Összefoglaló. Az éjszakai vonatok fekvőhelyes- és hálókocsijaiban elektronikus formában bemutatott nemzetközi jegyeket – A4RT (’A4 Rail Ticket), FST (Flexible Size Ticket) és URT (Univeral RailTicket,) azoknak a szállítóknak a vonatain és kocsijaiban fogadják el, akik ezeknek az elfogadásáról megállapodást kötöttek. Mindhárom jegyformátum megjelenési formája az IRS 90918-8 szabványban található. A fehér papírra nyomtatott, vagy képernyőn megjelenített ilyen jegyek ellenőrzését a biztonsági kód teszi lehetővé (Security in Data). A kötelező elemnek számító UIC biztonsági kódok (TLB, SBB or FCB) megjelenési formája az IRS 90918-9 szabványban található.
Összefoglaló. Felhívjuk a tisztelt befektetők figyelmét, hogy jelen összefoglaló az OTP Világjátékok Hozamvédett Zártvégű Alap Tájékoztatójának bevezető része. Javasoljuk, hogy az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek megvásárlására vonatkozó döntésüket valamennyi releváns, elérhető információ - köztük elsősorban az Alap Kezelési Szabályzatát is magában foglaló Tájékoztató - ismeretében hozzák meg. A Batv. 82. § (3) bekezdésének utalószabálya folytán alkalmazandó Tpt. 27. § (1) bekezdés d) pontja alapján az Összefoglaló tartalmáért felelősséget vállaló személyt, illetve az Összefoglaló fordítását végző személyt kártérítési felelősség terheli a Befektetőknek okozott kárért abban az esetben, ha az Összefoglaló félrevezető, pontatlan, vagy nincs összhangban a Tájékoztató más elemeivel. Az Összefoglaló tartalmáért felelős személyek megegyeznek a Tájékoztató egészéért felelősséget vállaló személyekkel. A Batv. 82. § (3) bekezdésének utalószabálya folytán alkalmazandó Tpt. 27. § (1) bekezdés c) pont alapján felhívjuk a figyelmet, hogy ha a Tájékoztatóban foglalt információkkal kapcsolatban esetlegesen keresetindításra kerül sor valamely más EU tagállamban, előfordulhat, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályai alapján a felperes befektetőnek kell viselnie a bírósági eljárás megindítását megelőzően a Tájékoztató fordításának költségeit. Az Alap neve: OTP Világjátékok Hozamvédett Zártvégű Alap Az Alap rövid neve: OTP Világjátékok Alap Az Alap típusa Nyílvános értékpapír befektetési alap Az Alap fajtája Zártvégű, a Befektetési Jegyek az Alap Futamideje során tőzsdei forgalomban, befektetési vállalkozás közreműködésével, piaci áron értékesíthetők Az Alap nyilvántartásba vételének dátuma, futamideje 2012.08.17. Az Alap futamideje a nyilvántartásba vétel napjától 2015. december
Összefoglaló. A Hatósághoz egy 2002. március 5-én kelt levélben (iratszám 02-1733-A) panasz érkezett, amely szerint a Norvég Kutatási Tanács (a továbbiakban: NKT) különböző, a Turborouter számítógépes program fejleszté- séhez kapcsolódó kutatási projektekhez nyújtott állami támogatást. 2006. március 8-án a Hatóság, a norvég hatóságok és a panaszos közötti kiterjedt levelezést követően a Hatóság úgy határozott, hivatalos vizsgálati eljárást indít a panaszban említett projektekkel kapcsolatban. Az NKT négy, a Turborouter számítógépes program fejlesztéséhez kapcsolódó projekthez nyújtott támoga- tást az ipari K+F program támogatási rendszer keretében. A Hatóság más meglévő támogatási rendszerekkel együtt ezt a programot is értékelte, és 1994 decemberében elfogadta a 217/94/COL határozatot, amelyben megfelelő intézkedéseket javasol Norvégiának. A norvég hatóságok elfogadták a megfelelő intézkedéseket. Ennek megfelelően a továbbiakban minden, e rendszer keretében nyújtott támogatásnak összhangban kell lennie a Xxxxxxx által 1994-ben elfogadott, a kutatáshoz és fejlesztéshez nyújtott állami támogatásról szóló iránymutatásokkal. A rendelkezésére álló információk alapján a Hatóságnak kétségei vannak afelől, hogy az érintett kutatási projektekhez nyújtott támogatás megfelel-e a K+F iránymutatások rendelkezéseinek. Kérdéses a projektek helyes besorolása. Ez különösen igaz a három kísérleti kutatásnak tekintett projektre, amelyek túl közel lehetnek a piachoz ahhoz, hogy támogathatók legyenek. A Hatóságnak kétségei vannak a projekt finanszírozásával kapcsolatban is. Nem világos, hogy a projek- tekben részt vevő vállalatok ténylegesen hozzájárultak-e a projektek kutatási költségeihez, vagy hogy a rendes működési költségeket a kutatási projekt részének tekintették-e. Amennyiben így történt, felül kell vizsgálni a támogatások intenzitását. E tekintetben a Xxxxxxxxxx kétségei vannak afelől, hogy a támogatások kedvezményezettjei nem éltek-e vissza az NKT által nyújtott támogatásokkal. Amennyiben az érintett projekteknek nyújtott támogatás nem tartozik az ipari K+F program hatálya alá, minden egyes projektet egyedileg kell értékelni a támogatások nyújtásának időpontjában érvényes K+F iránymutatások rendelkezései, vagy közvetlenül az EGT-megállapodás szabályai alapján.
Összefoglaló. A jelen összefoglalóban (az „Összefoglaló”) az első oszlop a Bizottság 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról szóló 809/2004/EK rendeletének (a „Prospektus Rendelet”) XXII. számú melléklete (Az összefoglalóra vonatkozó közzétételi követelmények) szerinti elem-számot, a második oszlop pedig a közzétételi követelményeket tartalmazza úgy, hogy a nem alkalmazható adatok helyén a „nem értelmezhető” megjegyzés kerül feltüntetésre.
Összefoglaló. Az Összefoglaló az Összevont Alaptájékoztató kötelező bevezető része, megalapozott befektetési döntést csak az Összevont Alaptájékoztató és a Végleges Feltételek egészének ismertében lehet hozni. Ez fokozottan vonatkozik a Kibocsátó gazdasági helyzetének és a befektetés kockázatainak megismerésére. Ha az Összevont Alaptájékoztatóban foglaltakkal kapcsolatban keresetindításra kerül sor, előfordulhat, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályai alapján a felperes befektetőnek kell viselnie a bírósági eljárást megelőzően az Összevont Alaptájékoztató fordításának költségeit. Az Összefoglaló tartalmáért felelősséget vállaló személyt, illetve az Összefoglaló fordítását végző személyt kártérítési felelősség terheli a befektetőnek okozott kárért, abban az esetben, ha az Összefoglaló félrevezető, pontatlan, vagy nincs összhangban az Összevont Alaptájékoztató más elemeivel.
Összefoglaló. A Pp. 369. § a) pontjában szabályozott, a követelés érvényes létre nem jöttére alapított végrehajtás megszüntetési (korlátozási) per önálló jogintézmény, a magyar jogrendszer szerves része. Lényege, hogy ha az adós a végrehajtási záradékkal ellátott okiratra alapított követelést jogtalannak tartja, a megindítandó végrehajtás megszüntetési (korlátozási) perben minden vitás kérdést felvethet, így különösen a követelés jogalapját is vitathatja: ilyenkor gyakorlatilag a végrehajtási eljárás megindítását követően, utólagosan bonyolódhat le az a jogvita, amelyre a végrehajtási lap alapjául szolgáló határozatban foglalt követelés esetén a végrehajtandó határozat meghozatalát megelőzően kerül sor. Az átalakítási koncepció (értelmezés függvényében) a végrehajtás megszüntetési és korlátozási perek részbeni vagy teljes felszámolásához vezethet, amely igen súlyosan érintené az adósok jogérvényesítési és védekezési lehetőségét. Az összefoglaló vélemény is rögzíti, miszerint a jogszabály-módosítási javaslatokat a Kúria az általa „párhuzamos” perindításnak nevezett, érvénytelenség megállapítási és végrehajtás megszüntetési (korlátozási) per egyidejű megindításából fakadó anomáliák orvoslása végett dolgozta ki, amely anomália – mintegy 70 évet követően - a devizaalapú kölcsönökkel kapcsolatos perlési hullám okán került úgymond, a joggyakorlat látókörébe. Ebből értelemszerűleg következik, hogy a végrehajtás megszüntetési (korlátozási) perekre vonatkozó jogszabály-módosítási javaslatok leginkább a devizaalapú kölcsönök adósainak (akik jellemzően fogyasztók) jogérvényesítési lehetőségeire lehetnek kihatással. A módosítási javaslatok adósokra nézve kedvezőbb értelmezése szerint a Kúria a végrehajtás megszüntetési (korlátozási) pereket soron kívül tárgyalandó olyan vagyonjogi perré javasolja átalakítani, ahol az érvénytelenség megállapítása esetén – további jogkövetkezmények alkalmazhatósága híján – kizárólagos jogkövetkezményként végrehajtás megszüntetése (korlátozása) jogkövetkezmény alkalmazására kerülhet sor. A módosítási javaslatok adósokra nézve kedvezőtlenebb értelmezése szerint a Kúria a végrehajtás megszüntetési (korlátozási) pereket kvázi felszámolni javasolja azáltal, hogy a végrehajtás megszüntetése kizárólag egyéb, a felek közötti összegszerű elszámolásra is kiterjedő jogkövetkezmény egyidejű alkalmazása mellett lehetne kérhető, ezzel megfosztva az adósokat azon jogérvényesítési lehetőségtől, hogy a követelés érvényes létrejötte hiányában egyidejű elszámolási köte...
Összefoglaló. Az összefoglalók az „Elemek” néven ismert közzétételi kötelezettségekből épülnek fel. Az egyes Elemeket az A-E szakaszok tartalmazzák (A.1 – E.7). A jelen Összefoglaló tartalmazza az összes Elemet, amelyet az összefoglalókban erre az Értékpapír típusra és a Kibocsátóra vonatkozóan szerepeltetni kell. Mivel egyes Elemekre az Összefoglalónak nem kell kitérnie, az Elemek pontjainak számozási sorrendjéből egyes pontok hiányozhatnak. Adódhatnak olyan Elemek, amelyeket az adott Értékpapír típusra és a Kibocsátóra vonatkozóan az összefoglaló tájékoztatóban szerepeltetni kell, azonban nem áll rendelkezésre ezekre vonatkozó releváns információ. Ilyen esetekben az Összefoglaló az adott Elemre vonatkozó rövid leírást ad, és a „Nem alkalmazandó” megjegyzést tartalmazza. A.1 Bemutatás és figyelmeztetések: A jelen Összefoglaló az Alaptájékoztató bevezetőjének tekintendő. A befektetőknek az Értékpapírokba történő befektetésre vonatkozó döntésüket minden esetben az Alaptájékoztató egészét mérlegelve kell meghozniuk. Abban az esetben, ha az Alaptájékoztatóban szereplő információkra vonatkozóan bírósági keresetet terjesztenek be, a felperes befektetőnek a jogi eljárás megindítása előtt az adott Tagállam vonatkozó nemzeti jogszabályai alapján esetleg viselnie kell az Alaptájékoztató lefordításának költségét. Polgári jogi felelősség csak azon személyek vonatkozásában merül fel, akik az Összefoglalót – ideértve annak fordításait is – felhasználták, és csak abban az esetben, ha az Összefoglaló félrevezető, pontatlan vagy az Alaptájékoztató más részeinek ellentmondó, vagy az Alaptájékoztató más részeivel együtt olvasva nem adja meg azokat a kulcsfontosságú információkat, amelyek a befektetőket segítik az arra vonatkozó döntés meghozatalában, hogy befektessenek-e az Értékpapírba. A.2 Hozzájárulás(ok): [Amennyiben az Értékpapírokra vonatkozóan olyan nyilvános ajánlatra kerül sor, amelyhez az Alaptájékoztatónak a Prospektus Direktíva szerinti előzetes nyilvánosságra hozatala szükséges („Nem-mentesülő Ajánlat”), a Kibocsátó hozzájárul az Alaptájékoztatónak a pénzügyi közvetítő(k) („Engedélyezett Értékesítő(k)”) általi felhasználásához az ajánlati időszak alatt az alábbi feltételekkel:
Összefoglaló. 2004. augusztus 2-án az EFTA Felügyeleti Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) információkérést küldött a norvég hatóságoknak az Ofotens og Vesteraalens Dampskibsselskap ASA és a Troms Fylkes Dampskibs- selskap ASA vállalkozásoknak (a továbbiakban: a Hurtigruten vállalatok) tervezett jövőbeli kifizetéssel kapcsolatban. 2006. július 5-én a Hatóság és a norvég hatóságok közötti kiterjedt levelezést követően a Hatóság úgy hatá- rozott, hivatalos vizsgálati eljárást indít a Hurtigruten vállalatoknak nyújtandó kifizetésekkel kapcsolatban. A Hurtigruten vállalatok tengeri személy- és áruszállítási szolgáltatást nyújtanak a Bergen és Kirkenes közötti partszakasz mentén. 2001. január 1-től 2004. december 31-ig e szolgáltatásokat a norvég hatóságok és a Hurtigruten vállalatok közötti, a tengeri szolgáltatások Norvégia partjai mentén történő nyújtásáról szóló megállapodás fedte le. A Hurtigruten-megállapodást a norvég hatóságok 2000 júliusában bejelentették a Hatóságnak, amely azt 2001. december 19-én jóváhagyta. A Hurtigruten által nyújtott szolgáltatás önma- gában részben gazdaságilag életképes, konkrétan a nyári időszakban, míg általánosságban a téli időszakban gazdaságilag életképtelen. A Hatóság 2001 decemberi határozatában úgy ítélte meg, hogy a Hurtigruten- megállapodás keretében nyújtott kompenzáció az EGT-megállapodás 59. cikke (2) bekezdésének értelmében engedélyezhető, mivel a szolgáltatás, amit finanszíroz, általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak tekinthető. A Hurtigruten-megállapodás 10. szakaszának záradéka értelmében a megállapodás előfeltételeiben bekövet- kező lényeges változás esetén mindkét fél kérheti a megállapodás újratárgyalását. A Hurtigruten-megálla- podás hatálya a terveknek megfelelően, 2004. december 31-én járt le, és a 2004 júniusi közbeszerzési pályá- zatot követően az új megállapodás 2005. január 1-jén lépett életbe a vállalatokkal. A jelenlegi ügy a Hurtigruten vállalatok számára előirányzott, a 2004. évi norvég állami költségvetés 1330. fejezetének (Særskilte transporttiltak) 70. tételében szereplő kifizetésre vonatkozik, amelynek értelmében a Hurtigruten vállalatoknak a differenciált társadalombiztosítási járulékok norvég rendszerének változásai miatti ellentételezésként maximum 8,5 millió NOK-ot (megközelítőleg 1,1 millió EUR) kívántak nyújtani. A támogatást nem jelentették be a Hatóságnak. A Hurtigruten vállalatoknak nyújtott ellentételezést a megnöve- kedett társadalombiztosítási költségek teljes kompenzálására fizették ki, nem té...
Összefoglaló. A 2011. év a magyar IT szektor vállalkozásai többsége számára rendkívül nehéz volt. A közszféra és a válságadókkal sújtott szektorok drasztikusan visszafogták az informatikára fordított kiadásaikat. A vevők egyre nagyobb részének romlott a fizetési fegyelme, ezen belül a közszféráé sok esetben minősíthetetlenné vált. A vállalati hitelezést a bankok egyre szigorúbb feltételekhez kötötték. A devizaárfolyamok rendkívüli volatilitása a leggondosabb kockázatkezelés mellett is pénzügyi veszteségeket okozhatott. A FreeSoft Nyrt. e nehéz viszonyok között jelentősen, 30%-kal növelte nettó árbevételét és nyereséggel zárta a 2011. évet.
Összefoglaló. A 2023-as év mérföldkőnek számít a biztosítási szerződések kezelése szempontjából, hiszen a hatályba lépett új nemzetközi számviteli standard (IFRS 17) jelentősen megvál- toztatja a biztosítási szerződések számviteli elszámolásának elveit, ezáltal a biztosítók pénzügyi beszámolási kötelezettségét. Az új standardra való áttérés – az új szabályozás komplexitása miatt – nem kímél sem időt, sem energiát, igazi csapatmunka. Jelen interjúban azt fejtegetik a beszélgetőpartne- rek, hogy mitől lesz sikeres az áttérési projekt, hogyan lehet prezentálni a változásokat a tulajdonosoknak, illetve milyen előnyei és hátrányai vannak az új standard előírásainak. A „képlet” nem egyszerű, mert a számviteli előírások ugyan nemzetközileg egységessé váltak, de alkalmazásuk hatásai – a biztosítók külső környezetének és belső működésének különbözősége miatt – pozitívak és negatívak is lehetnek.