V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S

Ügyszám: Vj-51/2005/184.

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa

– az Allianz Hungária Biztosító Rt. (Budapest),

– a Generali-Providencia Biztosító Zrt. (Budapest),

– a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége (Budapest),

– a Magyar Peugeot Márkakereskedők Biztosítási Alkusz Kft. (Budapest),

– a Magyar Opelkereskedők Bróker Kft. (Budapest),

– a Porsche Biztosítási Alkusz Kft. (Budapest),

– a Magyar Biztosítók Szövetsége (Budapest)

eljárás alá vontakkal szemben versenykorlátozó megállapodás és összehangolt magatartás miatt indult versenyfelügyeleti eljárásban meghozta az alábbi

határozatot

1. A Versenytanács megállapítja, hogy a verseny korlátozására alkalmas magatartást tanúsított

a) a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége az Allianz Hungária Biztosító Rt., illetve a Generali-Providencia Biztosító Zrt. által a 2003., a 2004. és a 2005. évben a márkakereskedések esetében alkalmazott javítói óradíjakról szóló megállapodások tárgyában hozott döntéseivel,

b) az Allianz Hungária Biztosító Rt. a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségével, illetve az egyes márkakereskedésekkel az Allianz Hungária Biztosító Rt. által a 2004. és a 2005. évben a márkakereskedések esetében alkalmazott javítói óradíjakról szóló, a javítói óradíjak mértékét az Allianz Hungária Biztosító Rt. biztosításainak értékesítésében elért teljesítménnyel összekapcsoló megállapodások megkötésével,

c) a Generali-Providencia Biztosító Zrt. az egyes márkakereskedésekkel az általa a 2004. és a 2005. évben a márkakereskedések esetében alkalmazott javítói óradíjakról szóló, a javítói óradíjak mértékét a Generali-Providencia Biztosító Zrt. biztosításainak értékesítésében elért teljesítménnyel összekapcsoló megállapodások megkötésével,

d) az Allianz Hungária Biztosító Rt. és a Magyar Peugeot Márkakereskedők Biztosítási Alkusz Kft. az általuk 2000. október 4. és 2005. március 9. között megkötött, a Magyar Peugeot Márkakereskedők Biztosítási Alkusz Kft. magatartásának versenykorlátozó módon történő befolyásolására irányuló megállapodásokkal,

e) az Allianz Hungária Biztosító Rt. és a Magyar Opelkereskedők Bróker Kft. az általuk 2002. április 16. és 2005. március 21. között megkötött, a Magyar Opelkereskedők Bróker Kft. magatartásának versenykorlátozó módon történő befolyásolására irányuló megállapodásokkal,

f) az Allianz Hungária Biztosító Rt. és a Porsche Biztosítási Alkusz Kft. az általuk 2002. április 24. és 2005. március között megkötött, a Porsche Biztosítási Alkusz Kft. magatartásának versenykorlátozó módon történő befolyásolására irányuló megállapodásokkal,

g) a Generali-Providencia Biztosító Zrt. és a Magyar Peugeot Márkakereskedők Biztosítási Alkusz Kft. az általuk 2000. október 11. és 2005. március 1. között megkötött, a Magyar Peugeot Márkakereskedők Biztosítási Alkusz Kft. magatartásának versenykorlátozó módon történő befolyásolására irányuló megállapodásokkal,

h) a Generali-Providencia Biztosító Zrt. és a Magyar Opelkereskedők Bróker Kft. az általuk 2001. december 21. és 2005. augusztus 10. között megkötött, a Magyar Opelkereskedők Bróker Kft. magatartásának versenykorlátozó módon történő befolyásolására irányuló megállapodásokkal,

i) a Generali-Providencia Biztosító Zrt. és a Porsche Biztosítási Alkusz Kft. az általuk 2002. január 21. és 2005. augusztus 31. között megkötött, a Porsche Biztosítási Alkusz Kft. magatartásának versenykorlátozó módon történő befolyásolására irányuló megállapodásokkal.

2. A Versenytanács a jogsértő magatartások további folytatását a határozat kézhezvételétől megtiltja.

3. A Versenytanács kötelezi

- az Allianz Hungária Biztosító Rt.-t 5.319.000.000 Ft,

- a Generali-Providencia Biztosító Zrt.-t 1.046.000.000 Ft,

- a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségét 360.000.000 Ft,

- a Magyar Peugeot Márkakereskedők Biztosítási Alkusz Kft.-t 13.600.000 Ft,

- a Magyar Opelkereskedők Bróker Kft.-t 45.000.000 Ft,

- a Porsche Biztosítási Alkusz Kft.-t 30.700.000 Ft

bírság megfizetésére, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számla javára kötelesek megfizetni.

4. A Versenytanács a Magyar Biztosítók Szövetségével szemben a versenyfelügyeleti eljárást megszünteti.

5. A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel lehet kérni.

I n d o k o l á s

I.

Az eljárás tárgya

1. A Gazdasági Versenyhivatal azt követően indított versenyfelügyeleti eljárást, hogy felmerült annak a gyanúja, az Allianz Hungária Biztosító Rt. (a továbbiakban: Allianz), a Generali-Providencia Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Generali), a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége (a továbbiakban: Gémosz), a Magyar Peugeot Márkakereskedők Biztosítási Alkusz Kft. (a továbbiakban: MPM), a Magyar Opelkereskedők Bróker Kft. (a továbbiakban: MOSZ) és a Porsche Biztosítási Alkusz Kft. (a továbbiakban: PORSCHE) a 2002-2005 közötti időszakban évente egyeztetéseket folytattak és megállapodtak a következő év vonatkozásában a casco biztosítási szerződések és a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítások alapján rendezésre kerülő károk kapcsán alkalmazott rezsióradíjakról. A Gazdasági Versenyhivatal rendelkezésére álló információk szerint az éves megállapodások alapján a felek minden évben átlagosan az inflációt meghaladó (10% feletti), egységes javítói óradíj emelésről döntöttek oly módon, hogy a megállapodásokat különböző feltételekkel (pl. a rezsióradíjak egy adott területen működő márkakereskedések esetében összhangban legyenek, illetőleg a Gémosz tagjai törekednek arra, hogy a többi biztosító esetében a megállapodások során iránymutatásként használják a piacvezetőkkel kötött megállapodásokat) egészítették ki. Alaposan feltehető volt továbbá, hogy a javítói óradíj megállapodásokhoz kötődően, a Generali és Allianz között létezik egy megállapodás, amely a márkakereskedésekkel szembeni egységes tárgyalásra és az azonos óradíjak, illetve kiegészítések alkalmazására vonatkozik.

2. A versenyfelügyeleti eljárás során beszerzett adatok alapján felmerült az alapos gyanú arra vonatkozólag, hogy a feltételezett megállapodás nemcsak a casco biztosítás vonatkozásában, hanem a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás vonatkozásában is él, továbbá, hogy a javítói óradíj megállapodásokhoz kötődően a biztosítók között is létezik egy megállapodás, amely a márkakereskedésekkel szembeni egységes tárgyalásra és az azonos óradíjak, és kiegészítések alkalmazására vonatkozik. Ezen feltételezett megállapodás a rendelkezésre álló információk szerint a Magyar Biztosítók Szövetségének (a továbbiakban: Mabisz) Gépjárműbiztosítási Tagozatán belül kerülhetett megkötésre és kiterjed minden, a gépjármű biztosítás

területén érdekelt biztosítóra. Erre figyelemmel a versenyfelügyeleti eljárás kiterjesztésre került a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra, illetve a Mabisz-ra.

3. A versenyfelügyeleti eljárás kiterjesztésre került az Allianz, illetve a Generali és a három eljárás alá vont biztosítási alkusz (a MOSZ, az MPM és a PORSCHE) között létrejött alkuszi együttműködési, illetőleg a célfeladatokra és céljutalékokra vonatkozó megállapodásokra, mivel felmerült annak a gyanúja, hogy ezek a megállapodások alkalmasak lehetnek a gazdasági verseny korlátozására.

II.

Az eljárás alá vontak

Allianz

4. Az Allianz gazdálkodásának egyes főbb mutatószámait az alábbi - az Allianz éves jelentései (Vj-51/2005/108.) alapján készült - táblázat foglalja össze:

Millió forint

	2002	2003	2004	2005
Bruttó díjbevétel	141 121	156 152	155 055	172 342
Bruttó kárkifizetés	75 421	83 766	82 309	89 123
Fizetett osztalék	5 624	7 951	9 797	11 885
Mérleg szerinti eredmény	1 875	2 650	3 248	3 962

5. Az elmúlt években az Allianz Magyarországon a legnagyobb piaci részesedéssel rendelkezett úgy a biztosítási piac egészén, mint a nem-életbiztosítási ágban, azon belül pedig mindkét gépjárműbiztosítási ágazatban, amely jelzi, hogy az Allianz jelentős piaci erővel rendelkezik. Piaci részesedése (a díjbevétel alapján) az alábbiak szerint alakult (Magyar Biztosítók Évkönyvei, Mabisz, Vj-51/2005/110.):

	2002	2003	2004	2005
Biztosítási piac	28,5%	27,9%	25,9%	25,1%
Nem-életbiztosítás	42,9%	42,6%	38,3%	39,1%
Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás	51,4%	48,4%	43,2%	43,2%
Casco	53,7%	52,4%	50,4%	51,5%

Generali

6. Az élet- és nem-életbiztosítási ágban biztosítási tevékenység folytatására jogosult Generali a gépjárműbiztosítási piacon a (jelentős piaci erőt eredményező) második legnagyobb részesedéssel rendelkező biztosító.

7. A Generali gazdálkodásának egyes főbb mutatószámait az alábbi - a Generali éves jelentései (Vj-51/2005/109.) alapján készült - táblázat foglalja össze:

Ezer forint

	2002	2003	2004	2005
Díjelőírás	88 206 946	94 469 137	102 414 157	106 499 059
Károk, szolgáltatások és kárrendezési költségek	38 500 591	44 819 834	59 094 339	50 071 311
Fizetett osztalék	400 000	425 000	700 000	4 000 000
Mérleg szerinti eredmény	980 818	1 083 470	3 468 054	3 890 359

8. A 2002-2005 közötti időszakban a Generali a második legnagyobb piaci részesedéssel rendelkezett úgy a biztosítási piac egészén, mint a nem-életbiztosítási ágban, azon belül pedig mindkét gépjárműbiztosítási ágazatban. Piaci részesedése (a díjbevétel alapján) az alábbiak szerint alakult (Magyar Biztosítók Évkönyvei, Mabisz, Vj-51/2005/110.):

	2002	2003	2004	2005
Biztosítási piac	17,8%	16,9%	17,1%	15,5%
Nem-életbiztosítás	20,7%	20,3%	20,4%	19,5%
Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás	19,4%	18,2%	15,5%	13,7%
Casco	21%	21,1%	21,1%	21,8%

Gémosz

9. A Gémoszt 2002. május 8-án hozták létre magyar gépjármű márkakereskedők. Xxxxxxxxxxxx szerint a tagszervezetek a szövetkezésből eredő előnyök kihasználására, érdekvédelmük és érdekképviseletük ellátására, egymás kölcsönös támogatására hozták létre. Céljai között szerepel a Gémosz és tagszervezeteinek érdekvédelme, a márkakereskedői érdekek képviselete Magyarországon, az állami, önkormányzati és más szervezetek előtt, valamint külföldön, elsődlegesen az Európai Unió területén, illetőleg a gépjármű-kereskedelem és a kapcsolódó tevékenységek tisztaságának őrzése és ápolása. Feladataként határozta meg a szövetségi tagok általános érdekeinek feltárását, az érdekek egyeztetését, harmonizálását, továbbá az egyeztetett érdekek megjelenítését, képviseletét és érvényesítését, valamint azt, hogy tevékenységével tagjai gazdasági fejlődését támogassa, az üzleti forgalom fellendítését elősegítése, illetőleg azt, hogy a korrekt üzleti magatartás ösztönzésével, példaképül állításával, megkövetelésével elérje, hogy a szövetségi tagság a gépjármű kereskedelemben garanciát jelenthessen.

10. A Gémosz tagja lehet az a Magyarországon bejegyzett, főtevékenységként gépjármű márkakereskedelemmel foglalkozó vállalkozás, amely elfogadja a Gémosz alapszabályát, teljesíti a tagsággal járó kötelezettségeket, illetve megfelel a Gémosz tagjaival szemben támasztott etikai elvárásoknak. A Gémosz alapszabálya 2005. május 26-án módosult, ettől kezdve márkaszövetségek is tagjai lehetnek (Vj- 51/2005/82/2.). Jelenleg 12 márkának van önálló szövetsége (Sz.X. xxxxxxxxxxxx, Vj- 51/2005/72.).

11. A 96 alapító által létrehozott Gémosz taglétszáma 2002-ben 171, 2003-ban 195, 2004-ben 257, 2005-ben pedig 304 volt (Vj-51/2005/54.). Jelenleg 320-340 tagja van, s a tagok által működtetett márkakereskedések száma kb. 6-700 (Sz.X. xxxxxxxxxxxx, Vj-51/2005/72.).

12. A Gémosz közlése szerint a 2005. évben nettó 25,5 millió Ft árbevételre tett szert értékesítésből, míg a tagdíjakból 16,15 millió Ft bevétele volt (Vj-51/2005/94.).

MOSZ

13. A MOSZ 1996 márciusában alakult. Akkor 47 Opel márkakereskedés volt a cég tulajdonosa. Az elmúlt évek során ez a szám 53-ra emelkedett. A MOSZ az Opel csoporthoz tartozó márkakereskedésekkel biztosításközvetítői tevékenységre irányuló üzleti kapcsolatban van. Tulajdonosain kívül egyéb márkákkal is együtt dolgozik, a vele üzleti kapcsolatban álló kereskedések száma meghaladja a százat. Munkatársai látogatják a márkakereskedéseket, ott koordinálják a biztosításközvetítési tevékenységet, elvégzik az ezzel kapcsolatos oktatásokat, tájékoztatást adnak és segítséget nyújtanak a kereskedés munkatársainak. A vele kapcsolatban álló márkakereskedések további szakmai támogatását az irodában

dolgozó munkatársak látják el, körlevél, e-mail és telefonos kapcsolat útján. A márkakereskedők a 2002. évtől a 2005. év I. félévéig tartó időszakban jellemzően három-négy biztosítónak közvetítettek ki biztosítási szerződéseket, de több olyan is van, amelyik csak kettőnek (Vj-51/2005/55.).

14. A Magyarországon Opel márkakereskedésben eladott gépjárművek esetében azok kb. 55-60%-ára a MOSZ köt gépjárműbiztosítást (V.T.E. nyilatkozata, Vj- 51/2005/71.).

15. A MOSZ 2005. évi nettó árbevétele 1.163.884.000 Ft volt.

MPM

16. Az MPM-nek 35 márkakereskedés a tulajdonosa, ugyanakkor az MPM nemcsak a részükre végez biztosításközvetítést, hanem összesen 49 márkakereskedésnek, amelyek elsősorban de nem kizárólagosan Peugeot márkakereskedések.

17. Az MPM végzi a Peugeot magyarországi értékesítésének mintegy 70-75%-a esetén a biztosításértékesítést (H.I. nyilatkozata Vj-51/2005/70.).

18. Az MPM 2005. évi nettó árbevétele 339.679.000 Ft volt (Vj-51/2005/92.).

PORSCHE

19. A PORSCHE-t 1997-ben jegyezték be, tulajdonosai a Porsche Bank Hungária Rt. és a Porsche Bank AG. Elsősorban a Porsche csoporthoz tartozó (Volkswagen, Audi, Seat, Skoda) márkakereskedésekkel áll kapcsolatban (mintegy 60 kereskedéssel).

20. A PORSCHE kínálatában négy-öt biztosító jelenik meg Vj-51/2005/57., ugyanakkor V.A. (PORSCHE) arról nyilatkozott, hogy négy biztosítóval állnak szerződéses kapcsolatban, Vj-51/2005/80. . A PORSCHE szolgáltatja a Porsche Bank Hungária Rt. nyereségének jelentős részét (lásd a Generali belső anyaga, Vj- 51/2005/17/2/43.).

21. A PORSCHE 2005. évi nettó árbevétele 742.501.000 Ft volt (Vj-51/2005/91.).

Mabisz

22. A Mabisz mint érdekképviseleti szervezet tagbiztosítóinak száma 2005-ben 28 volt (22 biztosító részvénytársaság, 4 biztosító egyesület és 2 más tagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepe).

23. A Mabisz keretein belül a tényleges szövetségi munka biztosítási területenként az ún. tagozatokban folyik. A tagozatokban a társaságok által delegált tagok vesznek részt. A tagozatok fő feladata az egymás kölcsönös informálása, jogszabályok értelmezése F.Z. (Mabisz) nyilatkozata, Vj-51/2005/68. . A gépjármű biztosítás területén a Gépjárműbiztosítási Tagozat, azon belül pedig a Gépjárműkárrendezési Albizottság működik.

24. A Mabisz igen fontos szereplője a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnak, hiszen

- amint azt a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 108/A.§-a rögzíti - a Mabisz látja el az Információs Központ, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla és a Kártalanítási Szervezet feladatait [lásd a Bit. 1.§-a (1) bekezdésének e) pontját, 3.§-a (1) bekezdésének 27.,

31. 32., 33. és 47. pontját, 169.§-a (2) bekezdésének h) pontját, illetőleg a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendeletet, így különösen a 3.§ (3) bekezdését, a 2.§ (5) bekezdését és a 10-11.§-t].

25. A Mabisz tagjainak bruttó biztosítási díjbevétele a 2005. évben 685,5 milliárd Ft volt. A tagok kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból származó díjbevétele 122,7 milliárd Ft, a casco biztosításokból befolyt díjbevétele 100,65 milliárd Ft volt (Magyar Biztosítók Évkönyve 2006, Vj-51/2005/110.).

26. A Mabisz tagdíjakból, kamatbevételből és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művelő biztosítók hozzájárulásából származó bevétele 2005-ben 166.486.883 Ft volt (Vj-51/2005/126.).

III.

A biztosítási piac

27. A biztosító részvénytársaságok tevékenységének egyes legfontosabb mutatói az alábbiak szerint alakultak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: PSZÁF) adatai, Vj-51/2005/111. A PSZÁF külön ismerteti a kis piaci részesedéssel rendelkező biztosító egyesületek adatait :

Xxxxxxxx Ft

		2002	2003	2004	2005
Díjbevétel	Összesen	489,7	550,4	587,4	673,4
	Élet	200,7	220,1	239,0	297,8
	Nem-élet	289,0	330,3	348,4	375,6
Kár- és szolgáltatás kifizetések	Összesen	210,2	244,2	280,0	310,6
	Élet	69,4	84,0	117,3	133,4
	Nem-élet	140,8	160,3	162,6	177,2

28. A 2002. év végén 31 biztosító részvénytársaság és 37 biztosító egyesület működött a magyar biztosítási piacon. A nem-életbiztosításon belül a két húzóágazat a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás és a casco biztosítás volt. E két biztosítás adta a nem- életbiztosítási ág díjbevételének 60-65%-át (a PSZÁF előzetes összefoglalója a pénzügyi szektorok 2002. évi teljesítményéről, Vj-51/2005/111.).

29. A 2003. év végén 30 biztosító részvénytársaság és 36 biztosító egyesület rendelkezett tevékenységi engedéllyel. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnak az egész nem-életbiztosítási ágon belül kiemelkedő jelentősége volt a szerződésállomány, a díjbevétel és a kárkifizetések szempontjából egyaránt. Kilenc biztosító részvénytársaság és négy biztosító egyesület foglalkozott ezzel az ágazattal (a PSZÁF beszámolója a felügyelt szektorok 2003. évi működéséről, Vj- 51/2005/111.).

30. 2004. december 31-én 29 biztosító részvénytársaság és 36 biztosító egyesület működött a magyar biztosítási piacon, s az Európai Unióhoz történt csatlakozást követően 130 más tagállamban székhellyel rendelkező biztosító regisztráltatta magát magyarországi szolgáltatására, illetőleg négy biztosító tájékoztatta a PSZÁF-ot fiókalapítási szándékáról. A nem-életbiztosítási ágon belül a húzóágazat továbbra is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás és a casco biztosítás volt. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ágazatban mintegy 225.000 gépjárműtulajdonos váltott biztosítót (a PSZÁF beszámolója a felügyelt szektorok 2004. évi működéséről, Vj-51/2005/111.).

A magyar biztosítási piac a világ biztosításügyében, illetőleg az európai biztosítási piacon

31. A magyar biztosítási piac úgy a világ, mint azon belül az Európai Unió biztosítási piacán belül igen csekély részesedéssel rendelkezik (a PSZÁF beszámolója a felügyelt szektorok 2003. évi működéséről, Vj-51/2005/111.):

	Díjbevétel (milliárd USD)
	1998	1999	2000	2001
Európa	711	765	786	762
Ázsia	000	000	000	595
Észak-Amerika	780	842	906	949
Egyéb	000	000	000	101
Összesen	2166	2337	2445	2408
Magyarország	1,12	1,18	1,34	1,49
Magyarország Európához viszonyítva	0,16%	0,15%	0,17%	0,20%

32. A Swiss Reinsurance Company által 2005-ben közzétett adatok (Vj-51/2005/114.) szerint a magyar biztosítási piac a 2004. évben is igen csekély mértékű részesedéssel rendelkezett a világ biztosítási piacából.

A világ biztosítási piaca 2004-ben összesen 3.257.436 millió USD díjbevételt tett ki (életbiztosítás: 1.860.158 millió USD, nem-életbiztosítás: 1.397.278 millió USD). A díjbevételből az Európai Unió 15 tagállamának részesedése 33,68%, a 25 tagállam részesedése 34,29% (azaz a 10 új tagállam mindössze 0,61%-kal növelte az Európai Unió részesedését). Az Európai Unió tagállamai közül a legnagyobb részesedéssel az Egyesület Királyság rendelkezett (288.594 millió USD, 8,86%), majd Franciaország (196.969 millió USD, 6,05%) és Németország (191.036 millió USD, 5,86%). A Magyarországgal területét és lakosságát tekintve közel azonos Portugália a 27. volt a részesedését tekintve (13.174 millió USD, 0,4%). A magyar biztosítási piac a 43. volt 0,09%-os részesedéssel, amely a 2.887 millió USD díjbevételből adódott.

A biztosítási díjak GDP-hez viszonyításában a tagállamok közül szintén az Egyesület Királyság volt a legkedvezőbb (3.) helyen 12,50%-os aránnyal. Az új tagállamok köréből például Szlovénia a 29. (5,57%), Szlovákia a 41. volt (3,62%). Magyarország az 50. helyet foglalta el a 2,88%-os aránnyal.

33. Az Európai Bizottság 2002-ben közvéleménykutatást végeztetett a határon átnyúló kereskedelem tárgyában, a fogyasztók ezzel kapcsolatos tapasztalatait, elvárásait vizsgálva (Vj-51/2005/115.).

A megkérdezettek 13%-a nyilatkozott akként, hogy a megkérdezést megelőző egy évben vásárolt árut (szolgáltatást) egy másik tagállamban székhellyel rendelkező vállalkozástól (a 15 tagállamban honos polgárok esetében e vonatkozásban igen nagy volt a szóródás: 39% Dániában, 38% Luxemburgban, ugyanakkor 6% Spanyolországban és Portugáliában, illetve 4% Görögországban). Figyelembe veendő ugyanakkor, hogy az igennel válaszoló 13% esetében a vásárlás módja a következő volt:

57%	nyaraláson, üzleti úton (utazás, szállás, étel is)
34%	(elsősorban) vásárlási célú utazás(ok)
18%	interneten
9%	postai rendelés, katalógus, telefon útján
3%	egy másik tagállamban székhellyel rendelkező vállalkozás képviselőjétől,
	aki otthon vagy munkahelyén kereste fel (door-to-door)

A megkérdezettek 29%-a nyilatkozott úgy, hogy a másik tagállamban székhellyel rendelkező vállalkozás iránti bizalom ugyanolyan vagy erősebb, mint a saját országában székhellyel rendelkező vállalkozás iránt a pénzügyi szolgáltatások igénybevétele esetén (ez pl. ruha vásárlásánál 61%, CD-lejátszó vásárlásánál pedig 54% volt).

34. A fogyasztók bizalma Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásának évében, 2004-ben sem volt nagy a határon átnyúló (interneten kínált) szolgáltatásokat illetően. A fogyasztók 90%-ának nagyobb volt a bizalma a saját országában székhellyel rendelkező vállalkozásokban, mint a más tagállambeli árut (szolgáltatást) nyújtó vállalkozással szemben (Xxxxx Xxxxx európai biztos 2004. június 23-i előadása, Vj-51/2005/116.).

35. A Comité Européen des Assurances által 2004-ben a fogyasztókkal (azaz olyan természetes személyekkel, akik a szerződést önálló foglalkozásuk vagy üzleti tevékenységükön kívül kötik) megkötött biztosítások európai belső piacáról közzétett jelentése „CEA policy report on the european retail insurance market(s)”, Vj-51/2005/117.szerint a határon átnyúló szolgáltatások igen csekély (a nemzeti piacok 0,001-2%-át elérő) mértékben vannak jelen, a biztosítás területén a határon átnyúló szolgáltatások végzése még csak „embrionális állapotban” van. A jelentés szerint ennek hátterében pszichológiai és technikai problémák állnak. A fogyasztók számára gazdaságilag nem vonzó a határon átnyúló biztosítási szolgáltatás igénybevétele. A biztosítás kevésbé kézzel fogható, mint más szolgáltatások, s ez a fogyasztók számára szükségessé teszi a biztosítók elérhetőségét. A jelentés szerint ez a helyzet a kárrendezés vonatkozásában is, ahol a fogyasztók szintén azt igénylik, hogy a biztosítók azonnal elérhetők legyenek és rögtön nyújtsák szolgáltatásaikat. Mindezek alapján a fogyasztók a lakóhelyükhöz közel lévő biztosítókat részesítik előnyben, s mindez eltántorítja őket attól, hogy egy másik tagállamban lévő biztosító szolgáltatásait vegyék igénybe.

A magyar gépjárműbiztosítási piac

36. Az élet- és nem-életbiztosítási ágból álló biztosítási piacon belül a nem- életbiztosítási ágon belül elhelyezkedő gépjárműbiztosítási piac két alpiacból, a casco biztosítások és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások alpiacából áll.

37. A PSZÁF által közzétett adatok (Vj-51/2005/111.) szerint a gépjárműbiztosítási piacon az alábbiak szerint alakultak a díjbevételek, illetve a kárkifizetések:

Milliárd Ft

		0000	0000	0000	0000
Casco	Díjbevétel	78,4	89,1	95,2	100,5
	Kárkifizetés	41,2	43,2	48,3	53,3
	Díjbevétel és kárkifizetés aránya	0,53	0,48%	0,51%	0,53%
Kötelező gépjármű- felelősségbiztosítás	Díjbevétel	81,0	92,7	104,4	114,6
	Kárkifizetés	55,9	59,0	68,1	73,5
	Díjbevétel és kárkifizetés aránya	0,69%	0,64%	0,65%	0,64%

38. A gépjárműbiztosítás a magyar biztosítási piac egyik meghatározó ágazata, amint azt az alábbi táblázat mutatja:

	2002	2003	2004	2005
A gépjárműbiztosítás díjbevétele (milliárd Ft)	159,4	181,8	199,6	215,1
A gépjárműbiztosítás díjbevétele a teljes díjbevételen belül	32,6%	33%	34%	31,9%
A gépjárműbiztosítás díjbevétele a nem-életbiztosítási ág teljes díjbevételén belül	55,2%	55%	57,3%	57,3%

39. A casco és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás között keresztfinanszírozás áll fenn [N.E. (Allianz) nyilatkozata, Vj-51/2005/76.], a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítás díjhiánya a casco biztosításokból kerül pótlásra. Az Allianz előadása (Vj-51/2005/173. 1.3.3.1. pont) szerint

„mindennek … azért van jelentősége, mert a biztosító ma is a gfb. kárfedezete alapján kénytelen részlegesen korlátozni a javítói óradíjak emelési igényeit, ugyanakkor a javítók is tudják, hogy a biztosítónak ehhez a kordában tartott emeléshez is csak a casco termék eladásán keresztül teremtődik meg a forrása. Ezt lehet rossznak tekinteni, el lehet ítélni, de a magyar piacon ez a realitás, ez a verseny egyik fő mozgatója, és egyben kerete, ennek tudatában alakultak ki az óradíj-megállapodások minden biztosító és minden márkakereskedő között.”

40. A keresztfinanszírozás ellenére a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás művelése népszerű, amelynek oka a piacszerzési és állományépítési cél (a PSZÁF beszámolója a felügyelt szektorok 2003. évi működéséről, Vj-51/2005/111.), illetőleg a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás költségviselő képessége [S.Zs. (Generali) 2004. július 12-i e-mail-je, Vj-51/2005/17/2/55.].

41. Az Allianz esetében a vizsgált időszakban a casco ágazat nyereségesen volt művelhető, amely kompenzálni tudta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításban elkönyvelt veszteséget (Vj-51/2005/61.).

42. Az Allianz elmúlt évekbeli nyereségének jelentős része a gépjárműbiztosításból, azon belül is a casco biztosításokból származott. A két ágazat összességében minden évben nyereséges volt (Vj-51/2005/61. 2. számú melléklet, Vj-51/2005/82/2.).

43. A 2002-2005 közötti időszakban az Allianz-hoz kötött, illetve az Allianz-tól elszerződő casco és kötelező gépjármű biztosításokat ismertető adatokból megállapítható, hogy a casco ágazatban a kötések száma minden évben jelentősen meghaladta a törlést, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ágazatban ugyanakkor 2003-ban és 2004-ben a törölt szerződések száma (nem jelentősen) meghaladta a kötött szerződések számát, míg 2002-ben és 2005-ben több új szerződést kötöttek, mint amennyit töröltek. Ha a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítás esetében az évfordulós állományváltozást vizsgáljuk (adott év novemberében és decemberében), akkor látható, hogy a törölt szerződések száma

ebben az időszakban minden évben jelentősen meghaladja a kötött szerződések számát (Vj-51/2005/61. 3. számú melléklet).

44. A Generali nyereségének jelentős része származott a gépjárműbiztosításból, azon belül is a casco biztosításokból. A casco biztosítás a 2002-2005 közötti időszakban minden évben nyereséges volt, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás csak a 2002. és a 2005. évben. A Generali által szolgáltatott adatokból megállapíthatóan a gépjárműbiztosítási ágazat összességében minden évben nyereséges volt (Vj- 51/2005/90.).

45. . A Generali esetén a 2002-2005 közötti időszakban a megkötött új casco szerződések száma minden évben meghaladta a törölt szerződések számát. Ezzel szemben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ágazatban a törölt szerződések száma minden évben jelentősen meghaladta a kötött szerződések számát. Az átszerződési időszakban (november-december) minden évben negatív volt az eredmény, lényegesen több szerződés került törlésre, mint amennyit kötöttek (Vj- 51/2005/59.).

46. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás és a casco biztosítás esetén kiemelendő a bonus-malus, illetőleg a bonus rendszerek alkalmazása.

47. A gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet bonus-malus rendszerről szóló 3. számú melléklete értelmében az egyedi szerződésekkel rendelkező személygépkocsikra, tehergépjárművekre, autóbuszokra, motorkerékpárokra, vontatókra és mezőgazdasági vontatókra (gépjármű-kategóriák) kötött kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási szerződések a rendeletben meghatározottak szerint kerülnek osztályba sorolásra. A rendszer egy alap, 10 bonus és 4 malus osztályból áll. A rendszerbe történő besorolás szempontjából a biztosító figyelembe veszi az adott biztosítási évet megelőző bármely megfigyelési időszak alatt bejelentett károkat, az adott biztosítási évet megelőző megfigyelési időszak alatt bármely összegű első fizetéssel (ideértve a biztosító részteljesítését is) járó károkat. Ha a biztosító az adott szerződés után ennek megfelelően kifizetést teljesített, akkor a szerződés a rendszerben kedvezőtlenebbül kerül besorolásra, amely a biztosítási díj vonatkozásában hátrányos a szerződő számára. Ez a következmény elhárítható, ha a kárt nem a biztosító, hanem a kárért felelős személy téríti meg a károsult számára, illetőleg ha a biztosító által a károsultnak kifizetett összeget a biztosítónak megtéríti.

48. A casco biztosítások esetében is működnek olyan rendszerek, amelyek a biztosítási díj mértékére a biztosító által rendezett károk függvényében hatással vannak, azonban ezek szabályait nem jogszabály, hanem a felek között létrejött szerződések (az ennek alapjául szolgáló, a biztosító által egyoldalúan készített általános szerződési feltételek) határozzák meg. A szerződő itt is elérheti a kedvezőtlenebb besorolás elmaradását, ha biztosítási esemény esetén sem kéri a biztosítótól a kifizetés teljesítését.

49. Egy, a Swiss Reinsurance Company által 2005-ben publikált, 15 európai országra kiterjedő elemzésből (Vj-51/2005/113.) Magyarország vonatkozásában a következő megállapítások emelhetők ki:

a 15. (azaz az utolsó) gépjárműbiztosításból származó díjbevétel nagyságát illetően,

a 15. a lakosság és a gépjárművek számának arányát tekintve,

a 14. az egy gépjárműre eső kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjat illetően,

a 7. ország az egy gépjárműre eső kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási káresemények számát illetően ,

az 1. a baleseti halálozást tekintve,

esetében az 5. legalacsonyabb összegű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kárkifizetéssel kell számolni az elemzés során figyelembe vett esettanulmányban felvázolt konkrét, személyi sérüléssel járó káresemény esetén,

a 2. legalacsonyabb összegű kártérítést kell megfizetni a károsult elhalálozása esetén.

A casco biztosítások alpiaca

50. A casco biztosítási szerződés alapján a biztosító (a szerződésben meghatározottak szerint) megtéríti biztosítottja számára a gépjárműben keletkezett kárt, illetőleg egyéb szolgáltatást nyújt (például a kiegészítő balesetbiztosítási szerződés alapján). A biztosító pénzbeli szolgáltatásának korlátjai között található az önrészesedés intézménye, amelynek kikötésével a bekövetkezett kár egy meghatározott részét nem téríti meg a biztosító, hanem ezt közvetlenül a biztosított (a szolgáltatásra jogosult személy) viseli. Az önrészesedés mértékének a meghatározása többféle módon történhet, egyebek között egy előre rögzített összegnek, a kár vagy a biztosítási díj adott százalékának vagy a fix összeg és a százalékos kombinált meghatározásának az alkalmazásával, de egyéb megoldások is ismertek.

51. A 2002-2005 közötti időszakban több biztosító volt jelen a casco biztosítások alpiacán, azzal, hogy több biztosító is piacra lépett, s volt, amelyik kivonult a piacról, néhány pedig nevet változtatott.

52. A casco biztosítási piacon az egyes biztosítók díjbevétele az alábbiak szerint alakult (Magyar Biztosítók Évkönyvei, Mabisz, Vj-51/2005/110.):

Millió Ft

	2002	2003	2004	2005
Aegon	580	879	1 571	1 881
Allianz	41 793	46 247	48 146	51 880
Generali	16 331	18 599	20 244	21 929
Groupama (Európa)	1 204	2 308	2 924	2 270
K H (Argosz)	1 538	1 739	1 822	1 859
KÖBE	15	10	5	13
Magyar Posta	-	-	13	148
MÁV	-	0	109	230
OTP Garancia	4 855	5 412	5 351	5 039
QBE Atlasz	677	337	0	-
TIR	-	243	798	2 024
Union	-	-	1 195	2
Uniqua (Axa)	10 546	12 500	13 417	12 699
Zürich	327	-	-	-
Összesen		88 275	95 594	100 652

53. Az egyes biztosítók piaci részesedése az alábbiak szerint alakult (az Allianz által a Mabisz negyedéves statisztikái alapjánszolgáltatott adatok szerint, Vj-51/2005/61.):

Százalék

	2002	2003	2004	2005.10.01.
Aegon	0,74	0,99	1,64	1,78
Allianz	54,06	52,82	50,63	51,01
Generali	20,83	20,89	21,07	21,31
Groupama (Európa)	1,49	2,55	3,04	2,27
K H (Argosz)	1,96	1,95	1,90	1,79
KÖBE	0,02	0,01	0,01	0,01
Magyar Posta	-	-	-	0,13
MÁV	0,00	0,03	0,11	0,24
OTP Garancia	6,19	6,08	5,57	5,31
QBE Atlasz	0,99	0,49	-	-
TIR	-	-	0,83	0,74
Union	-	0,14	1,24	2,04
Uniqua (Axa)	13,30	14,04	13,96	13,36
Zürich	0,42	-	-	-

54. A piac koncentrációja a bekövetkezett kisebb csökkenés ellenére továbbra is igen magas. A piac három legnagyobb szereplőjéhez (Allianz, Generali, Uniqua) folyik be a díjbevétel több mint 85%-a. Az utóbbi négy év alatt áttörést egyetlen más biztosítónak sem sikerült elérnie. Ehhez az is hozzájárul, hogy a casco biztosítások esetében nincs egy olyan időszak (november-december), mint a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítás esetén, amikor a szerződések egy része megszüntetésre kerül, s a korábbi biztosító helyett a szerződő egy másikat választ.

55. A piaci részesedések változását az alábbi (az Allianz által megadott és a Mabisz által közzétett adatok alapján készült) diagram szemlélteti:

60,00%

50,00%

40,00%

30,00%

20,00%

10,00%

0,00%

2002

2003

2004

2005

Allianz Generali AXA/Uniqua

többi Biztosító

56. A piaci részesedések változását illetően kiemelendő, hogy a casco biztosítás területén az Allianz piaci részesedésének csökkenése nem volt olyan mértékű, mint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén, illetőleg a 2005. évben az előző évektől eltérőn nem csökkent, hanem növekedett az Allianz piaci részesedése. A Generali piaci részesedése minden évben kis mértékben nőtt.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alpiaca

57. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás több szempontból különleges helyet foglal el a biztosítási piacon, következően a jogi szabályozásból, a szerződők (biztosítottak) nagy számából, a biztosítók összes díjbevételéből való részesedéséből.

58. A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet 2.§-ának (1) bekezdése értelmében minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére – a jogszabályban meghatározottak szerint - felelősségbiztosítási szerződést kötni és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani.

59. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási alpiacon is több biztosító tevékenykedik.

60. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piacon az egyes biztosítók díjbevétele az alábbiak szerint alakult (Magyar Biztosítók Évkönyvei, Mabisz, Vj-51/2005/110.):

Millió Ft

	2002	2003	2004	2005
Aegon	3 360	3 545	5 595	6 870
Allianz	43 242	46 954	47 671	53 037
Generali	16 324	17 643	17 140	16 794
Groupama (Európa)	1 956	5 636	8 286	4 516
K H (Argosz)	6 446	9 012	9 681	9 923
KÖBE	3 009	4 373	5 333	5 422
Magyar Posta	-	-	2 597	5 314
MÁV	30	75	240	1 545
OTP Garancia	5 141	5 179	5 197	5 239
QBE Atlasz	-	-	-	-
TIR	-	51	259	1 138
Union	-	-	3 428	6 802
Uniqua (Axa)	4 273	4 535	4 868	6 140
Zürich	329	-	-	-
Összesen	84.109	97 002	110 295	122 741

61. Az egyes biztosítók piaci részesedése az alábbiak szerint alakult (az Allianz által a Mabisz negyedéves statisztikái alapján szolgáltatott adatok szerint, Vj-51/2005/61.).

Százalék

	2002	2003	2004	2005.10.01.
Aegon	4,00	3,65	5,08	5,52
Allianz	51,44	48,41	43,25	43,57
Generali	19,42	18,19	15,55	13,61
Groupama (Európa)	2,27	5,85	7,52	3,78
X X (Xxxxxx)	7,67	9,29	8,78	8,08
KÖBE	3,58	4,44	4,85	4,30
Magyar Posta	-	-	2,34	4,24
MÁV	0,04	0,08	0,21	1,09
OTP Garancia	6,11	5,34	4,71	4,47
TIR	-	-	0,19	0,85
Union	-	0,07	3,11	5,54
Uniqua (Axa)	5,08	4,68	4,42	4,94
Zürich	0,39	-	-	-

62. Ezen a területen is fennáll a piac magas koncentrációja.

60,00%

50,00%

40,00%

30,00%

20,00%

10,00%

0,00%

2002

2003

2004

2005

Allianz Generali

többi Biztosító

63. A piaci részesedések változását illetően kiemelendő, hogy 2005-ben az Allianz piaci részesedése nem csökkent, hanem kis mértékben emelkedett. A Generali piaci részesedése 2005-ben kisebb mértékben csökkent, mint 2004-ben.

64. A fogyasztók díjérzékenysége a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén nagyobb, mint a casco biztosítások kapcsán (lásd az Allianz közlését, Vj- 51/2005/61.). Ennek következtében a casco biztosítási alpiachoz képest élénkebb verseny alakult ki, s ennek hatására a többi biztosító piaci részesedése folyamatosan növekszik (2002 és 2005 között 13,68% emelkedés az Allianz-on és a Generali-n kívül piacon lévő biztosítók oldalán). Az átszerződési időszakban (november- december) a két biztosító számára minden évben igen kedvezőtlenül alakult a megkötött és a megszüntetett szerződések aránya.

65. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén a károk megtérítése során felmerülő átlagráfordítás emelkedésében nagy részben a rezsióradíj emelése játszott szerepet a személyi sérüléses károk, a társadalombiztosítási átalány emelkedése és a Kártalanítási Számla javára történő befizetések mellett [S.Zs. (Generali) 2004. július 12-i e-mail-je, Vj-51/2005/17/2/55.].

IV.

A gépjárműforgalmazási piac

66. Magyarországon a személygépkocsi állomány a következők szerint alakult 2002- 2005 között (Vj-51/2005/118.):

darab

0000	0000	0000	0000
2.629.526	2.777.219	2.828.433	2.888.735

67. A 2002-2005 közötti időszakban a Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma az alábbiak szerint alakult, külön feltüntetve a jelen eljárásban a biztosítási alkuszok révén érintett márkák részesedését, azzal, hogy a biztosítási alkusz adott esetben nem minden márkahoz tartozó márkakereskedésben lehet jelen (Vj-51/2005/118.):

darab

	0000	0000	0000	0000
első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik	239.127	274.389	255.822	239.716
Peugeot	14.165 (5,9%)	16.085 (5,9%)	14.433 (5,6%)	9.973 (4,2%)
Porsche csoport	41.620 (17,3%)	50.905 (18,5%)	50.499 (19,8%)	48.407 (20,1%)
Opel	44.945 (18,8%)	45.938 (16,7%)	35.436 (13,9%)	32.112 (13,4%)
Daewoo	7.930 (3,3%)	11.684 (4,3%)	13.338 (5,2%)	1.074 (0,04%)
A négy márka összesen	108.660 (45,3%)	124.612 (45,4%)	113.706 (44,5%)	91.566 (37,7%)

68. A MOSZ vonatkozásában figyelembe kell venni a Daewoo márkakereskedéseket is [Xxxxxxx Xxxxxxxxx az „Autó Márkakereskedő” című lap 2003/1. számában megjelent, „2003. évi javítói óradíjak” című írása, Vj-51/2005/6.; V.T.E. (MOSZ) 2004. január 6-i e-mail-je, Vj-51/2005/13/1/6.; V.T.E. (MOSZ) 2004. január 9-i e- mail-je N.E.-nek (Allianz), Vj-51/2005/83/26.; B.K.K. 2004. március 16-i anyaga a Generali észak-dunántúli óradíj tárgyalásainak tapasztalatairól, Vj-51/2005/17/2/65. és Vj-51/2005/83/18.].

A márkakereskedők

69. Az újonnan forgalomba helyezett gépjárművek értékesítése döntő részben a márkakereskedők révén történik.

70. A márkakereskedők jelentős része az új- és használt gépjármű-kereskedelem mellett javítói tevékenységet is folytat. Az új gépjárművek értékesítése és javítása kapcsán nem mellőzhető körülmény, hogy az új gépjárművek javítása a garanciális időszakban jellemzően a márkaszervizekben történik, amely – figyelemmel a a garancia kapcsán a gyártó által a garancia fennállásához és érvényesítéséhez előírt feltételekre – a fogyasztók részéről az ésszerű magatartás.

71. . Amint azt az Allianz előadta (Vj-51/2005/180.),

„ahol megveszik a gépjárművet a fogyasztók, oda is viszik vissza javítani.”

72. A márkakereskedések esetén a gépjárművek értékesítéséből származó haszon aránya csökkent az elmúlt időszakban, a fő bevételt a szolgáltatások adják Sz.J. (Gémosz) nyilatkozata, Vj-51/2005/72. . A márkakereskedés, azaz az újautó-értékesítés terén az erős verseny és a gyártók-importőrök üzletpolitikája miatt minimális az árrés, ezért az autóértékesítés során a nyereséget inkább a szolgáltatások (elsősorban a finanszírozás) adják Sz.J. (Gémosz) nyilatkozata, Vj-51/2005/72.; a Gémosz nyilatkozata, Vj-51/2005/179. . Ez egyben azt is jelzi, hogy a márkakereskedések számára egyre nagyobb jelentőséggel bír a javítói óradíjakból, illetőleg a más szolgáltatások, így a biztosítási szolgáltatások értékesítéséből származó bevétel.

73. Az elmúlt években a márkakereskedéseknek az autók értékesítéséből származó bevétele (árrés) folyamatosan csökkent, s a banki (hitelfinanszírozói) és biztosítási jutalékok jelentették a fő bevételi forrást lásd az Allianz és a Gémosz 2003. szeptember 3-i találkozóján elhangzottakat, Vj-51/2005/16/1/12.); H.I. (MPM) J.F. (Gémosz) részére 2005. január 5-én megküldött e-mail-jét, Vj-51/2005/14/1/15. .

74. A 2004. és a 2005. évben a márkakereskedők és az érintett biztosítási alkuszok egyaránt foglalkoztak azzal, hogy egyes finanszírozók nem követelik meg a casco biztosítási szerződés megkötését. Ez a márkakereskedő esetében azzal jár, hogy casco hiányában gyengül a garanciális szervizhez való kötődés, óradíj és alkatrész-árrés kiesést okozva elmaradnak a későbbi javítások, s az ügyfélhűségre is kevésbé építhet egy esetleges új autó vásárlásakor H.I. (MPM) a J.F. (Gémosz) részére 2005. január 5-én írott e-mail-je, Vj-51/2005/14/1/15. .

75. Az elmúlt években a gépjárműkereskedésekhez vagy lízingcégekhez kapcsolódó (és egymással élesedő versenyben álló) biztosítási alkuszok és (a Bit. hatályba lépése óta, amikortól lehetőségük van a direkt értékesítési szerződése megkötésére) maguk a kereskedések váltak a gépjárműbiztosítási termékek legfontosabb értékesítőivé (a Generali nyilatkozata, Vj-51/2005/59.).

V.

A gépjárműbiztosítások értékesítése

76. A biztosítási jogviszonyok létrehozatala érdekében a biztosítók több szerzési csatornát vesznek igénybe (biztosítási alkuszok, saját értékesítő hálózat, banki értékesítés, on-line értékesítés stb.).

77. Az elmúlt időszakban a casco biztosítási piacon a szerződések értékesítése egyre inkább a brókeri csatornák, illetve a finanszírozott gépjárművek felé tolódott (ezt állapította meg a Generali belső anyaga, Vj-51/2005/17/1/15. és Vj- 51/2005/17/2/44.).

78. A piacvezető biztosító előadása szerint az új gépjárműbiztosítási szerződések több mint fele biztosítási alkuszokon keresztül jön létre lásd K.T. (Allianz) nyilatkozata, Vj-51/2005/73. .

79. Az új szerzésű gépjárműbiztosítási szerződések nagyobbrészt új gépkocsikra vonatkoznak (lásd az Allianz előadását, Vj-51/2005/173. 1.3.3.2. pont), amely azt is jelzi, hogy az új szerzések vonatkozásában nagy jelentőséggel bírnak az új gépjárművek értékesítését végző vállalkozások.

80. A jelen eljárásban eljárás alá vont biztosítási alkuszok az országos kereskedői hálózat kb. 50%-át képviselik (Porsche csoport 22-25%, Opel csoport 17-18%, Peugeot/Citroen 7-8%, illetve a MOSZ vonatkozásában figyelembe veendők a Daewoo márkakereskedések is). Ez egyben azt is jelenti, hogy a Magyarországon újonnan eladott gépjárművek esetében a felsorolt csoportok ilyen részesedéssel bírnak Sz.J. (Gémosz) nyilatkozata, Vj-51/2005/72. .

A biztosítási alkuszok, a márkakereskedők mint biztosításközvetítők

81. 2004. április 30-ig volt hatályban a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény. A biztosításközvetítői tevékenység fogalmát e törvény 31.§-ának (1) bekezdése határozta meg: a biztosításközvetítői tevékenység a biztosítási szerződés létrehozására közvetlenül irányuló rendszeres üzletszerű tevékenység. A (2) bekezdés alapján biztosításközvetítői tevékenységet a biztosítási alkusz és a biztosítási ügynök végezhetett. A két biztosításközvetítő között alapvető különbség volt: míg a biztosítási alkusz a szerződő fél (a biztosító ügyfelének) megbízásából, addig a biztosítási ügynök a biztosító képviseletében járt el.

82. A biztosítási ügynök (és a biztosítási vezérügynök) mellett a törvény értelmében biztosításközvetítői tevékenységet - vagyis a biztosítási szerződés létrehozására

közvetlenül irányuló rendszeres üzletszerű tevékenységet - biztosítási alkusz végezhetett. A biztosítási alkusz tevékenysége során nem a biztosító, hanem a szerződő fél megbízásából járt el: a biztosítási alkusz a biztosítási, illetve viszontbiztosítási szerződést annak a félnek az írásbeli megbízása alapján közvetítette, aki a biztosítás (viszontbiztosítás) létrejötte esetén a biztosított (viszontbiztosított) vagy a biztosítóval szerződő fél pozíciójába került [32.§ (1) bekezdés]. Az, hogy a biztosítási alkusz nem a biztosító, hanem a biztosított vagy a szerződő fél megbízásából, az ő képviseletében tevékenykedett, alapjaiban határozta meg a biztosítási szerződés létrehozása iránt fellépő alkusz eljárásának a célját: a biztosítási alkusz feladata az volt a biztosítási piacon, hogy az őt megbízó személy számára a legmegfelelőbb biztosítási szerződés létrejöttét segítse elő, mindenekelőtt azáltal, hogy a biztosítási piacon megtalálható biztosítási lehetőségek, sőt, a kockázatkezelést szolgáló (biztosítási és nem biztosítási) termékek, megoldások közül a megbízó érdekei szempontjából a legmegfelelőbbet választja ki.

83. A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény helyébe lépő Bit. 33. §-ának (1) bekezdése szerint a biztosításközvetítői és a viszontbiztosítás közvetítői tevékenység a biztosítási vagy viszontbiztosítási szerződés létrehozására irányuló rendszeres, üzletszerű tevékenység. E tevékenység kiterjed a biztosítási szerződések megkötésének elősegítésére, biztosítási termékek ismertetésére, ajánlására, az ezzel kapcsolatos felvilágosításra, illetve a biztosítási szerződések megkötésére, a biztosítási szerződések értékesítésének szervezésére, továbbá a biztosítási szerződések lebonyolításában és teljesítésében való közreműködésre.

84. A törvény a biztosításközvetítői tevékenységet elhatárolja más, a biztosításközvetítő által végezhető tevékenységektől, így nem minősül biztosításközvetítői tevékenységnek és nemcsak a biztosításközvetítői tevékenység végzésére jogosultak által végezhető a más szakmai tevékenység keretében nyújtott információszolgáltatás (feltéve, hogy a tevékenység célja nem az, hogy az ügyfélnek segítséget nyújtson egy biztosítási szerződés megkötésében vagy teljesítésében), a közreműködés követelések behajtásában, valamint a kárfelmérési és értékbecslési tevékenység.

85. A Bit. megkülönbözteti a függő és a független biztosításközvetítőket. A független biztosításközvetítők közé tartozó közvetítők meghatározása helyett a törvény kizárólag a függő biztosításközvetítő által végzett tevékenységet határozza meg, azzal, hogy a független biztosításközvetítők azok a közvetítők, akik nem minősülnek függő biztosításközvetítőnek.

86. A függő biztosításközvetítő (a biztosítási ügynök)

a) egy biztosító biztosítási termékeit közvetíti [a biztosítási termék fogalmát a Bit. 3.§-a (1) bekezdésének 9. pontja adja meg], vagy

b) több biztosító egymással nem versenyző biztosítási termékeit közvetíti. Xxxxx megállapítása során, hogy adott biztosítási termékek versenyző termékeknek minősülnek-e, a Bit. 3.§-a (1) bekezdésének 70. pontját kell szem előtt tartani,

c) az a biztosításközvetítő, aki a közvetítést a főtevékenységéhez kapcsolódó termékre vagy szolgáltatásra vonatkozóan, azt kiegészítő tevékenységként végzi, amennyiben biztosítási díjat nem vesz át, illetve az ügyfélnek járó összeget nem fizet ki.

A Bit. értelmében a függő biztosításközvetítő a biztosítási szerződést a biztosítóval fennálló munkaviszonya keretében vagy a biztosító megbízása alapján közvetíti.

87. A Bit. 38.§-ának (1) bekezdése szerint független biztosításközvetítői tevékenységet a PSZÁF - alkuszi vagy többes ügynöki tevékenységre vonatkozó - engedélye alapján olyan a) részvénytársaság, b) legalább 5 millió forint törzstőkével rendelkező korlátolt felelősségű társaság, c) harmadik országban székhellyel rendelkező független biztosításközvetítő legalább 5 millió forint tőkével rendelkező magyarországi fióktelepe végezhet, amely e tevékenységet kizárólagosan végzi. A független biztosításközvetítő biztosítási szaktanácsot is adhat, illetve a PSZÁF külön engedélye alapján a biztosítással vagy a biztosításközvetítői tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységet is folytathat. A független biztosításközvetítői fióktelep esetén a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. fióktelepre vonatkozó rendelkezéseit a Bit.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

88. Amint azt a Bit. 45.§-a rögzíti, a független biztosításközvetítő biztosításközvetítői tevékenysége során a) az ügyfél megbízásából jár el (alkusz), vagy b) egyidejűleg több biztosítóval fennálló jogviszony alapján azok egymással versengő termékeit közvetíti (többes ügynök).

89. Az alkusz előkészíti a biztosítási szerződés megkötését, mondja ki a 46.§ (1) bekezdése. Tevékenysége kiterjedhet a megbízó képviseletében a szerződés megkötésére, a megbízó igényeinek érvényesítésében történő közreműködésre. A biztosító ez irányú hozzájárulása esetén, az ügyfél megbízásából jogosult a biztosítási díj átvételére, valamint a biztosító hozzájárulása vagy az ügyfél felhatalmazása alapján a kockázat felmérésében, a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek teljesítésében és lebonyolításában való közreműködésre. A (3) bekezdés leszögezi, hogy az alkusz a biztosítási szerződés megkötésének előkészítése során köteles kielégítő mennyiségű, a piacon hozzáférhető biztosítási szerződést elemezni.

90. A PSZÁF szerint problémásnak tűnik az alkuszi tevékenységre előírt azon előírás gyakorlati érvényesülése, miszerint az alkusz a biztosítási szerződés megkötésének előkészítése során köteles kielégítő mennyiségű, a piacon hozzáférhető biztosítási szerződést elemezni, tekintettel arra, hogy az alkusz bár az ügyfél megbízásából jár el, azonban megbízási díját (jutalékát) a gyakorlatban mindig az adott, közvetítéssel érintett biztosítótól kapja, így az ügyfél számára legmegfelelőbb termék kiválasztása

ellenében hat a legtöbb jutalékot fizető biztosító részére történő közvetítésben megjelölhető alkuszi érdek (Vj-51/2005/64.).

91. A PSZÁF tájékoztatása (Vj-51/2005/95.) szerint a Bit. 46.§-ának (3) bekezdése nem határozza meg pontosan, hogy az alkusznak hány biztosító termékét kell összevetnie ahhoz, hogy az ügyfél igényeinek a legmegfelelőbb biztosítást tudja ajánlani, így a kielégítő mennyiséget mindig adott ügyfél adott igénye és a releváns biztosítási piac ismeretében van lehetőség megítélni. A PSZÁF nem adott ki állásfoglalást arra vonatkozóan, hogy elegendőnek tartja, ha egy alkusz három versengő termék összevetésével találja meg az ügyfél igényeinek legmegfelelőbb biztosítást, mindazonáltal a PSZÁF elképzelhetőnek tart olyan esetet, amikor elegendő három terméket összevetni ahhoz, hogy az ügyfél igényeinek legmegfelelőbb biztosítást az alkusz megtalálja. Mindig az adott biztosítási termék jellemzői, illetve az ügyfél elvárásai kell, hogy meghatározzák az összehasonlítható termékek számát (pl. speciális, összetett ügyféligény kielégítésére kevés a szóba jöhető biztosítási termékek száma).

A Versenytanács megítélése szerint a PSZÁF által előadottak arra mutatnak rá, a biztosítási termék jellemzői és az ügyfél elvárásai azok, amelyek meghatározhatják, hogy milyen körben kell összehasonlítást végezni, s nem az alkusz egyoldalú (saját érdekei, illetve az általa a biztosítókkal megkötött megállapodások által befolyásolt) döntése, hogy hány és mely biztosító termékei kerülnek bevonása az általa közvetített termékek közé.

92. Az alkuszok száma 2002-2005 között az alábbiak szerint alakult (PSZÁF tájékoztatása, Vj-51/2005/95.):

2002.12.31.	2003.12.31.	2004.12.31.	2005.12.31.
258	296	314	336

93. Az egyes biztosítási alkuszok jelentősége eltérő a biztosítási szerződések értékesítése vonatkozásában.

94. A gépjárműbiztosítások szerzésében az Allianz szempontjából a 2002-2005 időszakban nagy jelentőséggel bírtak a biztosítási alkuszok és a dealerek (szerepük a casco biztosítások kötésében nagyobb, mint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén). Az eljárás alá vont MOSZ, az MPM és a PORSCHE az Allianz szempontjából a legjelentősebb alkuszok közé tartozik (az üzleti titoknak minősülő adatokat lásd Vj-51/2005/61.).

Amint az a rendelkezésre álló iratokból például megállapítható, 2000-től jelentősen megerősödött az Allianz és a PORSCHE között a kapcsolat, amelynek eredményeként 2003-ban a PORSCHE hálózatban már csak elenyésző százalékban volt jelen a PORSCHE a közvetlen Allianz kapcsolaton kívül más biztosítási közvetítő személy/cég, s egyetlen másik biztosító sem jelenik meg közvetlenül

ezekben a kereskedésekben. A PORSCHE által az Allianz felé közvetített casco és kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések darabszáma tízszeresére nőtt (Vj-51/2005/11/A/1.). A PORSCHE az Allianz egyik legnagyobb és legjelentősebb stratégiai partnere lett (Vj-51/2005/11/A/20., illetve Vj-51/2005/83/25.).

Az Allianz és az MPM között 2005. február 22-én lezajlott tárgyaláson az Allianz kifejezésre juttatta, hogy fontos üzleti partnerének tekinti az MPM-et (Vj- 51/2005/14/1/26. és 34.).

A MOSZ részéről V.T.E. 2004. január 14-i levelében (Vj-51/2005/13/1/8.) ismertette,

„a biztosító az Allianzkifejezte az iránti véleményét, hogy továbbra is azokat tekintik kiemelt és komoly partnereknek, akik az üzleti oldalon is teljesítenek feléjük. A MOSZ- Bróker Kft-t partnereit ilyen piaci szereplőnek tekinti, ezért ezt a magatartást többek között a kiemelt rezsióra emeléssel is elismerik.”

95. A Generali számára a három eljárás alá vont biztosítási alkusz által érintett márkák szintén kiemelt fontosságúak (lásd a Generali 2004. március 9-i belső anyagát, Vj- 51/2005/17/2/67.). A három eljárás alá vont biztosítási alkusz a Generali legfontosabb alkusz partnerei közé tartoznak (az ezt alátámasztó adatokat lásd Vj- 51/2005/59.).

96. A MOSZ, az MPM és a PORSCHE számára az Allianz és a Generali meghatározó partner, bevételeik döntő része ettől a két biztosítótól származik (lásd a PSZÁF és a három biztosítási alkusz által szolgáltatott adatokat, Vj-51/2005/4., Vj- 51/2005/123., Vj-51/2005/124., Vj-51/2005/125., illetőleg az Allianz és a Generali által a 2002-2005 közötti időszakban a három eljárás alá vont biztosítási alkusz részére az új casco és kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések után kifizetett kötési jutalékra vonatkozó adatokat, Vj-51/2005/89/14. és Vj- 51/2005/90.).

97. A fentiek alapján helytálló, s nemcsak az MPM, hanem a MOSZ és a PORSCHE esetében is, s nemcsak az Allianz, hanem a Generali vonatkozásában is H.I-nak (MPM) az Allianz és az MPM között 2005. február 22-én lezajlott megbeszélésen tett megállapítása (Vj-51/2005/14/1/26. és 34.):

„a 2004-es értékesítés alátámasztja, hogy az Alkusz elkötelezett az AHB felé.”

98. A magyar piacon is megjelentek a biztosítások internet révén történő megkötésén alapuló biztosításközvetítői szolgáltatások. Esetükben egyértelműen látszik, a piacon elsődlegesen a díj a meghatározó a biztosítás megkötése kapcsán [V.T.E. (MOSZ) nyilatkozata, Vj-51/2005/71.].

Az egyik ilyen vállalkozás által szolgáltatott adatokból megállapíthatóan az általa közvetített szerződésekből az Allianz és a Generali messze nem olyan mértékben részesedik, mint a három eljárás alá vont biztosítási alkusz állományából, illetőleg a közvetített kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésekből a két eljárás alá vonthoz 2002-2005 között közvetített szerződések aránya néhány százalékot tett ki. Ez utóbbi áll fenn az Allianz casco biztosítási szerződései esetén is, ugyanakkor a

Generali casco biztosításai magasabb arányt képviselnek (Vj-51/2005/4., Vj- 51/2005/47.).

99. A gépjárműbiztosítási termékek piacán egy disztribúciós verseny alakult ki, s ennek egyik elemét képezik a gépjárműértékesítők/javítók (a Generali nyilatkozata, Vj- 51/2005/174. 245-246. pont).

100. Xxxxx azt Xxxxxxx Xxxxxx ismertette a Gémosz 2004. évi konferenciáján (lásd a Gémosz honlapján, Vj-51/2005/112.), a Bit. hatályba lépését megelőzően a márkakereskedő nem közvetíthetett biztosítást az ügyfeleinek több biztosítóval fennálló direkt jogviszony alapján, mert ez többes biztosítási ügynöki tevékenységnek minősült volna, s csak felügyeleti engedéllyel lett volna végezhető. A márkakereskedő előtt a következő megoldások voltak:

▪ megszüntette direkt jogviszonyát a biztosítókkal és kizárólag egy biztosítási alkusz megbízásából járt el,

▪ egy biztosítóval fennálló direkt jogviszony alapján közvetített biztosítást,

▪ engedélyt kért többes biztosítási ügynöki tevékenység végzésére,

▪ egy többes ügynök alügynökeként végzett közvetítői tevékenységet, s direkt jogviszonya nem volt biztosítóval vagy biztosítási alkusszal,

▪ alügynökként, kizárólag a biztosító egyes ügynökével kötött megállapodás alapján közvetített, s itt sem volt direkt jogviszonya volt biztosítóval vagy biztosítási alkusszal.

A Bit. hatályba lépését követően módosult a jogszabályi környezet:

▪ a márkakereskedés a biztosításközvetítést csak kiegészítő tevékenységként folytathatja, s csak a főtevékenységéhez kapcsolódó termékre vagy szolgáltatásra vonatkozó biztosítási termékkel,

▪ a márkakereskedés nem kaphat többes biztosítási ügynöki tevékenység végzésére engedélyt,

▪ a függő biztosításközvetítő egy biztosító biztosítási termékeit vagy több biztosító egymással nem versenyző termékeit közvetítheti,

▪ a márkakereskedő nem lehet biztosítási alkusz vagy többes biztosítási ügynök biztosításközvetítője, de biztosításközvetítésre irányuló további jogviszonyt más biztosításközvetítővel vagy biztosítóval nem létesíthet.

101. A PSZÁF közzétett állásfoglalása (Vj-51/2005/116.) szerint a gépjárműkereskedők által végezni tervezett egyes tevékenységek – díjazás ellenében az ügyfelek biztosítási feltételekről és díjakról történő tájékoztatása, a biztosítási szerződés megkötéséhez szükséges adatok és dokumentumok bekérése, továbbítása

– a Bit. 33.§-ának (1) bekezdése alapján biztosításközvetítői tevékenységnek minősülnek.

A biztosításközvetítő fogalma alá tartozáshoz nem szükséges a hivatkozott törvényhely szerinti definícióban felsorolt valamennyi elem egy személy által történő megvalósítása. Különösen így van ez abban az esetben, ha független biztosításközvetítő (így biztosítási alkusz) vesz igénybe tevékenységéhez közreműködőt.

A fenti értelmezést támasztja alá a Bit. 33.§-ának (2) bekezdése, mely azt határozza meg, hogy mely tevékenység nem minősül biztosításközvetítői tevékenységnek. Az

itt felsorolt tevékenységek egyike sem a 33. § (1) bekezdésében található definíció valamely részeleme, hanem olyan egyéb tevékenységek, melyek opcionálisan kapcsolódhatnak konkrét biztosítási szerződések teljesítéséhez, akár a biztosításközvetítői tevékenység végzése mellett, akár attól függetlenül (közreműködés követelések behajtásában, kárfelmérési és értékbecslési tevékenység), vagy konkrét biztosítási szerződés megkötését nem célzó és nem eredményező, általános jellegű információszolgáltatást [33.§ (2) bekezdés a) pont] jelentenek.

102. A három eljárás alá vont biztosítási alkusz által a biztosításértékesítés tárgyában a márkakereskedésekkel megkötött szerződések rögzítik, hogy a márkakereskedés mint megbízott az alkusz mint megbízó képviseletében jár el (Vj-51/2005/55., Vj- 51/2005/56., Vj-51/2005/57.).

A három eljárás alá vont biztosítási alkusz esetében a konkrét értékesítő munkát végzők között csak 2-3 olyan személy van, amelyik alkuszi képesítéssel rendelkezik. Ennek megfelelően az egyes márkakereskedésekben nem alkuszi képesítéssel rendelkező személy végzi a független biztosításközvetítői tevékenységet, az eljárás alá vont biztosítási alkusz által egy elkészített, a „palettán tartandónak” minősített biztosítási termékekre vonatkozó ajánlatokat tartalmazó összehasonlító táblázat segítségével (a Generali nyilatkozata, Vj-51/2005/174. 48-50. pont).

VI.

A javítói óradíjak meghatározása

103. A Generali által becsatolt műszaki szakértői vélemény (Vj-51/2005/174/E/1.) meghatározása szerint

- márkajavító: a gyártómű vagy az általa feljogosított és vezérképviselettel írásos szerződésben álló, a márkanévvel kapcoslatos jogokat élvező és kötelezettségeket teljesítő bejegyzett javító,

- általános javító: az előző csoportba nem tartozó, megfelelő szakmai képesítéssel és végzettséggel, felszereléssel rendelkező, nyilvántartásban lévő javítóbázis.

104. A közlekedési hatóságoknál bejelentett gépjárműjavítók száma 2005. december 31-én összesen 12.569 volt.

Egyéni vállakozó	5.918
Kkt.	30
Bt.	1.792
Kft.	3.321
Rt.	295
Közös vállalat	127
Szövetkezet	206
Egyéb	880

A Gémosz megítélése szerint ténylegesen ennél 20%-kal több gépjárműjavítással foglalkozó vállalkozás van Magyarországon (Vj-51/2005/179.).

105. Hazánkban kb. 1.800-2.000 fényező üzem működik, ebből kb. 800-850 tekinthető „A” kategóriás, engedéllyel rendelkező, hivatalos üzemnek, amelyből 700-750 a márkaszerviz (a Gémosz közlése, Vj-51/2005/179.).

106. Amennyiben egy gépjármű javítása, ellenőrzése bármely okból szükségessé válik, a javíttató által a javító részére kifizetett összeg (pl. a beépített új alkatrész ára mellett) magában foglalja a javítói óradíjat is.

107. Egy hazai átlagos esetben a teljes javítási költség kb. 20-25%-át teszi ki a munkadíj (a Generali által becsatolt műszaki szakértői vélemény, Vj- 51/2005/174/E/1.).

108. Az anyag és alkatrészköltségek szűk határok között mozognak, a gyári vevőszolgáltatok határozzák meg (a Generali által becsatolt műszaki szakértői vélemény, Vj-51/2005/174/E/1.).

109. Ha a javítás díja akár casco, akár kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás révén biztosítási fedezet alá esik, a javíttató az alábbiak szerint járhat el:

▪ a kárfelvételt követően javítás nélkül közvetlenül kéri a kár kifizetését, majd a javításról maga intézkedik,

▪ általános javítónál (nem márkakereskedésben, illetőleg márkaszervizben) végezteti el a javítást. Ebben az esetben a javítás számláját a javító küldi meg a biztosító számára,

▪ a javítást márkakereskedésben, illetőleg márkaszervizben végezteti, amely esetben ha a márkakereskedő, márkaszerviz a biztosítóval erről megállapodott, a kárfelvételt maga a márkakereskedés, márkaszerviz végzi, majd a javítást követően elszámol a biztosítóval.

Megjegyzendő, hogy hitelleveles ügyintézésre nem csak a márkaszerviz, hanem az általános javító esetében is lehetőség van (az Allianz nyilatkozata, Vj-51/2005/173.

1.3.2.1.1. pont; a Gémosz nyilatkozata, Vj-51/2005/179.).

110. A javítói óradíj a harmadik esetben a legmagasabb, de általában a második esetben is meghaladja azon óradíj mértékét, amelyet a biztosító akkor alkalmaz, amikor a fogyasztó a kárfelvételt követően javítás nélkül közvetlenül kéri a kár kifizetését, majd a javításról maga intézkedik.

111. Amint azt a Generali ismertette (Vj-51/2005/174. 364. pont), a biztosító mind az általános javító, mind a márkaszerviz esetében lemondhat a kárszemléről kisebb károk esetén, feltéve ha a feleknek sikerült szerződésben előre rögzíteniük a káreljárás folyamatát, a költségeket, a rezsióradíjakat, és az alkatrész árak meghatározásának módját.

112. A gépjárműbiztosítással foglalkozó eljárás alá nem vont biztosítók többféle gyakorlatot követnek a javítókkal való együttműködés területén, s ezen belül a javítói óradíjak (az ún. rezsióradíjak) meghatározása során (a biztosítók nyilatkozatait a Vj-51/2005/37/1., Vj-51/2005/38/2., Vj-51/2005/39/1., Vj- 51/2005/40/1., Vj-51/2005/41/1., Vj-51/2005/42/1., Vj-51/2005/43/1. számú iratok tartalmazzák).

113. Amint azt a Generali ismertette (Vj-51/2005/59.), a javítói óradíjak jellemzően az adott év végéig, illetve a következő óradíj-egyeztetésig voltak érvényesek. Év közbeni változásra akkor került sor, ha a javító olyan jelentős mértékű technikai fejlesztéseket hajtott végre, amelyek indokolttá tették vállalási óradíjainak emelését.

114. A 2002. évben az átlagos óradíjak 2.500-3.000 Ft + ÁFA összeget tettek ki, de nem volt ritka a 2.000 Ft körüli óradíj sem. 2006-ban az átlagos óradíj márkaszerviz esetében 5-7.000 Ft (a Gémosz nyilatkozata, Vj-51/2005/179.).

115. A Versenytanács előtt ismert, hogy a 2003., a 2004. és a 2005. évben milyen (üzleti titoknak minősülő) összeget tett ki a Generali által a márkajavítók részére kifizetett javítói óradíjak nettó értéke, s ezen belül mennyi volt a MOSZ tagjai, az MPM tagjai és a PORSCHE tagok részére kifizetett összeg (Vj-51/2005/85.). Az Allianz ezen adatokat nem szolgáltatta, ugyanakkor ismert, hogy az Allianz miként részesedett az egyes években a biztosítók oldalán a gépjárműbiztosítási piacon felmerült kárráfordításokból (Magyar Biztosítók Évkönyve 2002-2006, Vj- 51/2005/110.).

116. A javítói óradíj nagyságrendileg az alábbiak szerint jelenik meg a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kockázatban:

		J.Z. (Generali) nyilatkozata, Vj-51/2005/66.; K.T. (Allianz) nyilatkozata, Vj-51/2005/73.
Személyi sérüléses károk		kb. 20%
Totálkárok		kb. 10%
Nem gépjárműben keletkezett vagyoni károk		kb. 5-10%
Gépjárműkárok
	alkatrész	kb. 42-45,5%
	óradíj	kb. 18-19,5%

Az Allianz nyilatkozata szerint (Vj-51/2005/173. 1.3.4. pont) az óradíj részesedése sem a casco, sem a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetében nem éri el a 18- 19%-ot, ettől lényegesen alacsonyabb mértéket ér el.

A Generali nyilatkozata szerint (Vj-51/2005/174. 8-11. pont) az óradíj mértéke a 2005. évben kisebb volt, mint 18-19%, s az adatok nemcsak a számlás, hanem a számla nélküli kifizetéseket is tartalmazzák.

117. A gépjárműkárokon belül az alkatrészárakat külső tényezők (így különösen a generál importőr) határozzák meg. Ezzel szemben az óradíjak esetén nincs egzakt

katalógus vagy szabályozás, az óradíj alku tárgya J.Z. (Generali) nyilatkozata, Vj- 51/2005/66. .

118. A piacon 2002-től előfordul, hogy egy szerviz más óradíjakat alkalmaz a biztosítók irányában, mint egy lakossági ügyfél esetén lásd J.Z. (Generali) nyilatkozata, Vj-51/2005/66. .

119. A szervizek számára a biztosítók által nyújtott szolgáltatások oldalán a következők bírnak jelentőséggel: gyorsaság a kárfelvétel és a pótszemle, a fedezeti és jogalapi visszaigazolás, a fizetés átvállalása és a biztosító teljesítése esetén, rugalmas ügyintézés és gyors teljesítés totálkárok esetében, ezen túlmenően e-mail kárbejelentés lehetősége, teljeskörű tájékoztatás, könnyű elérhetőség, bérautó igény gyorsított elbírálása, saját bérautó kölcsönzés, akcióik támogatása, időszakos kedvezmények a díjakat illetően, szerviztábla, kárfelvételi jogok a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetében is (lásd a Generali 2004. március 9-i belső anyagát, Vj-51/2005/17/2/67.).

A Gémosz megjelenése

120. A 2002. évet megelőzően az óradíjtárgyalások jellemzően az egyes javítókkal zajlottak. A Gémosz fellépésével megváltozott ez a helyzet.

121. A Gémosz a szakma egészének nevében kívánt fellépni, felvállalva az egyes márkaszervizek érdekképviseletét lásd K.T. (Allianz) nyilatkozata, (Vj- 51/2005/73.); G.G. (Gémosz) nyilatkozata, Vj-51/2005/81. .

122. A Gémosz kezdetektől törekedett az óradíjak egységesítésére. Komoly problémának tartotta, hogy az ország különböző helyein dolgozó márkajavítók azonos munkáért nem azonos díjazást kaptak a biztosítótól. Ennek megítélése szerint semmi alapja sem volt, hiszen technikában, felszereltségben azonos javítókról volt szó. Xxxxx volt ezeknek a különbségeknek a csökkentése, s tevékenységének eredményeként egy sokkal szűkebb különbség jött létre az egyes szereplők között G.G. (Gémosz) nyilatkozata, Vj-51/2005/81. .

123. A Gémosz tehát egységes árakat kívánt elérni, miközben általa is ismerten a márkakereskedések műszaki felkészültsége nem volt egységes (K.J. hozzászólása a Gémosz elnökségének 2003. január 15-i ülésén, Vj-51/2005/15/1/7.).

Sz.J. (Gémosz) nyilatkozata (Vj-51/2005/72.) értelmében

„az átlagos óradíj emelés mértékének meghatározása mellett, az óradíjak egy adott területen működő kereskedésekben azonos alkalmazása azt jelentette, hogy fő elképzelés az az, hogy az ár ne nagyon térjen el.”

Előadta továbbá,

„a megállapodás lényege, hogy ha ua. fejlesztés egy adott térségben egy Opel és egy VW kereskedés is megcsinálta, akkor mindkettő kapja meg ua. óradíjat is hozzá.”

ha „…egy adott területen belül működő VW kereskedős alacsonyabb óradíjat alkalmazna, az előnyt jelentene az ua. területen működő például Opel kereskedéssel szemben. Ez azonban piacromboló magatartás lenne, hiszen a költségei feltehetően azonosak voltak.”

Xxxxx azt Xxxxxxx Xxxxxx az „Autó Márkakereskedő” című lap 2003/1. számában megjelent, „2003. évi javítói óradíjak” című írásában (Vj-51/2005/6.) a 2003. évi javítói óradíjak kapcsán megállapította,

„a közösen kiharcolt óradíjemelés mértéke 500-650 Ft között kerül megállapításra, ami 11-13% emelést eredményezett átlagban, oly módon, hogy egy adott területen működő márkakereskedések esetében az Opel, a Peugeot és a Porsche kereskedések óradíjai összhangban legyenek.”

124. A Gémosz elnökségének körében a 2003. év elején olyan vélemény is megfogalmazódott, hogy országosan egy minimálár kerüljön meghatározásra, s

4.000 Ft alatt egyetlen márkakereskedés se állapítsa meg óradíjait – ugyanakkor az is hangsúlyozásra került, hogy nem lehet egységes az óradíj, mert a szolgáltatás sem egységes (lásd a a Gémosz elnökségének 2003. január 15-i üléséről készült emlékeztetőt, Vj-51/2005/15/1/7.). Ezzel kapcsolatban kiemelendő, a márkakereskedések költségeire az egyes tényezők különböző módon hatnak (eltérő üzemeltetési költségek, eltérő földrajzi helyzet, adott márka eladhatósága stb.) [vö.

K.J. (Allianz) nyilatkozatával, Vj-51/2005/74. .

125. A biztosítók által alkalmazott óradíjakról való tárgyalások kapcsán a Gémosz már 2002-ben és 2003-ban felismerte, hogy fontos eszköz a kezében, hogy a casco biztosítások értékesítésében igen nagy a márkakereskedések szerepe.

A Gémosz elnökségének 2002. november 17-i ülésén (Vj-51/2005/15/1/6.) Sz.J. kiemelte,

„a Casco 80%-a a mi kezünkben van.”

A Gémosz elnökségének 2003. január 15-i ülésén (Vj-51/2005/15/1/7.) G.G. kétszer is hangsúlyozta,

„a Casco kötések oldalán találjunk eszközt a nyomásgyakorlásra. Ezzel tudjuk demonstrálni a gazdasági erőnket.”

„Fontos eszköznek tartjuk a casco kötéseket.”

A Gémosz elnökségének 2003. január 22-i ülésén a 2003. évi óradíjakra vonatkozó, biztosítókkal folytatott tárgyalások kapcsán ismertette K.J. (Vj-51/2005/15/1/8.):

„ami az érveink között hatott, azok az üzleti eredményeink voltak.”

Az Allianz által a 2003. évben alkalmazott javítói óradíjak

126. A 2003. évben az Allianz által alkalmazott javítói óradíjak tárgyában az Allianz külön egyeztetéseket folyatatott, illetve külön állapodott meg a Porsche márkakereskedések vonatkozásában (Vj-51/2005/12/1/43.). Erre nem először került sor, hiszen a Porsche márkakereskedések esetén a biztosítói rezsióradíjak megállapítása – a Porsche márkakereskedésektől kapott meghatalmazás alapján – az Allianz és a Generali esetében már előzőleg is központi tárgyalások útján, a Porsche Biztosítási Alkusz Kft. és a Porsche Hungária Kft. közreműködésével valósult meg a Posche ügyvezető igazgatójának 2002. november 19-i levele (Vj- 51/2005/12/1/140.), illetve lásd még a PORSCHE ügyvezető igazgatójának 2002. október 14-i, az egyik márkakereskedéshez intézett levelét (Vj-51/2005/12/1/141.), továbbá a PORSCHE és a Porsche Hungária Kft. 2001. november 12-i levelét a partnerekhez (Vj-51/2005/12/1/145.) .

A korábbi megbeszélésről és megállapodásokról a vizsgálat nem tárt fel

bizonyítékokat.

127. Megváltoztatta a többi márka tárgyalási pozícióját is az a körülmény, hogy az Allianz külön tárgyalt a PORSCHE-val (lásd Sz.J. megállapítása a Gémosz elnökségének 2003. január 15-i ülésén, Vj-51/2005/15/1/7.). Az Allianz célja az volt, hogy a külön tárgyalás által megtörje a javító szervezetek hegemóniáját lásd

N.E. (Allianz) nyilatkozata, Vj-51/2005/76. .

128. A márkakereskedések meghatalmazták a PORSCHE-t, illetve a Porsche Hungária Kft.-t, hogy az Allianz és a Generali felé a márkaszerviz 2003. évi rezsióradíjai ügyében eljárjon, s megadták az Allianz és a Generali által alkalmazott lakatos és fényező óradíjakat, illetőleg azt, hogy a 2003. évre a két biztosítónál milyen rezsióradíjakat kívánnak elérni (Vj-51/2005/12/1/139.).

129. Az egyeztetések során a felek megállapodtak, hogy a Porsche márkakereskedői hálózatában – a saját műhellyel rendelkezők esetében – az Allianz 15%-os rezsióradíj emelést érvényesít (Vj-51/2005/12/17. és Vj-51/2005/12/1/136.). A megállapodás megkötését megelőzően egyrészt a PORSCHE megkereste a márkakereskedéseket, akik egy táblázat kitöltésével ismertethették, hogy milyen emelést kívánnak elérni (lásd a márkakereskedések erre utaló e-mail-jeit, Vj- 51/2005/12/1/51. és 69.), másrészt a PORSCHE 2002. december 18-i e-mail-jében ismertette a tárgyalások állását és kérte a márkakereskedőket, 2002. december 19-ig közöljék, hogy elfogadják-e a 15%-os emelést (fenntartva a korrekciós jogot a 2003. év II. félévére, ha az Opel és a Peugeot kereskedések miatt ez szükségessé válik) vagy az Opelhez és a Peugeot-hoz hasonlóan az 1.000 Ft-os óradíjemeléshez ragaszkodnak, amely az e-mail szerint magában rejtheti az eddig felépített jó kapcsolatok megromlását és a korábban megszerzett jogok megvonását (Vj- 51/2005/12/1/43., a válaszokat lásd Vj-51/2005/12/1/41. és az azt követő iratok között).

130. Az egyik, a 15%-os emelés elfogadását javasló márkakereskedő válaszában jelezte, korábban egy maximum 10%-os emelést jelölt meg célként. Megítélése szerint a 15% magasabb, mint azt az infláció indokolná (Vj-51/2005/12/1/51.). Egy másik márkakereskedő szintén azt jelezte (Vj-51/2005/12/1/69.), hogy előzőleg kb. 10%-os emelést javasolt, így

„ha 15%-ot tudtok elérni, az nagyon jó lenne”.

131. A PORSCHE ügyvezető igazgatója 2002. december 20-án tájékoztatta K.J-t az Allianz részéről, hogy a 2003. évre a Porsche márkakereskedői hálózat – néhány márkakereskedőtől eltekintve – a lakatos és fényező rezsióradíjak vonatkozásában a 15%-os emelést elfogadja. A megfogalmazott kiegészítések között ugyanakkor az is szerepelt, a Porsche márkakereskedői hálózat fenntartja korrekciós jogát arra, hogy amennyiben a 2003. évben más márkakereskedői hálózatok (pl. Opel és Peugeot) 10%-nál magasabb átlagos rezsióradíj-emelésben állapodnak meg a biztosítóval, úgy a 2003. év II. félévre vonatkozó rezsióradíj tekintetében a biztosítóval újabb tárgyalásokat kezdeményeznek (Vj-51/2005/12/1/143.).

132. A megállapodás értelmében az emelés a Porsche Hungária márkakereskedői hálózatában egységes volt. Amikor az Allianz az egyik márkakereskedő esetén a díjakat nem emelte meg a megállapodás szerint, akkor ezzel kapcsolatban a PORSCHE járt el az Allianz-nál, amely szintén mutatja a PORSCHE meghatározó szerepét a javítói óradíjak emelésére vonatkozó megállapodások létrejöttében (Vj- 51/2005/12/1/35. és Vj-51/2005/12/1/130.).

133. Az Allianz a PORSCHE mellett a többi érintettel is tárgyalt, velük azonban csak azt követően állapodott meg, hogy a tárgyalások befejeződtek a PORSCHE-val

N.E. (Allianz) nyilatkozata, Vj-51/2005/76. . A tárgyalásokon az Allianz, a Gémosz, a MOSZ és az MPM képviseltette magát.

134. Az Allianz, a Gémosz, a MOSZ és az MPM közötti tárgyalásokat és a létrejött megállapodást részletesen ismerteti Xxxxxxx Xxxxxxxxx (az MPM ügyvezetőjének) az

„Autó Márkakereskedő” című lap 2003/1. számában megjelent, „2003. évi javítói óradíjak” című írása (Vj-51/2005/6.):

„A GÉMOSZ és a biztosítók közötti óradíjtárgyalások közel négy hónapon keresztül tartottak. A megállapodást a GÉMOSZ közreműködésével, először a leghosszabb múltra visszatekintő Magyar Opel Szövetség és a pár évvel fiatalabb Magyar Peugeot Márkakereskedések Országos Egyesülete írta alá.

Az uniós csatlakozás előkészítésének részeként 2002 október elején a GÉMOSZ elnöksége kezdeményezte a piacvezető Allianz Hungária Biztosító Rt.-vel és a Generali- Providencia Biztosító Rt.-vel a magyarországi gépjármű-márkakereskedések óradíjainak harmonizációját. A tárgyalásokon az Opel és a Peugeot márkát képviselő MOSZ Biztosítási Alkusz Kft. és a Magyar Peugeot Márkakereskedők Biztosítási Alkusz Kft. vezetői tanácsadóként vettek részt.

A márkakereskedők érdekképviselete célul tűzte ki, hogy

- a GÉMOSZ-tagok 3 év alatt érjék el a 40-50 EUR óradíjat úgy, hogy Budapest és a vidék közötti olló ne nyíljon tovább,

- a biztosítók ne támogassák az olcsóbb szürkegazdaságot,

- a szürke használtautó-importot,

- a gépjármű tulajdonosok érdekében közösen tovább javítsák a kárrendezés műszaki és szolgáltatási színvonalát.

A biztosítók kezelhetőnek tartották a GÉMOSZ javaslatait, és a megbeszélések során a tárgyaló partnerek egyetértettek abban, hogy a várható 2004. évi uniós csatlakozás komoly terheket ró majd mindkét félre. A biztosítók és a GÉMOSZ közötti tárgyalások előremutató, optimista légkörben zajlottak. A háttérben a biztosítók és a Pénzügyminisztérium között a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások díj liberalizációjáról, illetve az emelés mértékéről zajló tárgyalások a biztosítókat, a milliárdos veszteségek ellenére, komoly kompromisszumra kényszerítették. A tét az elkövetkező évek biztosítási alapokon történő díjképzése, vagy az államilag szabályozott díjmeghatározás.

Az október végén megjelenő 5,0% alatti 2003. évi kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási díjemelés az egész gépjármű-kereskedelmet meglepte, és megkérdőjelezte az első ütemben XXXXXX elnökség által tervezett 7,0 EUR óradíjemelés lehetőségét.

A félelmek nem voltak alaptalanok, hiszen a díjemelés mértékének bejelentését követően - a további veszteségek minimalizálása érdekében - a piacvezető biztosító rezsióradíj-ajánlata töredéke volt a GÉMOSZ célkitűzéseinek. Az Allianz Hungária Biztosító Rt. javaslatát az érdekképviseleteink kategorikusan visszautasították. A kialakult helyzetre tekintettel a GÉMOSZ vezetősége a megállapodás meggyorsítása érdekében a tárgyalásokat a Generali-Providencia Biztosító Rt. vezetőségével folytatta, bízva kedvező óradíjemelése javaslatban. Azonban a tárgyalások megkezdését követően hamar világossá vált, csak a piacvezetővel történő megállapodás után lesz lehetőség a végleges megállapodás aláírására.

Ahogy a GÉMOSZ, úgy az Allianz Hungária Biztosító Rt. sem tétlenkedett a megfeneklett tárgyalás után. A biztosító teljes piaci súlyát bevetve igyekezett a szövetség egységét megbontani, amely valljuk be, az események alakulásának ismeretében részben sikeresnek bizonyult. Történt ugyanis, hogy a GÉMOSZ átmeneti nyomásának enyhülését kihasználva a nem szövetségi tagok megkezdték az óradíjtárgyalásokat, és ahol lehetőség volt, ott a megállapodásokat is aláírták igen alacsony szinten. Időközben a GÉMOSZ egyik gerincét alkotó Magyar Opel Szövetség (MOSZ) és a Magyar Peugeot Márkakereskedök Országos Egyesülete (MPMOE) előre egyeztetett forgatókönyv szerint egymást követően írásban bejelentették, hogy a 4,5%-os óradíjemelés elfogadhatatlan számukra.

A biztosítók kilátásba helyezték szóban, majd írásban is megerősítették, hogy fontolóra veszik ezen márkakereskedésekben történő helyszíni kárrendezés, valamint a meghatalmazásokon alapuló közvetlen kárkifizetés megszüntetését, amennyiben az óradíjemelést a szóbanforgó márkakereskedések végrehajtják. (A MOSZ és az MPMOE (Opel, Daewoo, Peugeot ) részesedése az újgépjármű-értékesítésből közel 30%.) Mindezek alatt az egységesen fellépő, három márkát tömörítő érdekképviselet a Porsche csoport, az importőr támogatásával igen kedvező eredményt ért el, hiszen együtt az új gépjármű-értékesítés biztosítási piacát is képviselték. A tárgyalási pozíciójukat tovább erősíthette a Porsche csoport által végrehajtott 5%-os alkatrészár-csökkentés. A különböző érdekcsoportok (Importőr- Márkakereskedők) egysége végül is eredménnyel járt.

A Porsche csoport és az Allianz Hungária Biztosító Rt. 2002 decemberében megállapodtak 15%, de maximum nettó 750 Ft mértékű óradíjemelésben.

A megállapodás, amely a létrejött - az 5%-os alkatrészár-csökkenést is figyelembe véve

- GÉMOSZ által elérhető óradíjemelést felülről korlátozta. A 2003 januári ülésen a GÉMOSZ elnöksége értékelte a kialakult helyzetet, és egyidejűleg felhatalmazta a MOSZ-t és az MPMOE-t, hogy a tárgyalásokat a szakértők támogatásával a GÉMOSZ alelnökének (Xxxxx Xxxxxx) képviseletével önállóan folytassák tovább az Allianz Hungária Biztosító Rt-vel. A tárgyalások utolsó felvonásában a két érdekképviselet közösen folytatta a megbeszéléseket egészen addig a pontig, amíg nem került sor a kereskedésenkénti óradíj-megállapításokra. A közösen kiharcolt megállapodás szerint az óradíjemelés mértéke 500-650 Ft között kerül megállapításra, ami 11-13% emelést

eredményezett átlagban, oly módon, hogy egy adott területen működő márkakereskedések esetében az Opel, a Peugeot és a Porsche kereskedések óradíjai összhangban legyenek. A tárgyalások teljes időtartama alatt - a feszültségek ellenére - a tárgyaló partnerek kapcsolata konstruktív volt és azt sugallta, hogy a biztosítók a márkák szerinti egységes szerkezetű óradíjrendszer kialakítását támogatják, amelynek létrehozásában 2003-ban jelentős szerepet szánnak a GÉMOSZ-nak. Az Allianz Hungária Biztosító Rt. és a GÉMOSZ 2003. márciusban megállapodtak, hogy az uniós csatlakozás és a 2004. évi óradíj-megállapodás előkészítésére közös munkabizottságot állítanak fel az év közepén.

Összességében elmondható, hogy az azonos érdekek egységes képviselete a tárgyaló partnereket kompromisszumra segítette. A tárgyalássorozat eredményessége megalapozta a jövőbeni egységet, amely biztosíthatja az uniós csatlakozásra történő sikeres felkészülést.”

135. A tárgyalásokra olyan időszakban került sor, amikor vidéken sok márkakereskedő árversenyt indított (lásd K.F. közlése a a Gémosz elnökségének 2003. január 15-i ülésén, Vj-51/2005/15/1/7.). Vidéken többen nem is üdvözölték a rezsióradíj emelését, mivel féltek az ügyfélkör elvesztésétől (O.A. előadása a Gémosz elnökségének 2002. november 17-i ülésén Vj-51/2005/15/1/6.).

136. Az Allianz kezdetben egy 4,8%-os emelést ajánlott meg (lásd a Gémosz főtitkára által a Gémosz tagjainak és a tagjelölteknek megküldött levelét, Vj-51/2005/14/1/22. és Vj-51/2005/15/1/29.).

137. A Gémosz részéről tárgyalási stratégiaként megfogalmazódott, hogy a tagoknak a casco biztosítási szerződések közvetítésében betöltött szerepét fel kell használni a tárgyalások során, s az üzleti eredményeket érvként fel is használta, azaz részéről is összekapcsolásra került az óradíjak mértékének és a biztosításkötési teljesítménynek a kérdése (a Gémosz elnökségének 2003. január 15-i és 22-i üléséről készült emlékeztetők, Vj-51/2005/15/1/7. és Vj-51/2005/15/1/8.).

138. A tárgyalások végén az Allianz és a Gémosz a VW márkánál 15%-os, az Opel és a Peugeot márkák esetében átlagosan 13%-os emelkedésben állapodott meg (a Gémosz főtitkára Gémosz tagjainak és a tagjelölteknek megküldött levele, Vj- 51/2005/14/1/22. és Vj-51/2005/15/1/29.). Ez a mérték meghaladta a Gémosz, illetve a márkakereskedők várakozásait (lásd a Gémosz elnökségének 2003. március 6-i üléséről készült emlékeztetőt, Vj-51/2005/15/1/9.):

„többet tudunk elérni, mint amit a márkakereskedők reméltek a rezsióradíjaknál.”

„Az első évben a biztosítóknál többet értünk el, mint amit reméltünk.”

139. A 2003. évben az Allianz részéről helyi szinten, az egyes márkakereskedőkkel folytatott óradíj-tárgyalások során követett gyakorlatában törekvésként már megjelent, az emelést annak függvényében fogadja el az Allianz, hogy az adott márkakereskedő hány %-ban fog közvetlenül az Allianz-nak biztosításközvetítést végezni Vj-51/2005/11/A/1., a PORSCHE ügyvezető igazgatójának 2003. február 28-i levele K. T. (Allianz) részére, illetve lásd az ügyvezető igazgató másik levelét, Vj-51/2005/12/1/133., továbbá vö. V.T.E. 2004. január 14-i levele, Vj- 51/2005/13/1/8.).

140. Egyes márkakereskedők üzleti viselkedését az Allianz 2003 júliusában- augusztusában próbavásárlásos piackutatással vizsgálta (lásd H.P. 2003. december 23-i e-mail-je, Vj-51/2005/83/3.).

141. Az Allianz részéről a tárgyalások időszakában, illetve a megállapodást követően helyi szinten az a törekvés is megmutatkozott, hogy a márkakereskedőket közvetlenül az Allianz részére történő biztosításközvetítésre kényszerítse, a biztosítási alkusz kiiktatásával (lásd az egyik márkakereskedés 2002. december 30-i e-mail-jét a PORSCHE vezetőjéhez, Vj-51/2005/12/1/110.). Ezeket a törekvéseket, illetve az alkuszok kiiktatásának veszélyével járó dealerreferensi rendszert a konkrét ügyben a PORSCHE sérelmezte az Allianz-nál. A levél ismerteti, hogy az előző három évben milyen módon erősödött meg a PORSCHE és az Allianz kapcsolata, illetve milyen problémák mutatkoznak az együttműködésben. Ismertetésre került az is, hogy volt olyan márkakereskedő, amelynél az Allianz azért mondta fel a hitelleveles együttműködést, mert a márkakereskedés nem teljesítette a 2002. évi biztosításközvetítői együttműködést. A PORSCHE ügyvezető igazgatója szerint (Vj- 51/2005/12/1/133.)

„jogilag kérdéses lehet a biztosítások darabszáma és a hitelleveles együttműködés közötti kapcsolat (ez a rezsióradíjra is igaz!)”

142. Az Allianz és a márkakereskedők közötti együttműködési megállapodás részletesen szabályozta a felek közötti kapcsolatot (például a gépjárműkárok rendezése kapcsán), annak egyes kérdéseit. A Versenytanács rendelkezésére álló, az Allianz által javasolt megállapodás részét képezte 6. számú mellékletként az „Üzleti megállapodás”, amely az alábbiakat tartalmazta (Vj-51/2005/13/1/33.):

„1. Jelen szerződés aláírásával javító vállalja:

a) Akár új, akár használt gépjárművet ad el, az értékesített gépkocsik biztosításait (GFB, casco) – legalább 80%-ban – a szerződő Biztosítóhoz köti, és lehetőséget biztosít a gondozó számára, hogy a megkötött szerződéseket frsz., típus, név és lakcím megadásával összesíthesse.

b) A kárrendezési és/vagy műszaki irányítók számára lehetőséget biztosít - az üzleti titok sérelme nélkül - az értékesítési darabszámok ellenőrzésére.

2. Amennyiben a Xxxxxx az alap és kiegészítő szerződésben foglaltaknak nem tesz eleget, ez lehetőséget biztosít a Biztosító részéről a szerződés módosításának kezdeményezésére vagy felmondására, figyelemmel az alapszerződés 15. pontjában foglaltakra is.”

A 80%-os kikötés alkalmazásának köre nem ismert, az Allianz nyilatkozata szerint csak néhány esetben vált a megállapodás részévé (az Allianz nyilatkozata, Vj-51/2005/173. 1.2.2. pont).

143. Ebben az évben, 2003. május 7-én hat biztosítási alkusz (MOSZ, Mentor Biztosítási Alkusz Kft., Praeventia Biztosítási Alkusz Kft., DaimlerChrysler Services Kft., CLB Független Biztosítási Alkusz Kft., Eurorisk Kft.) második alkalommal tartott megbeszélést, amelynek tárgya volt az Allianz piaci magatartása. A gépjármű-biztosítással foglalkozó legnagyobb országos biztosítási alkuszok

képviselőinek találkozójáról készült emlékeztető (Vj-51/2005/14/1/23.) szerint azon az alábbiak hangoztak el:

„Mostani, második egyeztetésünkön egyéb elfoglaltságuk miatt kénytelenek voltak távol maradni, de támogatásukról biztosítottak, illetve jelezték részvételi szándékukat a következő megbeszélésre:

J.M. CIB Biztosítási Alkusz Kft.

H.I. Magyar Peugeot Márkakereskedők Biztosítási Alkusz Kft.

P.Z. K&H Alkusz Biztosításközvetítő Kft.

V.A. Porsche Biztosítási Alkusz Kft.

Kisebb jelentőségű témákkal kapcsolatos tapasztalatcsere mellett változatlanul az eredetileg felmerült két lényeges témát beszélték át a résztvevők:

1. téma

Az Allianz Hungária Biztosítóval való alkuszi kapcsolat kérdései, különös tekintettel az Allianz Hungária Biztosító márkakereskedőkkel szembeni gépjármű biztosítások értékesítésére vonatkozó elvárásaira, az alkuszok szerepére a márkakereskedőknél történő biztosítási termékek értékesítésében

2. téma

Az ún. casco mentes konstrukciók kérdésköre (a mostanra gyakorlatilag egységes finanszírozó magatartás casco piacra gyakorolt hatásai, a megoldás lehetséges lépéseinek felkutatása)

1. téma

A megbeszélés során egységesen a következő megállapításokat fogadták el a jelenlévők:

1. szükséges egy kerekasztal-megbeszélés kezdeményezése az Allianz Hungária Biztosító értékesítési vezetőjével (dr. X.X-xxx, és természetesen az ő megítélése szerint az egyes állományokat kezelő igazgatóságok vezetőivel)

2. a kerekasztal-megbeszélés megnevezése is utal arra, hogy a megoldás keresése, az együttműködési készség vezet bennünket a jövőbeni egyeztetéseinken

3. a majdani kerekasztal-megbeszélés témáinak meg kell egyezniük az általunk részletesen átbeszélt két témával, egyéb kérdések megvitatása nem lesz tárgya a megbeszélésnek

4. azaz csak és kizárólag olyan kérdések megvitatásában veszünk részt, ahol álláspontunkat egységesen tudjuk képviselni

5. a megbeszélésen elérendő céljaink kölcsönösségi alapon (mit adunk egymásnak, mit várunk egymástól):

a. rendszeres konzultáció elkezdése a biztosító és a résztvevők között a gépjármű- biztosítási piacról

- korrekt piaci tükör a biztosító felé

- korrekt piaci tükör az ügyfelek felé

b. a korrekt piaci magatartás biztosítása az ’alkusz-biztosító-márkakereskedő’ kapcsolatrendszerében

- közvetlen probléma megoldás a kereskedőnél (akár értékesítésnél, akár a szolgáltatás során tapasztalja a biztosító)

c. a biztosító szolgáltatási minőségének, együttműködési hajlandóságának, a piaci viszonyokkal szembeni érzékenységének függvényében a biztosító piaci helyzetének elismerése

d. az Allianz Hungária Biztosító stratégiai elképzeléseinek a megismerése a gépjármű- biztosítási piacon (tervezett piaci potenciál, stb)

e. ’Allianz Hungária Biztosító csak egy van, és nem tíz’ elv rögzítése, mivel a brókeri illetve dealeri teljesítmények a bevezetett dealer-kód alkalmazásával igazgatóságtól függetlenül elemezhetőek

f. megfontolásra javasoljuk, hogy a dealer-referensek érdekeltsége a kereskedő tényleges

- az értékesítési csatornától független – ’teljesítményétől’ (mennyiségtől és minőségtől, az értékesítéstől és a nyújtott szolgáltatástól) függjön

6. a megbeszélést egy rövid, udvarias levél elküldésével kezdeményezzük, amelyben megjelöljük a megbeszélendő témákat, és amelyet minden résztvevő aláír (a levél megszövegezése közös feladatunk)

7. a megbeszélés komolyságát alátámasztandó az egyeztetésen legalább a cégvezetőknek kell részt venni, ezzel természetesen nem kizárva az egyes cégeknél közvetlenül a vezető mellett dolgozó munkatársak jelenlétét

8. helyszínként az Allianz Hungária Biztosító Vezérigazgatósági nagytárgyalóját javasoljuk, ezzel is jelezve, hogy nem támadási szándékkal közelítünk feléjük

9. a találkozóra - természetesen elegendő időt hagyva - két időpontjavaslatot teszünk (kérek mindenkit tegyen javaslatot, hogy mielőbb elküldhessük majd a levelet)

2. téma

Casco mentes konstrukciók terjedése (finanszírozói és márkakereskedői magatartások, ügyfél attitűdök)

Alapvetések:

1. A teljes biztosítási szakmának káros a fenti tendencia erősödése (biztosítóknak és alkuszoknak egyaránt).

2. Káros magának az ügyfeleknek.

3. Közvetve káros a márkakereskedőknek és a finanszírozóknak.

4. A finanszírozói verseny ebben a szegmensben nem létezik többé, hisz minden számottevő gk. finanszírozó abszolút mértékben és egységesen ’liberalizálta’ a casco mentes finanszírozást!

5. Azonnali intézkedésre van szükség, minimálisan az együttgondolkodás elindítására. Cél: minél szélesebb körű összefogás elérése különböző eszközök bevetésével, a biztosítók aktivitásának serkentésével.”

144. A három eljárás alá vont biztosítási alkusz nyilatkozatából (Vj-51/2005/91., 92. és 93.) megállapíthatón az első, közelebbről nem ismert időpontban megtartott találkozó témája gyakorlatilag megegyezett a második találkozóéval.

A találkozók hátterében az állt, hogy az Allianz és a biztosítási alkuszok együttműködése során olyan gyakorlati kérdések, problémák merültek fel, amelyek egyformán érintették az összes alkuszcéget, s amelyeket számukra célszerűnek tűnt közösen megbeszélni a biztosítóval. Az alkuszok szándéka szerint ennek kerete egy rendszeres, folyamatos egyeztetés lett volna az ilyen gyakorlati kérdésekről, problémákról, valamint a piaci viszonyok értékeléséről.

Ebben az időben több olyan kérdés merült fel az alkusz-biztosító(-márkakereskedés) kapcsolatrendszerben, amelyek a biztosítási alkuszok szerint közös egyeztetést és megoldást kívántak. Ekkor folyt az új biztosítási törvény előkészítése, s az Allianz- nak az alkuszok szabályozását érintő kérdésekről kialakított álláspontjának megismerése, illetve a jogalkotási folyamatba az álláspontok becsatornázása minden alkusz közös érdeke volt.

Fontos és minden alkuszt érintő kérdés volt ebben az együttműködésben, hogy az Allianz és az alkusz által megkötött szerződésekben meghatározott céljutalék- kiírások teljesítését nagymértékben befolyásolták egyes adminisztratív kérdések (különösen az ún. dealer-kód kitöltése), amelyek beazonosíthatóvá tették volna az Allianz belső rendszerében, hogy a márkakereskedő által értékesített mely gépjárművek biztosítási szerződése került a különböző értékesítési csatornákon keresztül az Allianz állományába. Az Allianz alkalmazásában álló dealer-referensek (az egyes márkakereskedésekkel való kapcsolattartásért felelős munkavállalók) ugyanis nem voltak érdekeltek abban, hogy az alkuszok által márkakereskedéseknél kötött biztosítási szerződéseket az alkuszok kötéseként tüntessék fel, ami számos

adminisztratív problémát és gyakorlati nehézséget okozott a napi munkában. Ezért javasolták az alkuszok, a dealer-referensek érdekeltségét ne befolyásolja, hogy egy márkakereskedésnél kötött biztosítás megkötésében részt vett-e egy alkusz vagy sem, mivel így a problémák gyökerét lehetett volna megszüntetni.

Az alkuszok szintén közösen kívánták felvetni, hogy a szerződések jóváírása egységes rendszer szerint, megbízhatóan, az ország egész területén egyformán történjen, függetlenül attól, hogy az adott márkakereskedés vagy alkusz mely régiós Allianz-igazgatóság területén működött. Ez többször is problémát okozott, mivel több alkuszcégnek egyszerre több szerződése is volt az Allianz biztosítóval: régiós igazgatóságokkal és a központi Brókerigazgatósággal is, amely szerződések eltérő feltételrendszert tartalmazhattak, illetve eltérően alkalmazták őket. Ezért problémát okozott az Allianz egyes területi igazgatóságainak eltérő gyakorlata, aminek megszüntetését az alkuszok az „Allianz Hungária Biztosító csak egy van, nem tíz” elv megfogalmazásával és képviseletével kívántak elérni.

Újdonság volt, hogy ekkoriban változott meg az Allianz piaci stratégiája: a Crash- pert rendszer bevezetésével párhuzamosan „kihelyezte” a kárügyintézést a javítókhoz. Ennek hatékony működése érdekében elengedhetetlenné vált, hogy a márkakereskedők biztosítókkal való kapcsolattartását sok esetben intéző alkuszok által tapasztalt problémákat egyeztessék a biztosítóval. A rendszer bevezetésekor fennakadások voltak, ezért a márkakereskedők részéről elemi érdekként merült fel, hogy mivel az új stratégia szerint ők tartják a kapcsolatot az ügyfelekkel már nemcsak a biztosítások megkötése, hanem a káresemények ügyintézése kapcsán is, a biztosító hatékony és gyors háttérügyintézést biztosítson, és a márkakereskedésnél intéződjön el a lehető legtöbb kérdés, ne kelljen ahhoz akár az alkuszok, akár az Allianz egyes szerveinek közvetítése.

A folyamatos együttműködés miatt az alkuszok további információkat kívántak kapni az Allianz tervezett piaci stratégiájáról, új termékeiről, az ehhez esetlegesen kapcsolódó kampányokról, az azokra való felkészülés érdekében.

A Generali által a 2003. évben alkalmazott javítói óradíjak

145. A 2002. évben a Generali nem-életbiztosításokból származó díjbevétele az előző évhez képest 16,1%-kal nőtt, amelyhez hozzájárult a casco biztosítások 19,8%-os bővülése. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások díjbevétele 8,1%-kal emelkedett. A gépjárműbiztosítás kárhányada az előző évi 67,1%-ról 64,5%-ra csökkent. Ezen belül a casco biztosítás kárhányada az előző évhez képest kedvezőbb szinten, 53,1%-on alakult. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás kárhányada 75,6% volt (a Generali éves jelentése, 2003, Vj-51/2005/109.). Megjegyzendő, a Generali a 2002. évben szerzett irányítást a Zürich Biztosító Rt. felett, amely a 2001. évben 134 millió, a 2002. évben 329 millió Ft díjbevételt ért el a kötelező gépjármű- felelősségbiztosításokból, míg a casco biztosítások díjbevétele 165 millió, illetve 327 millió Ft volt, s piaci részesedése a 0,5%-ot sem érte el (Magyar Biztosítók Évkönyve 2003, Mabisz, Vj-51/2005/110.).

146. A Generali 2002-től ún. „dealertámogatókat” alkalmaz. Előadása szerint ezeken keresztül nyújt biztosítási szakmai támogatást a márkakereskedések részére, attól függetlenül, hogy az adott kereskedésekben értékesített gépjárművekre milyen (ügynöki vagy alkuszi) közvetítői csatornán keresztül kötnek vele biztosítási szerződést (Vj-51/2005/60/1.).

147. A 2003. évben a Generali által alkalmazott javítói óradíjak tárgyában a Generali az Allianz-hoz hasonlóan 2002 decemberétől külön egyeztetéseket folytatott, majd külön állapodott meg a Porsche márkakereskedések vonatkozásában. A megbeszélések a Porsche Hungária saját tulajdonú kereskedései vonatkozásában alkalmazandó óradíjakra vonatkoztak (Generali nyilatkozata, Vj-51/2005/174. 371. pont).

148. A Generali részéről K.A. cégvezető és X.X. xxxxxxxxxxxx csoportvezető 2003. január 6-án levélben arról tájékoztatta a PORSCHE ügyvezető igazgatóját, V.A-t, hogy a Generali a 2003. évre a Porsche típusokkal foglalkozó márkaszervizek óradíj-emelésének mértékét legfeljebb 15%-ban tudja elfogadni, de egyetlen szerviz esetében sem kívánnak magasabb óradíjat elfogadni az Allianz által elfogadottnál. Az egyes szervizekkel a Generali ügyviteli központjai külön-külön kötik majd meg a 2003. évi óradíjakról szóló megállapodásokat (Vj-51/2005/12/1/33. és 34., illetve Vj-51/2005/12/1/135. és Vj-51/2005/12/1/142.).

149. A PORSCHE ügyvezető igazgatója 2003. január 8-án arról tájékoztatta K.A-nét a Generali részéről, hogy az Allianz biztosítóval is 15%-os óradíjemelésben állapodtak meg, s a Porsche márkakereskedéseket tájékoztatták arról, hogy mind a Generali, mind az Allianz elfogadta a 15%-os óradíjemelést, s ennek megfelelően állíthatják ki 2003. január 1-jétől a javítási számlákat. A Porsche márkakereskedői hálózat ugyanakkor fenntartotta korrekciós jogát arra, hogy amennyiben a 2003. évben más márkakereskedői hálózatok (pl. Opel és Peugeot) 10%-nál magasabb átlagos rezsióradíj-emelésben állapodnak meg a biztosítóval, úgy a 2003. év II. félévre vonatkozó rezsióradíj tekintetében a biztosítóval újabb tárgyalásokat kezdeményeznek (Vj-51/2005/12/1/144.).

150. A PORSCHE ügyvezető igazgatója 2003. január 14-én e-mail-ban (Vj- 51/2005/12/1/137.) tájékoztatta partnereit a Generali-val létrejött megállapodásról, amelynek értelmében a lakatos- és fényező rezsióradíjak vonatkozásában központilag, egységesen 15%-os emelésben állapodtak meg.

151. Az óradíjakkal kapcsolatos, a Gémosz és a Generali közötti tárgyalások vonatkozásában a Generali meg kívánta várni az Allianz és a Gémosz közötti tárgyalások végeredményét (Generali feljegyzés, Vj-51/2005/17/2/70.).

152. Xxxxxxx Xxxxxxxxx az „Autó Márkakereskedő” című lap 2003/1. számában megjelent, „2003. évi javítói óradíjak” című írásából (Vj-51/2005/6.) írásából ismert, hogy a Generali, a Gémosz, a MOSZ és az MPM közötti tárgyalások több hónapon keresztül tartottak.

„A biztosítók kezelhetőnek tartották a GÉMOSZ javaslatait, és a megbeszélések során a tárgyaló partnerek egyetértettek abban, hogy a várható 2004. évi uniós csatlakozás komoly terheket ró majd mindkét félre. A biztosítók és a GÉMOSZ közötti tárgyalások előremutató, optimista légkörben zajlottak…

Az Allianz Hungária Biztosító Rt. javaslatát az érdekképviseleteink kategorikusan visszautasították. A kialakult helyzetre tekintettel a GÉMOSZ vezetősége a megállapodás meggyorsítása érdekében a tárgyalásokat a Generali-Providencia Biztosító Rt. vezetőségével folytatta, bízva kedvező óradíjemelése javaslatban. Azonban a tárgyalások megkezdését követően hamar világossá vált, csak a piac-vezetővel történő megállapodás után lesz lehetőség a végleges megállapodás aláírására.

A biztosítók kilátásba helyezték szóban, majd írásban is megerősítették, hogy fontolóra veszik ezen márkakereskedésekben történő helyszíni kárrendezés, valamint a meghatalmazásokon alapuló közvetlen kárkifizetés megszüntetését, amennyiben az óradíjemelést a szóbanforgó márkakereskedések végrehajtják…

Összességében elmondható, hogy az azonos érdekek egységes képviselete a tárgyaló partnereket kompromisszumra segítette. A tárgyalássorozat eredményessége megalapozta a jövőbeni egységet, amely biztosíthatja az uniós csatlakozásra történő sikeres felkészülést.”

153. A tárgyalások eredményeként a felek között az Allianz által elfogadott óradíjemelésnek megfelelő megállapodás jött létre.

154. A Generali részéről helyi szinten már a 2003. évi óradíjakról való megállapodások megkötését megelőzően, a 2002. évben is törekvés mutatkozott arra, hogy az értékesítésben elért, illetve elvárt teljesítményhez kössék az óradíjak mértékét.

K.L-né 2004. június 2-i e-mail-je (Vj-51/2005/17/2/53.) az alábbiakat tartamazzza:

„A P… Autóházhoz egy kis adalékként szeretném leírni, hogy 2002-ben én voltam kint tárgyalni és az akkor alkalmazott legmagasabb óradíjat adtam meg kérésükre, természetesen a HB-hoz hasonló teljesítés reményében. Mivel az Opel Cs…-szel két hét múlva magasabb óradíjra szerződtem (nagy számú tényleges kötés miatt) visszamentem a P…-hoz és az eredeti szerződésünk óradíját 200 ft-tal megemeltem, mondván, hogy a terület legmagasabb óradíjában egyeztem velük és nem akartam, hogy a piacon esetlegesen mást érzékeljenek. Ehhez képest abban az évbe alig volt kötésük, ekkor jött le V.A. a Porsche biztosítási alkusz ügyvezetőjeés ígérte, hogy tárgyal a P…-nal és a következő évben a Generalinak piaci részesedéséhez mérten fognak kötni ez még mind a mai napig, mint a F. mellékelt leveléből látható nem valósult meg. Ennek ellenére minden évben az általuk kért HB óradíjjal került megkötésre a szerződés…

Továbbra is azt gondoljuk, hogy a HB óradíjak mellé a piaci részesedésnek megfelelő új kötés nem túlzott elvárás a gépjármű kereskedésektől még akkor sem, ha ez a Porsche. A megadott óradíjak ellenére nagyon elkötelezettek a HB-nak, aminek az is oka, hogy magasabb jutalékot kapnak, viszik őket üdülni stb. Ezzel mi nem tudunk versenyezni, mi mindig csak az óradíjat növeljük igényük szerint a brókerre való tekintettel.”

155. A Generali részéről a 2003. évben az MPM-mel is közölten és elfogadottan célként fogalmazódott meg, hogy az MPM állományában részesedése elérje a 30%- ot. Ezzel függ össze, hogy a Generali részéről N.Zs., az MPM részéről H.I. között – egy értékesítési akció kapcsán - 2003. május 22. és június 5. között többszöri e-mail váltás történt (Vj-51/2005/17/2/58.). Ennek során

N.Zs. jelezte H.I-nak,

„várom javaslatodat, hogy a rendelkezésünkre álló eszközökkel hogyan érhetjük el, segíthetjük elő, hogy az MPMBK Kft. állományában a Generali éves átlagban elérje a 30%-os részesedés.”

H.I. válaszában közölte,

„a részesedés növelés korábbi formájával véleményem szerint nincs különösebb elvi probléma!

A gyakorlati megvalósítást szerintem újra kell gondolni!

Azokban a kereskedésekben ahol a GPRT, vagy netán az MPM együttműködés gyakorlatilag nulla, ott ezen megoldással szerintem nem lehet operálni, ezeken a helyeken vagy komolyabb beavatkozás kell, vagy el kell fogadni a kialakult helyzetet.

Véleményem szerint azokban a kereskedésekben kell jobban motiválni, ahol van GPR termelés, de annak mértékét szeretnénk növelni.”

Az Allianz által a 2004. évben alkalmazott javítói óradíjak

156. A 2003. évben az Allianz piaci részesedése csökkent a gépjárműbiztosítások piacán, ugyanakkor úgy a casco biztosítások, mint a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítás esetén kedvezően alakult a kárhányad (lásd M.T. 2004. február 26-i belső e-mailje X.X. xxxxxxx, Vj-51/2005/13/1/29.) A budapesti dealer piacon is érzékelhető volt az Allianz pozícióinak gyengülése („szorulunk ki a pesti dealer piacról brókerrel vagy anélkül, mindegy”), s igényként fogalmazódott meg a dealerek (biztosítások közvetítésében kifejtett) teljesítményének a növelése. Kivételnek számított ugyanakkor például a Porsche és a Peugeot márka (K.T. e- mail-je, Vj-51/2005/83/19. és 20.). E helyzet kezelése (a 2002. évi piaci részesedés visszaszerzése) mint cél kapcsán megfogalmazódott a dealerekkel való kapcsolat átgondolásának az igénye. Az Allianz-nak eközben figyelemmel kellett lennie a dealerek és a biztosítási alkuszok igényeire, vagyis arra, hogy a dealer számára a kedvező órabérek, a javítási költségek elismerése és a biztosító gyors adminisztrációja a vonzó, míg a biztosítási alkusz számára a versenyképes díj és a relatíve magas jutalék a fontos. Mindeközben

„az olcsó díjú biztosítók azzal - is - érvelhetnek, hogy ők nincsenek egy buliban a márkaszervizekkel, ezért nem is fogadják be a szemérmetlen költségeiket.”

(Vj-51/2005/11/A/40.)

157. 2003-ban (januári egyeztetéseket követően, lásd a vonatkozó belső Allianz e- mail-eket, Vj-51/2005/83/4.) vezette be az Allianz „delaerminősítő rendszerét”, illetve az egyes dealerek vonatkozásában az ún. „dealerreferensek” tevékenykedtek. A delaerminősítő rendszer által mérésre kerül, hogy az adott dealer (akármilyen úton, közvetlenül vagy biztosítási alkusz révén) az általa közvetített casco és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések hány százalékát vitte az Allianz-hoz, s ennek megfelelően sorolják be a kategóriák valamelyikébe.

158. A biztosítási alkuszok sérelmezték a dealerreferensek tevékenységét, attól tartva, hogy a dealerek közvetlenül lépnek kapcsolatba az Allianz biztosítóval, az alkuszok igénybevétele nélkül közvetítenek számára szerződést, így az alkuszok elesnek a közvetítői jutaléktól. A biztosítási alkuszok ezért a dealerreferensekkel szembeni

„dealer védettséget” szorgalmazták. Ezzel kapcsolatban az Allianz a biztosítási alkuszok (brókerek) komplett értékelését vetette fel, a kereskedések bróker által az Allianz-hoz történő közvetítés aránya mellett. A bevezetett, a kereskedések szerinti teljeskörű értékelést adó „dealerminősító rendszer” az Allianz várakozása szerint a bróker üzlet / közvetlen dealeri csatorna közötti választást, pozicionálást is segíteni fogja (Vj-51/2005/11/A/18.).

159. Ebben az időszakban a PORSCHE már nem folytatott külön tárgyalásokat az Allianz biztosítóval, mivel úgy vélte, érdekeik képviselete egyszerűbb a Gémosz-on belül [V.A. (PORSCHE) nyilatkozata, Vj-51/2005/80.].

160. Az Allianz által a 2004. évben alkalmazott óradíjakra vonatkozó tárgyalások („az Allianz Hungária-Gémosz rezsióradíj vegyes bizottság” ülései, Vj- 51/2005/15/1/10.) 2003 júniusában kezdődtek meg [amint azt Xxxxxxx Xxxxxx az

„Autó Márkakereskedő” című lap 2003/1. számában megjelent, „2003. évi javítói óradíjak” című írásában (Vj-51/2005/6.) közli, az Allianz és a Gémosz 2003 márciusában állapodott meg arról, hogy a 2004. évi óradíjmegállapodás előkészítésére közös munkabizottságot állítanak fel az év közepén]. A tárgyalások megszervezésében az MPM ügyvezető igazgatója aktív szerepet játszott lásd H.I. 2003. augusztus 21-i e-mail-jei K.J. (Allianz) részére, Vj-51/2005/A/22. . A 2004. évre vonatkozó javítói óradíjak vonatkozásában lezajlott tárgyalásokon a Gémosz elnöke és alelnöke, valamint a MOSZ, az MPM és a PORSCHE ügyvezetői, illetőleg a biztosító képviselői vettek részt.

161. 2003 augusztusában több e-mail váltásra került sor H.I. (MPM) és az Allianz munkatársai között (Vj-51/2005/16/1/9. és 10.). Ezekből megállapíthatóan a Gémosz erre az időszakra már késznek mutatkozott a közös lobbi tevékenységre az Allianz biztosítóval annak érdekében, hogy előkészítsék a talajt a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának emeléséhez. Ennek az is része volt, hogy a Xxxxxx fellép a megítélésük szerint tisztességtelen piaci magatartást tanúsító, azaz általuk alacsonynak tartott díjat alkalmazó biztosítók ellen is. Továbbá amint azt X.X. x Xxxxxx elnökével történt egyeztetést követően 2003. augusztus 26-án ismertette az Allianz munkatársaival,

„elengedhetetlenül fontosnak tartjuk, hogy a két szakma az együttműködést érintő minden kérdésben részletes, bizalmas egyeztetést tartson. Az előzetes szűkkörű bizalmas egyeztetés során pontosítani kell, hogy ki mit képviseljen, a képviselt témához milyen háttérinformáció szükséges, ezeket a háttér információkat ki tudja szolgáltatni (még akkor is, ha ezek bizalmas adatokat tartalmaznak), az elért eredményekről szükséges a rendszeres információcsere, és végül, de nem utolsó sorban nagyon lényeges egyeztetnünk, hogy ki (kik), melyik csatornán folytatják a megbeszéléseket. Érdemesnek tartjuk közösen számba venni azokat a legfájóbb pontokat, amelyek sürgős beavatkozást igényelnek.”

Ebben a szellemben zajlott le az a megbeszélés 2003. szeptember 3-án, amelyen az Allianz, a Gémosz, a MOSZ és az MPM képviselői voltak jelen (Vj- 51/2005/16/1/12.). A tárgyaláson egyebek között az alábbiak hangoztak el (a [..] jelzés között található szövegrész az eredeti anyagban nem szerepel):

„Sz.J. [Xxxxxx] elmondta, hogy a GÉMOSZ nevében az uniós csatlakozás kapcsán olyan előterjesztéseket szeretnének tenni az illetékes minisztériumok és hatóságok felé, ami az Ő érdekeik mellett az AHB Rt. elképzelésével is egyeznek. Ezért is nagyon fontos ezekről egyeztetni, számos közös pontot lehet találni, ahol a gépjármű kereskedők és a biztosító érdekei egybeesnek.”

„M.M. [Allianz] egyetért ezzel, és kezdeményezi, hogy a jelenlévők végezzenek egy elemzést a mostani biztosítói és gépjármű-kereskedelmi helyzettel kapcsolatban…” [A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási területen] „a konkurenciával komolyan kell számolni...” „Az Allianz a tulajdonosoknak készülő tervek és kimutatások során a kötelező gépjármű felelősségbiztosításban veszteséggel kalkulál oly módon, hogy a gépjármű biztosítási üzletágnak (casco+kgfb) eredményt kell produkálni. Ennek egyértelmű következménye, hogy a gfb díjhiányát a casco biztosításnál indokolatlanul magas biztosítási díjak kompenzálják.”

„Sz.J. [Xxxxxx] megköszönte a tájékoztatást, annak sok pontjával egyetért ugyan, mégis annak ad hangot, hogy a biztosítás díját olyan mértékben kell emelni, hogy a szolgáltatói oldalról a biztosító felé jogosan megjelenő többletigénynek legyen fedezete.”

K.J. [Allianz] előadta, „az autók értékesítéséből származó bevétel (árrés) folyamatosan csökken. A banki és biztosítási jutalékok jelentik a fő bevételi forrást, ami nem jó irányba viszi a piacot.

M. Úr [Allianz] egyetért, a biztosítók is tapasztalják azt az őrült jutalékversenyt, amit a finanszírozók (bankok) és biztosítók folytatnak az üzletért. A casco mentes termékekről nem is beszélve. Ő is úgy látja, hogy ez a jelenség nem jó irányba viszi a gazdasági folyamatokat, a reális ár-érték aránynak hamarosan ki kell alakulni.

X. xx [MPM] felhívta a Biztosító figyelmét, hogy hasonló jutalékverseny van kialakulóban a biztosítási piacon. Az Allianz által kínált …-os szerzési jutalék elképesztő!

M. Úr [Allianz] jelzi, hogy „a biztosítók közötti díj kartell nem várható, sem jogszabályi, sem üzleti feltételei nem adottak, és rendkívül káros lenne a Biztosítók piaci megítélésére is. A biztosítók közötti díjharmonizációs folyamatban komoly szerepe lehetne a GÉMOSZ-nak.

Jelenlévők megállapodtak abban, hogy kölcsönösen tájékoztatják egymást a témával kapcsolatos fejleményekről.”

162. A Gémosz elnökségének 2003. szeptember 17-i ülésén szó volt az óradíjak kérdéséről. Ezen Sz.J előadta (Vj-51/2005/15/1/12.),

„mindenki mondja meg, hogy mit akar %-ban elérni. Volt olyan márkakereskedő, aki nem merte az elért szintet megemelni. Szövetségi szinten kell bekérni %-ban és forintban azt a célt, amit a 2003-es évre és a 2004-es évre szeretnénk elérni.”

163. Az Allianz piaci részesedésének visszaszerzéséhez a 2004. évben az egyik eszközként kínálkozott a dealerek vállalási óradíj megállapodása, illetve a szolgáltatási csatornák bővítése vagy szűkítése [lásd K.T. (Allianz) és N.E. (Allianz) 2003. november 6-i e-mail-jeit, Vj-51/2005/83/19.].

164. Az Allianz tárgyalási stratégiáját egy 2003. november 12-i belső e-mail foglalja össze (Vj-51/2005/83/1.), amely egyebek között az alábbiak tartalmazza:

„2003-ban csökkent a piaci részesedésünk a motortermékek esetében, ezért a fő célkitűzésünk a 2002-es piaci részesedés visszaszerzése. Egyik lehetőségként adódik a dealerek vállalási óradíj megállapodása, illetve a szolgáltatási csatornánk bővítése vagy szűkítése.

Az ilyen irányú vállalási díjbeállítást csak nagy körültekintéssel, szoros kontrollal és számonkérés alkalmazásával tartjuk kivitelezhetőnek.”

„A piacon célszerű átlagos emelést végrehajtani, melynek mértéke nettó 400-550 Ft. Ez vonatkozzon az általános javítókra, illetve dealerekre egyaránt. Az adott értékhatáron belül az üzleti eredmények figyelembevételével az igazgatóság saját maga határozhat.”

„Az adott dealernél a teljesítményt a szerződésben kell rögzíteni és számon kérni. Előzetesen a korábban kevésbé jól működő dealerektől a nagyobb teljesítmény elérése a cél, melynél a türelmi idő három hónapnál nem lehet hosszabb.

A negatív teljesítményt a szolgáltatás, illetve a vezérigazgatóság felé vissza kell csatolni. Szerződésben óradíj-csökkentés nehezen határozható meg, viszont a szolgáltatási minőségben szűkíteni kell, az adott dealerre szabottan.

Csak a szolgáltatási minőség minimális határára való szűkítés után célszerű az egyéb üzleti megállapodásokat módosítani.”

Célként fogalmazódott tehát meg, hogy az adott dealernél a teljesítményt a szerződésben kell rögzíteni és számon kérni.

165. A megbeszéléseken, így a 2003 decemberi megbeszélésen is az Allianz, a Gémosz, a MOSZ, az MPM és a PORSCHE képviselői vettek részt.

.

166. Az álláspontok kezdetben eléggé messze estek egymástól. A Gémosz korábban meghatározott egy több éves programot, amely a magyar márkakereskedői szervizek óradíjának az Európai Unió tagországai szervizeinek óradíjához való közelítését célozta meg, s évente 7 euró emelésben gondolkodtak. A 2004. évre vonatkozóan 25-30%-os óradíj emelési igény jelentkezett lásd K.J. (Allianz) 2003. december 22- i e-mail-je M.M. és P.M. (Allianz) részére, Vj-51/2005/83/2.

167. Amint az a K.J. (Allianz) által a 2005. évi óradíjak tárgyában 2004. december 22-én tartott megbeszélésen elmondottakból (Vj-51/2005/127.) ismert, a 2003. évi tárgyalások során szó volt az értékesítési és a szolgáltatási terület összekapcsolásáról, azt a tárgyalófelek el is fogadták:

„a tavalyi óradíj tárgyaláson már nagyon erősen beszélgettünk arról – és ti el is fogadtátok –, hogy ezt az értékesítési és szolgáltatási területet mi összekapcsoltuk és ebben gyakorlatilag meg is egyeztünk.”

168. A létrejött megállapodást V.A. (PORSCHE) márkakereskedéseknek írott e-mail- jében (Vj-51/2005/12/1/118., Vj-51/2005/17/2/48. és 73.) az alábbiak szerint ismertette:

„az Allianz 2004. január elsejétől a márkakereskedésekhez tartozó márkaszervizek rezsióradíját – a technikai felszereltséget is figyelembe véve – maximálisan az alábbi mértékben emeli meg:

- általános szerviz és lakatos: 800 Ft, de maximum 16% emelés a 2003. évben érvényes óradíjhoz képest

- fényező: 900 Ft, de maximum 17% emelés a 2003. évben érvényes óradíjhoz képest…”

„Tekintettel arra, hogy a fenti márkákat képviselő brókercégek biztosítási szerzéseiben az Allianz piaci részesedése az előző években folyamatosan és növekvő mértékben meghaladta az Allianz tényleges piaci részesedését, így a fenti emelés összességében veszi figyelembe, hogy ezen márkák tekintetében felülreprezentált a részesedése. Ezért csak az a márkakereskedés nem kaphatja meg a maximális emelést az értékesítési teljesítménye miatt, ahol a márkakereskedésre vetített Allianz részesedés irreálisan alacsony.

Az Allianz – figyelembe véve a jelen piaci részesedését, illetve a jelenleg érvényesülő tendenciákat – a minimális részarányt 2004 tekintetében 40%-ban határozta meg.

Az Allianz tájékoztatott minket, hogy 2004. január elsejétől egy új, határozatlan időtartamú kárrendezési együttműködési megállapodás kerül bevezetésre, amelynek egyik melléklete lesz az óradíj. Ezen megállapodás tartalmazni fogja, hogy

- az értékesítési és a kárrendezési együttműködés értékelését a jövőben márkakereskedésenként fogják elemezni, ezért a dealerkódot minden ajánlaton fel kell tüntetni,

- teljesen mindegy, hogy az adott szerződés milyen csatornán kerül be az Allianz állományába, a lényeg, hogy az adott márkakereskedés összességében milyen teljesítményt nyújt. Tehát a brókeren, fiókon, dealerreferensen keresztül az Allianz állományába bekerülő szerződések a kárrendezés szempontjából is azonos megítélés alá kerülnek…

Tájékoztatom Önöket továbbá arról is, hogy a Generali-Providencia Biztosító Rt. vezetőinek is ugyanazokat az óradíjakat küldtük meg, mint az Allianznak, és tőlük is várjuk a visszaigazolást. Szóban egyébként minden biztosító megerősítette, hogy az Allianz Hungaria Biztosító Rt. által elfogadott óradíjat várhatóan ők is elfogadják.”

169. V.T.E. (MOSZ) 2004. január 6-án e-mail-ben tájékoztatta valamennyi Opel és Daewoo márkakereskedés vezetőjét, hogy az Allianz esetében a javítói óradíjak emelése vonatkozásában

„a ’-tól-ig’-on belül a felszereltség és a lojalitás játszhat szerepet”,

azt is pontosítva, hogy a lojalitás a biztosítások kötésénél mutatkozik meg. Az e- mail (Vj-51/2005/13/1/6.) ismerteti az Allianz által fizetett kötési és fenntartási jutalék mértékét is, a kötési jutalék esetében kiemelve, hogy

a „teljesítmény arányában sávosan jár.”

V.T.E. 2004. január 14-i levele (Vj-51/2005/13/1/8.) szerint

„a biztosító kifejezte az iránti véleményét, hogy továbbra is azokat tekintik kiemelt és komoly partnereknek, akik az üzleti oldalon is teljesítenek feléjük. A MOSZ-Bróker Kft-t partnereit ilyen piaci szereplőnek tekinti, ezért ezt a magatartást többek között a kiemelt rezsióra emeléssel is elismerik. A későbbiekben is a jó partneri viszonyra törekednek. Ez azt jelenti, hogy megfelelő piaci hozzáállás esetén a szolgáltatás színvonalában is kiemelt bánásmódra számíthatnak a hűséges partnerek.”

:

170. Az Allianz-on belül a megállapodás az alábbiakban került ismertetésre a vezetéssel K.J. (Allianz) 2003. december 22-i e-mail-je M.M. és P.M. (Allianz) részére, Vj-51/2005/83/2.

„Az óradíj emelkedés lakatos és szerelő óradíj vonatkozásában 800 Ft, de amennyiben ez meghaladná az adott szerviz esetében a 16%-os emelési mértéket, úgy a 16%-os az óradíj emelkedés, száz forintra kerekítve. (A 16% mint felső korlát számunkra nagyon

fontos!) A fényező óradíj vonatkozásában 900 Ft emelési mértékben állapodtunk meg, azzal, hogy amennyiben ez az meghaladná az adott szerviz esetében a 17%-os emelési mértéket, úgy 17%-os az óradíj emelkedés, száz forintra kerekítve. (Itt is nagyon lényeges számunkra a felső korlát!) A tárgyalások során világossá tettük számukra, hogy a piacon kialakult helyzet miatt a fenti értékek a maximális szintek és az általános (nem márkakereskedői) óradíjak 350 Ft-tól indulnak, a márka-kereskedői óradíjak pedig 500 Ft-tól. Világossá tettük, hogy négy üzleti kategóriát hoztunk létre és az üzleti kategóriákba a dealerek besorolása annak alapján történik, hogy a gépkocsi eladásaik alapján kötött Casco és GFB biztosítások hány százalékát kötik hozzánk, bármely üzleti csatornán keresztül. Elfogadtattuk, hogy 2004 évre az üzleti kategóriákba sorolások a 2003 évi dealeri felénk irányuló üzleti teljesítmény alapján történik meg, a helyi hálózati igazgatóságainkon keresztül, valamint, hogy 2004 évben folyamatosan nyomon követjük a dealerek felénk irányuló üzleti teljesítményét és amennyiben az nem éri el a kívánt szintet (amit korábban a hálózati igazgatóságoknak már meghatároztunk!), úgy a szolgáltatás szűkítésének eszközével élünk az adott dealer-rel szemben. Elfogadták, hogy az egyes dealerek nem ’bújhatnak be’ a GÉMOSZ vagy márkakereskedői bróker szervezet ’ernyője’ alá, elérve egy tőlünk kapott magasabb óradíjat és ugyanakkor üzletileg nem irányunkban dolgozva. Ezen követelmények alapján Ők kérték, hogy az üzleti teljesítmény méréséhez használt ’delaer kód’ kitöltöttségét jobban követeljük meg és a delaer üzleti teljesítmény értékelésébe minden üzleti csatorna (brókeri is!) számítson bele és akadályozzuk meg a helyi fiók érdekek direkt és szerintük üzletrombolóan megjelenő bróker ellenes fellépését. Nagyobb koordinációt ígértünk!

A piacon kialakult állapotok miatt vállalták, hogy a PSZÁF-hoz fordulnak azon alacsony díjú biztosítókat megnevezve, a nem megfelelő kárszolgáltatásuk miatt. Vállalják továbbá tételesen ügyenként ezen biztosítók megjelenítését a médiában a nem megfelelő szolgáltatásuk miatt. Ezen a területen vállalják, hogy teljes mértékben együttműködnek a mi marketinges és kommunikációs szakembereinkkel.”

171. Ez utóbbi vállalással kapcsolatban Sz.J. (Gémosz) előadta (Vj-51/2005/72.),

„a 2004 évi GÉMOSZ vállalása – alacsony, nem szolgáltató biztosítók elleni fellépés – a média irányába valósult meg. Ilyen tartalmú cikkeket megjelentettünk. A PSZÁF felé tudomásom szerint nem fordult a GÉMOSZ.

Ez emlékezetem szerint a GÉMOSZ vállalása volt. Ez a mi érdekünk. Mivel a piacon a vállalási árak jelentősen eltértek (független javítók óradíjai alacsonyabbak voltak) indokolni kellett, hogy a mi óradíjaink miért magasabbak.”

172. Az Allianz-on belül N.E. 2004. január 6-án e-mail-ben (Vj-51/2005/83/5.) tágabb körben, több munkatársnak ismertette a létrejött megállapodást:

„A GÉMOSZ tagokkal történt megbeszélés alapján a márkajavítók esetében az alábbi megegyezésre jutottunk. Az adott csoportosuláshoz tartozik a PORSCHE, PEUGEOT, CITROEN, OPEL és DAEWOO márkakereskedések, melyek elfogadásra javasolt emelési mértékeit mellékelem. Az így kialkudott díjakkal a hálózatunknak élnie kell, vagyis az üzleti eredményességet hangsúlyozottabbá kell tenni.

Kérek minden területet, hogy a már ismert kritériumok figyelembevételével – az üzlettel szorosan egyeztetve – az adott díjak elfogadhatóságáról tételesen jelezzen vissza…

Az óradíj emelkedés lakatos és szerelő óradíj vonatkozásában nettó 800 Ft, a jó teljesítményt nyújtó márkajavítók esetében, de amennyiben ez meghaladná az adott szerviznél a 16%-os emelési mértéket, úgy a maximális emelkedés csak 16%-os lehet és tíz forintra kerekítve – a kerekítési szabályokra figyelemmel.

A fényező óradíj vonatkozásában nettó 900 Ft, a jó teljesítményt nyújtó márkajavítók esetében, de amennyiben ez meghaladná az adott szerviznél a 17%-os emelési mértéket, úgy a maximális emelkedés csak 17%-os lehet és tíz forintra kerekítve – a kerekítési szabályokra figyelemmel.

Logikailag a magasabb óradíjaknál a 800 és 900 Ft határozza meg a maximális emelési mértéket, úgy az alacsonyabbnál viszont a %-os szint lesz a határérték.

Azoknál a műhelyeknél, ahol nem volt legalább 200 Ft a lakatos és fényező díjak között az eltérés, ott határoktól függetlenül ez a differencia megadható.

…

A fenti kritériumok csak saját műhellyel rendelkező üzemekre alkalmazhatók.

A piacon kialakult helyzet miatt a fenti értékek a maximális szintek és az általános (nem márkakereskedői) óradíjak 350 Ft-tól indulnak, a márka-kereskedői óradíjak pedig 500 Ft-tól.

Az üzleti csapatnak ideértve a delaer referenseket is az a feladata, hogy – lehetőségeihez mérten – meghatározza, hogy egy dealer milyen minősítésű (1-4.). A minősítésekre tekintettel a műszaki irányítók feladata az óradíj szintek, illetve mértékek meghatározása. A tényleges tárgyalásokon közösen kell képviselni a társaságunk érdekeit.”

173. A Generali belső értékelése (Vj-51/2005/17/2/67.) szerint

„ezzel a megállapodással a piaci várakozást felülmúló %-ot értek el.”

Egy másik belső Generali e-mail (Vj-51/2005/17/2/69., Vj-51/2005/83/21.) szerzője (L.T.) szerint

„meglepetés volt a hungi stratégiája, nem számítottam ilyen arányú emelésre”.

A Generali részéről az is megállapítást nyert (Vj-51/2005/17/2/70.),

„az Allianz Hungária Biztosító Rt viszont idén sem tartotta be azt az óradíj emelési stratégiát, melyet előzetesen közölt.

Az emelési mérték helyenként meghaladja a 20%-os értéket. Ezeket az emeléseket saját üzleti vonalának nyomására fogadta el, szerződésben rögzítve, hogy milyen %-os arányban kéri a casco és kötelező szerződéseket az eladott gépkocsik darabszáma után. Ez akár 80%-nál magasabb érték is lehet…

Az Allianz Hungária Biztosító Rt már elfogadta - sőt több helyen felajánlotta ezeket az emelt óradíjakat, így már nem tudjuk visszaszorítani az árakat.

A magasabb óradíjak elfogadásával legalább üzleti részt szeretnénk ’szakítani’, azaz több szerviznél ahol eddig nem értékesítettek társaságunknak megpróbáljuk elérni, hogy a magas óradíj elfogadása mellett legalább kössenek casco és kötelező szerződéseket.”

174. 2004. január 8-án az Allianz két munkatársa, M.T. és H.P. között e-mail-váltás történt (Vj-51/2003/83/4.) a dealeri üzleti teljesítmény számításának lehetséges módjairól, egyebek között rögzítve,

„az üzleti számítás menete és az üzleti kategóriák pontos határai kizárólag belső használatra, a döntések alátámasztására szolgál, a dealer részére nem adható ki. Ez fajta tudatos számításokkal alátámasztott megközelítés viszonylag új a cégen belül és vannak gyenge pontjai pl. a delaer kód kitöltöttsége. Annyi természetesen kommunikálható, hogy az I-II. kategóriába sorolt dealerek nálunk nem megfelelő üzleti teljesítményűek és a III-IV. kategóriások jók, hogy mennyire jók az a mi belső ügyünk. A 2005 évi tárgyalásokhoz most már tudjuk, hogy mivel fogjuk megkönnyíteni saját leckénket, ezt azonban már most januárban el kell kezdeni.”

Az alábbi kategóriák kerültek felállításra:

1. Alacsony üzleti teljesítményű (az irányunkba közvetített üzleti teljesítménye az általa értékesített és casco biztosított gépkocsiknak 40%-a vagy kisebb, illetőleg a dealer által értékesített gépjárművek GFB biztosításának 40%-a vagy kisebb.)

2. Közepes üzleti teljesítményű (41%-55%)

3. Jó üzleti teljesítményű (56%-65%)

4. Kiváló üzleti teljesítményű (65% fölötti)

175. Az Allianz részéről a tárgyalások tárgya nem kizárólag az óradíjak kérdésére szűkült le. K.J. 2003. augusztus 21-én (Vj-51/2005/11/A/22.) bizakodását fejezte ki, hogy

„a Gémosz, illetve a munkacsoport többi tagja az azóta eltelt időt kihasználta és jelentős eredményeket értek el a kérdéskör teljes komplexitásának megfelelő szerteágazó tevékenységgel, marketing-munkával, lobbizással.”

176. Az Allianz az egyes márkakereskedőkkel folytatandó tárgyalásokra felkészült („az igazgatóságok módszertant és muníciót kaptak az eredményes óradíjtárgyalásokra”), a szolgáltatási és az értékesítési terület együttesen lépett fel (Allianz belső e-mail, 2003. december 23., Vj-51/2005/83/3.):

„A motor ágazatban megszerzett piaci részesedésünk megtartása érdekében 2004. évben a szolgáltatás és az értékesítés együttesen képviseli az ALLIANZ érdekeket a márkakereskedőkkel folytatott óradíjtárgyalásokon. Ennek célja, hogy a dealerek társaságunktól származó javítói árbevételének és a márkakereskedőktől származó biztosítási kockázatok mennyiségének (GFB, casco) összhangját megőrizzük, vagy megteremtsük. A feladat elvégzéséhez delaerenként két adatra van szükségünk a megfigyelési időszakban:

- a márkakereskedők részére átutalt javítói árbevételre

- a márkakereskedőknél értékesített új és használt gépjárművekre kötött casco és GFB szerződések számára és ebből az ALLIANZ részarányára.”

177. A 2004. évben az Allianz és a gépjárműjavítók közötti együttműködési megállapodás X/1. számú melléklete tartalmazta a biztosítási szerződések megkötésére vonatkozó együttműködés szabályait (Vj-51/2005/26/1/16.):

„1. Javító vállalja, hogy akár új, akár használt gépjárművet ad el, az értékesített gépkocsik biztosításait (GFB, CASCO) a szerződő Biztosító piaci részesedéséhez mérten – törekszik legalább 60%-ban – a Biztosítóhoz kötni. Javító a megkötött biztosításokról nyilvántartást vezet.

2. A Javítónak a megkötött biztosítási szerződésekre minden esetben rá kell vezetnie az ún. dealer kódot, amely kódszám megegyezik az adóigazgatási számával (l. II. melléklet

7. pont). A Javító a megkötött biztosítási szerződésekre vonatkozó tételes nyilvántartásába a Biztosító kérésére a kárrendezési vezetők és/vagy műszaki irányítók, valamint a Gépjármű-biztosítási osztály vezetői számára lehetőséget biztosít – az üzleti titok sérelme nélkül – az értékesítési darabszámok ellenőrzésére.”

Ezeket az előírásokat az Allianz a 2004. és a 2005. évben széles körben, több száz márkajavító esetén alkalmazta (lásd Vj-51/2005/89//1. és 2.).

178. Az óradíj tárgyalásokon az Allianz azt a rendező elvet fogadtatta el, hogy 1. a dealerkóddal mért szerzési teljesítmények mentén négy kategóriába sorolja a partnereket (és nemcsak a közvetlen üzletet méri, hanem a dealer összes teljesítményét), 2. a kategóriákon belül maximumot ad meg, 3. meghúz egy abszolút plafont %-ban és forintban is mind a fényezői, mind a lakatos óradíjakat illetően (M.M. 2004. január 11-i e-mailje az Allianz területi igazgatóinak, Vj- 51/2005/A/39.).

179. A 2004. évre vonatkozó megállapodást követően a MOSZ közvetlenül részt vett az egyes márkakereskedések által alkalmazandó óradíjak mértékének megállapítását célzó egyeztetésekben lásd V.T.E. 2004. február 24-i e-mailje N.E. (Allianz) részére, Vj-51/2005/11/A/29. ., a magasabb óradíjakért cserébe az Allianz számára elfogadható kötési arányt ígérve. V.T.E. (MOSZ) 2004. január 9-én a következő e- mail-t küldte meg N.E.-nek (Allianz) (Vj-51/2005/83/26.):

„Most kaptam meg a K… adatait, így az emelési igényt is most küldöm! Xxxxxx, egészítsd ki a listánkat még ezzel az egy tétellel! Egyébként ez a kereskedés, a Gy…, a T… és a D… (Sz…) a jövőben velünk fog dolgozni (a többiekkel tárgyalásban vagyok, sok függ a rezsiórától!), így ezeken a helyen is tudom garantálni min. a piaci részesedéseteknek megfelelő kötési arányt. Jó lenne, ha a többi Daewoo kereskedő is velünk dolgozna, ezért lenne jó egy komoly eredményt letenni az asztalukra, mert ezzel előnyösen tudnám befolyásolni a MOSZ-os és Hungis kötéseket!”

180. Az Allianz 2004-ben a javító szerződésekben rögzítette, hogy a márkajavító javító és fényezési óradíja idegen márka esetében nem érheti el a műhely körzetében az illető idegen márkára jellemző óradíjat (Vj-51/2005/61.):

„Együttműködési megállapodás az Allianz és a gépjárműjavító között

13. A jármű helyreállításának költségeivel kapcsolatos rendelkezések

a) Munkadíj

Jelen szerződés alapján Xxxxxx a gépjármű javítási szolgáltatásait az I. sz. mellékletben rögzített árszinten nyújtja. Amennyiben a Xxxxxx márkaszervizként állapodott meg a Biztosítóval, akkor idegen márkák esetében az alkalmazott óradíj nem érheti el a műhely körzetében (város, megye) az adott idegen márkára jellemző óradíjat, és nem haladhatja meg az I. sz. mellékletben rögzítettet.”

181. Sz.J. (Gémosz) nyilatkozata (Vj-51/2005/72.) szerint

„ez mögött az van, hogy minden márkakereskedő a saját márkáját xxxxxxx, és ez a jó. A márkakereskedők 80%-ban egyforma technikával rendelkeznek, a technológiát azonban az adott márkajavítója ismeri a legjobban. Az ügyfélnek az a legjobb, ha a márkajavítónál javítja az autóját.

… nekem az a jó, ha saját márkán belül javítok. Erre szakosodtam, erre van meg az alkatrész készletem, erre vannak kiképezve a javítóim. Ezzel nem azt mondom, hogy nem éri meg egy más márka javítása. Ha az ügyfél még is hozzánk hozza a kocsiját, akkor azt is meg fogjuk csinálni.

A szerződésbe azért került be ez a megkülönböztetés, mert nem tudom ua. szinten javítani az autót mint a saját márkajavítója.

Ez egy átfogó szerződés volt, amit a biztosító így fogalmazott meg. Ez a kikötés a márkakereskedőknek is elfogadható. Ez a biztosító ötlete volt.”

182. A szintén a Gémosz részéről megnyilatkozó G.G. (Vj-51/2005/81.) közölte,

„azért fogadtuk el azt, hogy a márkajavító más márkajavító esetében csak alacsonyabb óradíjat számlázhasson az idegen márka óradíjához képest, mert a márkajavító rendelkezik az adott márkára jellemző célszerszámokkal. Aki idegen márkát javít ezekkel a gépekkel nem rendelkezik, tehát az önköltségi szintje is alacsonyabb.”

183. K.J. az Allianz részéről előadta (Vj-51/2005/74.),

a „javítói szerződés márkajavító idegen márkára vonatkozó javítása esetén alkalmazható óradíjra vonatkozó kikötés azért került bele a szerződésbe, mert egy márkajavító nyilván más márkákat és típusokat is javított. Ezzel kívántuk elejét venni annak, hogy a javító más márkára vonatkozóan magasabb óradíjat számlázzon az ügyfél illetve a biztosító felé.

Például a Mercedes dealerek magas óradíjjal dolgoznak a piaci hatások miatt. Előfordul, hogy lényegesen olcsóbb autót is javíthatnak, mi viszont nehezményeznénk, hogy lényegesen alacsonyabb javítási költségű márka esetében ua. magas díjat alkalmaznák.

A túlszámlázásokat igyekszünk ezzel kiszűrni a kétoldalú igények alapján.

Az óradíjak nemcsak a bérköltségeket, hanem a technológia költségeit is tartalmazza.”

184. Az Allianz által követett stratégiát más biztosítók, köztük a Generali is sikeresnek ítélték, hiszen K.T. 2004. január 13-án a következőkről tájékoztatta az Allianz munkatársát (Vj-51/2005/83/29.):

„Hálózati infók szerint a Garancia és a Generali erőteljes dealeri akvizícióba kezdett lekövetve a dealer stratégiánkat. (ez a nagyság és a jó stratégia átka). Csak jelzem, hogy brutális óradíj és jutalék ajánlatokkal igyekeznek kimozdítani minket a jelenlegi pozíciónkból.”

A Generali által a 2004. évben alkalmazott javítói óradíjak

185. 2003-ban a Generali casco ágazatának díjbevétele 13,9%-kal, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás 8,1%-kal növekedett. Ez utóbbi kárhányada a 2002-es értéknek megfelelően alakult és kedvezőnek volt minősíthető. A casco biztosítások kárhányada rendkívül kedvező volt. Ebben az évben épült ki a dealerfelelősi rendszer (a Generali éves jelentése, 2003, Vj-51/2005/109.).

186. A Generali a Gémosz kapcsán érzékelte (lásd L.T. 2004. március 16-i e-mail-jét, (Vj-51/2005/17/2/69., Vj-51/2005/83/21.), hogy

„a GÉMOSZ-on belül egyértelmű törekvés mutatkozik arra, hogy ne legyenek területi eltérésből adódó óradíjkülönbségek.”

187. Az Allianz, a Gémosz, a MOSZ, az MPM és a PORSCHE képviselői 2003. decemberi megbeszélésének és megállapodásának időpontjában a Generali-val még nem jött létre megegyezés, noha 2003. december 10-én már sor került óradíj tárgyalásra (lásd H.I. 2003. december 2-i e-mailje, Vj-51/2005/16/1/13.). Amint

arról V.A. a PORSCHE részéről tájékoztatta a márkakereskedéseket (Vj- 51/2005/12/1/118., Vj-51/2005/17/2/48. és 73.),

„a Generali vezetőinek is ugyanazokat az óradíjakat küldtük meg, mint az Allianznak, és tőlük is várjuk a visszaigazolást. Szóban egyébként minden biztosító megerősítette, hogy az Allianz által elfogadott óradíjat várhatóan ők is elfogadják.”

188. V.A. (PORSCHE) ezen a napon, 2003. december 22-én küldte meg a Generali- nak az Allianz által elfogadott elveknek megfelelő 2004. évi rezsióradíjakat (Vj- 51/2005/12/1/118., Vj-51/2005/17/2/48. és 73.).

189. A 2004. évi óradíjak vonatkozásában a Generali az Allianz által 2003 decemberében megkötött megállapodást tartotta szem előtt. Amint azt K-N.É. 2004. március 14-i belső e-mail-je (Vj-51/2005/17/2/67.) tartalmazza,

„ezt a megállapodást a GPR is elfogadta.”

190. H.I. (MPM) 2004. január 7-én megküldte a Generali részére a konkurenciával kialkudott 2004. évi Peugeot-Citroën óradíjakat (Vj-51/2005/83/24.).

191. Ugyanezen a napon, 2004. január 7-én a Generali-n belül az alábbi szakosztályi utasítás került kibocsátásra (Vj-51/2005/17/2/49. és Vj-51/2005/83/7.):

„Utasítás a gépjármű kárcsoportvezetőknek a 2004. évi javítói óradíjtárgyalásokhoz: Márkaszervizek esetében a lakatos óradíjak emelkedése nettó 450-800 Ft között fogadható el, a fényező óradíjak emelkedése pedig nettó 450-900 Ft között, de az óradíj- emelkedés mértéke nem lépheti túl lakatos óradíj esetén a 16%-ot, fényező óradíj esetén a 17%-ot.

Az általános javítók esetében az óradíjak emelkedése nettó 350-600 Ft között fogadható el. A százalékos emelkedés ezek esetében is maximum 16, illetve 17 % lehet.

A fentieket meghaladó óradíjemelés csak a VIG Vagyon-gépjármű kárrendezési osztály engedélyével fogadható el.

Az adott szervizzel történő tárgyalás során az óradíjak megállapítása a következők figyelembevételével történjék:

Amennyiben a márkaszerviz által értékesített gépkocsik biztosításai 30%-ot meghaladóan társaságunkhoz kerülnek megkötésre és az adott szervizzel a kárrendezési együttműködés problémamentes, illetve a javítóműhely jelentős technikai beruházásokat hajtott végre, úgy a magasabb érték irányába kell orientálódni, ellenkező esetben inkább a kisebb érték irányába.

Azon szervizek esetében, ahol a javítói tevékenység valamely részét alvállalkozóval végeztetik, az adott tevékenység vonatkozásában csak az alvállalkozó óradíja fogadható el.

Fontosnak tartjuk, hogy:

- minden óradíjtárgyalás az értékesítéssel együtt (az adott szerviz / kereskedés üzleti teljesítményéért felelős értékesítési kollégával) együtt történjék. A kollégák a szerviz megkeresése előtt konzultáljanak, a rendelkezésükre álló információkat adják át egymásnak.

- azon szervizek esetében, ahol van üzleti teljesítmény (még akkor is, ha csak most indultak a kötések, vagy csak a kötött gépjármű biztosítások kevés %-a lett társaságunk irányába közvetítve), az óradíjtárgyalás során figyelembe kell venni az esetlegesen már létrejött AHB-s óradíj-megállapodást. Üzleti szempontból nem szerencsés az óradíjak AHB szint alá történő erőszakolása, ezért ez TILOS. Az AHB-s óradíjak mértéke akkor

fogadható el, ha az az AHB-s írásbeli megállapodással alátámasztásra került a szerviz részéről.

- a tárgyalásokat minden esetben a 2003-as esztendő kárrendezési együttműködési ill. üzleti teljesítmény szempontjából történő értékelésével kell kezdeni (az adott szerviz vonatkozásában).

- nagyon fontos azt érzékeltetni a tárgyalópartnerrel, hogy társaságunk nem fogadja el kritika nélkül az AHB-s óradíjakat, érzékeltetni kell üzleti potenciálunkat, és azt, hogy velünk is szükséges az írásbeli megállapodás az óradíjakról.

- nagyon fontos kiemelni, hogy társaságunk a kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködést tűzte ki célul, melynek szellemében szerencsésnek tartjuk, ha a javítónál értékesített gépjárművek biztosításainak 30%-a társaságunknál kerül megkötésre. Ez azonban a javítói óradíjakról szóló megállapodásba, mint írásbeli feltétel, nem illeszthető be! Semmi esetre sem szeretnénk erőpolitikán alapuló együttműködési kultúrát kialakítani.

- adott mértéke jövőbeni üzleti teljesítményről - mint elvárásról - történő megállapodás a kereskedés és az értékesítési munkatársunk / dealerfelelős között történhet. Ezen munkatársunknak a 2004-es év során folyamatosan értékelnie és figyelemmel kell kísérnie a teljesítmény alakulását.

Amennyiben a piacról (konkurenciáról) olyan információk kerülnek napvilágra, amelyek ezen utasítással ellentétes tartalmú. emelési mértékeket tartalmaznak, ill. az óradíjemelés üzleti teljesítményhez történő kötését írják elő, kérjük a tisztelt Kollégákat, hogy az előző években megszokottak szerint ezen információról tájékoztassák szakosztályunkat. Eljárási rend a Porsche, Peugeot, Opel csoport érdekeltségi körébe tartozó javítók esetében:

Ezen márkák esetében valószínűleg a javítók megbízott képviselői az érdekeltségi körükbe tartozó összes javító óradíját egy listába foglalva eljuttatják a szakosztályhoz. A szakosztály továbbítani fogja ezen listákat véleményezésre a gépjármű csoportvezetőkhöz / osztályvezetőkhöz, és az ő feladatuk a területükhöz tartozó szervizekkel a megállapodások megkötése a fent megjelölt elvek alapján. A listában szereplő óradíjak természetesen nem szakosztályi javaslatként kezelendők, hanem mint javítói kívánságok, amelyek a fentiek alapján felülvizsgálandók!”

192. J.J. (Generali) nyilatkozata (Vj-51/2005/78.) által is alátámasztottan a 30%-is részesedés megkövetelése nem egyszeri eset, hanem a Generali piaci stratégiájának a része volt:

„az együttműködéssel történő értékesítés ösztönzés kérdésével foglalkozó dokumentum rész a mi mindig is alkalmazott stratégiánkat jeleníti meg. A 30% azért 30% mert szeretnénk növekedni a piacon, a piaci részesedésünk ezt még nem éri el, ez üzleti elképzelésnél fogalmazódott meg nálunk. Piac alatt természetesen a gépjármű-biztosítás értékesítés piacát értem.”

Megjegyezte továbbá,

„mi nem tettük részévé a stratégiánknak, hogy előírunk egy értékesítési volument, mi csak érzékeltettünk velük egy piaci célt amit mi szeretnénk elérni. Nem kötöttük sávosan értékesítési teljesítményhez az óradíjakat.”

„A javítónak én azonban soha nem azt mondom, hogy te ennyit kapsz ha 30% felett vagy ennyit ha 30% alatt teljesíthetsz. Én nem akartam a javítót presszionálni. Tapasztalja ki a szolgáltatást, és az együttműködés legyen egy folyamat. A 30% nem mint kritérium került kikötésre, hanem mint üzleti elvárás, cél. Az idézet utasítások a kollégáim részére készült belső utasítások voltak.”

193. A megállapodást követően a Generali megkezdte a tárgyalásokat az egyes javítókkal (a tárgyalásokról lásd K-N.É. 2004. március 14-i e-mail-je, Vj- 51/2005/17/2/67.) A tárgyalási folyamatba bevonásra került az értékesítési terület is (lásd a 2004. évi óradíj tárgyalások budapesti tapasztalatairól készített 2004. március 9-i belső anyagot, Vj-51/2005/17/2/67.). Amint azt K-N.É. 2004. március 14-i e- mail-je ismerteti,

„az értékesítéssel napi szoros kapcsolatban folyamatosan napra készen egyeztettünk, a tárgyalásokon minden esetben értékesítési munkatárssal vettünk részt.”

194. E.J. (Generali) a szervizek piacon tanúsított magatartását az alábbiak szerint értékelte 2004. március 18-án (Vj-51/2005/17/2/69., Vj-51/2005/83/21.):

„A szervizek egymást figyelik a piacon. A nagy szervezetek árfelhajtó hatása alól a kicsik nem akarnak kibújni, hiszen nekik is kedvezőbb a piaci árnövekedés. A biztosítónak a szervizek tényleges rezsiköltségeire nem sok ráhatása van, a biztosítói kifizetések sebessége az egyetlen (kintlévőséget) üzletmenetet befolyásoló tényező. A partneri együttműködések során (mivel a piacon semlegesek kívánunk maradni) sokszor nem elégíthető ki a szervizek megkülönböztetési igénye. Pl. az értékesített és GPR biztosított autók arányában közvetítsen a GPR szervizmunkát, különlegesen magas kárrendezési jogkör kiadása. Javaslatom lett volna, hogy a szervizeket osztálybasorolással ruházzuk fel előnyökkel és jogokkal,(ahogy ezt most ha szabályok nélkül is, de próbáljuk megvalósítani), de vannak fenntartásaim a gyakorlat alapján. A szervizek a HUNGI tárgyalás után nagy ívben nem foglalkoznak a mi ajánlatunkkal, nyilatkozatot tesznek, hogy az ő rezsidíjuk ennyi és ennyi cégnek, magánszemélynek, biztosítónak, ők a jövőben ennyit kívánnak számlázni. És ezzel nem tehetünk semmit, hiszen a szívatást (késői kifizetés) megszokták a HUNGI-tól. (Mi pedig a piacon semlegesek kívánunk maradni, diszkrimináció kilőve)

Tehát a helyzet nem egyszerű, szerintem az árdiktálókkal kellene egy olyan megállapodást kötnünk, amit a kis szervizek nyugodtan követhetnek.

A kárfelvételi helyek intézése során tapasztaltam, hogy milyen sokféle a hozzáállás. Mehetünk hozzájuk, de bérleti díjért, nem kell bérleti díj, de tartsunk ott mindenkit, nem kell bérleti díj, de magasabb rezsidíjjal számoljunk, most még nem kell bérleti díj, de ha bővítenek, szálljunk be a beruházásba...

Én azt mondom; a díjnak kell elégnek lennie... Ha a HUNGI ezt meg tudja finanszírozni, olyan stratégiánk legyen, amellyel ki tudjuk védeni ezt a ’kicsik’ ellen irányuló árfelhajtást. A kicsik nem fogják tudni sokáig a díjat alacsonyan tartani....2-3 év. Addig a CASCO-ból fejős tehenet kell csinálni. Ennek a nagy nyertesei természetesen a szervizek… Legnagyobb vesztesei pedig azok a fogyasztók, akiknek biztosításuk sincs…”

195. L.T. 2004. március 16-i e-mail-je (Vj-51/2005/17/2/69., Vj-51/2005/83/21.) a szervizek rezsióradíj tárgyalásával kapcsolatban megállapította,

„a nagyobb kereskedések a GÉMOSZ, MOSZ, Peugeot Bróker, Porsche Biztosítási Alkusz Kft és Hungária Biztosító Rt. egyeztetésével kötöttek egy előzetes megállapodást a 2004 évi rezsióradíjakról (2003 december 22). Tulajdonképpen ezekben a szervizekben tárgyalni nem lehetett, ill. kellett, mert követtük a Hungi árait. Szinte kivétel nélkül 15-16%-os emelkedéseket jelentettek, az előző évhez képest. A szervizek többsége nem is keresett minket egészen addig, amíg alá nem írta a Hungária szerződést.”

196. Egy másik, Generali-tól lefoglalt belső feljegyzés (Vj-51/2005/17/2/70.) szintén összefoglalta a szervizek kapcsán tapasztaltakat, kitérve az Allianz magatartásának hatására is:

„A 2003 évben a tárgyalási alap az volt, hogy várjuk meg az Allianz Hungária Biztosító Rt. tárgyalásait, majd fogadjuk el az általa ’kialkudott’ óradíjakat. Ez meg is történt, - minden javítónál - az Allianz Hungária Biztosító Rt. által elfogadott óradíjakat fogadtuk el mi is, és ezeket az óradíjakat alkalmaztuk a 2003-as évben.

A fent említett ’halogató’ taktika miatt az idei évben a javítók nagy része (becsülve 80- 90%) már nem kívánt tárgyalni az óradíjakról, hanem levélben közölte, hogy milyen óradíjban egyezett meg az Allianz Hungária Biztosító Rt.-vel és ezt számlázza felénk is a 2004 évben.

Az Allianz Hungária Biztosító Rt. viszont idén sem tartotta be azt az óradíj emelési stratégiát, melyet előzetesen közölt.

Az emelési mérték helyenként meghaladja a 20%-os értéket. Ezeket az emeléseket saját üzleti vonalának nyomására fogadta el, szerződésben rögzítve, hogy milyen %-os arányban kéri a casco és kötelező szerződéseket az eladott gépkocsik darabszáma után. Ez akár 80%-nál magasabb érték is lehet.

Sajnos semmilyen ’fegyver’ sincs a kezünkben, hogy más, alacsonyabb értéket fogadtassunk el a javítóval. A javítók nagy része, melyekkel semmilyen üzleti kapcsolatunk sincs, még csak nem is értesít a változásról, hanem csak a megküldött számlából derül ki, hogy milyen óradíjjal dolgozik. Ha nem fogadjuk el ezeket a magas óradíjat, akkor egy esetleges per során ’lejárathatjuk’ cégünket, melyet nem szeretnénk…

Az Allianz Hungária Biztosító Rt. már elfogadta - sőt több helyen felajánlotta ezeket az emelt óradíjakat, így már nem tudjuk visszaszorítani az árakat.

A magasabb óradíjak elfogadásával legalább üzleti részt szeretnénk ’szakítani’, azaz több szerviznél ahol eddig nem értékesítettek társaságunknak megpróbáljuk elérni, hogy a magas óradíj elfogadása mellett legalább kössenek casco és kötelező szerződéseket.”

197. Ebben az időszakban már a Generali is fontosnak tartotta a dealerek (biztosításközvetítésbeni) teljesítményének dealer-kód alkalmazása révén történő mérését (Vj-51/2005/17/1/16., Generali belső anyag). Amint azt L.T. 2004. március 16-i e-mail-jében (Vj-51/2005/17/2/69., Vj-51/2005/83/21.) megállapította,

„ha szeretnénk az értékesítést jobban a márkakereskedésekhez vinni, akkor hatékonyabb dealer felelősi munka szükséges.”

A „dealer felelős” a biztosításértékesítőknek/közvetítőknek nyújt személyes támogatást, amelynek keretében a Generali egy munkatársa megismerteti a termékértékesítővel a Generali különböző biztosítási termékeit (Vj-51/2006/174.

366. pont).

198. A rezsióradíjak vonatkozásában egyértelműen megfogalmazódott a teljesítményalapú óradíj elve (R.I. 2004. június 2-i, belső Generali e-mail-je K.L.-né részére, Vj-51/2005/17/2/52.):

„az értékesítésben alapkövetelmény, hogy mindennek ára van, így a rezsióradíjak esetében csak teljesítmény alapú óradíjakban akarok a későbbiekben is veletek együtt gondolkodni…

Azt sem gondolom, hogy a teljesítményben alulreprezentált (GPR szemszögéből) Porsche és Peugeot kereskedések megalapozottan várhatják el tőlünk – teljesítmény garancia vállalás nélkül – a Hungi szintű óradíjakat.”

199. Amint azt O.F. 2004. február 11-i, az alkuszok szerepére is kitérő e-mail-jében (Vj-51/2005/17/2/53.) megállapította,

„a konkrét kereskedés értékesítési teljesítménye a szerviz felszereltsége mellett kétségkívül az egyik legfontosabb szempont…. A TÜK Debrecen területén alulreprezentáltak vagyunk, de a HB óradíjaitól való elmaradás nem az adott kereskedés teljesítményében okoz nehézséget, hanem az alkusz presszionál bennünket (s a teljesítményük alapján erre meg is van az eszközük).

A Porsche és a Peugeot alkusz oldaláról azok a kereskedések izgalmasak, akik együttműködnek az alkusszal, ill. velünk. Ezen esetekben kérem, hogy legyetek szívesek elfogadni a kereskedések és a Hungária között szerződött óradíjakat a Generali irányába történő javítások esetében is.”

200. Az észak-dunántúli óradíj tárgyalások tapasztalatait B.K.K. egy külön anyagban foglalta össze 2004. március 16-án (Vj-51/2005/17/2/65., Vj-51/2005/83/18.):

„I. Általános összefoglaló

1. Játékterünket a rezsióradíjak megállapításában, kialkudásában erősen behatárolja:

- egyrészt a gépjármű biztosításban piacvezető Allianz Hungária:

- ha díjai alá megyünk, akkor ellehetetlenítjük értékesítési hálózatunk tevékenységét,

- ha fölé megyünk, az óradíjak így kárráfordításaink irreálisan magassá válnak.

- másrészt a VW, Audi, Seat, Skoda márkák képviseletében eljáró PORSCHE Biztosításközvetítő, az Opel, Daewoo képviseletében eljáró MOSZ, a Peugeot, Citroen képviseletében eljáró bróker vezérigazgatósági szinten folytatott tárgyalásai, és közvetítése márkakereskedések irányába, (itt csak nagyon összehangoltan kapcsolódhatunk be).

2. A ’.rezsióradíj tárgyalások’ tárgya, célja, eredménye következésképpen részünkről kevésbé az óradíjakról folyó egyezkedés lehet, sokkal inkább egy, a komplex kapcsolatrendszerünket átvilágító, az összefüggéseket feltáró, kapcsolatépítő, kapcsolatjavító, kapcsolaterősítő beszélgetés (a márkakereskedéssel már fennálló kapcsolat szorosságától függően).

Három lényeges témakör közös áttekintésére a megbeszélés során feltétlenül ki kell térni:

- szolgáltatásaink minőségével, gyorsaságával való elégedettségük, javaslataik, észrevételeik,

- értékesítési tapasztalataink (az alacsony szerződéskötés okainak felderítése, konkrét megállapodás a segítségnyújtás módjában),

- a kereskedés részéről cégünkhöz kötött szerződésmennyiség és az általunk odairányítható javító munka mennyisége közötti összefüggés megvilágítása, azaz a márkakereskedés saját ráhatása a megrendelt javításokra.

Nem árukapcsolásról van tehát szó, annak ellenére, hogy az értékesítési témakör nem kikerülhető (sőt!), hanem azoknak a kérdéseknek a megvitatása, mit kell tennünk ahhoz, hogy előbbre lépjünk a kölcsönös előnyöket nyújtó együttműködésben. A szerződésszám-kárszám összefüggés különösen lényeges, mivel - területünkön legalábbis - párhuzamban áll a gépjármű tulajdonos lakosság vásárlási és javítási szokásaival: aki márkaszervizben javíttat, az ott, ahol vásárolt, és egy-egy javítónak nincs nagy ’vonzáskörzete’.

3. Felkészülés a tárgyalásokra statisztikai adatokkal:

Az óradíj tárgyalások megkezdése előtt szerettem volna egy partner-fontossági, nagyság szerinti sorrendet látni kárkifizetés és szerződésállomány szempontjából, és a kettőt párhuzamba állítani.

Káradatok: …

Állományadatok: A ÉD-TÉIG érdekkörében való kötésekről van havi információnk, a más értékesítési csatornához tartozó, de területünkön dolgozó márkakereskedések teljesítmény adatairól azonban csak alkalmanként, egy-egy kérés eredményeként kapunk információt. Szeretnék erről is havi rendszerességű adatokat kapni.

4. Tárgyaló partnerek

a) GPR részéről:

- TÉIG értékesítési csatorna érdekköre:

A 2. pontban foglaltak alapján a tárgyalások célszerű résztvevői: ügyvitel és értékesítés együttesen, értékesítés részéről feltétlenül az adott márkaszerviz dealer felelőse.

Gépjármű csoportvezetőnk tapasztalata:

…

b) Márkakereskedés, márkaszerviz részéről:

A tárgyalások folytán egyértelműen az a tapasztalat, hogy igazán eredményes, sikeres akkor tud lenni a tárgyalás, ha a tulajdonos vagy az ügyvezető igazgató mellett a műszaki vezető és értékesítési vezető is részt vesz.

A műszaki vezető képes megítélni és a tulajdonos felé hitelesen visszaigazolni szolgáltatásunk minőségét, és ennek kapcsán ütköztetni, hogy a Generalihoz történő értékesítésben ez a pozitív megítélés miért nem tükröződik vissza. Ezáltal a tulajdonosnak felvethető a kérdés, hogy a GPR részéről nyújtott jó és gyors kiszolgálás - mely a befektetett forgótőke fogási sebességét növeli - miért nem jelenik meg a kötések számában. A befektetett tőke átlagos megtérülési idejét a felére csökkentjük, így a kitermelhető haszon a duplájára nő és ennek mértéke sokszorosa a jutalékban esetlegesen - a HB-hez képest - elszenvedett veszteségnek.

II. Konkrét tapasztalatok a tárgyalások során

1. Január folyamán márkakereskedőkkel a tárgyévi óradíjakkal kapcsolatosan szinte nem lehet tárgyalni, mivel kivárnak és a kivárás egyértelmű oka, hogy ’beleszagoljanak a levegőbe’, másrészt a HB-vel megállapodjanak.

2. A régióban a márkakereskedések között elvétve vannak (csak) olyan partnerek, ahol biztosítási szerződések szempontjából biztosítótársaságunk a súlyának megfelelően képviselve lenne, így olyan (márkakereskedésekhez tartozó) márkaszervizek sincsenek ahol tömeges és kiugró lenne a szükséges javítási szolgáltatás, melyet felénk számolhatnának el (lásd I/3.pontban). Ez is alátámasztja, hogy előzetesen a számukra legnagyobbal (HB) kívánnak megállapodni.

A tárgyalások folyamán direkt és indirekt módon tapintható volt, hogy a Hungária Biztosító az óradíjakat konkrét százalékos teljesítményekhez köti.

3. Találkoztunk olyannal, hogy a márkakereskedésnek és szerviznek kettős óradíja volt. PL: VW Cs…-nél, ahol lakatos munkában a karosszériás tevékenységért a biztosítónak óraként 6.004.- Ft-ot számláznak, míg nem biztosítós javítás során ez az óradíj 5.500.- Ft. Ez elfogadhatatlan, ezért a szervizzel felvettük a kapcsolatot, de érdemi választ adni nem tudott, illetve azt jelezte, hogy ha már a biztosításközvetítő részére egy ilyen kedvező óradíjat elfogadtatott, akkor miért ne élne vele (HB is elfogadta).

4. Néhány helyen a kitűzött emelési mérték százalékosan túllépésre került, mivel a korábbi években a szerviz óradíjai nyomottak voltak, melyet próbálnak értékére emelni. Ezen szervizeknél az abszolút rezsidíj mértéke még mindig alacsonyabb a régióban a piac hasonló márkájú és nagyságú résztvevőihez képest. Ezt akceptálni kellett.”

201. A Generali 2004. április 26-i igazgatósági ülése tárgyalta a casco értékesítés támogatásának témakörét. Az autókereskedésekben az Allianz egyértelmű előnyét rögzítő előkészítő anyag (Vj-51/2005/17/2/37.) célként határozta meg

„a Casco módozat díjbevétel növelése, azoknak a szereplőknek a befolyásolásával, akik a Casco biztosítás kötésekor a biztosító kiválasztásának döntéshozatali folyamatában nagyobb szerepet játszanak.”

A biztosító kiválasztásának döntési folyamatát illetően az anyag az alábbiakat tartalmazza:

„A gépjármű eladás/vétel során a biztosítás gyakran mellékes.

Az egyes helyeken kialakul az a biztosítói kör, akihez egyáltalán szívesen kötnek CASCO-t.

- Ebben általában benne van a GPR.

- Az alkusz, aki nincs jelen a helyszínen, ill. az autókereskedés vezetője inkább csak az elfogadott biztosítók listájának kialakításában játszik szerepet. (Az alkusz szerepe változó. gyakran csak kiszolgál.)

A biztosítás közvetlen értékesítője általában a kívánt irányba tudná terelni a döntést. (Akár alkusz, akár az autókereskedés embere)

De általában nem motivált, így nem is teszi meg!

A biztosítás eladásában sokszor az elégedett ügyfél a legfontosabb cél.

- Az esetek nagy részében a végső döntést az ügyfél hozza meg, látszólag ő dönt.

- Valójában korlátozott számú ajánlatból választ, hiányos információk birtokában, és gyakran kevés pénze marad a biztosítás megkötésére. Ezért gyakran a díjak alapján választ.

A jó kárrendezés alapelvárás.

- Ennek hiányában kieshet a biztosító az ajánlott biztosítók köréből.

- Önmagában viszont kevés a végső döntés befolyásolására…

Céges flottáknál az alkusz jelentősége nagyobb, itt általában egy alkusz véleményét kérik ki.

…

A végső döntés befolyásolható, ha az értékesítő motivált.

…

Anyagi érdekeltség megteremtése.

Alkuszokkal, finanszírozókkal kötött szerződések. (Akár kizárólagosság is elérhető.)”

Az anyag azt az álláspontot tartalmazza, amely szerint az anyagilag érdekeltté tett biztosításközvetítő, ideértve a biztosítási alkuszt is, a kívánt irányba tudja terelni az ügyfél azon döntését, hogy melyik biztosítónál köti meg a casco biztosítási szerződést. Az ügyfél önálló döntése csak látszólagos, korlátozott számú ajánlatból és hiányos információk birtokában dönt.

Amint arra a Generali felhívta a figyelmet (Vj-51/2006/174. 367. pont), az

„értékesítő” fogalma nem az alkuszt, hanem a gépjármű értékesítőjét takarja, tekintettel arra, hogy az alkusz fizikailag nincsen jelen a márkaszervizekben. A Versenytanács ugyanakkor szükségesnek tartja kiemelni, a gépjármű értékesítője az alkusz megbízottjaként, az alkusz nevében jár el, magatartása megbízója, az alkusz magatartásának minősül a versenyjogi értékelés szempontjából.

202. A fenti megállapítások a Generali 2003 szeptemberében-novemberében készített döntéshozatali kutatásán alapultak (Vj-51/2005/17/2/37.), amelynek célja volt a casco biztosítás megkötése döntéshozatali folyamatának a feltárása. A személyes kérdőíves interjúkkal végzett országos kutatásban 57 biztosítási alkusz, 156 autókereskedés és 79 értékesítő vett részt.

A kutatás szerint

„az alkusz jelentősége nagyobb, ha ő a közvetlen értékesítő, valamint céges flották esetében”

„Az értékesítő az esetek nagy részében képes lenne a döntéshozatali folyamatot a kívánt irányba terelni

akár az esetek 80%-ában is!

de jelenleg általában nem motivált, így nem is teszi meg

jelenleg semlegességre törekszik: legyen elégedett az ügyfél, válasszon ő

idő és információ hiányában gyakran nem is informálja az ügyfelet az egyes választási lehetőségek előnyeiről és hátrányairól”

„Látszólag az ügyfél választ

de már csak a biztosítást értékesítő személy által megszűrt választási lehetőségekkel találkozik

gyakran nem informálják az előnyökről, hátrányokról

az ügyfél információ hiányában gyakran csak az ár alapján választ”

„A kiajánlott biztosítók esetében a kötések arányát befolyásolhatja továbbá:

- Kapcsolatok

- Megkötött szerződések, kötelezettségek

- Díjak, kedvezmények

- Kényelem: mennyire egyszerű, problémamentes a kötés, és az egyéb folyamatok, mivel van a legkevesebb munka.”

Az Allianz által a 2005. évben alkalmazott javítói óradíjak

203. A 2005. évi óradíjakra vonatkozó tárgyalásokat megelőző időszakban érzékelhető volt az Allianz piaci helyzetének kedvezőtlen változása. Ez arra indította az Allianz-ot, hogy olyan kommunikációs programokat készítsen, amelyek révén negatív kampányokkal lép fel az olcsó, az Allianz szerint gyenge és bizonytalan szolgáltatást nyújtó biztosítók ellen. 2004 júniusában javaslat fogalmazódott meg arra, hogy ehhez nyerjék meg a Gémosz-t (Vj-51/2005/11/A/11.).

204. Amint azt K.J. (Allianz) ismertette a 2005. évi óradíjak tárgyában 2004. december 22-én lezajlott megbeszélésen (Vj-51/2005/127.),

„túl azon, hogy más anomáliák is voltak az értékesítés tekintetében, számunkra a legnagyobb anomália az volt, hogy nem tudtuk jól kontrollálni, hogy az ígéretek, amire megállapodtunk a dealerekkel, azok reálisak-e, teljesítettek-e. Ezért 2004 folyamán dolgoztuk ki a KÉR rendszert, ami folyamatos monitoringot biztosít az üzleti irányítás részére. Ennek a rendszernek az elsődleges inputja a szerződések, ahol a dealerkód ki van töltve. A másik bemenő adat az a gépkocsi eladás a delalereknél, és ebben nagyon sok bizonytalansági tényező volt, de ma már négy csatornából (saját dealer referensek, márkaképviseletek, statisztikák megyékre lebontva, BM rendszer) kapunk pontos adatokat és igyekszünk ezeket az adatokat összefésülni. Ezeket az adatokat összefésülve elég jó képet lehet kapni arról, hogy mik voltak az egyes márkáknál, az egyes dealereknél a gépkocsi eladási számok.”

205. A 2004. év egyik nagy kihívása volt az Allianz számára az ún. „no casco” konstrukcióban értékesített gépjárművek számának emelkedése. Míg a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötését jogszabály előírja a gépjárművek üzembentartói számára, addig a casco megkötését már egyes konstrukciókban a

finanszírozók sem követelték meg. Ez az Allianz számára azt jelentette, hogy megborulhat a casco és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások általa kívánatosnak tartott egyensúlya, az egész gépjárműbiztosítási piac és a biztosító nyeresége szempontjából meghatározó casco biztosítások hátrányára. Ezzel szemben fel kívánt lépni az Allianz a dealerek irányában. Ez az üzletpolitika szintjén azt jelentette, hogy

„az Allianz eldöntötte, hogy igenis az értékesítési szempontokat a szolgáltatási területen is, szolgáltatásában és ezen belül az óradíj mértékének megállapításában is figyelembe veszi.”

„Az Allianz nem díjazza azokat a dealereket akik nagyon nagy mértékben no cascoznak és az is benne van, hogy az Allianz nézi az értékesítési arányokat és az óradíj tárgyalások során a jó partner pozitív, a nem jó partner pedig negatív irányba kerül.”

„A közös érdek alapján mondhatom azt, hogy az az elvárásom, hogy ne akarjon no cascos gépkocsit eladni, utána meg megkapjam azt, hogy mert mi nem küldünk oda munkát. Hogy küldjek munkát, amikor ő a fele kocsiját no cascoval árusítja. Nem is tudom oda küldeni.”

„Mi azt mondjuk (és ezt nem szeretném, ha ki kerülne), a dealerrel szemben az az elvárásunk, hogy ne no cascozzon.”

[K.J. előadásai a 2005. évi óradíjak tárgyában 2004. december 22-én tartott megbeszélésen, Vj-51/2005/127.]

206. Az Allianz 2004 őszén vezette be az ún. aktív kárrendezést.

207. Az aktív kárrendezés keretében az Allianz mint a károsult kötelező gépjármű- felelősségbiztosítója felméri és rendezi a biztosítottja (saját ügyfele) azon kárát, amelyért más biztosítóval szerződött károkozó a felelős, majd az így teljesített kárkifizetést elszámolja azzal a biztosítóval, amely a jogszabály értelmében a kárért helytállni köteles. Az Allianz-nál casco és felelősségbiztosítással egyaránt rendelkező ügyfélnek véletlenül elszenvedett balesete esetén nem kell a károkozó biztosítójához mennie autójának javítást igénylő műszaki kárával, azt az Allianz rendezi Vj-51/2005/16/1/21., H.I. (MPM) 2004. november 9-i e-mail-je . Az aktív kárrendezés alá eső gépjárműkároknál a kárrendezést folytató társaság a kárbejelentésről értesíti az érintett biztosítót, majd a kész iratanyagot küldi meg a társbiztosítónak, s az elszámolás ezen kárügyeknél az ügyfél kihagyásával már a biztosítók között történik

208. 2005-ben az Allianz, a Generali és az Uniqua együttműködési megállapodást kötöttek ebben a témakörben. A 2005. június 1-jén hatályba lépett együttműködési megállapodás egyebek között az alábbiakat tartalmazza:

IV. Az aktív casco regressz ügyek kezelésére vonatkozó szabályok

IV/1. Az aktív kárrendezés keretében a megállapodó felek felajánlhatják casco biztosítással rendelkező lakossági és közületi ügyfeleiknek, hogy a másik félnél kötött érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező károkozó által a gépjárművükben okozott kárt casco biztosítás alapján – önrészesedés levonása nélkül – megtérítik…

A megállapodó felek ezt a szolgáltatást az alábbi feltételek megléte esetén nyújthatják:

- a kárigény jogalapja tisztázott,

- a károkozó felelősségbiztosítása érvényben van,

- kármegosztás nem indokolt,

- a gépjármű sérülése műszakilag azonosítható.

IV/2. Nem ajánlhatják fel az aktív kárrendezés lehetőségét a megállapodó felek a következő esetekben:

- felelősségi üvegkárok, felpattanó kő [stb.]

IV/3. Az aktív kárrendezés keretében a megállapodó felek által nyújtható szolgáltatások:

- gépjármű helyreállítási költségének,

- a szállítás költségének (legfeljebb a vonatkozó MABISZ-FUVOSZ megállapodásban rögzített árszinten), valamint

- totálkár esetén a káridőponti érték és a roncsérték különbözetének – a KGFB elvein alapuló kárszámítás szerinti – megtérítése.”

209. 2006-ban az Union, az AEGON és az OTP-Garancia is jelezte igényét a megállapodás tartalmának megismerésére, esetleges csatlakozásra.

210. Az Allianz aktív kárrendezéssel kapcsolatos gyakorlatát 2004 őszét követően több biztosító kifogásolta, sérelmezve, hogy mindazon társaságok tekintetében, amelyek az Allianz biztosítóval nem kötöttek megállapodást az aktív kárrendezésre, a bevezetés egyoldalúnak tekinthető. A kárrendezést végző biztosító (az Allianz) a felelősségbiztosító felé azt a rezsióradíjat számolja el, amelyben ő állapodott meg a javítást végzővel. Megjegyzendő, a károkozó biztosítója irányában a kifizetések követelése attól függ, hogy az Allianz kifizette-e már a kárt vagy sem. Ha a kárt az Allianz már megtérítette, akkor a saját nevében lép fel, ha még nem térített, a javító képviseletében jár el (az eljárás alá nem vont biztosítók nyilatkozatát lásd Vj- 51/2005/37/2., Vj-51/2005/38/4., Vj-51/2005/39/4., Vj-51/2005/40/2., Vj- 51/2005/41/3., Vj-51/2005/42/3., Vj-51/2005/43/3.).

211. Az Allianz által a 2005. évben alkalmazott javítói óradíjakkal kapcsolatos tárgyalások szervezésében aktív szerepet töltött be az MPM ügyvezetője lásd H.I. 2004. november 9-i és 2004. december 20-i e-mailjei H.S. (Allianz) részére, Vj- 51/2005/A/21. és 23. , illetve a tárgyalások előtt megkereste a vállalkozás márkakereskedő tulajdonosait, s tájékoztatásukat kérte

„annak érdekében, hogy az ország minden pontján egységesen az Alkusz szakmai támogatásával tudjunk fellépni!”

H.I. kérte őket, közöljék, hogy milyen óradíjemelést kívánnak érvényesíteni (Vj- 51/2005/14/1/1.). A rendelkezésre álló válaszok szerint a márkakereskedők különböző mértékű emelési igényt fogalmaztak meg (Vj-51/2005/14/1/1-5.).

212. A rezsióradíjak tárgyában folytatott megbeszéléseken évek óta aktívan résztvevő MOSZ a márkakereskedéseknek 2004 novemberében írott levelében (Vj- 51/2005/13/1/10/D.) szintén kérte a márkakereskedőket, közöljék, hogy milyen elvárásaik vannak a rezsióradíjak vonatkozásában a 2005. évre.

213. A 2005. évi óradíj tárgyalások megkezdésének kezdő időpontjára H.I. (MPM) 2004. október 1-i e-mail-jében tett javaslatot az Allianz-nak (Vj-51/2005/83/8.).

214. A javaslatot követően az Allianz-on belül 2004. október 5-én a követendő koncepcióként K.T. jelezte H.S-nek (Vj-51/2005/83/8.), hogy

„én két dolgot kérek és javaslok az eddiginél jobban központilag képviselni:

- legyen még jobban sales központú az óradíj tárgyalás, azaz dealerkód alapon (több mint 60% ! kitöltési arány, K.J-től rendelkezésre bocsátjuk az adatokat a KÉR alapján) csatornasemlegesen és a teljesítmény alapján,

- legyen központilag még erősebben keretek közé szorítva, azaz ne ’essen széjjel’ az ország, ne lehessenek helyi irreális alkuk stb. Tehát sávos, tól-ig emelés…”

215. A többszöri óradíjtárgyalásokat (lásd pl. Vj-51/2005/11/A/17. és 23.), illetőleg annak eredményét az Allianz és a gépjármű-márkakereskedők érdekeinek egybeesése határozta meg, amely az Allianz esetében oly módon jelentkezett, hogy piaci részesedésének csökkenését megállítsa, illetve a piac oly módon fejlődjék, hogy az biztosítsa számára a hatékony működését. A felek tárgyalását azok a körülmények is befolyásolták, hogy egyrészt csökkent az értékesített gépjárművek száma, másrészt a gépjárművek egy részét casco nélkül értékesítették, s mindkét körülmény a biztosítási szerződések megkötését is kedvezőtlenül érintette, amely természetszerűleg az eljárás alá vont biztosítási alkuszok vonatkozásában annak veszélyét rejtette magában, hogy csökkenhet a részükre kifizetett jutalékokból származó bevételük (Vj-51/2005/8., Xxxxxxxx Xxxx Xxxxx „Tájékoztató a 2005-ös rezsióradíjak egyeztető tárgyalásairól” című írása az „Autó Márkakereskedő” című lap 2005/1. számában). A tárgyalásokon résztvevők tehát piaci kihívásokkal néztek szembe.

216. A 2005. évi javítói óradíjakról lezajlott tárgyalások során az Allianz érvényesíteni kívánta és érvényesítette is a dealerenkénti üzleti mérés és óradíj meghatározás elvét (Vj-51/2005/11/A/17.) Ezt elősegítendő például 2004 novemberében elkészült az Opel és a Peugeot márkakerekedések üzleti arány (a casco szerződések Allianz-nál történő kötésének aránya) alapján történő üzleti minősítése (Vj-51/2005/26/1/23. és 24.). A tárgyalások során már 2004 novemberében átadták a dealerek üzleti teljesítményét mérő excell file az eljárás alá vont biztosítási alkuszoknak lásd V.T.E. (MOSZ) 2005. február 7-i e-mail-je M.T. (Allianz) részére, Vj-51/2005/13/1/1. .

217. Az Allianz meghatározása (K.T. 2005. március 24-i e-mailje, Vj-51/2005/A/31.) szerint

„most már konkrét jövedelem szabályozó tényezővé lépett elő a komplex értékelésben a dealer / Allianz biztosításkötési negyedéves aránya”.

218. A tárgyalásokhoz kapcsolódóan a Gémosz 2004 decemberében írásbeli hozzájárulást kért a javítóktól (Vj-51/2005/12/1/123-126). Ebben a javító

„hozzájárul ahhoz, hogy az Allianz Hungária Biztosító Rt-vel (továbbiakban: Biztosító) fennálló együttműködési megállapodáshoz kapcsolódóan a Biztosító a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 153-165.§-ban foglaltak szerint biztosítási titoknak minősülő alábbi adatokat a GÉMOSZ részére átadja, feltéve, hogy azok a biztosító ügyfeleinek egyedi azonosítására nem alkalmasak: 1. A Biztosító által a

Javító részére 2004. évben a biztosítási szerződésekkel összefüggésben elvégzett és a Biztosító által átutalt javítási költség összegéről, 2. a Biztosító részére a Xxxxxx által közvetített biztosítási szerződésekhez kapcsolódó, illetve az ebből levont értékesítési minősítési adatok. A GÉMOSZ kötelezettséget vállal arra, hogy az adatokat biztosítási titokként kezeli, nem dolgozza fel, kizárólag saját céljára, információs jelleggel használja, és a tárgyalások lezárását követően legkésőbb ….-ig megsemmisíti. A jelen megállapodás egy példányát a megjelölt adatok jogszerű kiadása céljából a Biztosítónak átadja.”

219. A Gémosz elnökségének 2004. december 12-i ülésén (Vj-51/2005/15/1/16.) Sz.J. ismertette, hogy

„a márkák részéről az 5-10%-os emelés a jellemző igény.”

220. A 2004. december 22-én megállapodás jött létre a 2005. évi javítói óradíjak tárgyában. A megbeszélésen (amelynek hangfelvétele Vj-51/2005/127. szám alatt rendelkezésre áll) az Allianz képviselői mellett a Gémosz, az MPM és a MOSZ képviselői voltak jelen (Vj-51/2005/17/1/75.). Erről a megállapodásról (és a Generalival létrejött megállapodásról) a Gémosz tagjai 2005. január 3-i keltezéssel az alábbi tájékoztatást kapták (Vj-51/2005/17/2/80.):

„Megállapodás a 2005. évi javítói óradíjakra

Az alábbi szempontok szerint jutott megállapodásra a márkakereskedők érdekvédelmi képviselete (GÉMOSZ) az Allianz Hungária Biztosító Rt. és a Generali-Providencia Biztosító Rt. szakmai vezetésével. A megállapodás 2005. január 1-től érvényes.

Allianz Hungária Biztosító Rt.

Az Allianz Hungária Biztosító Rt. vezetőivel tartott, 2004. december 22-ei egyeztetésen az alábbi megállapodás született:

1. A 2005. évre a 2004. évi javítói vállalási díjakra vetítetten 10% és 15% közötti emelési mérték az irányadó. Az emelési mértékek az Allianz Hungária Biztosító Rt. irányába 2005. évre vállalt üzleti teljesítési arány mértékei szerint kategorizálódnak, az alábbiak szerint:

III. kategória (alacsony): 30%-nál kisebb teljesítési arány, 10-11% emelés

II. kategória (megfelelő): 30% és 50% közötti teljesítési arány, 12-13% emelés

I. kategória (magas): 50% feletti teljesítési arány, 14-15% emelés.

Az alkalmazott százalékokkal keletkezett vállalási díjak növekedése lakatos és szerelő munkák esetében maximum nettó 800 Ft/óra, fényező munkák esetén maximum nettó 900 Ft/óra.

Azoknál a műhelyeknél, ahol nincs meg a 200 Ft differencia a lakatos és a fényező óradíjak között, ott a 200 Ft különbség biztosítása érdekében a fényező vállalási díjra vetítetten a 900 Ft-os fényezési díjnövekedés átléphető.

Minimális vállalási díjemelés lakatos szerelő munkáknál 300 Ft, fényező munkáknál 350 Ft.

A jelenlegi óradíjszerkezet már tükrözi a szervizek felszereltségét és minőségét.

2. A vállalt üzleti teljesítések mértékét, melyeket utólag az Allianz által működtetett KÉR (Kereskedői Értékelő Rendszer) adatbázisának alapján kontrollálunk, az Allianz figyelembe veszi negyedév elteltével olyan módon, hogy az ígért vagy vállalt üzleti

teljesítménytől való elmaradás vagy növekedés esetén az év hátralévő időszakában az óradíjat a valós üzleti teljesítménynek megfelelően kategória szerint állítja be az Allianz. Az értékelés szempontjai: az adott dealer által értékesített összes gépjármű darabszámának 80%-át vesszük a 100%-os viszonyítási alapnak. Az így kapott darabszámon belül meghatározásra kerül az újonnan és a használtan értékesített gépj árművek száma. Az újonnan értékesített gépjárműveknél az üzleti arányt az erre az alapra vetített Allianz Hungária Biztosítóhoz kötött Casco biztosítások száma adja. A használt gépjárműveket a korábbi számítás szerint 50%-os darabszámon vesszük figyelemben.

A flottás értékesítés értékelése egyedi megállapodás alapján történik.

A KÉR táblázatának szerkezetét az Allianz VIG véglegesíti és a XXXXXX részére megküldi.

Korrigált eladott új gépjármű: az adott naptári negyedév alatt az adott márkakereskedés által ténylegesen értékesített összes új gépjármű 80%-a tekintendő viszonyítási alapnak.

Korrigált eladott használt gépjármű: az adott naptári negyedév alatt az adott márkakereskedés által ténylegesen értékesített összes használt gépjármű 50%-a tekintendő viszonyítási alapnak.

Casco darabszám: A márkakereskedés által az adott naptári negyedév alatt bármely üzleti csatornán keresztül (alkusz, közvetlen) az Allianz Biztosító Rt. felé közvetített casco szerződések összdarabszáma.

Teljesítési arány (%): Casco darabszám /(Korrigált eladott új gjm+Korrigált eledott használt gjm)

Ismételten felhívjuk a figyelmüket, hogy a biztosító számára valamennyi értékesítési csatornán (alkuszon keresztül, közvetlen biztosító...stb) beérkező kötés egyenrangú, és azokat összességében vizsgálja az adott kereskedés teljesítési arányának meghatározásánál.

Generali-Providencia Biztosító Rt.

…

Egyéb

A keret-megállapodások alapján a biztosítók területileg illetékes egységei - az óradíjak véglegesítésének, ill. a rezsióradíj-megállapodások megkötésének érdekében - 2005. január folyamán megkeresik Önöket.

A többi biztosító esetében kérjük, - a megállapodások megkötésének érdekében - közvetlenül vegyék fel a kapcsolatot az adott biztosító helyileg illetékes munkatársaival.

Budapest, 2005. január 03.”

221. Amint azt a megállapodással kapcsolatban V.T.E. (MOSZ) kiemelte a márkakereskedések felé 2004. december 23-án (Vj-51/2005/13/1/3. és Vj- 51/2005/13/1/4.),

„kizárólag –tól –ig határok lettek kijelölve. Ezen belül mindenki el tudja dönteni, hogy milyen üzleti teljesítményt tud vállalni az Allianz felé. A különböző lojalitási alternatívának megfelelő konkrét számításokat is hamarosan küldöm… Azok a kereskedések, akik a MOSZ-Bróker Kft-vel dolgoznak, természetesen minden segítséget meg fognak tőlem kapni, hogy ezek értékelésével a lehető legkevesebb probléma legyen.”

222. Az Allianz területi igazgatói 2004. december 23-án megkapták a 2005. évre kötendő javítói szerződésekre vonatkozó emlékeztetőt (Vj-51/2005/83/9.), azzal, hogy

„ez az áremelési rendszer az összes szerződéses javítói megállapodásunk megújításánál alkalmazandó.

A megállapodás során arra törekedtünk, hogy minden profitcentrum egyedileg az üzleti teljesítmények és várható teljesítmények figyelembevételével tudjon megállapodni. A márkaszervizeknél minden esetben a KÉR rendszer adatait kell a tárgyalásoknál figyelembe venni…”

223. Az Allianz a márkakereskedésekben értékesített új gépjárművek esetén az 50%- os részesedést preferálta, amint azt V.T.E. (MOSZ) 2005. február 7-i, M.T. (Allianz) részére megküldött e-mail-jében megállapította (Vj-51/2005/13/1/1.).

224. Az Allianz a rezsióradíj emelését az adott márkakereskedő (biztosításértékesítésben elért) üzleti teljesítményének függvényében hajtotta végre lásd V.T.E. (MOSZ) levele a márkakereskedéseknek, Vj-51/2005/13/1/2., Vj- 51/2005/13/1/10/B. , s annak ellenére megkötötte a megállapodást, hogy a díjemelés azt eredményezte, a nagy dealerek érik el a legmagasabb óradíjat, a legmagasabb jutalékot és náluk a legmagasabb a szolgáltatási költség értéke (Vj- 51/2005/11/A/39.).

225. Az Allianz biztosítóval (és a Generalival) megkötött megállapodás hatással volt a márkakereskedések más biztosítókkal folytatott tárgyalásaira és a velük létrejött megállapodásokra, ezáltal az általuk alkalmazott javítói óradíjakra. Az Allianz biztosítóval és a Generalival létrejött megállapodásokról a márkakereskedőket közös levélben tájékoztatta a MOSZ, a PORSCHE és az MPM (Vj-51/2005/17/2/54.). A levélben közlésre került, hogy

„a többi biztosító társaság esetében kérjük a megállapodások megkötésének érdekében közvetlenül vegyék fel a kapcsolatot az adott biztosító helyileg illetékes munkatársaival és a megállapodások során használják fel iránymutatásként a piacvezetőkkel kötött megállapodást.”

A MOSZ 2005. január 7-én külön levelet is küldött a vele kapcsolatban álló márkakereskedéseknek (Vj-51/2005/13/1/2., Vj-51/2005/13/1/10/B.), megerősítve:

„A többi biztosító társaság esetében kérlek, közvetlenül vedd fel a kapcsolatot az adott biztosító helyileg illetékes munkatársaival és a megállapodások során használd fel iránymutatásként a piacvezetőkkel kötött megállapodást.”

226. V.T.E. (MOSZ) 2005. január elején a márkakereskedőknek küldött e-mail-jében javaslatot (megítélése szerint „egy optimális javaslatot”) tett az üzleti rész vállalására (Vj-51/2005/13/1/7.).

227. 2005. január 5-én az Allianz részéről P.G. (egy telefonbeszélgetést követően) e- mail-ben (Vj-51/2005/12/1/91., Vj-51/2005/14/1/14., Vj-51/2005/83/20.) megküldte

H.I. (MPM) részére a dealer üzleti teljesítményt értékelő kalkulátor próbaverzióját, hangsúlyozva,

az „természetesen csak magánhasználatra készül, megbeszélésünk alapján ilyen számítás semmilyen publikus fórumra nem kerülhet ki annak várható versenyjogi következményei miatt”.

228. H.I. (MPM) a PORSCHE és az MOSZ vezetőivel (V.T.E. és V.A.) történt egyeztetést követő napon, 2005. január 6-án jelezte a kalkulátorral kapcsolatos észrevételeket (Vj-51/2005/12/1/91. és Vj-51/2005/14/1/14.).

229. A PORSCHE 2005. január 12-én küldte meg az Allianz részére a 2005-re kalkulált rezsióradíjakat tartalmazó táblázatot (Vj-51/2005/83/27.).

230. Ezen napon találkozóra is sor került az Allianz és a PORSCHE, illetve a Porsche Bank között (lásd Allianz belső e-mail, Vj-51/2005/83/27.). A megbeszélésen az Allianz egyebek között közölte,

„Mi indításként a következőket szögeztük le a bizalom helyreállításához.

- legyen közvetlenebb a két cég kapcsolata operatív (…) területen, mert a KÉR adatait pontosítani kell, delaerkód szinten (hiányzó P. Szeged adatok!), eladási db. szám vonalon (teljesen hiányzik, a P. tulajdonú 5 üzem tekintetében megadják, ezt kérjétek!)

- bizonyítson a P. Xxxxxx a saját tulajdonú üzemek alacsony kötési arányainak 50%-osra fejlesztésével!

- jelölje meg a neki legfontosabb vidéki kereskedéseket, ahol előre akar lépni és vállalni is tud, ott megpróbáljuk elvarrni a helyi szálakat személyes látogatás szervezésével!”

231. A megállapodást követően az Allianz a 2005. évre kötendő javítói szerződésekre vonatkozó tárgyalások során nemcsak a megállapodásban közvetlenül érintett márkakereskedésekkel, hanem más vállalkozásokkal szemben is minden esetben az Allianz részére közvetített biztosítási szerződések arányát mutató - már évekkel korábban kiépíteni kezdett [lásd N.E. (Allianz) közlése a 2004. december 22-i megbeszélésen, Vj-51/2005/127.] - Kereskedő Értékelő Rendszer (KÉR) adatait vette figyelembe. Ez volt a bázisa az óradíj emelésnek (Vj-51/2005/11/A/19.). A korábban kevésbé jól működő dealerektől a nagyobb teljesítmény elérése volt a cél, türelmi idővel. A negatív teljesítmény esetén a szolgáltatási minőséget kellett szűkíteni (Vj-51/2005/11/A/26. és 39.).

232. Más, a jelen eljárásban közvetlenül nem érintett márkák esetében is az értékesítési eredményre tekintettel került megállapításra az óradíj. Ezt igazolja K.T. 2005. január 3-i e-mail-je (Vj-51/2005/83/16.).

233. Az óradíjak mértékében történő megállapodást az Allianz adott igazgatóságának teljesítendő terve is befolyásolhatta. Ezt mutatja X.X-nek az Allianz központjába írott 2005. január 27-i e-mail-je (Vj-51/2005/83/17.):

„Kérlek, hogy az alábbi adatok birtokában az óradíj emelési összeget átgondolni szíveskedj:

Az általunk kért további 100 Ft-os, illetve 200 Ft-os óradíj emelés éves szinten nem közelíti meg az … mFt plusz kiadást a 2005. évi kifizetési adatokat figyelembe véve.

Ahogy jeleztem, ennek az óradíj emelésnek a feltétele egy üzleti vállalás volt a dealer részéről, melynek teljesítése esetén megközelítőleg … mFt casco biztosítási többletet, illetve … mFt Gfb többletet jelent számunkra. Ez a többlet szükséges nekünk ahhoz, hogy Igazgatóságunk a motor tervet teljesíteni tudja.

Kérem segítségedet abban, hogy a Ny… Kft. az általunk kért plusz 100 Ft-os, illetve 200 Ft-os óradíj emelést megkaphassa.

A dealer az általa aláírt üzleti vállalásban negyedéves értékelési időszakokat határoztunk meg, melyeknek elemzése óradíj változtatási lehetőséget is magában foglal, nyilván nem lefelé, hanem felfelé.”

234. A márkakereskedések esetében a közvetítői teljesítmény meghatározó szerephez jutott, s a vállalások nem teljesítése esetén az Allianz késznek mutatkozott a márkakereskedés irányában nyújtott szolgáltatás alacsonyabb szintre történő szállítására vagy megszüntetésére, amely lehetőséget egyfajta kényszerítőerőként is felhasznált Vj-51/2005/11/A/36., K.T. (Allianz) 2005. január 20-i e-mailje Sz.L. részére . Az Allianz a márkakereskedőket a szolgáltatási oldalról sújtotta a gépjárművek casco nélkül történő finanszírozásának stratégiája esetén is (lásd M.T. 2004. november 25-i belső e-mail-je, Vj-51/2005/26/1/23.).

235. Az Allianz és a biztosítási alkuszok közötti kapcsolat esetében az Allianz továbbra is kihasználta a biztosítási alkuszok és az Allianz helyi, a dealerekkel minél szorosabb közvetlen kapcsolatot fenntartani szándékozó szervezeti egységei között fennálló feszültséget, amely veszélyeztette az alkuszok piaci pozícióit, bevételeit. Az Allianz-hoz közvetített szerződések arányának függvényében ajánlott az Allianz központja egyfajta „védettséget” a helyi akciókkal szemben, azt is megkövetelve, hogy a biztosítási alkusz növelje a jól termelő dealerek darabszámát. Az erre vonatkozó adatok változását az Allianz és a biztosítási alkusz közötti tervtárgyaláson (vállaláson) is figyelembe vették (Vj-51/2005/11/A/19. és 33.).

236. A megállapodás megkötését követően, 2005. február 21-én az Allianz ismertette a PORSCHE-val, hogy

„az Allianz Hungária Biztosító Rt. az elmúlt években nem emelte az érvényben lévő casco biztosítási szerződéseinek díját. Tőlünk független piaci tényezők – gépjárműalkatrészek árnövekedése, javítási költségek folyamatos emelése hatására a következő biztosítási évfordulótól a casco biztosítások díját – a javítóipari éves árindexhez képest jóval kisebb mértékben – az alábbiak szerint emeljük…”

A partnereknek kimenő levél szintén a biztosítótól független külső tényezőnek minősítette a javítási költségek folyamatos emelését (Vj-51/2005/12/1/122.).

237. J.Z. a Generali részéről az MPM, a MOSZ, a PORSCHE és a Gémosz vezetőinek 2005. január 5-én megküldött e-mail-jében (Vj-51/2005/16/1/27. és Vj- 51/2006/83/11.) az alábbiak szerint értékelte az Allianz esetében 2004. december 22-én létrejött megállapodást:

„Ezen AHB-s megállapodásban üzleti érdekek, és nem szakmai érvek dominálnak, a jutalmazás és büntetés logikáját magában hordozva.”

„ezen megállapodás (?) tartalma kimondottan a GPR érdekei ellen hatnak (mindez logikus, hiszen a megállapodás az AHB érdekeit képviseli, aki konkurensünk). Teszem ezt a kijelentést arra való hivatkozással, hogy a sorok közötti számokat értelmezve, számolva azzal a ténnyel, hogy a kereskedésekben értékesített gépjárművek több mint 20%-ra nem történik ott helyben casco kötés, valójában a kereskedésben megkötött casco biztosítások ~ 80% esetén nem részesül a kereskedés az óradíjmegvonás szankciójában. Ezen olvasat akár versenyjogi kérdéseket is megfogalmazhat.

Ilyen tartalmú megállapodás létrejötte esetében érdekünkbe állónak ítélem a megállapodást a versenyhivatal előtt megtámadni!”

A Generali által a 2005. évben alkalmazott javítói óradíjak

238. 2004-ben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piacon az alacsony biztosítási díjat alkalmazó biztosítók fellépése azt eredményezte, hogy a Generali díjelőírása 2,9%-kal csökkent. A casco biztosítás területén 8,8%-os növekedés volt. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás kárhányada javult, a casco biztosítások kárhányada pedig rendkívül kedvező volt, 8%-kal javult (a Generali éves jelentése, 2004, Vj-51/2005/109.).

239. A 2005. évi rezsióradíjak mértékére vonatkozó tárgyalások megkezdését megelőzően a Generali-n belül megfogalmazódott (lásd S.Zs. 2004. július 12-i e- mail-je, Vj-51/2005/17/2/55.),

„a rezsióradíj tárgyalásokon nagyobb erővel fellépni lehetne, mivel itt is évek óta 10% fölötti az emelkedés. Ez megintcsak nehéz, mert visszaüt a cascóra, kötelezőre. Eddig a Hungi által már megajánlott óradíjakat fogadtuk mi is el, pont a bruttó új üzlet érdekében.”

240. Az MPM, a MOSZ, a PORSCHE és a Gémosz vezetőinek a Generali 2004. december 12-én küldte meg a 2005. évi javítói óradíj emelési százalék javaslatot. Közlésre került az e-mail-ben (Vj-51/2005/14/1/12.),

„a területi és javítói kategóriákat (az emelési %-ok nélkül) korábban a Generali- Providencia Biztosító Rt. már elfogadta, és az Opel, VW csoport és a Peugeot márkakereskedések is hasonló alapon lettek besorolva a 2004. évi díjak meghatározásánál”.

241. A területi és javítói kategóriákban tehát már az emelési %-okban történő megállapodást megelőzően egyezség jött létre (lásd H.I. 2004. december 18-i e-mail- je, Vj-51/2005/13/1/10/C.).

242. A 2005. évre vonatkozó óradíjak tárgyában a Generali korábban, a Versenytanács előtt pontosan nem ismert időpontban nyilatkozott, mint az Allianz, azaz 2004. december 22. előtt G.G. (Gémosz) nyilatkozata, Vj-51/2005/81. . Ezt támasztja alá J.Z. (Generali) 2005. január 5-i, az MPM, a MOSZ, a PORSCHE és a Gémosz vezetőinek megküldött e-mail-je is (Vj-51/2005/16/1/27. és Vj- 51/2006/83/11.).

243. A szerviz felszereltsége alapján történő kategorizálásra vonatkozó javaslatot a Generali 2004. december 23-án küldte meg az MPM, a MOSZ és a PORSCHE vezetőinek (a Gémosz két vezetője másolatot kapott az e-mail-ből) (Vj- 51/2005/14/1/10. és Vj-51/2005/16/1/25.).

244. A Gémosz-tagok 2005. január 3-i keltezéssel az alábbi tájékoztatást kapták a Generalival létrejött megállapodásról (a tájékoztató ismertette az Allianz biztosítóval létrejött megállapodást is) (Vj-51/2005/17/2/80.):

„Megállapodás a 2005. évi javítói óradíjakra

Az alábbi szempontok szerint jutott megállapodásra a márkakereskedők érdekvédelmi képviselete (GÉMOSZ) az Allianz Hungária Biztosító Rt. és a Generali-Providencia Biztosító Rt. szakmai vezetésével. A megállapodás 2005 január 1-től érvényes.

Allianz Hungária Biztosító Rt.

…

Generali-Providencia Biztosító Rt.

A Generali-Providencia Biztosító Rt. a 2005. évre vonatkozóan átlag 15%-os óradíj- emelési mértékre ad lehetőséget a Biztosító által elfogadott javítói kategóriákon belül differenciáltan. A kategória rendszert az alábbi táblázat tartalmazza.

A javítók kategorizálása felszereltség szerint
1. kategória	2. kategória	3. kategória	4. kategória
futóműdiagnisztika	húzatópad, célszerszámokkal	húzatópad, célszerszámokkal	1,2,3, kategóriák közül egyiknek sem felel meg
kerékkiegyensúlyozás (teljes)	CO2 hegesztő	CO2 hegesztő
motordiagnosztika	ponthegesztő	ponthegesztő
húzatópad, célszerszámokkal	fényezőkabin (elszívó, fűtés, szűrő)
CO2 hegesztő	színkeverő
ponthegesztő
fényezőkabin (elszívó, fűtés, szűrő)
színkeverő
elektronikus kapcsolat
Bármelyik feltétel nem teljesül, csak az eggyel alacsonyabb kategóriát kaphatja meg!	Bármelyik feltétel nem teljesül, csak az eggyel alacsonyabb kategóriát kaphatja meg!	Bármelyik feltétel nem teljesül, csak az eggyel alacsonyabb kategóriát kaphatja meg!

Területi kategorizálás
A	Budapest
B	Budapest közvetlen vonzáskörzete
C	Vidéki nagyváros
D	Egyéb vidéki város

Egyéb

A keret-megállapodások alapján a biztosítók területileg illetékes egységei - az óradíjak véglegesítésének, ill. a rezsióradíj-megállapodások megkötésének érdekében - 2005. január folyamán megkeresik Önöket.

A többi biztosító esetében kérjük, - a megállapodások megkötésének érdekében - közvetlenül vegyék fel a kapcsolatot az adott biztosító helyileg illetékes munkatársaival.

Budapest, 2005. január 03.”

245. A 2005. január 12-én a Generali-n belül utasítás került kiadásra az óradíjak tárgyában (Vj-51/2005/83/12.):

„Utasítás a gépjármű kárcsoportvezetőknek a 2005. évi javítói óradíjtárgyalásokhoz:

1) Az Allianz jelenleg számunkra ismert óradíjemelési politikája a következőkön nyugszik:

’A 2005. évre a 2004. évi javítói vállalási díjakra vetítetten 10% és 15% közötti emelési mérték az irányadó. Az emelési mértékek az Allianz Hungária Biztosító Rt. irányába 2005. évre vállalt üzleti teljesítési arány mértékei szerint kategorizálódnak, az alábbiak szerint:

III. kategória (alacsony): 30%-nál kisebb teljesítési arány, 10-11% emelés

II. kategória (megfelelő): 30% és 50% közötti teljesítési arány, 12-13% emelés I kategória (magas): 50% feletti teljesítési arány, 14-15% emelés.

Az alkalmazott százalékokkal keletkezett vállalási díjak növekedése lakatos és szerelő munkák esetében maximum nettó 800 Ft/óra, fényező munkák esetén maximum nettó 900 Ft/óra.

Azoknál a műhelyeknél, ahol nincs meg a 200 Ft differencia a lakatos és a fényező óradíjak között, ott a 200 Ft különbség biztosítása érdekében a fényező vállalási díjra vetítetten a 900 Ft-os fényezési díjnövekedés átléphető.

Minimális vállalási díjemelés lakatos szerelő munkáknál 300 Ft, fényező munkáknál 350 Ft.

A jelenlegi óradíjszerkezet már tükrözi a szervizek felszereltségét és minőségét.’

2) A 2005. évi javítói óradíjak tekintetében minden TÜK-nek el kell érnie azt a célt, hogy a TÜK területén működő javítók átlagos javítói óradíj emelkedése ne lépje túl a 15%-ot.

Az általános javítók esetében törekedni kell inkább a 10% átlagemelkedés tartására.

3) Az adott szervizzel történő tárgyalás során az óradíjak megállapítása a következők figyelembevételével történjék:

A javító számára kínált AHB-s javítói óradíjat meghaladó mértékű óradíjat kizárólag abban az esetben lehet megajánlani, amennyiben

• A tárgyalás során azt érezzük, hogy ezen ajánlatunk a kereskedést nagyobb üzleti teljesítményre ösztönözni a GPR felé.

• Azon információ birtokába kerülünk, hogy a javító óradíja az AHB részéről azért került ilyen - javító álláspontja szerint nem megfelelő - szinten megállapításra, mert az AHB felé nem megfelelő az üzleti teljesítmény a GPR felé történő kötések miatt.

A javító számára kínált AHB-s javítói óradíj alatti megállapodás kizárólag abban az esetben lehetséges, amennyiben.

• A javító elmúlt években elhanyagolható mértékű üzleti teljesítményt produkált Társaságunk irányába. Ezen szervizek esetében nem indokolt az ugyanolyan mértékű óradíj megadása, de a megállapodás során hangsúlyozni kell, hogy a kötési volumen javulása esetén negyed- illetve félév után lehetőség van az óradíjak módosítására. Ígéretek alapján azonban nem akceptálható a magasabb óradíj! Csak konkrét teljesítmény az elfogadható!

Azon szervizek esetében, ahol a javítói tevékenység valamely részét alvállalkozóval végeztetik, az adott tevékenység vonatkozásában csak az alvállalkozó óradíja fogadható el.

4) Fontosnak tartjuk, hogy:

- a márkaszervizek közül mindegyiket személyesen kell felkeresni.

- minden óradíjtárgyalás az értékesítéssel együtt (az adott szerviz / kereskedés üzleti teljesítményéért felelős értékesítési kollégával, és a dealer felelőssel) együtt történjék. A kollégák a szerviz megkeresése előtt konzultáljanak, a rendelkezésükre álló információkat adják át egymásnak.

- a tárgyalásokat minden esetben a 2004-es esztendő kárrendezési együttműködési ill. üzleti teljesítmény szempontjából történő értékelésével kell kezdeni (az adott szerviz vonatkozásában). Ehhez a Gépjármű műszaki csoport a VIAS II-ben lévő adatok alapján elkészíti a 2004-ben történt kifizetések szervizenkénti statisztikáját.

- nagyon fontos kiemelni, hogy társaságunk a kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködést tűzte ki célul, melynek szellemében szerencsésnek tartjuk, ha a javítónál értékesített gépjárművek biztosításainak legalább 30%-a társaságunknál kerül megkötésre. Ez azonban a javítói óradíjakról szóló megállapodásba, mint írásbeli feltétel, nem illeszthető be! Semmi esetre sem szeretnénk erőpolitikán alapuló együttműködési kultúrát kialakítani. Szóban azonban mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy csak akkor tudjuk továbbra is biztosítani részükre a minőségi kiszolgálást, ha ennek a költségét - az ő segítségükkel - elő tudjuk teremteni. Emellett minden olyan körülményre hivatkozni kell, ami a szervizek - mint szolgáltatók, mint profitérdekelt vállalkozások - részére fontos lehet. Ilyen pl. jó szolgáltatásunk (Alkusz díj), jó kárfelvételi gyorsaságunk, megemelt kárfelvételi és pótszemle jogosultságok, szervizekbe kihelyezett kárfelvételi irodák, gyors kifizetés, alacsony kintlévőség, erőpolitika-mentes partnerség, stb. Célozni lehet indokolt esetben arra is mennyire nem jó, ha egy javító csak egy biztosítótársaságtól függ bevételeit tekintve.

- adott mértékű jövőbeni üzleti teljesítményről - mint elvárásról - történő megállapodás a kereskedés és az értékesítési munkatársunk / dealerfelelős között történhet. Ezen munkatársunknak a 2005-es év során folyamatosan értékelnie és figyelemmel kell kísérnie a teljesítmény alakulását.

Ezen utasítás kizárólag belső használatra engedélyezett!”

246. A Generalival (és az Allianz biztosítóval) megkötött megállapodás hatással volt a márkakereskedések más biztosítókkal folytatott tárgyalásaira és a velük létrejött megállapodásokra, ezáltal az általuk alkalmazott javítói óradíjakra. Az Allianz biztosítóval és a Generalival létrejött megállapodásokról a márkakereskedőket közös levélben tájékoztatta a MOSZ, a Posche és az MPM (Vj-51/2005/17/2/54.). A levélben közlésre került, hogy

„a többi biztosító társaság esetében kérjük a megállapodások megkötésének érdekében közvetlenül vegyék fel a kapcsolatot az adott biztosító helyileg illetékes munkatársaival és a megállapodások során használják fel iránymutatásként a piacvezetőkkel kötött megállapodást.”

A MOSZ 2005. január 7-én külön levelet is küldött a vele kapcsolatban álló márkakereskedéseknek (Vj-51/2005/13/1/2., Vj-51/2005/13/1/10/B.), megerősítve:

„A többi biztosító társaság esetében kérlek, közvetlenül vedd fel a kapcsolatot az adott biztosító helyileg illetékes munkatársaival és a megállapodások során használt fel iránymutatásként a piacvezetőkkel kötött megállapodást.”

247. A Generali a 2005. évben vezette be a JCKF8 jelzőszámú casco biztosításához az ún. 453. záradékot (Vj-51/2005/60/2.):

„Törés és elemi károk esetén a biztosító kártérítést kizárólag az adott gépjárműtípusnak megfelelő magyarországi márkaszervizben történő javíttatás esetén, számla ellenében nyújt. A gépjármű nem gyári alkatrészeire a jelen záradék nem vonatkozik. A gépjármű javítása során lecserélésre került alkatrészeket és tartozékokat a javítást végző márkaszervizben le kell adni.”

248. A záradék bevezetésének hátterét K.É. (Generali) 2005. január 5-i e-mail-je (Vj- 51/2005/83/22.) az alábbiakban foglalta össze:

„2005-ben még jobban szeretnénk a márkakereskedők és szervizek kedvében járni, ezért azt gondoltuk, csinálunk a JCKF8-hoz egy záradékot. A záradékkal az lenne a célunk, hogy kár esetén az ügyfél ne csak felvegye tőlünk a kárösszeget, aztán a haverokkal ’sufnituningban’ megcsináltassa a gépjárművel, hanem hogy kár esetén javíttasson a márkaszervizben.”

249. N.F. (Generali) 2005. január 10-én (Vj-51/2005/83/22.) a záradék bevezetésével kapcsolatban, K.É. (Generali) e-mail-jére reagálva jelezte,

„alig kapok levegőt, mert ilyen újítást már régen láttam üzletileg. Ha jól értem olyan módon akartok kedvezni a márkaszervizeknek, hogy csak számlás kárrendezést vállaltok, azaz többet fizettek az ügyfeleknek! Hiába változnak az idők. (Szegény 1500 ft-os óradíjak!).

Véleményem: - márkakereskedőknél üzletileg biztos bevágódunk

- jogilag nem kifogásolható

- legfeljebb engem valószínűleg kirúgnak a cégtől, mert javítási költségben nem lesz több per és így dupla a haszon.”

250. Amint azt a Gémosz részéről Sz.X. xxxxxxxxxxx (Vj-51/2005/72.),

„a márkajavítónak az az érdeke, hogy az ügyfél ne a biztosítónál jelentkezzen elsősorban a kárrendezésért, hanem a márkajavítónál. A biztosító marketing tevékenységgel segíti elsősorban a márkakereskedőket azzal, hogy ajánlásaiban a márkajavítókat ajánlja. Sokat segít, ha én szerepelek egy a biztosító által kiadott ismertetőben, vagy esetlegesen lehetőséget teremt arra, hogy a biztosító helyiségeiben reklámozzam magam.

Amikor az ügyfél a biztosítást megköti az azt feltételezi, hogy javítás esetén az gyári feltételekkel és technológiával történik. A törvény azonban lehetőséget ad az ügyfél számára, hogy ne ezt válassza (pl. után gyártott alkatrész). A biztosítási feltételekben származó márka javítatónál történő javítás (pl. Generali esetében) az alap kiindulás megvalósulását biztosítja.”

VII.

Az Allianz és Generali 2004 januárjában tanúsított magatartása

251. K.J. (Allianz) 2004. január 13-án az Allianz két vezetőjének e-mail-ben (Vj- 51/2005/83/30.) ismertette,

„tegnap beszéltem X.X-xxx Generali , aki az állította/állítja, hogy a Generali ugyan azt az óradíjat hajlandó megadni a dealereknek amit mi adunk. Azt mondja, (állítja) nem akarnak óradíj alapon versenyt gerjeszteni a dealereknél.”

.

252. K.J. (Allianz) egy konkrét kereskedés óradíjával az erre vonatkozó tárgyalással kapcsolatban kereste meg J.Z-t (Generali) 2004. január 12-én lásd J.Z. (Generali)

N.T. (Generali) számára írott, 2004. január 14-i e-mail-jét, Vj-51/2005/83/31.

253. J.Z. (Generali) a megkeresést követően, 2004. január 14-én N.T-hez (Generali) fordult (Vj-51/2005/83/31.):

„az AHB-től kaptam olyan információt, hogy MI a ’mabiszos megállapodás ellenében’ a területeteken működő S… kereskedésnek 6,500 Ft óradíjat ajánlottunk meg.”

254. N.T. (Generali) 2004. január 15-i válaszában (Vj-51/2005/83/31.) az alábbiakról tájékoztatta J.Z-t (Generali):

„magam is meglepődöm ezen az információn. Általad találkoztam ezzel először. Bízom abban, hogy a nevemben senki sem ígért, ilyen eltúlzott, a területünkön nem használatos magas óradíjat.

Ismerem az óradíjtárgyalásokkal kapcsolatos irányelveket, és azokat (saját érdekünkben is) be fogom tartani. csak feltételezem, hogy esetleg a kereskedő, vagy az őt támogató értékesítő túlzott elképzelése lehet a szám.”

255. J.Z. (Generali) 2004. január 15-én ismertette X.X-xxx (Allianz) N.T-nek (Generali) ügyben írott e-mail-jét (Vj-51/2005/83/31.):

„ez a válasz érkezett az óradíjra vonatkozóan. Tudsz valamilyen „matériát” adni, hogy továbbá nyomozzam. Infó a tárgyaló nevéről, stb.?”

256. Az Allianz és a Generali közötti megbeszélésről K.J. (Allianz) az alábbiakat adta elő (Vj-51/2005/74.):

„Arra a kérdésre, hogy miért egyeztet az Allianz és a Generali arról, hogy adott térségben ki milyen óradíj politikát folytat, azt tudom válaszolni, hogy előfordulhat ilyen. Pont a kötelezőből fakadóan, amikor a kárrendezés kap egy, a Generalitól lerendezett ügyet és az ehhez kapcsolódó számla olyan óradíjat, tartalmaz, ami nekünk nem passzol. A kárrendező kolléga ilyenkor felhívhatja az adott biztosítót, hogy az adott dealer esetében miért tér el a szokásostól az óradíj.”

„Minden bizonnyal azért hívtam a Generalit, mert elvileg óradíj ügyekben nem szoktunk egymással versenyezni. Nem titok, hogy ki milyen óradíjat használ adott dealernél, az előbb említet okok miatt. Csak azért hívtam fel a Generalit, hogy akkor most már óradíjban is versenyzünk, mit fogunk csinálni az ő számlájával. Sokszor a dealer ügyeskedése az egész, erre itt is utaltam.”

VIII.

Az Allianz és a Generali célfeladatokra és céljutalékokra vonatkozó megállapodásai a három eljárás alá vont biztosítási alkusszal

257. A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény 32.§-ának (2) bekezdése leszögezte, az alkusz e tevékenységéért alapvetően attól a biztosítótól jogosult díjazásra (jutalék, költségtérítés), amely az alkusz közvetítésével létrejött szerződésben a biztosítási (viszontbiztosítási) kockázatot elvállalja. Az alkusz - különösen, ha megbízása kizárólag szaktanácsadásra, vagy olyan biztosítási szerződés közvetítésére vonatkozik, amelynek díja jutalékot (költségtérítést) nem tartalmaz - díjazásáról a megbízóval is megállapodhat.

258. A Bit. alapján tevékenykedő biztosítási alkuszok általános gyakorlata szerint az alkusz nem megbízójától, az ügyféltől, hanem a biztosítótól jogosult díjazásra (jutalékra).

259. A biztosítási alkuszt megillető jutalékok között megkülönböztetendő

- az új biztosítási szerződés közvetítésért járó szerzési jutalék, amely kifizetésének általában feltétele, hogy a biztosítási szerződés a kötést követő egy éven belül nem szűnik meg (ha a biztosítási szerződés ezen időtartam alatt megszűnik, a szerzési jutalék a biztosító és az alkusz által megkötött szerződésben foglaltak szerint visszafizetendő),

- a folytatólagos (fenntartási) jutalék, amely az értékesített biztosítási szerződés után abban az esetben jár, ha a szerződés megkötését követően esedékes, a díjfizetés gyakorisága szerinti időszakokra a biztosítás díját befizették (ha a szerződés megszűnik, ez a jutalék az alkuszt nem illeti meg),

- a céljutalék, amely az alkusz és a biztosító között a céljutalék tárgyában létrejött megállapodásnak megfelelően, jellemzően a célfeladat kiírásban megvalósult üzleti volumen, értékesítési teljesítmény teljesülése esetén illeti meg az alkuszt, sávosan emelkedő mértékben.

Az Allianz és a Generali is ezeket a jutalékokat alkalmazza.

260. Xxxxxx (az Allianz nyilatkozata, Vj-51/2005/173. 2.2.3. pont), hogy a biztosítók által az alkuszoknak fizetett jutalék mértéke alku eredményeként alakul ki, s

„minden biztosító számára nyitva áll … a lehetőség, hogy magasabb jutalékokat kínáljon vagy más módon kívánja befolyásolni az értékesítési csatornák működését, amit a legtöbb biztosító meg is próbál tenni.”

261. Amint az az Allianz ismertette (Vj-51/2005/173. 2.2.2.2. pont),

„a biztosítók általában a casco volumenek növekedésére számítanak, illetve ennek díjában van nagyobb jutalék-mozgástér, ezért a jutalék-megállapodásaik e növekmények egyre növekvő hányadát célozzák meg.”

262. Az Allianz esetében az alkuszok érdekeltsége 2000-től változatlan, illetve 2003. július 1-jével annyi változás történt, hogy a számukra ajánlott jutalékok módosultak, és az új, ajánlott jutalékokhoz ún. jutalékszorzók kerültek bevezetésre, amelyek az alkuszoknak fizetett jutalék további differenciálását tették lehetővé. A szorzók mértéke 1,0-tól 1,5-ig terjedhet (Vj-51/2005/61.).

263. Általánosnak tekinthető, hogy az Allianz biztosítási alkuszokkal megállapodást köt célfeladat kiírására, illetve annak elszámolási módjára. A céljutalék esetén mennyiségi és minőségi mutatók kerültek meghatározásra (adott időszakban hány darabot kell meghaladni a közvetített casco és kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási szerződéseknek, illetőleg az adott módozat kárhányada meghatározott % alatt maradjon).

264. Az Allianz ismertette (Vj-51/2005/89.),

„a gépjármű-ágazatban a célfeladatok mértékének kiindulási alapja, hogy az adott alkusz mely márkákkal, márkakereskedésekkel áll kapcsolatban, illetve ennek alapján a megelőző évben mennyi GFB és/vagy casco biztosítást közvetített. Ezt azután annak fényében korrigálják, hogy hogyan változik az alkusszal/ügynökkel szerződött márkakereskedések köre, az adott márkák tényleges és várható értékesítése, valamint itt veszik figyelembe a felek a növekedési ösztönzést is.”

265. Az Allianz ezen túlmenően kampányjutalékokat is kiírt a biztosítási alkuszok részére. A 2004. november 4-i kiírás egyebek között az alábbiakat tartalmazta:

„1.1. Kampány darabjutalék kiírása

Az alkuszok részére kampány időszakra szerzési volumenek megnövelése érdekében darab kampányjutalékot írunk ki. A darab kampányjutalék a 2005. jan. 1. és 2005. március 31. közötti kockázatviselési kezdetű azon GFB szerződésekre vonatkozik, melyek díja 2005. április 30-án rendezett…

A kampányjutalék mértéke … Ft/GFB szerződés.

A kampányjutalék feltétele: Az alkusz által a fent meghatározott technikai kezdettel közvetített GFB szerződésekben a … ezer forint éves állománydíjnál alacsonyabb állománydíjú szerződések aránya nem haladhatja meg a …%-ot…

1.2. Extra kampányjutalék kiírása

Az alkuszok részére kampány időszakra a szerződési volumenek megnövelése érdekében a kampány darabjutalékon felül, az alábbi feltételekkel szerzési extra kampány-(darab) jutalékot írunk ki. Az extra kampányjutalék a 2005. jan. 1. és 2005. március 31. közötti kockázatviselési kezdetű azon GFB szerződésekre vonatkozik, melyek díja 2005. április 30-án rendezett

…

1.2.1. Az alkusz 200. évi (dec. 31.) GFB záróállományának darabszáma nem lehet kisebb, mint az alkusz 2004. október 31-i GFB állomány darabszámának …%-a.

…

1.2.4. Az alkusz által a fent meghatározott technikai kezdettel közvetített GFB szerződésekben a … ezer forint éves állománydíjnál alacsonyabb állománydíjú szerződések aránya nem haladhatja meg a …%-ot…

Amennyiben a 2005/2004. új GFB szerződés aránya

- eléri vagy meghaladja a …%-ot, az alkusz … Ft darabjutalékra,

- eléri vagy meghaladja a …%-ot, az alkusz … Ft darabjutalékra,

- eléri vagy meghaladja a …%-ot, az alkusz … Ft darabjutalékra,

- eléri vagy meghaladja a …%-ot, az alkusz … Ft darabjutalékra,

- eléri vagy meghaladja a …%-ot, az alkusz … Ft darabjutalékra jogosult.

Amennyiben az alkusz casco új szerzési darabszáma a 2005 év első három hónapjában

…%-kal vagy annál nagyobb mértékben meghaladja az előző év azonos időszakának szerzési darabszámát, a fentiekben meghatározott ’GFB extra kampányjutalék’ további

… Ft-tal nő.

1.3. Kapcsolati tőkeépítő-célfeladat

Az alkuszok részére az anyagiakban (pénz) meghatározottakon túl a szerzések ösztönzésére és a hosszútávú kapcsolatok erősítése érdekében magyarországi wellness hétvégét szervezünk.

Feltételek:

1.3.1. Az alkusz 2004. évi (dec. 31.) GFB záró állományának darabszáma nem lehet kisebb, mint az alkusz 2004. október 31-i GFB állomány darabszámának …%-a.

1.3.2. Az alkusz által közvetített új GFB szerződések darabszáma 2004. január 1. és 2004. március 31. közötti időszakban elérte vagy meghaladta az … db-ot.

…

1.3.4. Az alkusz által a fent meghatározott technikai kezdettel közvetített GFB szerződésekben a … ezer forint éves állománydíjnál alacsonyabb állománydíjú szerződések aránya nem haladhatja meg a …%-ot…”

266. 2003-ra jutalékverseny kezdett kialakulni a biztosítók között a biztosítási piacon, amely olyan mértékű jutalékot eredményezett az Allianz részéről, amelyet még H.I. az MPM részéről is „elképesztőnek” minősített 2003. szeptember 3-án (Vj- 51/2005/16/1/12.).

Az Allianz és a MOSZ megállapodása célfeladatokról

267. A MOSZ és az Allianz között rendszeresen került sor éves céljutalékban történő megállapodás megkötésére. Amint azt V.T.E. írta az Allianz részére 2003. február 11-én (Vj-51/2005/13/1/32.),

„szeretném kezdeményezni a szokásos éves céljutalék tárgyalást az Allianz Hungária Biztosító Rt. és az MOSZ-Bróker Kft. között.”

268. A 2001. december 21. és 2002. november 20. közötti kockázati kezdetű ajánlatok vonatkozásában az Allianz és a MOSZ 2002. április 16-án állapodott meg („Megállapodás a Célfeladat kiírására, valamint elszámolás módjára”). A kiírt céljutalék kapcsán alapfeltételként került meghatározásra, hogy a vizsgált időszakban közvetített casco, illetve kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések darabszáma haladja meg a megállapodásban rögzített darabszámot. A céljutalék mértéke a megvalósult darabszámtól függött, s adott limit darabszámtól további ún. bónusz céljutalék került kiígérésre (Vj-51/2005/55.).

269. A MOSZ és az Allianz között 2002. április 16-án létrejött megállapodás (Vj- 51/2005/89.) esetén a célfeladatba a 2001. december 21. és 2002. november 20. közötti kockázati kezdetű, az Allianz illetékes igazgatóságain leadott és 2002. december 10-ig kötvényesített casco biztosítási szerződések és kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási szerződések kerültek figyelembe vételre. Hasonlóan az előző megállapodáshoz a kiírt céljutalék kapcsán alapfeltételként került meghatározásra, hogy a vizsgált időszakban közvetített casco, illetve kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási szerződések darabszáma haladja meg a megállapodásban rögzített darabszámot. A céljutalék mértéke a megvalósult darabszámtól függött, s adatott limit darabszámtól további ún. bónusz céljutalék került kiígérésre.

270. A MOSZ és az Allianz között a 2002. november 21. és 2003. november 20. közötti időszakra 2003. február 28-án került megkötésre a megállapodás „Casco kötési jutalék mértékének módosítására, illetve Xxxxxxxxxx kiírása, valamint elszámolásának módja” elnevezéssel (Vj-51/2005/13/1/26. és 50., illetve Vj- 51/2005/55., valamint Vj-51/2005/89.). Ebben meghatározásra kerültek a kötési és a folytatólagos jutalékok, illetve a céljutalék esetében a kifizetés alapfeltételeként mennyiségi mutatóként az alábbi került rögzítésre:

„A vizsgált időszakban közvetített casco szerződések darabszáma haladja meg a … db- ot.

A vizsgált időszakban közvetített GFB szerződések darabszáma haladja meg a … db- ot.”

A megállapodás értelmében adott limit darabszámtól függően ebben az időszakban is ún. bónusz céljutalék illette meg a MOSZ-t.

271. A MOSZ és az Allianz között 2004. április 27-én a „Casco kötési jutalék mértékének módosítására, illetve Célfeladat kiírására, valamint elszámolásának módjára” elnevezésű megállapodás rögzítette a célfeladat, illetőleg a céljutalék kiírás feltételeit a 2003. november 21. és 2004. november 20. közötti időszakra szólóan. A folytatólagos jutalékkulcs a szerzési volumen szerint került meghatározásra (Vj-51/2005/55., Vj-51/2005/89.).

272. K.J. (Allianz) és V.T.E. (MOSZ) között a pár nappal korábbi tárgyalást követően, néhány héttel a megállapodás megkötését megelőzően, 2004. március 11- én történt levélváltás (Vj-51/2005/13/1/21.) során egyebek között pontosításra került, hogy hány darab MOSZ által közvetített szerződés felett miként nő a casco folytatólagos jutalék. V.T.E. válaszában az alábbiakat közölte:

„Köszönöm, az anyagot, csak apró változtatást szeretnék rajta, amit xxxxxxxx jelöltem. Ez még mindig teljesítménynövekedést jelent nálatok, nekünk meg ad egy kis biztonságot, és érezni fogjuk a munkánk értékelését. A sávok számát csak praktikussági okokból csökkenteném. A ’kicsi’ szorzókat a mi volumenünknél szerintem nyugodtan elhagyhatjuk, a teljesítményünk a kisebb sávban is megér ennyi jutalékot! A célunk úgyis a legmagasabb kategória elérése!”

273. Az Allianz és a MOSZ közötti célfeladat megállapodást értékelte az Allianz részéről K.J. a V.T.E-nek (MOSZ) írott levelében (Vj-51/2005/13/1/11.):

„A 2004. évben kiadott célfeladat értékeléssel kapcsolatban tett észrevételeidet tanulmányozzuk. Úgy gondolom, hogy a casco biztosítások vonatkozásában szóbeli tárgyalásunknak megfelelően az álláspontunk egyezett, azaz amint korábban is közöltük, kimutatásaink szerint … db általatok közvetített szerződést regisztráltunk, melynek alapján a kiírt célfeladatot tekintve …%-os kötési szorzó szintet értetek el.

A gépjármű felelősségbiztosítás vonatkozásában sajnos – az ismert piaci helyzet miatt –

… db általatok közvetített szerződést regisztráltunk, mely az eredeti kiírás szerint …%- os kötési szorzó szint elérését tenné lehetővé. A leveledben felvetetted, hogy évközi megállapodásaink alapján ennél magasabb szintre tettünk ígéretet. Tény, annak következtében, hogy az I. félévben az általad képviselt cég jutalékszintje különböző igazgatóságainkon nem egységesen került beállításra az I. félévi teljesítmény alapján képződött jutalékszint, melyet részetekre kifizettünk elmaradt a korábban megállapítottól.

Dr. X.X.-xxx közösen úgy emlékszünk, hogy ezen kialakult helyzet orvoslására történt az a lépés, hogy a II. félévre a MOSZ Alkusz Kft. részére a maximális jutalékszint, azaz

…% beállításáról intézkedtünk. Ennek célja az volt, hogy az I. félévben az ígértnél alacsonyabb jutalék kifizetést kompenzáljuk, valamint hogy eszköz legyen a MOSZ Alkusz Kft. kezében a II. félévre vonatkozólag a szerződéseink értékesítésének fokozására, dacára az aktuális piaci helyzetnek. Tény, hogy II. félévben részünkről ígéretet tettünk arra, hogy amennyiben a célfeladat év végi elszámolásakor a MOSZ Alkusz Kft-nek negatív egyenlege képződne, úgy értékelve az erőfeszítést a GFB termékünk eladása kapcsán, lehetőség szerint nem élünk a jutalék visszakövetelés eszközével. Szerencsére ez nem következett be…

Arra az érvelésre reagálva, mely szerint a MOSZ Alkusz Kft.-t a kiírásban foglaltaknak és a valójában GFB terén elért …%-os kötési jutalékszintnél magasabb jutalékszint illetné meg, az álláspontunk eltérő, de tekintettel a MOSZ Alkusz Kft.-hez fűződő kapcsolatunkra, dr. K.T. engedélye alapján lehetőséget látunk arra, hogy GFB biztosítások területén a 2004. év …%-os kötési jutalékszinttel kerüljön elszámolásra. Ennek feltétele azonban az, hogy a MOSZ Alkusz Kft. a jelen levél mellékletét képező 2005. évi célfeladat kiírásban foglalt volumeneket és jutalékszintet elfogadja, úgy hogy vállalja mind a casco, mind a GFB területén az első félév során célfeladatban foglalt időarányos, …%-os jutalékszinthez tartozó daraszámokat legalább …%-kal megnövelni, azaz az első félév során legalább … db casco biztosítás és … db GFB biztosítást közvetít felénk.”

274. A MOSZ a 2005. évre is ajánlatot tett a megvalósítandó célfeladatokra (az ajánlatok külön táblázatot tartalmaznak a casco-ra és a kötelező gépjármű- felelősségbiztosításra) (Vj-51/2005/13/1/13., 14. és 56.). A 2004. november 21. és 2005. november 20. közötti kockázati kezdetű ajánlatokra vonatkozó, az előzőekkel azonos struktúrájú megállapodás 2005. március 21-én került megkötésre (Vj- 51/2005/13/1/59., Vj-51/2005/55.).

275. A MOSZ nemcsak az Allianz és a Generali biztosítóval kötött célfeladatra vonatkozó megállapodást, hanem más biztosítókkal is (Vj-51/2005/13/1/57. és 60.).

A Generali és a MOSZ megállapodása célfeladatokról

276. A Generali és a MOSZ 2001. december 21-én kötött egy kiegészítő megállapodást a közöttük létrejött, 2002. január 1-jétől érvényes megállapodáshoz (Vj-51/2005/90. és 93.), az alábbi tartalommal:

„II. CASCO biztosítás jutalékai

1.) A CASCO biztosítás szerződéskötési jutaléka

a.) Ha az alkusz által kötött casco biztosítások bruttó éves díja a 2001. decemberi és a 2002. decemberi zárások között eléri az alábbi értékeket, akkor a szerződéskötési jutalékkulcsok a következők.

Br. éves díj	Szerződéskötési jutalékkulcs	Szerződéskötési jutalékkulcs-bónusz	Szerződéskötési jutalékkulcsok összesen
…-… mFt-ig	…%	…%	…
…-… mFt-ig	…%	…%	…
…-… mFt-ig	…%	…%	…

Amennyiben az alkusz egy újabb teljesítményhatárt elér, akkor a magasabb szerződéskötési jutalékkulcs a 2001. decemberi zárás után kötött szerződésekre visszamenőlegesen is érvényes és a jutalékkülönbözet kifizetésre kerül.

2.) A CASCO biztosítások fenntartási jutaléka : …

III. A KGFB jutalékai

1.) A KGFB szerződéskötési jutaléka

Ha az alkusz által kötött KGFB biztosítások bruttó darabszáma a 2001. decemberi és a 2002. decemberi zárások között eléri az alábbi értékeket, akkor a szerződéskötési jutalékkulcs és a szerződési kötési iutalékkulcs-bonuszok a következők.

Br. éves díj	Szerződéskötési jutalékkulcs	Szerződéskötési jutalékkulcs-bónusz	Szerződéskötési jutalékkulcsok összesen
…-… mFt-ig	…%	…%	…
…-… mFt-ig	…%	…%	…
…-… mFt-ig	…%	…%	…

Amennyiben az alkusz egy újabb teljesítményhatárt elér, akkor a magasabb szerződéskötési jutalékkulcs a 2001. decemberi zárás után kötött szerződésekre visszamenőlegesen is érvényes és a jutalékkülönbözet kifizetésre kerül.

2.) A KGFB fenntartási jutaléka : …”

277. A MOSZ és a Generali között 2002. december 27-én létrejött, 2003. évre vonatkozó megállapodás (Vj-51/2005/55., Vj-51/2005/90.) kitért a jutalék kérdésére, egyebek között az alábbiakat tartalmazva:

„1.) A CASCO biztosítás szerződéskötési jutaléka

a.) Ha az alkusz által kötött casco biztosítások bruttó éves díja a 2002. decemberi és a 2003. decemberi zárások között eléri az alábbi értékeket, akkor a szerződéskötési jutalékkulcsok a következők.

Br. éves díj	Szerződéskötési jutalékkulcs	Szerződéskötési jutalékkulcs-bónusz	Szerződéskötési jutalékkulcsok összesen
…-… mFt-ig	…%	…%	…
…-… mFt-ig	…%	…%	…
…-… mFt-ig	…%	…%	…
…-… mFt-ig	…%	…%	…

Amennyiben az alkusz egy újabb teljesítményhatárt elér, akkor a magasabb szerződéskötési jutalékkulcs a 2002. decemberi zárás után kötött szerződésekre visszamenőlegesen is érvényes és a jutalékkülönbözet kifizetésre kerül.

A Biztosító vállalja, hogy az alkusz részére a jutalékot …% jutalékkulccsal számfejti. A felek megállapodnak abban, hogy a 2003. decemberi záráskor megvizsgálják az alkusz által a Biztosítónál elért teljesítményt. Amennyiben a teljesítmény nem éri el a …Mio Ft teljesítményhatárt, úgy az év közben kifizetett jutalék a valósan elért teljesítménynek megfelelő kulccsal korrekcióra kerül. Az Alkusz vállalja, hogy az ebből keletkező jutalékkülönbözetet a Biztosító részére az értesítést követően 8 napon belül megfizeti. Amennyiben erre nem kerülne sor, a Biztosító az összeget az Alkusz egyéb jutalékából egyenlíti ki.

2.) A CASCO biztosítások fenntartási jutaléka : …

Extra Bónusz: Amennyiben az alkusz Állománynövekménye Casco módozatból 2002. decemberi és 2003. decemberi zárások között eléri a … Mio Ft teljesítményhatárt, úgy a 2003-ban kifizetett fenntartási jutalékkulcsa …%-os bónusszal növekszik, amit a 2003. dec-i jutalékzárás után a Generali-Providencia egy összegben, jutalékkorrekcióként fizet meg, legkésőbb 2004. januári záráskor.

A KGFB jutalékai

1.) A KGFB szerződéskötési jutaléka

Ha az alkusz által kötött KGFB biztosítások bruttó éves díja a 2002. decemberi és a 2003. decemberi zárások között eléri az alábbi értékeket, akkor a szerződéskötési jutalékkulcs és a szerződési kötési iutalékkulcs-bonuszok a következők.

Br. éves díj	Szerződéskötési jutalékkulcs	Szerződéskötési jutalékkulcs-bónusz	Szerződéskötési jutalékkulcsok összesen
…-… mFt-ig	…%	…%	…
…-… mFt-ig	…%	…%	…
…-… mFt-ig	…%	…%	…

Amennyiben az alkusz egy újabb teljesítményhatárt elér, akkor a magasabb szerződéskötési jutalékkulcs a 2002. decemberi zárás után kötött szerződésekre visszamenőlegesen is érvényes és a jutalékkülönbözet kifizetésre kerül.

A Biztosító vállalja, hogy az alkusz részére a jutalékot …% jutalékkulccsal számfejti. A felek megállapodnak abban, hogy a 2003. decemberi záráskor megvizsgálják az alkusz által a Biztosítónál elért teljesítményt. Amennyiben a teljesítmény nem éri el a … Mio Ft teljesítményhatárt, úgy az év közben kifizetett jutalék a valósan elért teljesítménynek megfelelő kulccsal korrekcióra kerül. Az Alkusz vállalja, hogy az ebből keletkező jutalékkülönbözetet a Biztosító részére az értesítést követően 8 napon belül megfizeti. Amennyiben erre nem kerülne sor, a Biztosító az összeget az Alkusz egyéb jutalékából egyenlíti ki.

2.) A KGFB fenntartási jutaléka : …

Extra Bónusz: Amennyiben az alkusz Állománynövekménye KGFB módozatból 2002. decemberi és 2003. decemberi zárások között eléri a … Mio Ft teljesítményhatárt, úgy a 2003-ban kifizetett fenntartási jutalékkulcsa +…%-os bónusszal növekszik, amit a 2003. dec-i jutalékzárás után a Generali-Providencia egy összegben, jutalékkorrekcióként fizet meg, legkésőbb 2004. januári záráskor.”

278. A 2004. évre vonatkozó megállapodás hasonló tartalommal került megkötésre 2004. április 22-én (Vj-51/2005/55., Vj-51/2005/90.).

279. V.T.E. (MOSZ) ezt megelőzően, 2004. január 6-án e-mail-ben (Vj- 51/2005/13/1/6.) tájékoztatta valamennyi Opel és Daewoo márkakereskedés vezetőjét a Generali által fizetett kötési és fenntartási jutalék mértékét is, a kötési jutalék esetében kiemelve, hogy az

„teljesítmény arányában sávosan jár.”

280. A felek 2005. augusztus 10-én kötötték meg a 227. számú kiegészítő megállapodást a 2005. január 1-jétől érvényes megállapodáshoz, hasonló rendelkezésekkel (Vj-51/2005/90.).

281. A Generali MOSZ esetében alkalmazandó alkuszi jutalékszabályzatának a fenntartási jutalék kifizetésének feltételeit rögzítő, a casco biztosításokat is érintő része egyebek között az alábbiakat tartalmazza a 2002. január 1-jei, a 2002. december 15-i, a 2004. január 15-i és a 2004. november 25-i állapot szerint (Vj- 51/2005/55.):

„A Biztosító a jó minőségű állományápolást végző Alkuszok munkáját az eddigieknél magasabb fenntartási jutalékkal díjazza.

A fenntartási jutalék mértékek a következő módon kerülnek meghatározásra:

- A fenntartási alapjutalékot kapja az Alkusz, amelynek közvetítői kódja(i)n nyilvántartott élő állomány nem éri el a minőségi feltétel vizsgálatához szükséges méretet, valamint azon Alkusz, amely az állományméret feltételt teljesíti, de az állományvesztési mutatója a legmagasabb határértéket meghaladja.

- A fenntartási alapjutalék + bónusz jutalék 50%-át kapja az Alkusz, amely az állományméret feltételt teljesíti, és az állományvesztési mutatója a középső határérték tartományban van.

- A fenntartási alapjutalék + bónusz jutalék 100%-át kapja az Alkusz, amely az állományméret feltételt teljesíti, és az állományvesztési mutatója a legalacsonyabb határérték alatt marad.

Az állományméretek és az állományvesztési határértékek termékcsoportonként az alábbiak:

Termékcsoport	Alap fenntartási jutalék állományvesztési határa	50%-os bónusszint		100%-os bónusszint
		Szükséges rendszeres díjfizetésű élő állományméret	Állományvesztési határ	Szükséges rendszeres díjfizetésű élő állományméret	Állományvesztési határ
…	…	…	…	…	…
…	…	…	…	…	…
Cascobiztosítás	…	…	…	…	…
…	…	…	…	…	…
…	…	…	…	…	…

Az Allianz és az MPM megállapodása célfeladatokról

282. Az MPM és az Allianz 2000. október 4-én céljutalék kiírásban állapodott meg a 2000. október 15. és 2001. február 15. közötti időszakra szólóan, rögzítve, hogy ha a casco szerződések (bruttó új szerzés) darabszáma eléri vagy meghaladja a meghatározott darabszámot, akkor azért az MPM-et meghatározott mértékű, sávosan emelkedő céljutalék illeti meg (Vj-51/2005/56.).

283. A felek 2001. március 30-án kötöttek megállapodást a 2001. április 1. és 2002. március 31. közötti időszakra, nemcsak az új casco, hanem az új kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási szerződések vonatkozásában is. A céljutalék kifizetésének feltételeként az került meghatározásra, hogy az új szerzés állománydíja elérje vagy meghaladja az adott, sávosan emelkedő mértéket. A megállapodás egyes pontjait a felek 2001. június 4-én módosították, illetve 2001. október 15-én is kötöttek egy megállapodás (Vj-51/2005/56., Vj-51/2005/89., Vj-51/2005/92.).

284. Az Allianz és az MPM között a 2003. évre szólóan létezett céljutalékra vonatkozó megállapodás, amelyben 2003. július 1-jétől következett be változás. A fizetendő kötési jutalék a kötési jutalék meghatározott mértéke és a biztosítási alkusz adott teljesítményszintje szerint meghatározott szorzó alapján került rögzítésre, azzal, hogy amint azt R.G. (Allianz) a H.I. (MPM) részére 2003. június 17-én megküldött e-mail-jében közölte,

„természetesen a szorzók értéke a teljesítmények növekedése esetén nőhet.”

285. Az Allianz és az MPM között 2004. április 19-én létrejött megállapodás (Vj- 51/2005/14/1/40/1., Vj-51/2005/56., Vj-51/2005/92.) szerint

„a megbízási szerződés elválaszthatatlan részét képezi a mindenkori szerzési célfeladathoz rendelt alapjutalékra vonatkozó céljutalék szorzó.”

A célfeladat kiírás (Vj-51/2005/14/1/40/2., Vj-51/2005/92.) szerint

„a casco …-es szorzó 2004. III. negyedévétől …-re, a GFB … szorzó 2004. III. negyedévétől …-re csökken abban az esetben, ha 2003. II. negyedévéhez viszonyítva, 2004. II. negyedévében a casco új szerzés nem éri el darabszámra vetítve a +…%-ot… A casco …-es szorzó 2004. IV. negyedévétől …-re, a GFB … szorzó 2004. IV. negyedévétől …-re csökken abban az esetben, ha 2003. III. negyedévéhez viszonyítva, 2004. III. negyedévében a casco új szerzés nem éri el darabszámra vetítve a +..%-ot…”

286. Az Allianz részéről M.T. 2005. február 11-én küldte meg H.I. (MPM) részére a 2005. üzleti évre vonatkozó célfeladat ajánlatot (Vj-51/2005/14/1/15.):

„Casco és GFB módozatokra szóló teljesítménytől függő sávos célfeladat kiírás, melyben a kiegészítő életbiztosítás ösztönzését is beépítettük. A konstrukció klasszikus év végi egyösszegű célfeladat kifizetésű kiírás, azaz az alap kötési jutalék mellett év végén, illetve – kérés esetén – félévkor időarányos értékelés alapján egyösszegű céljutalék elszámolást alkalmazunk.

A célfeladat alapja a kötési jutalékhoz kapcsolódik.

A teljesítmény szintek bázisát a 2004-es teljesítmények jelentik.

Ezúton is szeretnénk felhívni figyelmeteket a korábban meghirdetett GFB kampányjutalékra. Reméljük, hogy ezt is hatékonyan az üzleti teljesítmény növelésére tudjátok váltani.

Az üzleti év sikeres indítása miatt szeretnénk, ha sikerülne a célfeladat kiírásban a lehető leghamarabb megállapodnunk.”

A „Megállapodás a Célfeladat kiírására, valamint elszámolás módjára” meghatározta a céljutalék kiírás feltételeit, alapfeltételként mennyiségi mutatót rögzítve:

„A vizsgált időszakban közvetített casco szerződések darabszáma haladja meg a … db- ot

A vizsgált időszakban közvetített GFB szerződések darabszáma haladja meg a … db-ot”

A céljutalék mértéke az alapfeltétel teljesítését követően igen jelentősen emelkedhetett.

287. Az MPM és az Allianz között 2005. február 22-én lezajlott tárgyalás emlékeztetője (Vj-51/2005/14/1/26. és 34.) szerint H.I. az MPM részéről előadta,

„a 2004-es értékesítés alátámasztja, hogy az Alkusz elkötelezett az AHB felé.”

X.X. xxxxxxxxxxxx szerint

„az MPM garantálja a … eladott CASCO dbszámot a 2005-ös évre.”

Az Allianz részéről X.X. xxxxxxxxx tett a jutalék szorzóra. A jutalék mértéke úgy a casco, mint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén a közvetített szerződések számának megfelelően növekedett.

A jutaléksávokat mindkét fél elfogadhatónak ítélte.

288. A felek a 2005. január 1. és 2005. november 30. közötti időszakra szólóan 2005. március 9-én kötöttek megállapodást a célfeladat kiírására, valamint az elszámolás módjára (Vj-51/2005/56.).

289. Amint azt H.I. az MPM részéről az MPM és az Allianz között az MPM által közvetített Allianz szerződések egy részénél feltárt folytatólagos jutalék elmaradással kapcsolatos egyeztető tárgyaláson (Vj-51/2005/16/1/33.) megállapította,

„mivel az MPM által közvetített biztosítások …%-a Allianz szerződés, így a jelen ügyet is ennek tükrében, az eddigi kölcsönös lojális viszonyt folytatva lehet rendezni.”

A Generali és az MPM megállapodása célfeladatokról

290. A Generali és az MPM az elmúlt években több olyan megállapodást kötött, amelyben az MPM azt vállalta (ún. bónuszjutalék ellenében), hogy adott időszakban minimum a meghatározott számú casco, illetve kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási szerződést közvetíti a Generalihoz. A felek között 2000. október 11-én létrejött, a 2000. október havi statisztikai zárás és a 2001. január havi statisztikai zárás közötti időszakra vonatkozó megállapodásban (Vj-51/2005/56.) az MPM vállalta, hogy

„a fenti időszak alatt legalább … db CASCO biztosítást közvetít a Biztosítóhoz. A Biztosító a fenti időszak alatt az Alkusznak az Együttműködési Megállapodásban rögzített ajánlat továbbítási határidők figyelembe vételével leadott szerződések …% céljutalékkal előre megemelt, azaz …% kötési jutalékot fizet az Alkusz részére.”

291. Az MPM a 2000. november 15-én létrejött együttműködési megállapodás értékesítési mellékletében (Vj-51/2005/56.) vállalta, hogy

„a fenti időszak [a 2001. üzleti év] alatt legalább … db (…db/hó) casco és … db (…db/hó) kötelező gépjármű felelősség-biztosítást közvetít a Biztosítóhoz.”

292. A 2001. december 10-i megállapodás (Vj-51/2006/56.) a következőket rögzítette:

„1. Az Alkusz vállalja, hogy a 2002-es üzleti év első harmadévében (január-február-március hónapokra) az általa közvetített casco és kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződések minimum 30%-át, de minimum …-….db/hó, casco és kgfb-t a Biztosítóhoz közvetít.

2. A fentiek teljesülése esetén a Biztosító:

- eltekint a 2000.11.15-én létrejött Együttműködési Megállapodás Értékesítési Mellékletének II/3. pontjában foglalt teljesítményarányos céljutalék visszaírási jogáról.

- …-… % bónuszjutalék kifizetését vállalja a fenti időszakban közvetített casco és kgfb szerződésekre.

3. Amennyiben az 1. pontban foglaltak nem teljesülnek, a Biztosító a 2. pontban említett szerződésben leírtak szerint jár el.”

293. A 2002. március 27-i megállapodás (Vj-51/2005/90). szerint

„2. Az Alkusz vállalja, hogy a 2002-es üzleti év második negyedévében (április-május-június hónapokra) az általa közvetített casco és kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződések 30%-át, de minimum …-… db/hó, casco és kgfb-t a Biztosítóhoz közvetít.

3. A 2. Pontban foglaltak teljesülése esetén a Biztosító …-… % bónuszjutalék kifizetését vállalja a fenti időszakban közvetített casco és kgfb szerződésekre.”

294. A Generali és az MPM 2002. július 4-i megállapodása (Vj-51/2005/17/2/46., Vj- 51/2006/56., Vj-51/2005/90.) szerint

„1. Az Alkusz vállalja, hogy a 2002-es üzleti év harmadik harmadévében (július-augusztus- szeptember hónapokra) az általa közvetített casco és kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződések minimum 30%-át, de minimum …-… db/hó, casco és kgfb-t a Biztosítóhoz közvetít.

2. A fentiek teljesülése esetén a Biztosító …-…% bónuszjutalék kifizetését vállalja a fenti időszakban közvetített szerződésekre.”

295. A 2002. október 4-i megállapodásban (Vj-51/2005/56.) az alábbi szerepelt:

„1. Az Alkusz vállalja, hogy a 2002-es üzleti év negyedik negyedévében (október-november- december hónapokra) az általa közvetített casco és kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződések minimum 30%-át, de minimum …-… db /hó, casco és kgfb-t a Biztosítóhoz közvetít.

2. A fentiek teljesülése esetén a Biztosító …-… % bónuszjutalék kifizetését vállalja a fenti időszakban közvetített szerződésekre.”

296. Egy 2002. december 12-i keltezésű, mindkét fél által aláírt megállapodás tervezet az alábbiakat rögzítette (Vj-51/2005/90.):

„1. Az Alkusz vállalja, hogy a 2003 üzleti évben az általa közvetített casco és kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződések 30%-át a Biztosítóhoz közvetíti.

2. A Biztosító a 2000. 11. 15-én létrejött Együttműködési Megállapodás, Értékesítési Mellékletében foglaltak kiegészítéseként:

- átlagosan minimum 30%, de legalább havi … db, casco biztosítás közvetítése esetén …% bónuszjutalék kifizetését,

- átlagosan minimum 30%, de legalább havi … db, casco biztosítás közvetítése esetén …% bónuszjutalék kifizetését,

- átlagosan minimum 30%, de legalább havi … db, gépjármű felelősségbiztosítás közvetítése esetén …% bónuszjutalék kifizetését

vállalja.

3. Jelen szerződés határozott időre, a 2003-as üzleti évre vonatkozik…”

297. A 2003. évre szólóan is létezett megállapodás a felek között, amint azt N.Zs. (Generali) H.I.-nak (MPM) megküldött 2003. május 27-i e-mail-je igazolja (Vj- 51/2005/17/2/58.).

298. Az MPM és a Generali által 2004. január 13-án megkötött megállapodás az alábbiakat rögzítette (Vj-51/2005/56. és 90.):

„1. Az Alkusz vállalja, hogy a 2004 üzleti évben az általa közvetített gépjármű biztosítások mennyisége meghaladja a 2003 üzleti évben közvetített mennyiséget (… db kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás és … db casco biztosítás összesen … M Ft éves díjjal).

2. A Biztosító a 2000. 11. 15-én létrejött Együttműködési megállapodás Értékesítési mellékletében foglaltak kiegészítéseként a létrejött piaci részesedéstől függően az alábbi bonusz jutalékok kifizetését vállalja:

Kötelező gépjármű felelősségbiztosítás

21,0% - 25,% …% bonusz jutalék

25,1% felett …% bonusz jutalék Casco biztosítás

20,1% - 25,% …% bonusz jutalék

25,1% - 28,0% …% bonusz jutalék

28,0% felett …% bonusz jutalék

(piaci részesedés = alkusz által közvetített Generali biztosítások (db) / alkusz által közvetített biztosítások (db) az adott időszakban)

3. Jelen szerződés határozott időre, a 2004-as üzleti évre vonatkozik…”

299. 2005. január 13-án a Generali és az MPM megállapodott az alábbiakban (Vj- 51/2005/90.):

„1. Az Alkusz törekszik arra, hogy a 2005 üzleti évben az általa közvetített gépjármű biztosítások mennyisége meghaladja a 2004 üzleti évben közvetített mennyiséget (… db kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás és … db casco biztosítás).

2. A Biztosító a 2000. 11. 15-én létrejött Együttműködési megállapodás Értékesítési mellékletében foglaltak kiegészítéseként a létrejött piaci részesedétől függően az alábbi bonusz jutalékok kifizetését vállalja:

Kötelező gépjármű felelősségbiztosítás

21,0% - 25,% …% bonusz jutalék

25,1% felett …% bonusz jutalék Casco biztosítás

20,1% - 25,% …% bonusz jutalék

25,1% - 28,0% …% bonusz jutalék

28,0% felett …% bonusz jutalék

(piaci részesedés = alkusz által közvetített Generali biztosítások (db) / alkusz által közvetített biztosítások (db) az adott időszakban)

3. Jelen szerződés határozott időre, a 2005-as üzleti évre vonatkozik…”

300. 2005. március 1-jén a Generali és az MPM megállapodásukban (Vj-51/2006/56., Vj-51/2005/90.) a következőket rögzítette:

„A 2005. évi piaci nehézségek ismeretében a felek az értékesítés fellendítése érdekében a következőkben állapodnak meg:

Az Alkusz törekszik arra, hogy a 2005. IV-V. hónapban az általa közvetített gépjármű biztosítások bruttó darabszáma elérje az … darabot.

Teljesítés esetén a Biztosító …. forint célprémiumot fizet ki az Alkusznak.”

Az Allianz és a PORSCHE megállapodása célfeladatokról

301. A PORSCHE és az Allianz rendszeresen kötött megállapodást célfeladat kiírására (a megállapodásokat lásd Vj-51/2005/57. és 89.).

302. A 2002. április 24-i, a casco és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási módozatokra kiterjedő megállapodásban rögzítésre kerültek a céljutalék kiírás feltételei:

„Alapfeltétel (mennyiségi mutató):

A vizsgált időszakban közvetített casco szerződések darabszáma haladja meg a … db-ot. A vizsgált időszakban közvetített GFB szerződések darabszáma haladja meg az … db- ot.

Második feltétel (Volkswagen típus összetétel mutató):

Casco: a Volkswageneken belül a Polo-k szerzési aránya érje el a …%-ot. GFB: ennél a módozatnál nem vizsgált szempont

Harmadik feltétel (kárhányad-minőségi mutató):

Casco: A módozat kárhányada* …% alatt maradjon. GFB: A módozat kárhányada* …% alatt maradjon.

Negyedik feltétel (on-line mutató)

Casco: az elektronikus ajánlattovábbítás aránya** érje el a …%-ot. GFB: az elektronikus ajánlattovábbítás aránya** érje el a …%-ot.”

A megállapodás részletesen tartalmazza a céljutalék mértékére vonatkozó előírásokat, azzal, hogy az alapfeltétel túlteljesítése esetén sávosan növekvő mértékű céljutalék-kulcsok számfejtendők.

A kárhányad oly módon módosította a céljutalék-kulcsok mértékét, hogy minél alacsonyabb volt a kárhányad, a céljutalék annál nagyobb %-a volt kifizetendő a PORSCHE részére.

303. A 2002. július 11-i megállapodásban módosultak a céljutalék kiírás feltételei:

„Alapfeltétel (mennyiségi mutató):

A vizsgált időszakban közvetített casco szerződések darabszáma haladja meg a … db-ot. A vizsgált időszakban közvetített GFB szerződések darabszáma haladja meg az … db- ot.

Második feltétel (kárhányad-minőségi mutató):

Casco: A módozat kárhányada* …% alatt maradjon. GFB: A módozat kárhányada* …% alatt maradjon.”

304. A 2003. február 10-i megállapodásban a céljutalék kiírás feltételeiben ismételten módosulás történt:

„Alapfeltétel (mennyiségi mutató):

A vizsgált időszakban közvetített casco szerződések darabszáma haladja meg a … db-ot. A vizsgált időszakban közvetített GFB szerződések darabszáma haladja meg az … db- ot.

Második feltétel (kárhányad mutató):

Casco: A módozat kárhányada* …% alatt maradjon. GFB: A módozat kárhányada*

…% alatt maradjon.

Harmadik feltétel (törléshányad mutató):

Casco: a teljes állomány törléshányada …% alatt maradjon.

A céljutalék kiírás alap-, második és harmadik feltételeinek teljesítése együttesen határozza meg az elszámolható céljutalék mértékét.”

305. A 2003. július 1-jei megállapodásban a céljutalék kiírás feltételeként ismételten az alapfeltétel (mennyiségi mutató) és második feltételként a kárhányad mutató került rögzítésre, a céljutalék mértékének kiszámítása során szorzószámokat vezetve be.

306. A 2004. április 29-i megállapodás ugyanezeket a feltételeket határozta meg.

307. A 2005 márciusában megkötött megállapodásban szintén a mennyiségi mutató és a kárhányad került figyelembe vételre.

A Generali és a PORSCHE megállapodása célfeladatokról

308. A PORSCHE a Generali-val is rendszeresen kötött célfeladatokat meghatározó megállapodásokat.

309. A 2002. január 21-i megállapodásban (Vj-51/2005/90.) a PORSCHE a 2002. üzleti évre szólóan céljutalék ellenében vállalta, hogy

„a fenti időszak alatt legalább … db (azaz … db/hó) GFB biztosítást közvetít a Biztosítóhoz.”

„a fenti időszak alatt legalább … db (azaz … db/hó) casco biztosítást közvetít a Biztosítóhoz.”

310. A PORSCHE és a Generali között 2003. április 6-án megkötött megállapodásban (Vj-51/2005/57., Vj-51/2005/90.) a felek az alábbiakat kötötték ki:

„I. Kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (GFB)

A Biztosító a fenti időszak alatt az Együttműködési Megállapodásban rögzített ajánlattovábbítási határidők figyelembevételével leadott és kötvényesített (az adott időszak jutalék számfejtésében pozitív összeggel szereplő) kgfb szerződésekre céljutalékot fizet az Alkusz részére.

- Amennyiben az Alkusz által a fenti időszakban közvetített szerződések száma …-… db (első félévben …-… db) közötti, úgy a szerződések után +…% jutalék fizetendő.

- Amennyiben az Alkusz által a fenti időszakban közvetített szerződések száma …… db (első félévben …-… db) közötti, úgy a szerződések után +…% jutalék fizetendő.

- Amennyiben az Alkusz által a fenti időszakban közvetített szerződések száma … db (első félévben … db) közötti, úgy a szerződések után +…% jutalék fizetendő.

II. CASCO

A Biztosító a fenti időszak alatt az Együttműködési Megállapodásban rögzített ajánlattovábbítási határidők figyelembevételével leadott és kötvényesített (az adott időszak jutalék számfejtésében pozitív összeggel szereplő) szerződésekre céljutalékot fizet az Alkusz részére.

- Amennyiben az Alkusz által a fenti időszakban közvetített szerződések száma …-… db közötti, úgy a szerződések után +…% jutalék fizetendő.

- Amennyiben az Alkusz által a fenti időszakban közvetített szerződések száma … db feletti, úgy a szerződések után +…% jutalék fizetendő.

…

III. ZÁRÓ MEGÁLLAPODÁS

Amennyiben a 2003 éves üzleti évben az Alkusz által közvetített gépjármű biztosítások éves állomány díja eléri a … M Ft-ot, úgy a Biztosító a fentieken kívül … M Ft céljutalékot fizet az Alkusznak.

Amennyiben … M Ft-nál kevesebb állománydíjú gépjármű biztosítás kerül közvetítésre a 2003 üzleti évben, de az Alkusz mind a casco, mind a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás tekintetében céljutalékra jogosult (min. … db casco és min. … db kgfb közvetített), illetve a VW személygépjárművekre kötött casco biztosítások száma

eléri a … db/hét, vagyis az … db/üzleti év mértéket, úgy … M Ft céljutalék kerül kifizetésre.”

311. A felek 2004. március 11-én az alábbiakban állapodtak meg (Vj-51/2005/57., Vj-51/2005/90.):

„I. Kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (GFB)

A Biztosító a 2003 év decemberi és a 2004 év júniusi számítógépes teljesítmény zárások között leadott és kötvényesített (az adott időszak jutalék számfejtésében pozitív összeggel szereplő) kgfb szerződésekre céljutalékot fizet az Alkusz részére.

- Amennyiben az Alkusz által a 2004 februári és júniusi teljesítmény zárások között közvetített szerződések száma …-… közötti, úgy +…% jutalék fizetendő.

- Amennyiben az Alkusz által a 2004 februári és júniusi teljesítmény zárások között közvetített szerződések száma …-… közötti, úgy +…% jutalék fizetendő.

- Amennyiben az Alkusz által a 2004 februári és júniusi teljesítmény zárások között közvetített szerződések száma … db feletti, úgy +…% jutalék fizetendő.

II. CASCO

A Biztosító a 2003 év decemberi és a 2004 év júniusi számítógépes teljesítmény zárások között leadott és kötvényesített (az adott időszak jutalék számfejtésében pozitív összeggel szereplő) casco szerződésekre céljutalékot fizet az Alkusz részére.

- Amennyiben az Alkusz által a 2004 februári és júniusi teljesítmény zárások között közvetített szerződések száma …-…, úgy +…% jutalék fizetendő.

- Amennyiben az Alkusz által a 2004 februári és júniusi teljesítmény zárások között közvetített szerződések száma … db feletti, úgy +…% jutalék fizetendő.”

312. A Generali és a PORSCHE között 2004 nyarán létrejött egy megállapodás (Vj- 51/2005/12/1/30.), amelyben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás vonatkozásában a Generali vállalta, hogy

„a 2004. év júniusi és a 2004. év decemberi számítógépes teljesítmény zárások között leadott és kötvényesített (az adott időszak jutalék számfejtésében pozitív összeggel szereplő) kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésekre céljutalékot fizet a Porsche részére, a következők szerint:

- amennyiben a Porsche által a 2004. júniusi és a decemberi teljesítmény zárások között közvetített szerződések száma …-… db közötti, úgy + …% jutalék fizetendő,

- amennyiben a Porsche által a 2004. júniusi és a decemberi teljesítmény zárások között közvetített szerződések száma …-… db közötti, úgy + …% jutalék fizetendő,

- amennyiben a Porsche által a 2004. júniusi és a decemberi teljesítmény zárások között közvetített szerződések száma …. db feletti, úgy + …% jutalék fizetendő.”

A casco szerződések esetében a Generali vállalta, hogy

„a 2004. év júniusi és a 2004. év decemberi számítógépes teljesítmény zárások között leadott és kötvényesített (az adott időszak jutalék számfejtésében pozitív összeggel szereplő) casco szerződésekre céljutalékot fizet a Posche részére:

- amennyiben a Porsche által a 2004. júniusi és a decemberi teljesítmény zárások között közvetített szerződések száma …-… db közötti, úgy +… % jutalék fizetendő,

- amennyiben a Posche által a 2004. júniusi és a decemberi teljesítmény zárások között közvetített szerződések száma … db feletti, úgy + …% jutalék fizetendő.”

Rögzítésre került az is, hogy

„amennyiben a 2004 november, december hónapban a Porsche Inter-Auto üzemekből, a Posche által közvetített gépjármű biztosítások darabszámának átlaga meghaladja a … db cascót és a … db kötelező gépjármű felelősségbiztosítást, úgy a Generali a fentieken kívül … millió forint céljutalékot fizet a Porsche-nak.”

313. A PORSCHE és a Generali 2004. november 22-én az alábbiakban állapodott meg (Vj-51/2005/57.):

„I. Kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (GFB)

A Biztosító a 2004 év júniusi és a 2004 év decemberi számítógépes teljesítmény zárások között leadott és kötvényesített (az adott időszak jutalék számfejtésében pozitív összeggel szereplő) kgfb szerződésekre céljutalékot fizet az Alkusz részére.

- Amennyiben az Alkusz által a 2004 júniusi és decemberi teljesítmény zárások között közvetített szerződések száma …-… közötti, úgy +…% jutalék fizetendő.

- Amennyiben az Alkusz által a 2004 júniusi és decemberi teljesítmény zárások között közvetített szerződések száma …-… közötti, úgy +…% jutalék fizetendő.

- Amennyiben az Alkusz által a 2004 júniusi és decemberi teljesítmény zárások között közvetített szerződések száma … db feletti, úgy +…% jutalék fizetendő.

II. CASCO

A Biztosító a 2004 év júniusi és a 2004 év decemberi számítógépes teljesítmény zárások között leadott és kötvényesített (az adott időszak jutalék számfejtésében pozitív összeggel szereplő) casco szerződésekre céljutalékot fizet az Alkusz részére.

- Amennyiben az Alkusz által a 2004 júniusi és decemberi teljesítmény zárások között közvetített szerződések száma …-…, úgy a szerződések után +…% jutalék fizetendő.

- Amennyiben az Alkusz által a 2004 júniusi és decemberi teljesítmény zárások között közvetített szerződések száma … db feletti, vagy a 2004 január és december zárás között közvetített szerződések száma meghaladja az … db-ot, úgy a szerződések után +…% jutalék fizetendő.

…

Amennyiben 2004 november, december hónapban a Porsche Inter-Auto üzemekből, az Alkusz által közvetített gépjármű biztosítások darabszáma meghaladja a … db cascót és a … db kötelező gépjármű felelősségbiztosítást, úgy a Biztosító a fentieken kívül … M Ft céljutalékot fizet az Alkusznak.”

314. A Generali és a PORSCHE között a 2005. év I. félévére szólóan 2005. május 30- án jött létre megállapodás (Vj-51/2005/90.):

„I. Kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (GFB)

A Biztosító a 2004 év decemberi és a 2005 év júniusi számítógépes teljesítmény zárások között leadott és kötvényesített (az adott időszak jutalék számfejtésében pozitív összeggel szereplő) kgfb szerződésekre céljutalékot fizet az Alkusz részére.

- Amennyiben az Alkusz által a 2004 decemberi és 2005 júniusi teljesítmény zárások között közvetített szerződések száma eléri az … db-ot és a P… üzemek által közvetített VW kötelező gépjármű felelősségbiztosítások száma a … db-ot, úgy +…% jutalék fizetendő.

- Amennyiben az Alkusz által a 2004 decemberi és 2005 júniusi teljesítmény zárások között közvetített szerződések száma eléri az … db-ot és a P… üzemek által közvetített VW kötelező gépjármű felelősségbiztosítások száma a … db-ot, úgy +…% jutalék fizetendő.

- Amennyiben az Alkusz által a 2004 decemberi és 2005 júniusi teljesítmény zárások között közvetített szerződések száma eléri az … db-ot és a P… üzemek által közvetített VW kötelező gépjármű felelősségbiztosítások száma a … db-ot, úgy +..% jutalék fizetendő.

II. CASCO

A Biztosító a 2004 decemberi és 2005 júniusi számítógépes teljesítmény zárások között leadott és kötvényesített (az adott időszak jutalék számfejtésében pozitív összeggel szereplő) casco szerződésekre céljutalékot fizet az Alkusz részére.

- Amennyiben az Alkusz által a 2004 decemberi és 2005 júniusi teljesítmény zárások között közvetített casco szerződések száma eléri az … db-ot és a P… üzemek által közvetített VW casco biztosítások száma a … db-ot, úgy +…% jutalék fizetendő.

- Amennyiben az Alkusz által a 2004 decemberi és 2005 júniusi teljesítmény zárások között közvetített casco szerződések száma eléri az … db-ot és a P… üzemek által közvetített VW casco biztosítások száma a … db-ot, úgy +…% jutalék fizetendő.”

315. A Generali és a PORSCHE által 2005. augusztus 31-én megkötött megállapodás a következőket rögzítette (Vj-51/2005/57., Vj-51/2005/90.):

„I. Kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (GFB)

A Biztosító a 2005 év júniusi és a 2005 év decemberi számítógépes teljesítmény zárások között leadott és kötvényesített (az adott időszak jutalék számfejtésében pozitív összeggel szereplő) kgfb szerződésekre céljutalékot fizet az Alkusz részére.

- Amennyiben az Alkusz által a 2005 júniusi és 2005 decemberi teljesítmény zárások között közvetített szerződések száma eléri az … db-ot és a P… üzemek által közvetített VW kötelező gépjármű felelősségbiztosítások száma a … db-ot, úgy +…% jutalék fizetendő.

- Amennyiben az Alkusz által a 2005 júniusi és 2005 decemberi teljesítmény zárások között közvetített szerződések száma eléri az … db-ot és a P… üzemek által közvetített VW kötelező gépjármű felelősségbiztosítások száma a … db-ot, úgy +…% jutalék fizetendő.

- Amennyiben az Alkusz által a 2005 júniusi és 2005 decemberi teljesítmény zárások között közvetített szerződések száma eléri az … db-ot és a P… üzemek által közvetített VW kötelező gépjármű felelősségbiztosítások száma a … db-ot, úgy +..% jutalék fizetendő.

II. CASCO

A Biztosító a 2005 év júniusi és a 2005 év decemberi számítógépes teljesítmény zárások között leadott és kötvényesített (az adott időszak jutalék számfejtésében pozitív összeggel szereplő) casco szerződésekre céljutalékot fizet az Alkusz részére.

- Amennyiben az Alkusz által a 2005 júniusi és 2005 decemberi teljesítmény zárások között közvetített casco szerződések száma eléri az … db-ot és a P… üzemek által közvetített VW casco biztosítások száma a … db-ot, továbbá ezen belül a PIA Gy… és a PIA T… által közvetített VW casco biztosítások száma eléri a … db-ot, úgy +…% jutalék fizetendő.

- Amennyiben az Alkusz által a 2005 júniusi és 2005 decemberi teljesítmény zárások között közvetített casco szerződések száma eléri az … db-ot és a P… üzemek által közvetített VW casco biztosítások száma a … db-ot, továbbá ezen belül a PIA Gy… és a PIA T… által közvetített VW casco biztosítások száma eléri az … db-ot, úgy +…% jutalék fizetendő.”

IX.

A Mabisz magatartása

316. N.E. (Allianz) nyilatkozata (Vj-51/2005/76.) szerint

„a javító óradíjak kérdése mindig felmerült a tagozat a Mabisz Gépjárműbiztosítási Tagozatának ülésein. Minden újonnan megjelenő biztosító szeretett volna egy adatbázishoz hozzá férni. A kis biztosítók esetében a javítók próbáltak már javítói óradíjakkal operálni. Nálunk volt csak nyomon követve pontosan, hogy az adott számla mögött valóban létező cég, valóban elvégezte munkát. Ez a többi biztosítónak nem volt meg. Ezen tudásunkat nem osztottuk meg a többi biztosítóval. Minden biztosító törekedett arra, hogy adjuk oda ezt az adatbázist, de nem tettük ezt. Nem láttuk célszerűnek, hogy a biztosítók MABISZ szinten lépjenek fel és ez versenykorlátozáshoz vezessen.”

317. F.Z. (Mabisz) előadása értelmében az óradíjnak a Mabisz Gépjárműbiztosítási Tagozaton történő tárgyalása inkább K.J. (Allianz) vezetősége idején volt jellemző (Vj-51/2005/68.).

318. A Mabisz Gépjárműbiztosítási Tagozata Kárrendezési Albizottságának 2001. szeptember 18-i üléséről készült emlékeztető (Vj-51/2005/83.) szerint az 1. napirendi pont kapcsán az alábbiak hangoztak el:

„1. Javítási óradíjak 2002-ben

Az egyes biztosítók eltérő a javítási óradíjak elfogadásánál eltérő gyakorlatot folytatnak.

- Garancia Biztosító Rt.: néhány szerződőtt javító kivételével 2600 Ft-ban állapították meg az alkalmazható óradíjak felső határát.

- Argosz Bizt. Rt.: márkaszervizek óradíjait elfogadják, de törekszenek a számla nélküli kárrendezésre. S.J. javaslata: a biztosítók az óradíjak elfogadásához sorolják be a műhelyeket kategóriákba.

- Zürich Bizt. Rt.: most vannak a viszonyok kialakulóban. Egyenlőre elfogadják a márkaszervizek óradíjait.

- Gen.-Pr. Bizt. Rt.: kb. 150 kiemelt és mintegy 300 egyéb partnerrel rendelkeznek. X.X. xxxxxxxxx: olyan javítói megállapodások létrehozása, amelyek alapján egy-egy javító bármely biztosító által rendezett kár esetén azonos óradíjakat alkalmazhatna.

- Aegon Bizt. Rt.: számla nélkül 1800 Ft-os óradíjat fizetnek és az alkatrészek esetén 0,8-as szorzót alkalmaznak. Biztosított állományuk kevés, főleg Budapesten. A gfb. szerződések kötését megszigorították, igyekeznek elkerülni, hogy valaki érdemtelenül magasabb bónuszfokozatba kerüljön.

- KöBE: a számla nélküli kárrendezést szorgalmazzák.

- Allianz Hung. Bizt. Rt. javaslata: tekintettel a 2002. évi gfb.-díjemelési lehetőségre, a társaságok ne vállaljanak átlagosan 5%-nál magasabb óradíjemelési kötelezettséget.

- Zs.I. [Mabisz GKI]: egyes biztosítók a biztosítatlan gépjárművekkel okozott károkat – helytelenül –csak a károsultaktól beszedett 10 000Ft szemledíj ellenében veszik fel.”

Az ülésen a Mabisz-on és a Mabisz Gépjárműkárrendezési Irodán kívül a fentiekben megnyilatkozó biztosítókon kívül az AXA Biztosító Rt. képviselője is jelen volt.

319. A Tagozat tagjait F.Z., a Mabisz munkatársa 2003. február 5-én arról értesítette, hogy a Tagozat 2003. február 12-én tartja ülését. A tagozati ülés meghirdetett témái között szerepelt a „Javítói óradíjak 2003” tárgykör.

320. A Tagozat 2003. február 12-i ülésén a Mabisz, a Mabisz Gépjárműkárrendezési Iroda és nyolc biztosító (Allianz, Generali, AXA, ÁB-Aegon, Európa, KÖBE, OTP Garancia, Union) képviselői vettek részt. Az ülésről készült emlékeztető (Vj- 51/2005/83/13.) szerint a „Javítói óradíjak 2003” témakörben az alábbiak hangoztak el:

„K.J. [Allianz] arról tájékoztatta a tagozat tagjai, hogy 2003-ban minden korábbinál nagyobb óradíjemelést szeretnének a gépjárműjavítók elérni (20% körüli) az EU csatlakozásra történő hivatkozással. A VW csoporttal, aki egyébként 5% átlagos alkatrészár csökkentést hajtott végre 15%-ban állapodtak meg, ezt tekintik irányadónak a többi javító vonatkozásában. 2004-ben várható, hogy hasonló igényekkel fognak fellépni a javítók.

A tagozat támogatta azt, hogy 2003. szeptember végén a MABISZ is egységesen lépjen fel a javítókkal szemben a 2004. évi díjemelések elfogadásakor, el kell kerülni, hogy a különböző társaságokat a javítók egymással kijátszák. Az egységes fellépés lehetőségének ’kartell’ vonzatait illetően a MABISZ Jogi Tagozatának álláspontját meg kell kérdezni.”

321. A Tagozat 2003. december 12-i ülésén a Mabisz, a Mabisz Gépjárműkárrendezési Iroda és kilenc biztosító (Allianz, Generali, Argosz, ÁB- Aegon, Európa, Magyar Posta, OTP Garancia, Union, Uniqua) képviselői vettek részt. Az ülésről készült emlékeztető (Vj-51/2005/27/1.) „A 2004. évi óradíj tárgyalások, ezzel összefüggésben javítói panaszok egyes biztosítók szolgáltatására” tárgykörben az alábbiak rögzíti:

„K.J. Allianztájékoztatást adott arról, hogy folynak az ártárgyalások a GYÉMOSZ- szal sic! , úgy tűnik nagyon nehéz lesz megállapodni, miután a javítók 20-30%-os emelésben gondolkodnak. Ezzel szemben a szakma legfeljebb 8-10%-os áremeléssel kalkulál.

Egyúttal jelezte, hogy a GYÉMOSZ sic!egyes biztosítókkal való fizetési nehézségek miatt megkereste a Felügyeletet.”

322. K.J. (Allianz) nyilatkozata (Vj-51/2005/74.) szerint

„a KGFB esetében minden biztosítónál azonosak a feltételek, ezt jogszabály írja elő. Ebből adódóan sok olyan káresemény van – szívességi káresemény, nemzetközi vagy biztosítatlan káresemények -, ami különleges elbánást igényel. Ebből adódóan a biztosítók között mindig volt egy standardizálási törekvés az óradíjra vonatkozóan. Ez egyben történeti ok is. Ezért minden évben – legalább is amíg a MABISZ tagozatot vezettem – a kisebb biztosítók részéről az igény merült fel az Allianz vonatkozásában, hogy mint piacvezető az óradíj tapasztalatainkat adjuk át a MABISZ-nak illetve a többi biztosítónak. Azt nem tudom, hogy ez korábban is volt-e, de amikor én a tagozat vezetője voltam, akkor ilyen átadás nem történt - piaci verseny miatt -, másrészt az elvekről mindig esett szó.

A 2003.12.12 tagozati ülésen a szakma álláspontja a biztosítók álláspontját jelenti. Ez is azt mutatja, hogy a kisebb biztosítók, hogyan szeretnének információhoz jutni.

Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a biztosítási szakma abban volt érdekelt , hogy az óradíj emelések kezelhető szinten történjenek. Volt olyan javaslat is , hogy a javítókkal szemben mi is egységesen tárgyaljunk. De ez nem jött létre, mert túl nagy volt a verseny

a biztosítók között. Sőt egyes javítók tudomásom szerint ezzel még trükköztek is, különböző biztosítónak különböző óradíjat számolnak el.”

323. K.T. (Allianz) előadta (Vj-51/2005/73.),

„mivel az Allianz helyzeténél fogva elől járt az óradíjtárgyalásokban, ezért a többi biztosító szeretett volna minél többet megkapni, aminek mi a verseny és jogi szempontból nem tettünk eleget.

Arra a kérdésre, hogy akkor X.X. xxxxx közölte a tényleges XXXXXX megállapodás értékeit, azt tudom mondani, hogy feltehetően csak egyszerű tájékoztatást adott.”

324. 2004. január 12-én a J.Z. (Generali) és K.J. (Allianz) között megbeszélés zajlott. Az Allianz jelezte, tudomása szerint a Generali a „mabiszos megállapodás ellenében” ajánlott meg óradíjat az egyik márkakereskedőnek. A Generali ezt visszautasította (Vj-51/2005/83/30. és 31.).

325. X.X. xxxxxxxxxxxx szerint „mabiszos megállapodás” vélhetően pontatlan szóhasználat, semmilyen „mabiszos megállapodás” nem létezett az óradíjak vonatkozásában (Vj-51/2005/73.). Ezt adta elő N.E. (Allianz) is (Vj-51/2005/76.).

326. K.J. (Allianz) szerint (Vj-51/2005/74.)

„A J.Z. (2004.01.14.) N.T-nak írt levele alapján a ’mabiszos megállapodás’ nem írásbeli megállapodásra utal. A MABISZ-on belül minden évben ránk és a Generalira nyomáshárult a biztosítók részéről, hogy mondjuk meg az óradíjtárgyalások kereteit.

Az üléseken ezért elhangzott, hogy nagyjából milyen óradíjakra gondolunk, mint keretre.”

327. A versenyfelügyeleti eljárás során meghallgatott, a Gépjárműbiztosítási Tagozat ülésein jelen volt személyek előadták,

▪ a javítói óradíj kérdése az üléseken csak nagyon ritkán kerülhetett szóba, s nem is emlékeznek arra, hogy az említett ülésen kívül az Allianz tájékoztatást adott volna a saját óradíj tárgyalásairól (Vj-51/2005/97.), illetve hogy máskor szóba került volna a javítói óradíj kérdésre (Vj-51/2005/98.),

▪ semmilyen megállapodás sem született azon felvetéssel kapcsolatban, hogy a Mabisz is egységesen lépjen fel a gépjárműjavítókkal szemben (Vj- 51/2005/97.), ezt a Jogi Tagozat nem is tárgyalta, mivel kartellgyanús volt (Vj-51/2005/98. és 100.),

▪ az Allianz előadása csak tájékoztató jellegű volt, mivel ekkor a biztosítóknak már közzé kellett tenniük a biztosítási díjakat, az Allianz tájékoztatása a többi biztosító gondolkodását már nem befolyásolta (Vj-51/2005/101.).

328. A releváns jogszabályi környezetet illetően kiemelendő, 2004. június 30-ig volt hatályban a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 171/2000. (X. 13.) Korm. rendelet. A jogszabály 12.§-ának (4) bekezdése előírta, a biztosítók kötelesek voltak október 25-ig a következő évi kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási díjaikról és díjkalkulációjukról a PSZÁF-ot tájékoztatni. Az (5) bekezdés értelmében a biztosítók kötelesek voltak október 30-ig a következő évi tarifáikat két országos napilapban közzétenni, valamint a következő évi díjaikat az

ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeikben és az interneten hozzáférhetővé tenni. A (6) bekezdés alapján a biztosító a meghirdetett díját év közben nem változtathatta meg.

X.

A vizsgáló vizsgálati jelentésben tett indítványa

329. A vizsgálat szerint versenykorlátozók és így a Tpvt. 11. § (1) bekezdésbe ütköznek az Allianz-Gémosz megállapodások, mivel az évenkénti óradíjtárgyalások során javítói óradíj emelésekben állapodtak meg, az „értékesítésért óradíj” elv érdekében árukapcsolást hajtottak végre, ráadásul az óradíjban egy ún. „üzletterelési díjrészt” is működtettek ennek érdekében.

330. A vizsgáló szerint a Generali esetében a Generali–Gémosz megállapodások az előzőekkel azonos indokok alapján szintén versenykorlátozók, mivel ezek mögött is fellelhető az „értékesítésért óradíj” elv érvényesülése úgy, hogy a megállapodásban a Gémosz mellett a gépjárműbiztosítási piacon meghatározó második Generali vett részt.

331. A vizsgálat megítélése szerint a Tpvt. 11.§-ának (1) bekezdésbe ütközott az Allianz és a Generali azon magatartása, miszerint a „mabiszos megállapodás” hatására, de azt túl is haladva a biztosítók óradíj stratégiájukat összehangolták oly módon, hogy egyrészt a Generali részéről kifejtésre került, óradíj alapon nem kíván az Allianz biztosítóval versenyezni.

332. A vizsgálat a Tpvt. 11.§-ának (1) bekezdésbe ütközőnek minősítette a Mabisz Gépjárműbiztosítási Tagozatán belül az Allianz részéről az adott évi óradíj tárgyalások kapcsán adott tájékoztatásokat, mivel ezek alkalmasak voltak arra, hogy a Mabisz tagozati, illetve albizottsági üléseken a résztvevő biztosítók a 2004. évi óradíj stratégia kialakításában a piacvezető Allianz javítói óradíj stratégiájára vonatkozó, máshonnan - előzetesen - be nem szerezhető, a többi vállalkozás üzleti döntéseit befolyásoló üzleti adathoz (Allianz várható óradíjemelés mértéke) jussanak.

333. A vizsgálati jelentés szerint az eljárás alá vont biztosítási alkuszok az óradíjtárgyalásokon, illetve az azt követő időszakokban az óradíj tárgyalások megállapodásainak érdemi végrehajtásában a tagjaik, szerződött partnereik tekintetében a Gémosz-hoz hasonló érdekképviseleti tevékenységet folytattak. Vállalták, hogy a biztosító által tagjaik, szerződött partnereik számára nyújtott

„megfelelő” óradíjakért cserébe az üzleti partnereiknél elérik a preferált biztosító (Allianz, Generali) piaci részesedésének megfelelő értékesítést.

334. Figyelemmel a fentiekre a vizsgálat indítványozta, hogy a Versenytanács minden eljárás alá vont vonatkozásában állapítsa meg a Tpvt. 11.§-ának (1) bekezdésébe

ütköző versenykorlátozó magatartás fennállását, tiltsa el őket a jogsértő magatartások folytatásától, s velük szemben szabjon ki bírságot.

335. Az Allianz, a Generali, a Gémosz, a MOSZ, az MPM és a PORSCHE terhére indítványozta annak megállapítását, hogy a 2004. és 2005. évi Allianz-Gémosz és a Generali-Gémosz óradíj megállapodások és az azokhoz kapcsolódó, az eljárás alá vontak által megvalósított magatartások összessége alapvetően korlátozta a piaci versenyt a biztosítás értékesítési piac és a gépjárműjavítói piac vonatkozásában, továbbá hatásai jelentős fogyasztói érdeksérelemmel és az általános javítók vonatkozásában megjelenő indokolatlan diszkriminációval jártak.

336. Az Allianz és a Gémosz terhére indítványozta továbbá annak megállapítását, hogy az Allianz 2003., 2004. és 2005. évi javítói szerződések idegenmárka javítása esetén alkalmazandó külön óradíjra vonatkozó pontjai, valamint a biztosítási értékesítés vállalásának javítói szerződésben történő szerepeltetése, illetve a Gémosz által elért és az Allianz által is elfogadott, az azonos területen működő, de eltérő gépjármű márkák értékesítését, javítását végző márkakereskedők(javítók) óradíjainak összehangolása összességében a Tpvt. 11.§-ának (1) bekezdését sértik.

337. Az Allianz, a Generali és a Mabisz terhére – a 2004. évre vonatkozóan - indítványozta annak megállapítását, hogy a Mabisz Gérjárműbiztosítási Tagozatán belül az Allianz részéről megnyilvánuló információ szolgáltatása a Tpvt. 11.§-ának

(1) bekezdésbe ütköző versenykorlátozó magatartás, mivel az Allianz információ szolgáltatása alkalmas volt arra, hogy a többi biztosító az önálló költség és kockázati üzleti döntéseinél azt figyelembe vegye.

XI.

Az eljárás alá vontak előadása

Az Allianz előadása (Vj-51/2005/173., Vj-51/2005/180.)

338. Az Allianz szerint a Versenytanács téves és megalapozatlan következtetésekre jutott az Allianz magatartásának értékelése tekintetében, figyelmen kívül hagyva a piac racionális és jogszerű működését, a piaci résztvevők magatartását mozgató legitim érdekeket és megfontolásokat. Valójában az Allianz piacvezető részesedésére, illetve piaci helyzetére magyarázatot nyújt a kimagasló szolgáltatás és az ehhez kapcsolódó megfelelő ár/érték arány, és nem elfogadható azt a vizsgált megállapodásoknak tulajdonítani.

339. Vitatta azt az álláspontot, amely egységes jogsértésnek tekinti az Allianz és a Generali által (i) a Gémosz-szal megkötött megállapodásokat; (ii) az eljárás alá vont alkuszokkal kötött céljutalék-megállapodásokat; és (iii) az egyes márkajavítókkal az eljárás alá vont alkuszok közreműködésével kötött megállapodásokat.

340. Az óradíjak vonatkozásában ismertetésre került, hogy a biztosítók által fizetett óradíjak és általában a javítási költségek mindig a biztosítási díjakkal összefüggésben alakultak, hiszen a biztosítónak fedezetet kell teremtenie kárkifizetéseire. Tekintettel a casco biztosítások alacsony arányára és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás terhére jelentett károk magas arányára, mindig is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás jelentette a javítói kifizetések korlátját.

341. Aláhúzta, a biztosítási díjakból származó bevétel komoly korlátot jelent a javítói óradíjak megállapítása előtt. Ha többletfedezet keletkezik, akkor lehet csak további emelés, így tehát aki hozzájárul a fedezet megteremtéséhez, az magasabb óradíjat kaphat. Nem vitatta, hogy korábban az egyedi alkukban mindig szerepet játszott az értékesítés az összes biztosító esetében. A kiemelt partnerek sok biztosítást értékesítenek, értékesítettek, így más az alkupozíciójuk.

342. Előadta, az óradíjjal kapcsolatban sajátos szerepe volt a javítókkal való megállapodásokban. Kénytelen volt velük piaci pozíciójából adódóan is megállapodni annak érdekében, hogy az ügyfeleknek megfelelően tudjon teljesíteni. Részéről tehát szükségszerű a megállapodás a javítókkal. Ennek során az Allianz tette meg az első lépést annak érdekében, hogy az óradíjak objektív módon legyenek megállapítva, egységes adatbázist hozott létre az alkatrészekről, s egy egységes rendszert igyekezett kialakítani az egyéb más tényezők vonatkozásában is. Az egyedi alkuk helyett objektív alapon a javítói szolgáltatások minőségére alapozott rendszert kívánt létrehozni, amellyel biztosítható a magas szintű szolgáltatás.

343. Az óradíjak megállapításának történeti áttekintése kapcsán előadásra került, a vizsgált időszak elejére a kezdeti besorolásból adódó különbségek lényegesen megnőttek, hiszen egyrészről a piaci körülmények, másrészről maguk a javítók is sokat változtak, beruháztak, megnőttek a bérköltségek, új javítók jelentek meg stb. A javítói óradíjak tehát meglehetősen széles sávban szóródtak, és szóródnak ma is, függetlenül attól, hogy az egyes javítók óradíjainak alapja mindig a javító műszaki felszereltsége volt és maradt.

344. A kapcsolatrendszert - tehát közvetlenül nem az óradíjat - befolyásoló tényezők között kikerülhetetlenül szerepelt minden olyan szempont, amely a felek együttműködését alkotja, így a gépjárművek értékesítésével is foglalkozó javítók esetében kimondva-kimondatlanul a biztosításértékesítés is. Ez nemcsak az Allianz kezdeményezése volt, sok márkakereskedő hivatkozott arra a tárgyalások során, hogy mennyi biztosítást közvetít az Allianz számára, és ennek alapján magasabb óradíjat kér, hiszen az általa közvetített biztosítások díjának csak kis részét tenné ki egy magasabb emelkedés, illetve hogy neki nem érdeke a biztosítások, különösen az Allianz-biztosítások értékesítése, ha cserében csak azt látja, hogy jogos emelési törekvéseit állandóan korlátozzák. Ez is mutatja, hogy az óradíj-tárgyalások emiatt a kétoldalú kapcsolatrendszer miatt nem izoláltan, önmagukban, hanem az együttműködés tágabb kontextusában zajlottak, és a végül elért alkuban a felek szükségképpen valamilyen szinten szubjektív és egyedi eredményekre jutottak. Ez azonban nem róható fel az Allianz-nak, hiszen az ekkor működő többi biztosító még ennyi objektivitásra sem törekedett, csak az Allianz-tól igyekezett megszerezni

adatbázisát, és csak később kezdtek el saját széleskörű hálózatot és javítói adatbázist kiépíteni. Az egyedi alkuk viszont az évek során egyre inkább érezhető különbségeket eredményeztek, függetlenül attól, hogy az Allianz mindvégig törekedett az egységes és objektív szempontok minél nagyobb mértékű figyelembevételére.

Mindeközben a javítók továbbra is újabb és újabb, az Allianz a biztosítási díjak által kialakított korlát miatt nem teljesíthető igényekkel jelentkeztek. Megjegyezte ugyanakkor, érdeke, hogy ügyfelei elégedettek legyenek, amihez a javítók megfelelő minőségű munkája szükséges. Ennek viszont feltétele, hogy a javítók tudjanak fejleszteni, amihez megfelelő jövedelem kell. Ezért tehát nem akarta és nem tudta mindenáron lenyomni az általa fedezett javítási költségeket, illetve az azt áttételesen befolyásoló óradíjakat. Azonban látni kell, hogy a kötelező gépjármű- felelősségbiztosításra tekintettel kénytelen volt az óradíjak alacsonyabb mértékű emeléséről tárgyalni.

345. A vizsgált időszak elejére az 1990-es évek közepén kialakult, mind a mai napig a szervizek műszaki felszereltségén alapuló óradíj-kialakítási rendszer alapján egyrészről elkerülhetetlenül nagymértékű eltérések alakultak ki az egyes javítók között, másrészt viszont - tekintettel a még mindig hatósági áras kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási díjak jelentette emelési korlátra, valamint a feketegazdaság által a piacon, nem a biztosítók felé érvényesíthető óradíjak miatt - a tényleges piaci óradíjszint alatta maradt a műszaki színvonalat fejlesztő, a jogszabályokkal összhangban működő szervizek jogos igényeinek. Bár az Allianz ezzel tisztában volt a szervizek elmondása alapján, objektív körülmények miatt nem tudta megszüntetni a javítók alulfinaszírozottságához hozzájáruló, indokoltnál alacsonyabb, általa leszerződött óradíjakat.

Ebben a helyzetben jelentek meg a központi óradíj-tárgyalásokra vonatkozó márkajavítói igények, az egységes arculattal és előírásokkal rendelkező márkák, a Porsche, majd az Opel, Peugeot márkaszövetségei, illetve a Gémosz részéről. Az ekkor követelt, 20-30%-os emelés messze meghaladta azt a mértéket, amit az ekkorra már közzétett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjemelés lehetővé tett volna.

346. Kiemelte, a lehető legmesszebbmenőkig ellenérdekelt volt a közös tárgyalásokban, és továbbra is egyedileg kívánt megállapodni a szervizekkel, beleértve a márkaszervizeket is. Szintén nem kívánt tárgyalni óradíjakról az eljárás alá vont alkuszokkal, hiszen eleve rontották tárgyalási esélyeit. Kizárólag a felé több márkaszövetség oldaláról egységesen megjelenített 1.000 Ft-os, irreálisan magas óradíj-emelés csökkentése érdekében, illetve a biztosítások értékesítését nyomásgyakorlásra felhasználó tárgyalási taktika miatt kezdett el tárgyalni.

347. Az általa méltányolhatónak ítélt körülményeket figyelembe vette, ugyanakkor alapvető üzleti érdeke, hogy csak akkor ismerje el az óradíj emelési igényeket, ha azok beleférnek a biztosítási díjak versenyben kialakult, Allianzra is rákényszerített árszintjeibe, és ne ismerje el általánosan az igényeket akkor sem, ha tudja, hogy akár a 9.000 forintos átlagdíj is indokolt lenne a csak a legális piacon dolgozó és mai követelményeknek megfelelően korszerű körülmények között működő javítói

piacon. A biztosítási díjak mint korlát szerepével a márkakereskedők is tisztában voltak, és elfogadták, hogy az Allianz nem tud még jogos igényeiknek sem eleget tenni. Felismerték, hogy óradíjaikat csak abban a mértékben van lehetőségünk emelni, ahogyan arra fedezet képződik. A másik oldalról viszont a márkakereskedők

- legalábbis azok, akik egyúttal biztosításokat is értékesítettek - tapasztalták, hogy az Allianz ajánlatai és a nyújtott szolgáltatása versenyképes, s ezért termékeink értékesítése nem ütközik nehézségbe, azokat a fogyasztók keresik. Ezért állapodtak meg abban, hogy a kifizetések fedezetének biztosításához való hozzájárulás mértékét is a lehetőségekhez képest megpróbálják objektív keretek közé szorítani. A javítók érdekeit szolgálta az is, hogy ezzel az ajánlások keretén belülre hozták az egyedi alkuk egyik másik szempontját, az értékesítést. Az egyedi óradíj tárgyalások minden ilyen tárgyalásokat végző biztosító esetén a biztosító-márkajavító viszonyrendszer komplex értékelésén alapultak, amelyben sok tényező egyike volt a biztosítások értékesítése is. Ez nem mérhető módon, de az egyedi alkuk elkerülhetetlen részleges szubjektivitásából adódóan valamennyire befolyásolta az óradíjak konkrét mértékét. Az Allianz vállalta, hogy ezt a részt lehetőségeihez képest konkretizálja, annak érdekében, hogy az ilyen különbségek alacsony szinten rögzüljenek, a javítók még inkább tisztában lehessenek az óradíjaik kialakításának szempontjaival, és ezzel lehetőség szerint egyre inkább elkerülhetőek legyenek a panaszok és az esetleges területi konfliktusok miatti központi beavatkozások, valamint az Allianz ellen indított peres eljárások.

348. A Gémosz-tárgyalások során folytatott stratégiája - miután kiderült, hogy kénytelen szövetségekkel, közös tárgyalások keretében tárgyalni - elsősorban az emelési igények visszafogása volt, tekintettel a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási díjemelés jelentette korlátra.

349. Kiemelte, míg október végére már közzé kellett tenni a díjakat, a 2003. évi díjakra vonatkozó ajánlásról csak a tárgyév januárjában állapodott meg a Gémosz- szal. Ugyanez a sorrend igaz a többi évi tárgyalásra is.

350. A Gémosz-szal elfogadott ajánlások révén sem volt hajlandó soha feladni a konkrét óradíjak elfogadására, illetve javasolására vonatkozó jogát. Az ajánlások mindig hangsúlyosan tól-ig kereteket jelentettek, amelyen belül elsősorban a műszaki felszereltség, újabb fejlesztések, másrészt az egyedi szempontok alapján a felek alkuja hozta létre az óradíjat. Az ajánlásoktól - felfelé és lefelé is - szabadon eltérhetett, amit sokszor meg is tett az egyedi javítókkal folytatott alkuk során. Az utolsó tárgyalásokra fokozatosan kialakult az a közösen elfogadott szempontrendszer és a felek meghatározták azokat a kereteket, amelyeken belül az értékesítési szempontokat általánosságban figyelembe kívánták venni. Megítélése szerint ez nem versenykorlátozó, hiszen egyrészt a kényszerűségből lenyomott árak által okozott javítói sérelmeket csökkentette annak révén, hogy a fedezet megteremtéséhez való hozzájárulás mértékétől is függően közeledhettek az óradíjak az általuk indokoltnak tartott szinthez, másrészt az értékesítésre tekintettel kialakuló díjemelés-különbség alapján alig pár százalék eltérés volt a kiemelkedő és a nagyon alacsony teljesítményű kereskedők között, ami nem jelentett érezhető különbséget.