Common use of A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG MEGHATÁROZÁSA VAGYONCSOPORTONKÉNT Clause in Contracts

A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG MEGHATÁROZÁSA VAGYONCSOPORTONKÉNT. 1. A biztosítási összeg a biztosítási esemény bekövetkeztekor a Biztosító szolgáltatásának (térítésének) felsô határa, és egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is. 2. A biztosítási összeg meghatározásának alapja a biztosítani kívánt vagyontárgy szerzôdés kötéskori újjáépítési, illetve az új állapotban való beszerzésének értéke. 3. A szerzôdés, illetve a szerzôdô felek a szerzôdésben rögzítetett hasznos alapterület (II.1.2.2. és 1.2.3. pont) alapján határozzák meg az épület, illetve Háztartási ingóságok vagyoncsoport biztosítási összegét. 4. Épületek vagyoncsoport esetében a szerzôdô választása szerint a biztosítási összeg meghatározása két módszerrel történhet: a) A szerzôdés megkötésekor az ajánlaton, illetve késôbbiekben az indexértesítôben nem kerül feltüntetésre biztosítási összeg. A Biztosító mind a teljes épület, mind az egyes albetétek, valamit építmények vonatkozásában a káridôponti helyreállítási, Ebben az esetben – a közlési kötelezettség betartása mellett – sem alulbiztosítás, sem túlbiztosítás esete nem fordul elô. b) A szerzôdés megkötésekor a szerzôdô határozza meg az egy négyzetméterre vetített újjáépítési egységárat, melyet a hasznos alapterületre vetítve kerül rögzítésre az ajánlaton az újjáépítési (biztosítási) összeg. Az egyéni tulajdont képezô épületrészek (albetétek, lakások, melléképületek), biztosítási összegének és egyben a biztosító által fizethetô térítés maximumát, az adott albetét, lakás, melléképület hasznos alapterületének és az érintett vagyoncsoport kötvényben/indexértesítôben meghatározott négyzetméter egységárának szorzata adja. 5. Háztartási ingóságok esetében a Szerzôdô által megadott lakás célú albetétek hasznos alapterülete alapján, az egy négyzetméterére vetített egységárral kerül meghatározásra a biztosítási összeg. Egy adott lakásban lévô egyéni tulajdont képezô Háztartási ingóságok biztosítási összegének és egyben a Biztosító által fizethetô térítés maximumát, az adott lakás hasznos alapterületének és a háztartási ingóságok vagyoncsoport kötvényben meghatározott négyzetméter irányár szorzata adja (a vállalkozási célú épületrészek, a melléképületek, pl. garázsok itt nem veendôk figyelembe). 6. A biztosítási összeg meghatározása a biztosított épület hasznos alapterülete alapján történik. Amennyiben a tényleges hasznos alapterület a káresemény bekövetkeztekor nagyobb az ajánlaton feltüntetett alapterületnél, • Az épületek esetében: a biztosított épületben lévô albetétek (lakások, vállalkozási célú helyiségek), a tulajdonostársak kizárólagos használatban lévô épületrészek, valamint a közös tulajdonban lévô különleges kialakítású helyiségek (II.1.2.2. és 1.2.3. pont) alapterületének összege. • A Háztartási ingóságok esetében: a biztosított épületben lévô és fedezetbe vonni kívánt lakáscélú ill. felhasználású albetétek alapterületének összege. 7. Az Értéktárgyak vagyoncsoportban, a felek lakásonként egységes, abszolút számban (fix összegben) határozzák meg a biztosítási összeget.

A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG MEGHATÁROZÁSA VAGYONCSOPORTONKÉNT. 1. A biztosítási összeg a biztosítási esemény bekövetkeztekor a Biztosító szolgáltatásának (térítésének) felsô határa, és egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is. 2. A biztosítási összeg meghatározásának alapja a biztosítani kívánt vagyontárgy szerzôdés kötéskori újjáépítési, illetve az új állapotban való beszerzésének értéke. 3. A szerzôdés, illetve a szerzôdô felek a szerzôdésben rögzítetett hasznos alapterület (II.1.2.2II. 1.2.2. és 1.2.3. pont) alapján határozzák meg az épület, illetve Háztartási ingóságok vagyoncsoport biztosítási összegét. 4. Épületek vagyoncsoport esetében a szerzôdô Szerzôdô választása szerint a biztosítási összeg meghatározása két módszerrel történhet: a) A szerzôdés megkötésekor az ajánlaton, illetve késôbbiekben az indexértesítôben nem kerül feltüntetésre biztosítási összeg. A Biztosító mind a teljes épület, mind az egyes albetétek, valamit építmények vonatkozásában a káridôponti helyreállítási, Ebben az esetben – a közlési kötelezettség betartása mellett – sem alulbiztosítás, sem túlbiztosítás esete nem fordul elô. b) A szerzôdés megkötésekor a szerzôdô Szerzôdô határozza meg az egy négyzetméterre vetített újjáépítési egységárat, melyet a hasznos alapterületre vetítve kerül rögzítésre az ajánlaton az újjáépítési (biztosítási) összeg. Az egyéni tulajdont képezô épületrészek (albetétek, lakások, melléképületek), biztosítási összegének és egyben a biztosító Biztosító által fizethetô fizethetô térítés maximumát, az adott albetét, lakás, melléképület hasznos alapterületének és az érintett vagyoncsoport kötvényben/indexértesítôben meghatározott négyzetméter egységárának szorzata adja. 5. Háztartási ingóságok esetében a Szerzôdô által megadott lakás célú albetétek hasznos alapterülete alapján, az egy négyzetméterére vetített egységárral kerül meghatározásra a biztosítási összeg. Egy adott lakásban lévô egyéni tulajdont képezô Háztartási ingóságok biztosítási összegének és egyben a Biztosító által fizethetô fizethetô térítés maximumát, az adott lakás hasznos alapterületének és a háztartási ingóságok vagyoncsoport kötvényben meghatározott négyzetméter irányár szorzata adja (a vállalkozási célú épületrészek, a melléképületek, pl. garázsok itt nem veendôk figyelembefigyelembe). 6. A biztosítási összeg meghatározása a biztosított épület hasznos alapterülete alapján történik. Amennyiben a tényleges hasznos alapterület a káresemény bekövetkeztekor nagyobb az ajánlaton feltüntetett alapterületnél, úgy a Biztosító a biztosított és a tényleges hasznos alapterület arányában nyújt térítést az alábbiak szerint: • Az épületek esetében: a biztosított épületben lévô albetétek (lakások, vállalkozási célú helyiségek), a tulajdonostársak kizárólagos használatban lévô épületrészek, valamint a közös tulajdonban lévô különleges kialakítású helyiségek (II.1.2.2II. 1.2.2. és 1.2.3. pont) alapterületének összege. • A Háztartási ingóságok esetében: a biztosított épületben lévô és fedezetbe vonni kívánt lakáscélú ill. felhasználású albetétek alapterületének összege. 7. Az Értéktárgyak vagyoncsoportban, a felek lakásonként egységes, abszolút számban (fix összegben) határozzák meg a biztosítási összeget.

A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG MEGHATÁROZÁSA VAGYONCSOPORTONKÉNT. 1. A biztosítási összeg a biztosítási esemény bekövetkeztekor a Biztosító szolgáltatásának (térítésének) felsô határa, és egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is.bekövetkeztekor 2. A biztosítási összeg meghatározásának alapja a biztosítani kívánt vagyontárgy szerzôdés szerződés kötéskori újjáépítési, illetve az új állapotban való beszerzésének értéke. 3. A szerzôdésszerződés, illetve a szerzôdô szerződő felek a szerzôdésben szerződésben rögzítetett hasznos alapterület (II.1.2.2II. 1.2.2. és 1.2.3. pont) alapján határozzák meg az épület, illetve Háztartási ingóságok vagyoncsoport biztosítási összegét. 4. Épületek vagyoncsoport esetében a szerzôdô szerződő választása szerint a biztosítási összeg meghatározása két módszerrel történhet: a) A szerzôdés szerződés megkötésekor az ajánlaton, illetve késôbbiekben későbbiekben az indexértesítôben indexértesítőben nem kerül feltüntetésre biztosítási összeg. A Biztosító mind a teljes épület, mind az egyes albetétek, valamit építmények vonatkozásában a káridôponti káridőponti helyreállítási, illetve újjáépítési költségek térítésére vállal kötelezettséget. Részkárok esetén téríti az eredeti állapot káridőponti helyreállítási költségét, totálkár esetén pedig az eredetileg károsodott épülettel/albetéttel/építménnyel azonos műszaki kialakítású épület/albetét/építmény újra felépítési költségeinek megfizetésére vállal kötelezettséget. Ebben az esetben – a közlési kötelezettség betartása mellett – sem alulbiztosítás, sem túlbiztosítás esete nem fordul elôelő. b) A szerzôdés szerződés megkötésekor a szerzôdô szerződő határozza meg az egy négyzetméterre vetített újjáépítési egységárat, melyet a hasznos alapterületre vetítve kerül rögzítésre az ajánlaton az újjáépítési (biztosítási) összeg. Az egyéni tulajdont képezô képező épületrészek (albetétek, lakások, melléképületek), biztosítási összegének és egyben a biztosító által fizethetô fizethető térítés maximumát, az adott albetét, lakás, melléképület hasznos alapterületének és az érintett vagyoncsoport kötvényben/indexértesítôben indexértesítőben meghatározott négyzetméter egységárának szorzata adja. 5. Háztartási ingóságok esetében a Szerzôdô Szerződő által megadott lakás célú albetétek hasznos alapterülete alapján, az egy négyzetméterére vetített egységárral kerül meghatározásra a biztosítási összeg. Egy adott lakásban lévô lévő egyéni tulajdont képezô képező Háztartási ingóságok biztosítási összegének és egyben a Biztosító által fizethetô fizethető térítés maximumát, az adott lakás hasznos alapterületének és a háztartási ingóságok vagyoncsoport kötvényben meghatározott négyzetméter irányár szorzata adja (a vállalkozási célú épületrészek, a melléképületek, pl. garázsok itt nem veendôk figyelembeveendők figyelembe). 6. A biztosítási összeg meghatározása a biztosított épület hasznos alapterülete alapján történik. Amennyiben a tényleges hasznos alapterület a káresemény bekövetkeztekor nagyobb az ajánlaton feltüntetett alapterületnél, • Az épületek esetében: a biztosított épületben lévô lévő albetétek (lakások, vállalkozási célú helyiségek), a tulajdonostársak kizárólagos használatban lévô lévő épületrészek, valamint a közös tulajdonban lévô lévő különleges kialakítású helyiségek (II.1.2.2II. 1.2.2. és 1.2.3. pont) alapterületének összege. • A Háztartási ingóságok esetében: a biztosított épületben lévô lévő és fedezetbe vonni kívánt lakáscélú ill. lakáscélú, illetve felhasználású albetétek alapterületének összege. 7. Az Értéktárgyak vagyoncsoportban, a felek lakásonként egységes, abszolút számban (fix összegben) határozzák meg a biztosítási összeget.

A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG MEGHATÁROZÁSA VAGYONCSOPORTONKÉNT. 1. A biztosítási összeg a biztosítási esemény bekövetkeztekor a Biztosító szolgáltatásának (térítésének) felsô határa, és egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is. 2. A biztosítási összeg meghatározásának alapja a biztosítani kívánt vagyontárgy szerzôdés kötéskori újjáépítési, illetve az új állapotban való beszerzésének értéke. 3. A szerzôdés, illetve a szerzôdô felek a szerzôdésben rögzítetett hasznos alapterület (II.1.2.2II. 1.2.2. és 1.2.3. pont) alapján határozzák meg az épület, illetve Háztartási ingóságok vagyoncsoport biztosítási összegét. 4. Épületek vagyoncsoport esetében a szerzôdô Szerzôdô választása szerint a biztosítási összeg meghatározása két módszerrel történhet: a) A szerzôdés megkötésekor az ajánlaton, illetve késôbbiekben az indexértesítôben nem kerül feltüntetésre biztosítási összeg. A Biztosító mind a teljes épület, mind az egyes albetétek, valamit építmények vonatkozásában a káridôponti helyreállítási, Ebben az esetben – a közlési kötelezettség betartása mellett – sem alulbiztosítás, sem túlbiztosítás esete nem fordul elô. b) A szerzôdés megkötésekor a szerzôdô Szerzôdô határozza meg az egy négyzetméterre vetített újjáépítési egységárat, melyet a hasznos alapterületre vetítve kerül rögzítésre az ajánlaton az újjáépítési (biztosítási) összeg. Az egyéni tulajdont képezô épületrészek (albetétek, lakások, melléképületek), biztosítási összegének és egyben a biztosító Biztosító által fizethetô fizethetô térítés maximumát, az adott albetét, lakás, melléképület hasznos alapterületének és az érintett vagyoncsoport kötvényben/indexértesítôben meghatározott négyzetméter egységárának szorzata adja. 5. Háztartási ingóságok esetében a Szerzôdô által megadott lakás célú albetétek hasznos alapterülete alapján, az egy négyzetméterére vetített egységárral kerül meghatározásra a biztosítási összeg. Egy adott lakásban lévô egyéni tulajdont képezô Háztartási ingóságok biztosítási összegének és egyben a Biztosító által fizethetô fizethetô térítés maximumát, az adott lakás hasznos alapterületének és a háztartási ingóságok vagyoncsoport kötvényben meghatározott négyzetméter irányár szorzata adja (a vállalkozási célú épületrészek, a melléképületek, pl. garázsok itt nem veendôk figyelembefigyelembe). 6. A biztosítási összeg meghatározása a biztosított épület hasznos alapterülete alapján történik. Amennyiben a tényleges hasznos alapterület a káresemény bekövetkeztekor nagyobb az ajánlaton feltüntetett alapterületnél, • Az épületek esetében: a biztosított épületben lévô albetétek (lakások, vállalkozási célú helyiségek), a tulajdonostársak kizárólagos használatban lévô épületrészek, valamint a közös tulajdonban lévô különleges kialakítású helyiségek (II.1.2.2II. 1.2.2. és 1.2.3. pont) alapterületének összege. • A Háztartási ingóságok esetében: a biztosított épületben lévô és fedezetbe vonni kívánt lakáscélú ill. felhasználású albetétek alapterületének összege. 7. Az Értéktárgyak vagyoncsoportban, a felek lakásonként egységes, abszolút számban (fix összegben) határozzák meg a biztosítási összeget.

A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG MEGHATÁROZÁSA VAGYONCSOPORTONKÉNT. 1. A biztosítási összeg a biztosítási esemény bekövetkeztekor a Biztosító szolgáltatásának (térítésének) felsô határa, és egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is.bekövetkeztekor 2. A biztosítási összeg meghatározásának alapja a biztosítani kívánt vagyontárgy szerzôdés szerződés kötéskori újjáépítési, illetve az új állapotban való beszerzésének értéke. 3. A szerzôdésszerződés, illetve a szerzôdô szerződő felek a szerzôdésben szerződésben rögzítetett hasznos alapterület (II.1.2.2II. 1.2.2. és 1.2.3. pont) alapján határozzák meg az épület, illetve Háztartási ingóságok vagyoncsoport biztosítási összegét. 4. Épületek vagyoncsoport esetében a szerzôdô szerződő választása szerint a biztosítási összeg meghatározása két módszerrel történhet: a) A szerzôdés szerződés megkötésekor az ajánlaton, illetve késôbbiekben későbbiekben az indexértesítôben indexértesítőben nem kerül feltüntetésre biztosítási összeg. A Biztosító mind a teljes épület, mind az egyes albetétek, valamit építmények vonatkozásában a káridôponti káridőponti helyreállítási, illetve újjáépítési költségek térítésére vállal kötelezettséget. Részkárok esetén téríti az eredeti állapot káridőponti helyreállítási költségét, totálkár esetén pedig az eredetileg károsodott épülettel/albetéttel/építménnyel azonos műszaki kialakítású épület/albetét/építmény újra felépítési költségeinek megfizetésére vállal kötelezettséget. Ebben az esetben – a közlési kötelezettség betartása mellett – sem alulbiztosítás, sem túlbiztosítás esete nem fordul elôelő. b) A szerzôdés szerződés megkötésekor a szerzôdô szerződő határozza meg az egy négyzetméterre vetített újjáépítési egységárat, melyet a hasznos alapterületre vetítve kerül rögzítésre az ajánlaton az újjáépítési (biztosítási) összeg. Az egyéni tulajdont képezô képező épületrészek (albetétek, lakások, melléképületek), biztosítási összegének és egyben a biztosító által fizethetô fizethető térítés maximumát, az adott albetét, lakás, melléképület hasznos alapterületének és az érintett vagyoncsoport kötvényben/indexértesítôben indexértesítőben meghatározott négyzetméter egységárának szorzata adja. 5. Háztartási ingóságok esetében a Szerzôdô Szerződő által megadott lakás célú albetétek hasznos alapterülete alapján, az egy négyzetméterére vetített egységárral kerül meghatározásra a biztosítási összeg. Egy adott lakásban lévô lévő egyéni tulajdont képezô képező Háztartási ingóságok biztosítási összegének és egyben a Biztosító által fizethetô fizethető térítés maximumát, az adott lakás hasznos alapterületének és a háztartási ingóságok vagyoncsoport kötvényben meghatározott négyzetméter irányár szorzata adja (a vállalkozási célú épületrészek, a melléképületek, pl. garázsok itt nem veendôk figyelembeveendők figyelembe). 6. A biztosítási összeg meghatározása a biztosított épület hasznos alapterülete alapján történik. Amennyiben a tényleges hasznos alapterület a káresemény bekövetkeztekor nagyobb az ajánlaton feltüntetett alapterületnél, • Az épületek esetében: a biztosított épületben lévô lévő albetétek (lakások, vállalkozási célú helyiségek), a tulajdonostársak kizárólagos használatban lévô lévő épületrészek, valamint a közös tulajdonban lévô lévő különleges kialakítású helyiségek (II.1.2.2II. 1.2.2. és 1.2.3. pont) alapterületének összege. • A Háztartási ingóságok esetében: a biztosított épületben lévô lévő és fedezetbe vonni kívánt lakáscélú ill. felhasználású albetétek alapterületének összege. 7. Az Értéktárgyak vagyoncsoportban, a felek lakásonként egységes, abszolút számban (fix összegben) határozzák meg a biztosítási összeget.

A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG MEGHATÁROZÁSA VAGYONCSOPORTONKÉNT. 1. A biztosítási összeg a biztosítási esemény bekövetkeztekor a Biztosító szolgáltatásának (térítésének) felsô határa, és egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is. 2. A biztosítási összeg meghatározásának alapja a biztosítani kívánt vagyontárgy szerzôdés kötéskori újjáépítési, illetve az új állapotban való beszerzésének értéke.szerzôdés 3. A szerzôdés, illetve a szerzôdô felek a szerzôdésben rögzítetett hasznos alapterület (II.1.2.2. és 1.2.3. pont) alapján határozzák meg az épület, illetve Háztartási ingóságok vagyoncsoport biztosítási összegét. 4. Épületek vagyoncsoport esetében a szerzôdô választása szerint a biztosítási összeg meghatározása két módszerrel történhet: a) A szerzôdés megkötésekor az ajánlaton, illetve késôbbiekben az indexértesítôben nem kerül feltüntetésre biztosítási összeg. A Biztosító mind a teljes épület, mind az egyes albetétek, valamit építmények vonatkozásában a káridôponti helyreállítási, illetve újjáépítési költségek térítésére vállal kötelezettséget. Részkárok esetén téríti az eredeti állapot káridôponti helyreállítási költségét, totálkár esetén pedig az eredetileg károsodott épülettel/albetéttel/építménnyel azonos mûszaki kialakítású épület/albetét/építmény újra felépítési költségeinek megfizetésére vállal kötelezettséget. Ebben az esetben – a közlési kötelezettség betartása mellett – sem alulbiztosítás, sem túlbiztosítás esete nem fordul elô. b) A szerzôdés megkötésekor a szerzôdô határozza meg az egy négyzetméterre négyzetmé- terre vetített újjáépítési egységárat, melyet a hasznos alapterületre vetítve kerül rögzítésre az ajánlaton az újjáépítési (biztosítási) összeg. Az egyéni tulajdont képezô épületrészek (albetétek, lakások, melléképületek), biztosítási összegének és egyben a biztosító által fizethetô térítés maximumát, az adott albetét, lakás, melléképület hasznos alapterületének és az érintett vagyoncsoport vagyon- csoport kötvényben/indexértesítôben meghatározott négyzetméter egységárának szorzata adja. 5. Háztartási ingóságok esetében a Szerzôdô által megadott lakás célú albetétek hasznos alapterülete alapján, az egy négyzetméterére vetített egységárral kerül meghatározásra a biztosítási összeg. Egy adott lakásban lévô egyéni tulajdont képezô Háztartási ingóságok biztosítási biz- tosítási összegének és egyben a Biztosító által fizethetô térítés maximumát, az adott lakás hasznos alapterületének és a háztartási ingóságok vagyoncsoport kötvényben meghatározott négyzetméter irányár szorzata adja (a vállalkozási célú épületrészek, a melléképületek, pl. garázsok itt nem veendôk figyelembe). 6. A biztosítási összeg meghatározása a biztosított épület hasznos alapterülete alapján alap- ján történik. Amennyiben a tényleges hasznos alapterület a káresemény bekövetkeztekor nagyobb az ajánlaton feltüntetett alapterületnél, úgy a Biztosító a biztosított és a tényleges hasznos alapterület arányában nyújt térítést az alábbiak szerint: • Az épületek esetében: a biztosított épületben lévô albetétek (lakások, vállalkozási vállal- kozási célú helyiségek), a tulajdonostársak kizárólagos használatban lévô épületrészeképü- letrészek, valamint a közös tulajdonban lévô különleges kialakítású helyiségek (II.1.2.2. és 1.2.3. pont) alapterületének összege. • A Háztartási ingóságok esetében: a biztosított épületben lévô és fedezetbe vonni kívánt lakáscélú ill. felhasználású albetétek alapterületének összege. 7. Az Értéktárgyak vagyoncsoportban, a felek lakásonként egységes, abszolút számban (fix összegben) határozzák meg a biztosítási összeget.

A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG MEGHATÁROZÁSA VAGYONCSOPORTONKÉNT. 1. A biztosítási összeg a biztosítási esemény bekövetkeztekor a Biztosító szolgáltatásának (térítésének) felsô határa, és egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is. 2. A biztosítási összeg meghatározásának alapja a biztosítani kívánt vagyontárgy szerzôdés kötéskori újjáépítési, illetve az új állapotban való beszerzésének értéke. 3. A szerzôdés, illetve a szerzôdô felek a szerzôdésben rögzítetett hasznos alapterület (II.1.2.2II. 1.2.2. és 1.2.3. pont) alapján határozzák meg az épület, illetve Háztartási ingóságok vagyoncsoport biztosítási összegét. 4. Épületek vagyoncsoport esetében a szerzôdô választása szerint a biztosítási összeg meghatározása két módszerrel történhet: a) A szerzôdés megkötésekor az ajánlaton, illetve késôbbiekben az indexértesítôben nem kerül feltüntetésre biztosítási összeg. A Biztosító mind a teljes épület, mind az egyes albetétek, valamit építmények vonatkozásában a káridôponti helyreállítási, Ebben az esetben – a közlési kötelezettség betartása mellett – sem alulbiztosítás, sem túlbiztosítás esete nem fordul elô. b) A szerzôdés megkötésekor a szerzôdô határozza meg az egy négyzetméterre vetített újjáépítési egységárat, melyet a hasznos alapterületre vetítve kerül rögzítésre az ajánlaton az újjáépítési (biztosítási) összeg. Az egyéni tulajdont képezô épületrészek (albetétek, lakások, melléképületek), biztosítási összegének és egyben a biztosító által fizethetô fizethetô térítés maximumát, az adott albetét, lakás, melléképület hasznos alapterületének és az érintett vagyoncsoport kötvényben/indexértesítôben meghatározott négyzetméter egységárának szorzata adja. 5. Háztartási ingóságok esetében a Szerzôdô által megadott lakás célú albetétek hasznos alapterülete alapján, az egy négyzetméterére vetített egységárral kerül meghatározásra a biztosítási összeg. Egy adott lakásban lévô egyéni tulajdont képezô Háztartási ingóságok biztosítási összegének és egyben a Biztosító által fizethetô fizethetô térítés maximumát, az adott lakás hasznos alapterületének és a háztartási ingóságok vagyoncsoport kötvényben meghatározott négyzetméter irányár szorzata adja (a vállalkozási célú épületrészek, a melléképületek, pl. garázsok itt nem veendôk figyelembefigyelembe). 6. A biztosítási összeg meghatározása a biztosított épület hasznos alapterülete alapján történik. Amennyiben a tényleges hasznos alapterület a káresemény bekövetkeztekor nagyobb az ajánlaton feltüntetett alapterületnél, • Az épületek esetében: a biztosított épületben lévô albetétek (lakások, vállalkozási célú helyiségek), a tulajdonostársak kizárólagos használatban lévô épületrészek, valamint a közös tulajdonban lévô különleges kialakítású helyiségek (II.1.2.2II. 1.2.2. és 1.2.3. pont) alapterületének összege. • A Háztartási ingóságok esetében: a biztosított épületben lévô és fedezetbe vonni kívánt lakáscélú ill. felhasználású albetétek alapterületének összege. 7. Az Értéktárgyak vagyoncsoportban, a felek lakásonként egységes, abszolút számban (fix összegben) határozzák meg a biztosítási összeget.