembe veszi, feltéve, hogy
– jelen szerzôdés, az elôzô szerzôdés megszûnésétôl számított 6 hóna- pon belül jön létre,
– az elôzô szerzôdés nem díjnemfizetés és nem casco-káresemény miatt szûnt meg,
– a kármentes idôszakról szóló igazolást jelen szerzôdés kezdetét követô 30 napon belül megküldik a biztosítónak.
12. A BIZTOSÍTOTT KÁRBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE
A biztosítási eseményt annak bekövetkeztét követô két munkanapon be- lül be kell jelenteni a biztosítónak.
Külföldön bekövetkezett kár esetén, a biztosító által kijelölt segítségnyúj- tó intézménynél kell a kárt bejelenteni.
A tûz- vagy robbanáskárt a tûzoltóságon is be kell jelenteni. Lopáskár esetén a rendôrségen feljelentést kell tenni.
A biztosított a kárfelvételig, de legfeljebb a bejelentéstôl számított öt nap elteltéig köteles a sérült jármûvet változatlan állapotban tartani.
A kárigény elbírálásához be kell mutatni a biztosítónak minden olyan ira- tot, amely a jogosultság, a biztosítási esemény és a kárösszeg megállapí- tásához szükséges. A teljes jármû ellopása esetén a jármûhöz tartozó összes kulccsal (beleértve az elektronikus kódkulcsokat is) el kell számolni. Amennyiben a biztosított a bejelentési kötelezettségének idôben nem tesz eleget, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.
Ha az ellopott jármû, alkatrész vagy tartozék a lopáskár megtérítése után megkerül, a biztosított köteles e tényt 15 napon belül jelenteni a bizto- sítónak.
13. AZ UNIQA BIZTOSÍTÓ TELJESÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGE
A biztosító a sérült jármûvet a bejelentéstôl számított öt napon belül megszemlézi, a sérüléseket jegyzôkönyvben rögzíti, a javítás során szük- ség szerint pótszemlét tart.
A biztosító a kártérítési összeget a kárbejelentéstôl számított 15 napon belül fizeti ki. Ha a biztosított a kárrendezéshez szükséges igazoló okira- tot, számlát tartozik bemutatni, úgy a 15 napos határidô attól a naptól számítandó, amikor az utolsó irat a biztosítóhoz beérkezett.
Lopáskár esetén a 15 napos határidô – amennyiben a biztosító által kért összes egyéb okiratot bemutatták – a nyomozást megszüntetô rendôrsé- gi határozatnak a biztosító számára való bemutatásától számítandó.
A biztosító teljesítési kötelezettsége ÁFA, vagy egyéb közteher visszatérí- tésére, vagy meg nem fizetésére jogosult biztosított esetében a kártérí- tési összeg ÁFA-val, illetve egyéb közteherrel csökkentett értékére vonat- kozik.
A biztosító által megállapított kártérítési összegbôl elôször az ÁFA és egyéb közteher kerül levonásra és az így csökkentett összegbôl vonja le a biztosító az önrészesedést.
A biztosítási szerzôdésbôl eredô igények a biztosítási esemény napjától számított 2 év alatt évülnek el.
14. A SZERZÔDÔ ÉS A BIZTOSÍTOTT ADATKÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁS-BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE
A szerzôdô az általa engedélyezett vezetôk életkoráról az ajánlatban nyi- latkozik. A biztosító a nyilatkozatot is figyelembe véve állapítja meg a biztosítás díját.
A szerzôdô és a biztosított a szerzôdés tartama alatt köteles az alábbi változásokat 15 napon belül írásban bejelenteni a biztosítónak:
– lakhely (telephely), levelezési cím változását,
– a lehetséges vezetôk körének megváltozását,
– a jármû rendszámának, alvázszámának változását,
– a jármû felszereltségének változását,
– a jármû tulajdonjogának megváltozását (adásvételi, ajándékozási szer- zôdés, illetve egyéb igazolás bemutatásával),
– a jármû forgalomból való kivonását,
– a jármûvel iparjogosítvány alapján folytatandó közúti személyfuvarozói (taxi) tevékenység vagy bérgépkocsiként (Rent a car) való üzemelte- tés megkezdését. Bérgépkocsiként történô használatnak minôsül a gépkocsi ellenérték fejében más részére való kölcsönzése.
15. A SZERZÔDÉS TARTAMA
15.1 A kockázatviselés kezdete
A biztosító kockázatviselése az azt követô nap 00 órájakor megkezdôdik, amikor az ajánlat a biztosítóhoz beérkezett, és a szerzôdô az elsô díjat a biztosító számlájára befizette, illetôleg az átvett díjat a biztosító képvise- lôje (megbízottja) nyugtázza.
A szerzôdô felek írásban megállapodhatnak a kockázatviselés kezdetének a fentiektôl eltérô idôpontjában is.
15.2 Biztosítási idôszak
Jelen szerzôdés határozott idôre szól. A biztosítási idôszak az ajánlaton feltüntetett idôpontig, de legfeljebb a kockázatviselés kezdetétôl számí- tott egy évig tart.
15.3 Automatikus meghosszabbítás
A szerzôdés a lejáratakor évrôl évre mindig egy évvel meghosszabbodik, kivéve, ha a szerzôdô felek bármelyike a lejárat napját legalább 30 nap- pal megelôzôen írásban közli azon szándékát, hogy a szerzôdés meg- hosszabbítását nem kívánja. Ebben az esetben a biztosítási díj a biztosí- tási idôszak utolsó napjáig illeti meg a biztosítót.
15.4 A szerzôdés megszûnése
15.4.1 Érdekmúlás
Ha a szerzôdés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetet- lenné vált, vagy a biztosítási érdek megszûnt, a szerzôdés, illetôleg an- nak megfelelô része a változás napján megszûnik. Amennyiben az érdek- múlás jelen szerzôdés szerinti biztosítási esemény következménye a biz- tosítót a díj a biztosítási idôszak végéig megilleti.
Ha az érdekmúlás nem a jelen szerzôdés szerinti biztosítási esemény kö- vetkezménye, a biztosító addig a napig követelheti a díjat, amely napon kockázatviselése megszûnt.
Jelen szerzôdés vonatkozásában érdekmúlásnak minôsül, amennyiben a gépjármû a biztosítási esemény következtében oly mértékben sérül, hogy helyreállítása a költségek és megtérülések figyelembevételével gaz- daságtalan (totálkár).
15.4.2 A jármû használati módjának megváltozása miatti megszûnés
Ha a biztosított jármûvet személyszállító taxiként, vagy bérgépkocsiként (Rent a car) helyezik üzembe, akkor a szerzôdés az újbóli üzembe helye- zés napján megszûnik.
15.4.3 A megváltoztatott díj el nem fogadása miatti megszûnés Amennyiben a szerzôdô a biztosító által megváltoztatott (10.1 pont) dí- jat nem fogadja el, vagy elfogadja, de a módosított díj esedékességétôl számított 30 napon belül a módosított díjat nem fizeti be, a szerzôdés a módosított díj esedékességének napját követô 30. napon megszûnik.
15.4.4 Díjnemfizetés miatti megszûnés
Amennyiben a szerzôdô a biztosítási díjat annak esedékességétôl számí- tott 30 napon belül nem fizette be, a szerzôdés és a biztosító kockázat- viselése a díjfizetés esedékességének napját követô 30. napon megszû- nik, kivéve, ha a biztosító halasztást engedélyezett, vagy díjkövetelését bírósági úton érvényesítette.
A biztosító a szerzôdés megszûnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtôl számított 30 nap letelte elôtt ennek a körülménynek a közlésével a szer- zôdô felet és a biztosítottat a díjfizetésre írásban felszólítja.
16. VISSZAKÖVETELÉSI JOG
Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, ôt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelôs személlyel szemben, kivéve, ha a kárért felelôs személy a biztosítottal közös háztartásban élô hozzátartozó.
Nem él a biztosító a visszakövetelés jogával, ha a jármûvet a biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosított engedélyével használták, kivéve, ha:
– a jármûvet kábítószeres vagy 0,8 ezreléket elérô alkoholos befolyásolt- ság állapotában vezették,
– a biztosítási eseményt jogellenesen és szándékosan okozták,
– a bekövetkezett biztosítási eseményért olyan személy felelôs, akit a biz- tosított jármûvel kapcsolatos javítással, karbantartással vagy egyéb szolgáltatások elvégzésével bíztak meg, és a munkát nem a biztosított mûhelyében (telephelyén) végezték.
AUTOHELP
Gépjármû segítségnyújtás és biztosítás, Külföldi jogvédelmi segítségnyújtás és biztosítás személygépkocsival utazók részére
Gépjármû segítségnyújtás és biztosítás
17. SZERZÔDÉS ALANYAI
17.1 Biztosító
Az UNIQA Biztosító Rt. 1134 Budapest XIII., Xxxxxx Xxxxxx krt. 76–78. (továbbiakban: biztosító) a segítségnyújtási szerzôdés alapján arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díj ellenében, a szerzôdésben felsorolt esetekben segítségnyújtási szolgáltatásokat nyújt.
A biztosító nem vállal felelôsséget a segítségnyújtás késedelméért vagy elmaradásáért, illetve a felmerülô károkért, amennyiben ezek a biztosító vagy Megbízottja hatáskörén kívül álló olyan körülmények következté- ben merültek fel, mint a jogszabályalkotás, közhatósági intézkedések, az energiaellátás leállítása vagy annak zavarai, illetve bármilyen egyéb vis major esetén. A biztosító szintén nem vállal felelôsséget, ha egy alvállal- kozója a fent nevezett okok következtében nem tudta teljesíteni a segít- ségnyújtási igényt.
Amennyiben a biztosító által nyújtott szolgáltatást egészben vagy rész- ben egy másik biztosítás fedezi, a biztosító visszkeresettel él a másik biz- tosító felé. A Biztosított ez esetben köteles a másik biztosítóval szemben fennálló igényérvényesítési jogait engedményezni a biztosítóra.
17.2 Megbízott
Az a jogi személy, amely a biztosítóval szerzôdéses kapcsolatban áll, ame- lyet a biztosító a segítségnyújtási szolgáltatások teljesítésére felkért és amely a segítségnyújtási szolgáltatások vonatkozásában a biztosítót kép- viseli. A segítségnyújtási szolgáltatásokat kizárólagosan a Megbízott nyújtja.
17.3 Szerzôdô
Az a természetes vagy jogi személy, aki/amely a biztosítási szerzôdés megkötésére ajánlatot tett, a biztosítási díjat fizeti és ezen minôségében a kötvényen feltüntették.
17.4 Biztosított
A Segítségnyújtási esemény idején a Biztosított jármûben jogszerûen és szabályosan tartózkodó vezetô és a jármûvel történô szállításért nem fi- zetô utasok (autóstopposok kivételével).
A Biztosítottak száma nem haladhatja meg a Biztosított jármû forgalmi engedélyében meghatározott szállítható személyek számát. Amennyi- ben a Biztosított jármûben a forgalmi engedélyben meghatározottnál többen tartózkodnak a Segítségnyújtási esemény idején, a biztosító men- tesül a szolgáltatás teljesítése alól.
17.5 Biztosított jármû
A biztosítási kötvényben megnevezett személygépkocsi, amely magyar hatóság által kiállított érvényes forgalmi engedéllyel rendelkezik, és amelyre a biztosító kockázatvállalása vonatkozik. A biztosító nem vállal kockázatot közúti személyfuvarozás (taxi), gépkocsi kölcsönzés (bérautó, rent-a-car), és kereskedelmi áruszállítás céljára használt személygépkocsi- ra, valamint semmilyen olyan jármûtípusra, amely nem a személygépko- csik körébe tartozik.
18. MEGHATÁROZÁSOK
A szövegben nagybetûvel kezdve és dôlt betûvel írva a következô kifeje- zések az alábbi értelmezést kapják:
18.1 Segítségnyújtási esemény
Segítségnyújtási eseménynek minôsül, a biztosítás idôbeni hatálya alatt és területi hatályán belül
– a Biztosított jármû ellopása, illetve
– a Biztosított jármû Mûszaki hibája vagy Balesete, amely miatt üzemkép- telenné válik és útját folytatni képtelen,
ha ezekrôl az eseményekrôl a biztosító Megbízottját a Segítségnyújtási ese- mény bekövetkezésekor azonnal értesítik és a Biztosított segítségnyújtási szolgáltatást igényel a biztosító Megbízottjától.
Az azonnali értesítés elmaradása esetén a biztosító szolgáltatási és téríté- si kötelezettsége nem áll fenn.
18.2 Baleset
A biztosítás idôbeni hatálya alatt és területi hatályán belül közúton bekö- vetkezô, bármilyen, elôre nem látható, a Biztosított akaratán kívül, hirte- len fellépô, kívülrôl ható mechanikus behatás, amely a Biztosított jármû- vet érte, és amelynek következtében a Biztosított jármû károsodott és mozgásképtelenné vált.
18.3 Mûszaki hiba
A biztosítás idôbeni hatálya alatt és területi hatályán belül a Biztosított jármû olyan meghibásodása (jármû elhasználódása, anyaghiba, bizonyos alkatrészek kopása, hibás mûködése), ami miatt mozgásképtelenné válik, vagy az érvényes rendelkezések szerint nem szabad vele részt venni a közúti forgalomban.
18.4 Testi sérülés
A Biztosított olyan fizikális sérülését jelenti, amely a Biztosított jármû köz- úti Balesete miatt következett be, azonnali egészségügyi ellátást igényel és kimeríti a Sürgôs szükség fogalmát.
18.5 Betegség
Olyan hirtelen és elôre nem látható megbetegedés, fertôzés, amely a biztosítás idôbeni hatálya alatt és területi hatályán belül, a Biztosított ál- tal megtenni kívánt külföldi utazás megkezdése után, Magyarország te- rületén kívül kezdôdött és kimeríti a Sürgôs szükség fogalmát.
18.6 Sürgôs szükség esete áll fenn, ha az azonnali orvosi ellátás elmaradása elôreláthatóan a Biztosított életét, illetve testi épségét veszélyeztetné vagy a Biztosított egészségében, illetve testi épségében helyrehozhatat- lan károsodást okozna, úgyszintén ha a Biztosított betegségének tünetei (eszméletvesztés, vérzés, fertôzô heveny megbetegedés, stb.) alapján, il- letve baleset folytán vagy hirtelen bekövetkezett súlyos egészségkároso- dása miatt azonnal orvosi ellátásra szorul.
18.7 Bejelentett lakóhely
A Biztosított jármû üzemben tartójának a Segítségnyújtási esemény idô- pontjában a forgalmi engedélyben szereplô címe.
18.8 Hozzátartozó
Közeli hozzátartozó Ptk. szerint:
– házastárs,
– egyenes-ágbeli rokon (anyja, apja, gyermeke),
– örökbefogadott, mostoha, nevelt gyermek,
– örökbefogadó, mostoha, xxxxxx xxxxx,
– testvér.
Hozzátartozó továbbá: élettárs, egyenes-ágbeli rokon házastársa, jegyes, házastárs egyenes-ágbeli rokona és testvére, a testvér házastársa.
19. TERÜLETI HATÁLY
A biztosítás területi hatálya: Európa és Magyarország, a Biztosított jármû Bejelentett lakóhelyétôl légvonalban számított 20 km-es körzet kivételé- vel.
A kockázatviselés nem terjed ki a volt Szovjetunió tagállamaira, Jugoszlá- viára, Bosznia-Hercegovinára és Albániára.
20. IDÔBENI HATÁLY
A Gépjármû segítségnyújtás és biztosítás idôbeni hatálya megegyezik az alapbiztosítás idôbeni hatályával.
21. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK
21.1 Helyszíni javítás vagy szerelômûhelybe szállítás
Amennyiben a Biztosított jármû Mûszaki hiba vagy Baleset miatt üzem- képtelen lesz, a biztosító megszervezi a mozgásképessé tételhez szüksé- ges helyszíni javítást.
Ha a helyszínen a javítás nem lehetséges, a biztosító Mûszaki hiba esetén megszervezi a Biztosított jármû elszállítását a Segítségnyújtási esemény helyszínéhez legközelebb esô szerelômûhelybe.
A biztosító a Helyszíni javítás vagy szerelômûhelybe szállítás költségeit
– belföldön: 20000 Ft összeghatárig,
– külföldön: max. 200 euró vagy ennek megfelelô egyéb valuta összeg- határig vállalja (kivéve az alkatrészek árát).
21.2 Kapcsolattartás
A biztosító vállalja, hogy a Biztosított jármû Mûszaki hiba miatti üzemkép- telensége okán a szerelômûhelybe történt szállítást követôen folyamatos kapcsolatot tart a mûhellyel és a Biztosított jármû javítására vonatkozó, tudomására jutó információkról (pl. a javítás mûhely által becsült várha- tó idôtartamáról és költségérôl) tájékoztatja a Jármû tulajdonosát, vagy a Biztosítottat.
21.3 Kárszemle
Amennyiben szükséges (pl. a Biztosított jármû javításának további, más biztosítás alapján történô kárrendezése miatt), a Biztosított jármû Mûszaki hiba vagy Baleset miatti üzemképtelenségét követôen a biztosító megszervezi a Biztosított jármû hivatalos szemlézését, és átvállalja ennek költségeit
belföldön: max. 15000 Ft összeghatárig,
külföldön: max. 250 euro vagy ennek megfelelô egyéb valuta összeg- határig, és gondoskodik a kárszemle eredményének az illetékes kárren- dezô egységhez történô eljuttatásáról.
21.4 Külföldi készpénz segély megszervezése
– csak Magyarország területén kívül
A Mûszaki hiba vagy Baleset miatt üzemképtelen Biztosított jármû javítá- si költségeinek fedezése céljából a biztosító a készpénz külföldre jut- tatásához az alábbi segítséget nyújtja:
– a Biztosított jármû Mûszaki hibája vagy Balesete esetén a biztosító segít- séget és információt nyújt a Biztosított jármû tulajdonosa vagy általa megjelölt harmadik fél számára, hogy a javítási költségnek megfelelô összeget a Biztosított jármû tulajdonosa által megnevezett jogosult ren- delkezésére bocsássa.
21.5 A Biztosított elszállásolása a Segítségnyújtási esemény napján Amennyiben a Mûszaki hiba vagy Baleset miatt üzemképtelen Biztosított jármû menetkészségének helyreállítása a Segítségnyújtási esemény napján (a szerelômûhely nyitvatartási ideje vagy a javítás elhúzódása miatt) nem lehetséges, és ezért a Biztosított jármû az üzemképtelenség bekövetkezé- sének napján nem tudja folytatni az útját, a biztosító megszervezi a Biz- tosított egy éjszakára történô elszállásolását és a felmerülô szállás több- letköltségét (reggeli és egyéb költségek nélkül)
– belföldön: Biztosítottanként max. 3000 Ft összeghatárig, (Ez a szolgál- tatás belföldön nem vehetô igénybe, ha a Biztosított jármû javításának befejezése elôre láthatóan a 24 órát túllépi. Amennyiben a Biztosított ezt a szolgáltatást belföldön igénybe veszi, a hazaszállításra nem jogo- sult.)
– külföldön: Biztosítottanként max. 50 euró vagy ennek megfelelô egyéb valuta összeghatárig átvállalja.
21.6 A Biztosított hazaszállítása
21.6.1 Amennyiben a Mûszaki hiba vagy Baleset miatt üzemképtelen Biztosított jármû menetkészségének helyreállítása a Segítségnyújtási esemény bekö- vetkezésétôl számított 24 órán belül nem történik meg, a Biztosított az alábbi szolgáltatások közül választhat:
– belföldön: amennyiben a Biztosított a szállásköltség térítését nem veszi igénybe, a biztosító megszervezi a Biztosított tömegközlekedési eszköz- zel (vasút I. osztály, busz) történô továbbutazását a belföldi úticélhoz, vagy hazautazását a Bejelentett lakóhelyre, és átvállalja ennek költségét, max. 10000 Ft összeghatárig eseményenként. A biztosító szintén meg- szervezi a megjavított Biztosított jármû átvétele érdekében szükséges utazást a Bejelentett lakóhelytôl vagy az úticéltól a Segítségnyújtási ese- mény helyszínéhez legközelebb esô szerelômûhelyig (csak oda út) és vállalja ennek költségeit 1 fô részére max. 5000 Ft összeghatárig ese- ményenként. A megjavított Biztosított jármû átvételét követôen felme- rülô üzemanyagköltség, útdíjak és egyéb járulékos költségek nem tar- toznak a biztosító kockázati körébe.
– külföldön:
– a biztosító megszervezi a Biztosított legfeljebb 4 éjszakára történô el- szállásolását a javítás befejezésének megvárása céljából és a felmerü- lô szállás többletköltségét (reggeli és egyéb költségek nélkül), éjsza- kánként és Biztosítottanként max. 50 euró vagy ennek megfelelô egyéb valuta összeghatárig átvállalja. Amennyiben ezt a szolgáltatást a Biztosított igénybe veszi, nem jogosult a következô pontban sze- replô hazaszállításra.
– a biztosító megszervezi a Biztosított tömegközlekedési eszközzel (vas- út I. osztály, busz) történô hazautazását a Bejelentett lakóhelyre (vagy továbbutazását a Területi hatályon belüli úticélhoz, ha az nem kerül többe, mint amennyibe a Bejelentett lakóhelyre utazás kerülne), és át- vállalja ennek költségeit Biztosítottanként max. 200 euró vagy ennek megfelelô egyéb valuta összeghatárig. A biztosító szintén megszer- vezi a megjavított Biztosított jármû átvétele érdekében szükséges uta- zást a Bejelentett lakóhelytôl vagy az úticéltól a Segítségnyújtási ese- mény helyszínéhez legközelebb esô szerelômûhelyig (csak oda út) és vállalja ennek költségeit 1 fô részére max. 200 euró vagy ennek meg- felelô egyéb valuta összeghatárig eseményenként. Amennyiben ezt a szolgáltatást a Biztosított igénybe veszi, nem jogosult az elôzô pontban szereplô 4 éjszaka szállásköltség térítésére. A megjavított Biztosított jármû átvételét követôen felmerülô üzemanyagköltség, út- díjak és egyéb járulékos költségek nem tartoznak a biztosító kocká- zati körébe.
21.6.2 Amennyiben a Biztosított jármûvet a biztosítás idôbeni hatálya alatt és te- rületi hatályán belül ellopták, és az a rendôrségi feljelentést követô 24 órán belül nem kerül vissza a Biztosítotthoz, a biztosító az alábbi szolgál- tatásokat nyújtja:
– belföldön: a biztosító megszervezi a Biztosított tömegközlekedési esz- közzel (vasút I. osztály, busz) történô továbbutazását a belföldi úticél- hoz, vagy hazautazását a Bejelentett lakóhelyre, és átvállalja ennek költ- ségét, max. 10000 Ft összeghatárig eseményenként.
– külföldön:
– a biztosító megszervezi a Biztosított 1 éjszakára történô elszállásolá- sát a rendôrségi feljelentéstôl számított 24 óra elteltéig, és a felme- rülô szállás többletköltségét (reggeli és egyéb költségek nélkül), Biztosítottanként max. 50 euró vagy ennek megfelelô egyéb valuta összeghatárig átvállalja.
– a biztosító megszervezi a Biztosított tömegközlekedési eszközzel (vas- út I. osztály, busz) történô hazautazását a Bejelentett lakóhelyre (vagy továbbutazását a Területi hatályon belüli úticélhoz, ha az nem kerül többe, mint amennyibe a Bejelentett lakóhelyre utazás kerülne), és át- vállalja ennek költségeit Biztosítottanként max. 200 euro vagy ennek megfelelô egyéb valuta összeghatárig.
21.7 Betegszállítás
Abban az esetben, ha a Biztosított jármû Balesete okán a Biztosított Testi sérülést szenved, a biztosító
– megszervezi a Biztosított egészségügyi ellátáshoz jutását, illetve a leg- közelebbi kórházba vagy orvoshoz történô szállítását, és ennek költsé- geit teljes mértékben átvállalja.
– megszervezi a helyi kezelôorvos, illetve a biztosító Megbízottja orvos- szakértôjének együttes szakvéleménye alapján a Biztosított átszállítását a Testi sérülés ellátására, kezelésére felkészült legközelebbi kórházba, és ennek költségeit teljes mértékben átvállalja.
– kizárólag külföldön történt Segítségnyújtási esemény esetén megszerve- zi a Biztosított – szükség esetén orvoskísérôvel vagy betegkísérôvel tör- ténô – Magyarországra szállítását, amennyiben a Biztosított a Baleset okozta egészségi állapota miatt az eredetileg tervezett módon nem térhet haza, és a helyi kezelôorvos, illetve a biztosító Megbízottja orvos- szakértôjének együttes szakvéleménye alapján egészségi állapota a Magyarországra történô hazaszállítást lehetôvé teszi. A biztosító szük- ség esetén gondoskodik a Biztosítottnak a Bejelentett lakóhely szerint il- letékes kórházba, gyógyintézetbe történô elhelyezésérôl. A hazaszállí- tás idôpontját és módját a kezelést végzô orvossal, egészségügyi intéz-
ménnyel történô elôzetes egyeztetés alapján a biztosító határozza meg. Ez esetben a külföldi kórházból a belföldi kórházba történô haza- szállítás költségeit a biztosító teljes mértékben átvállalja.
– megszervezi a Biztosított tömegközlekedési eszközzel (vasút I. osztály, busz) történô hazautazását a Bejelentett lakóhelyre, amennyiben felgyó- gyulását követôen a Biztosított a Balesettel okozati összefüggésben szükségessé vált egészségügyi kezelés miatt az eredetileg tervezett mó- don nem térhet haza, és átvállalja ennek költségeit
– belföldön: max. 10000 Ft összeghatárig eseményenként.
– külföldön: max. 200 euró vagy ennek megfelelô egyéb valuta összeg- határig Biztosítottanként.
21.8 Kapcsolattartás egészségügyi intézménnyel
A Biztosított jármû Balesete okán Testi sérülést szenvedett Biztosított kór- házi felvételét követôen, egészségügyi intézményben történô kezelése folyamán a biztosító vállalja, hogy folyamatosan kapcsolatot tart a keze- lést végzô intézménnyel és, amennyiben arról tudomást szerez, tájékoz- tatja a Biztosított által megjelölt egy fô Hozzátartozót a Biztosított egész- ségi állapotáról, egészségi állapotában bekövetkezett változásokról.
21.9 Biztosított jármû hazaszállítása – csak Magyarország területén kívül Abban az esetben, ha a Biztosított jármû vezetôje Testi sérülés vagy Beteg- ség miatt orvosszakmai szempontból, igazoltan a Biztosított jármû to- vább vezetésére alkalmatlan, és a vele együtt utazó személyek között nincs a Biztosított jármû vezetésére alkalmas személy, de a Biztosított jár- mû üzemképes, a biztosító megszervezi a Biztosított és a Biztosított jármû hazaszállítását a Bejelentett lakóhelyre oly módon, hogy
– gondoskodik a Biztosított jármû tulajdonosa által megnevezett személy utazásáról (a biztosító döntése alapján: pl. személygépkocsi üzem- anyag költsége, vonat I. osztály, busz) a Segítségnyújtási esemény hely- színére annak érdekében, hogy a Biztosított jármûvet a lehetô legrövi- debb útvonalon és idôtartamon belül hazavezesse,
– amennyiben a Biztosított jármû tulajdonosa ilyen személyt nem jelöl meg, egyetértésével a biztosító megbíz egy hozzáértô és alkalmas sze- mélyt a Biztosított jármû hazavezetésével, és gondoskodik ezen sze- mély utazásáról (a biztosító döntése alapján: pl. személygépkocsi üzemanyag költsége, vonat I. osztály, busz) a Segítségnyújtási esemény helyszínére annak érdekében, hogy a Biztosított jármûvet a lehetô leg- rövidebb útvonalon és idôtartamon belül hazavezesse,
és ennek többletköltségeit teljes mértékben átvállalja. A Biztosított jármû hazavezetése során felmerülô üzemanyagköltség, útdíjak és egyéb járu- lékos költségek nem tartoznak a biztosító kockázati körébe.
21.10 Xxxxxxxx hazaszállítása
A Biztosított Balesetbôl eredô halálát követôen a biztosító megszervezi és kifizeti
– a post mortem kezelést,
– a szállításhoz szükséges koporsót,
– Biztosított holttestének vagy hamvainak Magyarországra, a Biztosított Bejelentett lakóhelye szerint illetékes temetôbe történô szállítását.
A szolgáltatás nem tartalmazza a ravatalozás, a hamvasztás, és a teme- tés költségeit.
Ezen szolgáltatások költségeit a biztosító
– belföldön: max. 200000 Ft összeghatárig vállalja Biztosítottanként, vagy
– külföldön: max. 2000 euró vagy ennek megfelelô egyéb valuta összeg- határig vállalja Biztosítottanként.
A holttest hazaszállításának megszervezése érdekében az alábbi doku- mentumokat kell a lehetô legrövidebb idôn belül a biztosító Megbízott- jának rendelkezésére bocsátani:
– a Biztosított születési anyakönyvi kivonata,
– a Biztosított házassági anyakönyvi kivonata, esetleg házastárs halotti anyakönyvi kivonata,
– temetôi befogadó nyilatkozat,
– halál tényét igazoló okirat,
– halál okát igazoló hatósági vagy orvosi bizonyítvány,
– boncolási jegyzôkönyv,
– a halál körülményeinek tisztázásához szükséges hivatalos iratok,
– a baleseti rendôrségi jegyzôkönyv.
21.11 Beteglátogatás
Ha a Biztosított jármû Balesete kapcsán szerzett Testi sérülés következtében a Biztosított egészségi állapota életveszélyes, vagy 10 napnál hosszabb ideig kórházi ellátásban részesül, a biztosító egy, a Biztosított által megne- vezett Magyarországon bejelentett lakhellyel rendelkezô Hozzátartozó ré- szére az alábbi szolgáltatásokat nyújtja (csak egy személy részére):
– megszervezi és kifizeti a tömegközlekedési eszközzel (saját személy- gépkocsi üzemanyagköltsége, vonat I. osztály, busz, turistaosztályú re- pülôjegy) történô oda-, és visszautazást a Biztosított meglátogatása cél- jából
– belföldön max. 5000 Ft összeghatárig
– külföldön max. 200 euró vagy ennek megfelelô egyéb valuta összeg- határig.
– megszervezi a Biztosított látogatása miatt szükséges elszállásolást és en- nek költségeit (szállás és reggeli) átvállalja legfeljebb 5 napra,
– belföldön max. éjszakánként 3000 Ft összeghatárig,
– külföldön max. éjszakánként 50 euró vagy ennek megfelelô egyéb va- luta összeghatárig.
21.12 Váratlan visszatérés Magyarországra – csak Magyarország területén kívül
Ha a biztosítás idôbeni hatálya alatt és területi hatályán belül a Biztosított Magyarországon élô közeli Hozzátartozója meghal vagy életveszélyes ál- lapotba kerül, amirôl a biztosítót hivatalos okiratokkal – kórházi orvos iga- zolását telefaxon mellékelve – értesítik, és emiatt a Biztosított jármûvel folytatott külföldi utazását megszakítva a Biztosítottnak haza kell térnie Magyarországra, a biztosító a Biztosított számára az alábbi szolgáltatáso- kat nyújtja:
– megszervezi a közlekedési eszközzel (saját személygépkocsi üzem- anyagköltsége, vonat I. osztály, busz, turistaosztályú repülôjegy) törté- nô Magyarországra utazást, és kifizeti a hazautazás ésszerûen felmerü- lô többletköltségeit max. 200 euró vagy ennek megfelelô egyéb valu- ta összeghatárig.
21.13 Alkatrészek küldése – csak Magyarország területén kívül Amennyiben a Mûszaki hiba vagy Baleset miatt üzemképtelen Biztosított jármû menetkészségének helyreállításához szükséges alkatrészek nem beszerezhetôk a Segítségnyújtási esemény országában, a biztosító saját költségén a szerelômûhelybe szállíttatja azokat. Az alkatrészek árát és a vámköltséget a biztosító jelen biztosítás alapján nem téríti meg. Nem tar- tozik a biztosító szolgáltatási körébe az az eset, ha az alkatrészeket már nem gyártják, vagy azokat nem lehet beszerezni, illetve lehetetlen be- hozni abba az országba, ahol a Biztosított jármû éppen tartózkodik.
21.14 Lemondás gépkocsiról – csak Magyarország területén kívül Amennyiben a Biztosított jármû Balesete vagy Mûszaki hibája esetén a Biztosított jármû hivatalos szakvélemény szerint totálkáros, a biztosító megszervezi a Biztosított jármû tulajdonosi jogairól való lemondást, a bontásra történô leadást és az ezzel kapcsolatos vámoltatási eljárást, és ezek költségeit (a vám összegének kivételével) átvállalja.
21.15 Tárolási költségek megtérítése
A biztosító megszervezi és átvállalja a Biztosított jármû ésszerûen szüksé- ges tárolását Xxxxxxx hiba vagy Baleset miatti üzemképtelenséget köve- tôen
– Biztosított hazaszállítása,
– Xxxxxxxx hazaszállítása,
– Alkatrészek küldése – csak Magyarország területén kívül, és
– Lemondás gépkocsiról – csak Magyarország területén kívül szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, legfeljebb 10 napra,
belföldön bekövetkezett biztosítási esemény kapcsán naponta max. 2000 Ft összeghatárig,
külföldön bekövetkezett biztosítási esemény kapcsán naponta max. 50 euró vagy ennek megfelelô egyéb valuta összeghatárig.
21.16 Telefonköltség térítése – csak Magyarország területén kívül
A biztosító megtéríti a segítségnyújtási igény Megbízottjához történô be- jelentésének igazolt telefonköltségét.
22. ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK
Nem terjed ki a biztosítás – az alapbiztosításban kizárt eseményeken túl:
– a felmerült nem vagyoni károkra,
– a Biztosított által harmadik személynek okozott károkra,
– külsô hatásra keletkezô tûz és robbanás, valamint villámcsapás, föld- rengés, földcsuszamlás, kô- és földomlás, természetes üreg vagy talaj- szint alatti építmény beomlása, szélvihar, felhôszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, forgalmat megbénító hóesés, jégverés, lezúduló hó- tömeg és hónyomás által közvetlenül vagy közvetetten okozott kárra, eseményre,
– amelyek biológiai fegyver által okozottnak minôsülnek,
– a Biztosított jármû túlterhelése, vagy szakszerûtlenül végzett üzemelte- tése, vontatása miatt bekövetkezett kárra, eseményre,
– a Biztosított jármû nem rendeltetésszerû használatából eredô kárra, eseményre,
– a Biztosított jármû jogtalan használata miatt bekövetkezô kárra, ese- ményre,
– hatósági engedély nélkül átalakított gépjármûben, ezen átalakított üzemmóddal összefüggésben bekövetkezô tûz és robbanáskárok esetére,
– arra az esetre, ha a Biztosított jármû, az utazás megkezdésekor nem volt a közúti közlekedésre alkalmas állapotban, illetve nem tartották karban a gyártó utasításainak megfelelôen,
– a biztosítóval elôzetesen nem egyeztetett költségek megtérítésére,
– a biztosító hozzájárulása nélkül igénybe vett szolgáltatások költségeire,
– azon költségekre, amelyek a Segítségnyújtási esemény be nem követke- zése esetén is felmerültek volna (ilyenek lehetnek pl.: étkezés, szállás az utazás során, taxiköltség, üzemanyag költség, út- és híddíjak),
– Mûszaki hiba esetén a 8 évesnél idôsebb személygépkocsikra (A jármû korának meghatározása: a biztosítási esemény évébôl le kell vonni az alvázszámból megállapítható gyártási évet.),
– kenôanyag, üzemanyag, vagy hûtôfolyadék hiánya miatt bekövetke- zett Mûszaki hibákra, fagykárosodásra, gumiabroncs károsodásra,
– a Biztosított öngyilkosságából vagy annak kísérletébôl eredô kárra, ese- ményre,
– a Biztosított szándékos öncsonkításából vagy annak kísérletébôl eredô kárra, eseményre,
– a Biztosított korábban fennálló, meglévô, avagy visszatérô, krónikus vagy folyamatos egészségi állapotának következtében bekövetkezô kárra, eseményre (Meglévô állapotnak minôsül a Biztosított bármely olyan betegsége,
a) amelyrôl a Biztosított tudott, amellyel tisztában volt, vagy
b) amellyel kapcsolatban már kapott orvosi kezelést, vagy
c) amely orvosi kezelést igényelt, vagy amelynek orvos javasolta a ke- zelését, vagy
d) amely szükségessé tette gyógyszerek felíratását, vagy
e) amely észlelhetô volt, rosszabbodott, akuttá vált, illetve olyan tüne- teket eredményezett, amelynek alapján egy elvárható gondossággal eljáró személy diagnózist, gondozást vagy kezelést keresett volna
a jelen kötvény hatályba lépését megelôzôen.)
– a Biztosított terhességének 28. hetét követôen szükségessé váló szülészeti ellátás miatt bekövetkezô kárra, eseményre,
– a Biztosított pszichés megbetegedése által okozott kárra, eseményre.
23. MENTESÜLÉS
Az alapbiztosításban felsoroltakon kívül mentesül a biztosító a szolgálta- tások nyújtása alól, ha:
– a Biztosított vagy megbízottja elmulasztja a Segítségnyújtási esemény bekövetkezését azonnal bejelenteni a biztosító Megbízottjának éjjel- nappal hívható segélyvonalán, és emiatt lényeges körülmények kiderít- hetetlenné válnak (kivételt képez jelen rendelkezés alól az az eset, amikor a Biztosított rajta kívül álló alapos indok miatt nem tud beje- lentési kötelezettségének eleget tenni),
– a Biztosított jármû vagy a Biztosított 60 napot meghaladó, folyamatos külföldi tartózkodása esetén, a külföldön bekövetkezett eseményekre vonatkozóan, a 61. naptól,
– a Biztosított jármûben a forgalmi engedélyben meghatározottnál töb- ben tartózkodtak a Segítségnyújtási esemény idején,
– az esemény a Biztosított bûncselekményébôl ered,
– a Segítségnyújtási esemény kapcsán nyújtott szolgáltatások költségeit más biztosítás megtérítette, a költségek azon részének mértékéig, amelyre a Biztosítottnak vagy a Biztosított jármûre vonatkozóan más biztosítás alapján kártérítés jár,
– a szerzôdéskötés idôpontjában a Biztosított jármû nem tartózkodott Magyarországon,
– a Biztosított jármûben tartózkodó Biztosított devizakülföldi és az állan- dó lakhelye vagy állampolgársága szerinti országban következik be a Segítségnyújtási esemény,
– a Biztosított jármûvet közúti személyfuvarozás (taxi), gépkocsi kölcsön- zés (bérautó, rent a car), és kereskedelmi áruszállítás céljából üzemel- tetik.
24. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
24.1 Általános feltételek és meghatározások
A Gépjármû segítségnyújtás és biztosítás csak az alapbiztosítással együtt érvényes.
Eltérô rendelkezés hiányában, a Gépjármû segítségnyújtás és biztosítás- ban szereplô kifejezések az alapbiztosításban leírtak szerint értelmezen- dôk.
24.2 A Biztosított kötelezettségei
A Biztosított feladata Segítségnyújtási esemény bekövetkezésekor, hogy:
– az eseménnyel kapcsolatban felmerült minden tényrôl, adatról a biz- tosítót vagy Megbízottját tájékoztassa,
– a kárt a lehetôségekhez képest elhárítsa, enyhítse, illetve csökkentse, és ennek során a biztosító vagy Megbízottja iránymutatását kövesse,
– segítségnyújtási igényét a bekövetkezéskor azonnal, felmerült költsé- geinek megtérítésére vonatkozó igényét vagy egyéb kártérítési igényét
– a szerzôdésben szabályozott bejelentési kötelezettségnek is eleget téve – a bekövetkezést (külföldi esemény esetén: a hazaérkezést) kö- vetô 2 munkanapon belül a biztosító Megbízottjánál bejelentse,
– a biztosító vagy Megbízottja számára minden olyan vizsgálatot engedé- lyezzen, amely az esemény okaira, körülményeire, a kár mértékére, és a kártérítés nagyságára vonatkoznak.
24.3 Az esemény bejelentése
A segítségnyújtás igénylésekor a Biztosítottnak a napi 24 órában mûkö- dô alábbi telefonszámokon kell hívnia a biztosító Megbízottjának segít- ségnyújtó központját:
Belföldi és külföldi esemény esetén is:
(00-0) 000-0000, (00-0) 000-0000
A segítségnyújtó központ felhívásakor a következô információkat kell megadni:
– a Biztosított neve, születési dátuma, anyja neve,
– a Biztosított jármû tulajdonosának neve, címe,
– kötvényszám,
– a Biztosított jármû rendszáma, típusa, alvázszáma, az elsô forgalomba helyezés éve,
– az esemény idôpontja, helye, rövid leírása és a kívánt segítségnyújtás megnevezése,
– annak a helynek a neve és telefonszáma, ahol a Biztosított elérhetô. Ha a Biztosított betegszállítást kér, következôket kell megadnia:
– a kórház neve, címe, telefonszáma, ahova a Biztosítottat beszállították,
– a kezelôorvos és, ha szükséges, a háziorvos neve, címe, telefonszáma,
– a felmerült probléma rövid leírása.
A Segítségnyújtási eseménnyel kapcsolatban a Biztosított a biztosítóval és annak Megbízottjával szemben felmenti a vizsgálatot vagy kezelést vég- zô orvost az orvosi titoktartás alól.
24.4 A Biztosított további kárbejelentési kötelezettsége
Az esemény azonnali bejelentését követôen a felmerült költségek meg- térítésére vonatkozó igényt vagy egyéb kártérítési igényt annak bekövet- keztét (külföldi esemény esetén: a hazaérkezést) követô 2 munkanapon belül be kell jelenteni írásban, a megfelelô dokumentumokat mellékelve a biztosító Megbízottjának.
A tûz- vagy robbanáskárt a tûzoltóságon is be kell jelenteni. Lopáskár esetén a rendôrségen feljelentést kell tenni.
Testi sérüléssel járó Balesetet a rendôrségen be kell jelenteni és arról rend- ôrségi jegyzôkönyvet kell kérni.
A kárigény elbírálásához be kell mutatni a biztosító Megbízottjának min- den olyan iratot, amely a jogosultság, a biztosítási esemény és a kár- összeg megállapításához szükséges.
Amennyiben a Biztosított a bejelentési kötelezettségének idôben nem tesz eleget, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.
24.5 Az UNIQA Biztosító teljesítési kötelezettsége
Abban az esetben, ha a Biztosított saját döntése alapján nem tart igényt bizonyos szolgáltatásokra, a biztosító nem kötelezhetô arra, hogy kárté- rítést nyújtson a Biztosítottnak vagy ellenszolgáltatásként alternatív szol- gáltatást ajánljon fel részére.
– Ha a Biztosított a segítségnyújtási szolgáltatásokat igénybe vette, és en- nek eredményeként a biztosító vagy Megbízottja intézkedett a költsé- gek átvállalásáról, a szolgáltató a számlát közvetlenül a biztosító Meg- bízottja részére nyújtja be.
A szerzôdésben elôírtaknak megfelelôen bejelentett események kap- csán felmerült költségeket a biztosító vagy Megbízottja a szerzôdésben rögzített összeghatárokig közvetlenül a szolgáltatóval rendezi.
– Amennyiben az esemény során felmerült költségeket és igénybe vett szolgáltatások ellenértékét a Biztosított a biztosító Megbízottja elôzetes hozzájárulásával – az esemény elôírtak szerinti bejelentése után – a helyszínen kifizette, a felmerült költségeket a szolgáltatások eredeti számlájának benyújtását követôen a biztosító Megbízottja a szerzôdés- ben rögzített összeghatárokig a kárrendezéshez szükséges utolsó do- kumentum biztosító Megbízottjához történô beérkezését követô 15 na- pon belül az érvényes devizarendelkezések szerint, Magyarországon megtéríti.
Az elôzetes jóváhagyás nélkül igénybe vett szolgáltatások költségeit a
biztosító nem köteles megtéríteni.
A kárrendezés az alábbi iratok alapján történik:
– a felmerült költségek eredeti számlái,
– rövid leírás az eseményrôl, annak körülményeirôl, a megtett intézkedé- sekrôl és a költségek felmerülésének okairól,
– baleset esetén ezeken kívül: hivatalos jegyzôkönyv vagy igazolás a baleset és a sérülés megtörténtérôl, körülményeirôl.
24.6 A totálkár fogalma
alatt az alapbiztosításban meghatározottak értendôk.
24.7 Elévülés
Jelen szerzôdésbôl eredô biztosítási és segítségnyújtási igények a bekö- vetkezéstôl számított 1 év alatt elévülnek.
Külföldi jogvédelmi segítségnyújtás és biztosítás
25. TERÜLETI HATÁLY
A biztosítás területi hatálya: Európa (Magyarország kivételével).
A kockázatviselés nem terjed ki az alábbi országokra: Magyarország, a volt Szovjetunió tagállamai, Jugoszlávia, Bosznia-Hercegovina, Albánia.
26. IDÔBENI HATÁLY
A Külföldi jogvédelmi biztosítás idôbeni hatálya megegyezik az alapbiz- tosítás idôbeni hatályával.
27. BIZTOSÍTOTT SZEMÉLY
a Biztosított jármû vezetôje a Baleset idején.
28. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK ÉS MEGHATÁROZÁSOK
A Külföldi jogvédelmi segítségnyújtás és biztosítás csak az alapbiztosítás- sal együtt érvényes.
Eltérô rendelkezés hiányában a Külföldi jogvédelmi segítségnyújtás és biztosításban szereplô kifejezések az alapbiztosításban, valamint a Gép- jármû segítségnyújtás és biztosításban leírtak szerint értelmezendôk.
29. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK
A Biztosított jármû Balesetét követôen, amennyiben a Biztosított jármûvet a Baleset idején vezetô Biztosítottat a biztosítás hatálya alatt külföldön (nem az állandó lakhelye szerinti országban) szabálysértés vagy gondat- lan bûncselekmény miatt jogilag felelôsségre vonják, a biztosító (Megbí- zottján keresztül) megtéríti a Biztosított ellen indult eljárások költségeit, valamint ha a Biztosított külföldi utazása során Testi sérülésessel járó Balesetet szenved, a Biztosítottnak kártérítési igénye érvényesítésével kap- csolatos eljárások költségeit is.
29.1 Biztosíték elhelyezése
Ha a Biztosított jármû Balesetét követôen a Biztosított jármûvet a Baleset idején vezetô Biztosítottat a biztosítás hatálya alatt külföldön (nem az ál- landó lakhelye szerinti országban) szabálysértés vagy gondatlan bûncse- lekmény miatt jogilag felelôsségre vonják, és ellene külföldön eljárás in- dul, és a meglátogatott ország jogszabályai elôírják, a biztosító (Megbí- zottján keresztül)
– gondoskodik az ôrizetbe vett vagy letartóztatott Biztosított terhére megállapított óvadék vagy hasonló biztosíték letételérôl, amely a Biz- tosított szabadon engedéséhez szükséges,
– és az eljárás során felmerülô költségeket megtéríti
max. 7500 euro vagy ennek megfelelô egyéb valuta összeghatárig. A biztosítékot kölcsönnek kell tekinteni és azt vissza kell fizetni
– azonnal, amint azt a Biztosítottnak visszatérítették, ha nem találják bû- nösnek
– a Biztosítottat bûnösnek találó bírósági döntést követô 15 napon belül azonban a fentiektôl függetlenül, legkésôbb a letétbe helyezéstôl számí- tott három hónapon belül.
A szolgáltatás nem vonatkozik azonban (kölcsön formájában sem) a pol- gári felelôsség alapján szükséges biztosítékra, a bírságra, illetve a szemé- lyes kártérítésre, melyet a Biztosítottnak kell fizetnie.
29.2 Jogi védelem
Ha a Biztosított jármû Balesetét követôen a Biztosított jármûvet a Baleset idején vezetô Biztosítottat a biztosítás hatálya alatt külföldön (nem az ál- landó lakhelye szerinti országban) szabálysértés vagy gondatlan bûncse- lekmény miatt jogilag felelôsségre vonják, és ellene külföldön eljárás in- dul, a biztosító (Megbízottján keresztül)
– ellátja a Biztosított védelmét,
– és fedezi a Biztosított védelmét ellátó külföldi ügyvéd számlával igazolt munkadíját, a meglátogatott országban szokásos és általában elfoga- dott ügyvédi díjszabás mértékéig, valamint ha a védelem azt igényli, az ügyvéd által megbízott szakértô költségét is
max. 2500 euró vagy ennek megfelelô egyéb valuta összeghatárig.
29.3 Igényérvényesítés
Ha a Biztosított a biztosítás idôbeni hatálya alatt és területi hatályán be- lül, külföldön, a Biztosított jármûvel történô külföldi utazása során Testi sérüléssel járó Balesetet szenved, a Biztosítottnak kártérítési igénye érvé- nyesítésével kapcsolatos eljárások költségeit a biztosító (Megbízottján ke- resztül) 2000 euró vagy ennek megfelelô egyéb valuta összeghatárig fe- dezi.
29.4 A szolgáltatás maximális mértéke
A Külföldi jogvédelmi segítségnyújtás és biztosítás alapján a biztosító ál- tal kifizetésre kerülô összes költség nem haladhatja meg a 7500 euró, vagy ennek megfelelô egyéb valuta összeghatárt.
A biztosítás az ügyvédválasztás jogát nem foglalja magában. A megfele- lô védelemrôl a biztosító Megbízottja gondoskodik.
30. BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI
Amennyiben jogvédelmi szolgáltatás iránti igény merül fel, a Biztosított köteles errôl a legrövidebb idôn belül a biztosító Megbízottját az aláb- biakban feltüntetett telefonszámon értesíteni. A biztosító Megbízottja az értesítést követôen intézkedik a megfelelô jogvédelmi szolgáltatás nyúj- tásáról, a jogi képviselô kirendelésérôl.
A jogvédelmi szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító Megbízottja elôze- tes hozzájárulása szükséges. Amennyiben az eljárás során nem a biztosító Megbízottja által megbízott ügyvéd jár el, vagy az ügyvéd közremûködé- séhez a biztosító Megbízottja nem járult hozzá, úgy a költségeket a biz- tosító nem fedezi.
30.1 Az esemény bejelentése
A segítségnyújtás igénylésekor a Biztosítottnak a napi 24 órában mûkö- dô alábbi telefonszámon kell hívnia a biztosító Megbízottjának segítség- nyújtó központját:
(00-0) 000-0000, (00-0) 000-0000
A segítségnyújtó központ felhívásakor a következô információkat kell megadni:
– a Biztosított neve, születési dátuma, anyja neve,
– kötvényszám,
– a Biztosított jármû rendszáma, típusa, alvázszáma,
– az esemény rövid leírása és a kívánt segítségnyújtás megnevezése,
– annak a helynek a neve és telefonszáma, ahol a Biztosított elérhetô.
31. ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK
Megegyeznek az alapbiztosításban, illetve a Gépjármû segítségnyújtás és biztosításban leírtakkal, valamint:
azon Segítségnyújtási eseménnyel összefüggésben felmerülô költségeket a biztosító nem fedezi, amelynek során vagy amellyel kapcsolatban a Biz- tosított:
– oly módon okozott kárt, hogy a Biztosított jármûvet a tulajdonos enge- délye vagy jogosítvány nélkül vezette,
– ellen szándékos bûncselekmény, cserbenhagyás vagy segítségnyújtás elmulasztásának gyanúja miatt folyik eljárás,
– terhére pénzbüntetést, bírságot róttak ki,
– kártérítési igénye a kirendelt külföldi ügyvéd szakvéleménye szerint nyilvánvalóan alaptalan, az eljárás, vagy bármelyik perbeli cselekmény, jogorvoslat eredménye kilátástalan, vagy ezek várható eredménye és elôrelátható költségterhe közt eleve kirívó aránytalanság mutatkozik,
– kártérítési igényét magyar természetes, vagy jogi személlyel szemben Magyarországon is érvényesítheti,
– munkavégzése során okozott felelôsségi kárt,
– tudatzavarában, alkoholos, illetve kábítószeres befolyásoltsága alatt okozott kárt vagy a kár erre visszavezethetô okokból következett be,
– korábban kötött jogvédelmi biztosítása vagy felelôsségbiztosítása az adott káreseményre fedezetet nyújt.
továbbá: A biztosító nem áll kockázatban olyan károk, események eseté- ben, amelyek a Biztosított vagy Szerzôdô más biztosítása alapján megté- rülnek.
32. MENTESÜLÉS
A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a Biz- tosított kárenyhítési kötelezettségét jogellenesen, szándékosan vagy sú- lyosan gondatlanul megszegte.
33. EGYÉB FELTÉTELEK
Ezen szabályzatban nem rendezett kérdésekben az alapbiztosítás illetve a Gépjármû segítségnyújtás és biztosítás szabályzatában foglaltak szerint kell eljárni.
Beépített elektroakusztikai és híradástechnikai berendezések kiegészítô biztosítása (választható kiegészítô biztosítás)
34. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK
A kiegészítô biztosítás csak az alapbiztosítással együtt érvényes!
A biztosító jelen kiegészítô biztosítás alapján a szerzôdésben rögzített biztosítási összegig megtéríti a jármû gyárilag, illetve utólag beépített és a szerzôdésben felsorolt elektroakusztikai és híradástechnikai berendezé- seiben (rádió, magnetofon, erôsítô, lemezjátszó, CB-rádió, rádiótelefon, hangfalak televízió, egyéb), illetve ezek alkatrészeiben keletkezett törés-, lopás-, és elemi károkat. Beépítettnek azok a készülékek tekintendôk, amelyek a jármûvön kívül rendeltetésszerû használatra nem alkalmasak.
35. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK
35.1 Helyreállítási költségek térítése
A biztosító megtéríti a biztosítási esemény következtében keletkezett ká- rosodások – magyarországi hivatalos márkaszervizben, a gyári javítási technológia szerint elvégzett – helyreállításának számlával igazolt költsé- gét.
A felek bizonylatok hiányában a becsült kárérték tekintetében megálla- podást köthetnek.
A biztosító a helyreállítás költségeibôl nem von le értékemelkedést. (Használt állapotú berendezés új alkatrészekkel történt javítása esetén, a beépített új alkatrészek miatti értéknövekedést figyelmen kívül hagyja.) Ha a sérült alkatrész illetve tartozék javítható, de azt a helyreállítás során újjal pótolták, a biztosító az ebbôl eredô többletköltségeket nem viseli. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a biztosított berendezésben kelet- kezett értékcsökkenésre.
35.2 A berendezés pótlási értékének térítése (totálkár esetén)
35.2.1 A totálkár fogalma
Totálkáros a biztosított berendezés, ha biztosítási esemény következté- ben olyan mértékben megsérül, hogy helyreállítása a költségek és meg- térülések figyelembevételével gazdaságtalan. Amennyiben a helyreállí- tás és a járulékos költségek összege eléri a berendezés káridôponti érté- kének 60%-át, az UNIQA Biztosító jogosult a kárt totálkárként rendezni. Totálkáros továbbá a biztosított berendezés, ha ellopják és 60 napon be- lül nem kerül meg.
35.2.2 A pótlási érték fogalma
A pótlási érték az az összeg, amelyet a biztosítottnak egy azonos típusú és felszereltségû, azonos mûszaki állapotú berendezésért a káresemény idôpontjában Magyarországon fizetnie kellene.
35.2.3 A szolgáltatás totálkár esetén
A biztosító a berendezésnek a maradványértékkel (a roncs értékével) csökkentett pótlási értékét téríti meg. A maradvány (roncs) átvételére a biztosító nem kötelezhetô.
35.3 A szolgáltatás maximális mértéke
A kártérítés nem haladhatja meg az önrészesedéssel csökkentett biztosí- tási összeget.
36. ÖNRÉSZESEDÉS
Önrészesedés címén a biztosított maga viseli a kár 30%-át, de legfeljebb a biztosítási összeg 30%-ának megfelelô összeget.
37. DÍJKEDVEZMÉNY
Jelen kiegészítô biztosítás díjából semmilyen kedvezmény nem adható.
38. EGYÉB FELTÉTELEK
Egyéb feltételekre vonatkozóan az alapbiztosítási szabályzat érvényes, kivéve a 9. és 11. pontokat.
Kiegészítô belföldi poggyászbiztosítás
(Választható kiegészítô biztosítás, biztosítási összeg legfeljebb 30000 Ft)
39. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK
A kiegészítô biztosítás csak az alapbiztosítással együtt érvényes!
A biztosító jelen kiegészítô biztosítás alapján a szerzôdésben rögzített biztosítási összegig megtéríti a jármûben, jármûvön szállított vagyontár- gyakat ért törés- és elemi károkat, valamint a jármû lezárt csomagteré- ben elhelyezett vagyontárgyakat ért lopáskárokat.
40. TERÜLETI HATÁLY
Jelen kiegészítô biztosítás területi hatálya: Magyarország.
41. A BIZTOSÍTOTT
a vagyontárgy tulajdonosa.
42. KOCKÁZATKIZÁRÁS
Nem minôsülnek biztosítási eseménynek az alapbiztosításból kizárt kár- események. (6. pont)
A biztosítás nem terjed ki a Biztosított jármûben vagy jármûvön díj elle- nében szállított vagyontárgyakra.
Nem téríti meg a biztosító az ékszerekben, nemesfémekben, drágakö- vekben, takarékbetétben, értékpapírokban, okmányokban és készpénz- ben, továbbá a biztosított (szerzôdô) szellemi tevékenységével összefüg- gô alkotásokban, valamint ipari, mezôgazdasági, kereskedelmi tevé- kenységhez kapcsolódó anyagokban, termékekben, szállított munkaesz- közökben keletkezett kárt.
43. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK
43.1 Helyreállítási költségek térítése
A biztosító megtéríti a biztosítási esemény következtében keletkezett ká- rosodások Magyarországon elvégzett helyreállításának számlával igazolt költségét.
A felek bizonylatok hiányában a becsült kárérték tekintetében megálla- podást köthetnek.
A biztosító a helyreállítás költségeibôl nem von le értékemelkedést. (Használt állapotú vagyontárgy új alkatrészekkel történt javítása esetén, a beépített új alkatrészek miatti értéknövekedést figyelmen kívül hagy- ja.)
Ha a sérült alkatrész illetve tartozék javítható, de azt a helyreállítás során újjal pótolták, a biztosító az ebbôl eredô többletköltségeket nem viseli. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a biztosított vagyontárgyban ke- letkezett értékcsökkenésre.
43.2 A vagyontárgy pótlási értékének térítése (totálkár esetén)
43.2.1 A totálkár fogalma
Totálkáros a biztosított vagyontárgy, ha biztosítási esemény következté- ben olyan mértékben megsérül, hogy helyreállítása a költségek és meg- térülések figyelembevételével gazdaságtalan. Amennyiben a helyreállí- tás és a járulékos költségek összege eléri a vagyontárgy káridôponti ér- tékének 60%-át, a biztosító jogosult a kárt totálkárként rendezni. Totál- káros továbbá a biztosított vagyontárgy, ha ellopják és 60 napon belül nem kerül meg.
43.2.2 A pótlási érték fogalma
A pótlási érték az az összeg, amelyet a biztosítottnak egy azonos típusú, azonos mûszaki állapotú vagyontárgyért a káresemény idôpontjában Magyarországon fizetnie kellene.
43.2.3 A szolgáltatás totálkár esetén
A biztosító a vagyontárgynak a maradványértékkel (a roncs értékével) csökkentett pótlási értékét téríti meg. A maradvány (roncs) átvételére a biztosító nem kötelezhetô.
43.3 A szolgáltatás maximális mértéke
A kártérítés nem haladhatja meg az önrészesedéssel csökkentett biztosí- tási összeget.
44. MENTESÜLÉS
Mentesül a biztosító a kár megtérítése alól az alapbiztosítás szabályzatá- ban megjelölt esetekben, továbbá, ha:
– a jármûben vagy jármûvön szállított vagyontárgy nem volt megfele- lôen rögzítve,
– a szállított vagyontárgy töréskára nem a Biztosított jármû töréskárának a következménye.
45. ÖNRÉSZESEDÉS
Önrészesedés címén a biztosított maga viseli a kár 30%-át, de legfeljebb a biztosítási összeg 30%-ának megfelelô összeget.
46. DÍJKEDVEZMÉNY
Jelen kiegészítô biztosítás díjából semmilyen kedvezmény nem adható.
47. EGYÉB FELTÉTELEK
Egyéb feltételekre vonatkozóan az alapbiztosítási szabályzat érvényes, kivéve a 9. és 11. pontokat.
Kiegészítô baleset-biztosítás
(Haláleseti biztosítási összeg 1 millió Ft, amely növelhetô 2 millió Ft-ig) (Választható kiegészítô biztosítás)
48. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK
A kiegészítô biztosítás csak az alapbiztosítással együtt érvényes!
49. BIZTOSÍTOTT SZEMÉLYEK
a Biztosított jármû utasterében utazó személyek, kivéve az autóbusz uta- sait.
Ha a Biztosított jármûben a baleset idején az engedélyezettnél többen utaztak, a személyenként fizetendô balesetbiztosítási összeg arányosan csökken.
50. TERÜLETI HATÁLY
A kiegészítô baleset-biztosítás területi hatálya megegyezik az alapbiz- tosítás területi hatályával.
51. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK
Balesetnek minôsül a jármû üzemeltetésével összefüggésben, a biztosí- tott akaratán kívül, hirtelen fellépô olyan külsô behatás, melynek követ- keztében a biztosított 1 éven belül meghal, vagy egészségkárosodást szenved.
52. KOCKÁZATKIZÁRÁS
Nem terjed ki a biztosítás
– a Biztosított jármû vezetôjére, ha az ô elme- vagy tudatzavarával, illet- ve öngyilkosságával vagy annak kísérletével, valamint ittasságával vagy kábítószerrel befolyásolt állapotával okozati összefüggésben kö- vetkezett be a baleset,
– a biztosítottat szándékos bûncselekmény elkövetése vagy annak kísér- lete során, azzal összefüggésben ért balesetekre,
– polgárháború, népi megmozdulások (tüntetés, sztrájk, felkelés, stb.) vagy külsô háború során bekövetkezô balesetekre,
– a radioaktív magenergia, ionizáló sugárzás által közvetve vagy közvet- lenül okozott balesetekre,
– napszúrás, hôguta, napsugár általi égés, fagyás okozta sérülésekre,
– pszichikai reakciók miatti kóros zavarokra, annak okától függetlenül,
– a jármûvet eltulajdonítóra, illetôleg az azt önkényesen elvevôre, és az általa szállított személyekre,
– a jármû üzemeltetésének elôkészületi munkálatai, szervizelése, karban- tartása javítása során bekövetkezett balesetekre,
– az utazók ki- és beszállásával kapcsolatos balesetekre.
53. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK
53.1 Haláleseti szolgáltatás
A balesetbiztosítás alapján a biztosító, az egyéb biztosítási szolgáltatá- soktól függetlenül, a szerzôdésben megjelölt haláleseti biztosítási össze- get fizeti ki minden meghalt biztosított személy örökösének.
53.2 Szolgáltatás végleges egészségkárosodás esetén
Állandó, teljes egészségkárosodás esetén a személyenkénti biztosítási összeg a szerzôdésben megjelölt haláleseti biztosítási összeg kétszerese. A szolgáltatás nagysága a végleges egészségkárosodás mértékétôl függ. A bekövetkezett rokkantság, ill. egészségkárosodás mértéke az összes körülményt figyelembe vevô orvosi vizsgálat alapján az alábbi táblázat iránymutató mértékei alapján kerül megállapításra.
– Mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100%
– Egyik szem látóképességének teljes elvesztése 50%
– Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60%
– Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 30%
– Szaglóérzék teljes elvesztése 10%
– Ízlelôképesség teljes elvesztése 5%
– Egy kar vállízülettôl való teljes elvesztése
vagy teljes mûködésképtelensége 70%
– Egy kar könyökízület fölöttig való teljes elvesztése,
vagy teljes mûködésképtelensége 65%
– Egy kar könyökízület alattig való teljes elvesztése,
vagy teljes mûködésképtelensége 60%
– Egyik kéz teljes elvesztése 55%
– Hüvelykujj elvesztése 20%
– Mutatóujj elvesztése 10%
– Többi ujj elvesztése, egyenként 5%
– Egy láb combközép fölöttig való teljes elvesztése,
vagy teljes mûködésképtelensége 70%
– Egy láb combközépig való teljes elvesztése,
vagy teljes mûködésképtelensége 60%
– Egyik láb térdig elvesztése 50%
– Egyik lábszár térd alattig történô elvesztése 45%
– Lábfej elvesztése 40%
– Nagyujj elvesztése 5%
– Másik lábujj elvesztése 2%
Testrészek vagy érzékszervek részleges elvesztése vagy funkciócsökkené- se esetén a táblázatban megadott mérték megfelelô százaléka vehetô fi- gyelembe.
A táblázatban nem rögzített szervek vagy testrészek elvesztése, funkció- csökkenése esetén a biztosító orvos szakértôje állapítja meg, hogy a biz- tosított normál testi vagy szellemi teljesítôképessége milyen mértékben csökkent.
Ha azonos baleset következtében több funkció csökkent, akkor a táblá- zat alapján megállapított rokkantsági fokok összeadódnak, de 100%-nál nagyobb mérték ebben az esetben sem állapítható meg.
A biztosító orvos szakértôjének megállapítása független minden más or- vosi és társadalombiztosítási szerv megállapításaitól.
Amennyiben a baleset során olyan funkciók, testrészek károsodtak, me- lyek mûködôképessége már a baleset elôtt csökkent volt, akkor az elô- zetes rokkantság mértéke a táblázat alapján levonásra kerül a szolgálta- tás meghatározásánál.
Ha a baleset következtében a biztosított egy éven belül meghal, a rok- kantsági szolgáltatás nem igényelhetô, a már kifizetett kártérítés a halál- eseti összegbôl levonásra kerül.
53.3 Kórházi napi térítés
Amennyiben biztosítási esemény miatt kórházi fekvô beteg ápolás vált szükségessé, az ápolás 8. napjától napi térítés illeti meg a biztosítottat. A napi térítés összege a haláleseti biztosítási összeg 1,2%-a.
Egy biztosítási esemény következtében személyenként legfeljebb 50 na- pi térítés fizethetô. A kórházi ápolási napok után akkor is jár térítés, ha a biztosított azt nem folyamatosan töltötte a kórházban.
A biztosító orvosa ezen esetekben is jogosult az ápolás, illetve gyógyu- lás tartamának felülvizsgálatára.
A kórházi napi térítés nem fizethetô a szanatóriumban, gyógyüdülôben vagy gyógyfürdôben tartózkodás tartamára.
54. ÖNRÉSZESEDÉS
A balesetbiztosítási szolgáltatásokat a biztosító önrészesedés levonása nélkül nyújtja.
55. DÍJKEDVEZMÉNY
Jelen kiegészítô biztosítás díjából semmilyen kedvezmény nem adható.
56. AZ UNIQA BIZTOSÍTÓ TELJESÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGE
Maradandó egészségkárosodás esetén a szolgáltatás mértékének végle- ges megállapítására a káresemény után egy évvel kerül sor.
Ezen tartamon belül szolgáltatási elôleg – a várható igény figyelembevé- telével – legfeljebb a haláleseti biztosítási összeg mértékéig fizethetô.
A haláleseti szolgáltatás igénybevételéhez szükséges a boncolási jegyzôkönyv is.
57. EGYÉB FELTÉTELEK
Ezen szabályzatban nem rendezett kérdésekben az alapbiztosítás sza- bályzatában foglaltak szerint kell eljárni.
Kiegészítô biztosítás a szerzôdéssel megszerzett kármentességi díjkedvezmény (bonus) fokozat biztosítására (Választható kiegészítô biztosítás)
58. Jelen kiegészítô biztosítás csak az alapbiztosítással együtt érvényes.
59. Jelen kiegészítô szerzôdéssel a szerzôdô – az alábbiakban szabályozott keretek között – az alapbiztosítás szabályzatának 11. pontja szerinti kár- mentességi díjkedvezményre, illetve annak növekedésére jogosult abban az esetben is, ha a szerzôdés hatálya alatt biztosítási esemény következtében kártérítési szolgáltatást vesz igénybe.
A biztosító a biztosított részére teljesített kárkifizetést abban az esetben nem veszi figyelembe a kármentességi díjkedvezmény megállapításakor, amennyiben a biztosítási idôszak alatt legfeljebb egy káresemény alap- xxx xxxx helytállnia.
60. Amennyiben a két egymást követô megfigyelési idôszak alatt több mint egy káresemény alapján állt helyt a biztosító, a második idôszakot köve- tô biztosítási idôszakra a biztosítási díjat (kármentességi díjkedvezmény mértékét) a második biztosítási idôszakban teljesített kárkifizetés alapján
– a jelen kiegészítô biztosítás meglétére tekintet nélkül – állapítja meg a biztosító.
A Kormány 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelete a gépjármû üzemben tartójának kötelezô felelôsségbiztosításáról
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységrôl szóló 2003. évi LX. törvény (a to- vábbiakban: Bit.) 234. § b) pontja alapján, a Polgári Törvénykönyvrôl szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 198. §-ának (2) bekezdésében és az 567. § (3) be- kezdésében foglaltakra figyelemmel a Kormány a következôket rendeli el:
1. § E rendelet alkalmazásában
a) gépjármû: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) elsô számú függelékének II. b) pontjában megha- tározott gépjármû, továbbá a pótkocsi, a félpótkocsi, a mezôgazdasági von- tató, a segédmotoros kerékpár, a forgalomban való részvétel feltételeként hatósági jelzésre kötelezett lassú jármû és munkagép;
b) üzemben tartó: a gépjármû tulajdonosa, vagy a telephely szerinti ország ha- tóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartója;
c) telephely szerinti ország: az az ország, amelynek hatósága a gépjármûvet ha- tósági jelzéssel ellátta; hatósági jelzés viselésére nem kötelezett gépjármûvek esetében a tulajdonos vagy a jármû felett egyébként rendelkezési jogot gya- korló személy (szervezet) állandó lakóhelye (székhelye) szerinti ország;
d) biztosított: a gépjármû üzemben tartója és vezetôje;
e) biztosító: a Bit.-ben meghatározott szervezet, amely székhelye tagállamában engedélyt kapott a gépjármû-felelôsségbiztosítási tevékenység végzésére, és a Magyar Köztársaság területén az e rendeletben foglaltaknak megfelelôen a gépjármû-felelôsségbiztosítási tevékenység folytatására jogosult;
f) harmadik országbeli biztosító: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
g) Nemzeti Iroda: a Bit.-ben meghatározott fogalom. A Nemzeti Iroda ellátja to- vábbá a Kártalanítási Szervezet és az Információs Központ e jogszabályban meghatározott feladatait. A Nemzeti Iroda a Magyar Biztosítók Szövetsége (a továbbiakban: MABISZ) szervezetén belül mûködik, jogait és kötelezettsé- geit a MABISZ gyakorolja;
h) Kártalanítási Számla (garanciaalap): a Bit.-ben meghatározott pénzalap. A Kártalanítási Számlát a MABISZ kezeli;
i) Belsô Szabályzat: az Irodák Tanácsa 2002. május 30-án tartott közgyûlésén elfogadott, a Nemzeti Irodák egymás közti kapcsolatait szabályzó megálla- podás (közzétéve a 2003/564/EC sz. bizottsági döntéssel, EU hivatalos köz- löny L192/23/2003. július 31.);
j) zöldkártya: nemzetközi gépjármû-felelôsségbiztosítási bizonylat (kártya), amelyet a Nemzeti Iroda nevében a biztosítók állítanak ki a biztosított szá- mára, a meglátogatott országban megkívánt kötelezô gépjármû-felelôsség- biztosítási fedezet meglétének igazolására;
k) levelezô: biztosító, egyéb szervezet vagy személy, akit vagy amelyet a mûkö- désük szerinti ország Nemzeti Irodájának jóváhagyásával más országban mû- ködô biztosító, illetve harmadik országbeli biztosító jelöl a biztosítottjai által a levelezô országában okozott károk kezelésére és rendezésére;
l) külföldi: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
m) elôzetes fedezetigazolás: a biztosító által a biztosítási szerzôdés megkötését megelôzôen kiadott igazolás, amely a biztosító kockázatviselését igazolja;
n) gépjármûverseny: zárt versenypályán vagy a forgalom elôl elzárt közúton (út- szakaszon) tartott, gépjármûvek számára rendezett sportrendezvény;
o) károsult: a gépjármûvel okozott kár érvényesítésére jogosult személy vagy szervezet;
p) Információs Központ: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
q) Kárrendezési Megbízott: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
r) Kártalanítási Szervezet: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
s) Kárképviselô: a Bit. 3. § 24. pontjában meghatározott határon átnyúló szol- gáltatás esetében a biztosító által a gépjármû-felelôsségi károk rendezésével, a biztosító peres és peren kívüli képviseletével megbízott, illetve arra jogo- sult személy vagy szervezet;
t) Rendszámegyezmény: a Nemzeti Irodák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az egyezményt aláíró országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülô igazolás helyett az illetô országban megkívánt biztosítási fede- zet igazolásául a jármû forgalmi rendszámát az országjellel együtt elfogad- ják;
u) tagállam: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
v) díjtarifa: a biztosító által az egyedi díjak megállapításához alkalmazott számí- tási módszer.
2. § (1) Minden magyarországi telephelyû gépjármû üzemben tartója köteles az 1. § e) pontja szerinti biztosítóval a gépjármû üzemeltetése során okozott ká- rok fedezetére – a (2) bekezdésben meghatározott összeghatárokig – az e ren- deletben és mellékleteiben foglalt feltételek szerinti felelôsségbiztosítási szerzô- dést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. gépjármû a Magyar Köztársaság területén kizárólag e feltételek fennállása esetén üzemeltethetô.
A szerzôdésre a magyar jogot kell alkalmazni, ideértve azt az esetet is, ha a szer- zôdést a (2) bekezdésben meghatározott összeghatárokat meghaladóan kötöt- ték.
(2) A biztosító, illetve a Kártalanítási Számla kezelôje egy biztosítási esemény vo- natkozásában dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatá- rig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként legfeljebb 1250 mil- lió Ft összeghatárig köteles a szerzôdés alapján helytállni, függetlenül a károsul- tak számától. A fenti összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bár- milyen jogcímen érvényesíthetô követeléseket, az igényérvényesítés költségeit, valamint a kamatokat is.
(3) Az (1) bekezdésben rögzített kötelezettség, ha jogszabály másként nem ren- delkezik, a mindenkori üzemben tartót a gépjármû hatósági jelzéssel való ellá- tásának idôpontjától a gépjármû forgalomból való kivonásáig terheli. Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetôleg ideiglenes forgalmi engedély kiadá- sa esetén a felelôsségbiztosítási szerzôdésnek (elôzetes fedezetigazolásnak) legalább arra az idôszakra kell kiterjednie, amelyre az ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetôleg ideiglenes forgalmi engedély érvényes. Az 1. számú melléklet 6. pontjának (1) bekezdésében szabályozott szüneteltelés (a gépjármû forgalomból történô ideiglenes kivonása) idôtartama alatt az üzemben tartó kö- telezettsége a szerzôdés folyamatos díjfizetéssel történô hatályban tartására nem áll fenn.
(4) Az üzemben tartó halála esetén a gépjármû abban az esetben vehet részt a forgalomban, ha annak birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette, és a szerzôdést díjfizetéssel hatályban tartja. A szerzôdés díjfizetéssel legkésôbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerôre emelkedéséig tartható hatályban.
(5) A biztosító, a Kártalanítási Számla, a Nemzeti Iroda, a kárrendezési megbí- zott, valamint a Kártalanítási Szervezet a gépjármû üzemeltetése során okozott kárt az e rendeletben foglaltak szerint megtéríti.
(6) A gépjármûverseny rendezôje köteles a gépjármûversenyen (edzésen) részt vevô gépjármûvek tekintetében e rendeletben meghatározottaktól eltérô fele- lôsségbiztosítási szerzôdést kötni.
(7) Az e rendeletben foglaltaktól a felek szerzôdése sem a biztosított, sem a ká- rosult hátrányára nem térhet el.
3. § (1) A biztosítási szerzôdés területi hatálya az Európai Gazdasági Térség és Svájc területére, valamint a nemzetközi zöldkártya rendszer azon országai terü- letére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapo- dást kötött. A nemzetközi megállapodásban részt vevô országok listáját a Pén- zügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) a 16. § (9) bekezdésében foglaltak szerint teszi közzé.
(2) A biztosított által a Magyar Köztársaság területén kívül, az (1) bekezdésben meghatározott országok területén okozott kár esetén a biztosító helytállási kö- telezettségének mértéke a káresemény helye szerinti ország gépjármû-felelôs- ségbiztosítási jogszabályai szerint áll fenn. Ha a szerzôdésben meghatározott helytállási kötelezettség mértéke magasabb a káresemény helye szerinti ország- ban elôírt mértéknél, a biztosító helytállási kötelezettsége a biztosítási szerzô- désben vállalt fedezeti összeghatárok mértékéig áll fenn.
(3) Ha felelôsségbiztosítási szerzôdéssel (elôzetes fedezetigazolással) nem ren- delkezô üzemben tartó magyarországi telephelyû jármûvével más tagállam te- rületén kárt okoz, a Kártalanítási Számla kezelôje a (2) bekezdés szerint megté- ríti a károsult kárát, vagy a külföldi nemzeti iroda, illetve tagja, a tagállam kár- talanítási szervezete, vagy garanciaalapja visszakövetelési igényét. Nem tagál- lam területén okozott károk esetében a Kártalanítási Számla kezelôjét e kötele- zettség a nemzeti irodák közötti ez irányú megállapodás alapján terheli.
4. § (1) A biztosítási szerzôdés megkötését a biztosítási kötvény vagy a biztosí- tó által kiállított (a 2. számú függelék szerint) igazolólap tanúsítja. A biztosítási szerzôdés díjfizetéssel történô folyamatos hatályban tartását az adott díjfizetési idôszakra vonatkozó, a befizetést igazoló készpénz-átutalási megbízás feladóve- vénye (csekk) vagy a biztosító által kiállított bizonylat tanúsítja. A biztosítási fe- dezetet igazoló magyar nyelvû okiraton (biztosítási kötvény vagy a biztosító ál- tal kiállított a 2. számú függelék szerinti igazolólap) fel kell tüntetni, hogy a biz- tosítási szerzôdésre magyar jogot kell alkalmazni. Ha a biztosítást belföldi szék- hellyel vagy fiókteleppel nem rendelkezô biztosítóval határon átnyúló szolgálta- tás keretében kötötték, a biztosítási fedezetet igazoló okiratnak a kárképviselô nevére és címére vonatkozó adatokat is tartalmaznia kell.
(2) Gépjármûvet forgalomba helyezni, a forgalmi engedélybe üzemben tartó- val kapcsolatos bejegyzést tenni, a gépjármû hatósági jelzését (rendszámtáblá- ját) cserélni, a gépjármû mûszaki felülvizsgálatát elvégezni csak akkor lehet, ha a kötelezô felelôsségbiztosítás fedezetének fennállását igazolták. A fedezet iga- zolása
a) az (1) bekezdésben rögzített dokumentumok:
aa) biztosítási kötvény és – a kötvényen szereplô fedezeti idôszak leteltét kö- vetôen – az adott díjfizetési idôszakra vonatkozó csekk vagy bizonylat, vagy
ab) a 2. számú függelék szerinti igazolólap; vagy
b) az 1. számú melléklet 4. pontjának (2) és (3) bekezdéseiben szabályozott – a 2. számú függelékben meghatározott adattartammal kiállított – elôzetes fedezetigazolás bemutatásával történhet.
(3) A biztosító és a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) közötti adatszolgáltatás és adat- kezelés rendjére vonatkozóan a Bit. rendelkezései irányadók.
(4) A (3) bekezdésében foglalt információk szolgáltatásáért, az ehhez szükséges számítógépes nyilvántartási és adatszolgáltatási rendszer folyamatos mûködte- téséért a biztosítók kötelesek a Hivatalnak díjat fizetni. Díjként a biztosítók a ma- gyarországi telephelyû gépjármûvek kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosításá- ból származó negyedévi díjbevételük 0,5%-át kötelesek a tárgynegyedévet kö- vetô hónap utolsó napjáig a Hivatal részére átutalni.
(5) Az Információs Központ a másik tagállamban lakó károsult, vagy a tagállam
– illetve erre irányuló együttmûködési szerzôdés alapján a harmadik ország –, információs központja kérésére haladéktalanul köteles közölni a felelôsségbizto- sító nevét, címét és egyéb elérhetôségi adatait, a biztosítási kötvény számát és a biztosítónak a károsult lakóhelye szerinti országban lévô kárrendezési megbí- zottjának adatait. A biztosítóra és a szerzôdésre vonatkozó adatokat a kárese- mény idôpontjára vonatkozóan, míg a kárrendezési megbízottra vonatkozóan a megkeresésre adandó válasz idôpontjában aktuális adatokat kell közölni. Ha a kért adatokat az információs központok közötti megállapodásban kikötött idô- pontig az Információs Központ bármely okból nem tudja megadni, ezt a körül- ményt az ok megjelölésével legkésôbb a határidô lejártakor köteles közölni a megkeresôvel.
(6) Ha a káreseményben részes gépjármû a káresemény idôpontjában érvényes felelôsségbiztosítási szerzôdéssel nem rendelkezett, az Információs Központ ezt a körülményt és a Kártalanítási Számla kezelôjének adatait a megkeresôvel közli.
(7) Az Információs Központ a biztosítók kárrendezési megbízottainak adatait, il- letve az azokban bekövetkezett változásokat haladéktalanul köteles közölni a többi tagállam információs központjaival, illetve erre irányuló együttmûködési szerzôdés esetén harmadik ország információs központjával. Az adatok helytál- lóságáért a kárrendezési megbízottat jelölô biztosító a felelôs. A kárrendezési megbízottak jegyzékét az interneten a MABISZ honlapján keresztül is elérhe- tôvé kell tenni.
5. § (1) A forgalmi engedélyköteles gépjármû üzemben tartója és vezetôje a biztosítási szerzôdés fennállását és díjfizetéssel történô folyamatos hatályban tartását tanúsító bizonylatot köteles a jogszabályok által meghatározott esetek- ben felmutatni.
(2) A Hivatal negyedévenként köteles a jármûnyilvántartás és a kötvénynyilván- tartás összevetésével ellenôrizni a felelôsségbiztosítási szerzôdések érvényessé- gét és összeállítani az érvényes szerzôdéssel nem rendelkezô üzemben tartók adatait tartalmazó listát.
(3) Ha megállapítást nyer, hogy a gépjármûre nincs érvényes biztosítási szerzô- dés vagy elôzetes fedezetigazolás, a Hivatal értesítése alapján az üzemben tar- tó lakhelye (székhelye) szerinti illetékes – külön jogszabályban meghatározott, körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat – jegyzôje (a továb- biakban: jegyzô) haladéktalanul felhívja az üzemben tartót a biztosítási fedezet fennállásának igazolására. Ha az üzemben tartó a felhívás kézhezvételétôl szá- mított 8 napon belül a 2. számú függelék szerinti igazolólap, vagy a biztosítási kötvény és az adott biztosítási idôszakra vonatkozó valamennyi készpénz-átuta- lási megbízás feladóvevénye (csekk) bemutatásával nem igazolja a biztosítási szerzôdés fennállását, a jegyzô külön jogszabályban meghatározott módon a jármûvet kivonja a forgalomból. A gépjármû forgalomból való kivonását elren- delô határozattal szembeni jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya.
(4) Ha a gépjármû üzemben tartásához forgalmi engedélyre nincs szükség (nem forgalmi engedélyre köteles gépjármû), a gépjármû a közúti forgalomban kizárólag akkor vehet részt, ha a gépjármûvön a biztosítási szerzôdés fennállását tanúsító jelzés van. A biztosító a biztosítási szerzôdés fennállását tanúsító jelzést és a biztosítási kötvényt a biztosítási díj megfizetése ellenében szolgáltatja ki.
(5) A Magyar Honvédség által üzemben tartott gépjármûvek díjfizetésének iga- zolására a Magyar Honvédség nevére kiállított forgalmi engedély szolgál.
6. § (1) A biztosító a magyarországi telephelyû gépjármû üzemben tartójának az 1. számú melléklet feltételei szerinti biztosítási szerzôdés megkötésére vonat- kozó – a biztosító díjszabásának megfelelô – ajánlatát a 2. § (2) bekezdésében meghatározott összeghatárokig köteles elfogadni.
(2) Ha a biztosítási szerzôdés a biztosítási idôszak tartama alatt díjnemfizetés miatt szûnik meg, az üzemben tartó az adott biztosítási idôszak hátralévô részé- re fedezetet nyújtó szerzôdést annál a biztosítónál köteles megkötni, ahol a biz- tosítási szerzôdése díjnemfizetéssel szûnt meg. Az üzemben tartó új ajánlatát ki- zárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, ahol a szerzôdés az adott biztosítási évben díjnemfizetéssel szûnt meg.
(3) A szerzôdés hatálya alatt további felelôsségbiztosítási szerzôdés ugyanarra a biztosítási idôszakra érvényesen nem köthetô.
(4) Az a biztosító, amely az ajánlattevôvel az adott biztosítási idôszakra felelôs- ségbiztosítási szerzôdést kötött, és ezt a biztosítottnak a biztosítási évfordulóra felmondta vagy az adott biztosítási idôszakban a biztosított szerzôdése díjnem- fizetés miatt szûnt meg, az üzemben tartónak az adott biztosítási idôszakot köz- vetlenül követô biztosítási idôszakra vonatkozó ajánlatát nem köteles elfogadni.
7. § (1) A biztosító, a Nemzeti Iroda és a Kártalanítási Számla kezelôje a 2. § (2) bekezdésében meghatározott biztosítási összeghatárokig köteles a károkozó helyett helytállni. Több, azonos okból bekövetkezett, idôben összefüggô kár- esemény egy biztosítási eseménynek minôsül.
(2) Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogosult megalapozott kártérítési igénye meghaladja a károkra káreseményenként meghatározott összeget, akkor a kártérítési igények megtérítése az összes kártérítési igénynek a 2. § (2) bekezdésben meghatározott összeghez viszonyított arányában törté- nik.
(3) Ha a biztosító, a Nemzeti Iroda és a Kártalanítási Számla kezelôje kártérítés- ként járadék fizetésére köteles, a biztosítási összeg felosztásakor a járadék tôke- értékét kell figyelembe venni. Ha jövôben várható járadékkifizetések tôkeértéke magasabb a szerzôdésben rögzített biztosítási összegbôl rendelkezésre álló összegnél, a biztosító a járadékkifizetések tôkeértékét arányosan csökkentve ál- lapítja meg a járadék nagyságát.
(4) Ha a biztosítási esemény folytán az adott kártípusra (dologi, illetve személyi kár) meghatározott káreseményenkénti összeg kimerül, a biztosítási összeg felosztásakor figyelembe nem vett károsult kizárólag akkor érvényesíthet kárté- rítési igényt, ha azt a biztosító a károsultnak fel nem róható okból figyelmen kí- vül hagyta. Ebben az esetben a kárt olyan arányban kell az adott kártípusra meghatározott biztosítási összeg újrafelosztásával megtéríteni, amilyen arány- ban a károsult a biztosítási összeg felosztásakor abból részesülhetett volna.
(5) Ugyanezt az eljárást kell követnie a biztosítónak akkor is, ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a károsultnak fel nem róható okból a biztosítási összeg felosztását követôen növekszik (pl. egészségi állapot romlása).
(6) Ha a biztosító a figyelembe nem vett károsult kárát a (2)–(5) bekezdésekben foglaltak szerint megtérítette, a biztosítási összeg újrafelosztása miatt jogosult a többi érintett károsulttól a részükre korábban teljesített kárkifizetésbôl az új kár- térítési arányt meghaladó kártérítési összeget visszakövetelni a kifizetést követô 5 éven belül. A biztosító az újrafelosztás lehetôségérôl köteles a károsultat a kár- rendezés során, az elsô kárkifizetéssel egyidejûleg írásban tájékoztatni.
(7) Ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a biztosítási összeg felosztása- kor figyelembe vetthez képest csökken, abban az esetben a többi károsult a biz- tosítási összeg újrafelosztásából eredô új kártérítési aránynak megfelelô kártérí- tésre jogosult.
8. § (1) A károsult kártérítési igényét e rendelet alapján, a biztosítási szerzôdés keretei között a károkozó üzemben tartó e rendelet szerinti biztosítójával, vagy a Kártalanítási Számla kezelôjével szemben is jogosult érvényesíteni. A biztosí- tóval szemben támasztott követeléseket a károsult választása szerint a kárképviselôvel szemben is érvényesítheti a biztosítóra is kiterjedô joghatállyal.
(2) Az e rendeletben meghatározott feltételek bekövetkezte esetén a Kártalaní- tási Számla kezelôje – a 7. és 15. §-okban foglaltak szerint – a károsult követe- lését akkor is köteles kielégíteni, ha a károkozó üzemben tartó a károkozás idô- pontjában szerzôdéskötési kötelezettség ellenére nem rendelkezett biztosítási szerzôdéssel. A Kártalanítási Számla kezelôje e rendelet alapján feladatainak el- látása, illetve ôt megilletô igényének érvényesítése érdekében pert indíthat.
(3) A biztosító a károsult követelését akkor is köteles kielégíteni, ha a káreset a biztosítási szerzôdés díjnemfizetés miatt történô megszûnését követô 30 napon belül következik be. Az ezt követô idôszakra a 14. §-ban foglaltak az irányadóak.
(4) Nem forgalmi engedély köteles (ideértve a forgalomban való részvételre jo- gosító igazolólapot is) gépjármûvek esetében a (3) bekezdésben meghatáro- zott határidôt a biztosítási szerzôdésben megjelölt idôtartam lejártától kell szá- mítani.
(5) A károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétôl számított – 30 napon be- lül köteles bejelenteni a biztosítónak. A határidô elmulasztása esetén – kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül történt – a késedelmes teljesí- tés jogkövetkezményei a biztosítóval, a kárképviselôvel, a Kártalanítási Számla kezelôjével és a Nemzeti Irodával szemben nem alkalmazhatók.
9. § (1) Ha – a Magyar Köztársaság területén kívül – az Európai Gazdasági Tér- ség más tagállamában vagy a zöldkártya rendszer másik tagországában tagál- lami telephelyû gépjármû (a magyarországi telephelyû gépjármû kivételével) üzemeltetésével kárt okoznak, és a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel, il- letve székhellyel rendelkezô károsultnak e károk miatt a károkozó gépjármû-fe- lelôsségbiztosítójával szemben kártérítési igénye keletkezik (szenvedett kár),
kártérítési igényét a károkozó gépjármû felelôsségbiztosítója által Magyaror- szágra kijelölt kárrendezési megbízottjához is benyújthatja. A károsult igényét választása szerint a károkozóval vagy a károkozó felelôsségbiztosítójával szem- ben közvetlenül is érvényesítheti.
(2) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkezô kárrendezési megbízott a kártérítési igényekkel kapcsolatban köteles összegyûj- teni a kárigények rendezéséhez szükséges valamennyi információt, és köteles a kárrendezés elintézéséhez szükséges minden intézkedést megtenni, valamint a kárrendezési eljárást magyar nyelven lefolytatni.
(3) A károkozó (1) bekezdés szerinti felelôsségbiztosítója vagy kárrendezési megbízottja köteles a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:
a) kellôen megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, ame- lyekben a felelôsség nem vitás és a kárt összegszerûen megállapították, vagy
b) indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelôsséget nem ismerik el, vagy az nem egyértelmû, vagy a teljes kárt összegszerûen nem lehetett megállapítani.
10. § (1) A Kártalanítási Szervezet a (2) bekezdésben rögzített esetekben köte- les a 9. § (1) bekezdése szerinti felelôsségbiztosító helytállási kötelezettségéhez igazodó mértékben – helyette is – szolgáltatást nyújtani.
(2) A károsult kártérítési igényét a Kártalanítási Szervezettel szemben csak akkor érvényesítheti, ha
a) a 9. § (1) bekezdése szerinti felelôsségbiztosító vagy a kárrendezési megbí- zott a balesetet okozó gépjármû felelôsségbiztosítójánál történt igényérvé- nyesítést követô három hónap elteltével sem adott a kárigény-bejelentésben elôterjesztettekre a 9. § (3) bekezdés szerinti indoklással ellátott választ,
b) a 9. § (1) bekezdése szerinti felelôsségbiztosító nem nevezett ki Magyaror- szágra kárrendezési megbízottat, kivéve, ha a károsult igényét közvetlenül a felelôsségbiztosítónál terjesztette elô, és az három hónapon belül a kártérí- tési igényre indokolt választ vagy indokolt kártérítési javaslatot adott, vagy
c) a gépjármû vagy a 9. § (1) bekezdése szerinti felelôsségbiztosító a balesetet követô két hónap elteltével sem volt azonosítható.
(3) A követelést a (2) bekezdés szerinti határidôk elteltét követô két hónapon be- lül, a (2) bekezdés b) pontjában szereplô esetben attól az idôponttól számítva kell érvényesíteni, amint arról a károsult tudomást szerzett, vagy tudomást sze- rezhetett volna arról, hogy kárrendezési megbízott kijelölésére nem került sor.
(4) Az (1) bekezdés szerinti igény megszûnik, ha a károsult a 9. § (1) bekezdé- se szerinti felelôsségbiztosítóval szemben közvetlenül bíróság elôtt lépett fel, vagy ha a biztosító vagy kárrendezési megbízottja teljesíti kötelezettségeit.
(5) A károsult a Kártalanítási Szervezettel szemben a bíróságtól csupán annak megállapítását kérheti, hogy a Kártalanítási Szervezet helytállási kötelezettségé- nek feltételei fennállnak és a követelés még nem szûnt meg.
(6) A vagyon-, felelôsség- és társadalombiztosító nem jogosult a Kártalanítási Szervezettôl szolgáltatásai megtérítését követelni.
11. § (1) A Kártalanítási Szervezet a károsult igénybejelentésének kézhezvételét követôen haladéktalanul értesíti a károkozó 9. § (1) bekezdése szerinti felelôs- ségbiztosítóját vagy ennek kárrendezési megbízottját. Ha ezek nem teljesítették
– e rendelet szerinti – kötelezettségüket, értesíti azt a kártalanítási szervezetet, amely számára a 9. § (1) bekezdése szerinti felelôsségbiztosító az adott szerzô- dése után hozzájárulás teljesítésére köteles. A Kártalanítási Szervezet haladékta- lanul értesíti a károkozót arról a körülményrôl, hogy a károsult igénybejelenté- sét követô két hónapon belül teljesítési kötelezettségének megállapítása céljá- ból intézkedni fog.
(2) A Kártalanítási Szervezet a károsultnak nyújtott kártalanítás mértékéig meg- térítésre jogosult azon kártalanítási szervezettel szemben, amely számára a 9. §
(1) bekezdése szerinti felelôsségbiztosító az adott szerzôdése után hozzájárulás teljesítésére köteles.
(3) A Kártalanítási Szervezet a többi tagállam kártalanítási szervezete által nyúj- tott kártalanítás megtérítésére köteles a magyar jogszabályok rendelkezéseinek megfelelôen, ha a biztosítási szerzôdést az 1. § e) pontja szerinti biztosítóval kö- tötték. A megtérítés folytán a károsultat a károkozóval és felelôsségbiztosítójá- val szemben megilletô követelés a Kártalanítási Szervezetre száll át.
(4) Ha a károkozó üzemben tartó felelôsségbiztosítási szerzôdéssel nem rendel- kezett, a Kártalanítási Szervezet a megtérítési igényét a Kártalanítási Számla ke- zelôjével szemben érvényesítheti.
(5) A kártalanítási szervezetek egymással szembeni megtérítési követelésének érvényesítési rendjére nézve az e szervezetek közötti megállapodások irány- adók.
12. § A károsult kártérítési követelését elutasító jogerôs ítélet hatálya a biztosí- tottra is kiterjed, ha azt a károsult és a biztosító, a kárképviselô, a Nemzeti Iro- da vagy a Kártalanítási Számla kezelôje közötti perben hozta a bíróság.
13. § (1) A biztosítók kötelesek az e rendelet szerinti kötelezô gépjármû-felelôs- ségbiztosításból származó tárgyévi díjbevételük arányában a Nemzeti Iroda és a Kártalanítási Számla kezelôje részére befizetést teljesíteni olyan mértékben, hogy azok fedezetet nyújtsanak e szervezeteket terhelô kötelezettségek teljesí- tésére, valamint a mûködési költségeik fedezetére. A negyedévenkénti befizetés legkisebb összege biztosítónként kétmillió forint. Azok a biztosítók, akik a MABISZ-nak nem tagjai, tevékenységüket az e rendelet szerinti befizetésekre vonatkozó kötelezettségvállaló nyilatkozat megtételét és ennek a Felügyelet ré- szére történô benyújtását követôen kezdhetik meg.
(2) A Kártalanítási Számla kezelôje és a Nemzeti Iroda köteles legkésôbb a tárgy- évet követô január 31-ig a biztosítókkal a befizetett összegek erejéig elszámolni.
14. § (1) A károsult a biztosítási kötelezettség ellenére szerzôdéssel nem rendel- kezô üzemben tartó gépjármûve által vagy az ismeretlen gépjármûvel a Magyar Köztársaság területén okozott kárának megtérítése iránti igényét – az e rende- letben foglaltak alapján a 15. §-ban foglalt kivételekkel – a Kártalanítási Számla kezelôjével szemben is érvényesítheti. A károsult kárát a Kártalanítási Számla ke- zelôje akkor is köteles megtéríteni, ha a kárt forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjármûvel okozták.
(2) A Kártalanítási Számla kezelôje a biztosítók bármelyikét megbízhatja a károk rendezésével.
(3) A Kártalanítási Számla kezelôje köteles minden évben a külön jogszabály szerint elkészített eredményelszámolást a Felügyelet részére megküldeni.
15. § (1) A Kártalanítási Számla kezelôje kizárólag olyan mértékben köteles helytállni, amilyen mértékben a károsult a kárának megtérítését a társadalom- biztosítás vagy vagyon- és felelôsségbiztosítás alapján nem követelheti.
(2) A vagyon- és felelôsségbiztosításból, valamint a társadalombiztosításból ere- dô megtérítési követeléseket a Kártalanítási Számla nem fedezi.
(3) A Kártalanítási Számla kezelôjének kártalanítási kötelezettsége nem terjed ki az ismeretlen üzemben tartó által a gépjármûben, az útban, az út tartozékát ké- pezô közlekedési mûtárgyakban, az elektromos és a hírközlési berendezésekben és egyéb közmûvekben, ezek tartozékaiban, valamint a reklámhordozó eszkö- zökben okozott károkra.
(4) A károsult – a kár bekövetkeztétôl számított – 30 napon belül köteles beje- lenteni az ismeretlen gépjármû által okozott káreseményt a Kártalanítási Szám- la kezelôjének. Ha a károsult a bejelentési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a Kártala- nítási Számla kezelôjének fizetési kötelezettsége nem áll fenn.
(5) Ha a Kártalanítási Számla kezelôje és a biztosító között vitás az, hogy ki kö- teles a vétlen károsult kárát megtéríteni, a kártérítés összegét a Kártalanítási Számla kezelôje megelôlegezi, és utólag a károkozó biztosítójával elszámol. A Kártalanítási Számla kezelôje elôlegezi meg a kártérítés összegét abban az esetben is, ha a biztosítók között vitás az, hogy ki köteles a vétlen károsult ká- rát megtéríteni.
(6) A harmadik országbeli károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelôje kizáró- lag akkor téríti meg, ha a károsult országában magyar állampolgár részére a baleset idôpontjában hasonló esetben kártalanítás jár.
(7) A Kártalanítási Számla kezelôje a károsult követelésének kielégítésével kap- csolatban felmerült összes ráfordítása és költsége megtérítését követelheti a biz- tosítással nem rendelkezô üzemben tartótól, illetve egyetemlegesen a forga- lomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjármû tulajdonosától és ve- zetôjétôl. A költségek átalányösszegben is megállapíthatók.
16. § (1) A harmadik országbeli telephelyû gépjármû a Magyar Köztársaság te- rületére harmadik ország területérôl csak akkor léphet be, illetve a Magyar Köz- társaság területén akkor vehet részt a forgalomban, ha
a) üzemben tartója (vezetôje) érvényes felelôsségbiztosítási fedezetet igazoló nemzetközi bizonylattal rendelkezik, vagy
b) a gépjármû olyan ország hatósági jelzéseit és országjelét viseli, amely a Rendszámegyezmény részese, vagy amely ország nemzeti irodájával a Nem- zeti Iroda erre vonatkozó megállapodást kötött.
(2) Ha a harmadik országbeli telephelyû gépjármû üzemben tartója (vezetôje) az (1) bekezdésben meghatározott módon az érvényes gépjármû-felelôsségbiz- tosítási szerzôdés fennállását nem igazolja, a Magyar Köztársaság területére va- ló belépéskor köteles az 1. § e) pontjában meghatározott biztosítóval, vagy biz- tosítók e célra létrehozott csoportjával határozott idôre szóló szerzôdést (határ- biztosítást) kötni, azt a tartózkodás idején folyamatosan fenntartani, s az ezt ta- núsító kötvényt magánál tartani. E szerzôdésre a magyar jogot kell alkalmazni és fedezetet kell nyújtania az Európai Gazdasági Térség és Svájc területén oko- zott károkra.
(3) A (2) bekezdés szerinti okiratra (határbiztosítás) nincs szükség olyan gépjár- mûvek esetében, amelyeket az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban helyeztek forgalomba, vagy ha a forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjármû állandó telephelye az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban van.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a Magyar Köztársa- ság területén állomásozó vagy áthaladó külföldi katonai gépjármûvek üzemben tartóinak biztosítási kötelezettségét más jogszabály e rendelettôl eltérôen sza- bályozza.
(5) A harmadik országbeli telephelyû gépjármûvek Magyar Köztársaság terüle- tére történô belépésekor a vámhatóság ellenôrzi az (1) bekezdésben foglaltak fennállását.
(6) Ha a Magyar Köztársaság területén külföldi telephelyû gépjármû üzemelte- tésével okoztak kárt, a kártérítési igényt a Nemzeti Irodával szemben is lehet ér- vényesíteni.
A Nemzeti Iroda a károk rendezésével és perbeli képviselete ellátásával bárme- lyik biztosítót, illetve annak jogi képviselôjét megbízhatja. Ha a károkozó gép- jármû biztosítója – a Nemzeti Iroda hozzájárulásával – a biztosítottjai által a Ma- gyar Köztársaság területén okozott károk rendezésére az 1. § k) pontja szerinti levelezôvel megállapodást kötött, a károk rendezését és a Nemzeti Iroda perbeli képviselete ellátását – a Nemzeti Iroda ellentétes rendelkezése hiányában – e le- velezô, illetôleg képviselôje végzi.
(7) Levelezô az 1. § e) pontja szerinti biztosító, a részére kárrendezési tevékeny- séget végzô szervezet és az 1. § q) pontjában meghatározott kárrendezési meg- bízott lehet.
(8) Ha a Magyar Köztársaság területén külföldi telephelyû gépjármû üzemelte- tésével okoztak kárt és a külföldi károsult szokásos tartózkodási helye nem az Európai Unió valamely tagállamában van, a Nemzeti Irodával szemben a (6) be- kezdés alapján kártérítési igényt kizárólag abban az esetben érvényesíthet, ha országában a baleset idôpontjában a magyar károsultat hasonló jog illette meg.
(9) A Nemzeti Iroda haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha
a) a zöldkártya rendszerben részt vevô, a Nemzeti Irodával kétoldalú megálla- podást kötött országok,
b) a Nemzeti Irodával külön kétoldalú megállapodást kötött országok tekinte- tében változás következik be.
A Felügyelet a részt vevô országok listáját minden év január 15-ig a Magyar Közlönyben közzéteszi.
17. § (1) A Magyar Köztársaság területén székhellyel vagy fiókteleppel nem ren- delkezô biztosító gépjármû-felelôsségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatás keretében a Magyar Köztársaság területén csak akkor mûvelhet, ha a mûvelés- hez kárképviselôt bízott meg.
(2) A kárképviselônek a Magyar Köztársaság területén állandó székhellyel vagy lakóhellyel kell rendelkeznie.
(3) A biztosítónak a kárképviselôvel kapcsolatos adatokat, annak kijelölését, il- letve az adataiban, valamint a személyében bekövetkezett változásokat köve- tôen legkésôbb 8 nappal a Felügyeletnek be kell jelentenie.
(4) A biztosítók által kijelölt kárképviselôk listáját és a kárképviselôk adataiban bekövetkezett változásokat a Felügyelet internetes honlapján folyamatosan, ne- gyedévente pedig a Pénzügyi Közlönyben is közzé teszi.
(5) A biztosítónak határon átnyúló szolgáltatás esetén a tevékenység megkez- dése elôtt 1 hónappal a szerzôdésre vonatkozó magyar nyelvû dokumentumo- kat – ideértve a szerzôdési feltételeket is – a Felügyelet részére be kell nyújtani.
18. § (1) A biztosító következô évi díjait a 2. számú mellékletben foglalt gépjár- mû kategóriánként, és a 3. számú mellékletben meghatározott bonus-malus osztályonkénti besorolással állapítja meg. A biztosító díjszabásában az egyes ka- tegóriákon belül, illetve bonus-malus osztályokban a meghirdetett díjtarifája szerint megállapított egyedi díjakat alkalmaz.
(2) A biztosító a meghirdetett díjait év közben nem változtathatja meg.
(3) A biztosító köteles a biztosítási feltételeket, az érvényben lévô, valamint két országos napilapban október 30-ig közzétett következô évi díjtarifáját az ügy- félfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és az interneten hozzáférhetôvé tenni.
(4) Ha a biztosító a gépjármû-felelôsségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatás- nyújtás keretében mûveli és a Magyar Köztársaság területén szervezeti egység- gel nem rendelkezik, köteles gondoskodnia arról, hogy a (3) bekezdésben em- lített iratok a kárképviselô székhelyén vagy lakóhelyén betekintés céljából kifüg- gesztésre kerüljenek.
(5) A szerzôdés fennállása alatt a biztosító által meghirdetett díjaknak megfele- lôen a biztosított gépjármû díjbesorolása, valamint a biztosítás díja a következô biztosítási év elsô napjától kezdôdô hatállyal módosul.
(6) A biztosított a biztosítási év végére (utolsó napjára), azt legalább 30 nappal megelôzôen a szerzôdést írásban, indoklás nélkül felmondhatja. A felmondás a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a biztosítóhoz határidôben megér- kezik. Ha a biztosított nem él a felmondási jogával, a szerzôdés a biztosító által közzétett módosítás szerint marad hatályban.
19. § (1) Ez a rendelet 2004. július 1-jén lép hatályba. E rendelet rendelkezéseit
– a határozott idôre szóló szerzôdések kivételével – a hatálybalépéskor már megkötött szerzôdésekre is alkalmazni kell.
(2) A hatálybalépés napját megelôzôen keletkezett károkra a káresemény idô- pontjában hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.
(3) Az 1991. június 30-a elôtt bekövetkezett balesetekbôl származó kártérítési igényekre a keletkezésük idôpontjában hatályos jogszabályokat azzal az eltérés- sel kell alkalmazni, hogy az ezekben a jogszabályokban meghatározott biztosí- tóintézet kötelezettségeit az állam a Támogatásokat és Járadékokat Kezelô Szer- vezet útján teljesíti.
20. § E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti
a) a Magyar Nemzeti Bank engedélyezési hatáskörébe tartozó pénzügyi és kiegészítô pénzügyi szolgáltatások végzésének egyes feltételeirôl szóló 61/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet,
b) a gépjármû üzemben tartójának kötelezô felelôsségbiztosításáról szóló 171/2000. (X. 13.) Korm. rendelet,
c) a gépjármû üzemben tartójának kötelezô felelôsségbiztosításáról szóló 171/2000. (X. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 198/2002. (IX. 14.) Korm. rendelet.
21. § (1) A MABISZ jelen rendelet kihirdetését követôen csatlakozik a többi tag- állam 2000/26/EK sz. irányelv 6. cikk (1) bekezdésének megfelelô kártalanítási szervezetekkel és garanciaalapokkal, valamint az információs központokkal e testületek jogairól és kötelezettségeirôl, valamint a kártalanítási szolgáltatások visszatérítésérôl szóló megállapodásokhoz.
(2) A MABISZ jelen rendelet kihirdetését követôen hasonló tartalmú kétoldalú megállapodást köthet harmadik ország hasonló feladatokat ellátó szervezeteivel.
22. § E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagál- lamai között társulás létesítésérôl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdetô 1994. évi
I. törvény 3. §-ával összhangban, a Tanács
a) 1972. április 24-i, 72/166 (EGK) számú, a tagállamok által a gépjármûvek használatával kapcsolatos polgári jogi felelôsség biztosításáról és az ehhez kapcsolódó biztosítási kötelezettség kikényszerítésérôl kiadott jogszabályok közelítésérôl,
b) 1972. december 19-i, 72/430 (EGK) számú, a Tanács 1972. április 24-i, 72/166 (EGK) számú, a tagállamok által a gépjármûvek használatával kap- csolatos polgári jogi felelôsség biztosításáról és az ehhez kapcsolódó biztosí- tási kötelezettség kikényszerítésérôl kiadott jogszabályok közelítésérôl szóló irányelvének módosításáról,
c) 1983. december 30-i, 84/5 (EGK) számú, a tagállamok által a gépjármûvek használatával kapcsolatos polgári jogi felelôsség biztosításáról kiadott jogsza- bályok közelítésérôl,
d) 1990. május 14-i, 90/232 (EGK) számú, a tagállamoknak a gépjármû-felelôs- ségbiztosításra vonatkozó jogszabályainak közelítésérôl,
e) 2000. május 16-i, 2000/26/EK sz. a gépjármû-felelôsségbiztosításra vonatko- zó tagállami jogszabályok közelítésérôl, valamint a 73/239/EGK és a 88/357/EGK Tanácsi irányelv módosításáról szóló
irányelveivel összeegyeztethetô szabályozást tartalmaz
1. számú melléklet a 190/2004. (VI.8.) Korm. rendelethez A gépjármû-felelôsségbiztosítás általános feltételei
1. A gépjármûvek kötelezô felelôsségbiztosítása (a továbbiakban: biztosítás) ki- terjed azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, illetve azoknak a megalapozatlan kártérítési igényeknek az elhárítására, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerzôdésben megjelölt gépjár- mû üzemeltetésével okozott kár miatt támasztanak.
2. A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosított felelôsségre vo- natkozó nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alapján, a biztosított kártérítési felelôsségéhez mérten köteles megállapítani.
3. (1) A forgalmi engedélyre kötelezett gépjármûvek esetén a biztosítási díjat elôre kell megfizetni. A biztosítási díj a kockázat viselésének idôtartamára – a kockázatviselés kezdetének napjától a megszûnés napjáig – illeti meg a biztosí- tót. A biztosítási díj – a szerzôdés megszûnésének e melléklet 7. pontjában sza- bályozott esetét és a határozott idôre kötött szerzôdést kivéve – a teljes biztosí- tási idôszakra jár.
(2) A biztosítási díjat a forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjármûvek esetén a biztosítási idôszakra (tartamára) egy összegben elôre kell megfizetni.
(3) A biztosítás elsô díja – a felek eltérô megállapodása hiányában – a biztosítá- si szerzôdés létrejöttekor, a folytatólagos díja pedig a biztosítási szerzôdésben (ajánlaton) megjelölt, a díjfizetés gyakoriságától függôen annak az idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díjfizetés vonatkozik. A felek az évesnél rö- videbb (például egy vagy több havi, negyedéves, féléves) díjfizetési gyakoriság- ban is megállapodhatnak.
(4) A biztosítási díj esedékességétôl számított harmincadik nap elteltével a szer- zôdés megszûnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást nem kapott, illetôleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem ér- vényesítette.
(5) A biztosító díjszabási rendszerétôl függôen az üzemben tartó kármentessé- gi engedményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kö- telezettségét kiváltó káresemények számához igazodóan pótdíj (malus) fizeté- sére köteles. Érdekmúlás és a szerzôdés biztosítási évfordulóra történô felmon- dása esetén az üzemben tartó szerzôdéses elôéletérôl a már megszûnt fedeze- tet nyújtó biztosító – kármentességrôl vagy a kárkifizetésekrôl – az 1. számú függelékben rögzített tartalmú kártörténeti (bonus-malus) igazolást állít ki.
4. (1) A biztosító kockázatviselése – eltérô megállapodás hiányában – az azt kö- vetô napon kezdôdik, amikor a biztosítás elsô díját a biztosító részére befizetik, illetôleg amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy a biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.
(2) Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a biztosítási szerzôdés megkö- tését megelôzôen megkezdôdjék, a biztosító vagy az általa feljogosított személy elfogadó nyilatkozata szükséges.
(3) A gépjármû forgalomba helyezéséhez szükséges elôzetes fedezetigazolás kiadása az elôzetes kockázatviselés elfogadásának minôsül. Az üzemben tartó köteles az igazolás kiadását követô harminc napon belül az igazolást kiadó biz- tosítóval a felelôsségbiztosítási szerzôdést megkötni. Ennek elmulasztása esetén a harmincadik nap elteltével az elôzetes kockázatviselés megszûnik.
5. (1) A biztosítási szerzôdés határozatlan tartamú. Jogszabályban és a díjsza- básban megállapított esetekben határozott tartalmú szerzôdések is köthetôk.
(2) A biztosítási idôszak a naptári év.
(3) Forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjármûvek esetében a biztosítás tar- tama a biztosítási bizonylatban megjelölt idôtartam.
6. (1) A biztosítási szerzôdés kettôtôl hat hónapig terjedô tartamban szünetel, ha a biztosított bemutatja a gépjármû forgalomból történô ideiglenes kivoná- sát igazoló – külön jogszabályban meghatározott – okiratokat. A szünetelés a bejelentést követô hónap elsô napjától kezdôdik és tart az újbóli üzembe helye- zés napjáig. Az újbóli üzembe helyezés napját az üzemben tartó köteles a biz- tosítónak bejelenteni. Abban az esetben, ha az üzemben tartó az újbóli üzem- be helyezést hat hónapon belül nem jelenti be, a szerzôdés érdekmúlással meg- szûnik. A díjfizetés kezdô idôpontjára az e melléklet 3. pontjának (1) bekezdé- sében foglaltakat kell alkalmazni.
(2) Forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjármûvek, valamint a motorkerék- párok esetében az (1) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók.
7. (1) A felelôsségbiztosítási szerzôdés érdekmúlással történô megszûnése ese- tében a biztosító kockázatviselése a forgalomból való kivonás, illetôleg a tulaj- donjog átszállása idôpontjával szûnik meg. A biztosító a biztosítási díj megfize- tését a kockázatviselése megszûnése napjáig követelheti.
(2) Forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjármûvek üzemben tartói esetében a biztosítási szerzôdés a szerzôdésben kikötött megszûnési idôpont elôtt is megszûnik azon hónap utolsó napjával, melynek során a biztosított a biztosító- nak visszaadja a biztosítási bizonylatot és a biztosítási szerzôdés fennállását ta- núsító jelzést, közölve a visszaadás indokát.
8. A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelôje, illetve a Nemzeti Iroda nem térí- ti meg azt a kárt, amely
a) a károkozó gépjármûben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjármûvel utazók személyi használatára szóló tárgyak;
b) a károkozó gépjármûben keletkezett;
c) a károkozó gépjármû biztosítottainak egymással szembeni igényébôl szár- mazó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;
d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi ható- ságok részérôl a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedé- sek folytán keletkezett;
e) a gépjármû balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;
f) a gépjármû – forgalomban való részvétele nélkül – munkagépként való hasz- nálata során keletkezett;
g) álló gépjármûre fel-, illetve arról való lerakodás során keletkezett;
h) üzemi balesetnek minôsül, és a gépjármû javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;
i) gépjármûverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;
j) környezetszennyezéssel a gépjármû balesete nélkül keletkezett;
k) a gépjármû üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban okozott folyamatos ál- lagrongálásból, illetôleg állagromlásból adódott;
l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény (a Büntetô Törvénykönyvrôl szóló 1978. évi IV. törvény 261. §-a) következményeként keletkezett.
9. (1) Amennyiben a biztosító, a Nemzeti Iroda, vagy a Kártalanítási Számla ke- zelôje a kárt megtérítette, ôt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat, illetve a biztosítással nem rendelkezô üzemben tartót illették meg a kárért fele- lôs személlyel szemben.
(2) A biztosító, a Nemzeti Iroda az elôzô bekezdés alapján megtérítést nem kö- vetelhet a biztosított alkalmazottjától (tagjától). A biztosítottnak közös háztar- tásban élô hozzátartozójától, valamint attól, aki a káresetkor a gépjármûvet a biztosított engedélyével használta vagy vezette, a biztosító megtérítést csak a
(3) bekezdésben felsorolt esetekben követelhet.
(3) A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelôje, valamint a Nemzeti Iroda az ál- tala kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:
a) attól a vezetôtôl, aki a gépjármûvet az üzemben tartó vagy az egyébként xx- xxxxx használó engedélye nélkül vezette;
b) a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktôl vagy egyetemlegesen, ha a kárt jogellenesen, szándékosan okozták;
c) a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktôl vagy egyetemlegesen, ha a gépjármûvet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertôl befolyásolt állapotban vezették, illetve annak vezetését ilyen személy- nek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a vezetô alkoholos vagy hasonlóan ható szertôl befolyásolt állapotát nem ismerhették fel (alkoholos befolyásolt- ságnak tekinthetô a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint);
d) a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktôl vagy egyetemlegesen, ha a gépjármû vezetôje gépjármûvezetésre jogosító engedéllyel (igazolvány) nem rendelkezett, illetve a gépjármû vezetését ilyen személynek adták át, ki- véve, ha bizonyítják, hogy a gépjármûvet engedéllyel vezetô esetében a gépjármûvezetôi engedély meglétét alapos okból feltételezték;
e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármû súlyosan elhanyagolt mûsza- ki állapota okozta;
f) a vezetôtôl, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás kö- rében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozták;
g) a biztosítottól, ha a szerzôdés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövet- kezésekor, vagy egyébként terhelô közlési, változásbejelentési, kárbejelenté- si kötelezettségét nem teljesítette, s ez a biztosító fizetési kötelezettségét lé- nyegesen befolyásolta;
h) az üzemben tartótól, ha a káresemény az e rendelet 8. § (3) bekezdésében foglalt 30 napos idôszak alatt következik be.
(4) Ha a biztosított az (1) bekezdés c) és f) pontjaiban felsorolt esetekben köte- les a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási ese-
ménnyel kapcsolatban a biztosító legfeljebb 1 millió Ft-ig jogosult megtérítési követelésének érvényesítésére.
(5) Ha a biztosított az (1) bekezdés d) és e) pontjaiban felsorolt esetekben kö- teles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási ese- ménnyel kapcsolatban a biztosító legfeljebb 500 ezer Ft-ig jogosult megtéríté- si követelésének érvényesítésére.
(6) Ha a biztosított bizonyítja, hogy az (1) bekezdés g) pontjában meghatáro- zott kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító követelését az ál- tala teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig jogosult érvé- nyesíteni.
(7) Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biztosító, a Kártalanítási Szám- la kezelôje, valamint a Nemzeti Iroda nem érvényesíthet megtérítési követelést.
10. (1) A biztosított köteles a káreseményt – a kárrendezéshez szükséges ada- tok megadásával és a lényeges körülmények leírásával – 8 napon belül a bizto- sítójánál írásban bejelenteni, továbbá a káresemény kapcsán a biztosítottat érin- tô hatósági határozatot annak kézhezvételétôl számított 8 napon belül a bizto- sító részére bemutatni. Az érvényes biztosítási szerzôdéssel nem rendelkezô üzemben tartó a káreseményt 8 napon belül köteles a Kártalanítási Számla ke- zelôjének bejelenteni.
(2) Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérke- zés idôpontjától kell számítani.
(3) Köteles a biztosított 8 napon belül bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nem peres eljárás indult. A biztosító jogosult eb- ben az eljárásban a biztosított képviseletérôl gondoskodni.
11. (1) Az üzemben tartó a szerzôdéskötéskor köteles minden, a biztosítás el- vállalása szempontjából lényeges körülményt a biztosítóval közölni.
(2) Ha a szerzôdéskötésre nem a tulajdonos (üzemben tartó) változása miatt ke- rül sor,
a) az üzemben tartó köteles bemutatni a tárgyévet megelôzô biztosítási idô- szakra és – amennyiben a szerzôdéskötésre nem a tárgyévi biztosítási idôszak kezdô napját megelôzôen kerül sor – a tárgyévre vonatkozó díjfizetések bi- zonylatait. A korábban be nem fizetett díj megfizetésére a tulajdonos (üzem- ben tartó) köteles;
b) az elmaradt díj mértéke a szerzôdést kötô biztosító által alkalmazott díjtarifa szerint, a kártörténeti igazolásnak megfelelôen – igazolás hiányában az M4 osztályba sorolás alapján – az adott jármûre megállapított díj idôarányos ré- sze;
c) a b) pontban meghatározott díjat a biztosító a Kártalanítási Számla részére tartozik befizetni, amelybôl a korábbi felelôsségbiztosítót az azon idôszakra járó díj illeti meg, amelyre a kockázatviselése a Rendelet alapján a díjjal nem fedezett idôszakra vonatkozóan fennállt.
(3) Ha a biztosítási szerzôdéskötésre a tulajdonos (üzemben tartó) változása miatt kerül sor, az új tulajdonos (üzemben tartó) köteles a tulajdonjog átszállá- sát követôen a biztosítási szerzôdést haladéktalanul megkötni. A gépjármû tu- lajdonjogának átszállása és a biztosítási szerzôdés megkötésének idôpontja kö- zötti idôszakra az üzemben tartó a szerzôdést kötô biztosító díjszabása szerinti A00 osztály díjának megfelelô idôarányos részét köteles megfizetni, amely összeget a biztosító a Kártalanítási Számla részére köteles befizetni.
(4) Az üzemben tartó köteles – az e melléklet 9. (3) g) pontjában rögzített jog- következmények terhével – 8 napon belül bejelenteni a biztosítónak a kötvé- nyen feltüntetett adatok változását.
2. számú melléklet a 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelethez Gépjármû kategóriák
Személygépkocsik 850 ccm lökettérfogatig
851 ccm-tôl 1150 ccm-ig
1151 ccm-tôl 1500 ccm-ig
1501 ccm-tôl 2000 ccm-ig
2001 ccm-tôl 3000 ccm-ig
3001 ccm lökettérfogat és a fölött
Motorkerékpárok 150 ccm lökettérfogatig
151 ccm-tôl 350 ccm-ig
351 ccm lökettérfogat és a fölött
Autóbuszok 10–19 férôhelyig
20–79 férôhelyig
80 férôhelytôl
Trolibusz
Tehergépkocsik 2 tonna teherbírás alatt
2 tonnától 6 tonnáig
6 tonna teherbírás és a fölött
Vontató
Pótkocsik nehéz pótkocsi könnyû pótkocsi
személygépkocsi-utánfutó, lakókocsi motorkerékpár-utánfutó
Mezôgazdasági vontató Lassú jármû
Munkagép Segédmotoros-kerékpár
3. számú melléklet a 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelethez
A kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítás bonus-malus rendszere
1. A biztosító az e melléklet 3. pontjának (1) bekezdésében meghatározott jár- mûvek esetében köteles a kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítási egyedi szer- zôdéseit az e mellékletben szabályozott bonus-malus rendszer szerint nyilván- tartani, és biztosítási díjait e rendszer figyelembevételével kialakítani.
2. E melléklet alkalmazásában
a) megfigyelési idôszak: az az idôszak, amely az adott biztosítási évet két évvel megelôzô július 1-jétôl a biztosítási évet megelôzô év június 30-áig tart;
b) figyelembe vett károk: az adott biztosítási évet megelôzô bármely megfigye- lési idôszak alatt bejelentett, de bármely összegû elsô fizetéssel (ideértve a biztosító részteljesítését is) csak az adott biztosítási évet megelôzô megfigye- lési idôszak alatt járó károk;
c) bonus-malus besorolás szempontból érintett egyedi szerzôdés: adott üzem- ben tartó által, egy meghatározott gépjármûre kötött felelôsségbiztosítási szerzôdés.
3. (1) A bonus-malus nyilvántartási rendszer az egyedi szerzôdésekkel rendelke- zô személygépkocsikra, tehergépjármûvekre, autóbuszokra, motorkerékpárok- ra, vontatókra és mezôgazdasági vontatókra (gépjármû-kategóriák) terjed ki.
(2) A személygépkocsik bonus-malus nyilvántartási rendszere szempontjából az elsô megfigyelési idôszak 1991. július 1-jétôl 1992. június 30-ig tartott. Ezt kö- vetôen a megfigyelési idôszakok mindig július 1-jétôl június 30-ig tartanak.
(3) A tehergépjármûvek, autóbuszok, motorkerékpárok, vontatók és mezôgaz- dasági vontatók bonus-malus nyilvántartási rendszere szempontjából az elsô megfigyelési idôszak 2001. július 1-jén kezdôdött és 2002. június 30-ig tartott. Ezt követôen a megfigyelési idôszakok mindig július 1-jétôl június 30-áig tarta- nak.
4. (1) Az egyedi szerzôdéssel rendelkezô, a 3. pont (1) bekezdése szerinti gép- jármû-kategóriák esetén a rendszer egy alap, 10 bonus és 4 malus osztályból áll.
(2) A biztosítók a következô biztosítási idôszakra az egyedi szerzôdéseket az alábbi táblázatban meghatározott módon sorolják az (1) bekezdésben megha- tározott osztályokba:
Bonus-malus osztályba sorolás személygépkocsi és motorkerékpár esetén
osztály | 0 kár | 1 kár | 2 kár | 3 kár | 4 vagy több kár |
B10 | B10 | B08 | B06 | B04 | M04 |
B09 | B10 | B07 | B05 | B03 | M04 |
B08 | B09 | B06 | B04 | B02 | M04 |
B07 | B08 | B05 | B03 | B01 | M04 |
B06 | B07 | B04 | B02 | A00 | M04 |
B05 | B06 | B03 | B01 | M01 | M04 |
B04 | B05 | B02 | A00 | M02 | M04 |
B03 | B04 | B01 | M01 | M03 | M04 |
B02 | B03 | A00 | M02 | M04 | M04 |
B01 | B02 | M01 | M03 | M04 | M04 |
A00 | B01 | M02 | M04 | M04 | M04 |
M01 | A00 | M03 | M04 | M04 | M04 |
M02 | M01 | M04 | M04 | M04 | M04 |
M03 | M02 | M04 | M04 | M04 | M04 |
M04 | M03 | M04 | M04 | M04 | M04 |
Kiinduló Megfigyelési idôszakban figyelembe vett károk
Bonus-malus osztályba sorolás tehergépjármû, busz, vontató, mezôgazdasági vontató esetén
Kiinduló Megfigyelési idôszakban figyelembe vett károk
osztály | 0 kár | 1 kár | 2 kár | 3 kár | 4 vagy több kár |
B10 | B10 | B09 | B08 | B07 | B06 |
B09 | B10 | B08 | B07 | B06 | B05 |
B08 | B09 | B07 | B06 | B05 | B04 |
B07 | B08 | B06 | B05 | B04 | B03 |
B06 | B07 | B05 | B04 | B03 | B02 |
B05 | B06 | B04 | B03 | B02 | B01 |
B04 | B05 | B03 | B02 | B01 | A00 |
B03 | B04 | B02 | B01 | A00 | M01 |
B02 | B03 | B01 | A00 | M01 | M02 |
B01 | B02 | A00 | M01 | M02 | M03 |
A00 | B01 | M01 | M02 | M03 | M04 |
M01 | A00 | M02 | M03 | M04 | M04 |
M02 | M01 | M03 | M04 | M04 | M04 |
M03 | M02 | M04 | M04 | M04 | M04 |
M04 | M03 | M04 | M04 | M04 | M04 |
5. (1) Az érintett szerzôdés vonatkozásában a bonus-malus rendszerrel járó elô- nyök és hátrányok az üzemben tartó személyéhez fûzôdnek, függetlenül attól, hogy az üzemben tartó gépjármûvét ki vezette.
(2) Ha az adott gépjármûvet idegen személy jogtalanul használatba veszi, és ennek ténye a rendôrhatóságnál bejelentésre kerül, úgy a gépjármû jogellenes vezetôje által okozott kár a szerzôdés osztályba sorolását nem érinti.
6. (1) A rendszerbe újonnan belépô üzemben tartó szerzôdése – az e melléklet
10. pontjában foglaltak kivételével – A00 osztályba kerül.
(2) Az üzemben tartó által az adott szerzôdés vonatkozásában már megszerzett bonus osztályba sorolás megmarad, ha a szerzôdés érdekmúlás miatt megszû- nik, és az üzemben tartó a szerzôdés megszûnését követô két éven belül ugyanazon gépjármû-kategóriába tartozó gépjármûre (személygépkocsi, mo- torkerékpár, autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezôgazdasági vontató) új szer- zôdést köt, akár ugyanazon, akár másik biztosítónál.
(3) Az új szerzôdés besorolása kizárólag A00 lehet, ha az elôzô szerzôdés érdek- múlás miatt, de az új szerzôdés kötését megelôzôen két éven túl szûnt meg.
(4) Ha az üzemben tartó egy adott gépjármûre már rendelkezik szerzôdéssel és annak hatálya alatt másik, azonos jármûkategóriába tartozó gépjármûre is szer- zôdést köt, az új szerzôdést A00-ba kell sorolni. Ha a kedvezôbb besorolású gépjármû szerzôdése érdekmúlás miatt megszûnik, akkor a megszûnt szerzôdé- sen megszerzett bonus osztályba sorolás a szerzôdés megszûnését követô nap- pal bármely, ugyanazon gépjármû-kategóriába tartozó gépjármûre (személy- gépkocsi, motorkerékpár, autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezôgazdasági vontató) az adott üzemben tartó által kötött, hatályban lévô szerzôdésre érvé- nyesíthetô.
(5) Ha a (2) és (4) bekezdés szerinti bonus-malus besorolás átvitelére kerül sor, akkor a korábbi gépjármû megszûnt szerzôdésének hatálya alatt bekövetkezett, de még figyelembe nem vett károkat az új szerzôdés bonus-malus osztályba so- rolásánál kell figyelembe venni.
(6) Ha a szerzôdés díjnemfizetés miatt szûnik meg, akkor a bonus osztályba so- rolás megszûnik, az új szerzôdés osztályba sorolása A00 lehet. A díjnemfizetés miatt megszûnt szerzôdés malus osztályba sorolása érvényben marad, ha az üzemben tartó új szerzôdést köt.
7. (1) Ha az üzemben tartó az 1. számú függelékben, illetve az e melléklet 10. pontjában meghatározott adattartalmú igazolást nem csatol, akkor az új szer- zôdést az A00 bonus-malus osztályba kell sorolni.
(2) Az igazolás bemutatását követôen a szerzôdés osztályba sorolását az igazo- lás adattartalmának alapján kell visszamenôleges hatállyal módosítani.
(3) Ha az üzemben tartó az (1) bekezdésben meghatározott igazolást nem mu- tat be a szerzôdés megkötését követô 90 napon belül, úgy a biztosító – az e melléklet 6. pontjának (1) bekezdésében foglalt kivétellel – köteles visszamenô- leges hatállyal a szerzôdést M04-es osztályba sorolni.
(4) A biztosítók által kiállított igazolás a kiállítás napjától számított 30 napig használható fel.
8. (1) Ahhoz, hogy a szerzôdés bonus-malus osztályba sorolása a tárgyévet kö- vetô év január 1-jén egy osztályt emelkedjen, a szerzôdésnek a megfigyelési idôszakban legalább 9 hónapig hatályosnak és kármentesnek kell lennie.
(2) Ha a biztosítási szerzôdés az egyéves megfigyelési idôszakban akár év köz- beni forgalomba helyezés, akár szüneteltetés miatt egy évnél rövidebb ideig, de legalább kilenc hónapig fennállt, a kármentességet az osztályba sorolásnál a biztosító ugyancsak figyelembe veszi. Ha az üzemben tartó a megfigyelési idô- szakban kármentes volt, de az adott idôszakban nem volt 9 hónapig hatályos szerzôdése, a bonus-malus osztályba sorolása nem változik.
(3) A káresemény mindig azon biztosítási év bonus-malus osztályba sorolását érinti, amelyet közvetlenül megelôzô megfigyelési idôszakban került sor az adott káresemény kapcsán elsô ízben kárkifizetésre.
9. Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a teljes kárkifizetés össze- gérôl szóló írásbeli értesítését követô hat héten belül a teljes kárösszeget a biz- tosítónak megfizesse, és így a bonus-malus osztályba sorolását ne rontsa. Kár- megosztás esetén az adott szerzôdés alapján történt kárkifizetést kell figyelem- be venni.
10. A biztosító – az üzemben tartó kérelmére – köteles a másik tagállamban mûködô biztosító(k) által kiadott kárelôzményi igazolás(ok) alapján az üzemben tartó által igazolt idôszakot a jelen mellékletben foglaltakkal azonos módon fi- gyelembe venni, és a szerzôdést a megfelelô bonus osztályba sorolni. Az igazo- lás abban az esetben vehetô figyelembe, ha tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott idôszakot, illetve azt, hogy az üzemben tartó a tagállamban mû- ködô biztosítóval kötött szerzôdésének hatálya alatt hány elsô fizetéssel járó, il- letve hány bekövetkezett, de még kifizetéssel nem járó kárt okozott. Több iga- zolás benyújtása esetén kizárólag az utolsó, hiánytalanul igazolt idôszak vehetô figyelembe.
Adatvédelem
Az UNIQA Biztosító a biztosítási titok tekintetében a Bit. értelmében jár el. Az ügyfelek adatait ennek megfelelôen – a biztosítási titok megsértése nélkül – az alábbi szervezetnek továbbíthatja: PSZÁF, rendészeti nyomozó hatóság veze- tôje, ügyészség, bíróság, közjegyzô, adóhatóság, nemzetbiztonsági szolgálat, gazdasági versenyhivatal, valamint – a veszélyközösség érdekeinek megóvása érdekében – másik biztosító.
A biztosított és a szerzôdô tudomásul veszi és hozzájárul, hogy a biztosító a biz- tosítási szerzôdéssel kapcsolatos adataikat, valamint a szerzôdés tárgyára vonatkozó adatokat számítógépes nyilvántartásba vegye és azokat a biztosító által megbízott külföldi adatkezelôhöz továbbítsa. A biztosított és a szerzôdô hozzájárul továbbá, hogy a biztosított gépjármû adatait, a szerzôdésben rögzített személyes adataikat, illetôleg a biztosítási szerzôdésben a biztosító tel- jesítési kötelezettségére vonatkozó, továbbá a biztosítási eseménnyel kapcso- latos adatokat a biztosító a biztosítási szolgáltatások teljesítésében (így különösen a kárfelmérésben, kárrendezésben, segítségnyújtásban és a szerzôdésben vállalt egyéb szolgáltatások végzésében) közremûködô szerzôdéses – a biztosítás törvény alapján jogszerûen kiszervezett tevékenységet végzô – megbízottai részére továbbítsa.
Esetleges panaszaival forduljon Vezérigazgatóságunkhoz:
UNIQA Biztosító Rt.
1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 76–78.
Telefon: 000-0000 • Fax: 000-0000
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
Kárbejelentés:
Telefon: 06-80/299-999, (00-0) 000-0000, 000-0000, 000-0000, 000-0000
Fax: 000-0000 • E-mail: xxx@xxxxx.xx
AUTOHELP
Éjjel-nappal hívható segélynyújtó központ:
(00-0) 000-0000, 000-0000