TARTALOMJEGYZÉK

TARTALOMJEGYZÉK

Tájékoztatás a Teljes Költség Mutatóról 2

Adózási tájékoztató 3

A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. Általános Életbiztosítási Feltételei

1) Általános rendelkezések 4

2) Biztosítási esemény 4

3) Fogalmak 4

4) A szerződés létrejötte 5

5) Közlési kötelezettség 5

6) A biztosítás tartama 6

7) A biztosító szolgáltatása 6

8) Várakozási idő 6

9) Díjfizetés 6

10) A szerződés újra érvénybe helyezése (reaktiválás) 7

11) Többlethozam 8

12) Visszavásárlás 8

13) Díjmentes leszállítás 8

14) Kötvénykölcsön 8

15) A biztosítási esemény bejelentésének módja, határideje 8

16) A biztosító teljesítéséhez szükséges iratok 8

17) A biztosító mentesülése 9

18) Kockázatkizárások 9

19) Jognyilatkozatok, változás-bejelentési kötelezettség 10

20) Az ügyfelek személyes adatainak kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók 10

21) A biztosítási szerződés megszűnése 13

22) Egyéb rendelkezések 13

23) A biztosító legfontosabb adatai 14

A Pannónia Klikk Életbiztosítás Különös Feltételei

1) Általános rendelkezések 15

2) Biztosítási esemény 15

3) Fogalmak 15

4) A biztosítás tartama 16

5) A biztosító szolgáltatása 16

6) Díjfizetés 17

7) Kockázati díj 18

8) A biztosítási díj átváltása befektetési egységre (allokáció) 18

9) Díjnövelés, díjcsökkentés lehetősége 19

10) Értékkövetés 19

11) Visszavásárlás 20

12) Részleges visszavásárlás 20

13) Rendszeres pénzkivonás 20

14) Díjfizetés szüneteltetése 21

15) Az eszközalapok létrehozása, korlátozása és megszüntetése, valamint a befektetési politika módosítása 21

16) Befektetési egységek felosztása és összevonása 22

17) Eszközalap-váltás 22

18) Rendszeres, eseti biztosítási díjak átirányítása 22

19) A biztosítás megszűnése 22

20) El nem számolt, szerződést terhelő költségek érvényesítése 23

21) Egyéb rendelkezések 23

1. számú melléklet: Kondíciós lista 25

2. számú melléklet: A választható eszközalapok befektetési politikája 27

1) A befektetési politika általános, minden eszközalapra vonatkozó szabályai 27

2) Az eszközalapokra vonatkozó sajátos szabályok 29

A. jelű melléklet: Az egyes eszközalapok árfolyamának alakulását befolyásoló tényezők típusai és azok jellemzői 36

B. jelű melléklet: Az egyes eszközalapokra jellemző kockázatok bemutatása 37

C. jelű melléklet: Az eszközalapok stratégiai összetétele, befektetési korlátok 38

D. jelű melléklet: A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. által alkalmazott portfóliókezelők bemutatása 39

E. jelű melléklet: Értékelési Szabályzat 39

3. számú melléklet: Kockázati díj 41

4. számú melléklet: A Pannónia Navigátor Szolgáltatás Szerződési Feltételei 41

I) Fogalmak 41

2) A Pannónia Navigátor szolgáltatás működése 42

5. számú melléklet: A Pannónia Ügyfélportál Szolgáltatás Szerződési Feltételei 44

1) A szolgáltatás meghatározása 44

2) A szolgáltatás igénylése 44

3) A szolgáltatás működése 44

6. számú melléklet: A Pannónia Klikk Életbiztosítás mellé választható kiegészítő balesetbiztosítási csomagok, és az általuk fedezett baleseti kockázatok 44

Érvényes: 2013. május 1-től

Tájékoztatás a Teljes Költség Mutatóról

TÁJÉKOZTATÁS A TELJES KÖLTSÉG MUTATÓRÓL

Tisztelt Leendő Ügyfelünk!

Az Ön által megkötni kívánt élet- és/vagy nyugdíjbiztosítás az olyan befektetési egységekhez kötött (ún. unit-linked típusú) biztosítások

körébe tartozik, ahol a Biztosító – az Ön választása szerinti formában – fekteti be a befizetett biztosítási díj megtakarításra szolgáló részét.

Annak érdekében, hogy Ön a szerződéshez kapcsolódó költségekről átfogó képet kapjon, a Magyar Biztosítók Szövetségének TKM Charta-hoz csatlakozó tagbiztosítói megalkották az ún. Teljes Költség Mutatót (TKM). A csatlakozó biztosítók vállalják, hogy a TKM-et egységesen alkalmazzák a befektetéssel kombinált életbiztosítások TKM Szabályzatban meghatározott körére, továbbá azt is vállalják, hogy a mutató értékéről Xxx, mint leendő szerződőt előzetesen tájékoztatják annak érdekében, hogy megalapozottabb döntést tudjon hozni.

Mi a TKM?

A Teljes Költség Mutató (TKM mutató) egy, az Ön tájékoztatását szolgáló, egyszerű mutató, amely egy százalékos érték vagy ér- téktartomány segítségével fejezi ki a típuspéldában bemutatott biztosítás költségeit, amelyek tartalmazzák – többek között – a termékbe beépített biztosítási kockázati fedezetek ellenértékét is.

Mire szolgál?

A TKM megmutatja, hogy adott paraméterek mentén közelítőleg mekkora hozamveszteség éri Önt egy elméleti, költség- mentes befektetés hozamához képest amiatt, hogy a hozamot az adott unit-linked terméken érte el.

Miben szolgálja az Ön érdekeit?

A TKM segítségével – a típuspéldán keresztül – Ön egyszerűbben össze tudja hasonlítani a magyar életbiztosítási piacon kínált

befektetési egységekhez kötött (unit-linked) biztosítások költségszintjeit.

Lássunk egy egyszerű típuspéldát!

A Biztosított kora és a díjfizetés módja:

• A Biztosított egy 35 éves személy, aki

• 1 500 000 Ft-ért (vagy annak megfelelő €/USD/CHF stb.) egyszeri díjas, vagy

• 250 000 Ft éves díjjal (vagy annak megfelelő €/USD/CHF stb.) rendszeres díjú, éves díjfizetésű biztosítást köt, ahol a díj- fizetés csoportos beszedési megbízással, vagy átutalással történik.

A befektetési lehetőségekhez kötött élet- és / vagy balesetbiztosítási szolgáltatások

• A megkötni kívánt biztosítás a befektetési lehetőség mellett kockázati biztosítási szolgáltatást is tartalmaz (pl. élet vagy balesetbiztosítás). A TKM mutató azon biztosítási fedezet(ek) kockázati díját is figyelembe veszi költségként, amely(ek) azokra a biztosítási szolgáltatásokra vonatkoznak, amelyek a konkrét termékre vonatkozó biztosítási feltételek szerint kötelezően választandó(ak).

• Jelen Pannónia Klikk Életbiztosítás esetében a szerződésbe épített biztosítási kockázat jellemzői a következőek:

• haláleseti biztosítási összeg: a garantált biztosítási összeg (a kezdeti éves díj egész számú többszöröse, legalább háromszorosa, legfeljebb ötszöröse lehet, de maximum 5 millió forint) és a rendszeres biztosítási díjak megtakarításra szolgáló részeinek ak- tuális értéke közül a magasabb. A TKM kiszámítása során a biztosító a minimális, háromszoros szorzót vette figyelembe.

A biztosítás időtartama

• A TKM kalkuláció különböző időtartamokra történik. Ez arra szolgál, hogy látható legyen, miként befolyásolják a különböző időtartamok a termék költségterhelését.

• Rendszeres díjfizetés esetén a számítás 10-15-20 évre, egyszeri díjas szerződéseknél 5-10-20 évre történik – igazodva a konkrét termék esetében ténylegesen elérhető tartamokhoz. Amennyiben a fenti tartamok közül valamelyikre nem történik számítás, az azt jelenti, hogy az adott tartam a konkrét termékre nem elérhető.

A TKM számítás figyelembe vesz minden, a termékhez tartozó, a befektetés értékét csökkentő olyan költséget, ami azért merül fel, mert Ön az adott befektetést befektetési egységekhez kötött termékben eszközölte. Nem veszi ugyanakkor figyelembe a díjhoz és a kifizetésekhez kapcsolódó esetleges adó- és járulékterheket és/vagy kedvezményeket. Amennyiben a különböző eszközalapok kezelési díjai eltérnek, akkor egyetlen százalékos érték helyett egy minimum-maximum tartományt adnak meg a biztosítók.

Jelen rendszeres díjfizetésű Pannónia Klikk Életbiztosítás TKM értéke:

Biztosítási tartam Díjfizetési tartam	10 év	15 év	20 év
minimális	2,08%-6,50%	1,73%-6,13%	1,60%-6,00%
maximális	2,08%-6,50%	1,33%-5,72%	1,52%-5,91%

Figyelem!

Fontos tudnivaló, hogy a szerződés megkötése előtt közölt TKM értékek a típuspéldánkban bemutatott paraméterek esetén ér- tendőek, azt feltételezve, hogy a szerződés a biztosítási tartam alatt mindvégig élő, nem kerül módosításra, és a megállapított díj a tartam során maradéktalanul megfizetésre kerül. A TKM mutató nem a megvásárolni kívánt konk- rét szerződéssel kapcsolatban ad pontos képet a költségekről, hanem megközelítő tájékoztatást nyújt az adott termékkel kapcsolatos költségekről, amelyek természetesen a szerződés egyedi paramétereire tekintettel akár lényegesen is eltérhetnek a közölt TKM-től.

A TKM számítására és alkalmazására vonatkozó szabályzat a Magyar Biztosítók Szövetségének honlapján (xxx.xxxxxx.xx) olvasható.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a TKM mutató fontos, de nem az egyetlen lényeges pontja a befektetési egységekhez kötött élet- biztosításokra vonatkozó ügyféltájékoztatásnak. Nem elhanyagolható szempont a konkrét ajánlatban szereplő biztosítási fedezet jellege (baleset vagy életbiztosítás) és nagysága. Hosszú távú megtakarításokról lévén szó, szempont lehet továbbá, hogy a tartam alatt esetleg megváltozó élethelyzetben a termék mennyire testre szabható (pl. milyen kiegészítő fedezettel bővíthető a biztosítás), mennyire likvid az adott szerződésben elhelyezett összeg, milyen további kényelmi megoldásokat kínál a társaság az ügyféligények kiszolgálására (pl. befektetések online átcsoportosításának lehetősége).

Köszönjük figyelmét és bízunk abban, hogy a TKM bevezetésével is hozzájárulunk ahhoz, hogy különböző biztosítók által kínált, befektetési egységekhez kötött biztosítások költségszintje átlátható és összehasonlítható legyen, és így Ön még inkább megalapo- zott, informált döntést hozzon a biztosítási szolgáltatás megvásárlásakor.

P0107NY1180/07

2012. december 1.

2

Adózási tájékoztató

ADÓZÁSI TÁJÉKOZTATÓ

Jelen tájékoztató a 2013. január 1-jén hatályos jogszabályok alapján készült, így értelem- szerűen az ezt követően bekövetkező változásokat nem tartalmazza, továbbá nem teljes körű, azaz nem öleli fel a személybiztosítási szerződést érintő valamennyi adószabályt. Az adójogszabályok a szerződés tartama alatt megváltozhatnak. Gazdasági társaságok az őket érintő speciális adózási szabályokról a biztosító webhelyén (www.cigpannonia. hu) elérhető „Adózási tájékoztató gazdasági társaságok részére” című dokumentum- ból tájékozódhatnak.

I. Adómentes biztosítói teljesítés

Személybiztosítási szerződés haláleseti kifizetése, valamint balesetbiztosítási és betegségbiztosítási (egész- ségbiztosítási) szolgáltatása minden esetben a magánszemély adómentes bevétele.

II. Kamatjövedelem adózása

Adóköteles a biztosító szolgáltatása az életbiztosítás alapján nyújtott olyan szolgáltatás tekintetében, amely nem minősül haláleseti kifizetésnek. A biztosító teljesítéséből a befizetett biztosítási díjak – kockázati biztosítási díjrésszel csökkentett – összegét meghaladó rész kamatjövedelemnek minősül, amely a magánszemélynél kamatadó fizetési kötelezettséget keletkeztet.

A kamatadó mértéke a kamatjövedelem 16%-a.

A kamatjövedelem után az adót a biztosító, mint kifizető a kifizetés időpontjára vonatkozóan állapítja meg, a magánszemély részére az azzal csökkentett összeg kerül kifizetésre. Ezzel egyidejűleg a kamatadót a biztosító, mint kifizető befizeti és bevallja az adóhatóságnak. A levont kamatadóról a biztosító igazolást ad a magánszemélynek. Amennyiben a kamatadó levonása megtörtént, vagy kamatadó nem terheli a jövedelmet, akkor a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie ezt a jövedelmet.

Biztosításból származó kamatjövedelem kedvezményrendszere:

• Egyszeri díjas biztosítások esetén a szerződéskötés évét követő 3. év elteltével a kamatjövedelem 50%-a, a szerződéskötés évét követő 5. év elteltével pedig a teljes jövedelem adómentes.

• Rendszeres díjas biztosítások esetén a szerződéskötés évét követő 6. év elteltével a kamatjövedelem 50%-a, a szerződéskötés évét követő 10. év elteltével pedig a teljes jövedelem adómentes.

A kamatjövedelem kedvezményes adózására vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak abban az esetben:

• ha a biztosítás időtartama alatt a szerződés szerinti elvárt díjon felüli díjfizetés (például eseti díjfizetés) történik, és az nincs az elvárt díjtól elkülönítetten nyilvántartva. Elkülönített nyilvántartás esetén az elvárt díjon felüli díjfizetés önálló biztosítási szerződés szerinti díjnak, egyszeri díjas biztosításnak tekintendő, ahol az elvárt díjon felüli díjfizetés időpontját kell a szerződés létrejöttének időpontjaként figyelembe venni.

• ha a rendszeres díjak növelésének mértéke meghaladja a fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt

értékét.

Amennyiben az életbiztosítási szerződés a biztosítói teljesítéssel nem szűnik meg, a befizetett díjak és az azt csökkenteni rendelt tételek olyan arányban vehetők figyelembe, mint ahogyan a biztosítói teljesítés összege aránylik a biztosítási szerződés – a biztosítói teljesítés időpontjában történő – megszűnése esetén járó biztosítói teljesítés összegéhez. A biztosítói teljesítést megelőzően bevételcsökkentő tételként már figyelembe vett díjrészeket, valamint a befizetett díjat csökkentő tételként már figyelembe vett kockázati biztosítási díjat figyelmen kívül kell hagyni a kamatjövedelem biztosítói teljesítés időpontjában történő további megállapítása során.

Alkalmazandó jogszabály: 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

P0000NY1112/04

Budapest, 2013. január 1.

3

A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. Általános Életbiztosítási Feltételei

1) Általános rendelkezések

a) Xxxxx feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket – ellenkező kikötés hiányában – a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. (székhely: 1033 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxx 0., továbbiakban: biztosító) életbiztosítási szerződéseire és biztosítási szerződéseinek életbiztosítási kockázatot tartalmazó részeire (továbbiakban biztosítás) alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerződést jelen feltételekre hivatkozással kötötték.

b) A szerződés nyelve magyar.

2) Biztosítási esemény

a) A biztosítottnak a kockázatviselés ideje alatt bekövetkezett halála.

b) A biztosítási szerződésben megjelölt időpont elérése.

3) Fogalmak

a) adminisztrációs és kötvényesítési költség: a szerződés 22) g) pont szerinti 30 napos felmondása esetén a

22) h) pont alapján a biztosító által a felmondási összegből visszatartott költség.

b) baleset: az emberi szervezetet ért, a biztosított akaratától függetlenül, egyszeri, és hirtelen bekövetkező külső behatás (mechanikai, elektromos, vagy vegyi), amely sérülést, vagy mérgezést, vagy más testi károsodást eredményez, amely azonnali klinikai, anatómiai és funkcionális károsodás jeleit mutatja, valamint akut (3 napon belüli) szakorvosi ellátást tesz szükségessé. A kialakult sérülés (károsodás) a balesettel közvetlen oksági összefüg- gésben van bizonyíthatóan, és egy éven belül halált, átmenti, vagy állandósult testi egészségkárosodást hoz létre.

c) biztosítási díj: a biztosító által vállalt kötelezettségek ellenértéke.

d) biztosítási év: két egymást követő biztosítási évforduló közötti időszak.

e) biztosítási évforduló: minden évnek a kockázatviselés kezdetének napjával megegyező napja. Ha egy évben nincs ilyen nap, akkor az adott hónap utolsó napja.

f) biztosítási időszak: a díjfizetés gyakoriságával megegyező időszak.

g) biztosított: az a természetes személy, akinek az életére a biztosítás létrejön, és akit az ajánlatban biztosítottként neveztek meg. A biztosított a szerződő beleegyezésével bármikor a szerződő helyébe léphet, ehhez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. Mielőtt a szerződés felmondás, vagy díjfizetés elmaradása miatt megszűnne, a biztosított a szerződő helyébe léphet. Ebben az esetben az esedékessé vált biztosítási díjak megfizetéséért a szerződő és a biztosított egyetemlegesen felel. Ha a biztosított kiskorú és a szerződést nem a törvényes képvise- letet gyakorló szülő köti meg, úgy a szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges.

h) biztosított belépési kora: az adott biztosítottra vonatkozóan a biztosítás kockázatviselés kezdetének éve és a biztosított születési évének különbsége.

i) díjfizetési időszak: rendszeres díjfizetésű biztosítás esetén az az időszak (egész év), amely során a szerződő a rendszeres biztosítási díj fizetését vállalja.

j) életbiztosítási díjtartalék: a biztosító a befizetett biztosítási díjból a jövőbeni kötelezettségei teljesítése érdekében díjtartalékot képez a hatályos jogszabályoknak megfelelően. A biztosító a díjtartalék mindenkori összegét biztosítási szerződésenként nyilvántartja és befekteti. A díjtartalék, valamint az annak befektetéséből származó befektetési hozam képezi az alapját a mindenkori visszavásárlási összegnek, díjmentesen leszállított biztosítási összegnek és a technikai kamat felett elért befektetési hozamból jóváírt többlethozamnak.

k) halmozott biztosítási összeg: a jelen ajánlat biztosítottjára a biztosítóval megkötött valamennyi életbizto- sítási szerződés biztosítási szolgáltatásainak, továbbá a jelen ajánlaton megjelölt biztosítási szolgáltatásoknak az összege. Jelen rendelkezéstől a biztosító oly módon jogosult eltérni, hogy a halmozott biztosítási összeg alapjául szolgáló egyes biztosítási szolgáltatások beszámításától eltekinthet.

l) hónapforduló: egy adott naptári hónapnak a kockázatviselés kezdetének napjával megegyező napja, ha nincs ilyen nap, akkor a hónap utolsó napja.

P0000NY1030/17

m) kedvezményezett: az a személy, aki a biztosító szolgáltatására jogosult. A biztosító a szolgáltatás nyújtása előtt ellenőrzi a kedvezményezett személyazonosságát. Kedvezményezett lehet a szerződésben megnevezett személy vagy a bemutatóra szóló kötvény birtokosa. Ha a szerződésben kedvezményezett személyt nem jelöltek ki, és bemutatóra szóló kötvényt sem állítottak ki, akkor a biztosító szolgáltatására a biztosított életben léte esetén a biztosított, a biztosított halála esetén a biztosított örököse jogosult. A szerződő az eredetileg megjelölt kedvez- ményezett helyett a szerződés megszűnéséig bármikor módosíthatja a kedvezményezett személyét. Amennyiben a szerződő és a biztosított különböző személy, úgy a kedvezményezett jelöléséhez és megváltoztatásához a biztosított írásbeli hozzájárulása is szükséges. Ha a kijelölt kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal, úgy a kedvezményezett jelölés hatályát veszíti. Ha más kedvezményezettet nem jelölnek meg, úgy a biztosító szolgáltatására a biztosított életben léte esetén a biztosított, a biztosított halála esetén a biztosított örököse jogosult.

n) kockázatviselés kezdete: a biztosítási ajánlat aláírását követő nap 0 órája, amennyiben a szerződő az ajánlat- tételkor esedékes biztosítási díjat a biztosítónak megfizeti feltéve, hogy a biztosítási szerződés már létrejött, vagy utóbb létrejön.

o) kockázatviselés vége: az a nap, ameddig a biztosító kockázatviselése tart. A biztosító a kockázatviselés végéig bekövetkezett biztosítási eseményekre vállal kockázatot, azok után teljesít a biztosítási feltételek alapján biztosítási szolgáltatást.

p) szerződő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet (a továbbiakban: személy), aki a biztosítás megkötésére az ajánlatot teszi és aki az ajánlat elfogadása esetén a biztosítást megköti és a biztosítási díjat fizeti.

q) technikai kamat: az a kamat, amellyel a biztosító az életbiztosítási díj és díjtartalék megállapításakor kalkulál.

r) ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a biztosító számára szerződéses ajánlatot tesz.

4) A szerződés létrejötte

a) A jelen feltételekre történő hivatkozással megkötött biztosítási szerződés a szerződő ajánlatának a biztosító által történő elfogadásával, írásban jön létre.

b) A biztosítás akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik. Ebben az esetben a biztosítási szerződés arra a napra visszamenőleges hatállyal az ajánlat tartalma szerint jön létre, amelyen a biztosítási ajánlatot a biztosító képviselője átvette.

2013. július 1-től a biztosítás akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik. Ebben az esetben a biztosítási szerződés az ajánlat biztosító vagy biztosító képviselője általi átvételétől számított 16. napon jön létre az ajánlat tartalma szerint és arra a napra visszamenőleges hatállyal, amelyen a biztosítási ajánlatot a biztosító vagy a biztosító képviselője átvette.

c) Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles indokolni.

d) A biztosító kockázatviselése a nap 24 órájában, a Föld teljes területére érvényes.

e) A biztosítási szerződés megkötését követően, a szerződés létrejöttétől számított 30 napon belül – a kötelezett- ségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén, vagy ezirányú megegyezés esetén a szerződő kifejezett kérésére más nyelven – a biztosító a szerződőt bizonyítható és azonosítható módon, egyértelműen tájékoztatja a biztosítási szerződés létrejöttéről.

f) A biztosító jogosult a biztosított egészségi állapotával, szabadidős tevékenységével, foglalkozásával kapcsolatos kérdéseket feltenni, a halmozott biztosítási összeg és a biztosított belépési kora függvényében orvosi vizsgálatot előírni a kockázat felmérése érdekében. Az ügyfél az elvégzett vizsgálatok eredményeit az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti.

g) A biztosító az orvosi vizsgálat teljes költségét a szerződőre terheli és a befizetett díj orvosi vizsgálat költségével csökkentett értékét fizeti vissza a szerződő részére, ha a szerződő az ajánlat elbírálásához szükséges orvosi vizsgálat megkezdése után:

• a szerződés megkötésétől xxxxx,

• az ajánlattól eltérő tartalommal létrejött szerződést a kötvény kézhezvételétől számított 15 napon belül kifogásolja,

• a biztosító felhívása ellenére az ajánlat hiányosságait nem pótolja és a biztosító az ajánlatot elutasítja.

5) Közlési kötelezettség

a) A belépési kor helytelen bevallása esetén a biztosító a szolgáltatását a tényleges belépési kornak megfelelően nyújtja, illetve a szolgáltatás összegéből levonva érvényesíti a tényleges kor alkalmazása miatt felmerülő többlet- költségeket. Ha a tényleges kor alapján többlet díjfizetés keletkezett, azt a biztosító a szolgáltatással, illetve kifizetéssel egyidejűleg kamatmentesen visszafizeti. Ha a tényleges belépési kor alapján a biztosítást nem lehetett volna megkötni, úgy a közlési kötelezettség megsértésére vonatkozó, alábbi pontokban részletezett rendelkezé- seket kell alkalmazni.

b) A biztosított a biztosítási szerződés megkötésekor köteles – a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges – minden olyan körülményt a biztosítóval írásban közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett.

c) A biztosító írásban feltett kérdéseire adott – a valóságnak megfelelő – írásbeli válaszokkal a szerződő (biztosított) közlési kötelezettségének eleget tesz.

d) A szerződő és a biztosított köteles a biztosító számára lehetővé tenni a biztosítás szempontjából lényeges adatok, körülmények ellenőrzését. A biztosító jogosult a közölt adatok ellenőrzésére.

e) A közlési kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem következik be, kivéve, ha:

• bizonyítják, hogy az elhallgatott körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében;

• a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt.

f) A biztosított a biztosítási szerződés megkötéséhez való hozzájáruló nyilatkozatával egyidejűleg a biztosítási szerződéssel kapcsolatban írásban felmentést ad az orvosi titoktartás alól minden olyan orvosnak, kórháznak és egészségügyi intézménynek, amelyeknél kezelték és felhatalmazza a biztosítót, hogy a közölt adatok, tudomására

jutott egyéb körülmények ellenőrzése céljából ezektől a kockázat elvállalása és a biztosítási esemény szempont- jából lényeges információkat beszerezze, valamint ugyanebből a célból más biztosítóval, a társadalombiztosítóval és egyéb hatósággal kapcsolatba lépjen. Továbbá a haláleseti szolgáltatás vonatkozásában a biztosított felmentést ad az orvosi titoktartás alól a biztosítási eseménnyel kapcsolatos információkra nézve minden olyan orvosnak, kórháznak és egészségügyi intézménynek, amelyek őt kezelni fogják, és felhatalmazza a biztosítót, hogy ugyanebből a célból más biztosítóval, a társadalombiztosítóval és egyéb hatósággal kapcsolatba lépjen.

g) Ha a szerződés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, a biztosító köteles a befizetett díjaknak a biztosítási szerződés különös feltételeiben megállapított részét (visszavásárlási összeg) kifizetni.

6) A biztosítás tartama

A biztosítási szerződés a szerződő által választott tartamra jön létre. A biztosítás tartama lehet határozott, vagy a biztosított élete végéig szóló. A biztosítás tartamát az ajánlat és a biztosítási kötvény is tartalmazza.

7) A biztosító szolgáltatása

a) A biztosító a szerződő díjfizetése ellenében a biztosítási esemény bekövetkezése esetén haláleseti, elérési, vagy díjfizetés átvállalási szolgáltatást nyújt. Haláleseti, vagy elérési szolgáltatás esetén a biztosító a feltételekben rögzített biztosítási összeget fizeti ki az arra jogosult kedvezményezettnek.

b) A biztosító egyösszegű szolgáltatását az arra jogosult egy összegben, járadék formájában, vagy a kettő kombináció- jaként kérheti. A járadék fizetése a szolgáltatásra jogosult és a biztosító között ebből a célból létrejövő biztosítási szerződés alapján történik.

c) A biztosító a szolgáltatását a teljesítéshez szükséges utolsó dokumentum beérkezését követő 8 napon belül teljesíti.

d) Az esedékessé vált, de be nem fizetett biztosítási díjak, valamint a kötvénykölcsön után fennálló tartozások összegét a biztosító a kifizetéséből levonja.

e) A biztosító szolgáltatásának teljesítése az arra jogosult által megjelölt módon bankszámlára, vagy postai címre történő utalással történik a szerződés devizanemében.

f) Forint alapú biztosítás esetén a biztosító csak a legalább 1000 forintot elérő összegű kifizetéseket teljesíti. Euró alapú biztosítás esetén a biztosító csak a legalább 5 eurót elérő összegű kifizetéseket teljesíti. Amennyiben a kifizetés összege ez alatt marad, úgy a biztosító a kifizetéstől eltekint, kifizetést nem teljesít, illetve amennyiben a kifizetés alapját képező esemény miatt a szerződés megszűnik, úgy ebben az esetben a szerződés kifizetés nélkül szűnik meg.

8) Várakozási idő

a) A biztosítási szolgáltatások vonatkozásában a biztosító 6 havi várakozási időt köt ki, amely a kockázatviselés napjától kezdődik.

b) Ha a biztosítási esemény a várakozási idő alatt következik be, a biztosító az addig befizetett biztosítási díjakat fizeti vissza a szerződő részére, egyéb kifizetést a biztosító nem teljesít. Ennek során a biztosító a befizetett biztosítási díjaknak a szerződés devizanemében meghatározott értékét veszi figyelembe. Az ebből származó kockázatot a szerződő viseli.

c) A biztosító eltekint a várakozási idő alkalmazásától, ha a biztosítási esemény baleset következménye.

d) Amennyiben a biztosítási tartam során új biztosítottat vonnak be a szerződésbe, úgy az új biztosított vonatkozá- sában a várakozási idő attól a naptól számított 6 hónap, amelytől a biztosító az adott biztosított vonatkozásában kockázatban áll.

9) Díjfizetés

a) A biztosítási díj az ajánlaton megjelölt módon és gyakorisággal, az ajánlatban megjelölt devizanemben fizetendő.

b) A díjfizetési gyakoriság lehet egyszeri, illetve rendszeres. A rendszeres éves díj részletekben is fizethető, amennyiben az adott termék különös feltételei megengedik. A biztosító a díjfizetés módjától és gyakoriságától függően díjkedvezményt adhat. A díjkedvezmény szerződéskötéskori mértékét a biztosítási ajánlat tartalmazza, amelyet a biztosító a tartam során módosíthat.

c) A díjfizetés módját és gyakoriságát a szerződő a biztosítás tartama során bármikor megváltoztathatja. A díjfizetési gyakoriság módosításának az a feltétele, hogy a biztosítási évforduló a módosítás után is biztosítási időszak kezdete legyen. A díjfizetési gyakoriság csak a jövőre nézve módosítható, a módosításra vonatkozó nyilatkozatnak legkésőbb a következő díj esedékességét megelőző 15. napig be kell érkeznie a biztosítóhoz.

d) Az egyszeri biztosítási díj és az első rendszeres biztosítási díj, valamint az azokkal együtt befizetett eseti biztosítási díj ajánlattételkor esedékes, amelyet, mint díjelőleget a biztosító a biztosítási szerződés létrejöttéig kamatmentes előlegként kezel. Ha a biztosítási szerződés létrejön, az előleget a biztosító biztosítási díjként számítja be. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a díjelőleget visszautalja a szerződő részére. Minden további rendszeres díj annak a biztosítási időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

e) A biztosítás kezdeti díját a biztosított kockázati sajátosságainak figyelembe vételével állapítja meg a biztosító.

A biztosító jogosult módosítani a kezdeti biztosítási díjat az egészségi kockázatelbírálás eredményétől függően. A biztosítás kezdeti díját és a biztosítási összeget a biztosítási kötvény tartalmazza.

f) A rendszeres biztosítási díj annak a biztosítási időszaknak a végéig fizetendő, amelyben a biztosítási szerződés megszűnésével járó biztosítási esemény bekövetkezett.

g) Amennyiben a Különös Xxxxxxxxxx megengedik, a szerződőnek lehetősége van mind az egyszeri, mind a rendszeres díjon felül eseti díjak fizetésére. Az eseti díjak a szerződő rendszeres díjfizetési kötelezettségét nem módosítják, azt nem helyettesítik. Az eseti díjakat a biztosító a rendszeres biztosítási díjaktól elkülönítetten tartja nyilván.

h) A díjfizetési időszakon túli díjfizetéssel többletszolgáltatásra jogosultság nem keletkezik. A fizetett többletdíjat a biztosító a biztosítási szolgáltatással, kifizetéssel egyidejűleg, illetve a szerződő bejelentésére 30 napon belül kamatmentesen visszafizeti.

i) Ha a szerződő a biztosítónak nem a szerződés devizanemének megfelelő számlájára fizeti meg a biztosítási díjat, akkor a biztosító számlavezető bankjának (UniCredit Bank Hungary Zrt., székhely: 1054 Budapest, Szabadság tér 5-6., továbbiakban: bank) mindenkori kondíciói szerint a biztosító szerződés devizanemének megfelelő számlájára kerül áthelyezésre az összeg. Az így jóváírt összeget tekinti a biztosító befizetett díjnak. A téves befizetésekből eredő árfolyamkockázat, illetve többletköltség a szerződőt terheli.

j) A szerződő a rendszeres, illetve az eseti biztosítási díjakat egyedi átutalással forintban a biztosító UniCredit Bank Hungary Zrt.-nél vezetett 10918001-00000024-98060007 számú forint bankszámlájára – melynek IBAN kódja XX00 0000-0000-0000-0000-0000-0000 –, euróban a biztosító UniCredit Bank Hungary Zrt.-nél vezetett 10918001-00000024-98060038 számú euró bankszámlájára – melynek IBAN kódja XX00 0000-0000- 0000-0000-0000-0000 – fizetheti be. Az UniCredit Bank Hungary Zrt. nemzetközi bankazonosító SWIFT kódja XXXXXXXX.

k) Amennyiben a szerződő nem a szerződés devizanemében kívánja fizetni a biztosítás díját, úgy az ebből származó árfolyamkockázat mérséklése érdekében a biztosító a következők szerint állapítja meg a fizetendő díjat. Csoportos beszedés esetén a biztosító által elvárt díj az esedékes díj 105 százalékának és befektetési egységhez kötött életbiztosítás esetén az eseti díjakból vásárolt befektetési egységek aktuális értékének, hagyományos életbiztosítás esetén az egyéni számla aktuális egyenlegének a különbsége, de legalább az esedékes biztosítási díj. A fizetendő díjat az elvárt díj alapján, a bank által a csoportos beszedés kezdeményezésének napján közzétett deviza eladási árfolyam figyelembe vételével határozza meg a biztosító. A csoportos beszedés eredményeként beérkezett pénzösszeg az i) pontban leírtak szerint kerül átváltásra a szerződés devizanemének megfelelő devizára, illetve kerül jóváírásra a biztosító szerződés devizanemének megfelelő számlájára. A biztosító ezt az összeget tekinti megfizetett biztosítási díjnak.

Átutalás esetén a szerződőnek az esedékes biztosítási díj 105 százalékának megfelelő díjat kell utalnia a biztosító befizetés devizanemének megfelelő számlájára.

A fentiek ellenére fennmaradó árfolyamkockázat a szerződőt terheli.

l) Amennyiben a fentiek alapján a szerződésre beérkezett biztosítási díj magasabb, mint az elvárt biztosítási díj, a biztosító a beérkezett biztosítási díj teljes összegét jóváírja a szerződésen.

m) Amennyiben a szerződő által az első biztosítási díj kiegyenlítése céljából befizetett díj nagysága eltér a szerződés esedékes díjától, azonban az eltérés nem haladja meg a 300 forintot (eurós szerződés esetén 1 eurót), úgy a biztosító az első biztosítási díjat kiegyenlítettnek tekinti, vagyis díjtöbblet esetén eltekint a többlet visszafizetésétől, hiány esetén pedig eltekint a hiányzó összeg érvényesítésétől.

n) Amennyiben a szerződő (ez első rendszeres díj esetétől eltekintve) az esedékes díjnál nagyobb összeget fizet be:

• és amennyiben a főbiztosítás szerződési feltételei alapján a szerződésen lehetőség van eseti díjak fizetésére, úgy a többlet az eseti befizetések számláján kerül elszámolásra.

• és amennyiben a főbiztosítás NEM ad lehetőséget eseti díjak fizetésére, úgy a biztosító a több- letet egy függő számlán számolja el. A függő számlán lévő összeget a biztosító évente egyszer kifizeti a szerződőnek, ha a függő számla egyenlege meghaladja az 1000 forintos (eurós szerző- dés esetén 5 eurós) limitet.

o) Ha a szerződő az esedékes biztosítási díjat esedékességig nem fizette meg, halasztást nem kapott és a biztosító a díj iránti igényét bírói úton sem érvényesíti, a biztosító az esedékességtől számított 90 napig viseli a kockázatot kivéve, ha a különös feltételek a szerződés díjmentes leszállítására, vagy a díjfizetés szüneteltetésére adnak lehetőséget. Ez utóbbi esetekben a szerződés díjmentessé válik, azonban a biztosító kockázatviselése megfelelően csökkentett biztosítási összeggel marad fenn.

10) A szerződés újra érvénybe helyezése (reaktiválás)

a) Az elmaradt biztosítási díj esedékességét követő 6 hónapon belül a szerződő kérheti a szerződés újra érvénybe helyezését (reaktiválását), amennyiben a szerződés a rendszeres biztosítási díj megfizetésének elmaradása miatt szűnt meg.

b) A reaktiválás feltétele a biztosított írásbeli kármentességi nyilatkozata, a visszavásárlási érték (a kifizetésre jogosultnak kifizetett összegnek és a biztosító által a mindenkor hatályos jogszabályok alapján a visszavásárlási értékből levont, kifizetést terhelő közterheknek az összege), az elmaradt díjak, valamint azon díjak teljes összegének befizetése, amelyek a szerződés törlésének időpontjától a reaktiválás időpontjáig a szerződés folytonossága esetén esedékessé váltak volna. A biztosító a reaktiváláshoz ismételt kockázatelbírálást végezhet, ennek keretében ismételten kérheti az egészségi nyilatkozat kitöltését, illetve orvosi vizsgálat elvégzését.

c) A biztosító kockázatviselése az elmaradt biztosítási díjak beazonosítását követő nap 0 órájától folytatódik és az esetlegesen időközben megszűnt biztosítás az eredeti tartalommal és biztosítási összeggel újra hatályba lép.

d) Ha a szerződő az elmaradt díj esedékességét követő 6 hónapon túl kéri a szerződés reaktiválását, a biztosító úgy tekinti a kérést, mintha a szerződő új szerződés megkötésére tett volna ajánlatot. 6 hónapon túl szerződést, illetve díjmentesített szerződést reaktiválni nem lehet.

e) A szerződés reaktiválására a szerződőnek a biztosítás tartama alatt legfeljebb egy alkalommal van lehetősége.

f) A biztosító a szerződő reaktiválási kérelmét indoklás nélkül elutasíthatja.

11) Többlethozam

a) A biztosító az életbiztosítási díjtartalék befektetésével elért befektetési hozam technikai kamat feletti részének, azaz a többlethozamnak legalább 80 százalékát a hatályos jogszabályok szerint a biztosítottaknak jóváírja.

b) A többlethozam jóváírására naptári évenként egyszer, a tárgy naptári évet követő év május 31-ig kerül sor, a jóváíráskor élő szerződéseken, azok tárgy naptári év végén aktuális tartalékai alapján.

c) A biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetve a biztosítási szerződés megszűnésével járó kifizetésig jóváírt többlethozamot a biztosító az arra jogosultnak az egyéb kifizetéssel együtt fizeti ki. Ha a kifizetésig nem történt meg a visszajuttatott többlethozam jóváírása, úgy az ezen szerződés után járó többlethozamot is a jóváíráskor élő szerződéseken írja jóvá a biztosító.

12) Visszavásárlás

A szerződő a szerződés különös feltételeiben megjelölt díjjal fedezett időszakot követően jogosult a szerződésének visszavásárlására.

Visszavásárláskor a biztosító a szerződés visszavásárlási táblázatban megjelölt összegét fizeti ki a szerződő részére. A visszavásárlási összeg kifizetése a visszavásárlási kérelem teljesítéséhez szükséges valamennyi dokumentum biztosítóhoz történő beérkezését követően 8 napon belül esedékes.

13) Díjmentes leszállítás

A szerződő a szerződés különös feltételeiben megjelölt díjjal fedezett időszakot követően jogosult a szerződésének díjmentes leszállítására. Ebben az esetben a szerződés további díjfizetési kötelezettség nélkül, csökkentett biztosítási összeggel marad hatályban. Többlethozam jóváírásra a díjmentesen leszállított szerződések biztosítottja is jogosult.

14) Kötvénykölcsön

Egyes különös szerződési feltételek szerint a biztosító a szerződésben felhalmozott díjtartalék fedezete mellett kölcsönt nyújthat a szerződő, vagy a szerződő beleegyezésével a biztosított részére. A kötvénykölcsön nyújtására a szerződésre vonatkozó különös feltételek szerint kerülhet sor.

15) A biztosítási esemény bejelentésének módja, határideje

A biztosítási eseményt annak bekövetkezésétől számított 8 napon belül írásban a biztosító bármely szervezeti egységénél be kell jelenteni, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások ellenőrzését is. Ennek hiányában késedelmes kárbejelentés esetén a biztosító a kárkifizetés alól mentesül, de csak abban az esetben, ha a késedelmes kárbejelentés következtében a biztosító teljesítési kötelezettsége megállapításának szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

16) A biztosító teljesítéséhez szükséges iratok

A biztosító a szolgáltatásának teljesítéséhez a következő iratokat kérheti:

• biztosítási kötvény, az utolsó biztosítási díj befizetését igazoló dokumentum,

• kedvezményezett személyazonosságát igazoló dokumentum,

• elérési szolgáltatás esetén a biztosított életben létét igazoló okirat,

• halotti anyakönyvi kivonat másolata,

• halottvizsgálati bizonyítvány másolata,

• boncjegyzőkönyv másolata,

• •halotti epikrízis,

• külföldön bekövetkezett halál esetén a halál körülményeiről a külföldi hatóság által kiállított okirat hiteles magyar nyelvű fordítása,

• jogerős öröklési bizonyítvány vagy jogerős hagyatékátadó végzés másolata,

• kiskorú örökös esetén (jogerős hagyatékátadó végzés szerinti) gyámhatóság által kiállított igazolás a gyámha- tósági betétkönyv megnyitásáról, mely tartalmazza a számlaszámot,

• rendőrségi jegyzőkönyv másolata,

• munkahelyi baleseti jegyzőkönyv másolata,

• munkáltatói igazolás munkavállalói jogviszony meglétéről,

• közlekedési vállalat helyszínen felvett hivatalos jegyzőkönyvének másolata,

• gépjármű vezetése során bekövetkezett biztosítási esemény esetén a jogosítvány és a forgalmi engedély másolata,

• véralkohol vizsgálati eredmény, drogteszt,

• az első orvosi ellátás dokumentumainak másolata,

• az első ellátástól a szolgáltatási igény bejelentés időpontjáig keletkezett valamennyi orvosi dokumentum (keze- lések, vizsgálatok iratai – röntgen lelet, MRI vizsgálat eredménye, CT vizsgálat eredménye, szövettani vizsgálat eredménye), kórházi zárójelentések másolata,

• Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakvéleményének másolata,

• munkaképesség csökkenés megállapítására jogosult szerv által kiadott és hozzá benyújtott dokumentumok, határozatok másolata,

• kórházi zárójelentés, mely tartalmazza az elvégzett műtét WHO kódját,

• műtéti napló másolata,

• szövettani vizsgálat eredménye, ha bármely szövet, szerv, szervrészlet eltávolításra került a műtét során,

• orvosi nyilatkozat – a kezelőorvos, háziorvos nyilatkozata a káresemény hátterében álló alapbetegség(ek) megnevezésével és a betegség(ek) első kórismézésének pontos időpontjával,

• ambuláns lap, orvosi dokumentumok másolata,

• keresőképtelenségi igazolás hiteles másolata (diagnózis megjelölésével),

• a kiadásokat igazoló eredeti számlák,

• gondnokságot kirendelő határozat másolata,

• igazolvány sportolói tagságról,

• sportmérkőzésen, edzésen történt balesetről készült jegyzőkönyv másolata,

• azon további nyilatkozatok, amelyeket a mindenkor hatályos jogszabályok a szolgáltatás teljesítésének feltéte- leként meghatároznak,

• idegennyelvű iratok esetén azok fordítása.

Azon iratok beszerzésének költségei, amelyek a bekérhető iratok listájában szerepelnek, s a biztosító a káresemény tisztázásához bekéri őket, a kedvezményezettet terhelik.

Egyes különös szerződési feltételek a biztosító teljesítéséhez egyéb iratok benyújtását is előírhatja. Ezen egyéb iratok beszerzésének, esetleges magyar nyelvre fordításának költségei a kedvezményezettet terhelik.

Amennyiben irat beszerzéséhez adatvédelmi okok miatt az érintett hozzájárulása szükséges, a hozzájárulás beszerzése, illetőleg megadása a kedvezményezett kötelezettsége és az iratok beszerzésének költsége is a kedvez- ményezettet terheli.

17) A biztosító mentesülése

a) A biztosító mentesül a feltételszerű biztosítási szolgáltatás teljesítése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében veszítette életét. Ebben az esetben a visszavásárlási összeg a biztosított örökösét illeti meg, abból a kedvezményezett nem részesülhet.

b) A biztosítási szerződés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg és a biztosító nem a visszavásárlási összeget, hanem a díjtartalékot fizeti ki a kedvezményezettnek, ha a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán, vagy azzal összefüggésben, vagy a szerző- déskötéstől számított 2 éven belül elkövetett öngyilkossága következtében halt meg függetlenül attól, hogy azt a biztosított tudatzavarban követte el.

18) Kockázatkizárások

a) A biztosító kockázata – amennyiben a biztosítási szerződés különös feltételei vagy a biztosítási szerződés másként nem rendelkezik – nem terjed ki az alábbi esetekre:

• a biztosított ittas állapotával (0,8 ezrelék, vagy ennél magasabb véralkohol szint) okozati össze- függésben bekövetkező eseményekre,

• a biztosítási esemény a biztosított vezetői engedélye, illetve egyéb szükséges hatósági enge- dély nélkül, illetve bármely okból tudatmódosult állapotban történt, bármely jármű vezetése közben, azzal okozati összefüggésben következett be, ideértve a nem közforgalmi úton történt gépjárművezetést is,

• bármely, nem orvosi rendelvényre, nem gyógyítási céllal, nem gyógyszernek minősülő, a tudat,

az elme, az idegrendszer, vagy a szervezet bármely funkciójának normál működését akadályozó szer használatával összefüggésbe hozható biztosítási eseményekre,

• harci cselekményben (háborúban, polgárháborúban, határvillongásban, felkelésben, forrada- lomban, zendülésben, törvényes kormány elleni puccsban vagy puccskísérletben, tüntetésen, felvonulásban, sztrájkban, munkahelyi rendbontásban, idegen hatalom ellenséges cselekede- tében, kommandó támadásban, terrorcselekményben), vagy más háborús cselekményben, lázadásban, zavargásban való részvételből eredő biztosítási eseményekre,

• az atomenergia, illetve az ionizáló sugárzás hatásával összefüggő biztosítási eseményekre, kivéve az orvosilag előírt terápiás célú sugárkezelést,

• a biztosítási esemény összefüggésben áll a biztosított HIV (AIDS) vírus fertőzöttségével.

b) A biztosító – egyéb megállapodás hiányában – nem viseli a kockázatot, ha a biztosított halála gépi erővel hajtott szárazföldi, légi, vízi járműben, országos, nemzetközi, illetve szervezett amatőr sportversenyen történő részvétel következtében, vagy ilyen versenyre való felkészülés (edzés) keretében következik be, ideértve az országos és nemzetközi sportversenyen nézőként való részvételt, amennyiben a biztosított a rendezés szabályait nem betartva figyelte az eseményt.

c) A biztosító – egyéb megállapodás hiányában – nem viseli a kockázatot a repülőeszközök, továbbá ejtőernyő (ideértve az ugrót szállító légi eszközt is) használatából eredő biztosítási eseményekre, kivéve az olyan biztosítási eseményeket, amelyeket a biztosított személy légijármű utasaként, a polgári légiforgalomban engedélyezett járművön vagy személyforgalomban engedélyezett és kijelölt katonai légijárművön polgári utasként szenved el. Utasnak az minősül, aki a légijárművön utazik, de a légijárműnek nem üzembentartója és nem tartozik a személyzethez.

d) A károsult közrehatása, vagy szándékossága, felelőtlen magatartása miatt bekövetkező balesetekre (ideértve a tudatmódosító szer hatása alatt elszenvedett balesetet) a biztosító nem vállal kockázatot.

e) A biztosító kizárja az olyan baleseteket, amelyek rándulás, megemelés, habituális ficam, patológiás törés, nem balesettel összefüggő fertőzés, rovarcsípés, fagyás, napszúrás, nap általi égés, hőguta, madárinfluenza, porckorong sérülés, sérv, agyvérzés, foglalkozási ártalommal összefüggő balesetek, fertőző betegségek, gyermekbénulás, kullancscsípés következtében kialakuló agyburok- és agyvelőgyulladás, veszettség, tetanuszfertőzés.

f) A biztosítási szerződés létrejöttekor már meglévő, ismert betegségek, ezek gyógyítása (gyógyszeres, műtéti, sugár stb.), illetve tartós, szükséges megfigyelése, gondozása, rendszeres ellenőrzése vonatkozásában a biztosító nem vállal kockázatot.

19) Jognyilatkozatok, változás-bejelentési kötelezettség

a) A szerződő, biztosított köteles személyi adatainak (pl. lakcímének) módosulását, továbbá a biztosító kockázat- vállalása szempontjából valamennyi lényeges körülményt (különösen foglalkozásának és sporttevékenységeinek változását) 5 napon belül a biztosítóhoz írásban bejelenteni. Lényeges körülmény az, amire a biztosító a szerző- déskötéskor az ajánlatban, az egészségi nyilatkozatban és az orvosi vizsgálat során írásban kérdést tett fel.

b) Azon jognyilatkozatok, amelyek érvényességéhez jogszabály írásbeli alakot követel meg, a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azokat írásban nyújtották be a biztosító szervezeti egységéhez (1033 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxx 0.). Abban az esetben, ha az adott jognyilatkozat érvényességéhez jogszabály nem írja elő az írásbeliség követel- ményét, akkor az arra jogosult által aláírt papír alapú dokumentum szkennelt változatát tartalmazó elektronikus levél beérkezése pótolja az írásbeli benyújtást.

c) Minden jognyilatkozat akkor hatályos, amikor az a biztosító szervezeti egységéhez (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxx 0.)

beérkezett.

d) Amennyiben a biztosító a 19) a) pontban foglaltak teljesítése körében csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására illetőleg – ha a kockázatot a szabályzat értelmében nem vállalhatja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított

30. napon megszűnik. Erre a következményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.

e) Amennyiben a szerződő a biztosítónak a 19) d) pont szerinti szerződés módosítási javaslatát elfogadja, a módosított díj az elfogadást követő időszakra vonatkozik.

f) Amennyiben a szerződő, vagy a biztosított a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a közlési kötele- zettség sértésre vonatkozó rendelkezések az irányadók.

20) Az ügyfelek személyes adatainak kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók

Az adatkezeléssel kapcsolatos rendelkezések

Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.

Érintett: bármely meghatározott személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható

természetes személy.

Különleges adat:

a) a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdekképviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat,

b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat.

A biztosító az ügyfelek adatait az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései alapján kezeli, és ez alapján végeztet más szolgáltatókkal adatfeldolgozást.

A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet. E céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny. Az adatszolgáltatás önkéntes. Az adatkezelés céljával összefüggésben a biztosító tudomására jutott adatokat a biztosító a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban „Bit.”) értelmében az ügyfél hozzájárulása nélkül kezelheti. E törvényi felhatalmazás kizárólag azon személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatoknak.

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a Bit. 155. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

A biztosító ügyfele saját személyes, nyilvántartott, illetve továbbított adatairól a törvényekben rögzített korlátozásokkal jogosult tájékoztatást kapni, kérésére adatait a biztosító nyilvántartásában módosítja.

A biztosító és biztosításközvetítője a személyes adatokat a biztosítási, illetve megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási és megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító és biztosításközvetítője köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincsen törvényes jogalap. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat a biztosító az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az ügyfél egészségi állapotával összefüggő, valamint az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével köteles törölni.

Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

Az ügyfél jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat.

A biztosító, mint adatkezelő köteles a bejelentést a törvény előírása szerint kivizsgálni és az ügyfelet írásban tájékoztatni.

A fentiekben megjelöltektől eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító, és a biztosításközvetítő csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

A biztosító, mint adatkezelő az adatok feldolgozásával a CIG Pannónia Szolgáltató Központ Kft.-t (székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxx 0.; adószám: 14507517-4-41; cégjegyzék szám: 01-09-906915), a Tata Consultancy Services Limited Magyarországi Fióktelepét (székhely: 1117 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx u. 4-20. B épület; adószám: 21981128-2-43; cégjegyzék szám: 01-17-000295), a FOLD-R Első Magyar Külsőerőforrás Biztosító és Adatfeldolgozó Zrt-t (székhely: 1116 Budapest, Építész u. 26.; adószám: 11866684-2-13; cégjegyzék szám: 13-10-040593) és a Díjbeszedő Holding Zrt-t (székhely: 1119 Budapest, Vahot u. 8.; adószám: 10805246-2-43; cégjegyzék szám: 01-10-042094) bízza meg, amely szervezet az adatokat nyilvántartja. A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez posta útján történő utalás vagy banki utalás esetén a Magyar Posta Zrt. és a jogosult által megnevezett bank adatfeldolgozónak minősül. A kiszervezett tevékenységet végzők a biztosító adatfeldolgozóinak minősülnek. Ezen cégek listáját a biztosító a webhelyén teszi közzé.

A biztosítási titokkal kapcsolatos rendelkezések

Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

A biztosító saját, illetve megbízottja tevékenysége során tudomására jutott, biztosítási titoknak minősülő adatokat a Bit.-ben meghatározott eseteket kivéve, csak akkor hozhatja harmadik személy tudomására, ha a titoktartási

kötelezettsége alól az érintett ügyféltől vagy annak törvényes képviselőjétől a kiszolgáltatható titokkört megjelölve írásban felmentést kapott.

Nem sért biztosítási titokra vonatkozó szabályt a biztosító, amennyiben jogszabály alapján történő megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során biztosítási titoknak minősülő adatokat bocsát az alábbi szervek rendelkezésére:

a) a feladatkörében eljáró felügyelet,

b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatóság és ügyészség,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bíróság, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző,

e) az adóhatóság abban az esetben, ha adóügyben az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifize- tésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,

f) feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálat,

g) biztosítóval, a biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításköz- vetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal,

h) feladatkörében eljáró gyámhatóság,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatóság,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szerv,

k) a viszontbiztosító, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítók,

l) a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szerv,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosító,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve Kártalanítási Alapot kezelő szervezet, a Nemzeti Iroda, a levelező, az Információs Központ, a Kártalanítási Szervezet, kárrendezési megbízott és kárképviselő, illetve a károkozó, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,

o) kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végző,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosító, biztosításközvetítő, szaktanácsadó,

q) feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosa, valamint pénzügyi jogok biztosa,

r) feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásnak részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és a bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)-j), n) és r) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét, vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k)-m) és p)-r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel vissza- éléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel.

A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény szerinti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkere- sésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal.

A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbí- tásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét:

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a Bit. Nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a Tpt. XIX/B fejezetében, valamint a Hpt. XIV/A. fejezetében foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

Az a)-d) pontokban meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg. A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások teljesítése során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a szolgáltatás nyújtásához a megbízott speciális szakértelmére van szükség. A kiszervezett biztosítási tevékenységet végző megbízott személyes adatokat kezel és a törvény alapján titoktartásra kötelezett.

21) A biztosítási szerződés megszűnése

A biztosítási szerződés megszűnik:

a) a biztosított halála esetén a biztosító szolgáltatásának kifizetésével,

b) a biztosított életben léte esetén a biztosítási tartam lejártával, a biztosító szolgáltatásának kifizetésével,

c) a szerződés visszavásárlása esetén a szerződés visszavásárlási összegének kifizetésével,

d) a díjesedékességet követő 90 nap elteltével, ha a szerződő addig nem fizette meg az esedékes biztosítási díjat és a szerződést még nem lehet díjmentesen leszállítani vagy a díjfizetést szüneteltetni,

e) a közlési, illetve a változás-bejelentési kötelezettség megsértése esetén, amennyiben a szerződést a biztosító felmondja,

f) a szerződés 22) g) pontja szerinti felmondása esetén,

g) amennyiben a biztosított a biztosítónak – a szerződést érintő lényeges körülményekről való utólagos tudomás- szerzésére, illetve a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változásáról történő tájékoztatásra figyelemmel – a szerződés módosítására tett javaslatát nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol.

22) Egyéb rendelkezések

a) A kötvény megsemmisülése vagy elvesztése esetén a biztosító a szerződő fél írásbeli nyilatkozatára az eredeti kötvényről a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül hiteles másolatot állít ki, miután az okirat megsem- misüléséről vagy elvesztéséről a kérelmező írásban, teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozatot tett. A hiteles másolat kiadásával egyidejűleg az eredeti kötvény hatályát veszti. A hiteles másolat kiállításának költségei a kérelmezőt terhelik.

b) A biztosításból származó igények elévülési ideje 5 év.

c) A biztosító a hatályos jogszabályoknak megfelelően évente egy alkalommal írásbeli tájékoztatást küld a szerződő részére az életbiztosítási szerződés aktuális szolgáltatási értékéről, a visszavásárlási értékéről és a jóváírt többlet- hozam összegéről.

d) A biztosítási szerződés kapcsán alkalmazandó jog Magyarország joga.

e) Jelen szerződési feltételekkel kapcsolatban felmerülő panasz esetén az ügyfél elsőfokon a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. Ügyfélszolgálati Irodájához (1000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxx 0., telefon: x00-0-0-000-000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) fordulhat. A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., illetve 1535 Budapest, 114 Pf. 777.) gyakorolja.

A panasz elutasítása, vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén az ügyfél az alábbi testületekhez, illetve hatóságokhoz fordulhat:

• Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (levelezési címe: 1534 Budapest BKKP Pf.:777, telefon: 000-0000-000, e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx);

• Pénzügyi Békéltető Testület (a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén, levelezési címe: H-1525 Buda- pest BKKP Pf.: 172., telefon: 000-0000-000, e-mail: xxx@xxxxx.xx);

• a szerződési feltételekben megjelölt bíróság.

f) A jelen feltételekkel meghatározott biztosításokból származó valamennyi per elbírálására a Pp. 30. § (1) bekezdése alapján az általános illetékességgel rendelkező bíróságok járnak el.

g) Az önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül a biztosítási szerződést megkötő természetes személy szerződő a 4) e) pont szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül a hat hónapot meghaladó tartamú életbiztosítási szerződést írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja. E felmondási jog a szerződőt nem illeti meg hitelfedezeti életbiztosítás esetén. A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról.

h) A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító 15 napon belül elszámol a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel, tájékoztatja a szerződőt a biztosítási díjból visszatartott összegről. A biztosító a szerződés felmondása esetén adminisztrációs, kötvényesítési és orvosi vizsgálattal kapcsolatos költségeit érvényesíti a főbiztosításra és a kiegészítő biztosítá- sokra együttesen beérkezett befizetésekből. Az adminisztrációs és kötvényesítési költségek címén visszatartott összeg mértéke a biztosítási szerződés különös feltételeiben kerül meghatározásra. A biztosító a befizetésekből a felmondott biztosítási szerződésre már teljesített kifizetéseket levonja.

i) A biztosítással összefüggő, legfontosabb adózási szabályok a következők: Az életbiztosítás alapján a jogsza- bályban meghatározott feltételek fennállta esetén adókedvezmények vehetőek igénybe, továbbá a biztosító kifizetéseit kamatadó terhelheti. A gazdasági társaságok által magánszemélyekre kötött életbiztosítások, illetve ezek visszavásárlásai befolyásolhatják a vállalkozás eredményét, illetve kihatással lehetnek a magánszemélyek jövedelemadózására.

• Az adókedvezményekkel, a kamatadóval, illetve a magánszemélyek jövedelmével kapcsolatos kérdésekben a személyi jövedelemadóról szóló,

• a társasági formában működő szerződők és kedvezményezettek nyereségadózásával kapcsolatos kérdésekben a társasági adóról és osztalékadóról szóló,

• az adók befizetésével és levonásával kapcsolatos kérdésekben az adózás rendjéről szóló mindenkor hatályos törvények rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az adózással kapcsolatos szabályok a szerződés tartama alatt megváltozhatnak. Az adózással kapcsolatos további tájékoztatást külön nyomtatvány tartalmazza.

j) A szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozat abban az időpontban tekintendő megérkezettnek, amikor azt a posta az érdekeltnek ajánlott levélben kézbesítette, illetve – személyesen átadott nyilatkozat esetén – az átvételét az érdekelt írásban elismerte, illetőleg akkor is, ha a fenti esetekben az átvételt a címzett megtagadta.

23) A biztosító legfontosabb adatai

Név: CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.

Székhely: Magyarország, 1000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxx 0.

Levelezési cím: 1502 Budapest, pf. 516.

Forint bankszámlaszám: 10918001-00000024-98060007 (IBAN: XX00 0000-0000-0000-0000-0000-0000)

Euró bankszámlaszám: 10918001-00000024-98060038 (IBAN: XX00 0000-0000-0000-0000-0000-0000)

Számlavezető bank neve (és SWIFT kódja): UniCredit Bank Hungary Zrt. (XXXXXXXX)

A Biztosító jogi formája: nyilvánosan működő részvénytársaság

Cégjegyzékszám: 00-00-000000

Társaságunk a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál van nyilvántartva.

A Pannónia Klikk Életbiztosítás Különös Feltételei

1) Általános rendelkezések

A Pannónia Klikk Életbiztosítás (továbbiakban: biztosítás) jelen Különös Feltételek, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. Általános Életbiztosítási Feltételei, valamint az ajánlatban foglaltak szerint jön létre a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. (székhely: 1033 Buxxxxxx, Xxxxxxx xxx 0., továbbiakban: biztosító), valamint bármely személy (a továbbiakban: szerző- dő) között.

Amennyiben a Különös Xxxxxxxxxx bármely rendelkezése eltér az Általános Életbiztosítási Feltételekben foglaltaktól, a Különös Feltételek rendelkezései az irányadók.

2) Biztosítási esemény

a) A biztosítottnak – két biztosított esetén a korábban elhunyt biztosítottnak – a kockázatviselés ideje alatt bekö- vetkezett halála.

b) Határozott tartamúra módosított biztosítás esetén a biztosított – két biztosított esetén mindkét biztosított

– életben léte a biztosítás lejáratának napján (elérés).

3) Fogalmak

a) adminisztrációs díj: a biztosítás nyilvántartásával kapcsolatos adminisztrációs költségek fedezésére fizetendő

díjrész.

b) allokációs költség: a rendszeres biztosítási díj befektetési egységre váltásakor felmerülő költség, mértékét az

1. számú melléklet 1. pontja tartalmazza.

c) befektetési egység: egy adott eszközalap által megtestesített befektetési eszközökben történő egységnyi, ará- nyos részesedést kifejező elszámolási egység. A biztosítási szerződésre befizetett rendszeres és eseti biztosítási díjból befektetési egységek kerülnek megvásárlásra.

d) befektetési egység árfolyama: az eszközalapnak az eszközalapot terhelő levonásokkal és az eszközalap-keze- lési díjjal csökkentett értékének és az eszközalapban lévő befektetési egységek számának a hányadosa. A biztosító a befektetési egység árfolyama alapján határozza meg a biztosítási díj ellenében jóváírható befektetési egységek számát, illetve a befektetési egységek elvonásával érvényesített költségek befektetési egységszámban kifejezett értékét. A biztosító minden értékelési nap meghatározza az adott értékelési napra vonatkozóan valamennyi be- fektetési eszközalap befektetési egységének árfolyamát, és azt webhelyén (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) közzéteszi. A biztosító a befektetési egységek árfolyamát 5 tizedesjegyre kerekítve határozza meg.

e) biztosítás aktuális értéke: az egyéni számlán nyilvántartott befektetési egységeknek az adott értékelési napra vonatkozó árfolyamon meghatározott értéke.

f) biztosított: az a kockázatviselés kezdetekor legalább 2, de legfeljebb 80 éves és a díjfizetési időszak lejáratakor legfeljebb 90 éves természetes személy, akinek az életére a szerződés létrejön. Jelen szerződésben akár ajánlat- tételkor, akár tartam közben bármikor második biztosított is megjelölhető, továbbá a meglévő biztosítottak bármelyike a tartam során bármikor kivonható, illetve cserélhető. A nem természetes személy szerződő által ma- gánszemély javára kötött szerződés esetén a biztosított személye a Megállapodás CIG Csoportos Életbiztosítási Szerződésről című nyomtatvány 3. pontjában leírtak szerint módosítható.

g) bónusz: az 1. számú melléklet 15. pontjában (Pannónia Hűségbónusz) részletezett esetben a biztosító által tör- ténő befektetési egység jóváírás az életbiztosítási szerződésen.

h) díj beazonosítása: az a művelet, amely során a biztosító a befizetéskor megadott megfelelő azonosítók alapján (ajánlatszám/kötvényszám) meghatározza, hogy a beérkezett biztosítási díj melyik szerződéshez tartozik. Ameny- nyiben a megfelelő azonosítók rendelkezésre állnak, a biztosító legkésőbb a díj beérkezését követő munkanapon beazonosítja a díjat. A még be nem azonosított díjakat a biztosító kamatmentes előlegként kezeli.

i) díjfizetési időszak: az az időszak (egész biztosítási év), amely során a szerződő a rendszeres biztosítási díj fize- tését vállalja. A díjfizetési időszak legfeljebb annak a biztosítási évnek a végéig tarthat, amelyben a biztosított – két biztosított esetén az idősebb biztosított – betölti a 90. életévét.

j) díjjóváírás: az a művelet, amely során a biztosító a beazonosított biztosítási díjat a szerződésen befektetési egy- ségek formájában a beazonosítás napján jóváírja. A biztosító csak a beazonosított díjakat írja jóvá a szerződésen.

k) díjtartalék: a befizetett rendszeres biztosítási díjakból, valamint az eseti befizetésekből és elért befekteté- si hozamokból a biztosításban vállalt kötelezettségek teljesítésére a biztosító által szerződésenként a hatályos jogszabályoknak megfelelően tartalékolt összeg. A biztosító a díjtartalékot szerződésenként nyilvántartja és a szerződő által meghatározott arányban, a szerződő által választott befektetési eszközalapokba fekteti. A díjtarta- lék, valamint az annak befektetéséből származó befektetési hozam képezi a fedezetét a mindenkori visszavásárlási összegnek, részleges visszavásárlási összegnek és a rendszeres pénzkivonásnak.

l) egyéni számla: a biztosító valamennyi szerződő számára szerződésenként egyéni számlát hoz létre, amelyen a biztosítási díj ellenében képzett befektetési egységeket nyilvántartja. A biztosító az egyéni számlán nyilvántartott befektetési egységek számát 5 tizedesjegyre kerekítve határozza meg.

P0107NY1177/06

m) eseti biztosítási díj: az a biztosítási díj, amelyet a szerződő a rendszeres díjon felül a szerződés tartama során

fizethet, és amely a szerződő által meghatározott arányban kerül befektetésre a szerződő által választott eszköz- alapokba, továbbá az a rendszeres díj, amit a biztosító a 8) pont alapján ennek tekint.

n) eszközalap: a biztosító a díjtartalék befektetésére eszközalapokat hoz létre. Az eszközalap befektetési egysé- gekből áll, amelyek ára az eszközalapokban található befektetési eszközök árának alakulásától függ. A biztosítási díj befektetéséhez ajánlattételkor választható eszközalapok, illetve az azokból kialakított portfóliók listáját a 2. számú melléklet tartalmazza.

o) eszközalapokat terhelő levonások: minden olyan kiadás, költség, amely az eszközalap kezelése során közvet- lenül felmerül (pl. portfólió-kezelési, letétkezelési díj).

p) eszközalap-kezelési díj: a biztosító az eszközalap eszközalapokat terhelő levonásokkal csökkentett értéké- nek százalékában kifejezett eszközalap-kezelési díjat határoz meg, amely az adott eszközalap minden értékelési napján, az előző értékeléstől eltelt napokkal időarányosan kerül levonásra. Mértéke a biztosítási tartam során évente egy alkalommal változhat, de nem lehet több, mint évi 2%. Az eszközalap-kezelési díjat a biztosító abban az esetben növelheti, ha az eszközalap kezelésének költségei vagy a hozzá kapcsolódó adminisztráció költsé- gei emelkednek. A biztosító 15 nappal a megváltozott eszközalap-kezelési díj életbe lépése előtt levélben vagy webhelyén (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) közleményként tájékoztatja az ügyfeleit. Az eszközalap-kezelési díj szerződés- kötés időpontjában érvényes értékét az 1. számú melléklet 7. pontja tartalmazza.

q) értékelési nap: az a nap, amelyre a biztosító az adott eszközalap befektetési egységének árfolyamát meghatá- rozza és honlapján közzéteszi. Az értékelés

• valamennyi munkanapon megtörténik, kivéve ha az adott napra a biztosító rendkívüli okok miatt szünnapot

rendel el és erről az ügyfeleit előzetesen tájékoztatja.

• olyan nem munkanapon is megtörténik, amelyről a biztosító ügyfeleit előzetesen tájékoztatja.

A biztosító rendkívüli okok miatt naptári évente legfeljebb 10 alkalommal és alkalmanként legfeljebb 3 munka- napra rendelhet el szünnapot. A biztosító ügyfeleit a webhelyén (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) keresztül tájékoztatja.

r) garantált biztosítási összeg: a biztosító haláleseti szolgáltatásának minimuma.

s) haláleseti többletszolgáltatás: a garantált biztosítási összeg tárgynapi aktuális értékének és a rendszeres dí- jakból képzett díjtartalék tárgynapot megelőző értékelési napon aktuális értékének különbsége, amennyiben ez a különbözet pozitív érték.

t) kezdeti költség: a szerződéskötéssel kapcsolatos kezdeti költségek fedezésére a biztosító a biztosítás tartamá- nak első évében csökkenti a kezdeti befektetési egységek számát az I, számú melléklet 3. pontjában meghatározott mértékkel.

u) kockázati díj: a biztosító haláleseti többletszolgáltatásának az ellenértéke.

v) kockázatviselés vége: a biztosított – két biztosított esetén a korábban elhunyt biztosított – halálának napja. Határozott tartamúra módosított szerződésnél a biztosított – két biztosított esetén mindkét biztosított – élet- ben léte esetén legkésőbb a lejárat napja. A 11) pont szerinti visszavásárlás esetén a biztosító kockázatviselésének utolsó napja a visszavásárlási kérelem biztosítóhoz történő beérkezésének napja. A szerződés 19) d) és e) pont szerinti megszűnése esetén a biztosító kockázatviselésének utolsó napja a kockázati díjjal rendezett időszak vége. A szerződés Általános Életbiztosítási Feltételek 22) g) pontjában meghatározott 30 napos felmondása esetén a biztosító kockázatviselésének utolsó napja a felmondási kérelem biztosítóhoz történő beérkezésének napja.

w) rendszeres biztosítási díj: a díjfizetési időszak során a szerződő által választott gyakorisággal fizetendő biztosítási díj.

4) A biztosítás tartama

a) A biztosítás tartama egész életre szóló, a biztosított élete végéig, két biztosított esetén a korábban elhunyt bizto- sított haláláig tart. Ha a szerződő megkötötte a díjfizetés átvállalására szóló kiegészítő biztosítást, amely alapján a biztosító átvállalta a díjfizetést, akkor a szerződés tartama a díjfizetési időszak lejáratáig tart.

b) A szerződőnek bármikor joga van határozottra módosítani a biztosítás tartamát. A módosított, határozott tartam azonban nem lehet rövidebb, mint a díjfizetési időszak. A módosított tartam – a szerződés díjfizetési gya- koriságától függetlenül – csak egész biztosítási év lehet. Ha a szerződő megkötötte a díjfizetés átvállalására szóló kiegészítő biztosítást, amely alapján a biztosító átvállalta a díjfizetést, akkor a szerződés díjfizetési időszakának vége a díjátvállalás kezdetekor érvényes díjfizetési időszak vége, míg a biztosítás tartamának vége a módosított, határozott tartam vége.

5) A biztosító szolgáltatása

a) A biztosító a szerződő díjfizetése ellenében a biztosítási esemény bekövetkezése esetén haláleseti, vagy határo- zott tartamúra módosított szerződés esetén haláleseti vagy elérési szolgáltatást nyújt.

b) A biztosító a szolgáltatását egy összegben teljesíti. A biztosító szolgáltatásának teljesítése forintban történik.

c) A biztosító szolgáltatásának kifizetésével a biztosítás megszűnik.

Haláleseti szolgáltatás

d) A haláleseti szolgáltatás kezdeti minimális értékét (garantált biztosítási összeget) a szerződő ajánlattételkor hatá- rozza meg. A választható kezdeti garantált biztosítási összeg a kezdeti éves díj egész számú többszöröse, legalább háromszorosa, legfeljebb ötszöröse lehet. Két biztosított esetén mindkét biztosítottra ugyanaz a garantált bizto-

sítási összeg vonatkozik. Amennyiben a szerződő ajánlattételkor nem határozza meg a garantált biztosítási összeg kezdeti értékét, úgy a választható minimális garantált biztosítási összeggel jön létre a szerződés.

e) A biztosított – két biztosított esetén a korábban elhunyt biztosított – halála esetén a biztosító a haláleset napján az egyéni számlán nyilvántartott, rendszeres díjakból képzett befektetési egységeknek a h) pont szerint meg- határozott értéke és a garantált biztosítási összeg haláleset napján aktuális értéke közül a magasabbikat fizeti ki a haláleseti szolgáltatásra megjelölt kedvezményezett(ek) részére. A garantált biztosítási összeg maximá- lis értékét az 1. számú melléklet 2. pontja tartalmazza. Haláleseti többletszolgáltatást az adott biztosított vonatkozásában legfeljebb az adott biztosított 90 éves koráig nyújt a biztosító. A biz- tosított belépésétől számított első két biztosítási évben bekövetkezett nem baleseti eredetű halál esetén a biztosító haláleseti többletszolgáltatást nem nyújt. Ha a biztosított belépésétől számított első két biztosítási évben a biztosított balesetből eredően hal meg, úgy a biztosító a feltételek szerinti haláleseti több- letszolgáltatást teljesíti. A biztosítási szerződésen végrehajtott biztosított csere, illetve új biztosított bevonása esetén az új biztosított belépésének biztosítási évét követő biztosítási év végéig az új biz- tosított nem baleseti eredetű halála esetén a biztosító haláleseti többletszolgáltatást nem nyújt. Ha az új biztosított belépésének biztosítási évét követő biztosítási év végéig az új biztosított balesetből eredően hal meg, úgy a biztosító a feltételek szerinti haláleseti többletszolgáltatást teljesíti.

f) Az e) pontban leírt szolgáltatáson felül a biztosított – két biztosított esetén a korábban elhunyt biztosított – ha- lála esetén az eseti díjakból képzett, a haláleset napján az egyéni számlán nyilvántartott befektetési egységeknek az értékét is kifizeti a biztosító a haláleseti szolgáltatásra megjelölt kedvezményezett(ek) részére. Az eseti be- fizetések után a biztosító haláleseti többletszolgáltatást nem teljesít.

g) Amennyiben a biztosító a feltételekben foglalt kizárások alapján haláleseti többletszolgáltatást nem teljesít, a haláleset napján aktuális visszavásárlási összeget fizeti meg a haláleseti kedvezmé- nyezett(ek) részére, figyelembe véve az e) pontban leírtakat is.

h) A haláleseti szolgáltatás meghatározásakor a biztosító a haláleset napján az egyéni számlán nyilvántartott be- fektetési egységeket a biztosított halálát jogszerűen igazoló dokumentum biztosítóhoz történő beérkezésének időpontja alapján, a 21) l) pont szerint meghatározott értékelési napra vonatkozó árfolyamon értékeli.

i) Amennyiben két biztosítottra szóló szerződés esetén a két biztosított halála ugyanazon a napon következik be, úgy a biztosító mindkét biztosított vonatkozásában teljesíti a feltételszerű szolgáltatás 50%-át.

j) A haláleseti szolgáltatást a biztosító a kifizetéshez szükséges valamennyi dokumentum beérkezését követő 8 na- pon belül fizeti ki a kedvezményezett(ek) részére. A kifizetéssel a biztosítás megszűnik.

Elérés

k) A biztosítás lejártakor a biztosított – két biztosított esetén mindkét biztosított – életben léte esetén a biztosí- tó kifizeti a lejárat napján az egyéni számlán nyilvántartott befektetési egységeknek az aktuális értékét az elérési szolgáltatásra megjelölt kedvezményezett(ek) részére. Ha nem neveznek meg név szerint kedvezményezettet, akkor a biztosító a biztosítottnak, két biztosított esetén a biztosítottak között egyenlő arányban elosztva fizeti ki az elérési szolgáltatást. A szolgáltatás meghatározásakor a biztosító a befektetési egységeket a lejárat napján érvényes árfolyamon értékeli.

l) Az elérési szolgáltatást a biztosító a kifizetéshez szükséges valamennyi dokumentum beérkezését követő 8 napon belül fizeti ki a kedvezményezett(ek) részére. A kifizetéssel a biztosítás megszűnik.

m) Ha a szerződő által megkötött díjfizetés átvállalására szóló kiegészítő biztosítás alapján a biztosító átvállalta a díj- fizetést, akkor a biztosítás szolgáltatására a haláleseti szolgáltatásra megjelölt kedvezményezett(ek) jogosult(ak).

6) Díjfizetés

a) A szerződés díjfizetési gyakorisága rendszeres. A rendszeres éves díj féléves részletekben is fizethető. A szerző- désre befizetett biztosítási díjak forintban teljesítendők.

b) A biztosítás díjfizetése határozott tartamú. A díjfizetési időszak hosszát – mely minimum 10 év – a szerződő választja meg és jelöli meg az ajánlaton. A szerződő a szerződés tartama alatt jogosult a díjfizetési időszak módo- sítására a biztosított írásbeli hozzájárulása mellett. A módosított díjfizetési időszak nem lehet rövidebb 10 évnél. A rendszeres díj a díjfizetési időszak végéig fizetendő, de legfeljebb annak a biztosítási időszaknak a végéig, amely- ben a biztosított – két biztosított esetén a korábban elhunyt biztosított – halála bekövetkezett.

c) A szerződőnek lehetősége van a rendszeres díjon felül eseti díjak fizetésére. Az eseti díjak a szerződő rendszeres díjfizetési kötelezettségét nem módosítják, azt nem helyettesítik. Az eseti díjakat a biztosító a rendszeres biztosítási díjaktól elkülönítetten tartja nyilván. Az eseti díjak vonatkozásában a szerződő az ajánlattételkor, vagy ezt követően, a rendszeres biztosítási díjakra vonatkozó eszközalapok közötti befek- tetési arányoktól függetlenül határozhatja meg a befektetési arányokat az egyes eszközalapok között. Ezt a szerződő a szerződés tartama során bármikor módosíthatja (eseti díjra vonatkozó átirányí- tás). Ha a szerződő a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal az adott eseti befizetést az aktuálistól eltérő arányban kéri befektetni az egyes eszközalapokba, úgy a kérés végrehajtásá- nak feltétele, hogy a nyilatkozat legkésőbb az adott eseti befizetés beazonosítását megelőző munkanapon 15 óráig a biztosítóhoz beérkezzen. A kérelmet a beérkezésének időpontja alapján, a

21) l) pont szerint meghatározott napot követő munkanapi hatállyal hajtja végre a biztosító. A kérés végre-

hajtásával egyidejűleg a biztosító a nyilatkozatnak megfelelően módosítja az eseti befizetések eszközalapok

közötti megosztására vonatkozó rendelkezést.

d) A szerződőnek lehetősége van arra, hogy az első és a második biztosítási évben esedékes rendszeres biztosítási díjat egy összegben, az első rendszeres, gyakoriság szerinti biztosítási díj befizetésével egyidejűleg teljesítse. A szerződőnek ezen kérését a biztosítási ajánlaton kell jeleznie. Ebben az esetben mind az első, mind a második biz- tosítási évben esedékes rendszeres biztosítási díj a rendszeres díjak számláján kerül jóváírásra a 8) pontban leírtak szerint, az első rendszeres díj befektetésére vonatkozó rendelkezések alapján, és a szerződés két biztosítási év rendszeres biztosítás díjával rendezettnek minősül.

e) Ha a szerződő nem fizeti meg az esedékessé vált biztosítási díjat 90 napon belül, a díjfizetésre vonatkozóan írásban halasztást nem kapott és a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton sem érvényesítette, a biztosító – amennyiben a díjjal rendezett időszak rövidebb, mint 1 év – a díj esedékességétől számított 90 napig viseli a kockázatot.

f) Ez idő alatt a szerződő az elmaradt díjakat pótolhatja. Az utólag befizetett biztosítási díjak a díjjóváírás napját megelőző értékelési napra vonatkozó árfolyamon kerülnek átváltásra befektetési egységre. Amennyiben a szer- ződő az elmaradt díjakat e 90 nap alatt sem pótolja, úgy a biztosító a díjfizetés elmulasztását úgy vélelmezi, hogy a szerződő a szerződés visszavásárlását kéri. A biztosító ennek megfelelően kifizeti a szerződő részére az egyéni számlán nyilvántartott, eseti díjakból képzett befektetési egységek értékét és a szerződés megszűnik.

g) Amennyiben a szerződő az esedékessé vált biztosítási díjat 90 napon belül nem fizeti meg, úgy, ha már eltelt a szerződéskötéstől számított 1 díjjal fedezett év, akkor a szerződés díjfizetés szüneteltetése állapotba kerül. Az így díjfizetés szüneteltetése állapotba került szerződésekre a 14) b) - d) pontok egyaránt alkalmazandók.

h) 2013. július 1-től a szerződőnek (az első és a második biztosítási évben esedékes rendszeres biztosítási díjak egy összegű teljesítésén túl) lehetősége van arra, hogy egy díjfizetési gyakoriság szerinti időszakra a rendszeres bizto- sítási díjat előre megfizesse, tehát egy díjfizetési gyakoriság szerinti rendszeres biztosítási díjat annak esedékessé válása előtt teljesítsen. A szerződőnek ezen kérését a biztosító erre a célra rendszeresített formanyomtatványán kell jeleznie. A kérés végrehajtásának feltétele, hogy a nyilatkozat legkésőbb az előre fizetés céljából tett befizetés beazonosítását megelőző második munkanapon 15 óráig a biztosítóhoz beérkezzen, továbbá, hogy a formanyomtatvánnyal egyértelműen azonosított befizetés az előre fizetni kívánt rendszeres díj összegére fedezetet nyújtson. Ha az előre fizetni kívánt rendszeres díj biztosítási évfordulón esedékes és a biztosítási szerződéshez kiegészítő biztosítás(ok) kapcsolódnak, akkor a szerződő kötelezettsége, hogy a befizetés előtt a biztosító ügyfélszolgálatánál tájékozódjon a kiegészítő biztosítás(ok) érintett biztosítási évfordulótól aktuális díjáról, és a befizetést (előre fi- zetést) ezt figyelembe véve teljesítse. A biztosító az előre fizetés iránti kérést a fentieken túl csak akkor hajtja végre, ha az előre fizetett rendszeres díj fedezetének szánt befizetést követően elő- ször esedékes, díjfizetési gyakoriság szerinti rendszeres díj még nincs kiegyenlítve, illetve, ha az előre fizetett rendszeres díj fedezetének szánt befizetés időpontját megelőzően esedékessé vált összes, díjgyakoriság szerinti rendszeres díj ki van egyenlítve.

Amennyiben az előre fizetni kívánt rendszeres díj biztosítási évfordulón esedékes, a szerződő a díj előre fizetése iránti igényének benyújtásával (a formanyomtatvány biztosítóhoz történő eljuttatá- sával) az érintett biztosítási évfordulón lemond az értékkövetés lehetőségéről.

Az előre fizetett rendszeres biztosítási díj befektetésének (befektetési egységekre váltásának) szabályait a 8) f)

pont tartalmazza.

7) Kockázati díj

a) A biztosító a kockázatviselés kezdetének napjára vonatkozóan, és azt követően minden hónapfordulón, a rend- szeres díjakból képzett befektetési egységek számának csökkentésén keresztül vonja el előre a következő hónapra jutó kockázati díjat a biztosított aktuális kora alapján (két biztosított esetén külön-külön). Az esedékes kockázati díjat a matematikai szabályok szerint egész forintra kerekítve határozza meg a biztosító.

b) A biztosító legfeljebb annak a biztosítási évnek a végéig vonja el a kockázati díjat, amelyben a biztosított a 90. életévét betölti.

c) Az első két biztosítási évben a 3. számú melléklet baleseti halál esetére, a későbbi években a 3. számú melléklet bármely okból bekövetkező halál esetére vonatkozó díjtételek alapján határozza meg a biztosító a kockázati díjat. Ha a rendszeres biztosítási díjakból képzett befektetési egységek aktuális értéke magasabb, mint a garantált halál- eseti biztosítási összeg értéke, akkor a biztosító nem von el kockázati díjat.

d) A rendszeres díjakból képzett befektetési egységek aktuális értékének eszközalapok közötti aránya nem változik a kockázati díj levonása után a levonás előtti állapothoz képest. A kockázati díj elvonása során a biztosító a hó- napfordulót megelőző értékelési napra vonatkozó árfolyamot veszi figyelembe.

e) Az eseti befizetések után a biztosító nem von el kockázati díjat.

8) A biztosítási díj átváltása befektetési egységre (allokáció)

A befizetett biztosítási díj az alábbiak szerint kerül allokálásra a szerződő által választott eszközalapba, illetve az

eszközalapokból álló portfólióba:

a) A megfizetett, beazonosított biztosítási díjakat a biztosító a díjjóváírást megelőző értékelési napra vonatkozó árfolyamon befektetési egységre váltja az eseti befizetésekre vonatkozó eszközalapok közötti felosztási aránynak megfelelően. Amennyiben a szerződő ajánlattételkor nem ad meg az eseti díjakra vonatkozó eszközalapok közötti felosztási arányt, a díj teljes egésze a Tőke- és Hozamvédett Eszközalapba kerül befektetésre.

b) Az így megképzett eseti befektetési egységekből a biztosító jogosult és köteles fedezni az esedékessé vált rend- szeres biztosítási díjat – legkorábban az esedékesség napján (ha ez nem értékelési napra esik, akkor a következő értékelési napon), illetve, ha az előírt rendszeres díj összegére az eseti befektetési egységek értéke az esedékes- ség napján (ha ez nem értékelési napra esik, akkor a következő értékelési napon) nem nyújt elegendő fedezetet, akkor azon az értékelési napon, amikor a fedezet legkorábban rendelkezésre áll. Ennek során a biztosító any- nyival csökkenti a megvásárolt eseti befektetési egységek számát, hogy az ilyen módon levont eseti befektetési egységek értéke az esedékessé vált rendszeres díjjal legyen egyenlő. A biztosító az esedékessé vált rendszeres biztosítási díjat adminisztrációs díjjal, allokációs költséggel, valamint az első biztosítási évben esedékes rendszeres díjak vonatkozásában a kezdeti költséggel csökkenti, majd a fennmaradó összeget a rendszeres díjra vonatkozó eszközalapok közötti felosztási aránynak megfelelően befektetési egységre váltja. Ennek során a végrehajtás napját megelőző értékelési napra vonatkozó árfolyamot használja fel a biztosító, amely árfolyam eltérhet, nagyobb, de kisebb is lehet annál, mint amelyen a befizetett díjat az a) pont szerint be- fektetési egységre váltotta. Az átváltás után az eseti díjak egyéni számláján fennmaradó összeget a biztosító az eseti befizetésekre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kezeli. Amennyiben az esedékes rendszeres díj az esedékesség napján érkezik be, vagy amennyiben az esedékes rendszeres díj az esedékesség napját követően úgy érkezik be, hogy ezen időpontig az eseti befektetési egységek értéke nem érte el az esedékes rendszeres díj fedezéséhez szükséges értéket, úgy az a) pontban leírtak végrehajtása után a biztosító azonnal, a díjjóváírást meg- előző értékelési napra vonatkozó árfolyamon annyival csökkenti az eseti díjakból képzett befektetési egységek számát, hogy az ilyen módon levont eseti befektetési egységek értéke az esedékessé vált rendszeres biztosítási díjjal legyen egyenlő, majd az esedékessé vált rendszeres biztosítási díj adminisztrációs díjjal, allokációs költség- gel, valamint az első biztosítási évben esedékes rendszeres díjak vonatkozásában a kezdeti költséggel csökkentett összegét a rendszeres díjra vonatkozó eszközalapok közötti felosztási aránynak megfelelően befektetési egységre váltja. Az esedékes rendszeres díj fentiek szerint történő rendezése után az eseti díjakból képzett befektetési egységek értékének eszközalapok közötti aránya nem változik az esedékes rendszeres díj rendezését megelőző állapothoz képest.

Az esedékes rendszeres díj fentiek szerint történő rendezéséért a biztosító külön költséget nem számít fel.

c) Az adminisztrációs díj a díjfizetési gyakoriságnak megfelelő időszakra előre fizetendő, annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az adminisztrációs díj szerződéskötéskor érvényes értékét az 1. számú melléklet 6. pontja, az értékkövetésével kapcsolatos szabályokat a 10) pont tartalmazza.

d) Az első rendszeres, illetve az azzal egyidejűleg befizetett eseti díjak befektetési egységre váltása a szerződés lét- rejöttének napját megelőző értékelési napra vonatkozó árfolyamon történik.

e) A befizetett biztosítási díj egy eszközalapba kerülő minimális aránya 5%.

f) Amennyiben a rendszeres díj előre fizetésének 6) h) pontban foglalt feltételei teljesülnek, úgy az a) pontban leírtak végrehajtása után a biztosító azonnal, a díjjóváírást megelőző értékelési napra vonatkozó árfolyamon csökkenti az eseti díjakból képzett befektetési egységek számát az előre fizetett rendszeres biztosítási díj összegének meg- felelően, majd az előre fizetett rendszeres biztosítási díj adminisztrációs díjjal, allokációs költséggel csökkentett összegét a rendszeres díjra vonatkozó eszközalapok közötti felosztási aránynak megfelelően befektetési egységre váltja. Az előre fizetett rendszeres díj fentiek szerint történő rendezése után az eseti díjakból képzett befektetési egységek értékének eszközalapok közötti aránya nem változik az előre fizetett rendszeres díj rendezését meg- előző állapothoz képest. Az előre fizetett rendszeres díj fentiek szerint történő kiegyenlítéséért a biztosító külön költséget nem számít fel.

A rendszeres biztosítási díj előre fizetése esetén az adminisztrációs díj és az allokációs költség az előre fizetett, díjfizetési gyakoriságnak megfelelő időszakra is előre fizetendő, s az előre fizetett rendszeres díj befektetési egységre váltásakor esedékes.

9) Díjnövelés, díjcsökkentés lehetősége

a) A szerződő a díjfizetési időszak alatt egy díjjal fedezett biztosítási év eltelte után írásban kérheti a rendszeres díj növelését. Ebben az esetben a garantált biztosítási összeg aktuális értéke nem változik.

b) A szerződő a díjfizetési időszak alatt egy díjjal fedezett biztosítási év eltelte után írásban kérheti a rendszeres díj csökkentését. Ebben az esetben a garantált biztosítási összeg aktuális értéke a rendszeres díj csökkentésével arányos mértékben mérséklődik. A rendszeres díj azonban a csökkentés után sem lehet alacsonyabb a szerződés mindenkor aktuális minimális rendszeres díjánál.

10) Értékkövetés

a) A díjfizetési időszak során a biztosítási évfordulón a biztosító lehetőséget nyújt az értékkövetésre. Ennek során felajánlja a rendszeres biztosítási díj és a garantált biztosítási összeg adott mértékű növelését.

b) A biztosító a biztosítási évforduló előtt legkésőbb 45 nappal tájékoztatja a szerződőt a felkínált értékkövetési lehetőségről. A felajánlott index alapmértéke az indexértesítő levél kiküldését megelőző 12 hónapos időszakra vonatkozó, Központi Statisztikai Hivatal által publikált inflációnak megfelelő, de legalább 5%. Ezen kívül a biztosító további két index mértéket ajánl fel, amelyek maximális értéke 30%.

c) Amennyiben a szerződő a felkínált indexek valamelyikét legkésőbb az évfordulót megelőző 15. napig a bizto- sítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal írásban elfogadja és a választott indexnek megfelelően módosított díjat annak esedékességekor megfizeti, úgy a biztosítás a megemelt díjjal és garantált biztosítási összeggel folytatódik. Amennyiben a szerződő írásban nem, vagy az évfordulót megelőző 15. nap után válaszol a felkínált indexálási le- hetőségre, a biztosító automatikusan a felkínált legkisebb mértékű indexszel növeli a biztosítás díját és a garantált biztosítási összeget.

d) A szerződő legkésőbb az évfordulót megelőző 15. napig a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal elutasíthatja a felkínált indexálási lehetőséget.

e) Az indexálás elfogadása esetén a biztosító a felkínált legkisebb indexnek megfelelően indexálja az adminisztrációs díjat. f) Amennyiben két egymást követő évfordulón a szerződő elutasította az indexálást, ezt követően a biztosítónak jo- gában áll a szerződő indexálási kérelmét elutasítani, illetve ismételt egészségi kockázatelbírálástól függővé tenni.

11) Visszavásárlás

a) A rendszeres díjfizetésű szerződés legkorábban egy díjjal fedezett évet követően vásárolható vissza. Az eseti díjak

bármikor visszavásárolhatók.

b) Aszerződésvisszavásárlásáraabiztosítottnakabiztosítóhozintézettírásbelihozzájárulásamellettaszerződőjogosult.

c) A visszavásárlási összeg az egyéni számlán nyilvántartott befektetési egységek értéke. A biztosító a visszavásárlási összeg meghatározásakor a visszavásárlási kérelem biztosítóhoz történő beérkezésének időpontja alapján a 21) l) pontban leírt módon határozza meg.

d) A visszavásárlási szolgáltatást a biztosító a kifizetéshez szükséges valamennyi dokumentum beérkezését követő 8 napon belül teljesíti a szerződő részére. A szerződés teljes visszavásárlási összegének kifizetésével a biztosítás megszűnik.

12) Részleges visszavásárlás

a) A rendszeres díjfizetésű biztosítás esetén a szerződéskötést követő egy díjjal fedezett év eltelte után, az eseti befizetések esetén bármikor a befektetési egységek terhére a szerződő a biztosítottnak a biztosítóhoz intézett írásbeli hozzájárulása mellett részleges visszavásárlást kérhet. A kérelemben a szerződőnek meg kell adnia, hogy a részleges visszavásárlást a rendszeres díjak, vagy az eseti díj terhére kéri, továbbá a szerződő megadhatja, hogy a részleges visszavásárlást mely eszközalapokban lévő befektetési egységek terhére kéri.

b) A részleges visszavásárlási összeg a visszavásárolt befektetési egységek aktuális értéke. A biztosító a részleges visszavásárlási összeget a részleges visszavásárlási kérelem biztosítóhoz történő beérkezésének időpontja alapján a 21) l) pontban leírt módon határozza meg.

c) A részleges visszavásárlási összeget a biztosító a kifizetéshez szükséges valamennyi dokumentum beérkezését követő 8 napon belül fizeti ki a szerződő részére.

d) A részleges visszavásárlás költségét, a minimálisan részlegesen visszavásárolható összeget, valamint a rendszeres díjakból vásárolt befektetési egységek értékének a részleges visszavásárlás utáni minimális összegét a mindenkor hatályos 1. számú melléklet 10. pontja tartalmazza. A minimálisan részlegesen visszavásárolható összeg a minden- kori minimális éves díj legfeljebb egytizenkettede. A rendszeres díjakból vásárolt befektetési egységek értékének minimális összege a részleges visszavásárlás után a mindenkori minimális éves díj legfeljebb 50%-a.

e) A részleges visszavásárlás költségét a kifizetésre kerülő összegből vonja el a biztosító. Ha a részleges visszavá- sárlás költségét nem fedezi a visszavásárolni kívánt összeg, vagy, ha a részleges visszavásárlás összege nem éri el a minimális, illetve a megadott eszközalapban lévő értéket, vagy, ha a részleges visszavásárlás után a befektetési egységek értéke nem érné el a minimális szintet, akkor a biztosító a kérelemben foglaltakat nem hajtja végre.

f) Részleges visszavásárláskor a befektetési egységek értékének eszközalapok közötti aránya az érintett rendszeres díjak, illetve eseti befizetés vonatkozásában nem változik a részleges visszavásárlás után az azt megelőző állapot- hoz képest, ha a szerződő nem jelöli meg, mely eszközalapban lévő befektetési egységek terhére kéri a részleges visszavásárlást. A szerződő ellenkező rendelkezésének hiányában a biztosító az eseti díj terhére hajtja végre a részleges visszavásárlást.

13) Rendszeres pénzkivonás

a) A rendszeres díjfizetésű szerződés esetén a díjfizetés szüneteltetése alatt, az eseti befizetés esetén bármikor a szerződő a biztosítottnak a biztosítóhoz intézett írásbeli hozzájárulása mellett rendszeres pénzkivonást kérhet a befektetési egységek terhére. A kérelemben a szerződőnek meg kell adnia, hogy a rendszeres pénzkivonást a rendszeres díjak, vagy az eseti díjak terhére kéri. A rendszeres pénzkivonás összegét – a minimális összeg figye- lembe vételével – és gyakoriságát a szerződő határozza meg. Ha a rendelkezésre álló befektetési egységek aktuális értéke kevesebb, mint a rendszeres pénzkivonás összege, a biztosító megszünteti a rendszeres pénzkivonást.

b) A rendszeres pénzkivonás költségét és minimális összegét a mindenkor hatályos 1. számú melléklet 11. és 12. pontja tartalmazza, amelyet a kifizetésre kerülő összegből von el a biztosító, minden egyes pénzkivonás alkalmá- val. Ha a rendszeres pénzkivonás összege nem fedezi a rendszeres pénzkivonás költségét, vagy az nem éri el a rendszeres pénzkivonás minimális összegét, akkor a biztosító a kérelemben foglaltakat nem teljesíti.

c) A rendszeres pénzkivonás teljesítéséhez szükséges, az egyéni számláról levonandó egységszámot a biztosító a pénzkivonás iránti kérelem biztosítóhoz történő beérkezésének időpontja alapján a 21) l) pontban meghatározott napot, illetve ezt követően a pénzkivonás gyakoriságának megfelelő napokat követő értékelési napra vonatkozó árfolyamokat figyelembe véve határozza meg.

d) Rendszeres pénzkivonáskor a befektetési egységek értékének eszközalapok közötti aránya az érintett rendszeres díjak, illetve eseti befizetés vonatkozásában nem változik a rendszeres pénzkivonás után az azt megelőző állapot- hoz képest.

14) Díjfizetés szüneteltetése

a) Egy díjjal fedezett év eltelte után a szerződő kérheti a díjfizetés szüneteltetését.

b) Ebben az esetben az esedékessé vált kockázati díjat és az adminisztrációs díjat az egyéni számlán nyilvántartott, a rendszeres díjakból képzett befektetési egységek számának csökkentésével vonja el a biztosító. Ha nincs ele- gendő rendszeres díjakból képzett befektetési egység az egyéni számlán, és a szerződő a díjfizetés újrakezdésére vonatkozó kérelmet a biztosítóhoz nem nyújt be, a biztosító ezt úgy vélelmezi, hogy a szerződő a szerződés visszavásárlását kéri. A szerződés ilyen esetben – a 19) e) és 20) pontokat is figyelembe véve – a visszavásárlási összeg kifizetésével megszűnik.

c) Díjfizetés szüneteltetése esetén a garantált biztosítási összeg változatlan marad. A díjfizetés szüneteltetése alatt álló szerződésekre is bármikor tehető eseti befizetés.

d) A díjfizetés szüneteltetése alatt álló szerződések esetén a szerződő bármikor újra kezdheti a díjfizetést a kérelem biztosítóhoz történő beérkezését követő első díjesedékességtől kezdődően, ha kérése azt megelőzően legalább 30 nappal beérkezett a biztosítóhoz. A fizetendő díj ekkor a szüneteltetés előtt aktuális díjjal egyezik meg.

15) Az eszközalapok létrehozása, korlátozása és megszüntetése, valamint a

befektetési politika módosítása

Az eszközalapok létrehozása és megszüntetése

a) A biztosító jogosult eszközalapokat létrehozni és megszüntetni a biztosítás tartama alatt.

b) Eszközalap megszüntetése esetén a biztosító legalább 2 hónappal az eszközalap tervezett megszüntetése előtt ér- tesíti írásban a szerződőt és felajánlja a megszüntetni kívánt eszközalapban lévő egységek költségmentes átváltását a felkínált egyéb eszközalapok bármelyikébe.

c) Ha a szerződő az eszközalap tervezett megszüntetése előtt 15 napig írásban nem válaszol, a biztosító a megszün- tetéskor érvényes árfolyamon költségmentesen áthelyezi a szerződő befektetési egységeinek aktuális értékét a biztosító által kiválasztott eszközalap egységeibe.

d) Az e pont alapján végrehajtott eszközalap megszüntetés a szerződés mellé kínált bármely eszközalapot érintheti, függetlenül attól, hogy az adott eszközalapba a szerződő szabad választása alapján vagy a szerződő szabad válasz- tása nélkül – de a különös feltételekben szabályozott módon – kerültek a befizetett díjak befektetésre.

Az eszközalapok működésének korlátozása

e) A biztosító fenntartja magának a jogot arra, hogy a befektetési egységekhez kötött életbiztosítás bármely eszközalapjában lévő mögöttes befektetési eszközök folyamatos forgalmazásának – a ki- bocsátó, felügyelet vagy jogszabályi – korlátozása esetén a korlátozás időtartamára elhalassza, vagy az f) pontban foglalt esetekben módosítsa az ügyfelek által a korlátozással érintett eszköz- alapra kezdeményezett tranzakciók végrehajtását, ideértve

• a befizetett díjak befektetését,

• a befektetési egységekkel kapcsolatos tranzakciókat (a rendszeres biztosítási díj 8) pont szerinti rendezését, az eszközalap-váltást, a befektetési egységek teljes vagy részleges visszavásárlását, a díjak átirányítását, a díjfizetési gyakoriság módosítását, a Pannónia Navigátor szolgáltatás keretében történő automatikus eszközalap-váltást, a díjfizetés szüneteltetését, a díjfizetés ösz- szegének módosítását, a bónusz befektetési egységek jóváírását),

• a megszűnéssel összefüggő tranzakciókat (30 napos felmondás, a 19) c)-e) pontok szerinti vissza- vásárlás, biztosítási esemény okán történő kifizetés),

• a költségelvonást,

• az egyéni számlaértékek meghatározását,

• a befektetési egységekkel kapcsolatos kimutatásokat is.

f) A korlátozás idején a korlátozással érintett eszközalapba érkezett és az ügyfél által oda irányított díjakat a biztosító egyoldalú döntése alapján, az ügyfelek védelme érdekében kizárólag mérsékelt kockázatú eszközalapokba irányítja.

g) A korlátozott alapokat érintően kezdeményezett és kifizetéssel járó tranzakciók esetén a bizto- sító a tranzakciót a korlátozás lejártát követően hajtja végre a korlátozás lejártát követő napon érvényes árfolyamon.

h) Az e) pontban felsorolt esetekre vonatkozóan a korlátozás részletes szabályait a biztosító a web- helyén teszi közzé.

Az eszközalapok befektetési politikájának módosítása

i) A biztosító az eszközalapok kockázati besorolásának és alapvető céljának megváltoztatása nélkül

egyoldalúan jogosult módosítani:

• az eszközalapok stratégiai összetételét (új eszközök felvételével, és/vagy a meglévők bármelyiké- nek elhagyásával),

• az eszközalapokon belül az egyes eszközök arányát,

• az egyes eszközalapokhoz tartozó referencia indexet,

• az egyes eszközalapokhoz tartozó javasolt minimális befektetési időtávot,

• az eszközalapok elnevezését.

A biztosító a szerződőt az eszközalap megváltozott befektetési politikájáról annak hatálybalépése előtt legalább 30 nappal a szerződő által megadott e-mail címre küldött elektronikus levélben, il- letve a megváltozott befektetési politikának a biztosító webhelyén (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) történő közzétételén keresztül tájékoztatja. A mindenkor érvényben lévő befektetési politika a biztosító webhelyéről (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) elérhető, mely befektetési politika az ajánlat aláírásakor is el- térhet a jelen Különös Feltételek 2. számú mellékletében lévő befektetési politikától.

16) Befektetési egységek felosztása és összevonása

a) A biztosító jogosult a biztosítás tartama során bármely eszközalap egységeinek felosztására, vagy összevonására,

amely megváltoztathatja az eszközalapban lévő egységek számát és értékét.

b) Ez a művelet azonban csak technikai jelentőségű és az eszközalapban, valamint az egyéni számlán lévő egységek

összértékét nem befolyásolja.

c) Az e pont alapján végrehajtott egység felosztás vagy összevonás a szerződés mellé kínált bármely eszközalap egységeit érintheti, függetlenül attól, hogy az adott eszközalapba a szerződő szabad választása alapján vagy a szerződő szabad választása nélkül – de a különös feltételekben szabályozott módon – kerültek a befizetett díjak befektetésre.

17) Eszközalap-váltás

a) A szerződő a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor kérheti az egyéni számlán nyilvántartott be- fektetési egységek értéke eszközalapok közötti arányának módosítását. A szerződő külön-külön rendelkezhet a rendszeres és az eseti biztosítási díjból vásárolt befektetési egységek aktuális értékéről. Az eszközalap-váltás díja külön kerül elvonásra a rendszeres, és külön az eseti díjból vásárolt befektetési egységek vonatkozásában.

b) A biztosító a kérelem biztosítóhoz történő beérkezésének időpontja alapján, a 21) l) pontban leírt módon hajt- ja végre az eszközalap-váltást. Az eszközalap-váltás díját az 1. számú melléklet 8. pontja tartalmazza, amelyet a biztosító a befektetési egységek számának csökkentésével von el. Az eszközalap-váltás során az átváltott egy- ségek aktuális értékének az eszközalap-váltási díjjal csökkentett értéke kerül átváltásra az új eszközalapokba. Ha az átváltott befektetési egységek aktuális értéke nem fedezi az átváltás költségét, akkor a biztosító a kérel- met végrehajtja és az eszközalap-váltás díját a 20) pont szerint el nem számolt, szerződést terhelő költségként kezeli.

c) A szerződő a biztosítási ajánlat aláírásával egy időben, vagy később, a biztosítás tartama alatt bármikor kérheti a biztosító árfolyam-figyelési és automatikus eszközalap-váltási szolgáltatásának (Pannónia Navigátor) aktiválását. A Pannónia Navigátor szolgáltatás szerződési feltételeit az 4. számú melléklet tartalmazza.

18) Rendszeres, eseti biztosítási díjak átirányítása

a) A szerződő a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor kérheti a jövőben esedékessé váló rendszeres biztosítási díj, illetve a jövőben fizetett eseti díjak eszközalapok közötti felosztási arányának módosítását.

b) A biztosító a kérelem beérkezése után beazonosított biztosítási díjakat az új felosztási arány szerint fekteti be. Az átirányítás díját az 1. számú melléklet 9. pontja tartalmazza. Az átirányítás költségét a biztosító a befektetési egysé- gek számának csökkentésével fedezi úgy, hogy a szerződés aktuális értékének eszközalapok közötti megoszlása ne változzon. Ha a befektetési egységek aktuális értéke nem fedezi az átirányítás költségét, akkor a biztosító a kérel- met végrehajtja, és az átirányítás költségét a 20) pont szerint el nem számolt, szerződést terhelő költségként kezeli.

19) A biztosítás megszűnése

A biztosítás megszűnik:

a) a biztosított – két biztosított esetén a korábban elhunyt biztosított – halála esetén a haláleseti szolgáltatás ki-

fizetésével.

b) a határozott tartamú biztosítás tartamának lejárata (elérés) esetén a lejárati szolgáltatás kifizetésével.

c) a biztosítás 11) pont szerinti visszavásárlása esetén a visszavásárlási összeg kifizetésével.

d) a tartam első évében, amennyiben a szerződő az esedékességet követő 90 nap elteltével sem fizette be az esedé- kes rendszeres díjat, a visszavásárlási összeg kifizetésével.

e) a szerződés díjfizetés szüneteltetése esetén, amennyiben a szerződés rendszeres díjaiból képzett befektetési egy- ségek aktuális visszavásárlási értéke már nem elegendő az összes el nem számolt, szerződést terhelő költség 20) pont), illetve a felmerült kockázati díj, eszközalap-váltási díj, díjak átirányításának díja, adminisztrációs díj, valamint a 21) h) pont szerinti költség fedezésére, a visszavásárlási összeg el nem számolt, szerződést terhelő költségekkel, illetve felmerült díjakkal csökkentett értékének kifizetésével.

f) a biztosítás 30 napon belüli felmondása (21) f) pont) esetén a felmondási összeg kifizetésével.

20) El nem számolt, szerződést terhelő költségek érvényesítése

a) A biztosító a kockázati díjat, az eszközalap-váltás és a díjak átirányításának díját, valamint a 21) h) pont szerinti költséget, továbbá a díjfizetés szüneteltetése alatt az előzőeken felül az adminisztrációs díjat a befektetési egy- ségek számának csökkentésével fedezi. Ennek során a biztosító a felmerült költségek esedékességének napját megelőző értékelési napra vonatkozó árfolyam figyelembe vételével határozza meg az adott összegű költség ér- vényesítéséhez szükséges egységszámot.

b) Amennyiben a szerződő nem rendelkezik elegendő befektetési egységgel, úgy a biztosító a felmerült költségeket el nem számolt költségként elkülönítetten nyilvántartja és érvényesíti az érvényesítés napját megelőző értékelési napra vonatkozó árfolyam figyelembe vételével, amint elegendő befektetési egység lesz az egyéni számlán.

c) Amennyiben a biztosító kifizetésével a biztosítás megszűnik, a biztosító a kifizetés összegét csökkenti az el nem számolt, szerződést terhelő költségekkel.

21) Egyéb rendelkezések

a) A biztosító a biztosítás kalkulációja során technikai kamatot nem használ, így a szerződés technikai kamatra, illetve technikai kamat feletti többlethozamra, nyereségrészesedésre nem jogosít. A díjtartalékon képződött be- fektetési hozam ugyanakkor a befektetési egységek árfolyamváltozásaiban megjelenik, így a befektetési egységek aktuális árfolyama határozza meg a biztosítás mindenkori aktuális értékét figyelembe véve a szerződést terhelő költségeket is.

b) A biztosító a fizetendő biztosítási díjat és az általa teljesítendő kifizetés összegét a matematikai szabályok szerint

10 forintra kerekítve adja meg.

c) A biztosítás vonatkozásában kötvénykölcsön igénybevételére nincs lehetőség.

d) A szerződés díjmentesítésére nincs lehetőség.

e) A szerződés haláleseti szolgáltatása, elérési szolgáltatása, visszavásárlása, részleges visszavásárlása, vagy a szerző- désből történő rendszeres pénzkivonás esetén a jelen feltételek alapján kifizethető összegből a biztosító levonja a mindenkor hatályos jogszabályok alapján a kifizetést terhelő közterheket, valamint a biztosítói kifizetés költségét, és a fennmaradó összeget fizeti ki az arra jogosult részére. A biztosítói kifizetés költségének mértékét az 1. számú melléklet 14. pontja tartalmazza.

f) A biztosítás Általános Életbiztosítási Feltételek 22) g) pontjában meghatározott 30 napos felmondása esetén a biztosító a felmondási összeget fizeti ki a szerződő részére. A felmondási összeg a befizetett rendszeres díj kötvé- nyesítési költséggel csökkentett értéke. Az eseti befizetések vonatkozásában a felmondási összeg a rendelkezésre álló eseti díjakból képzett befektetési egységek aktuális értéke. Az adminisztrációs és kötvényesítési költségek címén levont összeg mértékét az I. számú melléklet 4. pontja tartalmazza. A biztosító a felmondási összeget a kérelem biztosítóhoz történő beérkezésének időpontja alapján, a 21) l) pontban leírt módon határozza meg. A felmondási összegből a biztosító levonja a már teljesített szolgáltatások értékét.

g) A biztosító a biztosítási évfordulót követően 15 napon belül írásban tájékoztatja a szerződőt a biztosítási év pénz- mozgásairól, az egyéni számlán jóváírt befektetési egységek számáról, típusáról, a szerződés aktuális értékéről, aktuális visszavásárlási értékéről és az eltelt biztosítási év során felmerült költségekről.

h) Az 1. számú melléklet 13. pontjában leírt egyéni számlakivonat költségét a biztosító az eseti díjakból – ha ez nem elegendő a rendszeres biztosítási díjakból – befektetési egységek számának csökkentésével fedezi úgy, hogy a be- fektetési egységek aktuális értékének eszközalapok közötti megoszlása ne változzon. Ha a befektetési egységek aktuális értéke nem fedezi a számlakivonat költségét, akkor a biztosító a számlakivonatot megküldi, és a számla- kivonat költségét a 20) pont szerint el nem számolt, szerződést terhelő költségként kezeli.

i) A Pannónia Klikk Életbiztosítás, mint főbiztosítás mellé a biztosító választékából kiegészítő biztosítások köthetők a főbiztosítás megkötésével egyidejűleg, illetve később, a biztosítási évfordulón.

j) A biztosító naptári évenként 1 alkalommal, legkésőbb május 31-ig a Központi Statisztikai Hivatal által publikált infláció mértékével emeli az 1. számú melléklet 5., 6., 8., 9., 10., 11., 12., 13. és 14. pontjában található díjakat, költségeket, illetve összegeket. Ezek értékét a biztosító 10 forintra kerekítve adja meg. A módosítások a hatályba lépés dátumától kezdődően valamennyi érvényben lévő szerződésre vonatkoznak. A mindenkor aktuális 1. számú mellékletet a biztosító webhelyén (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) teszi közzé. Amennyiben a biztosító költségei az infláció

feletti mértékben növekednek, úgy a biztosító jogosult a Központi Statisztikai Hivatal által publikált inflációt meg- haladó mértékben, de legfeljebb az infláció kétszeresének mértékével emelni az 1. számú melléklet 5., 6., 8., 9., 10., 11., 12., 13. és 14. pontjában található díjakat, költségeket, illetve összegeket. Az inflációt meghaladó mértékű emelésről a biztosító – 30 nappal megelőzően – írásban tájékoztatja a szerződőt.

k) Minden olyan esetben, ahol a költségek érvényesítése a befektetési egységek elvonásával történik, és a Különös Feltételek másképp nem rendelkeznek, a biztosító úgy jár el, hogy a költségérvényesítést követően a befektetési egységek értékének eszközalapok közötti aránya nem változik a költségérvényesítést megelőző állapothoz képest.

l) Amennyiben a szerződő faxon, elektronikus úton, futárszolgálat útján, Pannónia Ügyfélportálon, illetve személye- sen kézbesített nyilatkozatában befektetési egységekkel kapcsolatos tranzakciót kezdeményez, úgy a tranzakció a kérelem beérkezésének napján aktuális egységszám és az ezt követő értékelési napra vonatkozó árfolyam fi- gyelembe vételével kerül végrehajtásra, ha a nyilatkozat hétfő – csütörtök 15 óráig, illetve pénteken 12 óráig (Pannónia Ügyfélportálon keresztül kezdeményezett tranzakció esetén 15 óráig) beérkezik a biztosítóhoz. Az ezen időpontok után beérkező nyilatkozatok esetén nem a beérkezés napján, hanem a beérkezés napját követő munkanapon aktuális egységszám és az ezt követő értékelési napra vonatkozó ár- folyam figyelembe vételével kerül a tranzakció végrehajtásra. A postai úton beérkező nyilatkozatok esetén az átvétel (beérkezés) napján aktuális egységszám és az ezt követő értékelési napra vonatkozó árfolyam figyelembe vételével kerül a tranzakció végrehajtásra.

m) A szerződés rendszeres biztosítási díjának 6) h) pont szerinti előre fizetése esetén, amennyiben az előre fizetni kívánt rendszeres díj biztosítási évfordulón esedékes, az érintett biztosítási évfordulóra meglévő kiegészítő biz- tosítások szerződő általi felmondása, illetve új kiegészítő biztosítások megkötése nem lehetséges.

1. számú melléklet: Kondíciós lista

Érvényes 2013. május 1.-től.

A tartam során állandó költségek, összegek és díjak:

1. Allokációs költség (Különös Feltételek 3) b) pontja):

A rendszeres biztosítási díjak esetében a rendszeres biztosítási díjak 5%-a, az eseti biztosítási díj vonatkozásában 0%.

2. Garantált biztosítási összeg maximális értéke:

Egy biztosított vonatkozásában egy rendszeres díjfizetésű Pannónia Klikk Életbiztosítási szerződés alapján kifizet- hető garantált biztosítási összeg maximális értéke: 5 millió Ft.

3. Kezdeti költség (Különös Feltételek 3) t) pontja):

A biztosító a biztosítás első évében esedékes gyakorisági díja(ka)t 14,5%-kal csökkenti.

4. Adminisztrációs és kötvényesítési költségek

A biztosítás Általános Életbiztosítási Feltételek 22) g) pontjában meghatározott 30 napos felmondás esetén: 6 000

forint, de legfeljebb a szerződés rendszeres éves díjának egytizenkettede.

A tartam során a Különös Feltételekben meghatározott módon változtatható költségek, összegek és díjak:

5. Minimális rendszeres biztosítási díj:

150 000 Ft/év

75 000 Ft/félév

6. Adminisztrációs díj (Különös Feltételek 3) a) pontja):

5 400 Ft/év

2 700 Ft/félév

7. Eszközalap-kezelési díj (Különös Feltételek 3) p) pontja):

A Tőke- és Hozamvédett Eszközalap esetén: 1%/év,

egyéb eszközalapok esetén: 1,95%/év.

A biztosító által érvényesített eszközalap-kezelési díjon felül az eszközalapokat az eszközalap-kezelők által érvé- nyesített egyéb levonások (pl. portfólió-kezelési, letétkezelési díj) is terhelik, továbbá amennyiben egy eszközalap mögött további eszközalapok vannak, úgy a mögöttes alapok is rendelkezhetnek költségekkel. A mögöttes alapok költségeit a mögöttes alap kezelője érvényesíti, és ennek hatása a mögöttes alapokat tartalmazó eszközalap nettó eszközértékében is érvényesül.

Az ily módon levont díjak és költségek mértéke változhat, ezért ezen díjak és költségek mértékét számszerűen megadni és külön kimutatni nem áll módunkban. A levont költségek az árfolyamban tükröződnek.

A biztosító legalább évente aktualizálja a TKM (Teljes Költség Mutató) értékét és az akkor elvégzett számítások során figyelembe veszi mind az eszközalap-kezelők, mind a mögöttes eszközalapok kezelői által érvényesített költségekre megadott átlagos értékeket. A TKM által tartalmazott költségek körét az aktuális TKM szabályzat szabályozza.

8. Eszközalap-váltás díja (Különös Feltételek 17) b) pontja):

Biztosítási évenként az első két átváltás ingyenes. Minden további átváltás díja az átváltott összeg 2 ezreléke, minimum 200 Ft, maximum 2 000 Ft.

9. Rendszeres, eseti díj átirányításának díja (Különös Feltételek 18) b) pontja):

Ingyenes.

10. Részleges visszavásárlás költsége, egyéb korlátozások (Különös Feltételek 12) d) pontja):

A visszavásárolt összeg 2 ezreléke, minimum 200 Ft, maximum 2 000 Ft.

A részleges visszavásárlás minimális összegére és a rendszeres díjakból vásárolt befektetési egységek aktuális ér- tékének minimális összegére nincs korlátozás.

11. Rendszeres pénzkivonás költsége (Különös Feltételek 13) b) pontja):

A kivont összeg 2 ezreléke, minimum 200 Ft, maximum 2 000 Ft.

12. Rendszeres pénzkivonás minimális összege:

12 000 Ft/hó.

13. Egyéni számlakivonat költsége (Különös Feltételek 21) h) pontja):

A biztosítási évfordulón kiküldött számlakivonat ingyenes, minden további 200 Ft.

14. Biztosítói kifizetés költsége (Különös Feltételek 21) e) pontja):

Pénzintézeti számlára utalás esetén: 0%

Postai úton történő kifizetés esetén: 1%

Egyéb paraméterek:

15. Pannónia Hűségbónusz:

A biztosító az alábbi táblázat szerint bónuszt ír jóvá a rendszeres díjak egyéni számláján befektetési egységek formájában. A bónuszmértékek a kezdeti éves díj százalékában vannak kifejezve. A kezdeti éves díj mértékébe a kiegészítő biztosítások díja nem számít bele.

400 000 Ft kezdeti éves díj alatt		400 000 Ft és azt meghaladó kezdeti éves díj esetén
5. évforduló	-	15%
10. évforduló	50%	50%
15. évforduló	75%	75%

A bónusz jóváírásának feltétele, hogy a bónusz jóváírásának időpontjában a szerződés élő állapotú legyen, a szerződő valamennyi addig esedékessé vált rendszeres biztosítási díjat megfizessen, illetve, hogy a szerződésen a rendszeres díjak terhére ne történjen teljes, vagy részleges visszavásárlás, rendszeres pénzkivonás, díjfizetés szüneteltetés vagy díjcsökkentés. A bónusz jóváírásának további feltétele, hogy annyi év legyen díjjal fedezve, ahányadik évfordulón esedékes a bónusz, azaz a bónusz legfeljebb a díjfizetési időszak végéig kerül jóváírásra. A bónusz a biztosító által választott eszközalapban kerül jóváírásra. A szerződésen jóváírt bónusszal a szerződő a befektetési egységekre vonatkozó szabályok szerint rendelkezhet. A szerződő jogosult az adott időpontig esedé- kessé vált és jóváírt bónuszok részleges visszavásárlására az összegszerűen jóváírt bónusz mértékig, anélkül, hogy ezzel elveszítené a további bónuszjóváírásokra vonatkozó jogosultságát.

16. Pannónia Navigátor szolgáltatás:

A Pannónia Klikk Életbiztosítás növekedési eszközalapjai:

Eszközalap neve Mozgóátlag Tolerancia sáv
Hazai Kötvény Eszközalap	200 nap	200%
Hazai Vegyes Eszközalap	120 nap	3%
Nemzetközi Vegyes Eszközalap	120 nap	3%
Pannónia Aktív Vegyes Eszközalap	200 nap	200%
Urál Oroszországi Részvény Eszközalap	120 nap	7%
Hazai Részvény Eszközalap	120 nap	7%
Abszolút Hozam Eszközalap	200 nap	200%
Fejlődő Piacok Részvény Eszközalap	120 nap	7%
Amazonas Latin-amerikai Részvény Eszközalap	120 nap	7%
Kínai Részvény Eszközalap	120 nap	7%
Indiai Részvény Eszközalap	120 nap	7%
Xxxxxx Xxxxxxx Részvény Eszközalap	120 nap	7%

A Pannónia Klikk Életbiztosítás védett eszközalapja: Tőke- és Hozamvédett Eszközalap

14. Napi tájékozódási lehetőség a befektetés elhelyezéséről és értékéről:

Ügyfélszolgálat: x00-0-0-000-000

Webhely: xxx.xxxxxxxxxxx.xx

2. számú melléklet: A választható eszközalapok befektetési politikája

1) A befektetési politika általános, minden eszközalapra vonatkozó szabályai

Az eszközalapok típusa, futamideje

A biztosító által létrehozott eszközalapok nyíltvégű, nyilvános eszközalapok, futamidejük a biztosító nyilvántartási rendszereiben történő nyilvántartásba vételüktől határozatlan ideig tart. Ettől eltérő, zárt végű eszközalapok létre- hozása esetén ezen tény az eszközalap egyedi jellemzőinél feltüntetésre kerül.

Az eszközalapok kezelője minden esetben a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.

Befektetési alapelvek

A biztosító az eszközalapokba történő ügyfélbefizetések esetén a következő alapelveket tartja elsődlegesen szem előtt:

• törvényi megfelelés,

• jövedelmezőség,

• likviditás,

• biztonság,

• diverzifikáció.

Az eszközalapokat érintő befektetési korlátok

A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. az általa kínált unit linked eszközalapok befektetési politikájának kialakításakor minden esetben a számára irányadó, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. Törvény be- fektetési szabályai szerint jár el. A biztosító a jogszabályi megfelelőség biztosítása mellett saját hatáskörében, az eszközalapok típusának megfelelően alakítja ki a stratégiai korlátokat. Az egyes eszközalapokba kerülő értékpapírok kiválasztásával – az eszközalapok portfóliókezelésével – a biztosító portfólió-kezelési szerződés keretében külső part- nereket is megbízhat.

Az egyes eszközalapokban tőzsdei határidős ügyletek csak meglévő vagy egyidejűleg létrehozott pozíciók kockázatá- nak fedezésére köthetőek. Tőzsdén kívüli származtatott ügyletek csak árfolyam- és kamatváltozásból eredő kockázat fedezésére köthetőek.

A biztosító az elérhető hozam maximalizálása és az eszközalap hatékony működése érdekében fenntartja a jogot a mögöttes befektetési eszközök változtatására. Az egyes eszköztípusok (pénzpiaci, kötvény, részvény, árupiaci, egyéb eszközök) helyettesíthetők az ugyanolyan eszközökbe befektető, hasonló befektetési politikával, valamint kockáza- ti szinttel rendelkező befektetési alapok jegyeivel. A befektetési jegyek arányosan abba a befektetési kategóriába tartoznak, amelybe a befektetési alap az eszközeit az aktuális portfólió-összetétel szerint kihelyezi. Amennyiben a portfólió-összetételre vonatkozó információ nem áll rendelkezésre, úgy a befektetési alap referencia indexének ösz- szetétele alapján kell a kategóriába sorolást elvégezni. Nem vásárolható olyan befektetési alap, melynek eszközeit a befektetési politika nem engedi.

Amennyiben egy eszközalapban az egy befektetési alapba történő befektetés az 50%-ot meghaladja, arról a biztosító a webhelyén havonta frissítésre kerülő eszközallokációban tájékoztatást ad. A biztosító szintén a webhelyén teszi közzé ezen be- fektetési alapok befektetési politikájának rövid tartalmi kivonatát (xxx.xxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxx). Az egyes eszközalapokban lévő eszköztípusokra vonatkozó minimális, maximális és megcélzott befektetési arányok jelen befektetési politika C. jelű mellékletében találhatók.

Az ügyletkötésekre vonatkozóan azon eszközalapoknál megengedett az értékpapír kölcsönzés, visszavásárlási meg- állapodások kötése, fedezeti és arbitrázs üzletek kötése, ahol ezekről az adott eszközalap befektetési politikája kifejezetten rendelkezik. Azon eszközalapokban, ahol az ilyen ügyletek kötése nem kerül feltüntetésre, ezek alkalma- zására sem kerülhet sor.

A megengedett arányoktól való eltérés esetén követendő szabályok

A befektetési szabályoknak való megfelelés szempontjából az egyes eszközök piaci értékét kell figyelembe venni.

A befektetési jegyeket az őket kibocsátó alap kategóriájának megfelelően kell figyelembe venni. A befektetési alapokba fektető alapok besorolását a mögöttes termék(ek) kategóriájának megfelelően kell figyelembe venni. A limitek betartá- sánál a jogszabályi előírásokat minden esetben figyelembe kell venni. Ez tehát azt jelenti, hogy az eszközalap befektetési politikájának megfelelő eszközallokáció kizárólag úgy alakítható ki, hogy a jogszabály előírásainak mindenkor megfeleljen. A befektetési politikában megfogalmazott limitek betartására minden esetben törekedni kell, de a biztosító attól idősza- konként eltérhet (az eszközalap indulásakor, illetőleg a gazdaságos tranzakció-méret figyelembe vételével: amennyiben a tranzakció végrehajtásának költségei jelentős mértékűek a tranzakció méretéhez viszonyítva, úgy a portfóliókezelő dönthet úgy, hogy átmenetileg, a gazdaságos tranzakció-méret eléréséig likvid eszközben tartja a befizetéseket).

A befektetési politikában meghatározott szabályoknak, limiteknek való megfelelést a portfóliókezelőnek az üzletkötést megelőzően (előzetes limitellenőrzés) ellenőriznie kell. Az előzetes limitellenőrzés mellett folyamatos, napi gyakoriságú ellenőrzést végez a letétkezelő, a biztosító, valamint a portfóliókezelő. Amennyiben a portfóliókezelő a limitek megha- ladását tapasztalja az ellenőrzés során, úgy azt 5 munkanapon belül korrigálni kell a befektetési politikának megfelelően. Amennyiben a korrekció csak az ügyfelek számára egyértelműen előnytelen módon hajtható végre (piaci ártól eltérő árfolyamon történő üzletkötés, illetőleg jelentős költségvonzat esetén), úgy a biztosító jóváhagyásával a fenti 5 munka- napos intézkedési időintervallum maximum 10 munkanapra hosszabbítható.

A befektetési politikában meghatározott célzott limitek átlépése ideiglenesen passzív limitsértésnek minősül, amennyi- ben annak oka például: az értékelési árak változása, újonnan portfóliókezelésbe adott eszközök típusának, összegének változása, vagy az eszközalap befektetési politikájának módosulása következtében bekövetkező limitsértés. Passzív limitsértés esetén a portfóliókezelőnek 5 munkanapon belül kell korrigálnia a sértést.

Ha a portfóliókezelő vétkesen olyan ügylete(ke)t köt, amellyel a portfólió piaci értéke megsérti az eszközalapok be- fektetési politikájában megszabott befektetési korlátozásokat, akkor a biztosító írásbeli értesítése és a Compliance Officer utasítását követően köteles azonnal az ügylettel ellentétes irányú ügyletet kötni (legalább a befektetési korlá- tot meghaladó, de legfeljebb az eredeti ügyletben szereplő mennyiségre). A portfóliókezelő a szándékos vagy súlyosan gondatlan üzletkötése miatt esetlegesen elszenvedett veszteséget a fentiekben rögzített mértékig köteles a biztosító, illetve az adott eszközalap részére megtéríteni.

Az eszközalapokat érintő kockázatok

Az egyes eszközalapok kockázata az adott eszközalap befektetései által lefedett eszközcsoportok, illetve a befektetési és működési környezet kockázatára terjed ki. Az egyes eszközalapok eltérő sajátosságaikból adódóan más-más kocká- zati tényezőknek vannak kitéve. Az eszközalapokat érintő kockázatokat minden esetben az ügyfél viseli. Az eszközalapokat érintő kockázati faktorok felsorolását jelen befektetési politika A. jelű melléklete tartalmazza. Az egyes eszközalapokat érintő főbb kockázati tényezők, valamint azok árfolyamra gyakorolt hatásának mértéke jelen befektetési politika B. jelű mellékletében kerülnek bemutatásra.

A biztosító létrehozhat olyan eszközalapot, melynek megcélzott befektetési területe Európán kívüli. A megcélzott befektetési terület az egyes eszközalapok sajátos jellemzőinél feltüntetésre kerül. Ezen eszközalapok esetében felme- rülhetnek az európai jogi, gazdasági környezettől eltérő, valamint a devizaárfolyam változásából eredő kockázatok is. Az eszközalapok árfolyamára ható kockázati tényezők az eszközalapok árfolyamát jelentősen befolyásolják. Múltbeli statisztikai adatok alapján a magas kockázatú részvénybefektetések hosszú távon magasabb hozamot érhetnek el, mint azonos időszak alatt az alacsonyabb kockázatú kötvénybefektetések, ezért a biztosító az egyes eszközalapok bemuta- tásánál feltünteti a javasolt befektetési időtávot.

Az eszközalapok hozamának biztosítása, az árfolyamkockázat csökkentése érdekében a biztosító általános jelleggel

megbízást adhat a mindenkori portfóliókezelők részére fedezeti célú ügyletek kötésére.

Hozamszámítás

A hozamot az eszközalapok esetében a PSZÁF ajánlásával összhangban, az egy jegyre jutó nettó eszközérték változása alapján számolja a biztosító. Az eszközalap két kiválasztott időpont közötti hozamának kiszámítására az alábbi képle- tet alkalmazza:

rnom= r1/r0-1	ahol	rnom: az eszközalap időszaki nominális hozama r1: az időszak zárónapjára vonatkozó egy jegyre jutó nettó eszközérték r0: az időszak kezdő napjára vonatkozó egy jegyre jutó nettó eszközérték
rann = (r1/r0)(365/n) -1	ahol	rann: az eszközalap adott időszaki évesített hozama n: az időszak kezdő és záró napja között eltelt napok száma, n>365

A hozamszámítás során a biztosító az úgynevezett total return típusú számítási módot alkalmazza, amely tartalmazza

az adott időszak alatti összes, realizált és nem realizált eredményeket is.

Az éven belüli hozamokat a nemzetközi teljesítmény-mérési elvek figyelembe vételével a biztosító nem évesíti, azt ki- zárólag nominálisan jeleníti meg.

Az 1 évnél hosszabb időszakra számított hozamokat a biztosító évesítve jeleníti meg (a hozamot egy évre, a kamatos kamatszámítás módszerével számítva – tört kitevővel, 365 napos bázison – határozza meg).

A hozam százalékos formában, 2 tizedes jegyre kerekítve, a kerekítés szabályait figyelembe véve kerül bemutatásra. A biztosító az egyes eszközalapok teljesítményeit a webhelyén megjelenő eszközalap tájékoztatókban havonta közzé- teszi. Az ügyfelek a – szintén a biztosító webhelyén megtalálható – grafikonvarázsló segítségével bármilyen két időpont között megtekinthetik az eszközalapok teljesítményét. A biztosító webhelyének címe: xxx.xxxxxxxxxxx.xx.

Az eszközalapok teljes tőkenövekménye újra befektetésre kerül. A befektetési egységek tulajdonosai a hozamot a be- fektetési egységek visszaváltásával realizálhatják. Az eszközalapok által elérhető hozam minden esetben az eszközalap összetétele, valamint a piaci folyamatok függvénye.

Az eszközalapokba befektetett biztosítási díjakra a biztosító tőke- vagy hozamgaranciát nem vállal. Az eszközalap, illetve a benne lévő befektetési instrumentumok múltbeli teljesítménye nem jelent garanciát a jövőre nézve. A jövőbeli hozamok nem ismertek, azokra a biztosító garanciát nem vállal.

Az egyes eszközalapok teljesítményének összehasonlítására a biztosító referencia indexeket alkalmaz. Eszközalapon- ként a referencia index „Az eszközalapokra vonatkozó sajátos szabályok” fejezetben található. A referencia indexek értéke korrigálásra kerül az eszközalapokat is terhelő költségekkel: a letétkezelési, a porfóliókezelési és az eszköz- alap-kezelési díjjal a hozamméréseknél.

Az eszközalapokra vonatkozó értékelési szabályok

Az eszközalapokra vonatkozó részletes értékelési szabályokat a biztosítótársaság Értékelési Szabályzata tartalmazza,

mely szabályzat jelen befektetési politika X. xxxx mellékletét képezi.

2) Az eszközalapokra vonatkozó sajátos szabályok

Tőke- és Hozamvédett Eszközalap

Az eszközalap célja: alacsony kockázatú eszközök felhasználásával kiegyensúlyozott hozamot biztosítson átmene- tileg szabad pénzeszközök, vagy kockázatkerülő befektetők pénzeszközei számára. Az eszközalap portfóliókezelője ígéretet tesz az eszközalapba befektetett eszközök értékének megóvására (tőkevédelem), valamint egy előre meg- határozott mértékű befektetési hozam elérésére (hozamvédelem). A hozamvédelem mértéke a soron következő naptári hónapra vonatkozóan, legkésőbb a soron következő naptári hónap első munkanapját megelőző 2. munkanapon kerül meghatározásra, és ezzel egyidejűleg a biztosító webhelyén közzétételre (xxx.xxxxxxxxxxx.xx). A tőke- és ho- zamvédelem eredményeként az eszközalap befektetési egységeinek árfolyama egyik értékelési napról a másikra nem csökkenhet. A hozamvédelem eredményeként az eszközalap befektetési egységeinek árfolyama egy naptári hónapot elérő vagy meghaladó befektetési időtartam alatt legalább a hozamvédelem eszközalap-kezelési díjjal csökkentett mér- tékének megfelelő mértékben emelkedik.

Lehetséges eszközalap-összetétel: az eszközalap összetételében a Magyar Állam által kibocsátott rövid lejáratú hitelviszonyt megtestesítő, tipikusan fél évnél rövidebb eszközök (ide sorolva a diszkont kincstárjegyeket, államkötvé- nyeket, illetve az MNB kötvényeket is), alacsony befektetési kockázatú vállalati kötvények, alacsony kockázatú alapok befektetési jegyei, illetve a likviditási kockázat figyelembevételével azonnali vételből és határidős eladásból álló érték- papír fedezeti pozíciók szerepelnek.

Az eszközalapba befektetett biztosítási díjakra a biztosító tőke-, vagy hozamgaranciát nem vállal.

Devizanem: magyar forint

Referencia index: 100% ZMAX állampapír index

Kockázati besorolás: alacsony

Javasolt minimális befektetési időtáv: 3 hónap

Hazai Kötvény Eszközalap

Az eszközalap célja: stabil, alacsony kockázatú, a forintban elérhető banki hozamoknál, illetve az egyéni befektetők által állampapírokon realizálható hozamoknál magasabb, az inflációt meghaladó hozam elérésére képes befektetési lehetőséget nyújtson 2-3 éves időtávon. Az eszközalap célja a konvergencia folyamat során kialakuló hozamprémium kihasználása, ezért az eszközalapban általában nagyobb súlyt kaphatnak az egy évnél hosszabb hátralévő futamidejű befektetési instrumentumok. Ezzel együtt az eszközalap portfóliókezelője a mindenkori pénz- és tőkepiaci helyzetnek megfelelően az eszközalap hozamának maximalizálása érdekében saját várakozásai alapján határozza meg az eszköz- alap optimálisnak vélt hátralévő átlagos futamidejét.

Lehetséges eszközalap-összetétel: az eszközalap forintban denominált magyar állampapírokat, magyar állam által garantált, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott értékpapírokat, gazdálko- dó szervezet, helyi, vagy regionális nyugdíj-, illetve egészségbiztosítási önkormányzat által kibocsátott értékpapírokat, egyéb, állam, vagy állami, vagy önkormányzati szerv által kibocsátott értékpapírokat tartalmazhat. Az eszközalap fektethet állampapírokkal, illetve kamattal kapcsolatos határidős tőzsdei eszközökbe, bankbetétekbe, illetve a fent felsorolt eszközökbe fektető befektetési alap befektetési jegyébe is. Az eszközalapba választott befektetési instru- mentumok kiválasztásánál az eszközalap likviditásának biztosítása érdekében fontos szerepet játszik az a szempont, hogy az értékpapír likvid legyen. Az eszközalap hozamának maximalizálása érdekében az eszközalapnak lehetősége van értékpapír kölcsönzésre, visszavásárlási megállapodások (repo ügyletek), származtatott ügyletek kötésére.

A piaci értékelés sajátosságából adódóan az eszközalapban lévő kamatozó eszközök árfolyama, így az eszközalap hozama is ingadozhat. Elsősorban a mindenkori kamatszint emelkedése jelenthet kockáza- tot az eszközalap számára, hiszen a kamatszint emelkedésével párhuzamosan a korábban – alacsonyabb kamatszint mellett – kibocsátott eszközök értéke mérséklődik, amelynek negatív hatása van az esz- közalap által elérhető hozamokra. Az eszközalapba befektetett biztosítási díjakra a biztosító tőke-, vagy hozamgaranciát nem vállal.

Devizanem: magyar forint

Referencia index: 100% MAX index

Kockázati besorolás: alacsony

Javasolt minimális befektetési időtáv: 2 év

Hazai Vegyes Eszközalap

Az eszközalap célja: közepes kockázatvállalás mellett a banki, illetve az állampapírokon forintban elérhető hozamoknál magasabb hozam elérését tegye lehetővé középtávon. Ennek érdekében az eszközalap kezelője egy közepes részvény- arányú és kockázatú, konzervatívan kezelt, vegyes típusú, közép és hosszú távra ajánlott befektetési lehetőséget kínál. Lehetséges eszközalap-összetétel: az eszközalap kezelője aktív portfóliókezelést folytatva, fundamentális elemzé- sekre támaszkodva alakítja az eszközalap összetételét. Az eszközalap kezelőjének célja, hogy a befektetési lehetőségek figyelembevételével az eszközalap forrásainak átlagosan 30-40 százalékát fordítsa részvények vásárlására, míg a fenn-

maradó hányadot döntő részben forintban denominált, a Magyar Állam által kibocsátott fix és változó kamatozású állampapírokba, illetve alacsony kockázatú fix és változó kamatozású vállalati kötvényekbe, jelzáloglevelekbe, egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba és egyéb alacsony kockázatú tőke- és pénzpiaci eszközökbe, ügyletekbe fektesse. Megfelelő nemzetközi tőkepiaci környezet esetén az eszközalap portfóliójának 30%-áig külföldi kibocsátású állampapírokat, vállalati és egyéb kötvényeket, jelzálogleveleket, továbbá nyilvános piacon jegyzett külföldi részvényt vásárolhat az eszközalap kezelője. A portfóliókezelő a vagyon körülbelül 15 százalékát alacsony kockázatú, minimális árfolyamingadozásnak kitett rövid lejáratú állampapírokban – diszkontkincstárjegyekben – tartja, mellyel biztosított az eszközalap likviditása. Az eszközalap kezelője csak olyan származtatott ügyletet köthet, amely csökkenti a külföldi befektetések devizakockázatát, a részvények árfolyamkockázatát, valamint a kötvények kamatlábkockázatát (fedezeti ügylet) és egyéb befektetési kockázatot, illetve arbitrázs célokat szolgál, illetve csökkenti az eszközalap befektetési céljainak megfelelő portfólió kialakításának költségeit (portfólió hatékony kialakítása). Az eszközalap a fentieknek megfelelő befektetési alapok befektetési jegyébe is fektethet. Az eszközalapban szereplő befektetési jegyek nyilvános befektetési alapok jegyei, ami azt jelenti, hogy a forgalmazó minden forgalmazási napon ugyanazon az árfolyamon vételi és visszaváltási kötelezettséget vállal a papírokra. Az eszközalap értékpapír kölcsönzési és visszavásárlási megállapodá- sokat köthet. Az eszközalap hátralévő átlagos futamideje nem haladhatja meg az 5 évet.

Az eszközalaptól várható, kötvényhozamokat meghaladó hozamszint realizálása hosszú távú be- fektetést igényel, rövid távon az eszközalap hozama jelentős mértékű ingadozást mutathat. A piaci értékelés sajátosságából adódóan az eszközalapban lévő kamatozó eszközök árfolyama, így az esz- közalap hozama is ingadozhat. Az eszközalapba befektetett biztosítási díjakra a biztosító tőke-, vagy hozamgaranciát nem vállal.

Devizanem: magyar forint

Referencia index: forintban meghatározott 20% BUX, 15% CETOP, 65% RMAX

Kockázati besorolás: közepes

Javasolt minimális befektetési időtáv: 2,5 év

Nemzetközi Vegyes Eszközalap

Az eszközalap célja: a globális pénzügyi piacok lehető legszélesebb spektrumát teszi elérhetővé az Ügyfelek szá- mára. Az alap a széleskörű regionális allokáció mellett törekszik az egyes eszközosztályok (részvény, kötvény, deviza) közötti diverzifikációra is, annak érdekében, hogy hosszabb távon minél magasabb hozam elérését tegye lehetővé.

Lehetséges eszközalap-összetétel: kormány által, jegybank által, jegybanki garanciával devizabelföldi és devizakül- földi társaságok által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, ezen értékpapírokra megkötött kölcsönzési, visszavásárlási megállapodások, bankbetétek, részvények, az említett eszközökbe fektető befektetési alapok befekte- tési jegyei, illetve az említett eszközökre vonatkozó származtatott ügyletek szerepelhetnek. A portfóliókezelő az eszközalap devizakitettségét aktívan kezeli. Ha a portfóliókezelő azt célszerűnek látja, az idegen devizában denominált eszközökből fakadó devizakockázatot határidős deviza eladással teljes mértékben kiküszöbölheti. Az eszközalap lik- viditásának biztosítása érdekében az eszközalap likvid eszközöket (például bankbetétet, rövid hátralévő futamidejű állampapírokat), illetve elsősorban olyan befektetési jegyeket is tartalmaz, amelyek valamennyi forgalmazási napon korlátlan mennyiségben visszaválthatók.

Az eszközalaptól várható, kötvényhozamokat meghaladó hozamszint realizálása hosszú távú befekte- tést igényel, rövid távon az eszközalap hozama jelentős mértékű ingadozást mutathat. Az eszközalapba befektetett biztosítási díjakra a biztosító tőke-, vagy hozamgaranciát nem vállal.

Devizanem: magyar forint

Referencia index: 65% MAX Composite, 10% CETOP20, 25% MSCI World forintban kifejezve

Kockázati besorolás: közepes

Javasolt minimális befektetési időtáv: 5 év

Pannónia Aktív Vegyes Eszközalap

Az eszközalap célja: a rugalmas befektetési politikájának köszönhetően, a mindenkori piaci környezetnek legmegfe- lelőbb eszközallokáció révén az állampapírok által biztosított hozamot meghaladó hozam elérése. A hozamcél elérése érdekében az eszközalap mögöttes befektetései rugalmasan változtathatóak: a portfóliókezelőnek mind regionális, mind eszközosztály szinten széleskörű lehetőségei vannak a befektetési struktúra kialakítására. A választható mögöt- tes befektetések köre a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. meglévő eszközalapjaihoz kapcsolódik. A portfóliókezelő munkatársai szakismeretükre támaszkodva, a piacok folyamatos elemzése során választják ki azokat a mögöttes esz- közöket, melyekben az adott piaci környezetben növekedési potenciált látnak, továbbá lehetőségük van a váratlan és jelentős piacmozgató eseményekre történő gyors reakcióra is. Az eszközalap célkitűzése, hogy olyan többletszolgál- tatást nyújtson az Ügyfeleknek, melynek köszönhetően nem kell folyamatosan felülvizsgálniuk és átcsoportosítaniuk befektetéseiket az elérhető eszközalapok között, hanem a portfóliókezelő szaktudására támaszkodva, az eszközalap aktívan kezelt befektetési szerkezetéből adódóan egy eszközalapon belül érhessék el a Biztosító által kínált összes – a mindenkori piaci várakozásoknak megfelelő – befektetési lehetőséget.

Lehetséges eszközalap-összetétel: az eszközalap potenciális befektetési területe a lehető legszélesebb mind regionális, mind eszközosztály szinten: hazai és nemzetközi részvények illetve kötvények, kollektív befektetési ér- tékpapírok, bankbetétek, devizák, egyéb befektetési eszközök, valamint ezekre és árupiaci termékekre vonatkozó származtatott ügyletek a jogszabályban meghatározott keretek között.

Az eszközalaptól várható, kötvényhozamokat meghaladó hozamszint realizálása hosszú távú befekte- tést igényel, rövid távon az eszközalap hozama jelentős mértékű ingadozást mutathat. Az eszközalap nyilvános és nyíltvégű, amely határozatlan időtartamra kerül bevezetésre. A piaci mozgások hatására az eszközalapban lévő eszközök árfolyama, így az eszközalap hozama is ingadozhat. Az eszközalapba befektetett biztosítási díjakra a biztosító tőke-, vagy hozamgaranciát nem vállal, az ezzel kapcsolatos kockázatok teljes mértékben tükröződnek az egységek árfolyamában.

Devizanem: forint

Referencia index: 100% RMAX Index

Kockázati besorolás: közepes

Javasolt minimális befektetési időtáv: 3-4 év

Urál Oroszországi Részvény Eszközalap

Az eszközalap célja: különböző típusú befektetések együttesének kialakításával lehetőséget nyújtson Oroszország gazdasági fejlődéséből származó befektetési hozamokból történő részesedésre. Amennyiben a portfóliókezelő úgy ítéli meg, akkor az eszközalap hozamának növelése, illetve az árfolyamkockázat csökkentése érdekében devizafedezeti ügyleteket köthet.

Lehetséges eszközalap-összetétel: az eszközalap olyan kollektív befektetési formákba fektet, amelyek elsődleges célpontja az oroszországi tőkepiac. Az előbb említett kollektív befektetési formák mellett a portfóliókezelő készpénzt is tarthat likviditási és kockázatcsökkentési céllal. A devizakockázat csökkentése érdekében a portfóliókezelő egy év- nél rövidebb futamidejű szabványosított és tőzsdén kívüli devizaügyleteket is köthet.

Az eszközalaptól várható, kötvényhozamokat meghaladó hozamszint realizálása hosszú távú befek- tetést igényel, rövid távon az eszközalap hozama jelentős, akár a részvényekre átlagosan jellemzőnél is nagyobb mértékű ingadozást mutathat. Az eszközalapba befektetett díjakra a Biztosító tőke- vagy hozamgaranciát nem vállal.

Devizanem: forint

Referencia index: 100% MSCI Russia 10/40 NR USD index forintban kifejezve

Kockázati besorolás: magas

Javasolt minimális befektetési időtáv: 5 év

Abszolút Hozam Eszközalap

Az eszközalap célja: hosszú távon az állampapírok által biztosított hozamnál jelentősen nagyobb hozam elérése addicionális kockázat vállalása mellett. A többlethozam elérésének érdekében az eszközalap magasabb kockázatú inst- rumentumokat is vásárol és ad el, alapvetően fundamentális elemzésekre támaszkodva, de technikai alapú időzítést is figyelembe véve. A hagyományos befektetési eszközalapoktól a széles eszköztáron túl abban térnek el, hogy nem csak emelkedő, de eső piacon is van lehetőségük hozamot elérni. A portfóliókezelő befektetési döntéseiben az ország be- fektetési piacának legjobb szakembereire támaszkodik.

Lehetséges eszközalap-összetétel: az eszközalap potenciális befektetési területe a lehető legszélesebb és globális: hazai és nemzetközi részvények illetve kötvények, kollektív befektetési értékpapírok, egyéb kötvények, bankbetétek, devizák, egyéb befektetési eszközök, valamint fedezeti célú származtatott ügyletek.

Az eszközalaptól várható, kötvényhozamokat meghaladó hozamszint realizálása hosszú távú be- fektetést igényel, rövid távon az eszközalap hozama jelentős mértékű ingadozást mutathat. A piaci értékelés sajátosságából adódóan az eszközalapban lévő kamatozó eszközök árfolyama, így az esz- közalap hozama is ingadozhat. Az eszközalapba befektetett biztosítási díjakra a biztosító tőke-, vagy hozamgaranciát nem vállal, az ezzel kapcsolatos kockázatok teljes mértékben tükröződnek az egysé- gek árfolyamában.

Devizanem: magyar forint

Referencia index: 100% RMAX index

Kockázati besorolás: közepes

Javasolt minimális befektetési időtáv: 1,5-2,5 év

Hazai Részvény Eszközalap

Az eszközalap célja: egy diverzifikált portfólió felépítésével a hazai gazdasági élet meghatározó társaságainak részvényeibe fektetve hosszabb távon a kötvényhozamokat meghaladó, maximális befektetési hozamot érjen el. Az eszközalap főként a hazai részvénypiacot, kisebb részben a hazai pénz- és állampapír piacot célozza meg.

Lehetséges eszközalap-összetétel: az eszközalap magyar részvényekbe, elsősorban a BUX Index vezető rész- vényeibe jelent befektetést. Az eszközalap budapesti, illetve egyéb tőzsdékre bevezetett részvényeket, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat tartalmazhat. Az eszközalapban származtatott ügyletek szerepelhetnek az említett esz- köztípusokra vonatkozóan, valamint az eszközalap köthet értékpapír kölcsönzési és visszavásárlási megállapodásokat is. Az eszközalap a fenti eszközökbe fektető befektetési alap befektetési jegyét is tartalmazhatja. Az eszközalap lik- viditásának biztosítása érdekében az eszközalap likvid eszközöket (például bankbetétet, rövid hátralévő futamidejű állampapírokat), illetve elsősorban olyan befektetési jegyeket is tartalmaz, amelyek valamennyi forgalmazási napon korlátlan mennyiségben visszaválthatók.

Az eszközalaptól várható, kötvényhozamokat meghaladó hozamszint realizálása hosszú távú befekte- tést igényel, rövid távon az eszközalap hozama jelentős mértékű ingadozást mutathat. Az eszközalapba befektetett biztosítási díjakra a biztosító tőke-, vagy hozamgaranciát nem vállal.

Devizanem: magyar forint

Referencia index: 80% BUX Index, 20% RMAX Index

Kockázati besorolás: magas

Javasolt minimális befektetési időtáv: 5 év

Fejlődő Piacok Részvény Eszközalap

Az eszközalap célja: megfelelő kockázatkezelés és kockázatvállalás mellett, diverzifikált portfólió kialakításával ré- szesedést nyújtson a világ fejlődő régióiban működő vállalatok értéknövekedéséből származó befektetési hozamokból. Az eszközalap által megcélzott országok elsősorban Brazília, Oroszország, India, Kína, Korea, de a világ más fejlődő országában működő vállalatokba is fektethet az eszközalap. A megcélzott országokban elsősorban azon iparágakban működő vállalatokat kutatja fel az eszközalap, amelyek leginkább részesülhetnek a fejlődés adta növekedési lehetőségekből.

Lehetséges eszközalap-összetétel: az eszközalap úgy kerül kialakításra, hogy nettó eszközértékének legalább két- harmada olyan részvényekből, illetve egyéb részvényekhez kötött értékpapírokból álljon, amelyek kibocsátó vállalatait az úgynevezett feltörekvő piacok valamely országában alapították, továbbá a feltörekvő piacokon működnek, vagy bevételeik kétharmada legalább onnan származik. Az eszközalap fektethet látra szóló, vagy legfeljebb 1 évre lekötött bármely devizában működő bankbetétbe, egyéb likvid pénzpiaci eszközbe, a kockázat mérséklése, illetve a hatékony portfólió-kezelés érdekében származtatott termékekbe, köthet értékpapír kölcsönzési, visszavásárlási megállapodá- sokat. Az eszközalap a fenti eszközökbe fektető befektetési alapok befektetési jegyeibe is fektethet. Az eszközalap likviditásának biztosítása érdekében az eszközalap likvid eszközöket (például bankbetétet, rövid hátralévő futamidejű állampapírokat), illetve elsősorban olyan befektetési jegyeket is tartalmaz, amelyek valamennyi forgalmazási napon korlátlan mennyiségben visszaválthatók.

Az eszközalaptól várható, kötvényhozamokat meghaladó hozamszint realizálása hosszú távú befek- tetést igényel, rövid távon az eszközalap hozama jelentős, akár a részvényekre átlagosan jellemzőnél is nagyobb mértékű ingadozást mutathat. Az eszközalapba befektetett biztosítási díjakra a biztosító tőke-, vagy hozamgaranciát nem vállal.

Devizanem: magyar forint

Referencia index: 100% MSCI Emerging Markets forintban kifejezve

Kockázati besorolás: magas

Javasolt minimális befektetési időtáv: 5 év

Amazonas Latin-amerikai Részvény Eszközalap

Az eszközalap célja: az eszközalap lehetőséget kínál a közép- és dél-amerikai régió fejlődő vállalkozásai által elért gazdasági teljesítményekből való részesedésre a befektetési hozamok révén. Az eszközalap a hosszú távú abszolút hozam elérésére törekszik, amelynek érdekében az eszközalap vagyonát közvetetten, befektetési jegyeken keresztül latin-amerikai részvényekbe fekteti. A befektetési jegyeken túl az eszközalap kezelője kizárólag a minimális, maximális és megcélzott részarányokat bemutató táblázatban felsorolt pénzügyi eszközökbe – elsősorban állampapírok, bank- betét, bankszámla egyenleg, deviza fedezés – fektethet be az ott meghatározott részarányok figyelembe vételével, egyéb ügyletet nem köthet. Amennyiben a portfóliókezelő úgy ítéli meg, akkor az eszközalap hozamának növelése, illetve az árfolyamkockázat csökkentése érdekében devizafedezeti ügyleteket végezhet. Az eszközalap határozatlan futamidejű, nyílt végű, tehát egységei az eszközalap bevezetése után folyamatosan jegyezhetők és visszaválthatók. Te- kintettel az eszközalap által megcélzott befektetési területre, az eszközalap az európai jogi, közgazdasági környezettől eltérő kockázatokat is hordoz. Az eszközalap értékelése az eszközalap portfóliójában nyilvántartott pénzügyi eszkö- zök legfrissebb elérhető árfolyamai alapján történik a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történő átértékeléssel.

Lehetséges eszközalap-összetétel: az eszközalap olyan kollektív befektetési formákba fektet, amelyek elsődleges célpontja a latin-amerikai tőkepiac. Az előbb említett kollektív befektetési formák mellett a portfóliókezelő készpénzt is tarthat likviditási és kockázatcsökkentési céllal. A devizakockázat csökkentése érdekében a portfóliókezelő egy év- nél rövidebb futamidejű szabványosított és tőzsdén kívüli devizaügyleteket köthet.

Az eszközalaptól várható, kötvényhozamokat meghaladó hozamszint realizálása hosszú távú befek- tetést igényel, rövid távon az eszközalap hozama jelentős, akár a részvényekre átlagosan jellemzőnél is nagyobb mértékű ingadozást mutathat. Az eszközalapba befektetett biztosítási díjakra a biztosító tőke-, vagy hozamgaranciát nem vállal.

Devizanem: magyar forint

Referencia index: 100% MSCI EM Latin America 10/40 NR USD index forintban kifejezve

Kockázati besorolás: magas

Javasolt minimális befektetési időtáv: 5 év

Kínai Részvény Eszközalap

Az eszközalap célja: megfelelő kockázatkezelés és kockázatvállalás mellett, diverzifikált portfólió kialakításával le- hetőséget nyújtson a kínai gazdaság fejlődéséből származó befektetési hozamokból történő részesedésre. Elsősorban azon iparágakban működő vállalatokat, illetve vállalatokba fektető befektetési alapokat kutatja fel az eszközalap, ame- lyek leginkább részesülhetnek a fejlődés adta növekedési lehetőségekből. A portfóliókezelő célja, hogy az eszközalap teljesítményeként az eszközalapban lévő instrumentumok mindenkori teljesítménye tükröződjön függetlenül az esz- közalap devizaneme és az eszközalapban lévő eszközök devizaneme közötti árfolyam változásától. Ennek érdekében

– amennyiben a piaci körülmények, valamint az eszközalap mérete lehetővé teszik – a portfóliókezelő az árfolyamkoc- kázat fedezésére törekszik, azonban ettől eltekinthet, amennyiben várakozásai szerint az árfolyamkockázat vállalása többlethozam elérését teszi lehetővé az eszközalap számára.

Lehetséges eszközalap-összetétel: az eszközalap célja, hogy olyan vállalatok részvényeibe fektessen, amelyek székhelye Kínában található, illetve gazdasági tevékenységük döntő részét Kínában végzik. Ennek érdekében az esz- közalap elsősorban ilyen vállalatokba fektető befektetési alapokba fektet, azonban az elérhető hozam maximalizálása érdekében egyedi részvényvásárlásra is van lehetősége az eszközalap kezelőjének. Emellett az eszközalap kezelője Kínában kereskedett pénzpiaci eszközökbe, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, valamint magyar pénzpiaci eszközökbe, állampapírokba is fektethet. A hatékony kockázat-, és portfólió-kezelés érdekében az eszközalap köthet értékpapír kölcsönzési, visszavásárlási megállapodásokat és köthet származtatott ügyleteket.

Az eszközalaptól várható, kötvényhozamokat meghaladó hozamszint realizálása hosszú távú befek- tetést igényel, rövid távon az eszközalap hozama jelentős, akár a részvényekre átlagosan jellemzőnél is nagyobb mértékű ingadozást mutathat. Az eszközalapba befektetett biztosítási díjakra a biztosító tőke-, vagy hozamgaranciát nem vállal.

Devizanem: magyar forint

Referencia index: 100% MSCI China forintban kifejezve

Kockázati besorolás: magas

Javasolt minimális befektetési időtáv: 5 év

Indiai Részvény Eszközalap

Az eszközalap célja: megfelelő kockázatkezelés és kockázatvállalás mellett, diverzifikált portfólió kialakításával lehetőséget nyújtson az indiai gazdaság fejlődéséből származó befektetési hozamokból történő részesedésre. Elsősor- ban azon iparágakban működő vállalatokat, illetve vállalatokba fektető befektetési alapokat kutatja fel az eszközalap, amelyek leginkább részesülhetnek a fejlődés adta növekedési lehetőségekből. A portfóliókezelő célja, hogy az eszköz- alap teljesítményeként az eszközalapban lévő instrumentumok mindenkori teljesítménye tükröződjön függetlenül az eszközalap devizaneme és az eszközalapban lévő eszközök devizaneme közötti árfolyam változásától. Ennek érdekében

– amennyiben a piaci körülmények, valamint az eszközalap mérete lehetővé teszik – a portfóliókezelő az árfolyamkoc- kázat fedezésére törekszik, azonban ettől eltekinthet, amennyiben várakozásai szerint az árfolyamkockázat vállalása többlethozam elérését teszi lehetővé az eszközalap számára.

Lehetséges eszközalap-összetétel: az eszközalap célja, hogy olyan vállalatok részvényeibe fektessen, amelyek székhelye Indiában található, illetve gazdasági tevékenységük döntő részét Indiában végzik. Ennek érdekében az esz- közalap elsősorban ilyen vállalatokba fektető befektetési alapokba fektet, azonban az elérhető hozam maximalizálása érdekében egyedi részvényvásárlásra is van lehetősége az eszközalap kezelőjének. Emellett az eszközalap kezelője Indiában kereskedett pénzpiaci eszközökbe, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, valamint magyar pénzpiaci eszközökbe, állampapírokba is fektethet. A hatékony kockázat-, és portfólió-kezelés érdekében az eszközalap köthet értékpapír kölcsönzési, visszavásárlási megállapodásokat és köthet származtatott ügyleteket.

Az eszközalaptól várható, kötvényhozamokat meghaladó hozamszint realizálása hosszú távú befek- tetést igényel, rövid távon az eszközalap hozama jelentős, akár a részvényekre átlagosan jellemzőnél is nagyobb mértékű ingadozást mutathat. Az eszközalapba befektetett biztosítási díjakra a biztosító tőke-, vagy hozamgaranciát nem vállal.

Devizanem: magyar forint

Referencia index: 100% MSCI India forintban kifejezve

Kockázati besorolás: magas

Javasolt minimális befektetési időtáv: 5 év

Xxxxxx Xxxxxxx Xészvény Eszközalap

Az eszközalap célja: a világ egyik legsikeresebb üzletembere, Xxxxxx Xxxxxxx xállalatbirodalmába, az Egyesült Ál- lamok-béli Berkshire Hathaway-be kínáljon befektetési lehetőséget. A Berkshire Hathaway leányvállalatain keresztül több különböző iparágban működik (pl. építőipar, gépipar, textilipar, pénzügyi, biztosítási szektor, fémipar, ingatlan- szektor stb.) Az eszközalapon keresztül olyan kisebb összegű megtakarításokkal is lehetővé válik a befektetés, amellyel egyébként a részvényt annak magas ára miatt nem lehetne megvásárolni. A portfóliókezelő célja, hogy az eszközalap teljesítményeként az eszközalapban lévő befektetési formák mindenkori teljesítménye tükröződjön függetlenül az esz- közalap devizaneme és az eszközalapban lévő eszközök devizaneme közötti árfolyam változásától. Ennek érdekében

– amennyiben a piaci körülmények, valamint az eszközalap mérete lehetővé teszik – a portfóliókezelő a portfóliókezelő az árfolyamkockázat fedezésére törekszik, azonban ettől eltekinthet, amennyiben várakozásai szerint az árfolyamkoc- kázat vállalása többlethozam elérését teszi lehetővé az eszközalap számára.

Lehetséges eszközalap-összetétel: az eszközalap megcélzott részvényhányada a Berkshire Hathaway vállalat rész- vényéből 100%, azonban likviditási célból forint, illetve amerikai dollár alapú pénzpiaci eszközöket, látra szóló, vagy legfeljebb 1 évre lekötött bankbetétet, 1 évnél rövidebb hátralévő átlagos futamidejű állampapírokat, a Berkshire Hat- haway által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, valamint magyar állampapírokat is tartalmazhat az eszközalap. Az eszközalap által megcélzott részvény tőzsdei forgalma is kellő likviditást biztosít az eszközalap számára. A hatékony kockázat-, és portfólió-kezelés érdekében az eszközalap köthet értékpapír kölcsönzési, visszavásárlási megállapodásokat és köthet származtatott ügyleteket.

Az eszközalaptól várható, kötvényhozamokat meghaladó hozamszint realizálása hosszú távú befekte- tést igényel, rövid távon az eszközalap hozama jelentős mértékű ingadozást mutathat. Az eszközalapba befektetett biztosítási díjakra a biztosító tőke-, vagy hozamgaranciát nem vállal.

Devizanem: magyar forint

Referencia index: 100% Berkshire Hathaway B sorozat forintban kifejezve

Kockázati besorolás: magas

Javasolt minimális befektetési időtáv: 5 év

A fenti eszközalapokból kialakított választható portfóliók és azok összetétele, valamint a portfóliókra vonatkozó szabályok

Portfólió

Eszközalap Konzervatív Kiegyensúlyozott Dinamikus
Tőke- és Hozamvédett Eszközalap	40%
Hazai Kötvény Eszközalap	30%	20%
Hazai Vegyes Eszközalap	10%	20%
Abszolút Hozam Eszközalap	20%	30%	20%
Hazai Részvény Eszközalap			10%
Fejlődő Piacok Részvény Eszközalap			10%
Indiai Részvény Eszközalap		15%	30%
Xxxxxx Xxxxxxx Xészvény Eszközalap		15%	30%
Összesen:	100%	100%	100%

Konzervatív befektetési portfólió

A portfólióban döntően nagyon biztonságosnak ítélt papírok: bankbetétek, állami- és vállalati kötvények, valamint diszkontkincstárjegyek találhatóak, melyek stabil, kiegyensúlyozott hozammal kecsegtetnek már rövidebb időtávon is. A portfólió ideális választás azok számára, akik megtakarításaik megválasztásánál elsődlegesen a biztonságot tekintik fő szempontnak. A konzervatív befektetési portfóliót választó ügyfelek alacsonyabb kockázat mellett mérsékeltebb, de várhatóan egyenletesebb hozamot érhetnek el megtakarításaikon.

Kiegyensúlyozott befektetési portfólió

A portfólió közel azonos arányban tartalmaz biztonságosnak és kockázatosabbnak ítélt eszközöket. A portfólió ide- ális választás azoknak, akik hajlandóak a konzervatív befektetési portfólió kockázatánál nagyobb kockázat vállalásra: a hosszú távon magasabb hozam reményében szeretnének részvényeket vásárolni, ugyanakkor megtakarításaik egy részét biztonságosnak ítélt papírokba kívánják befektetni.

Dinamikus befektetési portfólió

A portfólióban döntően a fejlődő világ és egy amerikai mamutvállalat (Berkshire Hathaway) részvényei találhatók. A dinamikus befektetési portfólió azoknak a hosszútávon gondolkodó ügyfeleknek ajánlható, akik az átlagosnál magasabb hozam reményében hajlandóak nagyobb kockázatot vállalni és nem riadnak vissza esetleges átmeneti veszteségek el- szenvedésétől sem.

A biztosító a befektetési egységek hozamának növelése és a piaci helyzethez történő alkalmazkodás érdekében fenntartja magának a jogot a mintaportfóliók egyoldalú megváltoztatására. A módosítás változatlanul hagyja a mintaportfóliók kockázati szintjeit (konzervatív, kiegyensúlyozott, dinamikus), csak azok belső összetételét alakítja. A módosításról és az ajánlott mintaportfólióban szereplő díjmegosztási arányokról a biztosító a webhelyén (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) nyújt tájékoztatást.

A szerződő írásbeli nyilatkozatával kérheti rendszeres és eseti díjainak az aktuális mintaportfólió összetételével egyező átirányítását, melyet a beérkezést követő munkanapon hajt végre a biztosító. Ez a díjátirányítás csak a következő díjbe- fizetéstől lép életbe, a meglévő befektetési egységeket nem érinti. A díjátirányításra vonatkozó részletes szabályokat a Különös Feltételek 18) pontja tartalmazza.

A Pannónia Navigátor szolgáltatás aktiválása esetén a választott mintaportfólió összetétele az eredeti összetételhez képest módosulhat a Különös Feltételek 4. számú mellékletében leírt védett alapba helyezés következtében. Az össze- tétel módosítást követően befizetett díjak továbbra is a szerződő rendelkezései szerinti eszközalapokba kerülnek. A befektetési egységek mintaportfólióban meghatározott arányának módosulását a befektetési egységek árfolyamának különböző mértékű időbeni változása is okozhatja.

Mellékletek a választható eszközalapok befektetési politikájához:

A. Az egyes eszközalapok árfolyamának alakulását befolyásoló tényezők típusai és azok jellemzői

B. Az egyes eszközalapokra jellemző kockázatok bemutatása

C. Az eszközalapok stratégiai összetétele, befektetési korlátok

D. A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. által alkalmazott portfóliókezelők bemutatása

E. Értékelési Szabályzat

A. jelű melléklet: Az egyes eszközalapok árfolyamának alakulását befolyásoló tényezők típusai és azok jellemzői

Inflációs kockázat: az eszközalapban lévő kamatozó értékpapírok aktuális piaci értékét a mindenkori kamatszint alapvetően befolyásolja. Mivel a mindenkori kamatszintre erős hatással vannak az inflációs várakozások, ezért az inf- láció alakulása a kamatszinten keresztül befolyásolhatja az eszközalapban lévő kamatozó értékpapírok értékét, így az eszközalap hozamát is.

Kamatkockázat: a mindenkori kamatszint befolyásolja a már kibocsátott kamatozó értékpapírok értékét. A kamat- szint emelkedése a kamatozó eszközök aktuális értékét csökkentheti, ami negatív hatással lehet a kamatozó eszközöket tartalmazó eszközalapok teljesítményére.

Részvénypiaci kockázat: a részvénypiacokat esetenként, főleg rövid távon nagy mértékű árfolyam-ingadozások jellemzik, amelyek az árfolyamok csökkenése esetén az eszközalap értékét is mérséklik. A részvényeken hosszabb távon a biztonságosabb eszközöknél magasabb hozam érhető el, azonban rövidebb távon számolni kell az árfolyamok esésével is, amely negatívan befolyásolja az eszközalap értékét.

Devizakockázat: az egyes devizák egymáshoz viszonyított árfolyama a mindenkori keresleti, kínálati viszonyok függ- vényében változhat. Ezért az eszközalapban lévő instrumentumoknak a különböző devizákban kifejezett értéke is változhat, szélsőséges esetben annak ellenére is az eszköz értékének csökkentését okozhatja, hogy az eszköz saját devizájában kifejezett értéke emelkedett.

Likviditási kockázat: az eszközalapban lévő befektetési instrumentumok értékesítése adott esetben nehézségekbe ütközhet (csak hosszabb idő után, illetve, csak kedvezőtlen árfolyamon lehetséges). A likviditási kockázat az eszköz- alap szabad pénzeszközeinek befektetésekor is korlátozó tényező lehet. A likviditás hiánya így kedvezőtlenül hathat az eszközalapban lévő eszközök, így magának az eszközalapnak az értékére is.

Származtatott termékekkel kapcsolatos kockázat: bár az eszközalapok kizárólag a hozammaximalizálás, illetve a kockázat mérséklése érdekében köthetnek származtatott ügyleteket, azok jellegüknél fogva magasabb kockázatot hordoznak magukban. Ezek a kockázatok megfelelő befektetési technikával minimalizálhatók, de teljes egészében nem szűrhetők ki.

Politikai kockázat: az eszközalap által megcélzott országok mindenkori politikai helyzete befolyásolja az eszközalap teljesítményét. Az egyes országok kormányai hozhatnak olyan döntéseket, amelyek kedvezőtlenül érintik az adott or- szág gazdaságának szereplőit, így az általuk kibocsátott értékpapírok értékét is csökkenthetik.

Gazdasági kockázat: az eszközalap által megcélzott országok gazdasági helyzete (például növekedése, külgazdasági pozíciója, árfolyam-politikája, költségvetésének helyzete, kamatszintje) az eszközalapban lévő befektetési instrumen- tumok értékét befolyásolhatja, így akár kedvezőtlenül is érintheti.

Partner kockázat: a partner kockázat azt jelenti, hogy fennáll a veszélye annak, hogy valamely ügylet esetén a part- ner nem teljesíti, vagy nem tudja teljesíteni az ügyletben vállalt kötelezettségeit.

Értékpapír kibocsátókkal kapcsolatos kockázat: az eszközalapban lévő értékpapírok kibocsátói kedvezőtlen esetekben rossz gazdasági helyzetbe kerülhetnek, szélsőséges esetben csőd-, vagy felszámolási eljárás indulhat ellenük. Mindez kedvezőtlenül befolyásolhatja az általuk kibocsátott értékpapírok, így az eszközalap árfolyamát is.

Adószabályok változásának kockázata: a befektetési egységhez kötött életbiztosításokra, illetve a befektetési eszközalapokra vonatkozó adózási szabályok a jövőben változhatnak, így számolni kell az adópolitikai változások lehe- tőségével.

A Pannónia Klikk Életbiztosítás Különös Feltételei

B. jelű melléklet: Az egyes eszközalapokra jellemző kockázatok bemutatása

Eszközalap Tényező típusa	Tőke- és Hozamvédett Eszközalap	Hazai Kötvény Eszközalap	Hazai Vegyes Eszközalap	Nemzetközi Vegyes Eszközalap	Pannónia Aktív Vegyes Eszközalap	Urál Oroszországi Részvény Eszközalap	Abszolút Hozam Eszközalap	Hazai Részvény Eszközalap	Fejlődő Piacok Részvény Eszközalap	Amazonas Latin-amerikai Részvény Eszközalap	Kínai Részvény Eszközalap	Indiai Részvény Eszközalap	Xxxxxx Xxxxxxx Xészvény Eszközalap
Inflációs kockázat	2	2	2	2	3	3	3	2	3	3	3	3	2
Kamatkockázat	2	3	2	2	4	3	3	3	3	3	3	3	2
Részvénypiaci kockázat	-	-	3	3	4	5	3	4	5	5	5	5	4
Devizakockázat	-	-	2	3	4	3	4	-	3	3	3	3	3
Likviditási	1	1	2	2	2	3	4	2	3	3	3	3	2
Származtatott termékekkel kapcsolatos kockázat	1	1	1	2	2	3	4	1	3	2	3	3	2
Politikai kockázat	2	2	2	3	3	4	2	3	3	3	4	4	3
Gazdasági kockázat	2	2	2	3	3	4	3	3	3	3	4	4	3
Partnerkockázat	2	2	2	2	2	3	4	2	2	3	3	3	2
Értékpapír kibocsátókkal kapcsolatos kockázat	2	2	2	2	3	3	1	2	2	3	3	3	2
Adószabályok változásának kockázata	2	2	2	2	2	2	2	2	2	3	2	2	2

37

1: nagyon alacsony, 2: alacsony, 3: közepes, 4: magas, 5: nagyon magas

A Pannónia Klikk Életbiztosítás Különös Feltételei

C. jelű melléklet: Az eszközalapok stratégiai összetétele, befektetési korlátok

Eszközalap neve Eszköz típusa	Tőke- és Hozamvédett Eszközalap			Hazai Kötvény Eszközalap			Hazai Vegyes Eszközalap			Nemzetközi Vegyes Eszközalap			Pannónia Aktív Vegyes Eszközalap			Urál Oroszországi Részvény Eszközalap			Abszolút Hozam Eszközalap			Hazai Részvény Eszközalap			Fejlődő Piacok Részvény Eszközalap			Amazonas Latin-ameri- kai Részvény Eszközalap			Kínai Részvény Eszközalap			Indiai Részvény Eszközalap			Xxxxxx Xxxxxxx Xészvény Eszközalap
	A	B	C	A	B	C	A	B	C	A	B	C	A	B	C***	A	B	C	A	B	C	A	B	C	A	B	C	A	B	C	A	B	C	A	B	C	A	B	C
Bankbetét, látra szóló betét:*	0%	100%	50%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%
Diszkontkincstárjegy:*	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	90%	0%	0%	100%	0%	0%	10%	0%	0%	100%	0%	0%	45%	0%	0%	20%	0%	0%	25%	0%	0%	10%	0%	0%	10%	0%	0%	10%	0%
MNB kötvény:*	0%	100%	0%	0%	50%	0%	0%	100%	0%	0%	90%	0%	0%	100%	0%	0%	10%	0%	0%	20%	0%	0%	45%	0%	0%	20%	0%	–			0%	10%	0%	0%	10%	0%	0%	10%	0%
Magyar államkötvény:*	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	90%	0%	0%	90%	0%	0%	100%	0%	0%	10%	0%	0%	20%	0%	0%	45%	0%	0%	20%	0%	–			0%	10%	0%	0%	10%	0%	0%	10%	0%
Vállalati kötvény:	0%	10%	0%	0%	25%	0%	0%	90%	0%	0%	90%	0%	0%	20%	0%	–			–			0%	45%	0%	0%	20%	0%	–			–			–			–
Egyéb kötvény:	0%	10%	0%	0%	100%	0%	0%	90%	0%	0%	90%	0%	0%	100%	0%	–			0%	100%	100%	0%	45%	0%	0%	20%	0%	–			–			–			–
Jelzáloglevelek:	0%	10%	0%	0%	30%	0%	0%	25%	0%	0%	90%	0%	0%	20%	0%	–			–			0%	45%	0%	0%	20%	0%	–			–			–			–
Nyilvános nyíltvégű kollektív befektetési értékpapírok:*	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	100%	0%	100%	100%	0%	100%	100%	0%	100%	100%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	100%	0%	100%	100%	0%	100%	100%	0%	100%	100%	0%	100%	0%
Nem nyilvános vagy zárt végű kollektív befektetési értékpapírok:	0%	100%	50%	0%	100%	100%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	100%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%
Magyar részvények:	–			–			0%	60%	0%	0%	60%	0%	0%	50%	0%	–			–			0%	100%	0%	–			–			–			–			–
Külföldi kibocsátású állampapírok:*	–			–			0%	30%	0%	0%	90%	0%	0%	100%	0%	0%	10%	0%	–			0%	45%	0%	0%	20%	0%	–			0%	10%	0%	0%	10%	0%	0%	10%	0%
Külföldi kibocsátású vállalati kötvények:	–			–			0%	30%	0%	0%	90%	0%	0%	20%	0%	0%	10%	0%	–			0%	45%	0%	0%	20%	0%	–			0%	10%	0%	0%	10%	0%	–
Külföldi kibocsátású egyéb kötvények:	–			–			0%	30%	0%	0%	90%	0%	0%	20%	0%	0%	10%	0%	–			0%	45%	0%	0%	20%	0%	–			0%	10%	0%	0%	10%	0%	–
Külföldi kibocsátású jelzáloglevelek:	–			–			0%	25%	0%	0%	90%	0%	0%	20%	0%	0%	10%	0%	–			0%	45%	0%	0%	20%	0%	–			0%	10%	0%	0%	10%	0%	–
Külföldi kibocsátású részvények:	–			–			0%	30%	0%	0%	60%	0%	0%	50%	0%	0%	100%	0%	–			0%	100%	0%	0%	100%	0%	–			0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	100%
Származtatott ügyletek:**	–			0%	40%	0%	0%	30%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	30%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%
A likvid eszközök minimális aránya:	90%			25%			25%			25%			0%			25%			0%			25%			25%			25%			25%			25%			0%

38

* A biztosító a *-gal jelölt eszköztípusokat likvidnek tekinti.

** Kizárólag fedezeti ügyletek.

***A Pannónia Aktív eszközalapok esetében a stratégiai allokáció a portfóliókezelő várakozásai alapján az aktuális piaci környezetnek megfelelően alakul. A: minimális részarány; B: maximális részarány; C: megcélzott részarány

X. xxxx melléklet: A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. által alkalmazott portfóliókezelők bemutatása

Pannónia CIG Alapkezelő Zrt.

A Pannónia CIG Alapkezelő Zrt. (Pannónia Befektetési Szolgáltató Zrt. néven) 2011. évben alakult. Fő tulajdonosai a Pannónia Nyugdíjpénztár és a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. A Társaság befektetési alapkezelésre és értékpapír portfoliók portfoliókezelésére szakosodott vállalkozás (ezek mellett befektetési tanácsadással és értékpapír-kölcsön- zéssel foglalkozik), amely a vagyonkezelési igények professzionális, a nemzetközi normákhoz igazodó kielégítésére törekszik. Ennek megfelelően a Társaság alapvető célja, hogy jelentős piaci részesedést szerezzen a befektetési alapok, valamint az intézményi és később magánportfoliók piacán.

Equilor Befektetési Zrt.

Az Equilor Befektetési Zrt. 1990 óta áll lakossági és intézményi ügyfelei rendelkezésére befektetési szolgáltatásai- val, és az egyik legelismertebb független befektetési vállalkozás Magyarországon. A társaság a Budapesti Értéktőzsde alapító tagja, a Varsói Értéktőzsde és a Befektető Védelmi Alap tagja, valamint a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület társult tagja. A társaság az ügyfelek bizalma mellett a szakma elismerését is kivívta: 2010-ben elnyerte az

„Az év csapata” díjat és számos, a Budapesti Értéktőzsde szempontjából kiemelkedő tőkepiaci tranzakció lebonyolítója

volt, egyebek mellett a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. részvénykibocsátója.

E. jelű melléklet: Értékelési Szabályzat

1. Deviza

A külföldi befektetések révén keletkezett pozíciók devizában kifejezett értékét a fordulónapon közzétett, ennek hiá- nyában a legutolsó nyilvánosságra hozott MNB középárfolyam felhasználásával kell forintban kifejezni. Azon devizák, melyekre az MNB nem tesz közzé árjegyzést, az MNB által közzé tett legutolsó USD/HUF és az adott deviza kibocsátó országának nemzeti bankja által közzétett USD/…deviza keresztértéken kerülnek értékelésre.

2. Készpénz

A készpénzállomány a folyószámla pozitív egyenlegének T napig megszolgált időarányos kamata plusz a folyószámla T

napi záró állománya összegeként kerül értékelésre.

3. Bankbetét

A bankbetét a lekötött betét T napig járó időarányos kamattal megnövelt összegeként kerül értékelésre.

4. A Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvények

a) a tőzsdére bevezetett részvényeket a fordulónapi tőzsdei záróárfolyam szerint kell értékelni;

b) ha az adott napon nem történt üzletkötés, akkor a legutolsó tőzsdei záróárfolyamot kell használni, ha ez az ár- folyam a fordulónaphoz képest 30 napnál nem régebbi;

c) a tőzsdére nem bevezetett részvény esetében a tőzsdén kívüli kereskedelem szerinti és a BÉT hivatalos lapjában közzétett utolsó súlyozott átlagárfolyam alapján kell meghatározni az eszköz értékelési árfolyamát, ha az nem régebbi 30 napnál;

d) ha egyik módszer sem alkalmazható, akkor függetlenül annak régiségétől, az utolsó tőzsdei, ennek hiányában tőzs- dén kívüli árfolyam, illetve a beszerzési ár közül az alacsonyabbat kell figyelembe venni.

5. Befektetési jegyek (ideértve az ingatlanbefektetési alap által kibocsátott befektetési jegyet is):

a) a nyílt végű befektetési alap befektetési jegyét az alapkezelő által közzétett legutolsó egy jegyre jutó nettó eszköz- értéken kell figyelembe venni;

b) zárt végű befektetési alap befektetési jegye esetében az utolsó tőzsdei záróárfolyam és az utolsó nyilvánosságra hozott nettó eszközérték közül az alacsonyabbat kell figyelembe venni. Az utolsó tőzsdei záróárfolyam akkor al- kalmazható, ha ez az árfolyam a fordulónaphoz képest 30 napnál nem régebbi. A kockázati tőkealap-jegyeket is a zárt végű befektetési alapokra vonatkozó értékelési módszer alapján kell értékelni.

6. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok:

a) az elsődleges forgalmazói rendszerbe bevezetett államkötvényeket és diszkont kincstárjegyeket kivéve - egysége- sen az értékelési időszakban az utolsó tőzsdei záró nettó árfolyam felhasználásával kell értékelni oly módon, hogy a nettó árhoz a piaci érték meghatározásakor hozzá kell adni a fordulónapig felhalmozott kamatokat;

b) az elsődleges forgalmazói rendszerbe bevezetett, kötelező árjegyzésű, 3 hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű fix és változó kamatozású, illetve diszkont állampapírok esetén az Államadósság Kezelő Központ (a továbbiakban: ÁKK) által a fordulónapon, illetve az azt megelőző legutolsó munkanapon közzétett legjobb vételi és eladási nettó árfolyamok számtani átlaga és a fordulónapig felhalmozott kamatok összegeként kell a piaci értéket meghatározni;

c) az elsődleges forgalmazói rendszerben nem kötelező árjegyzésű, 3 hónapnál rövidebb hátralévő futamidejű, fix kamatozású és diszkont állampapírok - ideértve az állami készfizető kezességgel rendelkező értékpapírokat is

- esetén az ÁKK által a fordulónapon, illetve az azt megelőző legutolsó munkanapon közzétett 3 hónapos refe- renciahozam felhasználásával a fordulónapra számított nettó árfolyam és a fordulónapig felhalmozott kamatok összegeként kell a piaci értéket meghatározni;

d) ha tőzsdére bevezetett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak - az elsődleges forgalmazói rendszerbe be- vezetett állampapírokat kivéve - nincsen 30 napnál nem régebbi árfolyama, akkor a piaci érték meghatározása a tőzsdén kívüli kereskedelem szerinti regisztrált és a fordulónapig közzétett utolsó, forgalommal súlyozott net- tó átlagár és a fordulónapig felhalmozott kamat felhasználásával történik, ha ez az adat nem régebbi 30 napnál. A tőzsdén kívüli kereskedelem szerint regisztrált árfolyamok 30 napos érvényessége a közzétételben megjelölt időszak, azaz a vonatkozási időszak utolsó napjától számítandó akkor is, ha az nem munkanapra esik. Ugyanezen módszert kell alkalmazni a tőzsdére be nem vezetett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra;

e) ha a fenti értékelési módszerek nem használhatóak, akkor a nettó beszerzési árat kell felhasználni oly módon, hogy a piaci érték meghatározásakor hozzá kell adni az utolsó kamatfizetés óta a fordulónapig felhalmozott ka- matokat.

7. Jelzáloglevél:

A jelzáloglevelet a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokhoz hasonlóan, a 6. pont szerint kell értékelni.

8. Határidős kereskedelem:

Future

A budapesti értéktőzsdei határidős ügyletek T napi eredménye a vonatkozó tőzsdei határidős szabályzatok alapján, amennyiben az ügyletek T napon kerültek megnyitásra a kötési árfolyam és a T napi tőzsdei elszámolóár felhasz- nálásával, amennyiben az ügyletek T napon kerültek lezárásra a kötési árfolyam és a T-1 napi tőzsdei elszámolóár felhasználásával, a T napnál korábban megnyitott ügyletek esetében pedig a T napi és T-1 napi legutolsó elszámolóár felhasználásával kerül meghatározásra.

Forward

A tőzsdén kívüli deviza határidős ügyletek a T napi azonnali árfolyam és az érintett devizákban jegyzett bankközi ka- matok alapján számított határidős árfolyamon kerülnek értékelésre. A számításban használandó kamatok a határidős kötés hátralévő futamidejéhez legközelebb eső lejáratú bankközi kamatok.

9. Külföldi befektetések értékelése:

1. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok:

a) az eszközalap tulajdonában lévő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat egységesen az utolsó nyilvánosságra

hozott nettó árfolyam és a fordulónapig számított felhalmozott kamatok összegeként kell értékelni;

b) ha a fenti értékelési módszer nem használható, akkor a nettó beszerzési árat kell felhasználni oly módon, hogy a

piaci érték meghatározásakor hozzá kell adni az utolsó kamatfizetés óta a fordulónapig felhalmozott kamatokat.

2. Részvények értékelése:

a) a tőzsdére és elismert értékpapírpiacra bevezetett részvényeket a fordulónapi záróárfolyam szerint kell értékelni;

b) ha az adott napon nem történt üzletkötés, akkor a legutolsó nyilvánosságra hozott árfolyamot kell használni, ha ez az árfolyam a fordulónaphoz képest 30 napnál nem régebbi;

c) ha egyik módszer sem alkalmazható, akkor a beszerzési árat kell használni.

3. Befektetési jegyek:

Befektetési jegyeket a fordulónapra vonatkozó, de legkésőbb a fordulónapot követő második munkanapon rendelke- zésre álló egy jegyre jutó nettó eszközértéken kell figyelembe venni.

A külföldi befektetések révén keletkezett pozíciók devizában kifejezett értékét a fordulónapon közzétett, ennek hiá-

nyában a legutolsó nyilvánosságra hozott MNB középárfolyam felhasználásával kell forintban kifejezni.

10. Repó (fordított repó):

az ügylet árkülönbözetének naptári napra számított időarányos (lineáris) része.

11. Swap:

a letétkezelő belső értékelési szabályzata alapján kell értékelni.

12. Az egyéb, tőzsdén vagy más szabályozott piacon forgalmazott, fenti kategóriákba nem sorolható értékpapír ese- tében a piaci érték forrása azon tőzsdei vagy más szabályozott piaci árfolyam, ahol az adott értékpapír forgalma jellemzően zajlik. Amennyiben a vonatkozó piacról 30 napnál frissebb árfolyam nem érhető el, akkor a beszerzési árat kell az értékeléshez alkalmazni.

3. számú melléklet: Kockázati díj

Baleseti halál esetére vonatkozó havi kockázati díj 10 000 forintra vetítve

Bármely okból bekövetkező halál esetére vonatkozó

havi kockázati díj 10 000 forintra vetítve

Aktuális kor	Kockázati díj (forint)	Aktuális kor	Kockázati díj (forint)
2	0,31	42	0,67
3	0,2	43	0,7
4	0,12	44	0,73
5	0,08	45	0,75
6	0,06	46	0,77
7	0,05	47	0,79
8	0,06	48	0,79
9	0,07	49	0,79
10	0,08	50	0,81
11	0,09	51	0,83
12	0,09	52	0,84
13	0,1	53	0,85
14	0,1	54	0,85
15	0,13	55	0,87
16	0,17	56	0,88
17	0,23	57	0,89
18	0,29	58	0,9
19	0,35	59	0,9
20	0,38	60	0,94
21	0,38	61	0,98
22	0,36	62	1,01
23	0,35	63	1,05
24	0,34	64	1,09
25	0,33	65	1,12
26	0,34	66	1,15
27	0,35	67	1,17
28	0,36	68	1,19
29	0,38	69	1,22
30	0,4	70	1,33
31	0,41	71	1,47
32	0,43	72	1,62
33	0,44	73	1,79
34	0,46	74	1,98
35	0,48	75	2,18
36	0,51	76	2,66
37	0,54	77	2,81
38	0,55	78	2,98
39	0,55	79	3,18
40	0,6	80	3,34
41	0,64	81	3,55

Aktuális kor	Kockázati díj (forint)	Aktuális kor	Kockázati díj (forint)
3	0,64	47	10,57
4	0,37	48	11,45
5	0,24	49	12,37
6	0,17	50	13,29
7	0,15	51	14,18
8	0,17	52	15,05
9	0,2	53	15,94
10	0,21	54	16,95
11	0,24	55	18,12
12	0,24	56	19,48
13	0,25	57	20,96
14	0,25	58	22,56
15	0,32	59	24,28
16	0,4	60	26,08
17	0,53	61	27,99
18	0,66	62	30,03
19	0,77	63	32,14
20	0,87	64	34,35
21	0,91	65	36,66
22	0,91	66	38,92
23	0,92	67	41,16
24	0,92	68	43,54
25	0,95	69	46,26
26	1,04	70	49,51
27	1,12	71	53,29
28	1,23	72	57,52
29	1,36	73	62,12
30	1,52	74	67,08
31	1,68	75	72,37
32	1,87	76	86,28
33	2,08	77	89,17
34	2,35	78	92,67
35	2,69	79	96,95
36	3,12	80	102,05
37	3,62	81	108,25
38	4,17	82	115,81
39	4,76	83	124,82
40	5,38	84	135,8
41	6,01	85	148,81
42	6,67	86	164,63
43	7,37	87	183,21
44	8,12	88	205,47
45	8,88	89	231,59
46	9,71	90	262,42

4. számú melléklet: A Pannónia Navigátor Szolgáltatás Szerződési Feltételei

I) Fogalmak

a) növekedési eszközalap: azok az eszközalapok, melyek a pénz- és tőkepiacok volatilitása miatt nagyobb ho- zamingadozásnak vannak kitéve. A biztosító a Pannónia Navigátor szolgáltatást csak a növekedési eszközalapok vonatkozásában nyújtja. A növekedési eszközalapoknak a biztosítási ajánlat aláírásakor érvényben lévő listáját a Pannónia Klikk Életbiztosítás Különös Feltételei 1. számú melléklete tartalmazza.

b) védett eszközalap: az az eszközalap, melybe az eladási jelzést követően a növekedési eszközalapok befektetési egységei átváltásra kerülnek. A védett eszközalap minimális hozamingadozása miatt alkalmas arra, hogy a szerző- dő depressziós piacokon ide átcsoportosítva befektetéseit elkerülje a kockázatosabb eszközalapok árfolyamának csökkenéséből fakadó nagyobb veszteségeket. A biztosítási ajánlat aláírásakor érvényben lévő védett eszközalap megnevezését a Pannónia Klikk Életbiztosítás Különös Feltételei 1. számú melléklete tartalmazza.

c) Pannónia Navigátor szolgáltatás: a biztosító árfolyam-figyelési és automatikus eszközalap-váltási szolgál- tatása. E szolgáltatás keretében a biztosító árfolyamcsökkenés esetén a veszteségek minimalizálására (stop loss funkció), árfolyamemelkedés esetén a hozamok maximalizálására törekszik (start gain funkció) az egyéni számlán nyilvántartott befektetési egységek értékének eszközalapok közötti arányának módosításával.

d) mozgóátlag: a statisztikai idősorelemzés eszköztárában a trendek irányának meghatározására szolgáló mutató. A Pannónia Navigátor szolgáltatás vonatkozásában a növekedési eszközalapok meghatározott számú és egymást követő napi árfolyamadatának egyszerű számtani átlaga. X napos mozgóátlag jelentése: a számítás napját közvetle- nül megelőző és a számítás napján rendelkezésre álló X értékelési nap árfolyamadatának egyszerű számtani átlaga.

e) mozgóátlag körüli tolerancia sáv: a mozgóátlagok mindkét oldalán (felfelé és lefelé) százalékosan meghatáro-

zott tartomány. Y%-os tolerancia sáv jelentése: az a tartomány, mely mozgóátlag / (1 + Y% / 100) -tól mozgóátlag

× (1 + Y% / 100)-ig terjed.

f) árfolyam alsó küszöbértéke: növekedési eszközalap napi árfolyamadatainak idősorából számított, a számítás napján rendelkezésre álló mozgóátlag körüli tolerancia sáv alsó határa. Az alsó küszöbérték az összes növekedési eszközalapra egyenként és értékelési naponként kerül meghatározásra.

g) árfolyam felső küszöbértéke: növekedési eszközalap napi árfolyamadatainak idősorából számított, a számítás napján rendelkezésre álló mozgóátlag körüli tolerancia sáv felső határa. A felső küszöbérték az összes növekedési eszközalapra egyenként és értékelési naponként kerül meghatározásra.

h) érintett befektetési egység: azon befektetési egységek, amelyekre a Pannónia Navigátor szolgáltatást igényel- ték. A szolgáltatás igényelhető csak a rendszeres díjakból képzett befektetési egységekre, csak az eseti díjakból képzett befektetési egységekre, vagy az összes befektetési egységre.

i) automatikus eszközalap-váltás: a Pannónia Navigátor szolgáltatás keretében a szerződő egyéni számláján nyilvántartott befektetési egységek eszközalapok közötti átváltása a 2) pontban vázolt működési elv szerint.

j) manuális eszközalap-váltás: a szerződő egyéni számláján nyilvántartott befektetési egységek eszközalapok közötti átváltása a szerződő külön írásbeli nyilatkozatban benyújtott kérése alapján. A nem Pannónia Navigátor szolgáltatás keretében történő eszközalap-váltás részletes szabályait a Pannónia Klikk Életbiztosítás Különös Fel- tételei tartalmazzák.

2) A Pannónia Navigátor szolgáltatás működése

a) A szerződő a biztosítási ajánlat aláírásával egy időben, vagy később, a biztosítás tartama alatt bármikor kérheti a Pannónia Navigátor szolgáltatás aktiválását a biztosítóhoz intézett és erre a célra rendszeresített nyomtatványon. A szolgáltatás igénybevételének feltétele egy valós elektronikus levelezési (e-mail) cím megadása, illetve e cím jövőbeni változásainak haladéktalan közlése a biztosítóval. Ha a Pannónia Navigátor szol- gáltatás iránti igényt az ajánlati nyomtatvány aláírásával egy időben jelezték és az igénybevétel egyéb feltételei fennállnak, akkor a biztosító a szolgáltatást a kötvényesítés napját követő értékelési naptól nyújtja. Ha a Pannónia Navigátor szolgáltatást később, a biztosítás tartama alatt igényelték és az igénybevétel egyéb feltételei fennállnak, valamint a nyomtatvány a biztosítóhoz értékelési napokon 15 óráig beérkezik, akkor a szolgáltatás a kérelem be- érkezését követő értékelési napon indul. 15 óra után és nem értékelési napon beérkező nyomtatványok esetén a szolgáltatás a kérelem beérkezését követő második értékelési napon indul. A szolgáltatás aktiválásáról a biztosító a szerződőt az általa megadott e-mail címre küldött elektronikus levélben tájékoztatja.

b) A Pannónia Navigátor szolgáltatás a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a biztosítás tartama alatt bármikor lemondható. Ha a nyilatkozat a biztosítóhoz értékelési napokon 15 óráig beérkezik, akkor a szolgáltatás nyújtása a kérelem beérkezését követő értékelési napon megszűnik. 15 óra után és nem értékelési napon beérkező nyilatkoza- tok esetén a szolgáltatás nyújtása a kérelem beérkezését követő második értékelési napon szűnik meg. A szolgáltatás megszűnéséről a biztosító a szerződőt az általa megadott e-mail címre küldött elektronikus levélben tájékoztatja.

c) A biztosító minden értékelési napra megállapítja a növekedési eszközalapok árfolyamának alsó és felső küszöbértékét. ca) Ha egy növekedési eszközalap adott értékelési napot megelőző értékelési napra vonatkozó árfolyama kisebb vagy egyenlő, mint az eszközalaphoz tartozó adott értékelési napi alsó küszöbérték (eladási jelzés), akkor a biztosító az eszközalapból az összes érintett befektetési egységet kivonja és a kivont összeget a d) és e) pont-

ban részletezett szabályok figyelembevételével a védett eszközalapba helyezi át (eladási tranzakció).

cb) Ha egy növekedési eszközalap adott értékelési napot megelőző értékelési napra vonatkozó árfolyama nagyobb vagy egyenlő, mint az eszközalaphoz tartozó adott értékelési napi felső küszöbérték (vételi jelzés), akkor a biztosító befektetési egységeket von ki a védett eszközalapból és a kivont összeget az f), g) és h) pontban rész- letezett szabályok figyelembevételével az adott növekedési eszközalapba fekteti be (vételi tranzakció).

cc) Adott értékelési napon eladási és vételi jelzés hiányában a biztosító nem hajt végre automatikus eszközalap-váltást.

d) A befizetésre kerülő (eseti és rendszeres) díjak minden esetben az érvényben lévő díjmegosztási arány szerinti eszközalapokba kerülnek; eladási jelzés érkezésekor még ugyanazon a napon automatikus eszközalap-váltással a ca) pontnak megfelelően megtörténik az eladási tranzakció.

e) Eladási jelzés esetén az automatikus eszközalap-váltás abban az esetben is megtörténik, ha a befizetésekre vonatkozó díjmegosztás alapján a növekedési eszközalap aránya 0%, vagyis a növekedési eszközalap összes befektetési egysége átváltásra kerül a védett eszközalapba függetlenül attól, hogy az adott növekedési eszközalap szerepel-e a szerző- dő érvényben lévő díjmegosztási rendelkezésében. E tranzakció végrehajtása után viszont az f) pontban részletezett szabály értelmében vételi jelzés esetén a biztosító nem vásárol befektetési egységeket az érintett eszközalapból.

f) Az automatikus eszközalap-váltás (vételi tranzakció) után a növekedési eszközalap érintett befektetési egységei érté- kének a teljes portfólió érintett befektetési egységei értékéhez viszonyított aránya nem haladhatja meg a (rendszeres vagy eseti) befizetésekre a vételi jelzés napján érvényben lévő és ezen eszközalapra vonatkozó díjmegosztási arányt.

g) Az automatikus eszközalap-váltás (vételi tranzakció) után a védett eszközalapban maradó érintett befektetési egységek értékének a teljes portfólió érintett befektetési egységei értékéhez viszonyított aránya nem lehet ki- sebb, mint a (rendszeres vagy eseti) befizetésekre a vételi jelzés napján érvényben lévő és ezen eszközalapra vonatkozó díjmegosztási arány.

h) Ha a növekedési eszközalap érintett befektetési egységei értékének a teljes portfólió érintett befektetési egységei értékéhez viszonyított aránya meghaladja a (rendszeres vagy eseti) befizetésekre a vételi jelzés napján érvényben lévő és ezen eszközalapra vonatkozó díjmegosztási arányt, akkor a biztosító az eszközalap-váltást (vételi művele- tet) a vételi jelzés ellenére sem hajtja végre.

i) Ha ugyanazon a napon egynél több, a cb) pont szerinti automatikus eszközalap-váltás válik szükségessé és a vé- dett eszközalapból a g) pont szerint kivonható érintett befektetési egységek értéke nem elegendő az összes vételi tranzakció maradéktalan teljesítéséhez, akkor a növekedési eszközalapok befektetési egységeinek megvásárlása és az áthelyezendő összeg eszközalapok közötti felosztása azon elv szerint történik, hogy az eszközalap-váltás után a növekedési eszközalapok ügyfélportfólión belüli részaránya minél inkább közelítsen a (rendszeres vagy ese- ti) befizetésekre a vételi jelzés napján érvényben lévő és ezen eszközalapokra vonatkozó díjmegosztási arányhoz.

j) Egy automatikus eszközalap-váltás értéke (vagyis az átváltott befektetési egységek értéke) az eszközalap-váltás napján nem lehet kevesebb 25 000 forintnál. Ezen összeg alatt a biztosító nem hajtja végre az eszközalap-váltást. A biztosító fenntartja magának a jogot, hogy az automatikus eszközalap-váltás minimális értékét a biztosítási tartam során bármikor módosítsa. A biztosító az automatikus eszközalap-váltás minimális értékének megváltozásáról elektronikus levelet küld a Pannónia Navigátor szolgáltatással rendelkező szerződő részére, az általa megadott e- mail címre az automatikus eszközalap-váltás minimális értéke megváltozásának időpontja előtt legalább 15 nappal. A biztosító az elektronikus levél kézbesítésének sikertelenségéért és az ebből fakadó kárért vagy elmaradt ha- szonért nem vállal felelősséget. A biztosító az automatikus eszközalap-váltás új összeghatárát annak megváltozása előtt legalább 15 nappal webhelyén (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) közzéteszi.

k) Manuális eszközalap-váltás iránti igény biztosítóhoz történő beérkezését követően legkorábban a 3. értékelési napon indítható új eszközalap-váltási tranzakció, függetlenül annak típusától. Ha az eladási/vételi jelzés a manuális eszközalap-váltás iránti igény biztosítóhoz történő beérkezését követő 2 értékelési napon belül érkezik, a bizto- sító az automatikus eszközalap-váltást nem hajtja végre.

l) Részleges visszavásárlás, illetve rendszeres pénzkivonás iránti igény biztosítóhoz történő beérkezését követően legkorábban a 3. értékelési napon hajtható végre automatikus eszközalap-váltás. Ha az eladási/vételi jelzés a részleges visszavásárlás, illetve rendszeres pénzkivonás iránti igény biztosítóhoz történő beérkezését követő 2 értékelési napon belül érkezik, a biztosító az automatikus eszközalap-váltást nem hajtja végre.

m) A biztosító az automatikus eszközalap-váltáshoz kapcsolódó eladási/vételi jelzés napját megelőző értékelési napra vonat- kozó árfolyamok és az eladási/vételi jelzés napján érvényes érintett befektetési egységszám figyelembe vételével hajtja végre az eladási és vételi tranzakciókat. Az eladási és vételi tranzakciók végrehajtása az eladási/vételi jelzés napján történik.

n) Új eszközalap létrehozása esetén és az új eszközalap vonatkozásában a biztosító Pannónia Navigátor szolgáltatást csak akkor nyújt, ha az új eszközalap növekedési eszközalapként kerül besorolásra. Ebben az esetben a biztosító a szolgáltatást attól a naptól kezdve nyújtja, amikor már elegendő múltbeli árfolyamérték áll rendelkezésre az esz- közalaphoz tartozó mozgóátlag kiszámításához. Az új növekedési eszközalaphoz tartozó mozgóátlag és tolerancia sáv nagysága legkésőbb a szolgáltatás nyújtásának kezdetétől megtekinthető a Pannónia Navigátor szolgáltatás igénybejelentő nyomtatványán, mely a biztosító webhelyéről (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) is elérhető.

o) Az automatikus eszközalap-váltás díját a Pannónia Klikk Életbiztosítás Különös Feltételei 1. számú melléklete tar- talmazza, amelyet a biztosító a befektetési egységek számának csökkentésével von el. Az eszközalap-váltás során az átváltott egységek aktuális értékének az eszközalap-váltási díjjal csökkentett értéke kerül átváltásra az új esz- közalapokba. A Pannónia Navigátor szolgáltatás igénybevételéért a biztosító többletköltséget nem számol fel. Az ingyenes átváltások száma és az e feletti eszközalap-váltások díja szempontjából a biztosító nem tesz különbséget az automatikus és manuális eszközalap-váltás között.

p) A biztosító az eszközalapok besorolását, a küszöbértékek meghatározásának módszertanát, a mozgóátlagok és a tolerancia sávok nagyságát, valamint az automatikus eszközalap-váltások vég- rehajtásának szabályait felülvizsgálhatja, és szükség esetén korrigálhatja, továbbá a szolgáltatás működését módosíthatja, a szolgáltatást új funkciókkal kiegészítheti annak érdekében, hogy szolgáltatá- sunk a folyamatosan változó gazdasági, tőkepiaci környezetben is mindig eredeti céljainak megfelelően működhessen. Az eszközalapoknak a biztosítási ajánlat aláírásakor érvényben lévő besorolását, valamint a növekedési eszköz- alapokra a biztosítási ajánlat aláírásakor érvényben lévő mozgóátlagok és tolerancia sávok nagyságát a Pannónia Klikk Életbiztosítás Különös Feltételei 1. számú melléklete tartalmazza. Az eszközalapok mindenkor érvényben lévő besorolása, a növekedési eszközalapokra mindenkor érvényben lévő mozgóátlagok és tolerancia sávok nagy- sága megtekinthető a Pannónia Navigátor szolgáltatás igénybejelentő nyomtatványán, mely a biztosító webhelyéről (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) is elérhető. Az eszközalapok besorolásának módosításáról, a küszöbértékek meghatározása módszertanának módosításáról, a mozgóátlagok és tolerancia sávok megváltozásáról, valamint az automatikus esz- közalap-váltások végrehajtási szabályainak megváltozásáról, továbbá a szolgáltatás működésének módosításáról, a szolgáltatás új funkciókkal történő kiegészítéséről a biztosító elektronikus levelet küld a Pannónia Navigátor szolgál- tatással rendelkező szerződő részére, az általa megadott e-mail címre a módosítások életbelépése előtt legalább 15 nappal, és ezen időpontig a változásokat webhelyén (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) is közzéteszi. A biztosító az elektronikus levél kézbesítésének sikertelenségéért és az ebből fakadó kárért vagy elmaradt haszonért nem vállal felelősséget.

q) Az automatikus eszközalap-váltás minimális értékének való megfelelés és az automatikus eszközalap-váltás költ-

ségének meghatározása szempontjából egy automatikus eszközalap-váltásnak minősül a kizárólag egy típusú

(rendszeres vagy eseti díjakból képzett) befektetési egységet érintő, egy adott napon végrehajtott áthelyezés, függetlenül attól, hogy hány különböző eszközalap befektetési egységei kerültek átváltásra.

r) A Pannónia Navigátor szolgáltatás és az automatikus eszközalap-váltás jelentős mértékben mó- dosíthatja a szerződő portfóliójának összetételét és a befektetés kockázatát. Habár a biztosító a Pannónia Navigátor szolgáltatás alapjául szolgáló árfolyam-értékelési rendszer kidolgozásakor a lehető legnagyobb szakmai gondossággal járt el és alkalmazta a statisztika és ökonometria modern piacelemzési módszereit, a szolgáltatás igénybevételével járó minden kockázatot a szerződő viseli. A Pannónia Navigátor szolgáltatás hatásosságát a szerződő befektetési portfóliójának összetétele, a befektetési időtáv és az eszközalapok jövőbeni árfolyam-alakulása is befolyásolja, így a biztosító nem vállalhat és nem vállal garanciát arra, hogy a Pannónia Navigátor stratégia alkalmazásával bármely portfólió bármely időtávon magasabb hozamot ér el, mint e stratégia alkalmazása nélkül. A szerződő felelőssége, hogy befektetése értékének változását folyamatosan figyelemmel kísérje.

5. számú melléklet: A Pannónia Ügyfélportál Szolgáltatás Szerződési Feltételei

1) A szolgáltatás meghatározása

a) A Pannónia Ügyfélportál lehetővé teszi az ajánlattevő számára, hogy Interneten, böngészőjén keresztül kérdése- ket és kéréseket küldjön a biztosítóhoz, amit az Ügyfélportál azonnal és automatikus módon megválaszol.

2) A szolgáltatás igénylése

a) A Pannónia Ügyfélportál használatát a biztosító minden ajánlattevő számára igénylés nélkül, automatikusan bizto- sítja. A biztosító a Pannónia Ügyfélportál szolgáltatásért külön díjat nem számít fel.

b) Az ajánlattevő a biztosító által postai úton kézbesített felhasználónévvel és belépési jelszóval a kézbesítést köve- tően válik jogosulttá a szolgáltatások igénybevételére.

c) A jelen melléklet értelmezésében ajánlattevő az, akit a biztosítási ajánlaton szerződőként jelöltek meg, abban az

esetben is, ha a biztosító az ajánlatot elutasítja.

3) A szolgáltatás működése

a) A Pannónia Ügyfélportál információt szolgáltat az ajánlattevő minden jelenlegi és jövőbeni biztosítási szerződé- séhez, amelyben szerződő félként szerepel. A biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a Pannónia Ügyfélportál szolgáltatásait módosítsa, új funkciókkal bővítse, vagy bármely funkciót megszüntesse. A változásokat a biztosító a webhelyén teszi közzé.

b) Az ajánlattevő a Pannónia Ügyfélportál belépési azonosítót és jelszót mindenkivel szemben köteles titkosan ke- zelni és megőrizni, továbbá biztosítani, hogy arról illetéktelen személyek tudomást ne szerezzenek. A belépési azonosító és jelszó jogosulatlan személyek általi felhasználásából eredő károkat az ajánlattevő köteles viselni.

c) A Pannónia Ügyfélportál belépési jelszó öt egymást követő esetben történő sikertelen megadása a Pannónia Ügyfélportálhoz való hozzáférés ideiglenes letiltását eredményezi. Az ajánlattevő egyszeri alkalommal, telefonon keresztül, az Ügyfélszolgálaton kérheti az ideiglenes letiltás feloldását. A belépési jelszó ismételt ötszöri sikerte- len megadása esetén a biztosító az ajánlattevő részére új jelszót generál és azt ismételten kézbesíti postai úton.

d) A Pannónia Ügyfélportál szolgáltatás a hét minden napján 0-24 óráig elérhető. A biztosító fenntartja magának

a jogot, hogy rendszerén esetenként karbantartási munkálatokat végezzen. A várható üzemszünetet a biztosító

– lehetőség szerint – webhelyén előre jelzi.

e) Az ajánlattevő a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal kérheti a Pannónia Ügyfélportál regisztrációjának törlését.

6. számú melléklet: A Pannónia Klikk Életbiztosítás mellé választható kiegészítő balesetbiztosítási csomagok, és az általuk fedezett baleseti kockázatok

A	B	C	D
Baleseti eredetű halál	Baleseti eredetű halál	Baleseti eredetű halál	Baleseti eredetű halál
Baleseti eredetű maradandó funkció károsodás	Baleseti eredetű maradandó funkció károsodás	Baleseti eredetű maradandó funkció károsodás	Baleseti eredetű maradandó funkció károsodás
–	Baleseti eredetű kórházi napi térítés	Baleseti eredetű műtéti térítés	Baleseti eredetű kórházi napi térítés
–	–	–	Baleseti eredetű műtéti térítés

A kiegészítő balesetbiztosításról részletes információk a Pannónia Kiegészítő Balesetbiztosítás Különös Feltételeiben

találhatók.