NYIA–02

NYIA–02

Meghatározott tartamra szóló, rendszeres biztosítási díjas, befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítás feltételei

Érvényes: 2016. február 1-jei és az azt követő technikai kezdetű szerződésekre

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1. Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt.

(a továbbiakban: biztosító) jelen alapbiztosítása befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítás (tartamos életbiztosítás), mely a jelen feltételek 3. pontjában meghatározott módon hagyományos életbiztosítássá alakítható át.

1.2. A jelen feltételekben, valamint a kiegészítô biztosítások feltételeiben nem rendezett kérdésekben a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyv (továbbiakban Ptk.) és a magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók. A felek közötti jogvitára a magyar bíróságok rendelkeznek joghatósággal.

1.3. A szerzôdés nyelve magyar. A szerzôdô kérésére a biztosító vállalhatja, írásbeli vállalása esetén pedig köteles idegen nyelven elkészíteni és átadni a szükséges okiratokat, de az iratok magyar nyelvû szövege tekintendô hitelesnek.

1.4. A biztosítási szerzôdéshez kapcsolódó minden biztosítási díj, költség, illetve kockázati díj, szolgáltatási összeg (illetve további összegszerûen meghatározott mennyiség) fôszabály szerint forintban, illetve a mindenkori magyar hivatalos fizetôeszközben értendô és teljesítendô.

1.5. A felek, így a szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett, valamint a biztosító képviselôje a következô módon teheti meg a szerzôdés módosításával kapcsolatos, illetve a

feltételekben meghatározott egyéb nyilatkozatait a biztosító felé: személyesen írásban megerôsítve, postai levélben, faxon, Online Ügyfélszolgálaton, kivételes, elôre meghatározott esetekben telefonon. Ezeken túl minden olyan formában, amelynél lehetôség van a biztonságos beazonosításra, a tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevô személyének és a nyilatkozattétel idôpontjának azonosítására, kivéve, ha a szerzôdéses megállapodás valamely nyilatkozatra különös formát ír elô. A biztosító a honlapján keresztül, valamint az éves értesítôiben tájékoztatja a szerzôdôt azon nyilatkozattételi csatornákról, amelyek a technika mindenkori állása szerint biztonságosak, és amelyeket a felek jogosultak igénybe venni.

1.6. A szerzôdést érintô kötelezô adóelôírások jogszabályi módosítása esetén jelen biztosítás egyoldalúan módosítható, annak érdekében, hogy az éppen hatályos jogosultságoknak és kötelezettségeknek mindenkor megfeleljen. Az adóváltozások miatti szerzôdésmódosításról a biztosító a szerzôdôt írásban értesíti a jogszabály kihirdetését követôen. Egyben arról is tájékoztatni köteles a szerzôdôt, hogy az értesítés átvételét követô 30 napon belül a módosítást írásban elutasíthatja, az elutasítás elmaradása esetén a szerzôdés a biztosító által közölt módosítás szerint marad hatályban.

1.7. A jelen feltételekben, valamint a kiegészítô biztosítások feltételeiben szereplô, a biztosítót terhelô írásbeli közlések esetében írásbelinek minôsül a fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott, valamint minden olyan módszer – beleértve az elektronikus úton küldött iratot is -, amelyet a Ptk. aktuálisan írásbelinek minôsít.

2. FOGALMAK

2.1. Biztosítási ajánlat

A biztosítási szerzôdést megalapozó, minden lényeges adatot tartalmazó, a törvényes elôírások szerinti, a biztosító érvényes ajánlati nyomtatványán tett és a mindenkori díjszabásának megfelelô írásbeli vagy vele egyenértékû dokumentum, amellyel a szerzôdô vagy a biztosító a biztosítás megkötését kezdeményezi.

2.2. Biztosítási szerzôdés

A szerzôdô ajánlata, illetve annak a biztosító általi elfogadással létrejövô megállapodás, amelynek alapján a biztosító a kockázatviselés kezdetét követôen bekövetkezô, meghatározott jövôbeli esemény (biztosítási esemény) bekövetkezése esetén szolgáltatási összeg megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére kötelezi magát, a szerzôdô pedig díj fizetésére köteles.

Biztosítási szerzôdés kivételesen létrejöhet a biztosító saját maga által rendszeresített és cégszerûen aláírt ajánlata alapján is, ha azt a megkeresett, továbbiakban szerzôdônek tekinthetô személy részére a biztosító a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban elôírt tájékoztatással együtt, a díjszabásnak megfelelôen teszi meg és arra a szerzôdô az ajánlaton megadott határidôn belül írásban elfogadó választ ad.

2.3. Alapbiztosítás

Olyan biztosítás, amely más biztosítások nélkül, önállóan is köthetô.

2.4. Kiegészítô biztosítás

Önállóan nem, csak az alapbiztosítás mellé köthetô biztosítás. A kiegészítô biztosítások a kiegészítô biztosítások különös feltételeiben meghatározott szolgáltatásokra nyújtanak fedezetet. A kiegészítô biztosítás tartama – az alapbiztosítás tartamán belül – lehet határozott idejû (tartamos) vagy határozatlan. A tartamos kiegészítô biztosítás tartama a kiegészítô biztosítási szerzôdés technikai kezdetétôl számított, ezen ajánlattételkor a szerzôdô által meghatározott teljes biztosítási években van kifejezve.

A kiegészítô biztosítások tartama egy biztosítási szerzôdésen belül különbözô is lehet.

2.5. Függelék

A biztosítási szerzôdés része, amely tartalmazza a biztosítási szerzôdés kockázati díjának, költségeinek mértékét, az alapbiztosítás kezdeti biztosítási összegét, valamint jelen szabályokban felsorolt egyéb adatokat, így például a minimális biztosítási díj mértékét. A Függeléket a biztosító jogosult évente, a szerzôdés szabályai szerint a következô biztosítási idôszakra módosítani, és a módosításról

a szerzôdôt köteles az éves értesítôben legalább a módosítás hatálybalépése elôtt 60 nappal tájékoztatni.

NYIA02–SZ–151219 1

2.6. Biztosítási díj

A biztosító kockázatban állásának és szolgáltatásainak, a biztosító mindenkori díjszabása alapján megállapított ellenértéke, melyet a szerzôdô köteles a biztosítónak

megfizetni. A biztosítási díj tartalmazza a befektetésre kerülô díjrészt, az alapbiztosítás kockázati díját, az adminisztrációs és egyéb költséget, valamint az esetleges kiegészítô biztosítások díját is elkülönített módon.

2.7. A biztosítás kockázati díja

A kockázati tényezôk, a szerzôdés tartama, valamint az alap- és kiegészítô biztosítások különös feltételei alapján

vállalt szolgáltatások és a biztosító kockázatban állásának havi ellenértéke, amelyet a biztosító minden hónap 1-jén levon a pénzalapból. Díjmentesített biztosítási szerzôdések esetében a biztosító kockázati díjat sem az alap-, sem a kiegészítô biztosítások vonatkozásában nem szed be. Az alapbiztosítás kockázati díjának kezdeti mértékét a Függelék tartalmazza.

2.8. Technikai kezdet

A biztosítási ajánlattételt követô hónap 1-je, amely egyben az elsô biztosítási év kezdete.

2.9. Biztosítási idôszak, biztosítási év, évforduló

A biztosítási év a biztosítás tartamán belül 12 egymást követô hónap, a biztosítási év vége a 12. hónap utolsó napja. A biztosítási év elsô hónapjának elsô napja a biztosítási évforduló. Egy biztosítási év egy biztosítási idôszaknak tekintendô.

2.10. A biztosítás tartama

Jelen alapbiztosítás határozott idôre köthetô, éves biztosítási idôszakokkal. A szerzôdés tartama a szerzôdés technikai kezdete és a biztosítás lejárata közötti idôszak. A szerzôdés lejárati idôpontja a szerzôdés megkötésekor érvényes jogszabályok szerinti, a saját jogú öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napja.

2.11. A biztosítási szerzôdés utolsó éve

A biztosítási szerzôdés utolsó éve a biztosítás utolsó évfordulója és a szerzôdéskötéskori öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltésének napja között eltelt idô, amely lehet tört év is.

2.12. Belépési életkor, aktuális életkor

A szerzôdéskötéskor a biztosított életkorát a biztosító úgy határozza meg, hogy a technikai kezdet dátumának

évszámából kivonja a biztosított születésének évszámát. A biztosítás tartama során a biztosított mindenkori aktuális életkorát úgy kell meghatározni, hogy a biztosított belépési korához hozzáadódik az eltelt teljes biztosítási évek száma.

2.13. Nyugdíjbiztosítás meghatározása

Jelen alapbiztosítás jogszabály szerint olyan életbiztosítás, ahol a biztosító teljesítésére – a haláleseti szolgáltatást kivéve –

a nyugdíjbiztosítási szerzôdés egész tartama alatt a biztosított jogosult (ideértve az adó-visszatérítésre jogosító befizetések terhére eszközölt visszavásárlást és részvisszavásárlást is),

és a biztosítói teljesítést:

• a biztosított halála, vagy

• a biztosítottnak a magyar társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti nyugdíjszolgáltatásra való jogosultságának megszerzése, vagy

• a biztosított egészségi állapotának az erre illetékes magyar hatóság által megállapított, legalább 40%- os mértéket elérô, maradandó károsodása váltja ki a

biztosító teljesítését – feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerzôdés létrejöttének idôpontjában a biztosított egészségkárosodása a 40%-os mértéket nem éri el (függetlenül attól, hogy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra jogosult-e vagy sem) – vagy

• a lejárati szolgáltatás a szerzôdés létrejöttekor Magyarországon érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltésekor válik esedékessé.

2.14. Egészségkárosodás

Az illetékes hatóság által megállapított egészségkárosodás mértéke eléri vagy meghaladja a 40%-os mértéket.

2.15. Aktuális biztosítási összeg

A szerzôdô által az ajánlattételkor meghatározott, és a tartam során az értékkövetéssel növelt (18. pont) biztosítási összeg.

2.16. Rendszeres biztosítási díj

A díjfizetési idôszakra esedékes, a szerzôdésben megállapított éves díj azon részlete, mely a szerzôdô által választott gyakorisággal fizetendô. A biztosítás elsô díjrészlete az ajánlattétel idôpontjában – vagy ettôl eltérô megállapodás esetén a felek által meghatározott idôpontban – esedékes, míg a folytatólagos díj annak az idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Bármely díjrészlet elmaradása esetén a teljes biztosítási évre járó díj követelhetô, amennyiben az adott biztosítási évben a szerzôdô a díjfizetést már megkezdte, vagy arra halasztást kapott. Amennyiben az esedékes díj csak részlegesen érkezik be, akkor a biztosító azt a szerzôdésre könyveli és a – a szabályzatnak megfelelôen – befekteti. A díjfizetés következô esedékességének idôpontja nem változik, de a kockázatviselés a részdíjjal fedezett idôtartam utolsó napjának 24 órájával szûnik meg, ha nem kerül sor díjmentesítésre. A biztosító részleges díjfizetés esetén is köteles póthatáridô kitûzésével a díjfelszólítót kiküldeni.

2.17. Rendkívüli biztosítási díj

A rendszeres díjon felül, a szerzôdés tartama alatt fizetett biztosítási díj. A rendkívüli biztosítási díjat a biztosító a rendszeres biztosítási díjaktól elkülönítve tartja nyilván.

2.18. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás

Olyan életbiztosítás, amelynél a biztosító a biztosítási szerzôdés alapján képzett biztosítástechnikai tartalékot az általa létrehozott, önálló befektetési politikával

rendelkezô, elkülönítetten kezelt – azonos értékû, elméleti elszámolási részekbôl (befektetési egységekbôl) álló – eszközállományokba (eszközalapokba) vagy más, befektetési alapkezelésre jogosult társaság által kezelt befektetési alapokba helyezi – a szerzôdô választásától függôen, a szerzôdésben elôre meghatározott szabályok szerint – befektetés céljából.

A biztosító a befektetési egységekhez kötött biztosításra sem tôke- sem hozamgaranciát nem vállal.

2.19. Hagyományos életbiztosítás

Olyan életbiztosítás, amelynél a biztosító viseli a befektetés kockázatát. A biztosítási díjak befektetésre kerülô része nem a szerzôdô, hanem a biztosító választása szerint kerül befektetésre.

2

2.20. Befektetési egység

Az eszközalapban való részesedést kifejezô elszámolási egység (unit). Segítségével megállapítható, hogy az eszközalap által megtestesített vagyon mekkora hányada tartozik mindenkor egy adott szerzôdéshez. Három típusa van: kezdeti, felhalmozási és rendkívüli befektetési egység.

2.21. Kezdeti befektetési egység

Az elsô biztosítási év rendszeres biztosítási díjából és a második biztosítási év rendszeres díjának az elsô év rendszeres biztosítási díjával megegyezô részébôl vásárolt befektetési egység.

2.22. Felhalmozási befektetési egység

A rendszeres biztosítási díjakból a kezdeti befektetési egységeken felül vásárolt összes befektetési egység.

2.23. Rendkívüli befektetési egység

A rendkívüli biztosítási díjakból vásárolt összes befektetési egység.

2.24. Eszközalap

A biztosító által elkülönítetten kezelt eszközcsoportok, amelyek jellegük, illetve kibocsátójuk szerint meghatározott típusú befektetési eszközöket (kötvényeket, részvényeket stb.) tartalmaznak. Az egyes eszközalapok befektetési politikájáról a biztosító a szerzôdônek az ajánlattétel elôtt írásos tájékoztatást ad. Az egyes eszközalapok a befektetések típusában,

ezáltal a várható hozamban és az ezért vállalt kockázatban különböznek egymástól. A biztosító jogosult arra, hogy egyes eltérô díjtípusokhoz (úgymint rendszeres, illetve rendszeres díjon felül fizetett rendkívüli díjak) eltérô eszközalapokat tegyen elérhetôvé, illetve az ezekbe történô befektetésekre speciális szabályokat határozzon meg.

2.25. Értékelési nap

Minden olyan nap, amikor a befektetési egységek árfolyama megállapításra kerül. Erre az értékelésre lehetôség szerint minden munkanapon, de naptári hetenként legalább egyszer sor kerül. Az értékelési napok gyakorisága, illetve azok elmaradása biztosítótól független alapkezelôi vagy kibocsátói döntéstôl, illetve kereskedési szünnapoktól, az eszközalap esetleges felfüggesztésétôl függôen változhat.

2.26. Tôke- és hozamgarancia

Hagyományos életbiztosítás esetén a biztosító a pénzalapban kezelt tôkére évi 2% hozamot garantál. A biztosítási szerzôdés tartama alatt a technikai kamatláb megváltoztatható annyiban, hogy a változtatásra csak akkor kerülhet sor, ha a technikai kamatlábak legnagyobb mértékérôl szóló jogszabályban rögzített technikai kamatláb legnagyobb mértéke módosul.

2.27. Hozam

Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás esetében a szerzôdés pénzalapjában nyilvántartott befektetési egységek árfolyamváltozásainak hatásaként jelentkezô nyereség/ veszteség. A hagyományos életbiztosítás esetében az alapbiztosítási szerzôdés pénzalapjában kezelt tôkén elért befektetési eredmény, de legalább évi 2% (2.26. pont), amely hozamok a szerzôdésen jóváírásra kerülnek.

2.28. Hozamszámítás

Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás esetében a hozam a befektetési egységek árfolyamváltozásában jelenik

meg. Hagyományos életbiztosítás esetében a hozam nem árfolyamváltozás révén jelentkezik, hanem a biztosító minden hónap utolsó napján a pénzalapban lévô összegen keletkezett hozam értékének 100%-át, de legalább évi 2% hozamot (2.26. pont) idôarányosan jóváír.

2.29. Árfolyam

Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás esetében egyes eszközalapok közvetlen költséglevonásokkal (a portfóliókezeléssel járó díjak, költségek, befektetési alapjegyeinek vásárlásakor ideértendôk az alapot terhelô költségek is) csökkentett eszközértékének egy befektetési egységre esô része. Az egyes eszközalapok befektetési egységeinek vétele és eladása az aktuális árfolyamokon

történik. Az eszközalapok árfolyamát a biztosító 5 tizedesjegy pontossággal tartja nyilván. A mögöttes befektetési

alapok egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékének nyilvántartására vonatkozó kerekítési szabályok a biztosító eljárásától eltérhetnek. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás esetében az árfolyamváltozásból eredô kockázatokat a szerzôdô viseli.

2.30. Pénzalap

A biztosítási szerzôdésre beérkezô díjak, a hozamok, illetve költségek, kockázati díj és maradékjogok elszámolására szolgáló nyilvántartás. Három típusa van: kezdeti, felhalmozási és rendkívüli pénzalap. Együttesen a továbbiakban: pénzalap.

2.31. Kezdeti pénzalap

A kezdeti befektetési egységek és az ezekre vonatkozó hozamok, illetve költségek és maradékjogok elszámolására szolgáló nyilvántartás. A kezdeti kezelési költség levonásának idôtartamát követôen a biztosító a szerzôdés kezdeti pénzalapját automatikusan áthelyezi a felhalmozási pénzalapba.

2.32. Felhalmozási pénzalap

A felhalmozási befektetési egységek és az ezekre vonatkozó hozamok, illetve költségek, kockázati díj (ideértve a kiegészítô biztosítások kockázati díjait is) és maradékjogok elszámolására szolgáló nyilvántartás.

2.33. Rendkívüli pénzalap

A rendkívüli befektetési egységek és az ezekre vonatkozó hozamok, illetve költségek és maradékjogok elszámolására szolgáló nyilvántartás.

2.34. Pénzalap aktuális értéke

A biztosítási szerzôdés során a befektetési eredménnyel módosított és a mindenkori költségekkel, kockázati díjjal és maradékjogokkal csökkentett és kedvezményekkel növelt kezdeti, felhalmozási és rendkívüli pénzalap együttes értéke.

2.35. Minimális pénzalap, azaz a visszavásárlás költsége

A kezdeti, felhalmozási és rendkívüli pénzalapok aktuális összesített értékének a biztosító mindenkori költségeinek fedezetéül szolgáló része. A minimális pénzalap (visszavásárlási költség) mértékét a biztosítás feltételeinek Függeléke tartalmazza.

2.36. A pénzalap készpénzértéke, azaz a visszavásárlási összeg

A pénzalap aktuális értékének és a minimális pénzalap (visszavásárlási költség) értékének különbsége. A biztosító

3

a tartam során a szerzôdésre befolyt adó-visszatérítések és az érvényes adójogszabályi rendelkezésekben megállapított büntetôkamatok összegét, valamint az el nem számolt terheléseket (10.12. pont) és az adókötelezettségek összegét a kifizetéskor levonja.

2.37. Díjmentesítésre alkalmas alapbiztosítási szerzôdés

Kockázati életbiztosításnak nem minôsülô életbiztosítási szerzôdés (alapbiztosítás), amelynek tartamából 24 hónap már eltelt és rendelkezik visszavásárlási összeggel.

2.38. Baleset

Baleset a biztosítási szerzôdés tartama alatt a biztosított akaratától független, hirtelen fellépô olyan külsô hatás, amelynek következtében a biztosított a balesettôl számított

2 éven belül, de még a szerzôdés tartama alatt múlékony vagy maradandó egészségkárosodást szenved, vagy a balesettôl számított 1 éven belül, de még a szerzôdés tartama alatt meghal. Nem minôsülnek balesetnek a 26.5. pontban felsorolt esetek.

2.39. Befektetési alap

A jogszabály által meghatározott feltételek szerint befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörû forgalomba hozatalával létrehozott és a kockázatmegosztás elvén mûködtetett,

jogi személyiséggel rendelkezô vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelô a befektetôk érdekében kezel. Jelen szerzôdés értelmezésében befektetési alap az ÁÉKBV (Átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás) által kibocsátott értékpapír is.

2.40. Eszközalap nettó eszközértéke

Az eszközalaphoz tartozó befektetett eszközök értékének és az eszközalapot (közvetlenül vagy közvetve) terhelô költségeknek, így különösen az alapkezelési díjaknak a különbözete.

2.41. Illikvid eszköz

Az eszközalap olyan eszköze, amelynek értéke nem állapítható meg, ideértve különösen, ha az értékelésre alkalmas

piaci árfolyam-információk az eszköz forgalmazásának, kereskedésének vagy nyilvános árjegyzésének felfüggesztése miatt nem állnak maradéktalanul rendelkezésre.

2.42. Eszközalap felfüggesztése

Az a biztosítói eljárás, amikor az ügyfelek érdekében a biztosító a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerzôdéshez kapcsolódó eszközalap befektetési egységeinek eladását és vételét felfüggeszti.

2.43. Szétválasztás

Ha egy eszközalapban az eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékének legfeljebb 75%-át képviselô eszközök váltak illikviddé, az eszközalap-felfüggesztés kezdô idôpontját követô 30 napon belül a biztosító – a szerzôdô felek

közötti egyenlô elbánás elvének biztosítása és a biztosító eszközalappal kapcsolatos szolgáltatásainak folyamatos fenntartása érdekében – az illikviddé vált eszközöket és az eszközalap egyéb, nem illikvid eszközeit szétválasztja, azaz az eszközalapot illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalapokra bontja.

3. HAGYOMÁNYOS BIZTOSÍTÁSSÁ ÁTALAKÍTÁS SPECIÁLIS FELTÉTELEI

3.1. A szerzôdô jogosult a befektetési egységekhez kötött életbiztosítását hagyományos életbiztosítássá átalakítani az eszközalapjaiban lévô összes befektetési egységeinek eladására vonatkozó megbízással.

A befektetési egységek eladásából keletkezô pénzösszeg a hagyományos alapbiztosítás pénzalapjában kerül jóváírásra. A befektetési egységek eladásának átfutási idejei az eszközalapok mögött álló befektetési alapok elszámolási szabályainak függvényében különbözôek lehetnek.

Hagyományos biztosítás esetében a biztosító garanciát vállal arra, hogy minden biztosítási évben elszámolja a szerzôdô javára legalább az évi 2%-os hozamot (2.26. pont), illetve annak idôarányos részét.

3.2. A hagyományos biztosítássá átalakítás lehetôségével a szerzôdô elsô alkalommal az ajánlattételt követô 6 hónap elteltével (azaz legkorábban a 7. hónapban) élhet. Amennyiben az

erre vonatkozó kérelem a hónap 15. napjáig a biztosítóhoz beérkezik, úgy a befektetési egységek eladását a következô hónap 1-jével kezdeményezi a biztosító, 15-ét követô beérkezés esetén pedig egy teljes hónap elteltét követô hónap 1-jén. Az utolsó befektetési egység eladásával válik az életbiztosítás hagyományos biztosítássá.

3.3. A tartam során a továbbiakban a szerzôdô – újabb 6 hónap elteltével – eszközalapok választásával jogosult befektetési egységekhez kötött életbiztosítássá visszaalakíttatni biztosítását. Amennyiben az erre vonatkozó kérelem a hónap 15. napjáig a biztosítóhoz beérkezik, úgy a befektetési egységek vételét a következô hónap 1-jével kezdeményezi

a biztosító, 15-ét követô beérkezés esetén pedig egy teljes hónap elteltét követô hónap 1-jén.

A befektetési egységek vételének átfutási idejei az eszközalapok mögött álló befektetési alapok elszámolási szabályainak függvényében különbözôek lehetnek.

3.4. A szerzôdô 6 havonta megváltoztathatja életbiztosítását a fentiek figyelembevételével, és minden pénzalapja csak ugyanabba az életbiztosítási szerzôdéstípusba tartozhat.

3.5. Az átalakítás költségét a biztosítás aktuális Függeléke tartalmazza.

3.6. Jelen életbiztosítás szolgáltatása, alanyai, költségstruktúrája és minden egyéb jellemzôje

– a feltételekben rögzített eltérések kivételével –

a hagyományos és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítás esetében is azonos.

3.7. A hagyományos életbiztosítássá átalakítás nem valósulhat meg, amennyiben az érintett eszközalapok bármelyike felfüggesztett.

4. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI

4.1. Szerzôdô: az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki

• a biztosítási esemény elkerülésében, továbbá

• meghatározott életkor vagy idôpont elérésére, születésre vagy házasságkötésre kötött szerzôdés esetén a biztosítási esemény bekövetkezésében saját maga érdekelt, illetve

4

• valamely személyhez fûzôdô jogviszonya alapján a szerzôdést az érdekelt személy javára köti meg,

• a szerzôdés megkötésére az írásbeli ajánlatot megtette vagy a biztosító ajánlatát elfogadta, és a biztosítási szerzôdés létrejötte esetén a biztosítási díjat fizeti,

• a biztosító jognyilatkozatainak címzettje,

• a biztosítóhoz intézendô jognyilatkozatok megtételére köteles és jogosult mindaddig, amíg a biztosított a helyébe nem lép.

4.2. Biztosított: az a természetes személy, akinek az életével, meghatározott életkor vagy idôpont elérésével, vagy más, az életében bekövetkezô ténnyel, testi épségével, egészségével stb. kapcsolatos, a szerzôdésben meghatározott biztosítási eseményre (eseményekre) az alapbiztosítási szerzôdés és annak esetleges kiegészítô biztosítási szerzôdése(i) létrejön(nek), és akit a biztosítási ajánlaton és ennek alapján a szerzôdésben biztosítottként megjelölnek.

Jelen alapbiztosítási szerzôdés egy személy (biztosított) életére köthetô.

Az alapbiztosítási szerzôdés biztosítottja lehet a szerzôdés megkötésekor legalább 18 és legfeljebb 60 éves, illetve a szerzôdéskötéskori törvényes öregségi nyugdíjkorhatárnál legalább 5 évvel fiatalabb azon természetes személy,

• aki saját jogán nem nyugdíjas,

• semmilyen, a megváltozott munkaképességhez kapcsolódó ellátásban (így különösen, de nem kizárólagosan, rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban) nem részesül, illetve annak megállapítása nincs folyamatban (ebben

az esetben nem a pénzbeli ellátás az irányadó, hanem a megváltozott munkaképességrôl szóló határozat kiállítása),

• akit a biztosító biztosítottként elfogad.

Ha a szerzôdést nem a biztosított kötötte, a biztosított a szerzôdésbe szerzôdôként bármikor beléphet. Amennyiben ez megtörténik, úgy

• a szerzôdô fél személyében bekövetkezett változásról a biztosítottnak a biztosítót és a szerzôdôt írásbeli

nyilatkozattal értesíteni kell. Az értesítésig a biztosító az általa ismert szerzôdôvel kommunikálhat, így a biztosított belépési szándékáról szóló tájékoztatást is megküldi, jelezve azt is, hogy a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges,

• a belépéssel a szerzôdô felet megilletô jogok és az ôt terhelô kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át,

• a szerzôdésbe belépô biztosított köteles megtéríteni a korábbi szerzôdô félnek a szerzôdésre fordított költségeit, ideértve a biztosítási díjakat is,

• a folyó biztosítási idôszakban a szerzôdô és a biztosított az esedékes díjak befizetéséért egyetemlegesen felelôs,

• a szerzôdôváltás feltétele az érvényes kötvény biztosítóhoz történô visszaküldése.

4.2.1. Ha a szerzôdô és a biztosított személye eltér, úgy

• a szerzôdés megkötéséhez és módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges,

• a szerzôdô kötelezettsége a biztosítottat tájékoztatni a szerzôdés tartalmáról, illetve a szerzôdést érintô valamennyi változásról,

• a biztosított hozzájárulása nélkül kötött vagy módosított biztosítási szerzôdésnek a kedvezményezett

jelölését tartalmazó része nem érvényes. Ekkor kedvezményezettnek a biztosítottat, illetôleg örökösét kell tekinteni, aki az ily módon neki járó biztosítási összegbôl a szerzôdô félnek köteles megtéríteni a kifizetett biztosítási díjakat és a szerzôdésre fordított költségeket,

• a biztosított a szerzôdés megszüntetését kérheti, és ebben az esetben a biztosítás a biztosítási idôszak végén a visszavásárlási összeg szerzôdônek történô kifizetésével további maradékjogok nélkül megszûnik.

4.2.2. Ha a biztosított kiskorú és a szerzôdést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülô köti meg, úgy a szerzôdés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. A gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a szerzôdés akkor is, ha a biztosított a cselekvôképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvôképtelen nagykorú személy.

4.2.3. A biztosító a szerzôdôváltást a jogszabálynak megfelelô írásbeli bejelentést követô hónap elsô napjának 0. órájától, de legkorábban a szerzôdô értesítését követô 15 napon túl veszi figyelembe. A hónap 15. napjáig beérkezett igény esetén

a következô hó 1. napjától, 15-ét követô beérkezés esetén egy teljes hónap elteltét követô hónap 1-jétôl érvényes a szerzôdôváltás.

4.2.4. A biztosított a szerzôdés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a szerzôdés a biztosítási idôszak végével a visszavásárlási feltételek szerint megszûnik, kivéve, ha a biztosított a szerzôdésbe lép.

4.3. Kedvezményezett(ek): a biztosítási szolgáltatásra jogosult(ak).

Kedvezményezett lehet:

• az alapbiztosított életbiztosítási szolgáltatásaira és a kiegészítô biztosítások szolgáltatásaira megjelölt

természetes személy(ek) és/vagy gazdálkodó szervezet(ek),

• ha kedvezményezettet nem jelöltek meg, vagy ha a jelölés nem volt érvényes a biztosítási esemény idôpontjában

az életben járó szolgáltatások esetén maga a biztosított, illetve

• a biztosított halála esetén örököse.

Jelen alapbiztosítás minden – a biztosított életében esedékes – szolgáltatására a biztosított jogosult.

4.3.1. A kedvezményezett személye a biztosítóhoz intézett és a tartam alatt beérkezett írásbeli nyilatkozattal

– az adókövetkezményekre figyelemmel – a szerzôdô által megváltoztatható.

Ha a biztosított és a szerzôdô személye eltér, a kedvezményezett módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. Egybehangzó nyilatkozat hiányában a kedvezményezett(ek) személye nem módosul.

4.3.2. Egy biztosítási szerzôdésen belül

• az alap- és kiegészítô biztosítások szolgáltatásaira külön külön kedvezményezett jelölhetô,

• egyidejûleg több kedvezményezett is megjelölhetô.

Ebben az esetben a kedvezményezettség arányát írásban az ajánlaton vagy a késôbbi bejelentéskor egyértelmûen rögzíteni kell egész százalékonként úgy, hogy a kedvezményezettek részesedése szolgáltatásonként összesen 100% legyen.

5

4.3.3. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte elôtt meghal, vagy gazdálkodó szervezet esetében jogutód nélkül megszûnik. Ebben az esetben kedvezményezettnek

– ha helyette más kedvezményezettet nem jelöltek meg – a biztosított, illetve a biztosított halála esetén a biztosított örököse(i), örökösödésük arányában tekintendô(k).

4.3.4. A szerzôdô és a biztosított kötelezettséget vállalhat arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folyamatosan hatályban tartja (visszavonhatatlan kedvezményezett). A kedvezményezett kijelölését ilyen esetben kizárólag a kedvezményezett hozzájárulásával lehet visszavonni. A vállalásról, illetve a jelölés módosításának elfogadásáról a biztosítót értesíteni kell.

4.4. Ügyfél

Jelen életbiztosítás keretében ügyfél a szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; továbbá az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a biztosító számára szerzôdéses ajánlatot tesz.

5. A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, HATÁLYA, FELMONDÁSA

5.1. A szerzôdô a biztosítási szerzôdés létrejöttét írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A biztosító jogosult az ajánlat alapján az ajánlattétel idôpontjától számított 15 napon belül – legalább egészségi nyilatkozat megtételét igénylô, nyilvánvalóan egyedi egészségügyi kockázatfelmérés szükségessége esetén 60 napon belül – a biztosítási kockázatot elbírálni. A kockázatelbírálás eredményeként a biztosító jogosult az ajánlatot elfogadni, visszautasítani, illetve módosító javaslatot tenni.

Az ajánlattétel idôpontja:

• az ajánlatnak a biztosító képviselôje által történt átvétele,

• a biztosító által erre a lehetôségre rendelkezésre bocsátott elektronikus ajánlatoknál a biztosító nyilvántartó rendszereibe történô beérkezés idôpontja,

• a szerzôdô által megbízott alkusz közvetítésével felvett biztosítási ajánlat, illetve távértékesítés esetén az ajánlat biztosítóhoz való beérkezésének idôpontja.

A biztosító az ajánlat elbírálásához a szerzôdônek és a biztosítottnak az ajánlati nyomtatványon megjelölt valamennyi kérdésre adott válaszát figyelembe veszi.

5.2. A szerzôdés létrejön, ha a szerzôdônek – jogszabályban elôírt tájékoztatás birtokában – a biztosítás tartalmára vonatkozóan, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelôen tett ajánlatára a biztosító az

ajánlattételtôl számított 15 napon belül – egyedi egészségügyi kockázatfelmérés szükségessége esetén 60 napon belül –

nem nyilatkozik.

Az ajánlat hallgatólagos elfogadása esetén a szerzôdés az ajánlattétel napjára visszamenô hatállyal – az ajánlattal egyezô tartalommal – a kockázatelbírálási idô elteltét követô napon jön létre.

5.3. Ha az így létrejött biztosítási szerzôdés lényeges kérdésben eltér a jelen szabályzattól, illetve az alap- és kiegészítô biztosítások különös feltételeitôl és azok függelékeitôl,

a biztosító a szerzôdônek a szerzôdés létrejöttétôl számított 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerzôdést e feltételeknek megfelelôen módosítsák.

Ha a szerzôdô a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, az elutasítástól, illetve a módosító javaslat kézhezvételétôl számított 15 napon belül a biztosító a szerzôdést a 30. napra írásban felmondhatja.

5.4. Ha a biztosító az ajánlatot a fentiekben meghatározott határidôn belül elutasítja, az ezen idôszak alatt bekövetkezett biztosítási eseményekért helytállni nem tartozik, feltéve, hogy az egyedi kockázatelbírálás szükségességére a szerzôdô figyelmét felhívta.

A biztosítási ajánlattételkor fizetett elsô biztosítási díjat az ajánlat elutasítása esetén a döntést követô 15 napon belül a biztosító kamatmentesen visszafizeti.

A díj xxxxxxxxx határidôn túli visszafizetése nem jelenti a biztosító kockázatvállalását.

Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles indokolni, a kockázatviselés elbírálására nyitva álló határidô alatt a szerzôdôt 15, illetve 60 napos ajánlati kötöttség terheli. Amennyiben az ajánlatot a biztosító teszi, úgy az ajánlati kötöttség a biztosítót terheli.

5.5. A biztosító a létrejött szerzôdésrôl a szerzôdô számára

– minden szolgáltatáshoz, tájékoztatáshoz benyújtandó – fedezetet igazoló dokumentumot (továbbiakban: kötvény) állít ki. Ha a kötvény tartalma a szerzôdô fél ajánlatától eltér, és ezt az eltérést a szerzôdô fél a kötvény kézhezvételét követôen 15 napon belül nem kifogásolja, úgy a szerzôdés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ezt a rendelkezést lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre a szerzôdô fél figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerzôdés az ajánlat tartalmának megfelelôen jön létre.

5.6. A biztosítási szerzôdés szerzôdô általi felmondása

5.6.1. Az életbiztosítási szerzôdést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötô természetes

személy szerzôdô a szerzôdés létrejöttérôl szóló tájékoztatás kézhezvételétôl számított 30 napon belül a biztosítási szerzôdést a biztosítóhoz küldött írásbeli nyilatkozattal

– indoklás nélkül – felmondhatja. A biztosító a szerzôdô felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követô 30 napon belül köteles a szerzôdô által a biztosítási szerzôdéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel elszámolni.

A szerzôdés elszámolásának feltétele a kötvény biztosítóhoz történô visszaküldése.

5.6.2. Az 5.6.1. pontban foglalt esetben a biztosító a pénzalapra befizetett díjakkal úgy számol el, hogy a pénzalap aktuális értékébôl levonja a Függelékben feltüntetett kötvényesítési költséget (10.6. pont), de visszafizeti a megszûnésig levont egyéb költségeket.

5.6.3. A felmondott biztosításra a biztosító – a jelen pont szerinti elszámoláson túl – szolgáltatási kötelezettséggel csak a felmondás beérkezését követô nap 0. órájáig tartozik, de a szolgáltatásból az esedékes biztosítási díjakat levonhatja.

5.6.4. A szerzôdô érvényesen nem mondhat le az ôt megilletô felmondási jogról. Nem illeti meg a felmondás

joga a szerzôdôt – ha a törvény ettôl eltérôen nem rendelkezik – hitelfedezeti életbiztosítás esetén, illetve ha a szerzôdés tartama a 6 hónapot nem haladja meg.

6

6. KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE ÉS VÉGE, A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE, KOCKÁZATELBÍRÁLÁS ÉS VÁRAKOZÁSI IDŐ

6.1. A létrejött szerzôdés alapján a biztosító a kockázatot a szerzôdésben megjelölt idôponttól viseli, ha ilyen idôpont nincs, akkor a kockázatviselés az elsô vagy egyszeri díj beérkezését követô nap 0. órájakor kezdôdik.

A szerzôdô kérésére a felek írásban ettôl eltérô

– korábbi – kockázatviselési idôpontban is megállapodhatnak, de ha a kockázatelbírási idô alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító teljesíteni csak akkor köteles, ha a kockázat egyedi elbírálása megtörtént és annak alapján a kockázatra fedezetet nyújtott volna.

6.2. A szerzôdô által fizetett biztosítási díj abban az idôpontban válik befizetetté, amikor az a biztosító számlájára beérkezett, elszámolásra azonban csak akkor kerülhet, ha a befizetés

a szerzôdésre beazonosítható. Ha a szerzôdô az elsô díjat a biztosító képviselôjének fizette, a díj legkésôbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára

beérkezettnek tekintendô, de a szerzôdô igazolhatja, hogy a díj elôbb érkezett be.

Az esetleges kiegészítô biztosítás(ok) kockázatviselésének kezdete:

• amennyiben a kiegészítô biztosítás ajánlatát az alapbiztosítás ajánlatával egyidejûleg teszik, úgy megegyezik az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdetével, feltéve, hogy az alap- és kiegészítô biztosítások létrejöttek vagy utóbb létrejönnek, de legkorábban a kockázatelbírálásra nyitva álló határidô leteltét követô nap 0. órájakor jön létre.

• amennyiben a kiegészítô biztosítás(ok) ajánlatára az alapbiztosítás ajánlatának megtételét követôen kerül sor, úgy a kiegészítô biztosítás(ok) ajánlatának beérkezését követô hó 1-je, feltéve, hogy a kiegészítô biztosítás(ok) létrejött(ek) vagy utóbb létrejön(nek), de legkorábban

a kockázatelbírálásra nyitva álló határidô leteltét követô nap órájakor jön létre.

A kiegészítô biztosítás(ok) évfordulója minden esetben megegyezik az alapbiztosítás évfordulójával.

6.3. A biztosítási szerzôdés és a biztosító kockázatviselése az alap- és a kiegészítô biztosítások vonatkozásában az alábbiak szerint szûnik meg.

A kockázatviselés megszûnik:

a) a biztosítottnak a biztosítási tartamon belül bekövetkezô halálát követôen azonnal, vagy

b) a biztosítási tartam lejárata napjának 24. órájakor, vagy

c) a jelen feltételek 7. pontjában felsorolt biztosítási események bekövetkezése napjának 24. órájakor, vagy

d) a szerzôdônek a biztosítás visszavásárlására vonatkozó igénybejelentése (21.1. és 21.2. pont) napjának

24. órájakor, vagy

e) díjmentesített szerzôdésnél a pénzalap kimerülése (a pénzalap már nem nyújt fedezetet a költségek levonására) idôpontját követô nap 0. órájakor, vagy

f) a jelen feltételek 5.3. valamint 24.12. pontjai szerinti biztosítói felmondás esetén a felmondási határidô utolsó napjának 24. órájakor, vagy

g) a jelen feltételek 24.13. pontja szerinti módosító javaslat elutasítása esetén, vagy ha arra nem válaszol a szerzôdô, a módosító javaslat közlésétôl számított 30. nap

24. órájakor, vagy

h) a jelen feltételek 5.6. pontja szerinti szerzôdôi felmondás esetén a szerzôdô írásbeli felmondásának biztosítóhoz történô beérkezését követô nap 0. órájakor, vagy

i) díjmentesítés lehetôségének hiányában az elmaradt díj fizetésére történt eredménytelen felszólítás esetén az elsô elmaradt díj esedékességi napjának 0. órájakor, vagy

j) ha a biztosított a szerzôdés megkötéséhez adott hozzájárulását visszavonja, és a szerzôdô hozzájárulásával a szerzôdésbe szerzôdôként sem lép be, az adott biztosítási idôszak végével, vagy

k) a kiegészítô biztosítás az alapbiztosítás megszûnésével, vagy

l) ha a szerzôdô a szerzôdést rendes felmondással az elsô évi biztosítási díj teljes befizetése után bármelyik következô évforduló elôtt 30 nappal írásban a biztosítási idôszak utolsó napjára felmondja, vagy

m) a felek közös megegyezésével.

A biztosítási szerzôdés megszûnik, amikor a kockázatviselés végét követôen megtörténik a teljes elszámolás.

6.4. A biztosító kockázatviselése az alapbiztosítás mellé kötött kiegészítô biztosítás(ok) tekintetében megszûnik a kiegészítô biztosítások feltételeiben foglalt szabályok szerint, de legkésôbb az alapbiztosítás megszûnésével:

a) a szerzôdô erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatával, a nyilatkozat biztosítóhoz való beérkezését követô hónap elsô napjának 0. órájakor, vagy

b) balesetbiztosítási kiegészítô biztosítások esetében a biztosító részérôl évfordulóra történô felmondással az évforduló napjának 0. órájakor. A biztosító 30 nappal az évfordulót megelôzôen köteles a felmondást írásban közölni a szerzôdôvel, vagy

c) a jelen feltételek 5.3. pontja szerinti biztosítói felmondás esetén a felmondási határidô utolsó napjának 24. órájakor, vagy

d) az 1 éves, határozott idôre kötött bármely kiegészítô biztosítás megszûnik annak a biztosítási évnek a lejártával, amelynek a vége elôtt 30 nappal bármelyik fél írásban bejelenti a szerzôdés meghosszabbításának elutasítását.

6.5. A biztosítót a biztosítási esemény bekövetkezése miatti megszûnés esetén a teljes biztosítási idôszakra megilleti a díj. A biztosítás egyéb okból való megszûnése vagy a következô idôszakra történt díjfizetés esetén a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor a kockázatviselése véget ért. Ha az idôarányos díjnál több díjat fizettek be, a díjtöbbletet – annak aktuális befektetési értékén –

a pénzalapon keresztül adja vissza a biztosító. A biztosító

– a megszûnést, illetve annak tudomására jutását követô

30 napon belül – mindazon díj kamatmentes visszafizetésére köteles, amely a jelen pont szerint nem illeti meg.

6.6. A szerzôdés bármely okból történt megszûnése, illetve a kötvény tartalmának módosítását eredményezô

szerzôdésmódosítás esetén a biztosító jogosult a biztosítási kötvény visszakövetelésére. Ettôl függôvé teheti fizetési kötelezettségének teljesítését, illetve a szerzôdés módosítását is.

6.7. A biztosító a biztosítási szerzôdés megszûnésérôl írásban tájékoztatja a szerzôdôt, de ennek idôpontja, illetve elmaradása nem befolyásolja a szerzôdés megszûnését.

7

6.8. A biztosító a biztosítás szolgáltatási összegének nagyságától, a biztosított életkorától és az egyéb kockázati körülményektôl függôen a biztosított által képviselt kockázat elbírálásához

• egészségi nyilatkozat kitöltését,

• orvosi vizsgálat elvégzését,

• orvosi iratok bemutatását,

• egyéb (pl. tevékenységrôl, pénzügyi helyzetrôl szóló) nyilatkozatok benyújtását írhatja elô.

A biztosított az elvégzett orvosi vizsgálatok eredményeit az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében az egészségügyi szolgáltatónál ismerheti meg.

6.9. A biztosító a kockázatelbírálás során a kockázat egyedi mérlegelésével valamely, a 26. pontban kizárt kockázat vállalhatóságáról szóló döntést is hozhat.

6.10. A biztosító jelen alapbiztosításnál várakozási idôt nem alkalmaz. Az esetleges kiegészítô biztosítások szolgáltatásaira vonatkozó várakozási idô szabályait a kiegészítô biztosítások különös feltételei tartalmazzák. Amennyiben a kiegészítô biztosítás feltétele máshogy nem rendelkezik, a várakozási idôre az alábbi szabályok érvényesek.

a) Az ajánlattétel napjától 6 havi várakozási idô áll fenn, melytôl a biztosító kockázatelbírálás miatti orvosi vizsgálat esetén eltekinthet.

b) Ha a szerzôdésben megjelölt a feltételekben felsorolt bármelyik biztosítási esemény a c) pontban jelzett esetet kivéve várakozási idôn belül következik be, a biztosító nem köteles a biztosítási szolgáltatás teljesítésére.

c) A biztosító a 6 havi várakozási idôtôl eltekint, ha a biztosítási esemény a kockázatviselés tartama alatt történt balesettel (2.38. pont) összefüggésben következett be.

d) A szerzôdô és a biztosított a biztosító elôírásaitól eltérô esetben is kezdeményezheti saját költségére a biztosító által meghatározott orvosi vizsgálat elvégzését, ez azonban a várakozási idô fennállását nem befolyásolja.

7. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

A kockázatviselés hatálya alatt bekövetkezô biztosítási események és a szolgáltatások:

7.1. Lejárati (öregségi nyugdíj) szolgáltatás

Biztosítási esemény: a szerzôdéskötés idôpontjában érvényes nyugdíjkorhatár elérése.

A biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontja: az ajánlattételkor érvényes törvényes öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napja, feltéve, hogy a biztosítás még érvényesen fennáll.

Szolgáltatás: a biztosító a biztosítási szerzôdés lejártakor a 8.1. pontban foglalt szolgáltatást nyújtja.

7.2. Saját jogú nyugdíjellátási szolgáltatás

Biztosítási esemény: a saját jogú nyugdíjra való jogosultság megszerzése, amennyiben azt még a biztosított életében a biztosítónak bejelentették.

A biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontja az illetékes hatóság által kiállított nyugdíjmegállapító határozat biztosítóhoz történô bejelentés napja, feltéve, hogy a határozat jogerôre emelkedik.

Szolgáltatás: Amennyiben a biztosított tényleges nyugdíjba vonulásának idôpontja megelôzi a biztosítási szerzôdés lejárati idôpontját, úgy a biztosító a 8.1. pontban foglalt szolgáltatást nyújtja.

7.3. Megváltozott munkaképességhez kapcsolódó szolgáltatás

Biztosítási esemény: a biztosítottnak a biztosítás tartama alatt bekövetkezô, az illetékes hatóság által jogerôsen megállapított legalább 40%-os maradandó egészségkárosodása, amennyiben azt még a biztosított életében a biztosítónak bejelentették.

A biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontja az egészségkárosodást megállapító határozat biztosítóhoz történô bejelentés napja, feltéve hogy a határozat jogerôre emelkedik.

Szolgáltatás: amennyiben a biztosított részére legalább 40%-os maradandó egészségkárosodás kerül megállapításra, úgy a biztosító a 8.1. pontban foglalt szolgáltatást nyújtja.

7.4. Haláleseti szolgáltatás

Biztosítási esemény: a biztosítottnak a biztosítás tartamán belül bekövetkezô halála.

A biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontja a haláleset idôpontja.

Szolgáltatás: a biztosító a 8.1. pontban foglalt szolgáltatást nyújtja.

8. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS

8.1. A 7.1. pontbeli biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a lejárat idôpontjában a szerzôdés eszközalapjaiban lévô befektetési egységek darabszámának és az ezekhez tartozó a lejárat napját követô elsô értékelési nap szerinti befektetési egységek árfolyamainak a szorzatösszegét – az esetlegesen még el nem számolt terhelésekkel csökkentve

– fizeti ki, figyelemmel azonban a 8.9. pontban foglaltakra is.

8.2. A 7.2., 7.3. és 7.4. pontbeli biztosítási események bekövetkeztekor a biztosító a bekövetkezés idôpontjában a szerzôdés eszközalapjaiban lévô befektetési egységek darabszámának és az ezekhez tartozó, a 8.8. pontban foglaltak szerint az igény bejelentésének napját követô elsô értékelési nap szerinti befektetési egységek árfolyamainak a szorzatösszegét – az esetlegesen még el nem számolt

terhelésekkel csökkentve – fizeti ki, figyelemmel azonban a 8.9. pontban foglaltakra is.

Hagyományos életbiztosítás esetén a biztosító a pénzalap aktuális értékét fizeti ki (lásd 2.34. pont).

8.3. Amennyiben a 7.1. és 7.2. biztosítási esemény bekövetkeztekor a szerzôdés létrejöttétôl a biztosítási szolgáltatás teljesítéséig nem telt el 10 év, akkor a biztosító a szolgáltatást nem csökkenô összegû, a szerzôdés létrejöttétôl számított 10 éves tartamú járadékként fizeti ki. Amennyiben a járadékszolgáltatás egy hónapra jutó várható összege a 10 ezer forintot nem éri el, a járadékszolgáltatás – a szerzôdés létrejöttétôl számított

10. év letelte elôtt – egy összegben is teljesíthetô. Ebben az esetben azonban a biztosító a kifizetésbôl levonja a 8.15 pontban foglalt terheléseket.

8.4. Amennyiben a 7.1. és 7.2. biztosítási esemény bekövetkeztekor a szerzôdés létrejöttétôl a biztosítási szolgáltatás teljesítéséig legalább 10 év eltelt, akkor a biztosító a szolgáltatást a jogosult kérelme szerint

8

• nem csökkenô összegû, legalább 10 éves, meghatározott tartamú járadékként (amennyiben a járadékfolyósításra fordítható összeg fedezetet nyújt erre), vagy

• egy összegben fizeti ki.

8.5. A 7.3. és 7.4. pontbeli biztosítási események bekövetkeztekor a biztosító a szolgáltatást egy összegben fizeti ki.

8.6. A biztosító teljesítésének feltétele, hogy a szerzôdés létrejöttétôl a biztosító biztosítási eseményre tekintettel történô teljesítéséig legalább 10 év elteljen, kivéve

• a biztosított halálát,

• a biztosított legalább 40%-os egészségkárosodását,

• ha a biztosító teljesítése nem csökkenô összegû járadékszolgáltatás, és a járadékszolgáltatás a szerzôdés létrejöttétôl számított legalább 10. év végéig tart.

8.7. Jelen feltételek 8.1. és 8.2. pontjában meghatározott biztosítási szolgáltatások közül csak egy teljesíthetô, és ezzel a kockázatviselés megszûnik. Több, egyidejûleg bejelentett és igazolt biztosítási esemény esetén az azokra vonatkozó biztosítási szolgáltatások közül a legnagyobb összegû kerül kifizetésre.

8.8. A szerzôdés lejártával a 8.1. és 8.2. pontban felsorolt összes szolgáltatásra való jogosultság megszûnik, kivéve a nem teljesített, de a jogosultat a feltételek szerint még megilletô lejárati szolgáltatást.

8.9. A szolgáltatási igény esedékességének napja az a nap, amikor a biztosítóhoz a biztosítási esemény bekövetkezését és idôpontját igazoló, és a kifizetéshez szükséges minden egyéb, a szerzôdéses feltételekben felsorolt dokumentum beérkezik.

8.10. A jelen feltételek 12. pontjában foglalt esetekben (eszközalapok felfüggesztése, forgalmazás szüneteltetése), a biztosító az alábbiak szerint teljesíti szolgáltatását:

8.10.1. Felfüggesztett eszközalapot érintô biztosítási esemény bekövetkezése

Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt a 7.1. pontban foglalt biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító

a szerzôdô befektetéseinek aktuális értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek figyelmen kívül hagyásával állapítja meg. Ha az eszközalap nettó eszközértéke, illetve a befektetési egységek árfolyama az eszközalap felfüggesztésének megszûnését követôen megállapítható, a biztosító a felfüggesztés megszûnését követô 15 napon belül köteles a szerzôdônek kifizetni a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek a felfüggesztés megszûnését követô elsô ismert árfolyamon kiszámított értékét. A biztosító ezen elvet követve teljesíti a járadékszolgáltatását is abban az esetben,

ha a biztosító járadékszolgáltatást köteles teljesíteni.

8.10.2. Felfüggesztett eszközalapot érintô biztosítási esemény bekövetkezése – 7.4. pontban foglalt haláleseti szolgáltatás A biztosító haláleseti szolgáltatása teljesítését az eszközalap felfüggesztése annyiban érinti, hogy a biztosító a szerzôdô befektetéseinek aktuális értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek az eszközalap-felfüggesztést megelôzô utolsó ismert árfolyama alapján határozza meg, és a biztosítási

szerzôdés szerinti kifizetési kötelezettségét a biztosító az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt is

ennek megfelelôen, azonban biztosítottanként a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek tekintetében legfeljebb 30 millió Ft összeghatárig teljesíti. Az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követô 15 napon belül a felfüggesztés megszüntetését követô elsô ismert árfolyamon a biztosító a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei tekintetében teljesítendô szolgáltatásrészt újra megállapítja, és amennyiben ez

meghaladja a korábban erre kifizetett összeget, akkor a különbözetet utólag kifizeti.

8.10.3. Felfüggesztett eszközalapot érintô biztosítási esemény bekövetkezése – Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt a jelen feltételek 7.2. és 7.3. pontokban foglalt biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító szolgáltatására a 8.10.1. pontban foglaltak alkalmazandók.

8.11. A biztosító bármelyik biztosítási esemény utáni szolgáltatásának teljesítését követôen sem kerülhet még egyszer kifizetésre a szerzôdés eszközalapjaiban lévô befektetési egységek darabszámának és az ezekhez tartozó árfolyamainak a szorzatösszege, illetve hagyományos életbiztosítás esetén a pénzalap aktuális értéke.

8.12. Amennyiben a biztosított a jelen feltételek 7.1. pont öregségi nyugellátás vagy 7.2. pontja szerinti saját jogú nyugellátás szolgáltatási összegét járadékszolgáltatás formájában

kívánja igénybe venni, úgy a szolgáltatás esedékességének idôpontjában járadékszolgáltatást igényelhet a biztosítónak az igénylés idôpontjában érvényes járadékszolgáltatási feltételei szerint.

8.13. A járadékszolgáltatás igénybevételére akkor kerülhet sor, amennyiben a folyósítható járadék nagysága eléri az igénylés idôpontjában érvényes – a biztosító

által alkalmazható járadékbiztosítási termékben meghatározott – minimális járadéknagyságot, vagyis a járadékfolyósításra fordítható összeg erre fedezetet nyújt.

8.14. A járadékfolyósítás megindulását követôen a biztosított évente életbenléti igazolást köteles benyújtani. Ennek elmaradása esetén a járadék folyósítása az igazolás pótlásáig felfüggeszthetô. Az igazolás beérkezését követôen az elmaradt járadékrészletek egy összegben – kamatmentesen – kerülnek kifizetésre.

8.15. A 7.1. és a 7.2. pont szerinti szolgáltatásnak a szerzôdés létrejöttétôl számított 10 éven belüli egyösszegû kifizetése esetén biztosító a tartam során a szerzôdésre befolyt

adó-visszatérítések és az érvényes adójogszabályi rendelkezésekben megállapított büntetôkamatok összegét, valamint az el nem számolt terheléseket (10.12. pont)

és az adókötelezettségek összegét a kifizetésbôl levonja.

8.16. Az esedékes biztosítási díj elmaradását követô kárkifizetés esetén az aktuális díjhátralékot a biztosító a szolgáltatási összegbôl levonhatja (beszámíthatja).

9. ÜGYFÉLBÓNUSZ

9.1. A biztosítás lejáratát megelôzô utolsó biztosítási évfordulón a legalább 10 éves tartamú, érvényes (életben lévô) szerzôdésen egyszeri ügyfélbónusz kerül jóváírásra. Az egyszeri ügyfélbónusz a tartam alatt fizetett legkisebb biztosítási díj havi összege 12 szeresének meghatározott százaléka.

A százalék függ a biztosítási tartamtól. A százalék mértéke

9

a szerzôdés létrejöttekor hatályos Függelékben kerül meghatározásra. Az ügyfélbónuszt a biztosító a szerzôdés felhalmozási pénzalapjában, befektetési egységekhez kötött életbiztosítás esetében az érvényben lévô rendszeres díjakra vonatkozó díjfelosztási aránynak megfelelôen, a tartam (lejáratot megelôzô) utolsó évfordulóján, az aktuálisan érvényes árfolyamon írja jóvá. A szerzôdés pénzalapjában jóváírt ügyfélbónusz a szerzôdés aktuális pénzalapértékének része.

9.2. A szerzôdésen nem kerül jóváírásra az ügyfélbónusz, amennyiben a szerzôdés az utolsó értékelési napon érvényben van és az alábbi körülmények bármelyike fennáll vagy az alábbi események bármelyike bekövetkezik a 9.1. pontban írt elszámolás esedékességéig:

• a biztosított halála,

• a biztosítási szerzôdés visszavásárlása,

• díjfizetés szüneteltetése a tartam során,

• díjmentesítés a tartam során,

• a biztosított a lejárat évében nem tölti be a 65. éves kort, még akkor sem, ha a biztosítási szerzôdés lejárata

a 7.1.–7.4. pontbeli biztosítási események szerinti lejárat.

10. KÖLTSÉGEK

Az alapbiztosítás tartama során levonásra kerülô költségek mértékét a jelen alapbiztosítás Függelékének megfelelô pontjai tartalmazzák.

10.1. Díjjal nem arányos költség

Díjjal nem arányos költség az adminisztrációs költség, a kötvényesítési költség. Ezen költségek összegét a biztosító minden év június 1-jei hatállyal, legfeljebb az akkor érvényes – a biztosító által ajánlott – index mértékében megemelheti. A díjjal nem arányos költségek aktuális összegérôl a biztosító a szerzôdôt az ajánlat felvételekor

a biztosítás Függelékében, illetve azt követôen évente, legkésôbb 60 nappal a biztosítási évforduló elôtt írásban tájékoztatja.

10.2. Kezdeti kezelési költség

A biztosító szerzôdéskötéssel kapcsolatos kezdeti költségeinek a fedezete, mely a kezdeti pénzalapból minden biztosítási évfordulón a kezdeti kezelési költség elvonásával kerül érvényesítésre. A kezdeti kezelési költség levonásának idôtartamát jelen biztosítás Függeléke határozza meg.

10.3. Fenntartási költség

A szerzôdés fenntartásához szükséges költségek és az ügyfélbónusz alapjának fedezete. Költség, mely a befizetett díjból a biztosítási díj pénzalapba fektetését megelôzôen kerül levonásra.

10.4. Adminisztrációs költség

A díjfizetés gyakorisága és módja szerint meghatározott költség, mely a felhalmozási pénzalapból minden hónap elsô napján kerül levonásra. Az adminisztrációs költség emelését követô biztosítási évfordulótól a szerzôdô az indexált adminisztrációs költség figyelembevételével meghatározott folyamatos díjat köteles fizetni.

10.5. Befektetési költség

A biztosító befektetési költségeinek fedezete, amely a felhalmozási pénzalapból minden hónap utolsó napján

kerül levonásra. Befektetési költséget a biztosító csak a felhalmozási pénzalapra számít fel. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás esetén az elkülönítetten nyilvántartott felhalmozási befektetési egységek befektetési költségeit

az adott felhalmozási egységek csökkentésével vonja le a biztosító, míg hagyományos életbiztosítás esetében a felhalmozási pénzalapból arányosan kerül levonásra a befektetési költség.

10.6. Kötvényesítési költség

Amennyiben a szerzôdés a jelen feltételek 5.6. pontja (kötvény kézhezvételétôl számított 30 napon belüli felmondás) alapján szûnik meg, úgy a befizetett díjból levonásra kerül a kötvényesítési költség. A kötvényesítési költség mértékét a Függelék tartalmazza.

10.7. Visszavásárlási költség

A szerzôdés visszavásárlása esetén felmerülô költség, mely megegyezik a minimális pénzalappal, és a visszavásárlási összeg (pénzalap készpénzértéke) kifizetésekor az aktuális pénzalap értékébôl kerül levonásra. A visszavásárlási költség (minimális pénzalap) mértékét a Függelék tartalmazza.

10.8. Kezdeti pénzalap visszavásárlási költsége

A kezdeti pénzalap aktuális értékének és a Függelékben található táblázatban feltüntetett, a szerzôdésbôl eltelt évek alapján meghatározott arányszám szorzata.

10.9. Felhalmozási pénzalap visszavásárlási költsége

A felhalmozási pénzalap visszavásárlási költségét a Függelék tartalmazza.

10.10. Befektetési egységek átcsoportosításának költsége

Az átcsoportosítás költségét az egyes elkülönítetten nyilvántartott befektetési egységekbôl vonja le a biztosító. Mértékét a Függelék tartalmazza.

10.11. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás átalakítása hagyományos biztosítássá és a hagyományos biztosítás visszaalakításának költsége

Mértékét a Függelék tartalmazza.

10.12. El nem számolt terhelés

Amennyiben a felhalmozási pénzalapon nyilvántartott összeg nem elegendô, a biztosító megfelelô fedezet hiányában nem tudja levonni a szerzôdés költségeit és a kockázati díjakat esedékességük idôpontjában, így ezeket a még el nem számolt terheléseket nyilvántartja, és késôbbi idôpont(ok)ban vonja le. Amennyiben a pénzalapon megfelelô fedezet áll rendelkezésre vagy kifizetés, illetve díjmentesítés történik, úgy a biztosító követelését a pénzalapból vagy a kifizetés elôtt álló összegbôl levonással (beszámítással) érvényesíti.

10.13. Díjmentesítési költség

A szerzôdés díjmentesítése esetén felmerülô költség. Mértékét a Függelék tartalmazza.

11. ADÓTÁJÉKOZTATÓ

11.1. Adó-visszatérítés: a magyar adóhatóság által az érvényes rendelkezések szerint a biztosító számlájára utalt, és a szerzôdés pénzalapján jóváírt összeg, amely a folyamatos díjfizetési kötelezettséget nem módosítja, azt nem helyettesíti.

10

11.2. Az érvényes adójogszabályi rendelkezésekrôl a biztosító a szerzôdéskötés idôpontját megelôzôen külön dokumentumban tájékoztatja a szerzôdôt.

11.3. Jelen alapbiztosítás abban az esetben tekinthetô díjmentesítésre alkalmas biztosítási szerzôdésnek, ha a NAV részére visszatérítendô adójóváírás – elkülönítetten kezelt és kimutatható – összege nélkül rendelkezik visszavásárlási összeggel.

12. A PÉNZALAP MŰKÖDÉSE BEFEKTETÉSI EGYSÉGEKHEZ KÖTÖTT ÉLETBIZTOSÍTÁS ESETÉN, HOZAMSZÁMÍTÁS

12.1. A biztosító az alapbiztosítás elkülönített pénzalapjára beérkezô összegeket a jelen szabályokban meghatározott feltételek alapján, a szerzôdô által választott befektetési összetételnek megfelelôen megosztva fekteti be az eszközalapokba.

Az adott eszközalapba történô befektetés az eszközalap befektetési egységeinek megvásárlását jelenti. A biztosító a pénzalapot a beérkezett díjjal (a Függelékben és a

jelen feltételekben megállapított módon és mértékben csökkentve az esedékes költségekkel) azon a napon növeli, amikor az a szerzôdésre azonosíthatóan beérkezik. A pénzalap növekményét az ezt követô értékelési naptól fekteti be a biztosító. A biztosítási díjak befektetése esetén alkalmazott árfolyamot és elszámolási határidôt a jelen feltételek mellékletét képezô “Tájékoztató

a befektetési egységek eladásának/vételének átfutási idejérôl” elnevezésû dokumentum tartalmazza.

12.2. A biztosító a befektetési egységek árfolyamváltozásának hatását értékelési naponként átvezeti a szerzôdô számláján. Ennek megfelelôen elszámolásra kerül az elôzô értékelési nap óta bekövetkezett árfolyamváltozás (mind negatív, mind pozitív irányban).

12.3. Az eszközalap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén alkalmazandó szabályok

Az eszközalap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás nettó eszközértéket a hiba feltárását követô legközelebbi nettó eszközérték megállapításkor a hiba bekövetkezésének idôpontjára visszamenôleges hatállyal javítja a biztosító, amennyiben a hiba mértéke meghaladja

az eszközalap nettó eszközértékének egy ezrelékét. A javítás során a megállapított hiba bekövetkezésének idôpontjában érvényes mértékének megfelelôen módosítja a biztosító

a nettó eszközértéket minden olyan napra vonatkozóan módosítja, amelyet a feltárt hiba a késôbbiek során érintett. A biztosító a nettó eszközértéket honlapján közzéteszi.

Nem minôsül hibának az olyan hibás piaci árfolyam és adatközlés, amely nem a biztosító, a portfóliókezelô vagy a letétkezelô érdekkörében merült fel, feltéve, hogy ezen személyek a tôlük elvárható gondossággal jártak el a nettó eszközérték megállapítása során.

Ha a befektetési egység értékének megállapítására hibás nettó eszközértéken került sor, a hibás és a helyes nettó eszközérték szerint számított ár közötti különbséget a szerzôdôvel a hiba feltárásától számított harminc napon belül el kell számolni, kivéve, ha

12.3.1. a hibás nettó eszközértékszámítás miatti, egy befektetési egységre jutó árkülönbség mértéke nem éri el a helyes nettó eszközértéken egy befektetési egységre számított ár egy ezrelékét, illetve – ha az eszközalap-leírás ennél kisebb értéket határoz meg – az eszközalap-leírásban megállapított értéket,

12.3.2. továbbá a hibás és a helyes nettó eszközértéken számított ár különbségébôl származó elszámolási kötelezettség összegszerûen nem haladja meg szerzôdônként az egyezer

forintot, illetve – ha az eszközalap-leírás ennél kisebb értéket határoz meg – az eszközalap-leírásban megállapított összeget,

12.3.3. a biztosító a nettó eszközérték-számításában feltárt hiba esetén, annak javítása eredményeképpen a befektetési egység árában keletkezô különbségbôl adódó elszámolási kötelezettség kapcsán a szerzôdôt terhelô visszatérítési

kötelezettségtôl eltekint azzal, hogy ez esetben az eszközalapot ért vagyoncsökkenést a biztosító, a portfóliókezelô vagy a letétkezelô pótolja az eszközalap számára.

12.4. A biztosítónak jogában áll új eszközalapokat létrehozni és már mûködôket megszüntetni.

Eszközalapok megszüntetésére különösen, de nem kizárólagosan akkor kerül sor,

a) ha egy adott eszközalap már nem mûködtethetô gazdaságosan (pl. irreális árfolyammozgások történnek a piacon, veszélybe kerül az eszközalapba fektetô szerzôdôk pénze),

b) ha a mögöttes alap megszûnése vagy beolvadása következményeként a korábban közzétett befektetési politika tarthatatlanná válik,

c) ha annak ellenére, hogy az eszközalap gazdaságosan mûködtethetô, jogszabályi változás vagy más elôírás azt megtiltja,

d) ha az eszközalap-felfüggesztés idôtartama hosszabbítással együtt meghaladja a 2 évet, és az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységek árfolyama továbbra sem állapítható meg.

Eszközalap megszüntetése kibocsátói vagy felügyeleti döntés alapján is történhet. Eszközalap megszüntetése esetén a biztosító a következôképpen jár el:

12.4.1. Ha a biztosító az eszközalap jövôbeli megszüntetését eredményezô tényeket, információkat kellô idôben megkapja a kibocsátótól, a forgalmazótól vagy a Felügyelettôl, a megszüntetésrôl írásban értesíti azon ügyfeleit, akiknek a megszûnô eszközalap(ok)ban befektetésük van. Az írásbeli értesítésnek legalább a megszüntetést megelôzô 30. napon meg kell érkeznie a szerzôdôhöz. Amennyiben a szerzôdô ehhez hozzájárult, a biztosító az értesítést levélpostai küldemény helyett e-mailben is megküldheti a szerzôdônek. A biztosító az értesítésben tájékoztatja a szerzôdôt az eszközalap megszüntetésének tényérôl, idejérôl és arról,

hogy a szerzôdô jogosult a megszüntetést megelôzô 8. napig nyilatkozni, hogy a megszûnô eszközalapban befektetett pénzösszegeket a biztosító melyik eszközalapba helyezze

át költségmentesen. Amennyiben a szerzôdô a megadott határidôig nem nyilatkozik, a biztosító az eszközalap megszüntetésének idôpontjában a megszûnt eszközalapban elhelyezett összeget egy általa legalacsonyabb kockázatúnak ítélt eszközalapba helyezi át költségmentesen.

12.4.2. Ha a biztosító külsô kényszerítô körülmény miatt, ügyfelei befektetéseinek megóvása érdekében valamely eszközalap azonnali hatályú vagy olyan idôben történô megszüntetésérôl dönt, ami miatt a szerzôdôket nem tudja a 12.4.1. pontban írt határidôben értesíteni, köteles utólag, legfeljebb azonban az eszközalap megszüntetését követô 10 munkanapon belül írásban értesíteni azon szerzôdôit, akiknek a megszüntetett eszközalap(ok)ban befektetésük van. Amennyiben a szerzôdô ehhez hozzájárult, a biztosító az értesítést levélpostai küldemény helyett e-mailben is megküldheti a szerzôdônek.

11

A biztosító az értesítésben tájékoztatja a szerzôdôt az eszközalap megszüntetésének tényérôl, idejérôl és arról, hogy a biztosító a megszûnt eszközalapban elhelyezett összegeket melyik,

egy általa legalacsonyabb kockázatúnak ítélt eszközalapba helyezte át. A biztosító egyben tájékoztatja szerzôdôit arról is, hogy az áthelyezéstôl számított 15 napon belül a szerzôdô jogosult a biztosító által a legalacsonyabb kockázatúnak

ítélt eszközalapba áthelyezett összeget egy alkalommal költségmentesen átcsoportosíttatni másik eszközalapba.

12.5. Az eszközalap felfüggesztésével kapcsolatos rendelkezések

12.5.1. Jelen 12.5. pont alkalmazásában átirányítás kifejezés alatt kell érteni mindazt a cselekményt – függetlenül annak esetleges más szerzôdéses elnevezésétôl –, amikor a biztosító a szerzôdô által befizetendô jövôbeli díjakat más, a szerzôdô

eredeti rendelkezésétôl eltérô eszközalapba fekteti jogszabályi, szerzôdési vagy szerzôdôi rendelkezés miatt. Jelen pont alkalmazásában átcsoportosítás kifejezés alatt kell érteni mindazt a cselekményt – függetlenül annak esetleges más szerzôdéses elnevezésétôl –, amikor a biztosító a szerzôdô által már befizetett és a biztosító által már befektetett díjakat más, a szerzôdô eredeti rendelkezésétôl eltérô eszközalapba fekteti jogszabályi, szerzôdési vagy szerzôdôi rendelkezés miatt.

12.5.2. A biztosító az ügyfelek érdekében felfüggeszti az eszközalapot, amennyiben az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységek árfolyama azért nem állapítható meg, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközzé váltak. Az eszközalap felfüggesztését

a biztosító az annak okául szolgáló körülményrôl való tudomásszerzését követôen haladéktalanul végrehajtja arra az értékelési napra (a továbbiakban: az eszközalap- felfüggesztés kezdô idôpontja) visszamenô hatállyal, amely értékelési napot megelôzôen az utolsó alkalommal megállapítható volt az eszközalap nettó eszközértéke.

12.5.3. A biztosító az eszközalap-felfüggesztés végrehajtásával, a szétválasztással, valamint annak megszüntetésével

egyidejûleg figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján, kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodáiban, és folyamatosan naprakészen tartja az ügyfeleinek szóló alábbi tájékoztatást:

a) az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás törvényi megalapozottságát, végrehajtását, annak indokát, az eszközalap-felfüggesztés kezdô idôpontját, a biztosítási szerzôdést és annak teljesítését érintô következményeket (ideértve különösen az ügyfeleket érintô befektetési kockázatok változását, valamint a költségek és a díjak érvényesítésének szabályait);

b) az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését, annak indokát, valamint a megszüntetésnek a biztosítási szerzôdést és annak teljesítését érintô következményeit.

12.5.4. Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt

– a jövôbeli biztosítási díjak felfüggesztett eszközalapról való átirányítása kivételével – a felfüggesztett eszközalapot érintô ügyfélrendelkezések (így különösen, de nem kizárólagosan: átváltás, rendszeres pénzkivonás, átcsoportosítás stb.) nem teljesíthetôk.

Amennyiben az eszközalap felfüggesztésének tartama a 30 napot meghaladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdô idôpontját követô 35. napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld a felfüggesztett eszközalappal érintett valamennyi szerzôdô részére arról, hogy az eszközalap- felfüggesztés megszüntetését követôen a biztosító

akkor teljesíti ezeket az ügyfélrendelkezéseket, ha azok teljesítésére vonatkozóan a szerzôdô az

eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követôen ismételten rendelkezést ad. Amennyiben a szerzôdô nem ad ismételt rendelkezést, a felfüggesztés alatt tett rendelkezéseket a biztosító nem teljesíti. Ha a szerzôdô a felfüggesztés tartama alatt felfüggesztett eszközalapra vonatkozó ügyfélrendelkezést ad, a biztosító ôt haladéktalanul (figyelembe véve azt a csatornát, melyen az ügyfél a rendelkezését leadta) tájékoztatja az ügyfélrendelkezés sorsáról a fenti rendelkezések figyelembevételével.

12.5.5. Amennyiben a befizetett díjat a szerzôdés, illetve az ügyfél rendelkezése alapján a biztosítónak a felfüggesztett eszközalapba kellene befektetnie, a biztosító köteles a díjat elkülönítetten nyilvántartani. Ha az eszközalap

felfüggesztésének tartama a 30 napot meghaladja, a 12.5.4. pontban írt határidôig a biztosító tájékoztatja a szerzôdôt, hogy a befizetett és elkülönített díjat melyik másik, fel nem függesztett, az adott életbiztosítási termék, egy általa legalacsonyabb kockázatúnak ítélt eszközalapjába irányítja át az eszközalap-felfüggesztés kezdô idôpontját követô 45. naptól, valamint hogy a szerzôdô a befizetett

és elkülönített díj tekintetében ettôl eltérô céleszközalap alkalmazásáról milyen formában és határidôkkel rendelkezhet. A fentiek nem érintik a szerzôdô késôbbi átcsoportosításhoz való jogát.

12.5.6. Az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás a szerzôdô díjfizetési kötelezettségét, valamint a biztosító szolgáltatási kötelezettségét – a jelen fejezetben foglalt korlátozásokkal – nem érinti.

12.5.7. Az eszközalap-felfüggesztés idôtartama

12.5.7.1. Az eszközalap-felfüggesztés idôtartama legfeljebb 1 év, amelyet a biztosító indokolt esetben összesen további 1 évvel meghosszabbíthat. A biztosító

a meghosszabbításról szóló döntését a felfüggesztés idôtartamának lejáratát legalább 15 nappal megelôzôen, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján, valamint kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodáiban, továbbá egyidejûleg megküldi a Felügyelet részére.

12.5.7.2. A biztosító az eszközalap-felfüggesztést haladéktalanul megszünteti:

a) az eszközalap-felfüggesztés idôtartamának lejártát követôen; vagy

b) az eszközalap-felfüggesztés okául szolgáló körülmény megszûnésérôl való tudomásszerzését követôen; vagy

c) amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli.

12.5.7.3. Amennyiben az eszközalap-felfüggesztés 12.5.7.2. pont szerinti megszüntetésekor az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységek árfolyama azért nem állapítható meg továbbra sem, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközök, akkor a biztosító az eszközalapot megszünteti, és az ügyfelekkel

– a megszüntetéskori aktuális piaci helyzet alapul vételével – elszámol.

12.5.8. Szétválasztás

12.5.8.1. Amennyiben a biztosító az eszközalapot szétválasztja, a szétválasztás végrehajtásával egyidejûleg a nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalap vonatkozásában

12

az eszközalap-felfüggesztés megszûnik, és az önálló eszközalapként mûködik tovább.

12.5.8.2. Garantált eszközalap esetén – függetlenül az illikvid eszközök hányadától – a teljes eszközalap felfüggesztésre kerül. Ebben az esetben a garancia lejártakor a biztosító az eredeti szerzôdéses feltételek szerint köteles elszámolni a jogosultakkal.

12.5.8.3. A biztosító a szétválasztás esetében az illikviddé vált eszközöket elkülönítetten, ugyancsak önálló eszközalapként köteles nyilvántartani, amelyre vonatkozóan az eszközalapfelfüggesztés az arra vonatkozó szabályok szerint marad érvényben azzal, hogy az eszközalap-felfüggesztés kezdô idôpontjának az eredeti eszközalap-felfüggesztés kezdô idôpontját kell tekinteni.

12.5.8.4. A szétválasztás következtében az eredeti eszközalap megszûnik, amelynek során az eredeti eszközalap befektetési egységeit ügyfelenként olyan arányban kell az illikvid és a nem illikvid eszközalapokat tartalmazó utódeszközalapokhoz rendelni, amilyen arányt az illikvid és a nem illikvid eszközök az eredeti eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékén belül képviseltek.

12.5.8.5. Amennyiben a biztosító szétválasztásról rendelkezik, a biztosító felfüggesztésrôl szóló tájékoztatási kötelezettsége kiegészül a szétválasztásról szóló értesítéssel.

12.6. A szerzôdônek a biztosító honlapján vagy telefonos ügyfélszolgálatán keresztül a befektetés elhelyezésérôl, azaz a befektetéseinek fedezetéül szolgáló befektetési formák

egymáshoz viszonyított arányáról, az egyes befektetési formák típusáról, valamint a befektetéseinek aktuális értékérôl napi tájékozódási lehetôsége van. A biztosító ezen túlmenôen az eszközalapjait érintô minden, e fejezetben leírt változásról honlapján is értesíti ügyfeleit.

12.7. A biztosító biztosítási évente legalább egyszer írásban tájékoztatja a szerzôdôt az életbiztosítási szerzôdése szolgáltatási értékérôl, a pénzalap aktuális visszavásárlási összegérôl (pénzalap készpénzértéke), és amennyiben a szerzôdés jelen feltételek 3. pontja alapján hagyományos életbiztosításként mûködik, a visszajáró többlethozam jóváírásának mértékérôl.

12.8. Az eszközalapokba befektetett eszközök folyamatos forgalmazásának átmeneti szüneteltetésérôl (pl. nemzeti ünnep) a biztosító a honlapján értesíti

a szerzôdôket. Szüneteltetés idôtartama alatt a befektetési egységek megvásárlására, illetve eladására nincs lehetôség.

12.9. Amennyiben valamely eszközalap mögöttes alapja kapcsán olyan változásról értesül a biztosító, amely változás nem érinti annak kockázati besorolását és alapvetô célját, akkor a biztosító a szerzôdôket az eszközalap megváltozott befektetési politikájáról honlapján keresztül értesíti.

A biztosító az eszközalapok befektetési politikáját a szerzôdési feltételekben foglaltak szerint és csak úgy változtathatja meg, hogy a módosítás nem befolyásolja egy adott eszközalap kockázati szintjét. A befektetési politika módosítására

csak akkor kerülhet sor, ha az eredeti befektetési politika megvalósítása a befektetési környezet vagy az eszközök elérhetôségének vagy megfelelôségének megváltozása miatt nem lehetséges.

A biztosító a befektetési politika módosításáról az érintett ügyfeleket annak hatályba lépését megelôzôen legalább hatvan nappal – az alábbi bekezdésben meghatározottak szerint – tájékoztatja, ha azonban a bekezdésben meghatározott körülmények ezt nem teszik lehetôvé, akkor a biztosító az értesítési kötelezettségnek legkésôbb a változás bekövetkezésétôl számított öt munkanapon belül tesz

eleget. A biztosító a befektetési politika módosításáról a honlapján tájékoztatót tesz közzé, az érintett ügyfeleket pedig írásban vagy elektronikus úton értesíti.

Ha az eszközalapokat érintô változás érinti azok kockázati besorolását és alapvetô célját, a biztosító az érintett eszközalapot a 12.4. pontban írtaknak megfelelôen megszünteti.

13. A BEFEKTETÉSI EGYSÉGEKHEZ KÖTÖTT ÉLETBIZTOSÍTÁS RENDSZERES BIZTOSÍTÁSI DÍJÁNAK BEFEKTETÉSE, DÍJFELOSZTÁS

13.1. A szerzôdô a biztosítás megkötésekor és a 3.3. pont szerinti szerzôdésátalakítás esetén meghatározza, hogy a rendszeres biztosítási díjat milyen arányban kívánja a biztosító által felajánlott egyes eszközalapok befektetési egységeinek a vásárlására fordítani.

13.2. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás esetén a szerzôdô a biztosító által rendelkezésre bocsátott kommunikációs csatornák bármelyikén kérheti a jövôben befizetendô rendszeres biztosítási díjainak az ajánlaton feltüntetett arányoktól eltérô befektetését. A rendszeres díjak befektetési összetételének megváltoztatása nem befolyásolja a módosítás elôtt már a pénzalapban lévô összeg befektetését, azonban mindaddig érvényben marad, amíg újabb változtatási igény nem érkezik a biztosítóhoz.

14. RENDKÍVÜLI DÍJ

14.1. Amennyiben az esedékes rendszeres díjakat a szerzôdô befizette, akkor lehetôsége van a szerzôdésre a rendszeres díjon túl rendkívüli díjat is fizetni.

14.2. A rendkívüli befizetéseket a biztosító a rendszeres díjaktól elkülönítve, a rendkívüli pénzalapban tartja nyilván.

14.3. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás esetén a szerzôdésre rendkívüli biztosítási díjként fizetett díj az aktuálisan elérhetô eszközalapok bármelyikébe fektethetô.

14.4. A rendkívüli díjak befizetése nem pótolja a rendszeres díjfizetést, a szerzôdés díjnemfizetés miatti megszûnését illetve díjmentesítését nem befolyásolja. A szerzôdônek azonban joga van a rendkívüli díj rendszeres díjként való elszámolását kérni a visszavásárlási költségek figyelembevételével.

14.5. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás esetén rendkívüli biztosítási díj befizetésekor a szerzôdônek lehetôsége van a rendszeres biztosítási díj aktuális befektetési összetételétôl eltérô díjfelosztást is megadni. Ilyen rendelkezés hiányában

a biztosító a rendkívüli díjat a rendszeres díjakra megadott aktuális befektetési összetétel szerint fekteti be. A rendkívüli biztosítási díjak rendszeres díjtól eltérô befektetési összetételben történô befektetését a szerzôdô a biztosító által rendelkezésre bocsátott kommunikációs csatornákon keresztül kezdeményezheti.

13

14.6. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás esetén amennyiben a szerzôdô a rendkívüli díjakra befektetési összetételt határoz meg, az a rendszeres díjak befektetését nem befolyásolja, illetve a rendszeres díjakra megadott díjfelosztás sem befolyásolja a rendkívüli díjakra a szerzôdô által megadott egyedi díjfelosztási igényt.

15. BEFEKTETÉSI EGYSÉGEK ÁTCSOPORTOSÍTÁSA BEFEKTETÉSI EGYSÉGEKHEZ KÖTÖTT BIZTOSÍTÁS ESETÉN

15.1. A szerzôdô a biztosító által rendelkezésre bocsátott kommunikációs csatornák bármelyikén kezdeményezheti a rendszeres, illetve a rendkívüli biztosítási díjakból származó befektetési egységeinek átcsoportosítását egy általa kívánt másik, aktuálisan választható befektetési összetételbe.

A befektetések átcsoportosítása csak a múltbeli befektetéseket érinti, nincs hatással a jövôben érkezô rendszeres és rendkívüli díjak befektetésére. A befektetési egységek átcsoportosítása egymást követô eladás és vétel ügyletpárként valósul meg. A biztosító a megfelelô szervezeti egységéhez való beérkezés után azonosítja és bejegyzi a változtatási igényt, az ezt követô értékelési napra kezdeményezi az ügyfél által igényelt befektetési egységek eladását a megjelölt eszközalapokból.

A biztosító az eladás elszámolását követô értékelési napra kezdeményezi a szerzôdô által igényelt céleszközalapban befektetési egységek vételét. Az eladási és vételi ügylet esetében alkalmazott értékelési árfolyamot és az elszámolás átfutási idejét a jelen feltételek mellékletét képezô

„Tájékoztató a befektetési egységek eladásának/vételének átfutási idejérôl” elnevezésû dokumentum tartalmazza.

A befektetési egységek eladásának és vételének átfutási idejei az eszközalapok mögött álló befektetési alapok elszámolási szabályainak függvényében különbözôek lehetnek. A szerzôdô által kezdeményezett befektetési egység átcsoportosítás esetén az új befektetési összetétel hatálybalépésekor a pénzalapból befektetési egység átcsoportosítási költség kerül levonásra.

Ennek érvényes mértékét a Függelékben és módosításaiban található aktuális költséglista tartalmazza.

15.2. A rendszeres és rendkívüli díjakból vásárolt, elkülönítetten nyilvántartott befektetési egységek átcsoportosítását a szerzôdônek külön-külön kell igényelnie.

15.3. Az elkülönítetten nyilvántartott befektetési egységek között befektetési egység átcsoportosításra nincs lehetôség.

15.4. Az elkülönítetten nyilvántartott befektetési egységek utólagos átminôsítésére nincs lehetôség.

16. DÍJFIZETÉS, DÍJMENTESÍTÉS

16.1. Jelen szerzôdés folyamatos díjfizetéssel köthetô.

16.2. Az éves díj (részlet)fizetésének gyakorisága lehet havi, negyedéves, féléves, éves. A biztosítás díja a szerzôdésben megállapított módon fizethetô. Az esetleges kiegészítô biztosítások díjfizetési módja és díjfizetési gyakorisága megegyezik az alapbiztosítás mindenkori díjfizetési módjával és díjfizetési gyakoriságával.

16.3. A biztosítás évfordulóján a szerzôdônek lehetôsége van a díjfizetési gyakoriság, illetve a díjfizetési mód

megváltoztatására. Errôl a szándékáról írásban, a biztosítási

évfordulót legalább 30 nappal megelôzôen értesítenie kell a biztosítót. A módosítás közös megegyezéssel történhet. A díjfizetés gyakoriságának vagy módjának megváltoztatása a fizetendô díj változását vonhatja maga után.

16.4. A szerzôdô kérheti a biztosítási szerzôdés díjmentesítését. Ha a szerzôdô az esedékes rendszeres biztosítási díjat nem fizeti meg, a biztosító a következményekre történô figyelmeztetés mellett felszólítást küld, amelyben legalább 30 napos póthatáridôt tûz ki a teljesítésre. A póthatáridô eredménytelen elteltével a szerzôdés az esedékesség napjára visszamenôleges hatállyal megszûnik. Díjmentesítésre alkalmas szerzôdés esetén a biztosító a biztosítást az esedékesség napjára figyelemmel díjmentesíti. A biztosító a díjmentesítés során az esetleges kiegészítô biztosításokat az esedékesség napjára visszamenôleges hatállyal megszünteti, míg

a 30 napos póthatáridô utolsó napján az egyszeri díjmentesítési költség levonása után a szerzôdést díjmentesíti. Az egyszeri díjmentesítési költséget a Függelék tartalmazza.

A biztosító jogosult akár a szerzôdô, akár a biztosító által kezdeményezett díjmentesítés után a Függelékben meghatározott, a díjmentesített szerzôdésekre vonatkozó adminisztrációs költséget és befektetési költséget a továbbiakban is levonni. Díjmentesített szerzôdésre további kezdeti kezelési költség nem kerül felszámításra. A díjmentesített szerzôdésre a díjmentesítést követô idôre a

biztosító sem az alap-, sem a kiegészítô biztosítások tekintetében kockázati díjra nem tart igényt.

A díjmentesített szerzôdésre vonatkozó adminisztrációs és befektetési költség mértékét a Függelék tartalmazza. A díjmentesített szerzôdés mindaddig fennmarad, míg a pénzalap értéke pozitív. Nem lehet díjmentesíteni a szerzôdést, ha visszavásárlási összeg a díjmentesítés idôpontjában még nem keletkezett. Ebben az esetben maradékjog hiányában a kockázatviselés megszûnik.

16.5. A szerzôdônek a díjmentesítés helyett joga van a biztosítás visszavásárlására. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás esetén a díjmentesítési/visszavásárlási összeg számítási

alapja megegyezik a 30 napos póthatáridô utolsó napján érvényes befektetési egység darabszámok és a visszavásárlási igény bejelentésének napját követô elsô értékelési nap szerinti befektetési egység árfolyamok szorzatösszegével.

Hagyományos életbiztosítás esetén a díjmentesítési/ visszavásárlási összeg számítási alapja megegyezik a pénzalapnak a 30 napos póthatáridô utolsó napján érvényes értékével. A visszavásárlásra vonatkozó általános rendelkezések a 21. pontban találhatóak.

16.6. Ha a szerzôdés a 16.4. pontban leírtak szerint, a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szûnt meg, a szerzôdô fél a megszûnés napjától számított 120 napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszûnt szerzôdés feltételei szerint helyreállíthatja. Nem kerül sor a helyreállításra a korábban esedékessé vált és a kérelem idôpontjától esedékes biztosítási díj megfizetésének hiányában. A rendszeres biztosítási díj a kockázatviselés helyreállítása után sem lehet alacsonyabb a biztosító által elvárt aktuális minimális díjnál és amennyiben idôközben az új biztosítási idôszakra tekintettel értékkövetésre került sor, a kötelezôen emelt indexált díjnál.

14

16.7. Az esedékes biztosítási díj elmaradását követô kárkifizetés esetén az aktuális díjhátralékot a biztosító a szolgáltatási összegbôl – a szerzôdô tájékoztatása után – levonhatja.

17. DÍJFIZETÉS SZÜNETELTETÉSE

Díjrendezett szerzôdés esetén a szerzôdô a 3. biztosítási évfordulót követôen az 1.5. pontban írt csatornák bármelyikén kérheti a díjfizetés szüneteltetését. A biztosító az igénynek az erre megjelölt szervezeti egységéhez való beérkezését követôen bejegyzi azt, és a bejegyzés napját követô díjfizetési gyakorisági fordulótól rendszeres díjat nem vár el a díjfizetés szüneteltetésének végéig. A díjfizetés

szüneteltetése legfeljebb 12 hónapig lehetséges. A szüneteltetés vége és a következô díjszüneteltetés között legalább

12 hónapnak el kell telnie. A díjfizetés szüneteltetését a kiegészítô biztosítások megszüntetése után lehet kérni.

A rendszeres biztosítási díj a szüneteltetés után sem lehet alacsonyabb a biztosító által elvárt aktuális minimális díjnál.

18. ÉRTÉKKÖVETÉS

18.1. Értékkövetés a biztosítási díjnak és a biztosítási összegnek a kárgyakoriságtól függetlenül az árszínvonal változásához évente egy alkalommal történô hozzáigazítása.

18.2. Folyamatos díjfizetés esetén a szerzôdô minden évben, az alapbiztosítási szerzôdés évfordulóján az alap- és kiegészítô biztosítások kockázati biztosítási összegeit és díjait arányosan növelheti (indexálhatja) a biztosító által ajánlott mértékben.

18.3. Az ajánlott index mértékérôl, a biztosítási összegek módosításáról, az új biztosítási összegekhez tartozó biztosítási díjakról a biztosító legkésôbb 60 nappal a biztosítási év vége elôtt írásban értesíti a szerzôdôt.

18.4. A biztosító által ajánlott értékkövetés (index) mértéke a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított, a tárgyévet megelôzô naptári évre vonatkozó éves fogyasztói árindex, amelytôl a biztosító 10 százalékponttal eltérhet. Az így meghatározott index az adott év június hó

1-jétôl a rákövetkezô év május hó 31-ig kerül alkalmazásra.

A biztosító által ajánlott index szerzôdô általi elfogadása

– a 10.1. pontban lévô költségek kivételével – nem kötelezô.

18.5. Az értékkövetés elfogadása esetén a módosított alap- és kiegészítô biztosítási összegeket és díjakat a biztosító a következôk szerint állapítja meg:

18.5.1. Alapbiztosítások esetén az elôzô biztosítási évre vonatkozó biztosítási összeg és az ajánlott index szorzatával megnöveli az elôzô biztosítási évre vonatkozó biztosítási összegeket. Ezzel egyidejûleg az elôzô biztosítási évre vonatkozó biztosítási díjakat is megnöveli az index és az elôzô biztosítási évre vonatkozó díj szorzatával.

18.5.2. A kiegészítô biztosítások esetén az indexálás azonos az alapbiztosításoknál alkalmazott móddal (18.5.1. pont).

18.5.3. A befektetésre kerülô díjrészt szintén az index mértékével növeli a biztosító.

18.6. A 18.5.1. pontban foglaltakon túl a szerzôdônek lehetôsége van a felajánlott index mértékétôl nagyobb mértékben emelni a gyakoriság szerinti díjat. A felajánlottnál nagyobb mértékû díjemelés igénylése esetén az alap- és kiegészítô biztosítások

biztosítási összegei és a 10.1. pontban lévô költségek a biztosító által felajánlott index mértékével emelkednek.

18.7. Amennyiben a szerzôdô a biztosítási év végét legalább 30 nappal megelôzôen a biztosító indexálásra vonatkozó

javaslatát írásban nem utasítja vissza, úgy azt a biztosító a szerzôdô által elfogadottnak tekinti. Az évfordulót követôen a szerzôdô a módosított érvényes és esedékes

díjat tartozik fizetni. A visszautasítás bejelentése a szerzôdés értékkövetés nélküli fennmaradását eredményezi, a díjjal nem arányos költségek emelése nem utasítható vissza.

18.8. Az értékkövetés itt meghatározott módszerétôl a kiegészítô biztosítások különös feltételei a kiegészítô biztosítások tekintetében eltérôen is rendelkezhetnek.

19. DÍJCSÖKKENTÉS

A szerzôdô a biztosítási szerzôdés 3. évfordulóját követôen

– legkésôbb a biztosítási szerzôdés következô évfordulója elôtt 30 nappal – írásban kezdeményezheti a szerzôdés díjának csökkentését, amennyiben a 18. pontban felajánlott értékkövetést nem fogadta el. Díjcsökkentés a következô biztosítási évtôl kezdôdôen a korábbi idôszakra elôírt rendszeres díjak befizetését követôen adható.

A díjcsökkentést a kiegészítô biztosítások megszüntetésével lehet kezdeményezni. A rendszeres biztosítási díj azonban a csökkentés után sem lehet alacsonyabb a biztosító által elvárt mindenkori minimális díjnál.

20. KÖTVÉNYKÖLCSÖN

Jelen alapbiztosításra kötvénykölcsön nem igényelhetô.

21. VISSZAVÁSÁRLÁS, RÉSZVISSZAVÁSÁRLÁS

21.1. Visszavásárlási igény bejelentésére a biztosító erre szolgáló nyomtatványán, a szerzôdô által az ott feltüntetett valamennyi kérdés maradéktalan és egyértelmû kitöltésével, a nyilatkozat aláírásával, valamint a biztosítási kötvény benyújtásával van lehetôség.

21.2. A visszavásárlásra vonatkozó igénybejelentés beérkezésének az idôpontja az a nap, amelyiken a jelen pontban meghatározott nyilatkozat és a biztosítási kötvény a biztosító nyomtatványain a biztosítóhoz beérkezett. Ha a két dokumentum nem egy idôpontban érkezik, akkor a késôbbi idôpont az igény beérkezésének idôpontja.

21.3. A szerzôdés második évfordulóját követôen

– amennyiben az elsô két éves díj befizetésre került – a szerzôdô a biztosítóhoz eljuttatott írásbeli nyilatkozattal kérheti a szerzôdése visszavásárlását.

21.4. A szerzôdés kockázatviselése visszavásárlással maradékjogok nélkül megszûnik a 6.3.c) pont szerint. A szerzôdés visszavásárlási összege az aktuális pénzalap érték

és a visszavásárlási költség (minimális pénzalap) különbözete. A kalkuláció értéknapja a visszavásárlás bejelentésének beérkezési idôpontja (21.2. pont).

21.5. Jelen alapbiztosításra részvisszavásárlás nem igényelhetô.

21.6. Visszavásárlás esetén a befektetési egységek aktuális értékén a biztosítás visszavásárlására vonatkozó igénybejelentés (21.1. és

15

21.2. pont alapján) beérkezésének idôpontjában meglévô befektetési egységeknek a következô értékelés napi árfolyamon számított értékét értjük.

21.7. A visszavásárlási igény teljesítése legkésôbb az összes szükséges okmány beérkezését követô 30. napon esedékes, kivéve a

21.8. pontban foglalt esetet.

21.8. Teljes visszavásárlás teljesítése felfüggesztett eszközalap tekintetében

Amennyiben a szerzôdô teljes visszavásárlást kíván végrehajtani, és a visszavásárlás felfüggesztett eszközalapot is érint, a biztosítás megszûnése mellett a biztosító a 8.10.1. pontban foglalt, a lejárati kifizetésre vonatkozó szabályok szerint jár el.

21.9. A visszavásárlás nem biztosítási szolgáltatás, így arra a kedvezményezettre vonatkozó szabályok nem érvényesek. A visszavásárlási összegre a szerzôdô jogosult. Amennyiben a biztosított nem azonos a szerzôdôvel, a visszavásárlásról a szerzôdô köteles tájékoztatni a biztosítottat.

22. KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK, EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

22.1. Jelen alapbiztosításhoz a biztosító mindenkori rendelkezései szerint meghatározott kiegészítô biztosítások köthetôk.

Ha a kiegészítô biztosítás másként nem rendelkezik az egészségbiztosítások 1 éves határozott tartamra köthetôek. Kiegészítôk felvételére és lemondására csak biztosítási évfordulókor van lehetôség.

22.2. Egészségbiztosítási szerzôdés

Egészségbiztosítási szerzôdés alapján a biztosító a biztosított megbetegedése esetén a szerzôdésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget. A biztosító szolgáltatása kiterjedhet a szerzôdésben meghatározott egészségügyi szolgáltatások egészséges személy általi igénybe vételekor felmerülô költségek megtérítésére is.

22.3. Alkalmazandó szabályok

Az egészségbiztosítási szerzôdéseket az élet vagy kárbiztosítás szabályai szerint lehet kötni.

Ha az egészségbiztosítást kárbiztosításként kötötték, a kárbiztosításra vonatkozó rendelkezéseket a következô eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a kárenyhítési kötelezettség szabályainak alkalmazása során nem tekinthetô a biztosító mentesülését eredményezô oknak, ha a biztosított az ôt törvény alapján megilletô rendelkezési joggal élve az orvosi beavatkozáshoz nem járul hozzá;

b) nem terheli a biztosítottat állapotmegôrzési kötelezettség a biztosítási esemény bekövetkezése esetén;

c) a biztosított részérôl szükséges hozzájárulás, ha nem a biztosított a szerzôdô fél;

d) a biztosított hozzájáruló nyilatkozatának visszavonása; és

e) a biztosító kötelezettségének beállása a közlési kötelezettség megsértése esetén.

22.4. Várakozási idô

22.4.1. Ápolási szolgáltatásra irányuló biztosítás esetén, illetve akkor, ha a biztosított valamely tartós betegsége a szerzôdéskötéskor a biztosító által ismert volt, az említett betegségre

vonatkozóan a biztosító az egészségbiztosítási szerzôdésben legfeljebb 3 éves várakozási idôt köthet ki.

22.4.2. A várakozási idôbe beszámít az az idôtartam, amelynek során a biztosított az egészségbiztosítás megkötését megelôzôen – legfeljebb 60 napon belül – megszûnt korábbi egészségbiztosítási szerzôdés alapján folyamatosan jogosult volt egészségbiztosítási szolgáltatásra.

22.5. Felmondás egészségbiztosítás esetén

22.5.1. Nem tekinthetô a biztosítási kockázat jelentôs növekedésének a biztosított életkora elôrehaladásából származó természetes egészségromlás lehetôsége.

22.5.2. Az egészségbiztosítást a biztosító rendes felmondással nem szüntetheti meg.

23. A SZOLGÁLTATÁSOK TELJESÍTÉSE, A TELJESÍTÉSHEZ SZÜKSÉGES IRATOK

23.1. A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétôl számított 8 napon belül be kell jelenteni a biztosítónak.

23.2. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a szerzôdô, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését 8 napon belül nem

jelenti, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenôrzését nem teszi lehetôvé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak. Ebben az esetben az alap- és kiegészítô biztosítások különös feltételeiben rögzített érték kerül kifizetésre. (25.6. pont)

23.3. Dokumentumok

23.3.1. Az alap- és kiegészítô biztosítások különös feltételeiben meghatározott biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez és egyéb kifizetéshez a következô dokumentumok bemutatása szükséges:

• a biztosítási kötvény,

• a díjfizetés igazolása,

• a jogosult személyazonosságának igazolása,

• biztosítási szolgáltatásra való jogosultság igazolása,

• biztosítási esemény tényét és idôpontját igazoló dokumentum,

• hatósági eljárás esetén az erre vonatkozó határozat, vádirat vagy bírósági ítélet,

• haláleseti szolgáltatás igénybevétele esetén a halál tényét, idôpontját igazoló okirat (halotti anyakönyvi kivonat) és a halál okát igazoló halottvizsgálati bizonyítvány,

• az esemény elôzményeinek, kezdetének idôpontját, lefolyását igazoló részletes orvosi bizonyítvány,

• a lejárati szolgáltatás esetén a biztosított életben létét és életkorát igazoló okirat,

• hagyatéki végzés vagy öröklési bizonyítvány,

• szükség szerint aktuális orvosi vizsgálat lehetôvé tétele és annak eredménye,

• a kiegészítô biztosítás(ok) szerzôdési feltételeiben az elôbbieken túl elôírt egyéb dokumentumok.

16

23.3.2. Baleseti biztosítási esemény esetén a fentieken túl az alábbi dokumentumok bemutatása szükséges:

• baleseti eseményt igazoló orvosi dokumentáció (pl. kórházi zárójelentés, ambuláns kezelési lap),

• a baleset okát, körülményeit leíró nyilatkozat, jegyzôkönyv,

• nyilatkozat, orvosi dokumentum ittasságról,

• tevékenységi engedély másolata, ha a baleset valamely engedélyhez kötött tevékenységgel függ össze,

• közlekedési baleset esetén forgalmi engedély és vezetôi engedély másolata.

23.3.3. A biztosító a pénzmosás megelôzésérôl és megakadályozásáról

szóló mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések betartása, illetve a kifizetés biztonsága érdekében azonosítást követelhet a szerzôdôtôl, képviselôjétôl, a biztosítottaktól és a kedvezményezettektôl, jogosulttól vagy bármelyiküktôl, továbbá kérheti eredeti bankszámlaszerzôdés és a bankszámlakivonat bemutatását, és azokról másolat leadását.

23.4. A biztosító a szolgáltatása teljesítését csak olyan okirat bemutatásától teheti függôvé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendô szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges.

A biztosító a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult büntetô- vagy szabálysértési eljárás jogerôs befejezéséhez nem kötheti. A szerzôdônek, a biztosítottnak, illetve a jogosultnak minden esetben joga van olyan további bizonyítékok bemutatására, amelyeket – a bizonyítás általános szabályai szerint – követelésének érvényesítéséhez szükségesnek lát.

23.5. A szükséges okiratok költségeit annak kell viselnie, akinek azok elfogadása érdekében áll. A biztosítót terheli minden olyan költség, amelyet a biztosítási igény bizonyításához igazolhatóan indokolatlanul kért. A biztosítási esemény bekövetkezését annak kell igazolnia, aki a szolgáltatásra igényt tart.

23.6. A biztosítási szolgáltatás teljesítése, illetve egyéb kifizetés legkésôbb az összes szükséges okmány – esetleg orvosi vizsgálat eredményének – beérkezését követô 30. napon esedékes, kivéve a 8.10., 21.8. pontban foglalt eseteket.

24. KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

24.1. A szerzôdô és a biztosított a szerzôdéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A szerzôdô

és a biztosított felelôssége ebben a vonatkozásban egyetemleges. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelô válaszokkal a szerzôdô fél és a biztosított a közlési kötelezettségének

eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerzôdôt és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

24.2. A biztosított, a szerzôdô és a kedvezményezett köteles a biztosító számára lehetôvé tenni a biztosítás szempontjából lényeges adatok és körülmények ellenôrzését.

24.3. Amennyiben a biztosító az életkor vagy más kockázati tényezô helytelen bevallása miatt a szerzôdésre a valós kockázati biztosítási díjnál alacsonyabb díjat számított, de a szerzôdés a valós életkorral, illetve kockázati tényezôkkel az alap- és kiegészítô biztosítások különös feltételei szerint létrejöhetett volna, úgy a biztosító a biztosítási összegnek arra az összegre történô leszállítására, illetve a díj emelésére tesz javaslatot, amelyet alapul véve a biztosítás megkötésének idôpontjában a biztosított tényleges életkora, illetve kockázati tényezôi mellett megfelelt volna. Erre a módosításra az alap- és az esetleges kiegészítô egészségbiztosítási szerzôdések létrejöttétôl számított elsô 5 évben van lehetôség. Amennyiben a szerzôdô a módosítási javaslatot nem fogadja el, a szerzôdés a 30. napra a visszavásárlási összeg kifizetésével megszûnik, feltéve, hogy erre a biztosító a szerzôdô figyelmét felhívta.

A szerzôdô által elfogadott módosított díj a közlést követô hónap 1-jétôl illeti meg a biztosítót. Ha az eltérésrôl a biztosító szerzôdés megszûnésekor értesül, úgy a következmény a biztosítási összeg megfelelô leszállításával kerül alkalmazásra.

24.4. Ha a díj a helytelen korbevallás folytán magasabb összegben nyert megállapítást – de a szerzôdés a valós életkorral a szerzôdés feltételei szerint is létrejöhetett volna – a biztosító a díjkülönbözetet kamatmentesen visszatéríti.

24.5. Ha a biztosított valós életkora alapján a biztosítási szerzôdés nem jöhetett volna létre, a szerzôdés érvénytelen, kivéve, ha a biztosító ehhez kifejezetten hozzájárult.

24.6. A közlési kötelezettség megsértése esetében a biztosító mentesülésére vonatkozó szabályok érvényesek (25.6. pont).

24.7. A szerzôdô és a biztosított köteles a biztosítónak írásban bejelenteni a lényeges körülmények változását, így különösen, de nem kizárólagosan a személyi adatainak (pl. név, lakcím, foglalkozás, hobbi, sporttevékenység), továbbá az alap- és kiegészítô biztosítások különös feltételeiben rögzített egyéb lényeges körülményeknek a megváltozását,

a változás bekövetkezésétôl számított 8 napon belül.

24.8. A szerzôdô köteles saját vagy a biztosított – jelölés esetén a kedvezményezett – megadott lakcímének, levelezési címének, székhelyének, bejelentett

e-mail címének, SMS üzenet fogadására alkalmas telefonszámának, a szerzôdésen nyilvántartott kifizetési bankszámlaszámának, valamint a szerzôdésre a biztosító bármely rendszerén keresztül megadott/rögzített értesítési címnek a szerzôdés tartama alatt bekövetkezett változását a biztosítónak 5 munkanapon belül bejelenteni. A biztosító az általa ismert utolsó lakcímre, levelezési címre, székhelyre, e-mail címre, telefonszámra, valamint értesítési címre mindaddig joghatályosan küldhet

nyilatkozatot, vagy értesítést, (beleértve az e-mailben küldött, a biztosítási szerzôdéssel, illetve a szerzôdés megkötésével, kezelésével, módosításával, esetleges megszüntetésével, szolgáltatási igénnyel kapcsolatos tájékoztatót, nyilatkozatot, dokumentumot, ideértve az értéknövelésrôl szóló értesítôt és a számlát is), illetve a megadott bankszámlaszámra mindaddig

17

joghatályosan teljesíthet kifizetést, amíg a lakcímre, levelezési címre, székhelyre, e-mail címre, telefonszámra, a bankszámlaszámra vagy értesítési címre vonatkozó változásbejelentés nem érkezett be a biztosítóhoz.

24.9. Ha a szerzôdô az elérési címeket, lehetôségeket a biztosító kérésére nem adja meg, vagy megadja, de annak változását elmulasztja bejelenteni, akkor az azonosítás költsége a szerzôdôt terheli, a szolgáltatási összegekbôl is levonhatóan.

24.10. A szerzôdô és a biztosított köteles a biztosítónak írásban bejelenteni a biztosított szerzôdéskötéskori tartózkodási helyének (ország) megváltoztatását az indulás ismert idôpontja elôtt 30 nappal.

A biztosító a bejelentést követô 15 napon belül mérlegeli az országkockázatot, majd a kockázat vállalhatóságának feltételeirôl tájékoztatja a szerzôdôt.

24.11. Amennyiben a szerzôdô, illetve a biztosított a változás-bejelentési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a biztosító mentesülésére vonatkozó szabályok (21.6. pont), és a 20.3. pontban leírtak érvényesek.

24.12. Ha a biztosító csak a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges körülményekrôl vagy azok változásáról, és ezek a körülmények

a biztosítási kockázat jelentôs növekedését eredményezik, a tudomására jutástól számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerzôdés módosítására, illetôleg – ha a kockázatot nem vállalja – a biztosító a szerzôdést a 30. napra írásban a visszavásárlási összeg kifizetésével felmondhatja.

Erre a módosításra, illetve felmondásra a biztosítónak a szerzôdéskötéstôl vagy a lényeges körülmény változására vonatkozóan elmulasztott bejelentés megtételének kötelezô idôpontjától számítva 5

teljes biztosítási éven belül van lehetôsége az élet- és egészségbiztosítási szolgáltatások tekintetében.

Balesetbiztosításnál a tudomásra jutástól számított 15 napon belül a teljes tartam alatt mód van a szerzôdés biztosító általi módosítására, illetve felmondására.

24.13. Ha a szerzôdô a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétôl számított 15 napon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító

javaslat közlésétôl számított 30. napon a visszavásárlás feltételei szerint megszûnik, feltéve, hogy erre a következményre a biztosító a szerzôdôt a módosító javaslat megtételekor figyelmezteti. A szerzôdô által elfogadott módosított díj a közlést követô hónap

1-jétôl illeti meg a biztosítót.

25. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE

25.1. Ha az életbiztosítási szerzôdés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szûnik meg, a biztosító köteles a szerzôdésben meghatározott visszavásárlási összeget – ha a szerzôdés rendelkezik visszavásárlási összeggel – kifizetni.

25.2. A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét. Ebben az esetben a visszavásárlási összeg – ha a szerzôdés ilyet tartalmaz – a biztosított örököseit illeti meg, abból a szándékos magatartást tanúsító kedvezményezett nem részesülhet.

25.3. A szerzôdés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szûnik meg, és a biztosító a visszavásárlási összeget köteles téríteni, ha a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bûncselekménye folytán, azzal összefüggésben vagy a szerzôdéskötéstôl számított 2 éven belül elkövetett öngyilkossága következtében halt meg – függetlenül attól, hogy azt a biztosított tudatzavarban követte el.

25.4. A biztosító abban az esetben is mentesül a balesetbiztosítási, illetve kárbiztosítás szabályai szerint kötött egészségbiztosítási szolgáltatás teljesítése

alól, ha a bekövetkezett eseményt (pl. balesetet, egészségkárosodást, betegséget) jogellenesen

• a biztosított szándékos vagy

• súlyosan gondatlan magatartása okozta.

25.5. Súlyosan gondatlan magatartás okozta balesetnek, illetve betegségnek minôsül, ha a biztosítási esemény

• a biztosított súlyosan ittas állapotával (2,5 ezrelék, illetve ennél magasabb véralkoholszint) közvetlen okozati összefüggésben következett be, vagy

• a biztosított által nem orvosi javallatra, vagy nem az elôírt adagolásban szedett altató- vagy nyugtatószer, illetve gyógyszer, kábítószer következtében áll be, vagy

• a biztosított jogosítvány nélküli vagy ittas (0,5 ezrelék, illetve ennél magasabb véralkoholszint) gépjármûvezetése közben következett be, és mindkét esetben más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett, vagy

• engedélyhez kötött tevékenységnek a biztosított általi engedély nélküli végzése miatt, vagy

• a biztosított munkavégzése során, a munkavédelmi szabályoknak a biztosított általi súlyos megsértése miatt következett be.

25.6. Amennyiben a szerzôdô vagy a biztosított közlésre, illetôleg változásbejelentésre vonatkozó kötelezettségének nem vagy csak késedelmesen tesz eleget, a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól és az alapbiztosítási esemény bekövetkezése esetén csak a visszavásárlási összeget – ha a szerzôdés rendelkezik visszavásárlási összeggel – köteles kifizetni, a kiegészítô biztosítások biztosítási eseményének bekövetkezése esetén nem fizet szolgáltatást, kivéve, ha

• a biztosított, illetve a szerzôdô bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte, vagy

• az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

Életbiztosítás és az egészségbiztosítási szerzôdés esetén a közlésre vagy a változás bejelentésére vonatkozó kötelezettség megsértése esetén a biztosító csak abban az esetben mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a szerzôdéskötéstôl vagy az elmulasztott bejelentés megtételének kötelezô idôpontjától számítva még nem telt el 5 teljes biztosítási év.

26. KOCKÁZATKIZÁRÁSOK

26.1. A biztosító kockázata nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosítási esemény közvetlenül vagy közvetve összefüggésben áll:

18

• harci eseményekkel, más háborús cselekményekkel, felkelésekkel, lázadásokkal, terrorcselekményekkel vagy zavargásokkal,

• radioaktív, illetve ionizáló sugárzással, kivéve az orvosilag elôírt terápiás célú sugárkezelést,

• HIV, hepatitis B vagy hepatitis C fertôzéssel.

26.2. A biztosító nem viseli a kockázatot, ha a biztosítási esemény gépi erôvel hajtott szárazföldi, légi vagy vízi jármûben, országos vagy nemzetközi szervezett amatôr vagy profi sportversenyen, illetve engedély nélkül rendezett sportversenyeken való részvétel következtében vagy ilyen versenyekre való felkészülés során következik be.

Amatôr sportolónak minôsül: versenyengedéllyel és sportorvosi engedéllyel rendelkezô, sportegyesületi tagok. A biztosító nem áll kockázatban az amatôr sportolóknak az igazolt sporttevékenységével összefüggésben bekövetkezô biztosítási eseményekre. Azonban kockázatban áll azokra a biztosítási eseményekre, amelyek nem függenek össze az igazolt sporttevékenységével.

26.3. Harci cselekménynek minôsül a hadüzenettel vagy anélkül vívott háború, határvillongás, felkelés, forradalom, zendülés, törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás (pl. nem engedélyezett tüntetés vagy be nem jelentett, illetve nem engedélyezett sztrájk), idegen ország korlátozott célú hadicselekményei (pl. csak légi csapás vagy csak

tengeri akció), kommandótámadás, terrorcselekmény.

26.4. A biztosító nem viseli a kockázatot, ha a biztosítási esemény nem menetrendszerû kereskedelmi személyszállító repülés, hanem egyéb repülés következménye.

26.5. Nem minôsülnek balesetnek, így kizártak a balesetbiztosítás kockázatviselésébôl a következô esetek:

• megemelés, rándulás,

• a fagyás, a napszúrás és a hôguta, egyéb hideg vagy meleg hôhatásból származó ártalom,

• a mérgezés, a rovarcsípés,

• az öngyilkosság, öncsonkítás vagy annak kísérlete abban az esetben sem, ha azt a biztosított tudatzavarban követte el,

• a fertôzô vagy fertôzéssel keletkezett betegség akkor sem, ha az balesettel összefüggésben következett be,

• foglalkozási ártalom.

26.6. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a kötéstôl számított öt éven belül bekövetkezô biztosítási eseményekre, amelyek közvetlenül vagy közvetve összefüggésben állnak a következôkkel:

• a biztosított szerzôdéskötéskor már meglévô állapota, súlyos betegsége, maradandó egészségkárosodása, amelyrôl a szerzôdô/ biztosított tudott vagy tudnia kellett,

• veleszületett súlyos rendellenesség, a biztosított születésével összefüggô károsodások, amelyrôl a szerzôdô/biztosított tudott vagy tudnia kellett.

A fenti esetekben a biztosító a biztosított halála esetére járó szolgáltatásként kizárólag a pénzalap készpénzértékének kifizetésére köteles.

26.7. A biztosító kockázatviselése a kötéstôl számított 5 éven túl sem terjed ki azokra a baleset-, illetve

egészségbiztosítási eseményekre, amelyek közvetve vagy közvetlenül összefüggésben állnak a biztosított által ûzött extrém sporttevékenységgel. Extrém sportnak minôsül a társadalombiztosítási szerv által annak tekintett szabadidôs tevékenység, melyekkel összefüggésben fellépô egészségkárosodás esetén csak térítés melletti ellátást biztosít. A kizárások a kockázatviselés tartama alatti, de az ajánlattételt követôen esetlegesen késôbb extrém sportnak minôsített sportokra is vonatkoznak (a mindenkor aktuális hivatalos besorolás szerint).

26.8. Amennyiben a biztosító kockázatviselése nem áll fenn, az alap- és kiegészítô biztosítások különös feltételeiben rögzített biztosítási szolgáltatást nem teljesíti a biztosító. Helyette az alapbiztosítást érintô szolgáltatás esetén a visszavásárlási összeg – ha a szerzôdés rendelkezik visszavásárlási összeggel – kerül kifizetésre a kedvezményezettnek.

27. VEGYES RENDELKEZÉSEK

27.1. Amennyiben a kiegészítô biztosítások különös feltétele eltér a jelen szabályzattól, úgy az adott pontok esetében az azokban rögzítettek szerint kell eljárni.

27.2. Amennyiben a kiegészítô biztosítások, illetve a technikai kiegészítôk különös feltételei másképp nem rendelkeznek, úgy a kiegészítô biztosításoknak és technikai kiegészítôknek nincs önálló pénzalapjuk, maradékjoguk, azaz nem díjmentesíthetôk, kölcsönnel nem terhelhetôk és nem vásárolhatók vissza.

27.3. A szerzôdô magyarországi kézbesítési megbízottat nevezhet meg, amennyiben 1 hónapnál hosszabb idôre lakcímérôl eltávozik, vagy levelezési címén a küldeményeket nem tudja átvenni. Ennek hiányában a biztosító az általa ismert utolsó címére (levelezési címére) joghatályosan küldhet nyilatkozatot.

27.4. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

27.5. A biztosító a 2014. évi LXXXVIII. törvény 149. § (1) bekezdésében foglaltak alapján (megkeresô biztosító)

– a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében

– a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más

megkeresett biztosítóhoz az e biztosító által a 30.1 pontban meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkeresô biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerzôdésben rögzítésre került.

27.6. A biztosítási szerzôdés legfontosabb adózási szabályait a biztosító az ajánlattétel elôtt átadott tájékoztatóban vagy annak mellékletében ismerteti. A biztosító szolgáltatásait, egyéb kifizetéseit az aktuális adókötelezettség elszámolását követôen teljesíti.

19

27.7. A biztosítási szerzôdés megkötését követôen a biztosító évente legalább egyszer tájékoztatja a szerzôdôt az életbiztosítási szerzôdése szolgáltatási értékérôl és a pénzalap aktuális visszavásárlási összegérôl.

27.8. Ha a szerzôdéskötést követôen a biztosítási szerzôdésre tekintettel igénybe vehetô adókedvezményre vagy adójóváírásra jogosító jogszabályi feltételek megváltoznak, a Biztosító a jogszabályváltozás hatálybalépését követô hatvan napon belül javaslatot tehet a biztosítási szerzôdés vagy az ahhoz kapcsolódó általános szerzôdési feltételek megváltozott szabályozásra tekintettel történô módosítására annak érdekében, hogy a szerzôdés tartalma az adókedvezmény vagy adójóváírás igénybevételére jogosító feltételeknek megfeleljen.

27.9. Ha a Szerzôdô fél a módosító javaslatot az arról szóló tájékoztatás kézhezvételétôl számított harminc napon belül nem utasítja el, a szerzôdés a módosító javaslatban meghatározott feltételekkel a jogszabályváltozás hatálybalépésének idôpontjával módosul.

A módosító javaslat Szerzôdô általi elutasítása nem adhat alapot a szerzôdés Biztosító általi felmondására.

28. PANASZKEZELÉS

28.1. Biztosító

1. Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zártkörûen mûködô Részvénytársaság (rövidített neve: Aegon Magyarország Zrt.). A Társaság az 1016/1986. (IV.17.) MT számú határozatával megalapított Állami Biztosító általános jogutódja, s az 1989. évi XIII. tv. alapján alakult át gazdasági társasággá 1990. július 1. napján.

A társaságot a Fôvárosi Cégbíróság a 00-00-0000000 szám alatt tartja nyilván.

Adószám: 10389395-4-44

A társaság székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0.

2. Ügyfélszolgálat

Telefonszám:06-1-477-4800

E-mail cím: xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx Ügyfélszolgálati irodák listája megtekinthetô:

xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xxxxxxx-xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

3. A Biztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetôképességérôl és pénzügyi helyzetérôl. A jelentés kötelezô tartalma a Biztosító honlapján (xxx.xxxxx.xx) elôször 2017-ben tekinthetô meg a 2016-os évre vonatkozóan.

28.2. Az ügyfél jogosult a biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölni. A biztosító panaszkezelési szabályzata elérhetô és megtekinthetô ügyfélszolgálati irodáiban, illetve a Biztosító honlapján:

xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxx.xxxx

Az Ügyfél a biztosítási szerzôdése kapcsán felmerült olyan panaszával, amelyre az illetékes ügyfélszolgálaton nem kap megnyugtató választ, személyesen a Központi Ügyfélszolgálati Irodához, írásban a Panaszirodához fordulhat.

• Központi Ügyfélszolgálati Iroda címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0–0.

• Panasziroda címe:

Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. Panasziroda 1813 Budapest, Pf. 245.

E-mail: xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx Online panaszbejelentés:

xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxxxx.xxxx

28.3. A biztosító

• a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig,

• a telefonon közölt szóbeli panaszt legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig,

• elektronikus eléréssel – üzemzavar esetén megfelelô más elérhetôséget biztosítva – folyamatosan fogadja.

28.4. Telefonon történô panaszkezelés esetén a biztosító biztosítja az ésszerû várakozási idôn belüli hívásfogadást és ügyintézést.

28.5. Telefonon történô panaszkezelés esetén a biztosító és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a biztosító hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megôrzi. Az ügyfél kérésére a biztosító a hangfelvétel visszahallgatását lehetôvé teszi az ügyfél részére, továbbá térítésmentesen rendelkezésre bocsátja a hangfelvételrôl készített hitelesített jegyzôkönyvet.

28.6. A biztosító a szóbeli panaszt – a 28.7. pontban meghatározott eltéréssel – azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a biztosító a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzôkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a panasszal kapcsolatos, indoklással ellátott álláspontjával egyidejûleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

28.7. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a biztosító a panaszról jegyzôkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén

az ügyfélnek – a panasszal kapcsolatos, indoklással ellátott álláspontjával egyidejûleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

28.8. A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követô harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.

28.9. Jogorvoslati lehetôségek

A panasz teljes vagy részleges elutasítása, vagy a panasz kivizsgálására elôírt 30 napos törvényi

válaszadási határidô eredménytelen eltelte esetén, az ügyfél az alábbi testületekhez, illetve hatóságokhoz fordulhat:

1. Pénzügyi Békéltetô Testület:

A szerzôdés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszûnésével, továbbá szerzôdésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén, békéltetô testületi eljárást kezdeményezhet.

20

Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank

1525 Budapest, Pf. 172.

Telefon: 00-0-000-0000

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Bôvebben a xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx honlapon kaphat tájékoztatást.

2. Fogyasztóvédelmi eljárás:

A szolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, 2013. évi CXXXIX. MNB tv. fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén, fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.

Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank

1534 Budapest BKKP Pf. 777.

Telefon: 00-00-000-000

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx.

Bôvebben a xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx honlapon kaphat tájékoztatást.

A kérelem benyújtásához formanyomtatvány költségmentes megküldését kérheti az alábbi elérhetôségeken: Telefonon: 00-0-000-0000; postai úton: 9401 Sopron, Pf. 22.; és e-mailen: xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx

3. Bíróság:

Az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô bíróság (xxx.xxxxxxx.xx).

29. ELÉVÜLÉS

A biztosításból eredô igények a biztosítási esemény bekövetkeztétôl számított 2 év elteltével elévülnek.

30. BIZTOSÍTÁSI TITOK, ADATKEZELÉS

30.1. Biztosítási titok: A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô adatait, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

30.1.1. A 30.1. pontban meghatározott céltól eltérô célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás

megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny.

30.1.2. A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

30.2. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl

és védelmérôl szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 30.1. pontban meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

30.3. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

30.4. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel,

e) a 30.5. pontban foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.

§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyûjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevô biztosítóval,

n) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

o) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával,

p) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal

szemben, ha az a)–j) pontokban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy

az o)–p) pontokban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat

megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

30.5. A 30.4. pont e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy

ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adókötelezettség alá esô

21

kifizetésrôl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

30.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredô követeléshez kapcsolódó

biztosítási szerzôdés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.

30.7. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elômozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetésérôl, valamint az ezzel összefüggô egyes törvények

módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttmûködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény

(a továbbiakban: Aktv.) 43/B43-/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

30.8. A biztosító vagy a viszontbiztosító a 30.4. és 30.10. pontokban, a 30.3., a 30.4. pontokban és a 30.14. pontban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

30.9. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a

30.4. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

30.10. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles

haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

• a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel,

• a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elôsegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel van összefüggésben.

30.11. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

30.12. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenôrzési eljárás során a csoportfelügyelet

esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történô átadása.

30.13. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

• a magyar bûnüldözô szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bûnüldözô szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot,

• a pénzügyi információs egységként mûködô hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot.

30.14. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történô adattovábbítás abban az esetben:

• ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

• ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelô szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

30.15. A biztosítási titoknak minôsülô adatoknak másik tagállamba történô továbbítása esetén a belföldre történô adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

30.16. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

• az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

• a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása,

• a pénzügyi konglomerátumok kiegészítô felügyeletérôl szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történô adatátadás.

30.17. 30.16. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

30.18. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 30.2. pont szerinti adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minôsülô adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

30.19. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 30.4. b), f ) és j) pontjai, illetve a 30.10. pont alapján végzett adattovábbításokról.

30.20. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô.

30.21. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerzôdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetô.

30.22. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel

22

kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az

érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

30.23. E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

30.24. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

30.25. A biztosítási titokra és az üzleti titkokra vonatkozó közös szabályok

30.25.1. Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszûnése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétôl számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

30.25.2. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekû adatok nyilvánosságára és a közérdekbôl nyilvános adatra

vonatkozó – az Infotv.-ben meghatározott – adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

30.25.3. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelôen alkalmazni.

30.26. A FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségek

30.26.1. A FATCA-törvény szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentô Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA- törvény szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: pénzügyi számla) vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban együtt: számlatulajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás

I. számú Melléklete szerinti illetôségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetôségvizsgálat).

30.26.2. Az intézmény a számlatulajdonost az illetôségvizsgálat elvégzésével egyidejûleg írásban tájékoztatja

a) az illetôségvizsgálat elvégzésérôl,

b) az Aktv. 43/B-43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségérôl,

c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségérôl.

30.26.3. Az Aktv. 43/B–43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényérôl az intézmény a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétôl számított harminc napon belül írásban tájékoztatja.

23