Common use of A biztosítási összeg megállapítása Clause in Contracts

A biztosítási összeg megállapítása. 5.1. A felek eltérő megállapodása hiányában a biztosított vagyontárgyak, illetőleg vagyoncsoportok biztosítási összegét úgy kell meghatározni, hogy az elérje a biztosított vagyontárgyaknak a biztosítási szerződés megkötése időpontjában megállapítható új értékét. Amennyiben a biztosított vagyontárgy a biztosítási szerződés megkötésekor már nem szerezhető be, a biztosítási összeget a biztosított vagyontárgyhoz – annak jellemzőit figyelembe véve – leginkább hasonló vagyontárgy új értékének alapul vételével kell meghatározni.A biztosító a biztosított vagyontárgyakra, illetőleg vagyoncsoportokra vonatkozóan ajánlott biztosítási összeget javasolhat. 5.2. Új érték: a vagyontárgy új állapotban történő felépítésének, helyreállításának, illetőleg beszerzésének költsége, beleértve a fuvarköltséget (kivéve a légi fuvarköltségét) a vám, a szerelés és telepítés költségeit. A beszerzési költségekből engedmények nem vonhatók le. Általános forgalmi adó visszatérítésre jogosultság fennállása esetén az új értékbe nem számítható be a beszerzési, szerelési, telepítési költségek általános forgalmi adó tartalma. 5.3. Ha a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a károsodott vagyontárgy tényleges új értéke (káridőponti új érték) meghaladja a 5.4. A biztosító nem alkalmazza az aránylagos térítést azon vagyontárgyaknál, illetőleg vagyoncsoportoknál, amelyekre nézve a biztosító által ajánlott biztosítási összegen jött létre biztosítási szerződés. 5.5. A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a szerződő felek az alábbiak szerint tekintik biztosítottnak: a) A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyontárgyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak oly módon, hogy minden egyes vagyontárgy esetében a biztosító szolgáltatásának felső határa az adott vagyontárgyra megadott biztosítási összeg. b) Az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot a felek a vagyoncsoport egésze vonatkozásában megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosítási szolgáltatás felső határa is. Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyakat a kárrendezés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításra. 5.6. Mellékköltségként a biztosító legfeljebb a káridőponti épületbiztosítási összeg 5%-át téríti meg. 5.7. Biztosítási összegként a jelen VVKF feltételekben külön megjelölt biztosított vagyontárgyak (vagyoncsoportok) új értékétől függetlenül, annál nem magasabb összegű, ún. első kockázati biztosítási összeg (premier risque) is meghatározható. Ekkor a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa az ún. első kockázati biztosítási összeg, és a biztosító az alulbiztosítás tényét nem vizsgálja.

A biztosítási összeg megállapítása. 5.14.1. A felek eltérő megállapodása hiányában a biztosított vagyontárgyak, illetőleg vagyoncsoportok biztosítási összegét úgy kell meghatározni, hogy az elérje a biztosított vagyontárgyaknak a biztosítási szerződés megkötése időpontjában megállapítható új értékét. Amennyiben a biztosított vagyontárgy a biztosítási szerződés megkötésekor már nem szerezhető be, a biztosítási összeget a biztosított vagyontárgyhoz – annak jellemzőit figyelembe véve – leginkább hasonló vagyontárgy új értékének alapul vételével kell meghatározni.A biztosító a biztosított vagyontárgyakra, illetőleg vagyoncsoportokra vonatkozóan ajánlott biztosítási összeget javasolhat. 5.24.2. Új érték: a vagyontárgy új állapotban történő felépítésének, helyreállításának, illetőleg beszerzésének költsége, beleértve a fuvarköltséget (kivéve a légi fuvarköltségétfuvar költségét) a vám, a szerelés és telepítés költségeit. A beszerzési költségekből engedmények nem vonhatók le. Általános forgalmi adó visszatérítésre jogosultság fennállása esetén az új értékbe nem számítható be a beszerzési, szerelési, telepítési költségek általános forgalmi adó tartalma. 5.34.3. Amennyiben a biztosított vagyontárgy a biztosítási szerződés megkötésekor már nem szerezhető be, a biztosítási összeget a biztosított vagyontárgyhoz – annak jellemzőit figyelembe véve – leginkább hasonló vagyontárgy új értékének alapul vételével kell meghatározni. 4.4. Ha a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a károsodott vagyontárgy tényleges új értéke (káridőponti kéridőponti új érték) meghaladja aa 4.1. pont szerinti biztosítási összeget (alulbiztosítás), a biztosító a biztosítási eseménnyel okozati összefüggésben bekövetkezett kárt csak a biztosítási összeg és a káridőponti új érték arányában téríti meg (aránylagos szolgáltatás). A biztosító az aránylagos szolgáltatást csak a 10 %-ot meghaladó alulbiztosítottság esetén alkalmazza. 5.44.5. A biztosító nem alkalmazza az aránylagos térítést azon vagyontárgyaknál, illetőleg vagyoncsoportoknál, amelyekre nézve a biztosító által ajánlott biztosítási összegen jött létre biztosítási szerződés. 5.54.6. A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a szerződő felek az alábbiak szerint tekintik biztosítottnak: a) A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyontárgyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak oly módon, hogy minden egyes vagyontárgy esetében a biztosító szolgáltatásának felső határa az adott vagyontárgyra megadott biztosítási összeg. b) Az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot a felek a vagyoncsoport egésze vonatkozásában megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosítási szolgáltatás felső határa is. Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyakat a kárrendezés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításra. 5.6. Mellékköltségként a biztosító legfeljebb a káridőponti épületbiztosítási összeg 5%-át téríti meg. 5.7. Biztosítási összegként a jelen VVKF feltételekben külön megjelölt biztosított vagyontárgyak (vagyoncsoportok) új értékétől függetlenül, annál nem magasabb összegű, ún. első kockázati biztosítási összeg (premier risque) is meghatározható. Ekkor a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa az ún. első kockázati biztosítási összeg, és a biztosító az alulbiztosítás tényét nem vizsgálja.

A biztosítási összeg megállapítása. 5.1. A felek eltérő megállapodása hiányában a biztosított vagyontárgyak, illetőleg vagyoncsoportok biztosítási összegét úgy kell meghatározni, hogy az elérje a biztosított vagyontárgyaknak a biztosítási szerződés megkötése időpontjában megállapítható új értékét. Amennyiben a biztosított vagyontárgy a biztosítási szerződés megkötésekor már nem szerezhető be, a biztosítási összeget a biztosított vagyontárgyhoz – annak jellemzőit figyelembe véve – leginkább hasonló vagyontárgy Szerzôdô határozza meg, melyhez • épületek estében az egy négyzetméterre vetített, területtôl és épülettípustól függô szerzôdés kötéskori átlagos újjáépítési értékek, • ingóságok esetében a kárrendezési tapasztalatai alapján meghatározott négyzetméterre vetített új értékének alapul vételével kell meghatározni.állapotban történô beszerzési érték megadásával, segíti a Biztosító a Szerzôdôt, ezzel támogatva az alul- és a túlbiztosítás elkerülését. A biztosító biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgyakraépületek esetében az újjáépítési, illetőleg vagyoncsoportokra vonatkozóan ajánlott biztosítási összeget javasolhat. 5.2. Új érték: a vagyontárgy biztosított ingóságok esetében az új állapotban történő felépítésénektörténô beszerzési értéket. Épületek esetében az újjáépítési érték az az összeg, helyreállításánakmelybôl a károsodott ingatlan a kockázatviselés helyén helyreállítható. Ingóságok esetében az új állapotban történô beszerzési érték megállapításának alapja: • ha a termék a kár idôpontjában hazai kereskedelemben kapható, illetőleg beszerzésének költségeaz átlagos beszerzési ár, beleértve • amennyiben a fuvarköltséget (kivéve a légi fuvarköltségét) a vámtermék hazai kereskedelemben nem kapható, a szerelés hozzá tulajdonságaiban legközelebb álló terméknek a kereskedelemben alkalmazott árakból kalkulált átlagos beszerzési ára, az esetleges értékemelkedés értékmódosító hatásának figyelembevételével. Túlbiztosítás esetén is a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége kizárólag a Biztosítottat ért kár értékéig áll fenn. Amennyiben egy kár esetén a Biztosító által a vagyontárgyra a káresemény idôpontjában megállapított érték alacsonyabb, mint a biztosítási összeg, a ezen érték és telepítés költségeit. A beszerzési költségekből engedmények nem vonhatók le. Általános forgalmi adó visszatérítésre jogosultság fennállása esetén az új értékbe nem számítható be a beszerzési, szerelési, telepítési költségek általános forgalmi adó tartalma. 5.3biztosítási összeg közötti különbözetre számított többlet díjat a Szerzôdô által befizetett díjból a Szerzôdô részére a Biztosító kamatmentesen visszafizeti. Ha a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában összeg a károsodott vagyontárgy tényleges Szerzôdô kérésére a Biztosító által ajánlott újjáépítési vagy új értéke állapotban történô beszerzési értéknél alacsonyabb értékre lett meghatározva (káridőponti alulbiztosítás), és ez ténylegesen alacsonyabb, mint a vagyontárgy, épületeknél újjáépítési-, ingóságoknál új érték) meghaladja a 5.4állapotban történô beszerzési értéke, akkor alulbiztosítás következik be. A biztosító nem alkalmazza az Ilyen esetben a Biztosító aránylagos térítést azon vagyontárgyaknálalkalmazhat, illetőleg vagyoncsoportoknáltehát a kárt olyan arányban téríti meg, amelyekre nézve ahogyan a biztosító által ajánlott biztosítási összegen jött létre biztosítási szerződés. 5.5. A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a szerződő felek az alábbiak szerint tekintik biztosítottnak: a) A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyontárgyanként megjelölt káridôponti biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak oly módonaránylik a káresemény idôpontjában számított, hogy minden egyes vagyontárgy esetében a biztosító szolgáltatásának felső határa az adott vagyontárgyra megadott biztosítási összegépületeknél újjáépítési-, ingóságoknál új állapotban történô beszerzési értékéhez. b) Az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot a felek a vagyoncsoport egésze vonatkozásában megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosítási szolgáltatás felső határa is. Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyakat a kárrendezés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításra. 5.6. Mellékköltségként a biztosító legfeljebb a káridőponti épületbiztosítási összeg 5%-át téríti meg. 5.7. Biztosítási összegként a jelen VVKF feltételekben külön megjelölt biztosított vagyontárgyak (vagyoncsoportok) új értékétől függetlenül, annál nem magasabb összegű, ún. első kockázati biztosítási összeg (premier risque) is meghatározható. Ekkor a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa az ún. első kockázati biztosítási összeg, és a biztosító az alulbiztosítás tényét nem vizsgálja.

A biztosítási összeg megállapítása. 5.11. A felek Amennyiben a biztosítási szerződés eltérő megállapodása hiányában megállapodást nem tartalmaz, a szerződésben a biztosított vagyontárgyak, illetőleg vagyoncsoportok illetve va- gyoncsoportok tekintetében meghatározott biztosítási összegét úgy összeg- nek meg kell meghatározni, hogy az elérje felelnie a biztosított vagyontárgyaknak a biztosítási szerződés megkötése vagyontárgyak szerződéskötés időpontjában megállapítható utánpótlási értékének. Jelen feltéte- lek szerint kötött biztosításoknál az utánpótlási érték minden eset- ben az új értékét. Amennyiben a biztosított vagyontárgy a biztosítási szerződés megkötésekor már nem szerezhető be, a biztosítási összeget a biztosított vagyontárgyhoz – annak jellemzőit figyelembe véve – leginkább hasonló vagyontárgy új értékének alapul vételével kell meghatározni.A biztosító a biztosított vagyontárgyakra, illetőleg vagyoncsoportokra vonatkozóan ajánlott biztosítási összeget javasolhatértéket jelenti. 5.22. Új érték: a vagyontárgy új állapotban történő felépítésének, helyreállításának, illetőleg beszerzésének költségekölt- sége, beleértve a fuvarköltséget fuvar (kivéve a légi fuvarköltségét) a vámfuvar), a vám és a szerelés és telepítés költségeitkölt- ségeit. A beszerzési költségekből engedmények (pl. mennyiségi engedmény, akcióár) nem vonhatók vonhatóak le. Általános forgalmi adó visszatérítésre jogosultság fennállása Áfavisszaigénylésre jogo- sultság esetén az új értékbe érték nem számítható be tartalmazza a beszerzési, szerelési, telepítési stb. költségek általános forgalmi adó tartalmaadóját. 5.33. Ha Abban az esetben, ha a biztosítani kívánt vagyontárgy a szer- ződéskötés időpontjában már nem szerezhető be, akkor a biztosí- tási összeget hasonló műszaki és/vagy gazdasági paraméterekkel rendelkező termékek új értékét alapul véve kell meghatározni. Azon biztosított műszaki berendezések, készülékek esetén, ame- lyek kárkori új értéke már nem határozható meg – figyelemmel arra, hogy sem azonos, sem közel azonos műszaki paraméterű új be- rendezés nem vásárolható a hazai kereskedelmi forgalomban –, a biztosító a technológiai fejlődés folytán keletkezett erkölcsi kopás- ra figyelemmel határozza meg szolgáltatás összegét. Az erkölcsi kopás az a jellemzően műszaki berendezések és készülékek (pl.: televízió, fényképező, számítógép, mobiltelefon) esetén jelentkező értékcsökkentő tényező, amely a technológia gyors fejlődésére visszavezethetően eredményezi a vagyontárgy értékvesztését. 4. Egyes kockázatfajták, illetve vagyoncsoportok esetében a biz- tosítási összeg meghatározása az 1. pontban foglaltaktól eltérő módon, az 5., illetve a 8. pontok szerint történik. 5. Részérték biztosítása esetén biztosítási összegként a biztosított vagyontárgyak teljes biztosítási értékének százalékosan kifeje- zett része – részérték – kerül meghatározásra. Ekkor a biztosítási esemény bekövetkezésének szolgáltatás összegének felső határa a részértéknek megfelelő összeg, figyelembe véve a 6. és 7. pontokban foglaltakat. 6. Amennyiben a káresemény időpontjában a károsodott vagyontárgy tényleges új értéke érték ma- gasabb mint az 1., illetve az 5. pont szerinti biztosítási összeg- megállapítás alapjául szolgáló új érték (alulbiztosítás), a biztosító a keletkezett kárt csak a biztosítási összeg és a káridőponti tény- leges új érték) meghaladja a 5.4érték arányában téríti meg (pro-ráta szolgáltatás számí- tás). A biztosító nem alkalmazza az aránylagos térítést azon vagyontárgyaknál, illetőleg vagyoncsoportoknál, amelyekre nézve a biztosító által ajánlott biztosítási összegen jött létre biztosítási szerződésalulbiztosítottságot vagyoncsoportonként és telephelyenként is vizsgálja. 5.57. A biztosító a pro-ráta szolgáltatás számítási módot abban az eset- ben alkalmazza, ha az alulbiztosítottság mértéke meghaladja a 10%-ot, azaz a károsodott vagyontárgyak (vagyoncsoportok) tény- leges új értéke ennyivel magasabb a szerződés létrejöttekor (szerződés módosításakor) megállapított biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a szerződő felek az alábbiak szerint tekintik biztosítottnak: a) A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyontárgyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak oly módon, hogy minden egyes vagyontárgy esetében a biztosító szolgáltatásának felső határa az adott vagyontárgyra megadott biztosítási összegértéküknél. b) Az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot a felek a vagyoncsoport egésze vonatkozásában megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosítási szolgáltatás felső határa is. Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyakat a kárrendezés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításra. 5.6. Mellékköltségként a biztosító legfeljebb a káridőponti épületbiztosítási összeg 5%-át téríti meg. 5.78. Biztosítási összegként a egyes biztosított, jelen VVKF feltételekben külön megjelölt biztosított jelzett vagyontárgyak (vagyoncsoportok) új értékétől függetlenül, annál nem magasabb összegű, összegű – ún. első kockázati – biztosítási összeg (premier risque) is meghatározható. Ekkor a biztosító szolgáltatási kötelezettségének köte- lezettségének felső határa az ún. első kockázati biztosítási összeg. Az első koc- kázatú biztosításoknál, és a biztosító az alulbiztosítás tényét nem vizsgálja. 9. A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a kifizetett biztosítási szolgáltatás összegével csökken, kivéve ha a szerződő fél vagy a helyébe lépő biztosított az éves díjat megfelelően kiegészíti (fede- zetfeltöltés). A fedezetfeltöltési összeg ugyanolyan arányban áll az éves biztosítási díjjal, mint a biztosítási szolgáltatás(ok) a biz- tosítási összeg mértékével. A biztosítási díj feltöltését a biztosított kezdeményezheti írásban a biztosítónál, a fedezetfeltöltésre tekin- tettel fizetendő biztosítási díj összegét a biztosított kérése alapján biztosító kiszámítja. A fedezetfeltöltés lehetőségéről a biztosító a szerződő felet külön nem értesíti.

A biztosítási összeg megállapítása. 5.11. A felek eltérő megállapodása hiányában a biztosított vagyontárgyak, illetőleg vagyoncsoportok biztosítási összegét úgy kell meghatározni, hogy az elérje a biztosított vagyontárgyaknak Amennyiben a biztosítási szerződés megkötése időpontjában megállapítható új értékét. Amennyiben eltérő megállapodást nem tartalmaz, a szerződésben a vagyontárgyakra meghatá- rozott biztosítási öszszegnek meg kell felelnie a biztosított vagyontárgy va- gyontárgyaknak a biztosítási szerződés megkötésekor már nem szerezhető be, a biztosítási összeget a biztosított vagyontárgyhoz – annak jellemzőit figyelembe véve – leginkább hasonló vagyontárgy szerződéskötés időpontjában érvényes utánpótlási értékének. Jelen feltételek szerint kötött biztosítá- soknál az utánpótlási érték minden esetben az új értékének alapul vételével kell meghatározni.A biztosító a biztosított vagyontárgyakra, illetőleg vagyoncsoportokra vonatkozóan ajánlott biztosítási összeget javasolhatértéket je- lenti. 5.22. Új érték: a vagyontárgy új állapotban történő felépítésének, helyreállításának, illetőleg beszerzésének költsége, beleértve a fuvarköltséget fuvar (kivéve a légi fuvarköltségét) a vámfuvar), a szerelés vám és telepítés a sze- relés költségeit. A beszerzési költségekből engedmények (pl. mennyiségi engedmény, akcióár) nem vonhatók vonható le. Általános forgalmi adó visszatérítésre Áfa vissza- igénylésre jogosultság fennállása esetén az új értékbe érték nem számítható be tartalmazza a beszerzési, szerelési, telepítési stb. költségek általános forgalmi adó tartalmaadóját. 5.33. Ha Abban az esetben, ha a biztosítani kívánt vagyontárgy a szer- ződéskötés időpontjában már nem szerezhető be, akkor a biztosítási esemény bekövetkezésének összeget hasonló műszaki, és/vagy gazdasági pa- raméterekkel rendelkező termékek új értékét alapul véve kell meghatározni. 4. Egyes kockázatfajták, illetve vagyoncsoportok esetében a biz- tosítási összeg meghatározása az 1. pontban foglaltaktól elté- rő módon, az 5., illetve a 8. pontok szerint történik. 5. Részérték biztosítása esetén biztosítási összegként a biztosí- tott vagyontárgyak teljes biztosítási értékének százalékosan kifejezett része – részérték – kerül meghatározásra. Ekkor a biztosítási szolgáltatás összegének felső határa a részérték- nek megfelelő összeg, figyelembe véve a 6. és 7. pontokban foglaltakat. 6. Amennyiben a káresemény időpontjában a károsodott vagyontárgy tényleges új értéke (káridőponti érték magasabb mint az 1. illetve az 5 .pont szerinti biztosítási összegmegállapítás alapjául szolgáló új érték, (alulbiztosítás) meghaladja a 5.4a biztosító a keletkezett kárt csak a biztosítási összeg és a kár- időponti tényleges új érték arányában téríti meg (pro-ráta kár- térítés). A biztosító nem alkalmazza az aránylagos térítést azon vagyontárgyaknál, illetőleg vagyoncsoportoknál, amelyekre nézve a biztosító által ajánlott biztosítási összegen jött létre biztosítási szerződésalulbiztosítottságot vagyoncsoporton- ként és telephelyenként vizsgálja. 5.57. A biztosító a pro-ráta kártérítést csak abban az esetben alkal- mazza, ha az alulbiztosítottság mértéke meghaladja a 10%-ot, azaz a károsodott vagyontárgyak (vagyoncsoportok) tényle- ges új értéke ennyivel magasabb a szerződés kötésekor (szerződés módosításakor) megállapított biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a szerződő felek az alábbiak szerint tekintik biztosítottnak: a) A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyontárgyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak oly módon, hogy minden egyes vagyontárgy esetében a biztosító szolgáltatásának felső határa az adott vagyontárgyra megadott biztosítási összegértéküknél. b) Az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot a felek a vagyoncsoport egésze vonatkozásában megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosítási szolgáltatás felső határa is. Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyakat a kárrendezés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításra. 5.6. Mellékköltségként a biztosító legfeljebb a káridőponti épületbiztosítási összeg 5%-át téríti meg. 5.78. Biztosítási összegként a jelen VVKF feltételekben külön megjelölt biztosított vagyontárgyak (vagyoncsoportok) új értékétől függetlenül, de annál nem magasabb összegű, ún. összegű – első kockázati biztosítási kocká- zati – összeg (premier risque) is meghatározható. Ekkor a biztosító szolgáltatási kártérítési kötelezettségének felső határa az ún. első kockázati biztosítási összeg. Az első kockázatú biztosításoknál, és a biztosító az alulbiztosítás tényét té- nyét nem vizsgálja. 9. A biztosítási összeg a káresemény bekövetkezése napjától a hátralevő biztosítási időszakra a kifizetett kártérítés összegével csökken. Közös megállapodás alapján a biztosítási összeg az eredeti értékre emelhető, amennyiben az eredeti összegre emelés díját a szerződő (biztosított) egy újabb kár bekövetke- zése előtt megfizeti. Az eredeti összegre emelés díját a bizto- sító a kártérítés összegének megfelelően a kár bekövetkezé- se napjától a biztosítási szerződés szerinti évfordulóig – illetve a lejárat napjáig – terjedő időszakra határozza meg. A biztosí- tási évfordulót követően – ellenkező megállapodás hiányában – ismét az eredeti biztosítási összeg és díj az érvényes.

A biztosítási összeg megállapítása. 5.11. A felek eltérő megállapodása hiányában a biztosított vagyontárgyak, illetőleg vagyoncsoportok biztosítási összegét úgy kell meghatározni, hogy az elérje a biztosított vagyontárgyaknak Amennyiben a biztosítási szerződés megkötése időpontjában megállapítható új értékét. Amennyiben eltérő megállapodást nem tartalmaz, a szerződésben a vagyontárgyakra meghatározott biztosítási összegnek meg kell felelnie a biztosított vagyontárgy vagyon- tárgyaknak a biztosítási szerződés megkötésekor már nem szerezhető be, a biztosítási összeget a biztosított vagyontárgyhoz – annak jellemzőit figyelembe véve – leginkább hasonló vagyontárgy szerződéskötés időpontjában érvényes utánpót- lási értékének. Jelen feltételek szerint kötött biztosításoknál az utánpótlási érték minden esetben az új értékének alapul vételével kell meghatározni.A biztosító a biztosított vagyontárgyakra, illetőleg vagyoncsoportokra vonatkozóan ajánlott biztosítási összeget javasolhatértéket jelenti. 5.22. Új érték: a vagyontárgy új állapotban történő felépítésének, helyreállításának, illetőleg beszerzésének költsége, beleértve a fuvarköltséget fuvar (kivéve a légi fuvarköltségét) a vámfuvar), a vám és a szerelés és telepítés költségeit. A beszerzési költségekből engedmények (pl. mennyiségi engedmény, akcióár) nem vonhatók vonható le. Általános forgalmi adó visszatérítésre Áfa visszaigénylésre jogosultság fennállása esetén az új értékbe érték nem számítható be tartalmazza a beszerzési, szerelési, telepítési stb. költségek általános forgalmi adó tartalmaadóját. 5.33. Ha Abban az esetben, ha a biztosítani kívánt vagyontárgy a szerződéskötés időpontjában már nem szerezhető be, akkor a biztosítási esemény bekövetkezésének összeget hasonló műszaki és/vagy gazdasági paraméterekkel rendelkező termékek új értékét alapul véve kell meghatározni. 4. Egyes kockázatfajták, illetve vagyoncsoportok esetében a biztosítási összeg meghatározása az 1. pontban foglaltaktól eltérő módon, az 5., illetve a 8. pontok szerint történik. 5. Részérték biztosítása esetén biztosítási összegként a biztosí- tott vagyontárgyak teljes biztosítási értékének százalékosan kifejezett része – részérték – kerül meghatározásra. Ekkor a biztosítási szolgáltatás összegének felső határa a részértéknek megfelelő összeg, figyelembe véve a 6. és 7. pontokban foglaltakat. 6. Amennyiben a káresemény időpontjában a tényleges új érték magasabb mint az 1., illetve az 5. pont szerinti biztosítási ösz- szeg megállapítás alapjául szolgáló új érték (alulbiztosítás), a biztosító a keletkezett kárt csak a biztosítási összeg és a káridőponti tényleges új érték arányában téríti meg (pro-ráta kártérítés). A biztosító az alulbiztosítottságot vagyoncsopor- tonként és telephelyenként vizsgálja. 7. A biztosító a pro-ráta kártérítést csak abban az esetben alkal- mazza, ha az alulbiztosítottság mértéke meghaladja a 10%-ot, azaz a károsodott vagyontárgy vagyontárgyak (vagyoncsoportok) tényleges új értéke ennyivel magasabb a szerződés kötésekor (káridőponti új értékszerződés módosításakor) meghaladja a 5.4. A biztosító nem alkalmazza az aránylagos térítést azon vagyontárgyaknál, illetőleg vagyoncsoportoknál, amelyekre nézve a biztosító által ajánlott megállapított biztosítási összegen jött létre biztosítási szerződésértéküknél. 5.5. A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a szerződő felek az alábbiak szerint tekintik biztosítottnak: a) A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyontárgyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak oly módon, hogy minden egyes vagyontárgy esetében a biztosító szolgáltatásának felső határa az adott vagyontárgyra megadott biztosítási összeg. b) Az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot a felek a vagyoncsoport egésze vonatkozásában megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosítási szolgáltatás felső határa is. Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyakat a kárrendezés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításra. 5.6. Mellékköltségként a biztosító legfeljebb a káridőponti épületbiztosítási összeg 5%-át téríti meg. 5.78. Biztosítási összegként a jelen VVKF feltételekben külön megjelölt biztosított vagyontárgyak (vagyoncsoportok) új értékétől függetlenül, de annál nem magasabb összegű, ún. összegű – első kockázati biztosítási – összeg (premier risque) is meghatározható. Ekkor a biztosító szolgáltatási kötelezettségének kártérítési köte- lezettségének felső határa az ún. első kockázati biztosítási összeg. Az első kockázatú biztosításoknál, és a biztosító az alulbiztosítás tényét nem vizsgálja. 9. A biztosítási összeg a káresemény bekövetkezése napjától a hátralevő biztosítási időszakra a kifizetett kártérítés összegével csökken. Közös megállapodás alapján a biztosítási összeg az eredeti értékre emelhető, amennyiben az eredeti összegre emelés díját a szerződő (biztosított) egy újabb kár bekövetkezése előtt megfizeti. Az eredeti összegre emelés díját a biztosító a kártérítés összegének megfelelően a kár bekövetkezése napjától a biztosítási szerződés szerinti évfordulóig – illetve a lejárat napjáig – terjedő időszakra határozza meg. A biztosítási évfordulót követően – ellenkező megállapodás hiányában – ismét az eredeti biztosítási összeg és díj az érvényes.

A biztosítási összeg megállapítása. 5.1I.2.1. A felek eltérő megállapodása hiányában a biztosított vagyontárgyak, illetőleg vagyoncsoportok biztosítási összegét úgy kell meghatározni, hogy az elérje a biztosított vagyontárgyaknak Amennyiben a biztosítási szerződés megkötése eltérő megállapodást nem tartalmaz, a szerződésben a biztosí- tott vagyontárgyak, illetve vagyoncsoportok tekintetében meghatározott biztosítási összegnek meg kell felelnie a biztosított vagyontárgyak szerződéskötés időpontjában megállapítható utánpótlási értékének. Jelen feltételek szerint kötött biztosításoknál az utánpótlási érték minden esetben az új értékét. Amennyiben a biztosított vagyontárgy a biztosítási szerződés megkötésekor már nem szerezhető be, a biztosítási összeget a biztosított vagyontárgyhoz – annak jellemzőit figyelembe véve – leginkább hasonló vagyontárgy új értékének alapul vételével kell meghatározni.A biztosító a biztosított vagyontárgyakra, illetőleg vagyoncsoportokra vonatkozóan ajánlott biztosítási összeget javasolhatértéket jelenti. 5.2I.2.1.1. Új érték: a vagyontárgy új állapotban történő felépítésének, helyreállításának, illetőleg beszerzésének költsége, beleértve a fuvarköltséget fuvar (kivéve a légi fuvarköltségét) a vámfuvar), a vám és a szerelés és telepítés költségeit. A beszerzési költségekből engedmények (pl. mennyiségi engedmény, akcióár) nem vonhatók vonhatóak le. Általános forgalmi adó visszatérítésre Áfa visszaigénylésre jogosultság fennállása esetén az új értékbe érték nem számítható be tartalmazza a beszerzési, szerelésitelepítési, telepítési stb. költségek általános forgalmi adó tartalmaadóját. 5.3I.2.1.2. Ha Abban az esetben, ha a biztosítani kívánt vagyontárgy a szerződéskötés időpontjában már nem szerezhető be, akkor a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a károsodott vagyontárgy tényleges összeget hasonló műszaki és/vagy gazdasági paraméterekkel rendelkező termékek új értékét alapul véve kell meghatározni. Azon biztosított műszaki berendezések, készülékek esetén, amelyek kárkori új értéke (káridőponti már nem határozható meg, – figyelemmel arra, hogy sem azonos, sem közel azonos műszaki paraméterű új érték) meghaladja a 5.4. A biztosító berendezés nem alkalmazza az aránylagos térítést azon vagyontárgyaknál, illetőleg vagyoncsoportoknál, amelyekre nézve vásárolható a hazai kereskedelmi forgalomban – a biztosító által ajánlott biztosítási összegen jött létre biztosítási szerződésa technológiai fejlődés folytán keletkezett erkölcsi kopásra figyelemmel határozza meg szolgáltatás összegét. Az erkölcsi kopás az, a jellemzően műszaki berendezések és készülékek (pl.:helymeghatározó berendezés, számítógép, mobiltelefon, gépek, berendezések) esetén jelentkező értékcsökkentő tényező, amely a technológia gyors fejlődésére visszavezethetően eredményezi a vagyontárgy értékvesztését. 5.5I.2.2. A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakatEgyes kockázatfajták, illetve vagyoncsoportokat vagyoncsoportok esetében a szerződő felek az alábbiak szerint tekintik biztosítottnak: a) A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyontárgyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak oly meghatározása a I.2.1. pontban foglaltaktól eltérő módon, hogy minden egyes vagyontárgy esetében a biztosító szolgáltatásának felső határa az adott vagyontárgyra megadott biztosítási összegI.2.2.1.- I.2.2.3. pontok szerint történik. b) Az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot I.2.2.1. Részérték biztosítása esetén biztosítási összegként a felek a vagyoncsoport egésze vonatkozásában megjelölt biztosított vagyontárgyak teljes biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben értékének százalékosan kifejezett része – részérték – kerül meghatározásra. Ekkor a biztosítási szolgáltatás összegének felső határa isa részértéknek megfelelő összeg, figyelembe véve a I.2.3. Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyakat a kárrendezés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításraés I.2.3.1. pontokban foglaltakat. 5.6. Mellékköltségként a biztosító legfeljebb a káridőponti épületbiztosítási összeg 5%-át téríti meg. 5.7I.2.2.2. Biztosítási összegként a egyes biztosított, jelen VVKF feltételekben külön megjelölt biztosított jelzett vagyontárgyak (vagyoncsoportokvagyon- csoportok) új értékétől függetlenül, annál nem magasabb összegű, összegű – ún. első kockázati – biztosítási összeg (premier risque) is meghatározható. Ekkor a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa az ún. első kockázati biztosítási összeg. Az első kockázatú biztosításoknál, és a biztosító az alulbiztosítás tényét nem vizs- gálja. I.2.2.3. Használt berendezések, illetve mezőgazdasági erő- és munkagépek, gépjárművek esetén a bizto- sított vagyontárgyak avult (valóságos) érték megadásával is biztosíthatóak.. Avult (valóságos) érték a technikai avulás mértékével csökkentett új érték. A beszerzési költségekből engedmények (pl. mennyiségi engedmény, akcióár) nem vonhatóak le. I.2.3. Amennyiben a káresemény időpontjában a tényleges új érték magasabb mint a I.2.1., illetve a I.2.2.1. pontok szerinti biztosítási összeg megállapításának alapjául szolgáló új érték (alulbiztosítás), a biztosító a keletkezett kárt csak a biztosítási összeg és a káridőponti tényleges új érték arányában téríti meg (pro-ráta szolgáltatás számítás). A biztosító az alulbiztosítottságot vagyoncsoportonként és telephelyenként is vizsgálja. I.2.3.1. A biztosító a pro-ráta szolgáltatás számítási módot abban az esetben alkalmazza, ha az alulbiztosí- tottság mértéke meghaladja a 10%-ot, azaz a károsodott vagyontárgyak (vagyoncsoportok) tényle- ges új értéke ennyivel magasabb a szerződés létrejöttekor (szerződés módosításakor) megállapított biztosítási értéküknél.