A biztosítási események számának korlátozása mintaszakaszok

A biztosítási események számának korlátozása. A Biztosító naptári évente összességében leg- feljebb 2 biztosítási esemény bekövetkezése esetére vállal szolgáltatást. E limit együttesen alkalmazandó bármely olyan eseményre, amely az adott naptári év során • akár a Bankolási Védelem Fedezet alapján, • akár a Személyes Vagyontárgy Védelem Fedezet alapján, • akár a Digitális Védelem Fedezet (i) Interne- tes vásárlás biztosítása vagy (ii) Elektronikus fizetések védelme kockázatviselése alapján következett be.
A biztosítási események számának korlátozása. A Biztosított naptári évente legfeljebb 2 bizto- sítási esemény bekövetkezése esetén jogosult igénybe venni a szolgáltatást.
A biztosítási események számának korlátozása. A Biztosító naptári évente legfeljebb 1 bizto- sítási esemény bekövetkezése esetére vállal szolgáltatást.
A biztosítási események számának korlátozása. A Biztosító naptári évente összességében legfeljebb 2 biztosítási esemény bekövetkezése esetére vállal szolgáltatást. E limit együttesen alkalmazandó bármely olyan eseményre, amely az adott naptári év során

Related to A biztosítási események számának korlátozása

  • A biztosítási események Z.10.6.1. Jelen feltételek szempontjából a baleset az a hirtelen fellépő, egyszeri, külső fizikai és/vagy kémiai behatás, amely a biztosítottat akaratától függetlenül a kockázat- viselés tartama alatt éri, és amellyel összefüggésben a biztosított egészségkárosodást szenved, illetve, amely a biztosított halálát okozza. Z.10.6.2. Jelen feltételek szempontjából balesetnek minősül továbbá: a) a gyermekbénulás és a kullancscsípés következtében kialakuló agyburok-, vagy/és agyvelőgyulladás, ha a betegséget szerológiai módszerrel megállapították, és az leg- korábban 15 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 15 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a gyermekbénulásként vagy agyburok- és/vagy agyvelőgyulladásként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz, b) a veszettség, ha a betegséget megállapították, és az legkorábban 60 nappal a kocká- zatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 60 nappal annak befejeződése után jelent- kezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a veszettségként diagnosz- tizált betegség miatt először fordultak orvoshoz, c) a tetanuszfertőzés, ha a betegséget megállapították, és az legkorábban 20 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 20 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a tetanuszfertőzés- ként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz. Z.10.6.3. Jelen feltételek szerint – a Z.10.6.1. és a Z.10.6.2. pontokban foglaltaktól elte- kintve – nem minősül balesetnek a) az élő kórokozók (baktérium, vírus, protozoon) emberi vagy állati gazdaszer- vezetből (hordozó) emberi fogadószervezetbe jutása/juttatása (továbbiakban együtt: átvitele) még abban az esetben sem, ha az átvitelt balesetszerű fizikális ok váltja ki kivéve, ha a különös feltételek ettől eltérően rendelkeznek, b) a foglalkozási betegség (ártalom), c) a biztosított öngyilkossága, öngyilkossági kísérlete, még abban az esetben sem, ha az a biztosított zavart tudatállapotában következett be, d) a csontok patológiás törései, a sokszor ismétlődő (habituális) ficam, e) a porckorongsérv kialakulása kivéve, ha a porckorongsérv az egyébként ép porckorongot kívülről közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye,

  • A biztosító szolgáltatásának korlátozása A biztosító biztosítási időszakonként, mindösszesen legfeljebb a fenti táblázatban a biztosítási időszakra meghatározott ösz- szeget, biztosítási eseményenként pedig a táblázat szerinti ká- ronként teljesítendő összeget téríti meg. Az önrészesedés mértéke biztosítási eseményenként 10.000 Ft. A biztosító a 10.000 Ft-ot meghaladó károk esetén a biztosítási szolgáltatásból nem von le önrészesedést.

  • Biztosítási események és szolgáltatások BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY a szerződéshez tartozó különös feltéte- lekben ekként meghatározott esemény.

  • BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY ÉS A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA Ha a Biztosított a légitársaságnál saját nevére szólóan szabályszerûen feladott útipoggyásza az utazás célállomására történô odautazáskor külföldön az adott légijárat megérkezését követôen az utazási feltételekben meghatározott kiszolgáltatási idôpontot követô hat órán belül nem kapja meg, és a poggyász hiányát a megérkezést követôen – az utazási feltételekben foglalt szabályoknak megfelelôen, de – legfeljebb 2 órán belül a fuvarozó légitársaság képviselôjének írásban bejelentik, és ezt a légitársaság jegyzôkönyv kiállításával tanúsítja, akkor a Biztosító vállalja, hogy a járat érkezési idôpontja és a poggyász tényleges átvétele közti idôtartamban, de legfeljebb a biztosítás idôbeli hatályán belül a Biztosított részére külföldön szükségessé vált sürgôsségi vásárlások (tisztálkodás, ruhanemû) értékének valamint a légitársaság által a biztosítási esemény miatt térített összegnek a különbözetét megtéríti a poggyászkésés idôtartamától függôen legfeljebb a Szolgáltatástáblázatban megadott összeghatárig. A Biztosított egy légi utazás vonatkozásában legfeljebb egyszeresen jogosult a szolgáltatásra, az érintett csomagok számától függetlenül, valamint a Biztosító a szolgáltatást legfeljebb egyszeresen nyújtja függetlenül a csomag feladójaként megjelölt személyek számától. a bejelentést elôször benyújtó Biztosított részére, vagy – egyidejû bejelentés esetén – az összes Biztosított részére, de arányosan csökkentett összegekkel. Az átszállási pont, és a visszautazás érkezési reptere nem minôsül célállomásnak, abban az esetben sem, ha az külföldön található. A Biztosító a szolgáltatást a Biztosított hazaérkezését követôen utólag nyújtja, az esemény helyszínén történô kifizetést nem vállal.

  • Biztosítási események A Biztosító és a Szerzôdô között létrejött Business csomag biztosítási szerzôdés emelt összegû poggyászbiztosítási szolgáltatása alapján a Biztosító az alábbi feltételekben meghatározott módon és esetekben – a törvényes belföldi fizetôeszközben – megtéríti a jelen szerzôdéssel biztosított, jármûben illetve a jármûre szerelt zárt szekrényben szállított személyi használatú vagyontárgyakban a következô biztosítási esemény kapcsán keletkezett károkat. a) A biztosított vagyontárgyakban bármilyen kívülrôl ható, hirtelen fellépô, erôhatás által keletkezett törés, egyéb sérülés (a továbbiakban: töréskár). b) A biztosított jármûvet, alkatrészét károsító villámcsapás, földrengés, földcsuszamlás, kô- és földomlás, természetes üreg, vagy talajszint alatti építmény beomlása, szélvihar, felhôszakadás, árvíz (kivéve az árterület, hullámtér), egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás (a továbbiakban: xxxxx xxx). c) A gépjármûben, alkatrészben, tartozékban – a gépjármû elektromos berendezéseinek meghibásodása vagy külsô tûz átterjedése folytán – keletkezett tûz, illetve önrobbanás által okozott kár (a továbbiakban: tûzkár). d) A lezárt gépjármû kesztyûtartójából, illetve a csomagtartóból – dolog elleni erôszakkal – biztosított vagyontárgyak ellopása (a gépjármû önkényes elvétele), elrablása, valamint e cselekményekkel vagy kísérletükkel összefüggésben keletkezett sérülése (a továbbiakban lopáskár). Nem tekinthetô megfelelôen lezártnak a gépjármû, ha bármelyik zárbetét hiányzik, vagy oly módon rongálódott, hogy a zár a jármû kulcsainak használata nélkül mûködtethetô, illetve az ablakai nem voltak zárt állapotban.

  • A biztosítási szerződés megszűnésének esetei 1.6.1. Érdekmúlás, lehetetlenné válás: ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítottnak a biztosítási érdeke megszűnik, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik, a szerződés - vagy annak érintett része - megszűnik az érdek megszűnésének, illetve a biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjával. A Biztosítót ilyen esetben a biztosítási szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti meg. A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biztosító részére be kell mutatni. A biztosítási érdek megszünéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfizetési kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kockázatviselésének megszüntéig. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja. 1.6.2. Rendes felmondás: a határozatlan időre kötött szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére, harmincnapos felmondási idővel felmondhatják. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik. 1.6.3. Díjnemfizetés: ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a biztosító díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj megfizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított legalább harminc napos póthatáridőt határoz meg. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A Biztosító jogosult a meg nem fizetett díj iránti igényét érvényesíteni. Abban az esetben, ha a szerződés a fentiekben írt módon (1.6.3. pont), a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási időszak végével megszűnik. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító - a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. 1.6.4. Közös megegyezés: a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik. 1.6.5. A Biztosító az 1.6.3. pontban foglaltakon túlmenően a biztosítási szerződés megszűnésének egyéb eseteiben is az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért és köteles az esetleges díjkülönbözet visszatérítésére.

  • A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK ESEDÉKESSÉGE A biztosító, illetve megbízottja a Europ Assistance Magyarország Kft. a segélyhívás beér- kezésekor haladéktalanul köteles megkezdeni a biztosítási szolgáltatás megszervezését és amennyiben erre lehetőség van a biztosított személyt tájékoztatja a biztosítási szol- gáltatások tartalmáról és határidejéről. A számlával igazolt költségek megtérítése a Europ Assistance Magyarország Kft. központjához a jogalap és összegszerűség megállapításá- hoz szükséges dokumentumok benyújtása utáni 15. napon esedékes.

  • A biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás 1. A biztosítási esemény a biztosított baleseti eredetű teljes vagy részleges maradandó egészségkárosodása, fel- téve, hogy a baleset a biztosítás tartama alatt következett be. 2. Baleseti eredetű teljes maradandó egészségkároso- dásnak minősül a biztosított, egyazon balesettel össze- függésben, a baleset időpontjától számított 180 napon belül bekövetkezett egészségkárosodása, amennyiben az, orvos által igazoltan, kialakultnak és stabilnak tekinthe- tő, annak mértéke eléri a 100%-ot, 12 egymást követő hónapban folyamatosan fennállt és ezen időszak végén is maradandónak, véglegesnek és visszafordíthatatlannak minősült. 3. Baleseti eredetű teljes maradandó egészségkárosodás esetén a biztosító a biztosítási összeget fizeti ki. 4. Baleseti eredetű teljes maradandó egészségkároso- dásnak minősül az Általános Biztosítási Szabályzat, Bal- eseti eredetű maradandó egészségkárosodások táblázata című, 1. számú mellékletében meghatározott egészség- károsodás abban az esetben is, ha az nem állt fenn folya- matosan 12 egymást követő hónapban. 5. A biztosító a térítés összegéből levonja azt az össze- get, amelyet az ugyanazon balesetből származó ugyana- zon egészségkárosodásra részleges maradandó egészség- károsodás esetén már kifizetett. 6. Baleseti eredetű részleges maradandó egészségkáro- sodásnak minősül a biztosított, egyazon balesettel össze- függésben, a baleset időpontjától számított 180 napon belül bekövetkezett, legalább 31%-os mértéket elérő, és 100%-os mértéket el nem érő, az Általános Biztosítási Szabályzat, Baleseti eredetű maradandó egészségkároso- dások táblázata című, 1. számú mellékletében meghatá- rozott egészségkárosodása. 7. Baleseti eredetű részleges maradandó egészségkáro- sodás esetén a biztosító a biztosítás mértékét az Általános Biztosítási Szabályzat, Baleseti eredetű maradandó egész- ségkárosodások táblázata című 1. számú mellékletében meghatározottak szerint állapítja meg. 8. A jobb és a baloldali felső végtag, az Általános Bizto- sítási Szabályzat, Baleseti eredetű maradandó egészségká- rosodások táblázata című, 1. számú mellékletében meg- határozott egészségkárosodása esetén a térítés összege azonos. 9. Amennyiben a biztosított olyan egészségkárosodást szenved, amely a jelen Biztosítási Szabályzat, Baleseti ere- detű maradandó egészségkárosodások táblázata című, 1. számú mellékletében nem került feltüntetésre, úgy az egészségkárosodás, annak jellege alapján, az ott megha- tározott egészségkárosodásokkal kerül összehasonlításra és az összehasonlítás alapján elbírálásra, a biztosított fog- lalkozásának figyelmen kívül hagyásával. 10. Az egészségkárosodás mértékét, szükség esetén, a biztosító orvosszakértője állapítja meg, aki döntését más orvosszakértői testület megállapításától függetlenül hoz- za meg. 11. A biztosító az egészségkárosodás jellegének, xxxx- dandóságának és mértékének egyértelmű orvosi megál- lapítását megelőzően szolgáltatást nem teljesít. Az egész- ségkárosodás mértékét és maradandóságát a baleset bekövetkezését követő 2 éven belül meg kell állapítani. 12. A biztosító az igényelbírálás tartama alatt jogosult a saját költségén a biztosítottat az általa megnevezett or- vosokkal megvizsgáltatni olyan gyakran, ahogy az orvos- szakmai szempontból indokolt. 13. Az ugyanazon balesetből származó több egészség- károsodásra meghatározott térítési összegek összeadásra kerülnek azzal, hogy a térítés teljes összege nem halad- hatja meg a biztosítási összeget. 14. Amennyiben a biztosított egészségi állapota tovább romlik azon biztosítási esemény következményeként, amelynek alapján a biztosító már részbeni kifizetést telje- sített, a biztosított, a baleset bekövetkezésétől számított 2 éven belül, további igényt érvényesíthet a biztosítóval szemben. Az igényt írásban, az egészségi állapotot igazo- ló egészségügyi dokumentációval együtt kell benyújtani a biztosítóhoz. A biztosító az egészségkárosodás mérté- két felülvizsgálja, és annak eredményeként a biztosítási összeg erejéig további szolgáltatást teljesíthet. A baleset bekövetkezésétől számított 2 éven túl további igény nem érvényesíthető.

  • A biztosítási esemény A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, amelyeket a szer- ződés vagy a különös feltételek meghatároznak, és amelyeknek a bekövetkezése esetére a biztosító a biztosítási összeg vagy annak egy része megfizetésére vállalt kötelezettséget.

  • A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak 4.A. A biztosítási szerződés, ha a felek másként nem állapodnak meg, határozatlan tartamú.