Vagyon- és felelősségbiztosítás Nemzeti
Vagyon- és felelősségbiztosítás Nemzeti
Dohányboltok részére
Ügyfél- és Adatkezelési tájékoztató,
Hasznos tudnivalók
Általános Kárbiztosítási Feltételek
Vállalkozói Vagyonbiztosítás Különös Feltételek
Alkalmazandó: 2017.01.01-jétől
Tartalom
...........................................................................................................................................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik.
B. Általános Kárbiztosítási Feltételek Hiba! A könyvjelző nem létezik.
1. Szerződő, biztosított Hiba! A könyvjelző nem létezik.
2. Kedvezményes, engedményezés Hiba! A könyvjelző nem létezik.
3. A biztosítási szerződés létrejötte Hiba! A könyvjelző nem létezik.
4. A kockázatviselés kezdete Hiba! A könyvjelző nem létezik.
5. A biztosítási szerződés hatálya Hiba! A könyvjelző nem létezik.
5.1. Területi hatály Hiba! A könyvjelző nem létezik.
5.2. Időbeli hatály Hiba! A könyvjelző nem létezik.
6. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási időszak Hiba! A könyvjelző nem létezik.
7. A biztosítási szerződés módosítása, a biztosítási kockázat jelentős növekedése Hiba! A könyvjelző nem létezik.
8. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei Hiba! A könyvjelző nem létezik.
9. A biztosítási díj, díjfizetés szabályai Hiba! A könyvjelző nem létezik.
10. Biztosítási összeg, biztosítási érdek Hiba! A könyvjelző nem létezik.
11. Az értékkövetés szabályai Hiba! A könyvjelző nem létezik.
12. Önrészesedés Hiba! A könyvjelző nem létezik.
13. A szerződő felek speciális kötelezettségei Hiba! A könyvjelző nem létezik.
14. Biztosító mentesülése Hiba! A könyvjelző nem létezik.
15. Általános kizárások Hiba! A könyvjelző nem létezik.
16. Megtérítési igény Hiba! A könyvjelző nem létezik.
17. Elévülés Hiba! A könyvjelző nem létezik.
18. Adatkezelés, adatvédelem Hiba! A könyvjelző nem létezik.
19. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól Hiba! A könyvjelző nem létezik.
C. Vállalkozói Vagyonbiztosítási Különös Feltételek Hiba! A könyvjelző nem létezik.
1. A biztosítási szerződés xxxxxxx Xxxx! A könyvjelző nem létezik.
1.1. Biztosító Hiba! A könyvjelző nem létezik.
1.2. Szerződő Hiba! A könyvjelző nem létezik.
1.3. Biztosított Hiba! A könyvjelző nem létezik.
2. A kockázatviselés helye Hiba! A könyvjelző nem létezik.
3. Biztosítható vagyoncsoportok, biztosítható mellékköltségek Hiba! A könyvjelző nem létezik.
3.1. Épületek, építmények Hiba! A könyvjelző nem létezik.
3.2. Berendezések Hiba! A könyvjelző nem létezik.
3.3. Készletek Hiba! A könyvjelző nem létezik.
3.4. Xxxxx feltételek szerint biztosítható vagyoncsoportok Hiba! A könyvjelző nem létezik.
3.5. Mellékköltségek Hiba! A könyvjelző nem létezik.
4. A biztosítási összeg megállapítása Hiba! A könyvjelző nem létezik.
5. Értékkövetés, a biztosítási szerződés módosítása Hiba! A könyvjelző nem létezik.
6. A biztosítás díjának módosítása Hiba! A könyvjelző nem létezik.
7. A biztosító szolgáltatásának szabályai Hiba! A könyvjelző nem létezik.
8. Kizárások Hiba! A könyvjelző nem létezik.
9. Kárenyhítési és kármegelőzési kötelezettség Hiba! A könyvjelző nem létezik.
10. A biztosítási események Hiba! A könyvjelző nem létezik.
10.1. ALAP kockázati csomag Hiba! A könyvjelző nem létezik.
10.1.1. Tűz, füst és koromszennyezés Hiba! A könyvjelző nem létezik.
10.1.2. Villámcsapás Hiba! A könyvjelző nem létezik.
10.1.3. Robbanás és összeroppanás Hiba! A könyvjelző nem létezik.
10.1.4. Légi jármű ütközése Hiba! A könyvjelző nem létezik.
10.1.5. Ismeretlen jármű ütközése Hiba! A könyvjelző nem létezik.
10.1.6. Vezetékes vízkár, csőtörés Hiba! A könyvjelző nem létezik.
10.1.7. Vihar Hiba! A könyvjelző nem létezik.
10.1.8. Felhőszakadás Hiba! A könyvjelző nem létezik.
10.1.9. Jégverés Hiba! A könyvjelző nem létezik.
10.1.10. Hónyomás Hiba! A könyvjelző nem létezik.
10.1.11. Földrengés Hiba! A könyvjelző nem létezik.
10.2. TELJES kockázati csomag Hiba! A könyvjelző nem létezik.
10.2.1. Villámcsapás közvetett hatása Hiba! A könyvjelző nem létezik.
10.2.2. Sziklaomlás, kőomlás, földomlás Hiba! A könyvjelző nem létezik.
10.2.3. Földcsuszamlás Hiba! A könyvjelző nem létezik.
10.2.4. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása Hiba! A könyvjelző nem létezik.
10.2.5. Idegen tárgyak rádőlése Hiba! A könyvjelző nem létezik.
10.2.6. Árvíz Hiba! A könyvjelző nem létezik.
10.2.7. Beázás Hiba! A könyvjelző nem létezik.
Kockázati csomagtól függetlenül választható fedezetek Hiba! A könyvjelző nem létezik.
10.3. Betöréses lopás, rablás, lopás, épületongálás Hiba! A könyvjelző nem létezik.
10.3.1. Betöréses lopás Hiba! A könyvjelző nem létezik.
10.3.2. Rablás Hiba! A könyvjelző nem létezik.
10.3.4. Lopás Hiba! A könyvjelző nem létezik.
10.3.5. Épületrongálás Hiba! A könyvjelző nem létezik.
10.3.6. Kizárások Hiba! A könyvjelző nem létezik.
10.3.7. Önrészesedés Hiba! A könyvjelző nem létezik.
10.3.8. Egyéb rendelkezések Hiba! A könyvjelző nem létezik.
10.4. Üvegtörés Hiba! A könyvjelző nem létezik.
D. Felelősségbiztosítások Általános Szerződési Feltételek Hiba! A könyvjelző nem létezik.
1. Szerződő, biztosított Hiba! A könyvjelző nem létezik.
2. A biztosítási esemény Hiba! A könyvjelző nem létezik.
3. A biztosítási szerződés hatálya Hiba! A könyvjelző nem létezik.
3.1. Területi hatály Hiba! A könyvjelző nem létezik.
3.2. Időbeli hatály Hiba! A könyvjelző nem létezik.
4. A biztosítási összeg Hiba! A könyvjelző nem létezik.
5. Biztosítási díj és annak megfizetése Hiba! A könyvjelző nem létezik.
6. A közlési- és változásbejelentési kötelezettség Hiba! A könyvjelző nem létezik.
6.2. Változás bejelentési kötelezettség Hiba! A könyvjelző nem létezik.
6.3. A közlési- és változásbejelentési kötelezettség elmulasztásának következményei Hiba! A könyvjelző nem létezik.
7. A biztosítási esemény bekövetkezésére vonatkozó bejelentési kötelezettség Hiba! A könyvjelző nem létezik.
8. A biztosító szolgáltatása Hiba! A könyvjelző nem létezik.
9. A biztosító megtérítési igénye Hiba! A könyvjelző nem létezik.
10. Általános kizárások Hiba! A könyvjelző nem létezik.
11. Elévülés Hiba! A könyvjelző nem létezik.
E. Felelősségbiztosítások Különös Szerződési Feltételei Hiba! A könyvjelző nem létezik.
I. Tevékenységi felelősségbiztosítás Hiba! A könyvjelző nem létezik.
1. Biztosítási esemény Hiba! A könyvjelző nem létezik.
2. Kockázatviselésből kizárt károk Hiba! A könyvjelző nem létezik.
II. Szolgáltatói felelősségbiztosítás Hiba! A könyvjelző nem létezik.
1. Biztosítási esemény Hiba! A könyvjelző nem létezik.
2. Kockázatviselésből kizárt károk Hiba! A könyvjelző nem létezik.
III. Munkáltatói felelősségbiztosítás Hiba! A könyvjelző nem létezik.
1. Biztosítási esemény Hiba! A könyvjelző nem létezik.
2. Kárbejelentési kötelezettség Hiba! A könyvjelző nem létezik.
3. Kockázatviselésből kizárt károk Hiba! A könyvjelző nem létezik.
4. A biztosító megtérítési igénye Hiba! A könyvjelző nem létezik.
IV. Bérlői felelősségbiztosítás Hiba! A könyvjelző nem létezik.
1. Biztosítási esemény Hiba! A könyvjelző nem létezik.
2. Kockázatviselésből kizárt károk Hiba! A könyvjelző nem létezik.
3. Kárbejelentési kötelezettség Hiba! A könyvjelző nem létezik.
F. Kiegészítő biztosítás Hiba! A könyvjelző nem létezik.
I. Munkahelyi balesetbiztosítás Hiba! A könyvjelző nem létezik.
1. Biztosítási esemény Hiba! A könyvjelző nem létezik.
2. Nem minősül biztosítási eseménynek Hiba! A könyvjelző nem létezik.
3. Nem terjed ki a biztosítás Hiba! A könyvjelző nem létezik.
4. A biztosító szolgáltatása Hiba! A könyvjelző nem létezik.
G. Záradékok Hiba! A könyvjelző nem létezik.
H. Vagyonvédelmi melléklet Hiba! A könyvjelző nem létezik.
1. Vagyonvédelmi fogalmak Hiba! A könyvjelző nem létezik.
2. Vagyonvédelmi mechanikai védelmi szintek követelményeinek összefoglaló táblázata Hiba! A könyvjelző nem létezik.
3. Készpénz és értékpapír, illetve értékkészletek tárolására vonatkozó szabályok Hiba! A könyvjelző nem létezik.
4. Az elektronikai jelzőrendszerrel szemben támasztott követelmények Hiba! A könyvjelző nem létezik.
5. Védelmi szintek betöréses lopás- és rablásbiztosítás esetén Hiba! A könyvjelző nem létezik.
6. Felületvédelem Hiba! A könyvjelző nem létezik.
7. Térvédelem Hiba! A könyvjelző nem létezik.
I. Szolgáltatási csomagok Hiba! A könyvjelző nem létezik.
Tisztelt Ügyfelünk!
Ügyfél- és Adatkezelési tájékoztató, Hasznos tudnivalók
18. Segítségnyújtás
3. Megkötött biztosítási szerződésével kapcsolatos
Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerződésének megkötésére irányuló ajánlatával társaságunkhoz fordult.
Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, melyben bemutatjuk társaságunk főbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelentésekkel és panaszokkal foglalkozó szervezeti egységünkről, felügyeleti szervünk megnevezéséről és elérhetőségi adatairól.
Felvilágosítást kap arról is, hogy a panaszának elutasítása esetén milyen jogorvoslatot vehet igénybe.
Megismertetjük továbbá az adatvédelem és adatkezelés Önre vonatkozó legfontosabb – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (Infotv.) meghatározott – szabályaival, felsorolva azokat a szervezeteket és személyeket, amelyek/akik részére társaságunk az ügyfelek – biztosítási titkot képező – adatait a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (biztosítási törvény) alapján kiadhatja. Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása előtt szükséges leglényegesebb tudnivalókra, köztük a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati ismeretekre, amelyek birtokában a szerződéskötési szándékát kifejező jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg.
1. A Biztosító neve, székhelye, jogi formája
A társaság korábbi cégneve: WABARD Biztosító Zrt.
A társaság új cégneve:
Wáberer Hungária Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A társaság rövidített cégneve:
Wáberer Hungária Zrt.
A társaság székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx x. 4.
2. A társaság a biztosítási tevékenységet a biztosítási törvény 1. mellékletének A) része szerinti nem-életbiztosítási ág alábbiakban felsorolt ágazataiban, illetve alágazataiban végezheti:
1. Baleset (beleértve a munkahelyi balesetet és a foglalkozási megbetegedéseket)
2. Betegség
3. Szárazföldi járművek (sínpályához kötött járművek kivételével)
7. Szállítmány (beleértve az árut, a poggyászt és minden egyéb vagyontárgyat)
8. Tűz és elemi károk
9. Egyéb vagyoni kár
10. Szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség
13. Általános felelősség
16. Különböző pénzügyi veszteségek:
k) egyéb pénzügyi veszteségek
17. Jogvédelem
kérdéseivel, problémájával forduljon bizalommal az üzletkötésben közreműködő biztosításközvetítőhöz, Központi Ügyfélszolgálati Irodánk, illetőleg telefonos ügyfélszolgálatunk munkatársaihoz, akik készséggel állnak az Ön rendelkezésére.
Központi Ügyfélszolgálati Iroda:
Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxx 0.
Telefon: (x00 0) 000-0000
Fax: (x00 0) 000-0000
E-mail:
Nyitva tartás:
Hétfő: 7:00-19:00
Kedd–Csütörtök: 8:00-16:00
Péntek: 8:00-15:00
Károk ügyintézése:
Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxx 0.
Telefon: (x00 0) 000-0000
Fax: (x00 0) 000-0000
E-mail: xxx@xxxxxxxxxxxxxxxx.xx
Információt és támogató útmutatást a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx címen is talál.
Amennyiben munkatársaink segítő közreműködése ellenére sem sikerül esetlegesen felmerülő problémáját vagy szolgáltatási igényét megnyugtatóan rendezni, a társaságunk magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszának előterjesztésére az alábbi módok állnak rendelkezésére:
Szóban személyesen a Központi Ügyfélszolgálat nyitva tartási idejében jelezheti a panaszát. Amennyiben a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, vagy a panaszkezeléssel nem ért egyet, munkatársunk a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, amelynek egy másolati példányát átadja Önnek, egyebekben pedig társaságunk az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el. Ennek megfelelően a társaság a jegyzőkönyvezett panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését (jegyzőkönyvezését) követő harminc (30) napon belül megküldi az ügyfélnek.
Szóban telefonon a Call Center munkatársai fogadják a hívását. Telefonos panaszkezelés esetén a társaság és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a társaság hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt (5) évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatjuk. Társaságunk az ügyfél kérésére biztosítja a hangfelvétel visszahallatását, továbbá térítésmentesen tizenöt (15) napon belül
rendelkezésére bocsátjuk a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.
Telefonos panaszügyintézés ideje: Hétfő: 7:00-19:00
Kedd–Csütörtök: 8:00-16:00
Péntek: 8:00-16:00
Hívható telefonszámok:
(x00-0) 000-0000
(x00-0) 000-0000
Társaságunk a szóbeli panaszt – kivéve, ha annak azonnali kivizsgálása nem lehetséges – azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Amennyiben a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, vagy asz ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, munkatársunk a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjától jegyzőkönyvet vesz fel, amelynek egy másolati példányát a panaszra adott írásbeli válasszal egyidejűleg küldünk meg az ügyfél részére.
Írásban személyesen vagy más által átadott irat útján közölt panaszát Központi Ügyfélszolgálatunk nyitva tartási idejében adhatja át munkatársainknak.
Postai úton a panasz a következő címekre küldhető:
Székhely: Wáberer Hungária Biztosító Zrt. 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxx 0.
Központi levélcím: Wáberer Hungária Biztosító Zrt. 1443 Budapest, Pf. 180.
Telefaxon a (x00-0) 000-0000 vagy a (x00-0) 000-0000 számok állnak rendelkezésére.
E-mailen a panaszát a xxxxxxxxxxx@xxxxxxxxxxxxxxxx.xx elektronikus levelezési címen fogadjuk.
Online panaszbejelentő rendszerünk a xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx/xxxxxx_xxxxxxxx es.aspx oldalon áll rendelkezésére panaszának bejelentésére.
Társaságunk a panaszkezelési szabályzatot az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, a székhelyén kifüggeszti és a honlapján is közzéteszi.
A biztosító a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel. A telefonon történő panaszkezelés emelt díjas szolgáltatással nem működtethető.
A társaság az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc (30) napon belül megküldi az ügyfélnek. A társaság a panaszkezelés során úgy jár el, hogy a körülmények által adott lehetőségekhez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasztói jogvita kialakulását.
A társaság, mint pénzügyi szervezet panaszkezelésére vonatkozó szabályok alkalmazásában:
Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy,
Pénzügyi fogyasztói jogvita: a Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörébe és illetékességébe tartozó, a fogyasztó és a társaság között – szolgáltatás igénybevételére vonatkozó – jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy bírósági eljáráson kívüli rendezése.
A fogyasztónak nem minősülő ügyfelet a panasz elutasítása esetén tájékoztatjuk, hogy panaszával a polgári perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat.
A panasz elutasítása esetén társaságunk a válaszában írásban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Banknál (a továbbiakban: Felügyelet) fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti, amennyiben a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó szabályok alapján fogyasztónak minősül. Társaságunknak tájékoztatni kell a fogyasztót arról, hogy tett-e általános alávetési nyilatkozatot, meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint a levelezési címét, továbbá a fogyasztó külön kérésére meg kell küldenie a Pénzügyi Békéltető Testület által készített és a biztosító rendelkezésére bocsátott kérelem nyomtatványt.
4. A Biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank
Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.
Levélcím:Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest Telefon: (x00 0) 000-0000
Web: xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx
Ügyfélszolgálat: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
Telefon: (+36 80) 203-776
Levélcím: Magyar Nemzeti Bank, 1534 Budapest BKKP Postafiók: 777
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Web:
Felhívjuk ügyfeleink figyelmét felügyeleti szervünk fentiekben megjelölt fogyasztóvédelmi honlapjára, ahol további hasznos információkhoz juthat.
5. A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) kérelemre vagy hivatalból indított eljárás keretében ellenőrzi
a) a biztosítási törvényben meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a biztosítási törvényben vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint
b) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek,
c) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá
d) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek (az a)–d) pont együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések), továbbá
e) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és – ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását – eljár e rendelkezések megsértése esetén (fogyasztóvédelmi eljárás).
A Pénzügyi Békéltető Testület, mint az MNB által működtetett szakmailag független testület hatáskörébe és illetékességébe tartozik a fogyasztó és társaságunk között – szolgáltatás igénybevételére vonatkozó – jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a továbbiakban: pénzügyi fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése. E célból a Pénzügyi Békéltető Testület egyezség létrehozását kísérli meg, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.
A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó társaságunkkal közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését vagy társaságunknál eredménytelenül méltányossági kérelemmel élt. Ennek során társaságunk úgy köteles eljárni, hogy a körülmények által adott lehetőségekhez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasztói jogvita kialakulását.
A Pénzügyi Békéltető Testület működésével kapcsolatos részletes felvilágosítást, továbbá a Pénzügyi Békéltető Testület elérhetőségével kapcsolatos tájékoztatást olvashat a xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx honlapon.
A vitarendező eljárások közül – fogyasztó esetében a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásán kívül – közvetítői eljárást is kezdeményezhet, a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.
A közvetítés olyan sajátos permegelőző vagy bírósági, illetve hatósági eljárás befejezését
elősegítő, egyeztető, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, amelynek célja a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján a vitában nem érintett, harmadik személy, a közvetítő, bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozása, feltéve, hogy a felmerült polgári jogvita rendezésében a felek rendelkezési jogát törvény nem korlátozza.
A biztosítási jogviszonnyal összefüggő (pl. biztosítási szerződésből eredő) igény a fentebb megjelölt alternatív vitarendezési mód mellőzésével bírói úton is érvényesíthető. A bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadók.
6. Adatkezelési tájékoztató
A Wáberer Hungária Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: biztosító), mint adatkezelő, magára nézve kötelező érvényűnek tartja a jelen dokumentum tartalmát, amelyet ügyfelei részletes tájékoztatása érdekében magával szemben megfogalmazott, és amelynek betartásáért felelősségre vonható.
Az Alaptörvény VI. cikkében biztosított információs önrendelkezési alapjog érvényesülése céljából a Biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy az adatkezelés továbbá az adatfeldolgozás során követett eljárása megfelel a személyes adatok védelmével kapcsolatos mindenkor hatályos jogszabályok, de különösen
▪ a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (biztosítási törvény), és
▪ az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.)
előírásainak.
Fogalmak
Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy;
Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret – valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés;
Különleges adat:
a) a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdekképviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat,
b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat;
Hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő
tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez;
Tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri;
Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely önállóan, vagy másokkal együtt az adat kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja;
Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adat további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta,íriszkép) rögzítése;
Adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele;
Nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele;
Adattörlés: az adat felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges;
Adatmegjelölés: az adat azonosító jelzéssel ellátása annak megkülönböztetése céljából;
Adatzárolás: az adat azonosító jelzéssel ellátása további kezelésének végleges vagy meghatározott időre történő korlátozása céljából;
Adatmegsemmisítés: az adatot tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése;
Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve hogy a technikai feladatot az adaton végzik;
Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely szerződés alapján – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján kötött szerződést is – adatok feldolgozását végzi;
Adatállomány: az egy nyilvántartásban kezelt adatok összessége;
Adatvédelmi incidens: személyes adat jogellenes kezelése vagy feldolgozása, így különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy
megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés.
Az adatvédelmi incidens körébe tartozik minden olyan adatkezelési vagy adatfeldolgozási művelet, amely nem felel meg az Infotv. rendelkezéseinek, azaz jogellenes, függetlenül attól, hogy a jogellenesség szándékosság, gondatlan magatartás vagy technikai hiba, esetlegesen külső behatás következménye-e.
Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval;
EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Unió és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;
Harmadik ország: minden olyan állam, amely nem EGT-állam.
Ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító számára szerződéses ajánlatot tett és a biztosító szolgáltatására jogosult más személy, továbbá a független biztosításközvetítő esetében az a személy is, aki a független biztosításközvetítővel alkuszi megbízási szerződést kötött;
Adatkezelés alapelvei
Előzetes tájékoztatás elve: Az érintettel az adatkezelés megkezdés előtt közölni kell, hogy az adatkezelés hozzájáruláson alapul vagy kötelező.
Az érintettet az adatkezelés megkezdése előtt egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, arról, ha az érintett személyes adatait az adatkezelő az érintett hozzájárulásával és az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából kezeli, továbbá arról is, hogy kik ismerhetik meg az adatokat, és melyek az érintettnek az adatkezeléssel kapcsolatos jogai és jogorvoslati lehetőségei. Kötelező adatkezelés esetén a tájékoztatás megtörténhet a fentiekben meghatározott információkat tartalmazó jogszabályi rendelkezésekre való utalás nyilvánosságra hozatalával is.
Ha az érintettek személyes tájékoztatása lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, a tájékoztatás megtörténhet az alábbi információk nyilvánosságra hozatalával is:
▪ az adatgyűjtés ténye,
▪ az érintettek köre,
▪ az adatgyűjtés célja,
▪ az adatkezelés időtartama,
▪ az adatok megismerésére jogosult lehetséges adatkezelők személye,
▪ az érintettek adatkezeléssel kapcsolatos jogainak és jogorvoslati lehetőségeinek ismertetése,
▪ ha az adatkezelés adatvédelmi nyilvántartásba vételének van helye, az adatkezelés nyilvántartási száma, kivéve, ha a Hatóság a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet határidőben nem bírálja el. Ez esetben az adatkezelő az adatkezelést a kérelemben foglaltak szerint megkezdheti.
Célhoz kötöttség elve: Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és
törvényesnek kell lennie.
Adattakarékosság elve: Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.
Adatminőség elve: Az adatkezelés során biztosítani kell az adatok pontosságát, teljességét és – ha az adatkezelés céljára tekintettel szükséges – naprakészségét, valamint azt, hogy
az érintettet csak az adatkezelés céljához szükséges ideig lehessen azonosítani.
Adatbiztonság elve: Az adatkezelő, és tevékenységi körében az adatfeldolgozó, köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, továbbá köteles megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. Az adatokat megfelelő intézkedésekkel védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen. Az adatkezelőnek és az adatfeldolgozónak az adatok biztonságát szolgáló intézkedések meghatározásakor és alkalmazásakor tekintettel kell lenni a technika mindenkori fejlettségére. Több lehetséges adatkezelési megoldás közül azt kell választani, amely a személyes adatok magasabb szintű védelmét biztosítja, kivéve, ha az aránytalan nehézséget jelentene az adatkezelőnek.
Külföldre történő adattovábbítás korlátozásának elve: Személyes adat harmadik országban adatkezelést folytató adatkezelő részére akkor továbbítható, vagy harmadik országban adatfeldolgozást végző adatfeldolgozó részére akkor adható át, ha ahhoz az érintett kifejezetten hozzájárult, vagy az adatkezelésnek az Infotv.-
xxx előírt feltételei teljesülnek, és – az Infotv.-ben foglalt esetet kivéve – a harmadik országban az átadott adatok kezelése, valamint feldolgozása során biztosított a személyes adatok megfelelő szintű védelme.
A személyes adatok megfelelő szintű védelme, akkor biztosított, ha
▪ az Európai Unió kötelező jogi aktusa azt megállapítja,
▪ a harmadik ország és Magyarország között az érintetteknek a személyes adatai kezeléséről való tájékoztatáshoz, a személyes adatainak helyesbítéséhez, a személyes adatainak – a kötelező adatkezelést kivéve – törléséhez vagy zárolásához fűződő jogai érvényesítésére, a jogorvoslati jog biztosítására, valamint az adatkezelés, illetve az adatfeldolgozás független ellenőrzésére vonatkozó garanciális szabályokat tartalmazó nemzetközi szerződés van hatályban, vagy
▪ az adatkezelés, illetve adatfeldolgozás kötelező szervezeti szabályozásnak megfelelően történik.
Az EGT államba irányuló adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha Magyarország területén belüli adattovábbításra kerülne sor.
Személyes részvétel és a jogorvoslati jogosultság elve: Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől megtudja, kezel-e rá vonatkozó adatokat. Kérheti személyes adatainak helyesbítését, valamint személyes adatainak – a kötelező adatkezelés kivételével – törlését vagy zárolását. Az érintett kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az érintett általa kezelt, illetve az általa vagy rendelkezése szerint megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, az adatvédelmi incidens körülményeiről, hatásairól és az elhárítására megtett intézkedésekről, továbbá – az érintett személyes adatainak továbbítása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről.
Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő, adatátvevő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kötelező adatkezelés esetén, vagy ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik, továbbá törvényben meghatározott egyéb esetben. Az érintett a jogainak megsértése esetén az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat.
A felelősség elve: Az adatkezelő a fenti alapelvek illetőleg az érintett jogainak megsértése esetén felelősségre vonható és viselni tartozik a jogkövetkezményeket.
Adatkezelés jogalapja
Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli (a továbbiakban: kötelező adatkezelés). A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jognyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges. A hozzájárulás megadható szóban, írásban vagy ráutaló magatartással. Különleges adat kezelése az érintett írásbeli hozzájárulásához kötött.
Személyes adat kezelhető akkor is, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése
a) az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges, vagy
b) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.
Ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő a felvett adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiányában
a) a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából, vagy
b) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll, további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti.
A fenti, úgynevezett érdekmérlegelésen alapuló adatkezelés esetén az adatkezelőnek rendelkeznie kell olyan jogos érdekkel, vagy olyan őt terhelő kötelezettséget kell kimutatnia, amely szükségessé teszi a személyes adatok kezelését. Az érdekmérlegelésen alapuló – a fentiekben említett – jogalapok alkalmazhatóságának feltétele az érdekmérlegelési teszt elvégzése. Ennek során az adatkezelőnek azonosítani kell a jogos érdekét, a súlyozás ellenpontját képező adatalanyi érdeket, az érintett alapjogot, végül a súlyozás elvégzése alapján meg kell állapítani, hogy a személyes adat kezelhető-e. Amennyiben az adatkezelés érdekmérlegelésen alapul az adatkezelőnek az adatkezelés megkezdése előtt az érdekmérlegelési tesztet el kell végeznie és ennek eredményéről az érintetteket tájékoztatnia kell.
Az érintett kérelmére, kezdeményezésére indult bírósági vagy hatósági eljárásban az eljárás lefolytatásához szükséges személyes adatok tekintetében, az érintett kérelmére indult más ügyben az általa megadott személyes adatok tekintetében az érintett hozzájárulását vélelmezni kell.
7. Biztosítási titkot képező adatok kezelése
(1) Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek
– ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
(2) A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni az ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a biztosítási törvény által meghatározott egyéb cél lehet.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet hátrány nem érheti és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
(4) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
(5) Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Xxxx.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a biztosítási szerződés megkötése, módosítása, állományban tartása, a biztosítási szerződésből származó követelése megítélése vagy a biztosítási törvény által meghatározott egyéb célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
(6) Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) a biztosítási törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,
c) a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.
8. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,
e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy, ha a biztosítási szerződésből eredő kötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi államigazgatási szervvel,
j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a
balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,
t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár- megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel
szemben, ha az a)–j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
9. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben (Hpt.) meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.
10. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és
az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B– 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
11. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
12. A biztosító vagy a viszontbiztosító a 8. és 14. pontban, a 7. pont (6) bekezdésében, a 18. pontban és a 19. pontban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
13. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a 8. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
14. A biztosító vagy a viszontbiztosító, a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi
IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
b. a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének
elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel
van összefüggésben.
15. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
16. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a
csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
17. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a. a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,
b. a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.
18. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:
a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.
A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
19. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,
d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
A fentiekben meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
20. A biztosító által vezetett adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.
21. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 8. pont b), f) és j) alpontjai, illetve a 14. pont alapján végzett adattovábbításokról.
22. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
23. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
24. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
25. A biztosítási törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.
26. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
27. A biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
28. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó – az Infotv.-ben meghatározott – adatszolgáltatási kötelezettség esetén.
29. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
30. A FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségek
(1) A FATCA-törvény szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen cím tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában
elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban ezen cím tekintetében együtt: Számlatulajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás 1. Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban ezen cím tekintetében: illetőségvizsgálat).
(2) Az intézmény a számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg írásban tájékoztatja
a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
b) az Aktv. 43/B–43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről,
c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségéről.
(3) Az Aktv. 43/B–43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről az intézmény a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban tájékoztatja.
31. A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek
(1) Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen cím alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Xxxxxxxx (ezen cím alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II–VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (ezen cím alkalmazásában a továbbiakban: illetőségvizsgálat).
(2) Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy – ha az lehetséges – elektronikus úton tájékoztatja
a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.
(3) Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.
32. A veszélyközösség védelme céljából történő adatátadás
(1) A biztosító (e pont alkalmazásában: megkereső biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e pont alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e
biztosító által – a 7. pont (2) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a (3)–(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.
(2) A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.
(3) A megkereső biztosító a biztosítási törvény
1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a
2. mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;
b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;
c) az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos
– biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;
d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és
e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.
(4) A megkereső biztosító a biztosítási törvény
1. melléklet A) rész 3−9. és 14−18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a) a szerződő , a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;
b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;
c) a b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;
d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és
e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.
i. A megkereső biztosító a biztosítási törvény
1. melléklet A) rész 10−13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a károsult személy azonosító adatait;
b) a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá a (4) bekezdés b)−e) pontjában meghatározott adatokat;
c) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;
d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt érvényesítő személyt érintő korább – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;
e) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.
ii. A megkereső biztosító a biztosítási törvény
1. melléklet A) rész 3. és 10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján – a biztosítási törvény 1. melléklet A) rész
10. pontjában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – jogosult az alábbi adatokat kérni:
a) az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat, így különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,
b) az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.
iii. Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkereső biztosító felelős az
(1) bekezdésben meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.
iv. A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.
v. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (8) bekezdésben meghatározott időtartama meghosszabbodik az
igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.
vi. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.
vii.A megkereső biztosító az (1) bekezdésben meghatározott megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.
viii. Ha az ügyfél az Infotv.-ben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító – a (8)−(10) bekezdésben meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.
ix. A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.
(14) A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.
33. (1) A biztosítók – a biztosítási törvény 1. melléklet
A) rész 3−6. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződésekkel kapcsolatban – a biztosítási szerződés vonatkozásában – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések kiszűrése céljából közös adatbázist (a továbbiakban: Adatbázis) hozhatnak létre, amely tartalmazza:
a) a szerződő személy azonosító adatait;
b) a biztosított vagyontárgy azonosító adatait;
c) az a) és b) pontokban meghatározott szerződőt vagy vagyontárgyat érintő korábbi biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat; és
d) a biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát.
(2) A biztosító az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az adat keletkezését követő harminc napon belül továbbítja az Adatbázisba.
(3) A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése és a visszaélések megakadályozása céljából, az Adatbázisból adatot igényelhet.
(4) Az Adatbázis kezelője a jogszabályoknak megfelelő igénylés szerinti adatokat nyolc napon belül köteles átadni az igénylő biztosítónak.
(5) Nem áll fenn a biztosító titoktartási kötelezettsége az Adatbázis irányában, az Adatbázisba való adatátadás vonatkozásában, továbbá az Adatbázis kezelőjét terhelő biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezettsége a biztosító vonatkozásában, amely a jogszabálynak megfelelő igényléssel fordul hozzá.
(6) Az Adatbázis kezelőjének az Adatbázisban kezelt adatokra vonatkozó titoktartási kötelezettségére, továbbá a kezelt adatokra vonatkozó igénylések teljesítésére nézve a biztosítási titokra vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandóak.
(7) Az Adatbázis kezelője – amennyiben a megkeresés érdemi megválaszolása a kért adatok hiányában nem lehetséges – a hozzá intézett, a 8. pont b), f), q) és r) alpontjában, illetve a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő igényléseket köteles továbbítani a megkereséssel érintett biztosítási ágazatok művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosítók számára. Az Adatbázis kezelője az igénylés továbbításáról az igénylőt egyidejűleg köteles tájékoztatni.
(8) Az igénylő biztosító az igénylés eredményeként kapott adatokat a biztosítandó vagy biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a (3) bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.
(9) Az Adatbázisban továbbított adatok helyességéért és pontosságáért az azt továbbító biztosító felelős.
(10) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a (11) bekezdésben meghatározott kivétellel a nyilvántartásba vételt követő öt évig kezelhetők.
(11) Biztosítási szerződés létrejötte esetén az (1) bekezdésben meghatározott adatok a szerződés fennállása alatt, a szerződésből származó igények elévüléséig kezelhetők az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban. A szerződés megszűnésének és a szerződésből származó igények elévülésének tényéről a biztosító tájékoztatja az Adatbázis kezelőjét.
(12) Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.
(13) Ha az igénylés eredményeként az igénylő biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (12) bekezdésben meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerős befejezéséig.
(14) Ha az igénylés eredményeként az igénylő biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését
követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.
(15) Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot csak az (1) bekezdésben meghatározott célból kezelheti.
(16) Az igénylő biztosító a (3) bekezdésben meghatározott igénylésről, az abban szereplő adatokról, továbbá az igénylés teljesítéséről az ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben szabályozott módon tájékoztatja.
34. (1) A 33. pont (1) bekezdésében meghatározott Adatbázist a biztosítók abban az esetben hozhatják létre, ha a 33. pont (1) bekezdésében meghatározott biztosítási ágazatokat művelő biztosítók megállapodást megelőző piaci részesedés szerint számított kétharmada megállapodik az adatbázis létrehozásáról, a működésében történő részvétel feltételeiről és az Adatbázis fenntartásával kapcsolatos költségek fedezetéről.
(2) Az Adatbázis létrehozásának további feltétele, hogy az Adatbázisba adatot szolgáltató biztosítók az Adatbázisba továbbított adatok továbbításának és lekérdezésének lehetőségét az érintett szerződések feltételeiben meghatározzák.
35. Panaszkezeléssel összefüggő adatkezelés
Társaságunk, mint pénzügyi szolgáltató, köteles az ügyfélnek a társaság – szerződéskötést megelőző vagy a szerződés megkötésével, szerződés alatti magatartásával, a szerződésnek a biztosító részéről történő teljesítésével, valamint a szerződéses jogviszony megszűnésével, illetve azt követően a szerződéssel összefüggő – tevékenységét vagy mulasztását érintő kifogását (a továbbiakban: panasz) teljes körűen kivizsgálni és megválaszolni.
Az ügyfél a társaság magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben, online) terjesztheti elő.
Telefonon történő panaszkezelés esetén a társaság és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt társaságunk hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatjuk. Az ügyfél kérésére biztosítjuk a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen tizenöt napon belül rendelkezésre bocsátjuk a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.
Társaságunk, mint biztosító a panaszkezelés során különösen a következő adatokat kérheti az ügyféltől:
a) neve;
b) szerződésszám, ügyfélszám;
c) lakcíme, székhelye, levelezési címe;
d) telefonszáma;
e) értesítés módja;
f) panasszal érintett biztosítási termék vagy szolgáltatás;
g) panasz leírása, oka;
h) ügyfél igénye;
i) a panasz alátámasztásához szükséges, az ügyfél birtokában lévő dokumentumok másolata, amely a biztosítónál nem áll rendelkezésre
j) meghatalmazott útján eljáró ügyfél esetében érvényes meghatalmazás és
k) a panasz kivizsgálásához, megválaszolásához szükséges egyéb adat.
Társaságunk a panaszt benyújtó ügyfél adatait az Infotv. rendelkezéseinek megfelelően kezelheti.
Az ügyfél eljárhat meghatalmazott útján is. Amennyiben az ügyfél meghatalmazott útján jár el, a meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kel foglalni.
Társaságunk az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezet.
A nyilvántartás tartalmazza:
▪ a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,
▪ a panasz benyújtásának időpontját,
▪ a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát,
▪ a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásáért felelős személy megnevezését, továbbá
▪ a panasz megválaszolásának időpontját.
Társaságunk az ügyfeleitől érkezett panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg és azt a felügyeleti szervének kérésére bemutatja.
Társaságunk panaszkezelésére vonatkozó további információkat olvashat a xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxx_xxxxx
.aspx web oldalon.
Társaságunk az ügyfelek telefonos panaszkezelése során a hanganyag rögzítése megnevezésű adatkezelést, továbbá az írásbeli panaszkezelés esetén a panasz és az arra adott válasz megőrzése megnevezésű adatkezelést a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Xxxxxxx által vezetett adatvédelmi nyilvántartásba bejelentette.
36. Díjnemfizetés miatt megszűnt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások esetén a türelmi időre járó díj követelése céljából végzett adatkezelés
Társaságunk a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási szerződések díjfizetésre kötelezett biztosítottjainak személyes adatait a díjnemfizetés miatt megszűnt szerződéseik türelmi idejére járó biztosítási díj (elmaradt díj)
követelése céljából kezeli, és az adatkezelést a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által vezetett adatvédelmi nyilvántartásba bejelentette.
37. Ügyfélportál alkalmazással kapcsolatos adatkezelés
Társaságunk az Ügyfélportál alkalmazásra (xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxx) regisztráló ügyfelek által a regisztráláskor megadott személyes adatokat kezeli, és az adatkezelést a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által vezetett adatvédelmi nyilvántartásba bejelentette.
38. Betegség biztosítással kapcsolatos adatkezelés
Társaságunk a biztosítási szerződés megkötése és annak teljesítése megnevezésű adatkezelést a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által vezetett adatvédelmi nyilvántartásba bejelentette.
39. Elektronikus megfigyelés - kamerázás – térfigyelés
Társaságunk a kizárólagos használatában álló, a biztosítási tevékenységből adódó feladatai ellátásához szükséges, az ügyfélforgalom számára nyitva álló és nyilvános ügyfélszolgálati helyiség (ügyféltér) védelme, a személy- és vagyonvédelem biztosítása megnevezésű adatkezelést a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által vezetett adatvédelmi nyilvántartásba bejelentette.
40. Keresés az Adatvédelmi Nyilvántartásban
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) biztosítja a keresés lehetőségét az adatvédelmi nyilvántartásban. Az adatbázis a NAIH xxxx://xxx.xxxx.xx web oldalán érhető el.
41. Egyéb (további) adatkezelések
A biztosítási törvényben meghatározott céltól
eltérő célból a biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet adatkezelést. A
hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
Az ügyfél hozzájárulásán alapuló, illetőleg a biztosítási törvényben meghatározott célból személyes adatokra vonatkozóan végzett egyéb (további) adatkezelések nyilvántartásba vételét társaságunk kérelmezi a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál. Társaságunk a Hatóság által nyilvántartásba vett adatkezelésekről az adatok felvételekor illetőleg kérelemre ad az érintetteknek tájékoztatást.
42. Az érintettek jogai és érvényesítésük
Az érintett társaságunknál kérelmezheti a
a) tájékoztatását személyes adatai kezeléséről,
b) személyes adatainak helyesbítését, valamint
c) személyes adatainak – a kötelező adatkezelés kivételével – törlését vagy zárolását.
Tájékoztatás
Az érintett kérelmére társaságunk tájékoztatást ad az érintett általa kezelt, illetve az általa vagy rendelkezése szerint megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, az adatvédelmi incidens körülményeiről, hatásairól és az elhárítására megtett intézkedésekről, továbbá – az érintett személyes adatainak továbbítása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről.
Társaságunk köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 25 napon belül, közérthető formában, az érintett erre irányuló kérelmére írásban megadni a tájékoztatást. A tájékoztatás ingyenes, ha a tájékoztatást kérő a folyó évben azonos adatkörre vonatkozóan tájékoztatási kérelmet a társasághoz még nem nyújtott be. Egyéb esetekben költségtérítés állapítható meg. A költségtérítés mértékét a felek között létrejött szerződés is rögzítheti. A már megfizetett költségtérítést vissza kell téríteni, ha az adatokat jogellenesen kezelték, vagy a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett.
Az érintett tájékoztatását társaságunk csak az Infotv.-ben meghatározott esetekben tagadhatja meg. A tájékoztatás megtagadása esetén közölni kell az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására a törvény mely rendelkezése alapján került sor. A felvilágosítás megtagadása esetén társaságunk tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) fordulás lehetőségéről.
Helyesbítés
Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat a társaságunk rendelkezésére áll, a személyes adatot a társaság helyesbíti.
Törlés
A személyes adatot törölni kell, ha
a) kezelése jogellenes;
b) az érintett – a kötelező adatkezelést kivéve – kéri;
c) az hiányos vagy téves – és ez az állapot jogszerűen nem orvosolható –, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki;
d) az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt;
e) azt a bíróság vagy a Hatóság elrendelte.
Zárolás
Törlés helyett a társaságunk zárolja a személyes adatot, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésére álló információk alapján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat
kizárólag addig kezelhető, ameddig fennáll az az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárta.
Megjelölés
Társaságunk megjelöli az általa kezelt személyes adatot, ha az érintett vitatja annak helyességét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helytelensége vagy pontatlansága nem állapítható meg egyértelműen.
Helyesbítés, törlés, zárolás, megjelölés közös szabálya
A helyesbítésről, a zárolásról, a megjelölésről és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbították. Az értesítés mellőzhető, ha ez az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.
Az érintett jogai a helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelem elutasítása esetén
Amennyiben társaságunk az érintett helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelmét nem teljesíti, a kérelem kézhezvételét követő 25 napon belül írásban közli a helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelem elutasításának ténybeli és jogi indokait. A helyesbítés, törlés vagy zárolás iránti kérelem elutasítása esetén társaságunk tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz fordulás lehetőségéről.
Az érintett jogait törvény korlátozhatja az állam külső és belső biztonsága, így a honvédelem, a nemzetbiztonság, a bűncselekmények megelőzése vagy üldözése, a büntetés- végrehajtás biztonsága érdekében, továbbá állami vagy önkormányzati gazdasági vagy pénzügyi érdekből, az Európai Unió jelentős gazdasági vagy pénzügyi érdekéből, valamint a foglalkozások gyakorlásával összefüggő fegyelmi és etikai vétségek, a munkajogi és munkavédelmi kötelezettségszegések megelőzése és feltárása céljából – beleértve minden esetben az ellenőrzést és a felügyeletet is –, továbbá az érintett vagy mások jogainak védelme érdekében.
Tiltakozás személyes adat kezelése ellen
Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,
a) ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag a biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy a biztosító, adatátvevő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kötelező adatkezelés esetén;
b) ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; valamint
c) törvényben meghatározott egyéb esetben.
Társaságunk a tiltakozást a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja, annak
megalapozottsága kérdésében döntést hoz, és döntéséről a kérelmezőt írásban tájékoztatja.
Amennyiben társaságunk az érintett tiltakozásának megalapozottságát megállapítja, az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszünteti, és az adatokat zárolja, valamint a tiltakozásról, továbbá az annak alapján tett intézkedésekről értesíti mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében.
Ha az érintett társaságunk döntésével nem ért egyet, illetve ha társaságunk az érintett tiltakozási kérelmének megvizsgálására megállapított határidőt elmulasztja, az érintett – a döntés közlésétől, illetve a határidő utolsó napjától számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat.
Bírósági jogérvényesítés
Az érintett a jogainak megsértése esetén társaságunk ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el.
Azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, azt társaságunk köteles bizonyítani.
A per elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik. A per – az érintett választása szerint – az érintett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt is megindítható.
A perbe a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság az érintett pernyertessége érdekében beavatkozhat.
Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, a társaságot a tájékoztatás megadására, az adat helyesbítésére, zárolására, törlésére, az automatizált adatfeldolgozással hozott döntés megsemmisítésére, az érintett tiltakozási jogának figyelembevételére kötelezi.
A bíróság elrendelheti ítéletének – az adatkezelő azonosító adatainak közzétételével történő – nyilvánosságra hozatalát, ha azt az adatvédelem érdekei és nagyobb számú érintett e törvényben védett jogai megkövetelik.
Kártérítés és sérelemdíj
Ha társaságunk, mint adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Ha társaságunk, mint adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével az érintett személyiségi jogát megsérti, az érintett a biztosítótól sérelemdíjat követelhet. Az érintettel szemben társaságunk, mint adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért, és köteles megfizetni az érintettnek az adatfeldolgozó által okozott személyiségi jogsértés esetén járó sérelemdíjat is. Társaságunk, mint adatkezelő mentesül az okozott kárért való felelősség és a sérelemdíj megfizetésének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt vagy az érintett személyiségi jogának sérelmét az adatkezelés
körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt és nem követelhető sérelemdíj annyiban, amennyiben a kár a károsult szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.
43. Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
A Hatóságnál bárki vizsgálatot kezdeményezhet arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A Hatóság elérhetőségi adatai:
Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/x.
Postacím: 1530 Budapest, Pf.: 5.
Telefon: (x00 0) 000-0000
Telefax: (x00 0) 000-0000
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx Web: xxxx://xxx.xxxx.xx/
44. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény a biztosítási szerződésekre vonatkozó adózással kapcsolatos fontos szabályokat tartalmazhat. E törvény és a hozzá kapcsolódó egyéb jogszabályok tartalmazzák a biztosításért fizetendő díjra, a biztosító szolgáltatására, illetőleg a biztosítással kapcsolatos adókedvezményekre vonatkozó előírásokat.
45. Tájékoztatjuk, hogy kötelező gépjármű- felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (Gfbt.) szerinti biztosítási kötelezettség után baleseti adót kell fizetni. A baleseti adófizetési kötelezettség a biztosítási időszak első napján keletkezik és az utolsó napján szűnik meg. Az adó alapja az éves kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási díj, ideértve a Gfbt. szerint megállapított fedezetlenségi díjat is. Az adó mértéke az adóalap 30 %-a, de a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű. Az adót a biztosítók állapítják meg és azt az esedékes biztosítási díjjal, díjrészlettel együtt szedik be, annyi részletben és olyan arányban, ahány részletben és amilyen arányban az adó alanyának a biztosítási díjfizetési kötelezettségének eleget kell tennie. A baleseti adóra vonatkozó részletes szabályokat a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény tartalmazza.
46. Tájékoztatjuk, hogy a biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
47. Az ügyfelek tájékoztatása
(1) Társaságunknak a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a biztosítási szerződés megkötése előtt, bizonyítható és azonosítható módon, közérthető, egyértelmű és részletes írásbeli tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó ügyfél részére
a) a társaság elnevezéséről, székhelyéről, jogi formájáról,
b) fióktelep útján kötött biztosítási szerződés esetén a fióktelep székhelyéről (külföldön létesített fióktelep esetén a címéről), külföldi biztosító magyarországi fióktelepe útján kötött biztosítási szerződés esetén a külföldi biztosító székhelyéről, cégjegyzékszámáról vagy nyilvántartási számáról, valamint a nyilvántartását végző bíróság vagy hatóság nevéről,
c) a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságról,
d) a biztosítási szerződésnek a biztosítási törvény 4. számú melléklete A) pontjában meghatározott egyes jellemzőiről, és
e) a fizetőképességéről és a pénzügyi helyzetéről szóló jelentés közzétételéről
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatónak figyelemfelhívásra alkalmas módon kell tartalmaznia:
a) a társaság mentesülésének a szabályait,
b) a társaság szolgáltatása korlátozásának a feltételeit,
c) a biztosítási szerződésben alkalmazott kizárásokat, valamint
d) minden, a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltérő feltételt, így különösen azt a körülményt, hogy a magyartól eltérő jog alkalmazása vagy a magyartól eltérő bíróság kizárólagos illetékessége került kikötésre.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más nyelven és az ügyfél ez irányú kifejezett hozzájárulása esetén tartós adathordozón is történhet.
(4) Társaságunk az (1) bekezdésben foglalt adatok változása esetén a szerződés módosításakor és megújításakor köteles az (1) bekezdésben meghatározott módon a szerződő fél részére a változásokról tájékoztatást nyújtani.
(5) A társaság a tájékoztatást elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfél számára folyamatosan és könnyen elérhető módon elektronikus úton is köteles elérhetővé tenni.
(6) Ha a társaság elfogadó nyilatkozatát fokozott biztonságú elektronikus aláírást tartalmazó elektronikus dokumentum igazolja, a társaság köteles a (2) bekezdésében meghatározott tájékoztatót az ügyfél számára
folyamatosan és könnyen elérhető módon elektronikus úton hozzáférhetővé tenni.
(7) Társaságunk – ha törvény eltérően nem rendelkezik – bizonyítható módon köteles beszerezni ügyfele arra vonatkozó külön nyilatkozatát, hogy az (1) bekezdésében meghatározott tájékoztatást megkapta. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt is, hogy az ügyfél a szerződés megkötése előtt milyen más, a megkötendő biztosítási szerződéssel összefüggő tájékoztatást kapott meg.
(8) A biztosítási szerződésben rögzített értékkövetés érvényesítése során az ügyfélnek egyértelmű tájékoztatást kell adni az értékkövetéssel érintett és nem érintett elemek vonatkozásában. Társaságunk köteles felhívni a figyelmet a biztosítási szerződés értékkövetéssel kapcsolatos rendelkezéseire, külön is kitérve az ügyfelet az értékkövetéssel kapcsolatban megillető jogokra.
(9) Amennyiben a biztosítási szerződés feltétele – élet- és nem-életbiztosítások esetében egyaránt – a leendő ügyfél orvosi vizsgálata, akkor a társaságunk köteles arról is tájékoztatást adni, hogy az ügyfél az elvégzett vizsgálatok eredményeit az egészségügyről szóló törvény alapján az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti.
(10) Társaságunkat az (1)-(4) és (7) bekezdésben meghatározott kötelezettség
a) nem terheli, ha a szerződés viszontbiztosítási szerződés, valamint a szerződés nagykockázatra létrejövő biztosítási szerződés,
b) az alkusszal szemben terheli, ha a biztosítási szerződés megkötése során alkusz működik közre.
48. (1) Tájékoztatjuk, hogy a biztosításközvetítő – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a biztosítási szerződés megkötését megelőzően köteles az ügyfél részére a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén vagy az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más nyelven írásban tájékoztatást adni:
a) a biztosításközvetítést végző természetes személy nevéről, valamint azon gazdálkodó szervezet cégnevéről, székhelyéről, amelynek keretében, vagy megbízásából a biztosításközvetítést végzi és felügyeleti hatóságának megjelöléséről,
b) a felügyeleti nyilvántartásról, amelyben szerepel, és annak módjáról, ahogyan nyilvántartását ellenőrizni lehet,
c) arról, hogy rendelkezik-e minősített befolyással az adott biztosítóban,
d) az adott biztosító vagy az adott biztosító anyavállalata rendelkezik-e minősített befolyással a biztosításközvetítőben,
e) a panasztétel lehetőségéről és annak elbírálására jogosult szervekről,
f) arról, hogy a szakmai tevékenysége során okozott kár vagy felmerült sérelemdíj megfizetéséért ki áll helyt,
g) arról, hogy függő vagy független biztosításközvetítőként jár-e el,
h) függő biztosításközvetítő esetén arról, hogy mely biztosítók nevében jár vagy járhat el,
i) arról, hogy milyen biztosítási termék terjesztésére van jogosultsága,
j) arról, hogy a biztosítási termék közvetítése során az ügyféltől díjat vagy díjelőleget átvehet-e,
k) független biztosításközvetítő esetén arról, hogy a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget átvehet-e, és ha igen, annak esetleges összegszerűségi korlátairól,
l) függő biztosításközvetítő esetén arról, hogy a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget előzetesen nem vehet át,
m) függő biztosításközvetítő esetén arról, hogy a biztosítóval kötött megállapodása alapján milyen képviseleti jogosultsággal rendelkezik, különös tekintettel arra vonatkozóan, hogy a biztosító nevében megkötheti-e a biztosítási szerződést.
(2) A biztosításközvetítőnek a fentiekben meghatározottakon túl a biztosítási törvény 152.
§-ban, a 153. § (1)-(2) bekezdésében és a 155.
§-ban meghatározottakról is tájékoztatást kell nyújtania.
(3) A tájékoztatást azon személyek részére kell teljesíteni, akik a biztosítási (viszontbiztosítási) szerződés létrejötte esetén a biztosított (viszontbiztosított) vagy a biztosítóval szerződő fél pozíciójába kerülnek.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatás az ügyfél ez irányú kifejezett hozzájárulása esetén tartós adathordozón is történhet.
A biztosításközvetítő
▪ az (1) bekezdés a) pont szerinti adatok változása esetén, a változástól számított tizenöt napon belül,
▪ az (1) bekezdés b)–m) pontban foglalt adatok változása esetén, a szerződés módosításakor és megújításakor
köteles az (1) bekezdésben meghatározott módon az ügyfél részére a változásokról tájékoztatást nyújtani.
A tájékoztatást azon személyek részére kell teljesíteni, akik a biztosítási (viszontbiztosítási) szerződés létrejötte esetén a biztosított (viszontbiztosított) vagy a biztosítóval szerződő fél pozíciójába kerülnek.
49. A biztosítási szerződés megkötésére irányuló szándékát egyértelműen kifejező és a lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozatának (ajánlatának) megtétele előtt kérjük, szíveskedjék figyelembe venni a következőket:
a) A jognyilatkozat joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat. Jognyilatkozat szóban, írásban vagy ráutaló magatartással tehető.
b) Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a jognyilatkozatra meghatározott alakot rendel, a jognyilatkozat ebben az alakban érvényes.
c) Ha a jognyilatkozatot írásban kell megtenni, az akkor érvényes, ha legalább a lényeges tartalmát írásba foglalták. Ha a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) eltérően nem rendelkezik, a jognyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak, ha jognyilatkozatát a nyilatkozó fél aláírta.
d) Írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor.
e) A jognyilatkozatok hatályára, érvénytelenségére és hatálytalanságára – ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik – a szerződés általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.
f) Ajánlattevőként az ajánlathoz annak megtételétől számított tizenöt (15) napig, ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi kockázatfelmérésre van szükség, hatvan (60) napig kötve van.
g) A megkötendő biztosítási szerződés tartalmára, a szerződő felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerződési feltételek és záradékok (általános szerződési feltételek) lényeges előírásokat tartalmaznak.
h) Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet a biztosító, mint az általános szerződési feltétel alkalmazója, több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.
i) Az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés tartalmává, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, és ha azt a másik fél elfogadta.
j) Xxxxx tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely lényegesen eltér a jogszabályoktól vagy a
szokásos szerződési gyakorlattól, kivéve, ha megfelel a felek között kialakult gyakorlatnak. Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről is, amely eltér a felek között korábban alkalmazott feltételtől.
k) A j) pontban leírt feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél a külön tájékoztatást követően kifejezetten elfogadta.
l) Kérjük ezért, hogy az általános szerződési feltételeket szíveskedjék gondosan áttanulmányozni, és ajánlatát csak ezek ismeretében és elfogadása esetén megtenni.
m) Társaságunk a vele együttműködési megállapodást kötő biztosításközvetítők részére nem általános, hanem külön egyedi hozzájárulást (felhatalmazást) ad vagy adhat a biztosítási díjnak az ügyféltől való átvételére. Ezért, amennyiben a biztosítási ajánlatát biztosításközvetítő közvetíti, a biztosítási díjnak (díjelőlegnek) a közvetítő részére történő átadása előtt kérje meg a közvetítőt azon okirat bemutatására, amely őt a társaságunk tudomásával és hozzájárulásával a biztosítási díj átvételére feljogosítja. Társaságunk ugyancsak egyedi megállapodásban szabályozza, hogy adott biztosításközvetítő jogosult-e a társaságunktól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni.
50. A biztosítási szerződésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, vagy jogszabály eltérően nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók. A megkötendő biztosítási szerződés nyelve – a Felek eltérő írásbeli megállapodásának hiányában – a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelve, a magyar nyelv.
A sikeres együttműködés reményében:
WÁBERER HUNGÁRIA Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság
B. Általános Kárbiztosítási Feltételek
A WÁBERER HUNGÁRIA Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: biztosító) a jelen Általános Kárbiztosítási Feltételekkel és az egyes kárbiztosításokra vonatkozó különös feltételekkel megkötött biztosítási szerződés alapján az egyes kárbiztosítások különös feltételeiben meghatározott kockázatokra fedezetet nyújt, és a kockázatviselés kezdetét követően bekövetkező biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási szerződésben meghatározott szolgáltatást teljesíti a biztosítóval szerződő fél által fizetett díj ellenében.
Az Általános Kárbiztosítási Feltételeket az egyes kárbiztosítások különös feltételeinek vagy a felek szerződésének eltérő rendelkezése hiányában kell alkalmazni.
Ha valamely kérdésről sem a felek szerződése, sem az egyes kárbiztosítások különös feltételei, sem az Általános Kárbiztosítási Feltételek nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek (a továbbiakban: Ptk.) a szerződés általános szabályai, továbbá a biztosítási szerződés általános szabályai és a kárbiztosítási szerződésekre vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
1. Szerződő, biztosított
1.1. Szerződő
A szerződő az a fél, aki a biztosítási szerződést a biztosítóval megköti és a biztosítási szerződés alapján a biztosítási díj megfizetésére kötelezettséget vállal. Kárbiztosítási szerződést az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg. Az e rendelkezés ellenére kötött kárbiztosítási szerződés semmis (érvénytelen).
1.2. Biztosított
Biztosított az a személy, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt. A biztosítási érdek fennállásának igazolására a biztosító az ajánlat megtételekor okirat bemutatását és/vagy csatolását írhatja elő.
Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át.
2. Kedvezményes, engedményezés
2.1. Kedvezményes
Ha a felek harmadik személy részére teljesítendő szolgáltatásra kötöttek szerződést, a harmadik személy akkor követelheti közvetlenül a szolgáltatás teljesítését, ha
a) ezt a jogát a felek kifejezetten kikötötték; vagy
b) z a szerződés céljából vagy az eset körülményeiből egyértelműen következik.
A harmadik személy a javára kikötött szolgáltatás teljesítését attól kezdve követelheti, hogy őt valamelyik fél értesíti arról, hogy a javára szóló szerződést kötöttek. Ha a harmadik személy a szolgáltatás teljesítésének követeléséről lemond, a szolgáltatást a javára szerződött fél követelheti.
2.2. Engedményezés
A jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra ruházhatja át. A követelés átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a követelés engedményezése szükséges. Az engedményezés az
engedményező és az engedményes szerződése, amellyel az engedményes az engedményező helyébe lép. Az engedményezésre egyebekben a Ptk. XXVIII. Fejezetének rendelkezései az irányadók.
3. A biztosítási szerződés létrejötte
3.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre.
3.2. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (biztosítási kötvény) kiállítani.
3.3. Ha a fedezetet igazoló dokumentum a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a dokumentum kézhezvételét követően 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a fedezetet igazoló dokumentum átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. Lényeges eltérésnek minősül különösen a kockázatviselés időpontja és helye, a biztosítási összeg nagysága, a biztosítási díj összege és esedékessége, az egyes záradékok alkalmazása, a biztosító szolgáltatási kötelezettségét befolyásoló szolgáltatási csomag megválasztása.
3.4. Az ajánlattevő az ajánlatához annak megtételétől számított tizenöt napig van kötve.
3.5. A biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a szerződő fél ajánlatára annak beérkezésétől 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.
3.6. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától (kézbesítésétől, beérkezésétől) számított 15 napon belül – jogosult írásban visszautasítani. Ebben az esetben a biztosítási szerződés nem jön létre, és a biztosító az esetleg már előlegként befizetett díjat a szerződőnek (biztosítottnak) 30 napon belül visszafizeti.
3.7. Ha a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.
3.8. Amennyiben a biztosítási ajánlatot a biztosítási tevékenységről szóló mindenkor hatályos 2014. évi LXXXVIII. törvény („Bit.”) szerinti független biztosításközvetítő közvetíti, a biztosító számára a kockázat elbírálására nyitva álló 15 napos határidő az azt követő napon veszi kezdetét, amikor a független biztosításközvetítő a szerződő fél által aláírt biztosítási ajánlatot a biztosítónak átadta, vagy amikor az ajánlatot a biztosító részére kézbesítik. Ez irányadó arra az estre is, ha a szerződő fél képviseletében biztosítási alkusz tesz szerződéskötésre irányuló ajánlatot.
3.9. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a jelen Általános Kárbiztosítási Feltételtől vagy az egyes kárbiztosítások különös feltételétől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést e feltételeknek megfelelően
módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül írásban nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
3.10. A biztosítási szerződésnek minősül a szerződés megkötésére irányuló írásba foglalt ajánlat, illetőleg elektronikus szerződéskötés esetén a szerződő fél által elküldött ajánlat, annak esetleges mellékletei, a szerződő fél által a szerződéskötést megelőzően megismert és elfogadott általános szerződési feltételek, a szerződő felek által egyedileg megtárgyalt feltételek, valamint a fedezetet igazoló dokumentum (biztosítási kötvény) együttesen.
4. A kockázatviselés kezdete
4.1. A biztosító kockázatviselése (biztosítási védelem) – a különös feltételek eltérő rendelkezése hiányában – legkorábban a biztosítási ajánlatnak a biztosítóhoz való beérkezése (kézbesítés, átadás) napján kezdődik, feltéve, hogy a szerződő fél a biztosítás első díját (a díjfizetési gyakoriság szerinti első díjrészletét), illetőleg a biztosítás egyszeri díját teljes egészében a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti. Ennek hiányában a biztosító kockázatviselése a biztosítás első díjának (a díjfizetési gyakoriság szerinti első díjrészletnek), illetőleg egyszeri díjának a biztosító számlájára vagy pénztárába történt befizetését követő napon – de nem korábban, mint az ajánlatnak a biztosítóhoz való beérkezése – kezdődik.
4.2. A biztosító kockázatviselése a 4.1. pont szerint napon megkezdődik akkor is, ha a felek a biztosítási díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg.
4.3. Elektronikus úton történő szerződéskötés esetén a biztosító internetes portáljának felületén feltüntetett kockázatviselési kezdő időpont nem lehet korábbi, mint az ajánlat elküldését, követő nap 0. órája.
5. A biztosítási szerződés hatálya
5.1. Területi hatály
A biztosító kockázatviselése – a biztosítási szerződés eltérő rendelkezése hiányában – kizárólag Magyarország területére terjed ki.
5.2. Időbeli hatály
A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki.
6. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási időszak
6.1. A biztosítási szerződés, ha a felek erről írásban másként nem állapodnak meg, határozatlan időtartamra jön létre.
6.2. A biztosítási időszak egy év. A biztosítási időszak első napja a kockázatviselés kzdete, a biztosító évforduló pedig a biztosítási időszak utolsó napja.
7. A biztosítási szerződés módosítása, a biztosítási kockázat jelentős növekedése
7.1. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
7.2. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.
7.3. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős
megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a 7.1.–7.2. pontban meghatározott jogait
a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.
8. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei
8.1. Érdekmúlás, lehetetlenülés
(1) Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.
(2) Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.
(3) A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő 30 napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja.
8.2. Felmondás
(1) A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére, 30 napos felmondási idővel felmondhatják.
(2) A felek a biztosítási szerződésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják. A felmondási jog három évnél hosszabb időre történő kizárása a három évet meghaladó részében semmis.
(3) Ha a szerződés három évnél hosszabb határozott időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a biztosítási szerződést bármelyik fél felmondhatja.
(4) Amennyiben a szerződő fél a szerződést felmondja, a biztosító követelheti annak a díjengedménynek a megfizetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára tekintettel nyújtott (a továbbiakban: tartamengedmény).
8.3. Díjnemfizetés
(1) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
(2) Abban az esetben, ha a szerződés a fenti módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a szerződő fél a korábban esedékessé vált biztosítási díjat a kockázatviselés helyreállítására irányuló kérelmével egyidejűen egy összegben a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti.
(3) Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.
(4) Ha a szerződés a díj nemfizetése miatt megszűnik, a biztosító követelheti a tartamengedmény időarányos részének megfizetését.
8.4. Közös megegyezés
(1) A felek a biztosítási szerződést írásbeli szerződéssel megszüntethetik. Ebben az esetben a biztosítási szerződés a megállapodásban meghatározott napon szűnik meg.
(2) A szerződés írásba foglalt akkor is, ha nem ugyanaz az okirat tartalmazza a szerződő fél és a biztosító jognyilatkozatát, hanem a szerződő felek külön okiratba foglalt jognyilatkozatai együttesen tartalmazzák a feleknek a biztosítási szerződés megszüntetésére irányuló kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánítását.
(3) A szerződés írásba foglaltnak minősül továbbá abban az esetben is, ha a több példányban kiállított okiratok közül mindegyik fél a másik félnek szánt példányt írja alá.
8.4. Határozott időtartam eltelte
A határozott időre kötött biztosítási szerződés a tartam lejáratakor a felek külön jognyilatkozata nélkül megszűnik akkor is, ha a szerződésre további díjfizetés történt.
9. A biztosítási díj, díjfizetés szabályai
9.1. A biztosítás első díjrészlete a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedékes, a folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.
9.2. Elektronikus úton történő szerződéskötés esetén a biztosító a biztosítás első díjrészletének megfizetésére 30 napos halasztást ad, melynek megfelelően a szerződő fél jogosult a biztosítás díját a szerződés megkötését követő 30 napon belül megfizetni. A biztosítás első díjrészletének megfizetésére adott halasztás esetén a biztosítási díj 30 napon belüli megfizetése nem feltétele annak, hogy a biztosító kockázatviselése megkezdődjön (4.2. pont).
9.3. Amennyiben a biztosítási szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli.
9.4. Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.
9.5. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és ennek eredményeként a biztosítási szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.
9.6. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles a kockázatviselése megszűnésének napjától számított 30 napon belül visszatéríteni.
9.7. Amennyiben a szerződő felek a díj megfizetésének módjaként készpénz átutalási megbízásban (postai csekkes fizetési mód) állapodnak meg, és a díj esedékességekor a szerződő nem rendelkezik csekkel, köteles a díjfizetési kötelezettségét tőle elvárhatóan más módon (pl.: átutalással) teljesíteni.
9.8. Amennyiben a szerződő fél a biztosítási díjat készpénz átutalási megbízással (postai csekken) vagy banki átutalással vagy csoportos beszedéssel fizeti meg, a díjfizetés abban az időpontban válik teljesítetté (a biztosítási díj abban az időpontban minősül megfizetettnek), amikor a díjat a biztosító fizetési számláján a biztosító számlavezető bankja jóváírta vagy azt jóvá kellet volna írnia.
9.9. Amennyiben a szerződő fél a biztosítási díjat készpénzben a biztosító pénztárába fizeti meg, a díjfizetés a pénz átvételének időpontjában válik teljesítetté.
9.10. Ha a szerződő fél a díjat – díjátvételre biztosítói meghatalmazással rendelkező – ügynöknek fizette, a díjat – legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon – a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni; a szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
9.11. A biztosítási díj havi, negyedéves, féléves vagy éves gyakorisággal fizethető. Készpénz átutalási megbízással (postai
csekken) történő fizetése esetén havi díjfizetési gyakoriság nem választható.
9.12. A biztosító a már esedékessé vált és meg nem fizetett biztosítási díjat (díjhátralék) a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási szerződés feltételei szerint fizetendő biztosítási szolgáltatási összegbe beszámíthatja.
10. Biztosítási összeg, biztosítási érdek
10.1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgynak / vagyontárgyaknak a szerződő fél által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke.
10.2. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgy valóságos értékét (túlbiztosítás tilalma). A biztosított érdek értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani.
10.3. A 10.2. pontban foglalt rendelkezés ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának, vagy új állapotban való beszerzésének értéke erejéig.
10.4. A biztosítási szerződésben
a) a tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a tételenként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak úgy, hogy minden egyes vagyontárgy esetében a biztosítási szolgáltatás felső határa az illető vagyontárgyra megadott biztosítási összeg,
b) az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot a felek a vagyoncsoport egésze vonatkozásában megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosítási szolgáltatás felső határa is.
10.5. Ha ugyanazt az érdeket több biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani (többszörös biztosítás).
10.6. Az a biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíteni.
10.7. Ha a biztosítási összeg a biztosított érdek értékénél kisebb, a biztosító a kárt a biztosítási összegnek a vagyontárgy értékéhez viszonyított arányában köteles megtéríteni (alulbiztosítás)
10.8. A biztosító a túlbiztosítás, illetőleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön-külön vizsgálja és állapítja meg.
11. Az értékkövetés szabályai
11.1. Az értékkövetés (indexálás) a biztosítási díjnak és a biztosítási összegnek – a kárgyakoriságtól függetlenül – az árszínvonal változásához évente egy alkalommal történő hozzáigazítása.
11.2. Biztosító az általa ajánlott index mértékét a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján határozza meg. Ennek bázisa az indexszám meghirdetését megelőző naptári évre vonatkoztatott éves fogyasztói árindex, amelytől a biztosító 5 százalékponttal eltérhet. Az így meghatározott index az adott év június hó 1-jétől a rákövetkező év május hó 31-ig kerül alkalmazásra.
11.3. Az indexszámokat a biztosító a biztosítási évfordulókor veszi figyelembe és ennek megfelelően módosítja a biztosítási összeget, illetve a biztosítási díjat. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeg az előző biztosítási időszak biztosítási összegének és az indexszámnak a szorzata.
11.4. A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi.
11.5. A vagyoncsoportonként, és a szerződésben tételesen felsorolt vagyontágyak esetében vagyontárgyanként módosított biztosítási összegről és biztosítási díjról a biztosító a biztosítási évfordulót megelőzően legkésőbb 45 nappal írásban értesíti a szerződőt.
11.6. Ha a szerződő (biztosított) a biztosítónak a biztosítási összegre és a biztosítási díjra vonatkozó módosító javaslatát nem fogadja el, a javaslatot tartalmazó írásbeli értesítés kézbesítésétől számított 30 napon belül írásban kérheti a szerződés biztosítási összegének és díjának érintetlenül hagyását. Ebben az esetben a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezésekor alulbiztosítottságot vizsgálhat.
Ha a szerződő (biztosított) a biztosító módosító javaslatára írásban nem nyilatkozik és a biztosítási szerződést a biztosítási időszak végére nem mondja fel, a szerződés a biztosító által közölt biztosítási összegnek és biztosítási díjnak megfelelően módosul.
12. Önrészesedés
12.1. Az önrészesedés az az összeg, amelyet a biztosított a kárból maga visel.
12.2. Az önrészesedés módjáról, mértékéről és alkalmazásáról az egyes kárbiztosításokra vonatkozó különös feltételek rendelkeznek.
13. A szerződő felek speciális kötelezettségei
A. Szerződő fél, biztosított kötelezettségei
a) Tájékoztatási kötelezettség
Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig, vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
b) Közlési és változásbejelentési kötelezettség
(1) A szerződő fél a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyek ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban feltett kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő fél a közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
Lényegesnek tekinthető mindaz a körülmény, amelyre vonatkozóan a biztosító az ajánlaton a szerződő féltől és a biztosítottól a valóságnak megfelelő adatközlést vár, és a valóságnak megfelelő adatközlés a kockázat elvállalását és feltételeit vagy a biztosítási ajánlat elutasítását befolyásolja.
(2) A szerződő fél köteles a lényeges körülmények változását a bekövetkezéstől számított legfeljebb 15 napon belül a biztosítónak írásban bejelenteni.
(3) A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
(4) Az adatok valóságtartalmáért a szerződő fél és a biztosított is felelős. A biztosító jogosult a szerződőnél (biztosítottnál) a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását, a biztosított vagyontárgyak kockázati állapotát, szükség esetén tűzrendészeti vagy egyéb hatósággal együttműködve, a helyszínen is bármikor ellenőrizni. A biztosító ellenőrzési lehetősége a szerződőt és biztosítottat a közlés kötelezettség alól nem mentesíti.
(5) Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.
(6) A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni,
noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
c) Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség
(1) A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha az egyes kárbiztosításokra vonatkozó különös feltételek vagy a felek megállapodása szabályozza a szerződő fél és a biztosított kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat.
(2) A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.
(3) A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.
(4) Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni.
(5) A károk megelőzésére és elhárítására az adott helyzetben általában elvárható magatartáson túl a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok előírásai mindenkor irányadók (például a magánszemélyek tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai, a biztosított vagyontárgyakra vonatkozó rendszeres karbantartás).
(6) Az emberi egészséget, környezetet, élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető illetőleg károsodás bekövetkeztével fenyegető folyamatot vagy állapotot (katasztrófaveszély) a szerződő fél vagy a biztosított köteles - az adott helyzetben általában elvárhatóan - haladéktalanul bejelenteni a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek, illetve tűzoltóságnak és a polgármesteri hivatalnak.
d) A biztosítási esemény bekövetkezésére vonatkozó bejelentési kötelezettség (kárbejelentés)
(1) A szerződő fél, illetve a biztosított köteles a biztosítási esemény bekövetkezését késedelem nélkül, de legkésőbb a felfedezésétől (észlelésétől, a káreseményről való tudomásszerzéstől) számított 2 munkanapon belül személyesen, telefonon, írásban vagy elektronikus úton a biztosítónak bejelenteni. A biztosított állapotmegőrzési kötelezettségének időtartamára vonatkozó előírás az írásbeli (postai úton, a biztosító xxx@xxxxxxxxxxxxxxxx.xx e-mail címén, vagy a xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx/xxxxxx_xxxxxxxxxxxxx/xxxxxx elentes.aspx online felületen) kárbejelentéstől számít.
(2) A tűzeseményt a szerződő fél, illetve a biztosított köteles haladéktalanul jelezni a tűzoltóságnak, vagy ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek vagy a mentőszolgálatnak, illetőleg a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának (körjegyzőségnek).
(3) Betöréses lopás és rablás esetén a szerződő fél vagy a biztosított köteles rendőrségi feljelentést tenni és a kárt jegyzőkönyvben rögzíttetni.
(4) A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a káresemény időpontját, helyét és a káresemény rövid leírását,
b) a károsodott vagyontárgy / vagyontárgyak megnevezését,
c) a károsodás mértékét (megállapított, vagy becsült értékét),
d) a kárrendezésben közreműködő – a szerződő felet vagy a biztosítottat képviselő – személy vagy szervezet nevét,
e) a tűzoltóságnak, hivatásos katasztrófavédelmi szervnek, polgármesteri hivatalnak tett bejelentés, illetőleg rendőrségi feljelentés tényét a (jegyzőkönyv) egy másolati példányának csatolásával,
f) azt, hogy a biztosított vagyontárgy állapotában milyen változtatást hajtott végre.
(5) A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a
szerződésben megállapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.
e) A kárbejelentéshez szükséges dokumentumok
(1) Az egyes kárbiztosításokra vonatkozó különös biztosítási feltételek eltérő vagy további iratcsatolásra vonatkozó rendelkezése hiányában a biztosító, a szolgáltatása teljesítésének esedékességét csak olyan okirat bemutatásától teheti függővé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges, a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett biztosítási esemény tekintetében indult büntető- vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez nem kötheti.
(2) A biztosító az eljáró kárszakértője útján a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelkezésre bocsátását jogosult bekérni:
a) a biztosítási szerződés dokumentumai (pl. ajánlat, fedezetet igazoló dokumentum),
b) a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges, illetőleg azt elősegítő dokumentumok (a szerződő fél és/vagy a biztosított és a biztosítási eseménnyel érintett más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről),
c) a tűz- és a robbanás kárnak a tűzoltóságnál történő bejelentése tényét igazoló okirat, továbbá a tűzoltóság által kiállított tűzeseti hatósági bizonyítvány és tűzvizsgálati jelentés,
d) a betöréses lopás és rablás esetén a rendőrségnél tett feljelentésről készült jegyzőkönyv másolati példánya,
e) a büntető eljárás során a nyomozó hatóság vagy a bíróság által hozott határozat, feltéve, hogy rendelkezésre áll,
f) amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban közigazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett illetőleg az eljárás anyagát képező iratok,
g) a biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, a járó- vagy fekvőbeteg ellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló dokumentumok,
h) a kártérítési (szolgáltatási) igényt alátámasztó dokumentumok, számlák, számviteli bizonylatok, szakvélemények, jegyzőkönyvek, fényképek, szerződések, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítása, melynek költsége a biztosítási szolgáltatási igényt érvényesítő felet terheli,
i) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a mentéshez, a további károk megelőzéséhez és a kárenyhítéshez igénybevett eszközök, erőforrások használatának költségét igazoló, illetőleg arra alkalmas iratok.
(3) Az egyes kárbiztosítások különös feltételei további iratok bemutatását vagy becsatolását írhatja elő.
(4) A biztosító a kárbejelentés, a kapott felvilágosítás és a rendelkezésére bocsátott dokumentumok tartalmát ellenőrizheti, illetőleg az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel iratokat szerezhet be.
(5) A biztosított illetőleg a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.
(6) A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerűségének bizonyítása a biztosítottat terheli. Kétség esetén a biztosítottat terheli a károsodott vagyontárgyakhoz fűződő biztosítási érdek fennállásának igazolása.
(7) A károk felmérése, megállapítása a biztosító szükség szerinti helyszíni vizsgálata során a biztosítottal közösen készített tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.
f) Díjfizetési kötelezettség
(1) A biztosítási szerződés alapjána biztosítási szerződés díját a szerződő fél köteles megfizetni.
(2) Amennyiben a biztosított a szerződésbe belép, a díjfizetési kötelezettségére és a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért fennálló felelősségére a jelen Általános Kárbiztosítási Feltételek 9. 9.4. pontjában foglaltak az irányadók.
g) Állapotmegőrzési kötelezettség
(1) A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított a biztosított vagyontárgy állapotán az írásbeli kárbejelentéstől számított 5. (ötödik) munkanapig csak annyiban változtathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges.
(2) Nem áll be a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak.
(3) Ha az írásbeli kárbejelentés beérkezésétől (kézbesítésétől) számított legkésőbb 5. (ötödik) munkanapon nem történik meg a kár szemlézése, akkor a biztosított intézkedhet a megsérült vagyontárgy / vagyontárgyak javításáról (helyreállításáról). A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket és egyéb vagyontárgyakat azonban a biztosítóval történt előzetes egyeztetésben meghatározott ideig, de legfeljebb további 30 napig változatlan állapotban meg kell őrizni.
B. Biztosító kötelezettségei
a) Tájékoztatási kötelezettség
(1) A biztosítónak a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a biztosítási szerződés megkötése előtt, bizonyítható és azonosítható módon, közérthető, egyértelmű és részletes írásbeli tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó ügyfél részére
▪ a biztosító elnevezéséről, székhelyéről, jogi formájáról,
▪ fióktelep útján kötött biztosítási szerződés esetén a fióktelep székhelyéről (külföldön létesített fióktelep esetén a címéről), külföldi biztosító magyarországi fióktelep útján kötött biztosítási szerződés esetén a külföldi biztosító székhelyéről, cégjegyzékszámáról vagy nyilvántartási számáról, valamint a nyilvántartását végző bíróság vagy hatóság nevéről,
▪ a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságról,
▪ a biztosítási szerződésnek a biztosítási törvényben (2014. évi LXXXVIII. törvény) meghatározott egyes jellemzőiről, és
▪ a fizetőképességéről és a pénzügyi helyzetéről készített jelentés közzétételéről.
Ezen tájékoztatás az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más nyelven és az ügyfél ez irányú kifejezett hozzájárulása esetén tartós adathordozón is történhet. A biztosító – életbiztosítási szerződés esetén a szerződésre vonatkozó adózási szabályokat kivéve – a felsorolt adatok változása esetén a szerződés módosításakor és megújításakor köteles a fentiekben meghatározott módon a szerződő fél részére a változásokról tájékoztatást nyújtani.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatónak és a biztosítási szerződési feltételeknek figyelemfelhívásra alkalmas módon kell tartalmaznia a biztosító mentesülésének a szabályait, a biztosító szolgáltatása korlátozásának a feltételeit, a biztosítási szerződésben alkalmazott kizárásokat, valamint minden, a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltérő feltételt, így különösen azt a körülményt, hogy a magyartól eltérő jog alkalmazása vagy a magyartól eltérő bíróság kizárólagos illetékessége került kikötésre.
(3) A biztosítási szerződésben, illetőleg a biztosítási szerződés tartalmává tett általános szerződési feltételekben rögzített értékkövetés érvényesítése során a biztosító köteles az ügyfélnek egyértelmű tájékoztatást adnia az értékkövetéssel érintett és nem érintett elemek vonatkozásában. A biztosító továbbá köteles felhívni a figyelmet a biztosítási szerződés értékkövetéssel kapcsolatos rendelkezéseire, külön is kitérve az ügyfelet az értékkövetéssel kapcsolatban megillető jogokra.
(4) A biztosítási szerződés minimális tartalmi követelményeit, továbbá a biztosítási szerződésre vonatkozó írásos tájékoztatás követelményeit a biztosítási törvény tartalmazza. E követelményeknek a biztosító az Ügyfél- és Adatkezelési Tájékoztató, Hasznos Tudnivalók a jelen Általános Kárbiztosítási Feltételek, az egyes kárbiztosítások különös feltételei
szerződéskötést megelőző átadásával, továbbá a honlapján - xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx - való közzétételével tesz eleget. A feltételek a leendő és meglévő ügyfelek számára folyamatosan hozzáférhetők és letölthetők.
b) Szolgáltatási kötelezettség – Kárrendezés,
Fedezetfeltöltés
(1) A biztosító a szerződő fél díjfizetése ellenében a biztosítási szerződés tartama alatt viseli a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási események bekövetkezésének kockázatát, és biztosítási esemény bekövetkezése esetén az egyes kárbiztosításokra vonatkozó különös feltételekben meghatározott szolgáltatásokat teljesíti.
(2) A biztosító egy biztosítási időszakban a szerződésben megjelölt biztosítási összegig, mint a szolgáltatási kötelezettsége felső határáig, nyújt biztosítási kártérítési szolgáltatást, figyelembe véve, hogy az egyes vagyontárgyak illetőleg vagyoncsoportok milyen értéken vannak biztosítva. A biztosító a szolgáltatási kötelezettségét Magyarország hivatalos pénznemében teljesíti.
(3) A biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértékét a biztosítási összegen belül szolgáltatási maximum (limit) meghatározásával; illetőleg a kár összegéhez kapcsolódó önrész megállapításával korlátozhatja. Az önrész alkalmazására biztosítási eseményenként kerül sor. Egy biztosítási eseménynek minősülnek az azonos okokra visszavezethető események, amennyiben azok között ok- okozati összefüggés áll fenn.
(4) Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti (fedezetfeltöltés).
(5) A biztosító a (4) kezdésben meghatározott jogkövetkezményt csak az alábbi feltételekkel alkalmazhatja. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén az egyes kárbiztosításokra vonatkozó különös feltételek szerint nyújtandó biztosítási szolgáltatás teljesítéséről a szerződő fél részére írásbeli értesítést küld. Az értesítésben a biztosító tájékoztatja a szerződő felet a biztosítási szerződés alapján teljesítendő szolgáltatás (kárkifizetés) összegéről, továbbá a fedezetfeltöltés díjáról, , amelyet az adott biztosítási időszakra a szerződő félnek a fedezet feltöltése érdekében fizetnie kell, valamint felhívja a szerződő fél figyelmét, hogy ha nem él a díjfeltöltés lehetőségével, akkor a biztosítási fedezet az érintett biztosítási időszakban a kifizetett összeggel csökkenni fog. A szerződő fél amennyiben a fedezetfeltöltés lehetőségével élni kíván, köteles az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül az értesítésben megadott fedezetfeltöltés díját a biztosító részére megfizetni. Xxxxx feltételek értelmében a fedezetfeltöltés díjának legkésőbb a tizenötödik napig történő meg nem fizetése azt jelenti, hogy szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem kívánt élni.
(6) Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.
(7) Amennyiben a biztosítási összeg a biztosított érdek értékénél kisebb (alulbiztosítás), a biztosító a kárt a biztosítási összegnek a vagyontárgy káridőponti értékéhez viszonyított arányában köteles megtéríteni.
(8) A biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállal kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
(9) A biztosító szolgáltatása a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, és a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges utolsó okirat
beékezését (kézbesítését) követő 15. (tizenötödik) napon esedékes.
(10) A szerződő felek bármelyike kezdeményezheti a kár okának és összegének független szakértő által történő megállapítását. Amennyiben a független szakértő személyében a felek megegyeznek, a szakértő költségét a felek egyenlő arányban előlegezik és viselik.
(11) Amennyiben a biztosító szolgáltatására jogosult személye bizonytalan és azt a biztosító önhibáján kívül nem tudja megállapítani, a biztosító a szolgáltatás összegének kifizetésére irányuló kötelezettségét bírósági vagy közjegyzői letétbe helyezés útján is teljesítheti.
(12) A biztosító a biztosítási kártérítési szolgáltatási kötelezettségét Magyarország hivatalos pénznemében teljesíti.
(13) Ha kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a biztosítási esemény bekövetkezett, a jogalap tisztázott, a biztosító a biztosított kérésére előleget folyósíthat.
14. Biztosító mentesülése
14.1. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással:
a) a szerződő fél, vagy a biztosított,
b) velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy az egyes kárbiztosítások különös feltételeiben meghatározott munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk; vagy
c) a biztosított jogi személynek az egyes kárbiztosítások különös feltételeiben meghatározott vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.
14.2. A 14.1. pontban foglaltakat a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
15. Általános kizárások
15.1. Nem fedezi a biztosítás a háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, sztrájk, az Alaptörvény szerinti rendkívüli állapot, szükségállapot, a megelőző védelmi helyzet, a váratlan támadás, és a zavargások során keletkezett vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülő károkat.
15.2. Nem fedezi a biztosítás a nukleáris energia, a hasadó anyagok sugárzása és robbanása okozta károkat, továbbá az ionizáló és lézersugár károsító hatásának betudható eseményekkel összefüggésben bekövetkező károkat.
15.3. Nem terjed ki a fedezet a terrorcselekménnyel okozott vagy a terrorcselekménnyel összefüggésben bekövetkezett káreseményekre sem. Terrorcselekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális és immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.
15.4. A biztosítási fedezet nem terjed ki továbbá azokra a károkra, amelyek
a) gyártási, technológiai hibára (például hibás kivitelezés, tervezési hiányosság) vezethetők vissza;
b) a biztosított vagyontárgynak a biztosítási szerződés megkötésekor már meglévő, a biztosított által ismert hiányosságainak következménye,
c) a biztosítási esemény kapcsán ismertté vált korábbi károsodásra vezethetők vissza,
d) a biztosított vagyontárgy elhasználódása, nem rendeltetésszerű használata, vagy nem szakember által végzett javítása következményeként keletkeznek,
e) informatikai eszközök, szoftverek, hardverek, egyéb informatikai alkatrészek vagy más hasonló eszközök meghibásodása, működésképtelensége, vagy működésének elégtelensége következtében adatvesztés,
adatváltozás, vagy az informatikai adatok szerkezeti változása révén keletkeznek;
f) a biztosított vagyontárgyak össze- és szétszerelése, illetve az üzembe állítás / próbaüzem alatt vagy annak következtében merülnek fel, vagy építési, bontási tevékenységgel összefüggésben keletkeznek;
g) a biztosított vagyontárgyak azbeszttel, vagy azbesztet tartalmazó anyaggal összefüggésben közvetlen vagy közvetett módon keletkezett;
h) a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenéséből származnak, amelyek a vagyontárgy további rendeltetésszerű használatát nem befolyásolják,
i) a biztosított vagyontárgyak össze- és szétszerelése, illetve az üzembe állítás / próbaüzem alatt vagy annak következtében merültek fel, vagy építési, bontási tevékenységgel összefüggésben keletkeztek;
j) bírság, kötbér, késedelmi kamat, vagy egyéb büntető jellegű költségekből erednek, illetőleg azok következménye
k) a jogszabály vagy más biztosítási szerződés alapján megtérülnek, kivéve, ha jogszabály eltérően rendelkezik,
l) a biztosítási ajánlatnak a biztosítóhoz való beérkezéséig következnek be,
m) veszélyes anyagokkal foglalkozó (alsó és felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó) üzemek által okozott károk, ezen üzemekben végzett tevékenységek miatti katasztrófák okozta károk, valamint a küszöbérték alatti üzemek által okozott károk.
15.5. A 15.4 pont m) alpontjára a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló – mindenkor hatályos – 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet, illetőleg a helyébe lépő új jogszabály alkalmazandó.
15.6. Az egyes kárbiztosítások különös feltételei további kizárásokat tartalmazhatnak.
Adatkezelési tájékoztató, Xxxxxxx tudnivalók” tájékoztatóban részletesen ismerteti az ügyfeleivel. A biztosító ebben a tájékoztatóban kitér annak részletes bemutatására is, hogy a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége mely esetekben nem terheli a biztosítót, továbbá milyen adatok átadása nem minősül a biztosítási titok sérelmének.
19. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól
19.1. A biztosítót külön tájékoztatási kötelezettség terheli arról az általános szerződési feltételről, amely lényegesen eltér a jogszabályoktól vagy a szokásos szerződési gyakorlattól, kivéve, ha az megfelel a felek között kialakult gyakorlatnak. Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről is, amely eltér a felek között korábban alkalmazott feltételtől.
19.2. Az (1) bekezdésben leírt feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha azt a szerződő fél külön tájékoztatást követően kifejezetten elfogadta.
19.3. A biztosító a külön tájékoztatás körébe eső feltételekről a biztosítási ajánlaton külön felhívja a figyelmet, illetőleg a jelen Általános Kárbiztosítási Feltételekben az egyes kárbiztosítások különös feltételeiben külön figyelemfelhívó megjelöléssel (aláhúzott vastag dőlt betűszedéssel) tünteti fel. A biztosítási szerződési feltételek ugyanilyen módon tartalmazzák a biztosító mentesülésének szabályait, a biztosító szolgáltatása korlátozásának a feltételeit, valamint minden, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltérő feltételt.
16. Megtérítési igény
16.1. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.
16.2. Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni.
16.3. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a biztosított arra igényt tarthat; ebben az esetben a biztosító által teljesített szolgáltatást köteles visszatéríteni. Amennyiben a vagyontárgy megkerülése a biztosított tudomására jut, erről legkésőbb a tudomására jutástól számított 15 napon belül köteles a biztosítót írásban értesíteni. Amennyiben a vagyontárgy megkerülése a biztosítónak jut a tudomására, az ettől számított 15 napon belül írásban köteles a biztosítottat tájékoztatni a vagyontárgy átvételének feltételeiről.
16.4. Ha a biztosított vagyontárgy a biztosítási szolgáltatási összeg kifizetése előtt kerül meg, a biztosítottat választási jog nem illeti meg. Ilyen esetben a biztosító szolgáltatási kötelezettségére az egyes vagyonbiztosítások különös feltételeiben foglaltak az irányadók.
17. Elévülés
17.1. Az egyes kárbiztosítási szerződésekből eredő követelések 1 (egy) év alatt évülnek el.
17.2. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik.
18. Adatkezelés, adatvédelem
A biztosító az adatkezelés és adatvédelem elvi és gyakorlati tudnivalóit, az általa végzett egyes adatkezeléseket, az adatkezelés időtartamát, az érintettet megillető jogokat és jogorvoslati lehetőségeket, a kezelt személyes adatok és a biztosítási titkot képező adatok harmadik személy részére történő kiadásának (továbbításának) feltételeit, ideértve azon személyek és szervezetek megjelölését is, akik/amelyek részére az ügyfelek biztosítási titkot képező adatai kiadhatók, az „Ügyfél- és
C. Vállalkozói Vagyonbiztosítási Különös Feltételek
1. A biztosítási szerződés alanyai
1.1. Biztosító
A WÁBERER HUNGÁRIA Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) a Vállalkozói Vagyonbiztosítás Különös Feltételekkel (a továbbiakban: VVKF feltételek) kötött biztosítási szerződés alapján a biztosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződésben meghatározott kockázatokra fedetet nyújt és a kockázatviselés kezdetét követően bekövetkező biztosítási események esetén a biztosított kárát a VVKF feltételekben részletezett módon és mértékben megtéríti, illetőleg a biztosított részére más szolgáltatást nyújt.
1.2. Szerződő
A szerződő az a fél, aki a biztosítás megkötésére ajánlatot tesz és a biztosítási díj megfizetésére kötelezettséget vállal.
1.3. Biztosított
1.3.1. Biztosított kizárólag az az egyéni vállalkozó, vagy gazdasági társaság lehet, aki/amely dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultságot (koncessziót) nyert el az állam által kifejezetten erre kiírt, nyilvános koncessziós pályázatán, és a jogszabály rendelkezéseinek megfelelően megkötött koncessziós szerződés alapján, továbbá a jogszabályban előírt engedélyek birtokában nemzeti dohányboltot működtet (üzemeltet).
1.3.2. A biztosítási szerződésben a biztosított (a koncesszió jogosultja) a szerződő által a kötvényben egyértelműen nevesített, pontos névvel, címmel (helyrajzi számmal), adószámmal, cégjegyzékszámmal megjelölt, a biztosított vagyontárgyak megóvásában érdekelt
a) egyéni vállalkozó,
b) jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet (koncessziós társaság),
aki/amely dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultsággal rendelkezik.
1.3.3. A biztosító nem nyújt biztosítási fedezetet a biztosítási ajánlat megtételekor aláírt koncessziós szerződéssel és a jogszabályban előírt engedélyekkel nem rendelkező vállalkozás részére. Az ilyen vállalkozás által vagy javára tett biztosítási ajánlatot a biztosító elutasítja.
2. A kockázatviselés helye
2.1. A biztosítási szerződésben a kockázatviselés helye a biztosítási kötvényen pontos címmel, és/vagy ingatlan-nyilvántartás szerinti helyrajzi számmal megjelölt, a koncessziós szerződés alapján megnyitott és üzemeltetett Nemzeti Dohánybolt.
2.2. A biztosítási szerződésen (ajánlaton) azonosítható módon felsorolt vagy azonos értékelés alapján összevont vagyontárgyakra és vagyoncsoportokra a biztosítási fedezet kizárólag a kockázatviselés helyén bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki.
2.3. Készpénz és értékkészletek biztosítása esetén a kockázatviselés helye a 2.1. pontban meghatározott ingatlan területén belül elhelyezett, a Magyar Biztosítók Szövetsége által minősített (ajánlott), és az előírásoknak megfelelően telepített pénz- és páncélszekrény (Lásd: Vagyonvédelmi melléklet), a biztosítási szerződésben meghatározott limithatárig.
3. Biztosítható vagyoncsoportok, biztosítható mellékköltségek
Biztositottnak minősülnek a szerződesben vagyoncsoportonkénti biztositási összeggel részletezett, vagy az azonos értékelés alapján vagyoncsoportonként összevont kizárolag a vállalkozás koncessziós tevékenységével összefüggő – a vállalkozás saját tulajdonában álló, vagy a vállalkozás által valamely kötelmi jogviszony alapján birtokolt, használt, nem saját tulajdonú – vagyontárgyak. A dohányboltban lévő azonos vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak csak együttesen – vagyoncsoportonként – biztosítothatók.
Biztosítható vagyoncsoportok:
a) Épületek, építmények
a) Berendezések,
c) Készletek,
d) Xxxxx feltételek szerint biztosítható vagyoncsoportok: készpénz és értékkészletek.
A felsorolt biztosítható vagyoncsoportok mellett, külön díj ellenében biztosíthatóak a káresemény kapcsán keletkező a 3.5. pontban részletezett mellékköltségek.
3.1. Épületek, építmények
3.1.1. Épület
Épületként biztosított a dohánybolt, azaz nem mozgó (és részekre bontás nélkül nem is mozgatható) más üzlettől elkülönült üzlethelyiség, amelyben kizárólag a jogszabályok által nevesített termékeket lehet dohány kiskereskedelmi koncesszió keretében forgalmazni (értékesíteni), és amely üzlethelyiség külső felületére tekintve dohánytermék nem látható, csak az üzlethelyiségbe belépve.
A mindenkor hatályos jogszabályok által előírt, az üzletben elkülönített helyen, illetve térben leválasztott helyiségrészen történő értékesítés esetén, épületnek az egész üzlethelyiség minősül.
Elkülönített hely: az üzletben fenntartott olyan, térben leválasztott helyiségrész, amely a dohányterméknek az üzletben kötött egyéb jogügyletektől elkülönített módon történő értékesítését teszi lehetővé úgy, hogy a dohánytermék az üzletben megforduló fiatalkorú számára sem a dohánytermék fogyasztó számára történő értékesítéskor, sem azt megelőzően, illetve azt követően ne legyen látható.
3.1.2. Építmény
Az épület fenntartásához, funkciójához szükséges szilárdan rögzített tartozékok, beleértve az épületgépészeti valamint az épületvillamossági berendezések (víz- és gázellátásra szolgáló vezetékek, szennyvíz és csapadékelvezetés, elektromos vezetékek, berendezések, mechanikai és eletronikai tűz- és vagyonvédelmi eszközök), valamint az épület berendezési tárgyak.
Ide tartoznak különösen az alábbiak:
a) az épülethez szilárdan rögzített, be- és hozzáépített elemek és berendezések: térelválasztók, zászlótartók, hirdetést hordozó szerkezetek, előtetők, padló- és falcsatornák (szerelőjáratok), rögzített padló-, fal-, födém- és szegélyburkolatok; festés, mázolás, tapétázás, burkolatok; álmennyezetek, galériák; redőny, reluxa, spaletta, árnyékolószerkezetek az elektromos mozgatószerkezeteikkel együtt; elektronikus vezérlésű és / vagy működtetésű nyílászárók a vezérlő / működtető berendezéseikkel együtt; villámhárító-rendszerek és tartozékaik / berendezéseik; lépcsők, létrák, hágcsók (külső használatúak is),
b) beépített szekrények – rendeltetésüktől és a beépítés idejétől függetlenül –, amelyeket kifejezetten az adott helyre, méretre,
adott feladat ellátására építettek be, és amelyek károsodás nélkül az eredeti helyükről nem mozdíthatók el, illetve eltávolítva elvesztik funkciójukat (pl. az ilyen kialakítású kamraszekrény, beépített szekrény, beépített konyhabútor, gardróbszekrény stb.),
c) az épületbe szerkezetileg beépített ajtó- és ablakszerkezetek, üvegezések,
d) az épület elektromos ellátására szolgáló vezetékezés / villanyszerelés a hozzá tartozó mérőműszerekkel és a beépített fogyasztó-berendezésekkel együtt (pl. világítóberendezések; gépészetileg kémény- vagy szellőzőrendszerbe bekötött szagelszívó, szellőző-, légtechnikai és klímaberendezések),
e) az épület gázellátására szolgáló vezetékezés / szerelés a hozzá tartozó mérőműszerekkel, nyomáscsökkentőkkel és beépített fogyasztó-berendezésekkel együtt,
f) az épület ivó-, szenny- és csapadékvíz- ellátását / elvezetését, fűtését, valamint tűzoltást szolgáló vezetékrendszerek a hozzájuk tartozó mérő- és szabályozó-berendezésekkel, szerelvényekkel, egészségügyi és mosdóberendezésekkel,
g) riasztó- és megfigyelőrendszerek / központok, kamerák; falba épített értéktárolók mechanikai és elektronikai tűz- és vagyonvédelmi eszközök, berendezések.
3.2. Berendezések
3.2.1. Berendezésnek minősülnek a dohánytermék értékesítésének helyiségeiben található,
a) az üzemelést, és a működtetést biztosító, azt szolgáló elektromos és egyéb berendezések,
b) raklapok, konténerek.
3.3. Készletek
Kizárólag a mindenkor hatályos jogszabályokban nevesített, a koncessziós jog jogosultja által értékesítésre átvett azok a termékek, amelyeket dohány kiskereskedelmi koncesszió keretében működtetett dohányboltban lehet forgalmazni.
3.4. Xxxxx feltételek szerint biztosítható vagyoncsoportok
3.4.1. Készpénz és értékkészletek
A biztosító ebbe a vagyoncsoportba sorolja:
a) a belföldi fizetőeszközt, valamint a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett valutákat,
b) egyéb, egyszerű átadással átruházható, önmaga előállítási költségétől független értéket megtestesítő értékcikkek (pl. okmánybélyeg), vagy egy szolgáltatás árát megtestesítő értékcikkek (jegyek, sorsjegyek, kuponok, értékszelvények),
Készpénz, és értékkészlet az értéktárolás módjától függően adott értékhatárig első kockázatra biztosíthatóak. (lásd: Vagyonvédelmi melléklet.)
3.5. Mellékköltségek
3.5.1. A biztosító megtéríti a biztosítási esemény bekövetkezésével összefüggésben felmerült és indokolt
a) oltás, mentés,
b) bontás és ideiglenes tetőépítés,
c) rom- és törmelékeltakarítás és -elszállítás,
d) tervezés és hatósági engedélyezés,
e) helyreállítást követő egyszeri takarítás, valamint
f) kárenyhítés költségeit.
3.6. Nem biztosítottak az alább felsorolt építmények és az azokban elhelyezett vagyontárgyak, illetve az alább felsorolt vagyontárgyak:
a) mozgóboltok,
b) szerződések, iratok, tervek, üzleti könyvek, szellemi alkotások,
c) adatfeldolgozó programok, számítógépes redszerekben, adatfeldolgozókon, vagy egyéb nyilvántartásokban tárolt adatok,
d) képzőművészeti, vagy egyéb művészeti alkotás, műérték, gyűjtemény,
e) a szerződő/biztosított munkavállalóinak, megbízottainak személyes tárgyai, készpénz és értékkészletei, ékszereik, nemesfémből vagy annak felhasználásával készült tárgyaik, egyéb iratok, dokumentumok, hordozható számítógépek továbbá kulcsok. A biztosító nem nyújt szolgáltatást ezek sérüléséből, megsemmisüléséből, eltűnéséből eredő következményi károkra sem.
4. A biztosítási összeg megállapítása
4.1. A felek eltérő megállapodása hiányában a biztosított vagyontárgyak, illetőleg vagyoncsoportok biztosítási összegét úgy kell meghatározni, hogy az elérje a biztosított vagyontárgyaknak a biztosítási szerződés megkötése időpontjában megállapítható új értékét. A biztosító a biztosított vagyontárgyakra, illetőleg vagyoncsoportokra vonatkozóan ajánlott biztosítási összeget javasolhat.
4.2. Új érték: a vagyontárgy új állapotban történő felépítésének, helyreállításának, illetőleg beszerzésének költsége, beleértve a fuvarköltséget (kivéve a légi fuvar költségét) a vám, a szerelés és telepítés költségeit. A beszerzési költségekből engedmények nem vonhatók le. Általános forgalmi adó visszatérítésre jogosultság fennállása esetén az új értékbe nem számítható be a beszerzési, szerelési, telepítési költségek általános forgalmi adó tartalma.
4.3. Amennyiben a biztosított vagyontárgy a biztosítási szerződés megkötésekor már nem szerezhető be, a biztosítási összeget a biztosított vagyontárgyhoz – annak jellemzőit figyelembe véve – leginkább hasonló vagyontárgy új értékének alapul vételével kell meghatározni.
4.4. Ha a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a károsodott vagyontárgy tényleges új értéke (kéridőponti új érték) meghaladja a 4.1. pont szerinti biztosítási összeget (alulbiztosítás), a biztosító a biztosítási eseménnyel okozati összefüggésben bekövetkezett kárt csak a biztosítási összeg és a káridőponti új érték arányában téríti meg (aránylagos szolgáltatás). A biztosító az aránylagos szolgáltatást csak a 10 %-ot meghaladó alulbiztosítottság esetén alkalmazza.
4.5. A biztosító nem alkalmazza az aránylagos térítést azon vagyontárgyaknál, illetőleg vagyoncsoportoknál, amelyekre nézve a biztosító által ajánlott biztosítási összegen jött létre biztosítási szerződés.
4.6. A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a szerződő felek az alábbiak szerint tekintik biztosítottnak:
a) A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyontárgyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak oly módon, hogy minden egyes vagyontárgy esetében a biztosító szolgáltatásának felső határa az adott vagyontárgyra megadott biztosítási összeg.
b) Az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot a felek a vagyoncsoport egésze vonatkozásában megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosítási szolgáltatás felső határa is. Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyakat a kárrendezés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításra.
4.7. Amennyiben a szerződő / biztosított fél a fedezetfeltöltést [Általános Kárbiztosítási Feltételek 13. B. b. (4) bekezdés] a biztosítónál írásban kezdeményezi, a biztosító a fizetendő biztosítási díj összegét írásban közli a szerződő / biztosított féllel. Ha a szerződő a fedezetfeltöltés díját megfizeti, a folyó biztosítási évre az eredeti biztosítási összeg marad érvényben.
4.8. Mellékköltségek biztosítási összege maximálisan, a káridőponti épületbiztosítási összeg 5%-a. Amennyiben a mellékköltségek ennél nagyobbak, a biztosító az arányos kártérítés módszerét alkalmazza.
4.9. Biztosítási összegként egyes biztosított, jelen feltételekben külön jelzett vagyontárgyak (vagyoncsoportok) új értékétől függetlenül, annál nem magasabb összegű – ún. első kockázati – biztosítási összeg is meghatározható. Ekkor a biztosító szolgáltatási
kötelezettségének felső határa az első kockázati összeg. Az első kockázatú biztosításoknál, a biztosító az alulbiztosítás tényét nem vizsgálja.
5. Értékkövetés, a biztosítási szerződés módosítása Értékkövetés (indexálás)
5.1. A biztosító a biztosítás értékállandóságának fenntartása érdekében a biztosítási összeget és a díjat évente egy alkalommal
– a kárgyakoriságtól függetlenül - az árszínvonal változásához hozzáigazíthatja.
5.2. Az értékkövetés alapjául a Központi Statisztikai Hivatal által a biztosítási évfordulót megelőző adott év statisztikai adatai szolgálnak az alábbiak szerint:
a) épületekre vonatkozóan az építőipar termelőiár-indexek;
b) ingóságokra vonatkozóan fogyasztóiár-index a javak főbb csoportjai szerint;
c) műszaki és egyéb berendezések esetében az ipar termelőiár- indexe ezen belül a belföldi értékesítési árindexe;
d) készletekre vonatkozóan a fogyasztóiár-index a javak főbb csoportjai szerint;
kerül alkalmazásra, amelytől a biztosító 5 százalékponttal eltérhet.
5.3. Az indexszámokat a biztosító a biztosítási évfordulókor veszi figyelembe és ennek megfelelően módosíthatja a biztosítási összeget, illetve a biztosítási díjat. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeg az előző biztosítási időszak biztosítási összegének és az indexszámnak a szorzata.
5.4. A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi.
5.5. A vagyoncsoportonként módosított biztosítási összegről és biztosítási díjról a biztosító a biztosítási évfordulót megelőzően legkésőbb 45 nappal írásban értesíti a szerződőt (biztosítottat).
5.6. Ha a szerződő (biztosított) a biztosítónak a biztosítási összegre és a biztosítási díjra vonatkozó módosító javaslatát nem fogadja el, a javaslatot tartalmazó írásbeli értesítés kézbesítésétől számított 30 napon belül írásban kérheti a szerződés biztosítási összegének és díjának érintetlenül hagyását. Ebben az esetben a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezésekor alulbiztosítottságot vizsgálhat.
Ha a szerződő (biztosított) a biztosító módosító javaslatára írásban nem nyilatkozik és a biztosítási szerződést a biztosítási időszak végére nem mondja fel, a szerződés a biztosító által közölt biztosítási összegnek és biztosítási díjnak megfelelően módosul.
6. A biztosítás díjának módosítása
6.1. Amennyiben a biztosítottnak az adott biztosítási időszakra vonatkozó kárhányada eléri a 120%-ot, a biztosítónak lehetősége van az indexálástól függetlenül, és az indexálással együtt is, egyoldalú díjmódosítást kezdeményezni a biztosítási évfordulóra.
6.2. Amennyiben a biztosító az adott biztosítási időszak kárhányadának elért mértéke (6.1. pont) alapján a következő biztosítási időszakra vonatkozóan díjmódosítással él, ennek mértéke az előző (az adott) biztosítási időszakra vonatkozó éves díj 30 %-a.
6.3. A biztosítási díjnak a kárhányad elért mértéke miatti változtatása a biztosítási összeget nem érinti.
6.4. A módosított biztosítási díjról a biztosító a biztosítási évfordulót megelőzően legkésőbb 45 nappal írásban értesíti a szerződőt, biztosítottat.
6.5. Ha a szerződő (biztosított) a biztosítónak a biztosítási díjra vonatkozó módosító javaslatát nem fogadja el, a javaslatot tartalmazó írásbeli értesítés kézbesítésétől számított 30 napon belül illetőleg a biztosítási időszak végére írásban felmondhatja a biztosítási szerződést.
Ha a szerződő (biztosított) a biztosító módosító javaslatára írásban nem nyilatkozik és a biztosítási szerződést sem mondja fel, a
szerződés a biztosító által közölt biztosítási díjnak megfelelően módosul.
7. A biztosító szolgáltatásának szabályai
7.1. A biztosító szolgáltatásnyújtási kötelezettségének felső határát a biztosítási összeg képezi, mégpedig oly módon, hogy a szolgáltatás a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyoncsoportokra vonatkozóan külön-külön megadott biztosítási összegre korlátozódik.
A VVKF feltételek 3.4.1. pontjában meghatározott vagyoncsoport biztosítási összegeként első kockázati összeg határozható meg (VVKF feltételek 4.10. pont). Ilyen esetben a biztosító szolgáltatásának felső határa az első kockázati biztosítási összeg, függetlenül attól, hogy időközben a vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak összértéke az első kockázati összeget meghaladta. Ez esetben a biztosító alulbiztosítottságot nem vizsgál és nem alkalmaz.
7.2. A vagyontárgyak teljes (totál) kára esetén a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában meghatározható új értéket veszi alapul a biztosítási szolgáltatás megállapításánál. A biztosító teljes (totál) kárnak azt tekinti, ha a vagyontárgy helyreállítási költségei a káridőponti új értéket elérik vagy meghaladják.
A biztosító a szerződés megkötésekor nem vizsgálja a biztosított vagyontárgyak ajánlatban megjelölt újjáépítési / újrabeszerzési értékének (biztosítási összeg) pontosságát. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgyak tényleges újrabeszerzési / újjáépítési értékét. Amennyiben a biztosítási eseménnyel érintett vagyontárgy tényleges újrabeszerzési / újjáépítési értéke kisebb, mint az adott vagyontárgyra vonatkozó biztosítási összeg, (túlbizosítás) úgy a biztosító a biztosítási díjat az adott vagyontárgy tekintetében a tényleges kárkori újrabeszerzési / újjáépítési értéknek megfelelően leszállítja.
7.3. Csak részben károsodott vagyontárgyak esetében a korábbi üzemképes állapotba történő – a biztosítási esemény napjára számított – helyreállítás költsége a biztosítási szolgáltatás megállapításának alapja. A helyreállítási költség nem haladhatja meg a káridőponti új érték és a nem károsodott részek értékének különbségét. A nem károsodott részek értékének meghatározásakor a biztosító figyelembe veszi ezen részek felhasználhatóságát a helyreállítás során.
7.4. A biztosító szolgáltatása az egyes vagyoncsoportok esetén:
a) A VVKF feltételek 3.1. pontja szerinti vagyoncsoport (épületek, építmények) esetében, azok – a helyi viszonyoknak megfelelő
– újjáépítési költsége (új értéke). A biztosítási szolgáltatás felső korlátja a káridőponti avult érték, ha a károsodott épület korának és elhasználódásának figyelembevételével megállapított káridőponti (avult) értéke nem éri el az ugyanazon, illetve hasonló épület újjáépítési költségének 25%-át.
Ha a totálkáros épületet a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított 3 éven belül nem építik újjá, illetve nem állítják helyre, vagy a szerződő / biztosított írásban nyilatkozik a biztosítónak a határidő lejárta előtt, hogy nem kívánja a helyreállítást, akkor a biztosítási szolgáltatás felső korlátja az épület forgalmi értéke, de legfeljebb a biztosítási összeg. Forgalmi érték: az adott ingatlan helyi viszonyoknak megfelelő káridőponti piaci értéke. Az épületek értékének meghatározásánál a telek értékét a biztosító nem veszi figyelembe, azonban amennyiben a telek értéke az épület elbontását követően növekszik, úgy az újjáépítés elmaradása esetén ezen gazdagodás a biztosítási szolgáltatás összegét csökkenti.
Amennyiben az újjáépítés hatósági korlátozás miatt nem lehetséges, a biztosító újjáépítésként elfogadja az eltérő helyszínen, de ugyanazon helység területén (község, város), ugyanazon gazdasági célokra történő létesítést, de nem fogadja el helyreállításnak vagy újrabeszerzésnek azt az esetet, amikor a biztosított a biztosítási szolgáltatást a káridőpontban már meglévő, de még nem kész épületének befejezésére fordítja.
b) A VVKF feltételek 3.2. pontja szerinti vagyoncsoport (berendezések) esetében azok káridőponti újrabeszerzési költségeit (új értékét). Ha a károsodott vagyontárgy káridőponti
(avult) értéke nem éri el az ugyanazon, illetve hasonló berendezés újrabeszerzési értékének 50%-át, illetve a károsodott (eltűnt) vagyontárgy pótlása (helyreállítása) nem történik meg, a biztosító szolgáltatásának felső korlátja: a vagyontárgy káridőponti (avult) értéke. Káridőponti (avult) érték: a vagyontárgynak a kár időpontjában megállapítható új értéke, csökkentve a korának és használtsági fokának (erkölcsi, műszaki avulás) megfelelő összeggel, de maximum a káridőponti új érték 80%-ával. Berendezések biztosítása betöréses lopás és rablás fedezet esetén első kockázatra szól, kötelezően előírt önrész alkalmazása mellett.
c) A VVKF feltételek 3.3. pontja szerinti vagyoncsoport (készletek) esetében azok káridőponti újrabeszerzési költségét, de legfeljebb az eladási árat, levonva belőle a fel nem merült költségeket és a biztosított nyereségét.
Készletetek biztosítása betöréses lopás és rablás fedezet esetén első kockázatra szól, kötelezően előírt önrész alkalmazása mellett.
d) A VVKF feltételek 3.4. pontja szerinti vagyoncsoportok (készpénz és értékkészletek) esetén a biztosítási összeg, figyelembe véve a Vagyonvédelmi Mellékletben található, értéktárolás módjától függő felső limiteket:
– készpénz esetében annak névértéke;
– valuták esetében azok káresemény előtti utolsó, az MNB vételi árfolyamán számított forint értéke, amely azonban nem haladja meg a valutákra meghatározott biztosítási összeget;
– értékcikkek esetén azok névértéke
A külön feltételek szerint biztosítható vagyontárgyak (készpénz és értékkészlet) biztosítása első kockázatra szól.
7.5. Ha a helyreállítás, illetve pótlás során nem az eredeti állapot helyreállítására kerül sor a biztosító csak az eredeti állapot helyreállításának számított (becsült) költségeit téríti meg.
7.6. A biztosítási esemény utáni ideiglenes helyreállítás költségeit a biztosító csak annyiban vállalja, amennyiben az a végleges helyreállítás részét képezi, és nem növeli annak költségeit.
7.7. A biztosító nem téríti meg az összetartozó vagyontárgyak esetén (ide értve a gépek, gépi berendezések, készülékek tartalék alkatrészeit is) azt az értékcsökkenést, amelyet a nem károsodott vagyontárgyak a többi vagyontárgy megrongálódása vagy megsemmisülése (eltűnése) miatt szenvedtek el.
7.8. A biztosító a szerződés szerinti önrészesedéssel, valamint az értéket képviselő maradványok megállapított (becsült) értékével a biztosítási szolgáltatás számításának alapjául szolgáló összeget csökkenti.
7.9. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amennyire az a biztosítási esemény következménye.
7.10. A biztosító a károsodott vagyontárgy káridőponti új értékét téríti meg, kivéve, ha az javítással helyreállítható, vagy ha a 7.13. pont vagy a 7.14. xxxx szerint elhasználódott a vagyontárgy.
7.11. Forgalmi érték: Az adott biztosított vagyontárgy helyi viszonyoknak megfelelő, a biztosítási esemény bekövetkezését közvetlenül megelőző állapot szerinti forgalmi értéke. Olyan vagyontárgyak esetén, amelyeknél az új érték vagy az avult érték nem értelmezhető, a forgalmi érték meghatározása bizonylattal igazolt beszerzési ár, katalógusár, aukciós vételár, hivatalos értékbecslő nyilatkozata alapján lehetséges.
7.12. A biztosító a helyiség egész felületének helyreállítási költségét fizeti meg, ha a helyiség:
a) mennyezetének vagy egyik oldalfalának a festése, mázolása vagy tapétázása legalább 40%-ban károsodik,
b) mennyezetének és legalább egyik oldalfalának, vagy két oldalfalának a festése, tapétázása vagy mázolása legalább 20- 20, de összesen legalább 40%-ban károsodik.
7.13. A biztosító káridőponti avult értéken téríti meg
a) a kár időpontjában 75%-nál nagyobb mértékben avult
- festésben, tapétázásban vagy mázolásban keletkezett károkat, ha a helyreállítás a helyiség egész felületére kiterjed, és
- melléképületek, valamint egyéb építmények kárait, a kár időpontjában 85%-osnál nagyobb elhasználtságú ingóságok, és
b) az idegen tulajdonú ingóságok kárait,
c) azon biztosított vagyontárgyakat vagy azok részeit, amelyekkel megegyező alkatrész, elem hazai kereskedelmi forgalomban nem kaptható (technológiai váltás vagy egyéb ok miatt) és javítással nem állítható helyre.
7.14. Avult érték: Avult érték (káridőponti érték) a károsodott vagyontárgynak a kár bekövetkezésének időpontjában új állapotban történő beszerzési ára vagy újra előállítási költsége, levonva abból a károsodott vagyontárgy használata során bekövetkezett értékvesztés %-ban meghatározott mértékét.
7.15. Ha az eredetivel egyező alkatrész vagy elem már nem kapható, és emiatt eltérő alkatrészt vagy elemet kell felhasználni, a biztosító nem téríti meg a vagyontárgy esztétikai értékcsökkenését.
7.16. Ha technológiai váltás miatt az eredeti állapot a károsodottal azonos műszaki paraméterekkel, egyenértékű módon már nem állítható helyre, akkor a biztosító korszerűbb technológiából eredő értéknövekedést a kártérítési összegből levonja.
7.17. A biztosító a szolgáltatás összegéből levonja a felhasználható maradványok értékét.
7.18. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki
a) az előszereteti értékre,
b) a gyűjteményekhez, sorozatokhoz, garnitúrához, készlethez tartozó egyes darabok károsodása esetén a gyűjtemények, sorozatok, garnitúra hiányos volta miatt bekövetkezett anyagi hátrányra,
c) az értékcsökkenésre,
d) az elmaradt haszonra.
7.19. Egyetlen biztosítási eseménynek minősülnek az alábbiakban felsorolt időtartam alatt bekövetkező alábbiakban felsorolt elemi károk:
a) a 24 órán belül ismételten bekövetkező jégverés és / vagy zivatar és / vagy tornádó;
b) a 72 órán belül ismételten bekövetkező több vihar;
c) a 3 héten belül ismételten bekövetkező olyan árvíz, amelyet ugyanazon, egyszer vagy többször tetőző, egy vagy több víztömegként jelentkező magas vízállás okoz;
d) az 1 héten belül ismételten bekövetkező földrengés.
7.20. Védelmi szintek betöréses lopás-, rablásbiztosítás esetén
7.20.1. A biztosító a kockázatviselési helyen a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában vagyonvédelmi védelmi szintet ír elő. Az előírt védelem a Vagyonvédelmi melléklet 5. pontjában részletezett T09. védelmi szint vagy ezzel egyenértékű védelem.
7.20.2. A biztosító nem, vagy csak részben téríti meg a betöréses lopás kárt, ha a káresemény időpontjában nem teljesültek maradéktalanul a biztosítónak a kockázatviselési hely vagyonvédelmi szintjére vonatkozó, és a szerződésben kikötött előírásai. Az előírások teljesülését a biztosító előzetesen vizsgálhatja.
7.20.3. A védelmi szintek technikai követleményeit a Vagyonvédelmi melléklet tartalmazza.
7.21. A védelmi szintekhez rendelt kárkifizetési limitek
7.21.1. A biztosító a biztosítási eseménnyel okozati összefüggésben bekövetkezett kárt a biztosítási szerződés feltételei szerint és a biztosítási összeg keretén belül annyiban téríti meg, amennyiben a biztosítási esemény időpontjában a kockázatviselési helyen a 7.20.1. pontban előírt védelmi szint teljesült.
7.21.2. Az előírt védelmi szintnél alacsonyabb szintű védelem esetén – az eltérés mértékétől függően – a biztosító az alábbbi limitek figyelembevételével nyújt szolgáltatást.
Amennyiben a biztosítási esemény időpontjában az előírt elektornikus- és mechanikai védelmi szint alapján meghatározott védelmi szintnél:
- eggyel alacsonyabb a biztosítási esemény bekövetkezésekor meghatározható ténylegesen működő védelmi szintnél, úgy a biztosító szolgáltatásának felső határa a vállalt védelmi szint teljesülése esetén fizetendő biztosítási szolgáltatási összeg fele (50%-a),
- kettővel alacsonyabb a biztosítási esemény bekövetkezésekor meghatározható ténylegesen működő védelmi szintnél, úgy a biztosító szolgáltatásának felső határa a vállalt védelmi szint teljesülése esetén fizetendő biztosítási szolgáltatási összeg huszonöt (25%-a),
- három vagy több szinttel alacsonyabb a biztosítási esemény bekövetkezésekor meghatározható ténylegesen működő védelmi szintnél, úgy a biztosító szolgáltatásának felső határa a vállalt védelmi szint teljesülése esetén fizetendő biztosítási szolgáltatási összeg tíz (10%-a).
7.21.3. Az elektronikus- és mechanikai védelmi szinteken alapuló védelmi szintek meghatározása a Vagyonvédelmi melléklet 6. pontja alapján történik.
8. Kizárások
Nem terjed ki a biztosítási fedezet
a) kivitelezési és tervezési hibákból eredő károkra,
b) karbantartás elmulasztásából eredő károkra,
c) penészedés, gombásodás, fertőzés, korhadás formában keletkező károkra,
d) természetes elfáradás, elhasználódás formájában keletkező károkra,
e) szándékos túlterhelés követkeményeire,
f) a biztonsági határt meghaladó próbanyomás során bekövetkező károkra,
g) üzemeltetés szabályainak be nem tartásával összefüggő károkra,
h) büntető jellegű költségekre (kötbér, bírság, késedelmi kamat),
i) környezetszennyezéssel okozott károkra.
8.1. A kár bekövetkezésének időpontjában építés / szerelés alatt álló épület/építmény betöréses lopás- és rabláskárait, továbbá az üvegtörés károkat a biztosító kizárja a kockázatviseléból.
8.1.1. Építés, bővítés, átépítés alatt álló épület: Építés, bővítés, átépítés alatt állónak minősül az épület, ha az építésügyi szakhatóság engedélyéhez kötött építési tevékenység alatt áll, jogerős használatba vételi engedéllyel még nem rendelkezik, továbbá az ajtók, ablakok még nem kerültek beépítésre és így az épület nem zárható.
9. Kárenyhítési és kármegelőzési kötelezettség
9.1. A felek megállapodnak abban, hogy a szerződő (biztosított) köteles az időszakosan üzemelő vállalkozás helyszínéül szolgáló épületben, építményben:
a) a víz-, a fűtés- és hűtésvezetéket vízteleníteni az elfagyás,
b) a víz-, a fűtés- és hűtésvezeték főelzáró szelepét elzárni a csőtörés megelőzése érdekében,
amennyiben a biztosított telephely várhatóan legalább 72 órára felügyelet nélkül marad.
10. A biztosítási események
A biztosító kockázatviselése az alábbi biztosítási eseményekre terjed ki:
10.1. ALAP kockázati csomag
AZ ALAP kockázati csomag az alábbi biztosítási események okozta károkra nyúj biztosítási fedezetet.
10.1.1. Tűz, füst és koromszennyezés
10.1.1.1.Tűzbiztosítási eseménynek minősül az olyan fizikai és kémiai változásokkal együtt járó, hő-, fény- és füstképződés által
kísért, öntápláló égési (oxidációs) folyamat, amely nem, rendeltetésszerű tűztérben – mint például kályha, kandalló, kazán, tűzhely – keletkezik, vagy ott keletkezik, de azt elhagyja és önerejéből továbbterjedni képes.
10.1.1.2. Biztosítási eseménynek minősül a tűzkárral közvetlen okozatö összefüggésben bekövetkező füst és koromszennyezés.
10.1.1.2. Nem minősülnek biztosítási eseménynek:
a) a rendeltetésüknél fogva tűznek, lángnak, füstnek és hőhatásnak kitett vagyontárgyakban keletkezett károk;
b) az elektromos vezetékekben, berendezésekben, készülékekben, gépekben keletkező károk, ha a tűz más tárgyakra nem terjedt tovább (pl. zárlat, szigetelési hibából adódó kár);
c) a tűztérbe dobott, vagy oda esett biztosított vagyontárgyakban keletkezett károk;
d) füst- vagy koromszennyeződés formájában keletkező károk, ha azok nem tényleges tűzkár következményei,
e) öngyulladás, erjedés, befülledés, biológiai égés, korrózió, szag vagy vegyi folyamat miatt keletkezett károk;
f) pörkölődés (pl. dohányzás), hő hatására bekövetkező szín- vagy alakváltozás;
10.1.2. Villámcsapás
10.1.2.1. A villámcsapás az a biztosítási esemény, amelynek bekövetkezése esetén a becsapó villám erő- és hőhatása kárt okoz a biztosított vagyontárgyakban.
10.1.2.2. Megtéríti a biztosító a biztosított vagyontárgyakba közvetlenül becsapódó, látható roncsolási nyomot hagyó villám által okozott károkat.
10.1.2.3. Nem minősülnek biztosítási eseménynek:
a) a biztosított elektromos hálózatban, gépekben, készülékekben és berendezésekben a villámcsapás miatti túlfeszültség vagy indukció által okozott károk;
b) a hatóságilag előírt villámhárító rendszer hiánya miatt, vagy a már meglévő villámhárító rendszer karbantartásának elmulasztása miatt keletkezett károk;
c) a villámvédelmi rendszerben bekövetkezett károk.
10.1.3. Robbanás és összeroppanás
10.1.3.1. A gázok, gőzök vagy porok tágulásán alapuló hirtelen, váratlan, erőhatás, amely gyorsan lefutó hőtermeléssel, nagy nyomással és rombolással jár.
10.1.3.2. Nem minősül biztosítási eseménynek:
a) az a robbanás- vagy összeroppanáskár, amely csak magában a nyomástartó edényben keletkezett;
b) a hangrobbanás által okozott károk;
c) a hasadó és sugárzó anyagok robbanása, vagy szennyezése által okozott károk;
d) hatósági engedélyhez kötött, tervszerű robbantás miatt keletkezett károk;
e) folyadékkal töltött tárolók, csővezetékek befagyása, továbbá tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása által okozott károk,
f) tartályban/készülékben keletkezett károk, ha a robbanás ténye a tartály/készülék műszaki hibájára vagy karbantartási hiányosságokra vezethető vissza;
g) belső égésű motorok égésterében fellépő robbanás, valamint elektromos megszakítókban a már meglévő vagy keletkező gáznyomás miatt keletkezett kár;
h) az üzemeléssel összefüggő mechanikus hatás (pl. vízlökés, centrifugális erő, csőtörés) következtében keletkezett kár,
10.1.4. Légi jármű ütközése
10.1.4.1. Biztosítási eseménynek minősülnek azok a károk, amelyek a személyzet által irányított légi jármű egészének, részeinek, rakományának ütközése vagy lezuhanása miatt keletkeznek a biztosított vagyontárgyakban.
A biztosító vállalja a kockázatot a légi jármű ütközése miatti oltás, mentés, bontás vagy kiürítés során keletkezett károkra is.
10.1.5. Ismeretlen jármű ütközése
10.1.5.1. Biztosítási eseménynek minősül, ha az ismeretlen jármű annak alkatrésze vagy rakománya ütközéssel kárt okoz a biztosított vagyontárgyakban.
10.1.5.2. Nem minősül ismeretlen járműnek az a jármű, amely a szerződő vagy a biztosított(ak) tudomásával és beleegyezésével, vagy a szerződő illetve biztosított(ak) érdekében --közelíti meg a biztosított épületet vagy építményt.
10.1.6. Vezetékes vízkár, csőtörés
10.1.6.1. Biztosítási eseménynek minősülnek azok a károk, amelyek a víz-, csatorna-, tüzelési-, fűtési-, hűtési és gőzvezetékek, továbbá ezek tartozékai, szerelvényei, a vezetékre rákapcsolt háztartási gépek törése, repedése, kilyukadása, dugulása, csatlakozásának vagy tömítésének elmozdulása, valamint a nyitva hagyott csap miatt kiáramló folyadék vagy gőz által keletkeztek.
10.1.6.2. Csőtörés biztosítási esemény alapján a biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyakban a törés, repedés, kilyukadás, dugulás - amennyiben az a vezetékes víz kiáramlásával jár - helye felkutatásának és a felkutatással okozott kár helyreállításának a költségét víznyomó, belső csapadékvíz-lefolyó, szennyvízlefolyó, tüzelési, fűtési, hűtési és gőzvezetékek esetén, épületen belül és kívül is legfeljebb 6 méter csőszakasz vonatkozásában.
10.1.6.3. Nem terjed ki a biztosítási fedezet
a) a kiömlő vezetékes víz vagy folyadékok veszteségéből eredő károkra;
b) a gombásodás, penészedés formájában jelentkező károkra;
c) a biztosított vezetékekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények és készülékek (például csaptelepek, vízmérők, víztartályok, kazánok, fűtőtestek, bojlerek, háztartási gépek) javításának, pótlásának költségeire még akkor sem, ha azok a feltárás vagy a helyreállítás során keletkeztek,
d) az olyan törés, repedés, kilyukadás, dugulás okozta károkra amennyiben az nem jár a vezetékes víz kiáramlásával,
e) azon csőszakaszok cseréjének és feltárási munkálatainak költségeire, amely cserék és munkálatok a biztosítási esemény elhárításához nem szükségesek ugyan, azonban a vezetékrendszer általános állapota a kárelhárítással egyidejűleg a munkálatok elvégzését és a cserét egyébként célszerűvé teszi.
10.1.6.4. Nem minősülnek biztosítási eseménynek:
a) a talajszint alatti helyiségekben az ott elhelyezett vagyontárgyakban bekövetkező károk, amennyiben vagyontárgyak a padozatszinttől legalább 12 cm (EU raklap) magasan levő levő állványzatra nem voltak felhelyezve;
b) a csővezetékek, armatúrák, tartályok és edényzetek nem megfelelő méretezésével, kivitelezésével vagy karbantartásának elmulasztásával okozati összefüggésben keletkezett károk;
c) az átmenetileg (72 órán túl) nem használt vagy felügyelet nélküli épületek (építmények), berendezések és gépek vezetékei elzárásának elmulasztása miatt keletkezett károk, valamint a nem megfelelően végzett víztelenítés miatt keletkezett fagykárok és ezek következményi kárai;
d) az ipari, technológiai vezetékekben – ide értve a technológiai célú víz- és gőzvezetékeket is – és azok tartozékaiban keletkező töréskárok és az ezekben lévő folyadék vagy anyag által okozott károk;
10.1.7. Vihar
10.1.7.1. Biztosítási eseménynek minősül az olyan légmozgás, amelynek sebessége eléri vagy meghaladja az 54 km/h sebességet, és toló vagy szívó hatása a kockázatviselés helyén a
biztosított vagyontárgyakban fizikai károsodást, törést, repedést, alakváltozást, kényszerhelyzetváltozást okoz.
10.1.7.2. A szélsebesség meghatározásában az Országos Meteorológiai Szolgálat által szolgáltatott hivatalos adatok az irányadóak.
10.1.7.3. Biztosítási esemény az is, ha
a) a vihar által megrongált tetőn (ide nem értve az építés, felújítás alatt álló épületek ideiglenes fedését), ajtón, ablakon keresztül a viharral egyidejűleg beömlő csapadékvíz áztatással kárt okoz a biztosított vagyontárgyakban, továbbá
b) a vihar által sodort tárgyak a biztosított vagyontárgyakban a velük való ütközés következményeként kárt okoz.
10.1.7.4. A szélviharral együtt járó csapadék által okozott károk biztosítási fedezete csak a biztosított épületekre és az épületekben elhelyezett vagyontárgyakra vonatkozik, amennyiben a csapadék a vihar által megrongált tetőzeten, kiszakított nyílászárón, illetve a vihar okozta falazati résen keresztül károsít.
10.1.7.5. Nem minősül biztosítási eseménynek:
a) a helyiségekben belül keletkezett légáramlás (huzat) okozta károsodás, továbbá az a káresemény, amely a tetőszerkezet hibás kivitelezésével vagy karbantartásának elmulasztásával áll okozati összefüggésben;
b) a szabadban elhelyezett készletekben keletkezett károk, kivéve, ha ettől a felek eltérően állapodnak meg;
c) a szabadban, nyitott vagy részben nyitott épületben, épületrészben, építményben elhelyezett elektromos, elektronikai felszerelésekben és egyéb berendezési tárgyakban keletkezett károk;
d) papírból, műanyagból vagy fából készült, áruszállításra szolgáló egységrakomány-képző eszközökben, valamint a raklapokon lévő, csapadék-, illetve fagyveszélyre érzéketlen készletekben keletkezett károk, ha azokat nem rögzítették;
e) az épületek külső vakolatában, külső burkolatában, külső festésében, a szabadban tárolt berendezésekben, készletekben, állatokban, a lábon álló növényi kultúrában, terményekben, takarmányban, fóliasátrakban, üvegházakban illetve egyéb vagyontárgyakban vihar okozta károk;
f) az időjárás okozta káresemények védelmére szolgáló ideiglenes fedésben (pl. fólia, ponyva, stb.) keletkezett károk;
g) az épületek, építmények, befejezetlen létesítmények üvegezésében, meleg- és hidegágyakban, üvegházak üvegezésében, fóliával fedett építményekben vihar okozta károk.
10.1.8. Felhőszakadás
10.1.8.1. Biztosítási eseménynek minősül, ha a legalább 0,5 mm/perc intenzitást meghaladó mennyiségű, talajszinten áramló csapadékvíz rombolással, elöntéssel - ideértve az elvezető rendszerek elégtelenné válása miatti elöntést is - a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
10.1.8.2. A csapadék intenzitás meghatározásában az Országos Meteorológiai Szolgálat hivatalos tájékoztatása az irányadó.
10.1.8.3. Nem minősül biztosítási eseménynek az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkező, a gombásodás és penészesedés formájában jelentkező, továbbá a felhőszakadás miatti belvíz, talajvíz által okozott valamint a talajszint alatti padozatú helyiségek elöntése esetében az ott elhelyezett vagyontárgyakban bekövetkező károk, amennyiben azok a padozatszinttől legalább 12 cm (EU raklap) magasan levő állványzatra nem voltak felhelyezve (kivéve a szabványok, előírások alapján rendeltetésszerûen a padlószinten elhelyezett vagyontárgya-kat) és a kár ezzel okozati összefüggésben van
10.1.9. Jégverés
10.1.9.1. Biztosítási eseménynek minősül az a rongálási kár, amely a biztosított épületek, építmények állandó fedésében - ide nem értve az építés, felújítás alatt álló épületek ideiglenes fedését - a jégszemek formájában lehulló csapadék dinamikus erőhatása okozott.
10.1.9.2. Jégverés a megbontott tetőn egyidejűleg beömlő csapadék okozta beázás is.
10.1.9.3. Nem minősülnek biztosítási eseménynek az épületek külső vakolatában, külső burkolatában, külső festésében, kizárólag az esővíz-elvezető csatornában, üvegezett felületekben és a nyílászárók üvegezésében, a szabadban tárolt vagyontárgyakban, élőlényekben, terményekben, takarmányban, ideiglenes fedésekben, flóliasátrakban, hideg- és melegágyak üvegezésében jégverés okozta károk.
10.2.2.2. Nem minősül biztosítási eseménynek a tudatos emberi tevékenység során, vagy azzal okozati összefüggésben (például robbantás, bányászat, alagútfúrás, munkaárok kiemelése, talajvízszint-süllyesztés, épületek alatti feltöltések ülepedése, talajsüllyedés, épületrészek újjáépítése, hozzáépítése, átépítése), továbbá a terep statikai viszonyai miatt indokolt támfal hiányából vagy nem megfelelő műszaki állapotából (például tervezési, kivitelezési, karbantartási hiányosságok) bekövetkező sziklaomlás, kőomlás, földomlás által a vagyontárgyakban okozott károkra.
10.1.9.4. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek a tetőszerkezet nem megfelelő méretezésére, kivitelezésére vagy karbantartásának elmulasztására visszavezethetően keletkeztek.
10.1.10. Hónyomás
10.1.10.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító
a) a természetes módon felgyülemlett hó és jég súlya vagy az olvadáskor megcsúszó, lecsúszó vagy lezúduló hótömeg sodró hatása miatt a biztosított épületek, építmények állandó fedésében (ide nem értve az építés, felújítás alatt álló épületek ideiglenes fedését), épületszerkezeti elemeiben (esőcsatorna, hófogó) keletkezett, valamint
b) az épület állandó fedésében emiatt keletkezett nyíláson keresztül, a fedés károsodásával egyidejűleg beömlő csapadék által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk.
10.1.10.2. Nem minősülnek biztosítási eseménynek az épületek külső vakolatában, külső burkolatában, külső festésében kizárólag a hófogókban, esőcsatornákban, a szabadban tárolt vagyontárgyakban, élőlényekben, terményekben, takarmányban, ideiglenes fedésekben, flóliasátrakban, hideg- és melegágyak üvegezésében hónyomás okozta károk.
10.1.10.3. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek a tetőszerkezet nem megfelelő méretezésére, kivitelezésére vagy karbantartásának elmulasztására visszavezethetően keletkeztek.
10.1.11. Földrengés
10.1.11.1. Biztosítási eseménynek minősül az MSK-64 skála ötös fokozatát elérő földrengés által a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.
10.1.11.2. A biztosítási eseményre a biztosító a szerződés megkötését követő naptól számított 30 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.
10.1.11.3. Nem minősül biztosítási eseménynek: a mesterséges úton létrehozott földrengések (földalatti robbantás, robbanás stb.) által okozott vagy ezekre visszavezethető károkat.
10.2. TELJES kockázati csomag
A TELJES kockázati csomag az ALAP kockázati csomagban foglaltakon túl az alábbi kockázatokra nyújt biztosítási fedezetet00:
10.2.1. Villámcsapás közvetett hatása
10.2.1.1. A biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a biztosított elektromos készülékekben keletkeznek azáltal, hogy a becsapódó villám következtében túlfeszültség, indukció lép fel. Ugyancsak térülnek azok a károk is, melyek az előbbi okok következtében keletkező tűz miatt más biztosított vagyontárgyakban keletkeznek.
10.2.1.2. Nem minősülnek biztosítási eseménynek:
a) a hatóságilag előírt villámhárító rendszer hiánya miatt, vagy a már meglévő villámhárító rendszer karbantartásának elmulasztása miatt keletkezett károk;
b) a villámvédelmi rendszerben bekövetkezett károk.
10.2.2. Sziklaomlás, kőomlás, földomlás
10.2.2.1. Biztosítási eseménynek minősül a lehulló (elmozduló) szikladarabok, kőzetdarabok vagy földtömeg által okozta kár.
10.2.3. Földcsuszamlás
10.2.3.1. A földfelszíni talajrétegek (kő- vagy földtömeg) hirtelen, váratlan, lejtő irányú elcsúszása által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.
10.2.3.2. Nem minősülnek biztosítási eseménynek a tudatos emberi tevékenység során, vagy azzal okozati összefüggésben (például robbantás, bányászat, alagútfúrás, munkaárok kiemelése, talajvízszint-süllyesztés, épületek alatti feltöltések ülepedése, talajsüllyedés, épületrészek újjáépítése, hozzáépítése, átépítése, csapadékvíz vagy természetes/mesterséges vizek okozta kiüregedésből), továbbá a terep statikai viszonyai miatt indokolt támfal hiányából vagy nem megfelelő műszaki állapotából (például tervezési, kivitelezési, karbantartási hiányosságok) bekövetkező földcsuszamlás okozott károk.
10.2.3.3. Nem minősül biztosítási eseménynek továbbá a biztosított vagyontárgyakban földcsuszamlás okozta kár, amennyiben a biztosított a kockázatviselés helyén a földcsuszamlás veszélyének ismeretében és annak ellenére építkezett, hogy az építkezésre hatósági engedélyt nem kapott, illetőleg az engedélyköteles építési tevékenységre hatósági engedélyt nem kért.
10.2.4. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása
10.2.4.1. A szerződő, a biztosított vagy az illetékes hatóság tudomásán kívüli és az építési dokumentációban nem szereplő, illetőleg a káreseményig fel nem tárt építmény vagy üreg hirtelen, váratlan beomlása.
10.2.4.2. A biztosító nem vállalja a kockázatot a bányák földalatti részeinek beomlásából; a csapadékvíz, a természetes víz vagy a mesterséges vizek okozta kiüregelődéséből, valamint az alapok alatti talajsüllyedésből és a padozat alatti feltöltések ülepedéséből származó károkra.
10.2.5. Idegen tárgyak rádőlése
10.2.5.1. Biztosítási eseménynek minősül, ha valamely idegen, a biztosítási szerződésben nem biztosított, és a kockázatviselés helyén kívüli tárgy rádőléssel kárt okoz a biztosított vagyontárgyakban. (pl. idegen oszlop, fa rádőlése stb.)
10.2.5.2. Idegen tárgynak minősülnek mindazok a dolgok, amelyek a káresemény időpontjában nem voltak a szerződő vagy a biztosított tulajdonában, vagy valamely jogcímen a szerződő vagy biztosított birtokában vagy nem az ő érdekükben használták fel és nem a kockázatviselés helyén kerültek elhelyezésre.
10.2.6. Árvíz
10.2.6.1. Árvíz biztosítási eseménynek minősül, ha az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak átlagos vízszintje az időjárási körülmények miatt oly mértékben megemelkedik, hogy a kiáradó víz az árvíz szempontjából védettnek, mentesítettnek minősített területen, a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
10.2.6.2. Árvíz biztosítási esemény alapján a biztosító megtéríti az árvízvédelmi töltések mentett oldalán – a töltés tengelyétől számított 100 méteren belül - a magas vízállás miatt jelentkező fakadó víz (buzgár) és átszivárgás miatti károkat is.
10.2.6.3. Nem minősülnek árvíznek a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint
nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárok, továbbá a talajvíz vagy belvíz által okozott károk.
költségeket, a nyitva hagyott nyílászárókon keresztüli beázás, továbbá a gombásodás, penészedés, és az állati kártevők okozta károkat.
10.2.6.4. Nagyvízi meder: a vízfolyást, vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint, vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése.
10.2.6.5. Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület.
10.2.6.6. Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti.
10.2.6.7. Belvíz: Hóléből a felszínre emelkedő talajvízből és az árvízvédelmi töltések alatt átszivárgó vízből származó felszíni víz.
10.2.6.8. Talajvíz: A felszínről a földbelső felé haladva az első nagykiterjedésű, hidrogeológiai értelemben vízzáró réteg fölött elhelyezkedő víztömeg. Felszínén általában a mindenkori természetes légnyomás mérhető, fizika-kémiai tulajdonságainak, elhelyezkedésének, mozgásának változása pedig viszonylag rövid időn belül követi a körülmények (időjárás, mesterséges beavatkozás stb.) változásait.
10.2.6.9. Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő, vagy vízzel telített talajú területek, így különösen:
a) a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabályozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak,
b) a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített,
c) a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, vízmosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző,
d) a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.
10.2.6.10. Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült.
10.2.6.11. Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmadrendű árvízvédelmi vízi-létesítmény, valamint annak műtárgya, tartozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védőképességét, rendeltetésszerű használatát biztosítja, illetve szolgálja.
10.2.6.12. A biztosító a szerződés megkötését követő naptól számított 30 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező árvíz biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.
10.2.6.13. A biztosító nem téríti meg az árvíz-megelőzési valamint az árvíz-védelmi munkák címén felmerült költségeket.
10.2.7. Beázás
10.2.7.1. A biztosított épületek, építmények határoló falain belül a beszivárgó csapadék- vagy olvadékvíz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk, amelyek a tető szigetelésének vagy héjalásának meghibásodásából, a panelhézag tömítésének hiányából (hiányosságából), elöregedéséből, vagy a nyílászárók szigetelési, elöregedési, kialakítási problémáiból (hiba és/vagy hiányosság) erednek.
10.2.7.2. Nem biztosítási esemény az építés, felújítás alatt álló épületek, építmények beázása.
10.2.7.3. Nem téríti meg a biztosító a beázás okának megszüntetésére (például tetőjavítás, szigetelés) fordított
10.2.8. Tűzoltó berendezés meghibásodása
Biztosítási eseménynek minősül a biztosított ingatlanon létesített tűzoltó rendszer (sprink-ler, illetve önálló tűzi vízhálózat) törése, repedése vagy rendellenes működése miatti vízkiáramlás. A biztosító megtéríti az ily módon kiáramló víz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat, de nem téríti meg azokat, amelyek a tűzoltórendszerben, tartozékaiban és szerelvényeiben keletkeztek, illetőleg amelyek a nyomáspróbák, ellenőrzési és karbantartási, valamint javítási vagy építési (szerelési) munkák során keletkeztek.
Kockázati csomagtól függetlenül választható fedezetek:
10.3. Betöréses lopás, rablás, lopás, épületongálás
10.3.1. Betöréses lopás
10.3.1.1. Betöréses lopásbiztosítási eseménynek minősül, ha az elkövető a biztosított vagyontárgyat/vagyontárgyakat úgy tulajdonítja el, hogy a biztosított és lezárt helyiségbe /helyiségekbe
a) erőszakos módon (nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém, tető kibontásával, illetve ezekhez hasonló módon), vagy hamis kulcs (álkulcs) használatával – nem az adott zárhoz készült kulccsal vagy nem a zár felnyitására készült eszközzel –, de kimutatható nyomot hagyva, vagy
b) a lezárt helyiség – rablás vagy kifosztás útján megszerzett saját kulcsának a felhasználásával jogtalanul hatol be.
Amennyiben a behatolás tényét szemrevételezéssel nem lehet egyértelműen megállapítani, az idegen eszköz használatát független igazságügyi zárszakértőnek kell igazolni.
10.3.1.2. A biztosító a betöréseslopás-károkat a kötvényen feltüntetett biztosítási összegig téríti meg, az alábbi korlátozásokkal:
A biztosító által nyújtott kártérítés legfeljebb
a) a káridőponti védettségi kategória szintjétől függő teljes kártérítési limitösszegig
b) a meghatározott kártérítési részlimitösszegekig terjed, ha
ba) a biztosított vagyontárgyakat a függelékben meghatározott tárolási előírásoknak megfelelő módon helyezték el, és
bb) szolgáltatás nem esik a feltételek egyéb pontjaiban foglalt más korlátozás alá.
10.3.1.3. A biztosító kártérítési kötelezettsége első kockázatra szól, kötelezően előírt 10%-os, de minimum 50 ezer forintos önrésszel.
10.3.1.4. A káridőponti védettségi kategória szintjét meghatározó mechanikai védelmi- és elektronikai jelzőrendszerek követelményeit és az értékőrző vagyontárgyak tárolási szabályait a szerződési feltételek részét képező Vagyonvédelmi melléklet tartalmazza.
10.3.1.5. A védettségi kategória meghatározásánál nem vehető figyelembe az a védelmi berendezés, eszköz, elem, amely a kár bekövetkezésének időpontjában nem volt meg, vagy nem volt üzembe helyezve, illetve nem működött.
10.3.1.6. A káridőponti védelmi színvonal meghatározása a behatolás helye és módszere alapján történik.
10.3.2. Rablás
10.3.2.1. Rablásbiztosítási eseménynek minősül, ha az elkövető a biztosított vagyontárgyat / vagyontárgyakat jogtalan eltulajdonítás céljából úgy szerzi meg, hogy a biztosítottal szemben erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz a biztosítottal szemben.
10.3.2.2. Pénz- és értékkészlet esetében a rablásbiztosítási esemény káreseményenkénti és biztosítási időszakonkénti
kártérítési limitje az értéktárolás módjától függ. Lásd Vagyonvédelmi melléklet.
10.3.2.3. A kártérítési limit összege, káreseményenként illetőleg biztosítási eseményenként, megtalálható a Vagyonvédelmi mellékletben.
10.3.2.4. A biztosító kártérítési kötelezettsége első kockázatra szól, kötelezően előírt 10%-os, de minimum 50 ezer forintos önrésszel.
10.3.4. Lopás
10.3.4.1. Lopásbiztosítási eseménynek minősül
a) ha a biztosított épület oldalfalához, tetőzetéhez a talajszinttől 3 m-nél magasabban szilárdan rögzített, az épület alkotórészéről, tartozékáról vagy valamely melléképületről, építményről vagy beépített eszközről (pl. tűzlétra) el nem érhető biztosított vagyontárgyat (pl. parabola antenna, biztonsági kamera) eltulajdonítják, vagy
b) ha a biztosított épület tetőzetéhez szilárdan rögzített, biztosított vagyontárgyat (pl. villámhárító) úgy tulajdonítják el, hogy a biztonsági zárral (lásd: Vagyonvédelmi fogalmak melléklet) lezárt tetőtérbe, illetve tetőre dolog elleni erőszakkal vagy hamis kulcs használatával – nem az adott zárhoz készült kulccsal, vagy nem a zár felnyitásához készült eszközzel –, de kimutatható nyomot hagyva jogtalanul hatoltak be, illetve jutottak ki.
10.3.4.2. Amennyiben a behatolás tényét szemrevételezéssel nem lehet egyértelműen megállapítani, az idegen eszköz használatát független igazságügyi zárszakértőnek kell igazolni.
10.3.4.3. A biztosító kártérítési kötelezettsége első kockázatra szól, kötelezően előírt 10%-os, de minimum 50 ezer forintos önrésszel.
10.3.5. Épületrongálás
10.3.5.1. Biztosítási eseménynek minősül a kockázatviselés helyén a biztosított épületekben, melléképületekben, tárolókban és építményekben bekövetkezett - az ott elkövetett betöréses lopással vagy annak kísérletével összefüggésben okozott - károsodás.
10.3.5.2. A biztosító a szerződés hatálya alatt bekövetkezett rongálási károkat első kockázatra, az épület káridőponti biztosítási összegének 5 ezrelékéig, de maximum 50.000 Ft-ig téríti meg.
10.3.5.3. Nem minősül biztosítási eseménynek a kockázatviselés helyén a biztosított épületekben, és építményekben okozott esztétikai károsodás.
10.3.6. Kizárások
Nem minősül biztosítási eseménynek,
a) ha a lopást a helyiség elveszett vagy bárki által hozzáférhető helyen megtalált saját kulcsának segítségével követik el,
b) ha lezárt helyiségből behatolási nyom nélkül tűntek el a biztosított vagyontárgyak, kivéve a rablás esetét,
c) ha annak a helyiségnek a vagyonvédelmi színvonala, amelyből eltulajdonították a biztosított vagyontárgyakat, az 1. védettségi szint ismérveinek (lásd: Vagyonvédelmi melléklet) sem felel meg.
d) ha a biztosító által előirt vagy elfogadott védelmi rendszerek nem működtek, illetve a kár időpontjában nem voltak üzembe helyezve, illetve a rendeltetésszerűen felszerelt zárakat nem zárták be;
e) a biztosított a külső bejáratok, valamint a pénz-vagy páncélszekrény, illetve pénzkazetta kulcsait az üzemzárás után, nem az azok elhelyezésére szolgáló helyiségben és módon tárolta, és a jogtalan eltulajdonítás során a tettes azokat felhasználta;
f) a biztosított a pénz- vagy páncélszekrényre felszerelt, a feltétel szerint minimálisan megkövetelt zár(ak) bezárását elmulasztotta, illetve az előirt elektronikai védelmet nem helyezte üzembe;
g) a pénz- és értékkészlet nem a különös feltételek szerint meghatározott értéktároló-ban van elhelyezve;
h) ha jogtalan eltulajdonítás céljából az elkövető a biztosított vagyontárgya(ka)t úgy szerzi meg, hogy a biztosítottat öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi (kifosztás).
i) a céltalan rongálás miatt keletkezett károkat, melyeket az elkövető a biztosított vagyontárgyak megrogálásával idézett elő. (vandalizmus, betörési kísérlet kár esetén nem képezik a kártérítés tárgyát a falfirkálási és üvegtörési károk)
10.3.7. Önrészesedés
A betöréses lopás, rablás, épületrongálás, esetén kötelezően előírt önrész vállalása a biztosító kockázatvállalásának feltétele.
Mértéke a bekövetkezett kárnagyság 10%-a, de minimum 50 000 forint.
10.3.8. Egyéb rendelkezések
A Biztosítottnak a 10.3.4. pontban meghatározott biztosítási események észlelésekor az illetékes rendőrhatóságnál feljelentést kell tenni, melyről a feljelentés másolati példányának megküldésével a Biztosítót is köteles tájékoztatni. A rendőrségi intézkedés kapcsán készült nyomozást felfüggesztő vagy megszüntető jogerős határozatot, vagy a bírósági jogerős ítéletet és/vagy annak hiteles másolati példányát – amennyiben az rendelkezésre áll - a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.
A Biztosítottnak a biztosítási esemény bekövetkezte után leltárt kell készítenie, amit a biztosító rendelkezésére kell bocsátania.
A Biztosító szolgáltatása a káresemény időpontjában ténylegesen megvalósult védettségi szint figyelembe vételével történik, ebből kifolyólag a Biztosító a vagyonvédelmi előírások teljesülését a biztosítási esemény bejelentését követően vizsgálja.
A 10.3.4. pontban meghatározott biztosítási eseményekre vonatkozó feltételek részét képezik a vagyonvédelmi mellékletben leírtak.
10.4. Üvegtörés
Üvegtörés biztosítási esemény a biztosított épületek, melléképületek szerkezetileg beépített, fix vagy nyitható ajtajainak, ablakainak, folyosói, lépcsőházi, erkély-, lodzsa üvegezésében vagy az üvegezést helyettesítő polikarbonát felületeiben bekövetkező törés vagy repedés.
10.4.1. A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyak szerkezetileg beépített, fix vagy nyitható, 10 mm-nél vastagabb ajtó- és ablaküvegeinek, folyosói és lépcsőházi, erkély- és lodzsa üvegezéseinek pótlási költségeit.
10.4.2. Különleges üvegnek minősülnek az alábbi üvegszerkezetek:
- tükrök, fényvisszaverő üvegek,
- plexi és akrylüvegek,
- üvegtetők,
- mintázott, savval maratott (homályosított) és homokfúvott üvegek
- cégtáblák, reklámtáblák,
- üvegpultok, vitrinek, akváriumok üvegezése,
- napenergia átalakító berendezések üvegezése,
- télikertek, üvegházak üvegezése.
10.4.3. Az üvegen elhelyezett festés, díszités, fólia az üvegértéken biztosított.
10.4.4. Nem minősülnek biztosítási eseménynek:
a) az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésében
b) díszített és díszüvegezésben keletkezett károk;
c) üvegkerámia vagy ceran főzőlap felületén (beleértve az elektronikát is) keletkezett károk;
d) az üvegezést rögzítő- és tartószerkezetben, valamint elektromos berendezéseikben keletkezett károk;
e) a kizárólag az üvegfelület díszítésében és festésében keletkezett károk.
D. Felelősségbiztosítások Általános Szerződési Feltételek
3.1. Területi hatály
A Felelősségbiztosítások Általános Szerződési Feltételeivel (FÁSZF) megkötött biztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a Wáberer Hungária Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) a biztosítási szerződésben meghatározott mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály alapján felelős.
A Felelősségbiztosítások Általános Szerződési Feltételeit akkor kell alkalmazni, ha a felek szerződése vagy az egyes felelősségbiztostások különös szerződési feltételei eltérő rendelkezést nem tartalmaznak.
Ha valamely kérdésben sem a felek szerződése, sem az egyes felelősségbiztosítások különös szerződési feltételei, sem a Felelősségbiztosítások Általános Szerződési Feltételei nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyv szerződésekre irányadó általános és a biztosítási szerződésekre vonatkozó speciális rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
1. Szerződő, biztosított
1.1. Ha a biztosítást nem a biztosított köti a szerződő az a fél, aki a biztosítás megkötésére ajánlatot tesz és a biztosítási díj megfizetésére kötelezettséget vállal. (a továbbiakban: szerződő).
1.2. A biztosítási szerződés biztosítottja a szerződő által, pontos névvel, címmel, adószámmal, helyrajzi számmal, cégjegyzékszámmal, vállalkozási tevékenységgel megjelölt
- természetes személy (egyéni vállalkozás)
- jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet, akinek a magatartásával (tevékenységével vagy mulasztásával) közvetlen okozati összefüggésben bekövetkező károkozásokért a biztosító a feltételekben meghatározott módon és mértékben helytáll.
1.3. Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított, hanem az ő javára harmadik személy köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetőleg a biztosítotti belépéséig a jognyilatkozatokat a szerződő félhez kell intézni és ő köteles a megfelelő jognyilatkozatok megtételére.
2. A biztosítási esemény
2.1. Biztosítási eseménynek minősül az a Felelősségbiztosítások Különös Szerződési Feltételeiben ekként meghatározott, Magyarország területén okozott és bekövetkezett káresemény, amelyért a biztosított, mint károkozó vagy mint a károkozásért felelős személy a magyar jog szabályai alapján kártérítési kötelezettséggel tartozik.
2.2. Egy biztosítási eseménynek minősül az azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen okozati összefüggésben lévő, időben összefüggő több káresemény is.
2.3. A biztosító a károkat biztosítási eseményenként és biztosítási évenként (időszakonként) a választott szolgáltatási csomagban megjelölt felső határig téríti meg.
2.4. A biztosító a biztosítási eseménnyel összefüggésben – a biztosítási eseményenként és évenként a szerződésben meghatározott limit (felső összeg) mértékéig - kártérítés címén megtéríti a károsultnak okozott vagyoni kárt, ideértve a kártérítési összeg után járó késedelmi kamatot, valamint peres eljárás esetén a bíróság által jogerősen megállapított perköltség összegét, ez utóbbit abban az esetben, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.
3. A biztosítási szerződés hatálya
A biztosító kockázatviselése – a biztosítási szerződés eltérő rendelkezése hiányában – kizárólag Magyarország területén okozott és bekövetkezett károkra terjed ki.
3.2. Időbeli hatály
A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és bejelentett biztosítási eseményekre terjed ki.
3.3. A feltételek alkalmazása szempontjából
a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a károsodást előidéző cselekemény megtörtént. Mulasztással okozott káresemény esetén az a nap, amikor az elmulasztott cselekmény a károsodás bekövetkezése nélkül megtehető lett volna.
b) a károsodás bekövetkezésének időpontja személyi sérüléses károk esetén:
ba) testi sérülés, egészségkárosodás esetén a sérülés bekövetkezésének napja,
bb) egészségromlás esetén (amikor az egészségkárosodás kiváltó oka és annak észlelhetősége időpontja eltér egyástól), az első orvosi diagnosztizálás napja,
bc) halál esetén a halál bekövetkezésének napja.
4. A biztosítási összeg
4.1 A biztosítási összeg a biztosítási ajánlaton és – a szerződés létrejötte esetén – a biztosítási kötvényen feltüntetett, a biztosító helytállásának biztosítási eseményenként és egy biztosítási időszakra (évre) meghatározott maximális mértéke.
A biztosítási összegen belül, de legfeljebb a biztostási összeg, mint kártérítési limit, erejéig a biztosító helytáll a biztosítottal szemben támasztott kártérítési követelésekért.
4.1.1 Éves limit: az egy biztosítási évben (időszakban) kártérítés címén (2.4. pont) kifizethető biztosítási szolgáltatás maximális összege.
4.1.2 Kárlimit: a biztosító káreseményenkénti szolgáltatásainak felső határa.
4.2 A biztosító a károkat a szerződő által választott káreseményenkénti, illetve éves limit erejéig téríti meg. A biztosítási összeget (limitet) a biztosítási szerződés (ajánlat/kötvény) tartalmazza.
4.3 A biztosítónak a biztosítási időszak egészére vonatkozó teljesítési kötelezettsége – a biztosítási események számától függetlenül – nem haladhatja meg a biztosítási szerződésben a károkozás időpontját magába foglaló biztosítási időszakra meghatározott biztosítási összeget. A biztosító a biztosítási időszakonkénti, illetőleg a biztosítási eseményenkénti összeghatáron belül nyújt fedezetet.
4.4. Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több károsult megalapozott kártérítési igénye meghaladja a biztosítási eseményenként (káreseményenként) meghatározott biztosítási összeget, akkor a kártérítési igények megtérítése az összes kártérítési igénynek a károkra káreseményenként meghatározott összeghez viszonyított arányában történik.
4.5. Ha a biztosítási esemény folytán a biztosítási szerződésben meghatározott káreseményenkénti összeg kimerül, a biztosítási összeg felosztásakor figyelembe nem vett károsult kizárólag akkor érvényesíthet kártérítési igényt, ha azt a biztosító a károsultnak fel nem róható okból hagyta figyelmen kívül. Ebben az esetben a kárt olyan arányban kell a biztosítási összeg újrafelosztásával megtéríteni, amilyen arányban a károsult a biztosítási összeg felosztásakor abból részesülhetett volna.
4.6. A 4.5. pont szerinti eljárást követi a biztosító akkor is, ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a károsultnak fel nem róható okból a biztosítási összeg felosztását követően jelentkezik.
4.7. Ha a biztosító a figyelembe nem vett károsult kárát a 4.4.– 4.6. pontokban foglaltak szerint megtérítette, a biztosítási összeg újrafelosztása miatt jogosult a többi érintett károsulttól a részükre korábban teljesített kárkifizetésből az új kártérítési arányt meghaladó kártérítési összeget visszakövetelni a kifizetést követő 1 éven belül. A biztosító az újrafelosztás lehetőségéről köteles a károsultat a kárrendezés során, az első kárkifizetéssel egyidejűleg írásban tájékoztatni.
5. Biztosítási díj és annak megfizetése
5.1. A biztosítási díj alapja
a) természetes személy (egyéni vállalkozó) biztosított esetén az általa választott biztosítási összeg (éves kártérítési felső határ) függvényében,
b) jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetén
ba) választott biztosítási összeg (éves kártérítési felső határ) és
bb) a biztosított tevékenységéből származó, előző tárgynegyedévet megelőző számviteli mérlegben található nettó árbevétel alapján
kerül meghatározásra, amelyről a biztosított a szerződés megkötésekor a biztosítási ajánlaton, az évfordulókor történő megújításkor pedig az adatközlőn tartozik nyilatkozni.
5.1.1. Új vállakozás esetén a következő évre várható éves nettó árbevétel a díjszámítás alapja.
5.1.2. A biztosítási díj kiszámítása a biztosító díjszabása alapján történik.
5.1.3. A biztosítási díj számításához a szerződő (biztosított) a biztosítási ajánlaton köteles közölni a biztosítási díjszámításhoz szükséges adatokat.
5.1.4. Amennyiben a biztosítási díj számításához a szerződő helytelen illetőleg nem valós adatokat közöl, akkor a káresemény bekövetkeztekor a biztosító a megállapított kár akkora részének – de legfeljebb a teljes kárnak – a térítésére köteles, amekkora része a befizetett díj annak a díjnak, amelyet a szerződő helyes adatszolgáltatása esetén fel kellett volna számolnia.
5.1.5. A biztosító jogosult a szerződő (biztosított) üzleti könyveibe a szolgáltatott adatok ellenőrzése céljából, az ellenőrzéshez szükséges mértékben betekinteni, illetve amennyiben szükséges, azokról másolatot kérni.
5.1.6. A felek a biztosítási időszak biztosítási díját – a díjszámítás alapját képező adatok változása alapján – minden évben a biztosítási évforduló napjának hatályával aktualizálják.
5.2 A biztosítási díj megfizetése
5.2.1. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj pedig annak az időszaknak (hónap, negyedév, félév, év) első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
5.2.2. A biztosítási időszakra fizetendő biztosítási díjat, a díjszámítás alapját, a díjfizetés módját és ütemezését a biztosítási szerződés elválaszthatatlan részét képező biztosítási ajánlat tartalmazza.
6. A közlési- és változásbejelentési kötelezettség
6.1 Közlési kötelezettség
6.1.1. A biztosítottnak és a szerződőnek a szerződés megkötésekor minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölnie kell a biztosítóval, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásos kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a biztosított/szerződő eleget tesz közlési
kötelezettségének. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
6.1.2. A biztosított / szerződő köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani a biztosító kockázatvállalása szempontjából jelentős okiratokat, dokumentációkat, szerződéseket és hatósági határozatokat, mely adatokat a biztosítási ajánlat és kockázat elbírálási adatlap tartalmaz.
6.2. Változás bejelentési kötelezettség
6.2.1. A biztosított/szerződő a biztosítási szerződés fennállása alatt köteles a biztosítónak legkésőbb 5 (öt) munkanapon belül írásban bejelenteni a lényeges körülmények megváltozását.
6.2.2. A felek – különösen – az alábbi körülményeket tekintik lényegesnek:
a) szerződéskötéskor az ajánllaton/adatközlőn írásban közölt adatok és körülmények,
b) a díjszámítás alapját képező adatok, feltéve, hogy ezen adat értéke legalább 10%-kal emelkedett,
c) a biztosított elleni csődeljárás, felszámolási eljárás, valamint a biztosított jogutód nélküli megszűnését célzó végelszámolási eljárás megindítása,
d) a biztosított jogállása, társasági formája,
e) cégjegyzésre jogosultak személye vagy a cégjegyzés módja,
f) az üzemeltetés helye és körülményei,
g) a kármegelőzés, kárelhárítás rendszere.
6.2.3. A közlésre- és változás bejelentésre irányuló kötelezettség a szerződőt és a biztosítottat egyaránt terheli; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
6.2.4. A biztosító – előzetes értesítést követően – jogosult a helyszínen ellenőrizni a kockázati viszonyokat és a biztosított/szerződő által szolgáltatott adatok helyességét.
6.3. A közlési- és változásbejelentési kötelezettség elmulasztásának következményei
6.3.1. A közlési-, illetve változás bejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
6.3.2. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomászerzéstől számított tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
6.3.3. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 (tizenöt) napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.
6.3.4. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a 6.3.2. – 6.3.3. pontban meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.
7. A biztosítási esemény bekövetkezésére vonatkozó bejelentési kötelezettség
7.1. A biztosított a káreseményt annak bekövetkezte, illetve tudomására jutása után, illetve amikor vele szemben a szerződésben meghatározott tevékenységével kapcsolatban kárigényt közölnek, 15 (tizenöt) munkanapon belül írásban köteles bejelenteni a biztosítóhoz.
A biztosított köteles a biztosítónak 15 munkanapon belül írásban bejelenteni azt is, ha olyan körülményről szerez tudomást, amely vele szemben kárigényre adhat alapot.
7.2. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.
7.3. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a károsult / károsultak nevét (cégnevét), lakcímét (székhelyét)
b) a károkozás bekövetkezésének helyét, időpontját
c) a káresemény részletes leírását, a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozatát,
d) a károsodás mértékét (becsült, vagy megállapított összegét és az annak alapjául szolgáló esetleg rendelkezésre álló iratokat)
e) hatósági eljárás esetén, az eljáró hatóság megjelölését,
f) biztosított által meghatalmazott személy adatait, közvetlen elérhetőségét,
g) minden egyéb olyan lényeges dokumentumot, tényt, körülményt, adatot, információt, amely az igény jogalapjának, összegszerűségének elbírálásához, valamint a kártérítési összeg kifizetéséhez szükséges (pl. bankszámlaszám, a pénz felvételére jogosult személy).
7.4. A biztosító a biztosítási esemény jogalapjának és az érvényesített kárigény összegszerűségének megállapítása céljából a következő dokumentációkat kérheti be a biztosítottól és a károsulttól:
a) a biztosítási kötvény számát,
b) a kárbejelentésig megtett intézkedések leírását,
c) a károsodott dolgot (létesítmények, eszközök) és tulajdonosuk nevét,
d) a kár bekövetkezésének az évére vonatkozó és a díjszámítás alapját képező – a különös biztosítási feltételekben meghatározott – tényleges adatokat, melyeket az ajánlat/adatközlő is tartalmaz,
e) a biztosítottat képviselő személy nevét, címét, telefonszámát, a képviseleti jogot igazoló meghatalmazás egy eredeti példányát,
f) ha a bejelentés üzleti vagy egyéb titkot tartalmazna, az adatgazdának az adatok kezelésére vonatkozó nyilatkozatát, ideértve a a titok kezelésére vonatkozó szabályokat, belső utasításokat,
g) amennyiben a biztosítási eseménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigazgatási, bírósági vagy más hatósági eljárás indul, az eljárás anyagának részét képező iratokat, feltéve, hogy ez rendelkezésre áll és átadható,
h) levelezések, előzetes jognyilatkozatok, igényt alátámasztó dokumentációk, számlák, számviteli bizonylatok, fényképek, szakvélemények, szerződések, idegen nyelvű dokumentációk esetén azok magyar nyelvű fordítása (melynek költsége a kárigény előterjesztőjét terheli),
i) a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a kármegelőzéshez, kárenyhítéssel kapcsolatban igénybe vett szolgáltatások során keletkezett költségek igazolására alkalmas dokumentumok,
j) a károsultnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, a járó- és fekvőbeteg-ellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok,
k) a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti, illetve károsulti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéséhez és adatbekéréshez szükséges meghatalmazása alapján),
l) minden egyéb olyan lényeges dokumentumot, tényt, körülményt, adatot, információt, amely az igény jogalapjának, összegszerűségének elbírálásához, valamint a kártérítési összeg kifizetéséhez szükséges (pl. bankszámlaszám, a pénz átvételére jogosult személy).
7.5. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette.
A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott
7.6. A biztosított köteles a kárügy rendezése érdekében a biztosítóval együttműködni. Az együttműködési kötelezettség értelmében, ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.
8. A biztosító szolgáltatása
8.1. A biztosító a biztosítási eseménnyel összefüggésben – a biztosítási eseményenként és évenként a szerződésben meghatározott limit (felső összeg) mértékéig az esetleges önrész érvényesítése mellett – kártérítés címén megtéríti a károsultnak okozott vagyoni kárt, ideértve a kártérítési összeg kamatát, továbbá a sérelemdíjat, valamint – peres eljárás esetén – a bíróság által jogerősen megállapított perköltség összegét, ez utóbbit abban az esetben, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.
8.2. A biztosító a kártérítési szolgáltatási összeget a jogalap és a kártérítési igény összegszerű megállapításához szükséges utolsó okirat beérkezését követő 15 napon belül köteles a károsultnak megfizetni. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító a kártérítést neki teljesítse, amennyiben bizonyítja, hogy a károsult kárát közvetlenül megtérítette. A biztosított részéről vagy nevében történt teljesítést igazoló iratok eredeti példányát a biztosított köteles a biztosítónak bemutatni, és egyidejűleg az irat másolatát a biztosító részére átadni.
8.3. Ha a biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelkezés folytán kártérítési kötelezettség fedezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a biztosító erre oly mértékben köteles, mint a kártérítésre.
8.4. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és így a biztosított felelőssége a más károkozóval egyetemleges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróhatóságának mértékéig terjed. Ha a károkozók felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kár a károkozók között egyenlő arányban oszlana meg.
8.5. A biztosító a megállapított kártérítési összeget csak a károsultnak fizetheti; a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosíttó ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ő kkezéhez fizessen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki.
9. A biztosító megtérítési igénye
9.1. A biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, a biztosított szándékos, vagy súlyosan gondatlan károkozása esetén, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.
9.2. A Felelősségbiztosítások Általános Szerződési Feltételei alkalmazásában súlyosan gondatlan károkozásnak minősül,
a) ha a kárt ittas vagy bódult állapotban okozták,
b) ha a károkozás a biztosított engedély nélkül végzett tevékenységével, ideértve a hatáskörének, feladatkörének túllépését is, áll okozati összefüggésben,
c) ha a biztosított a jogszabályban/jogszabályokban előírt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatja tevékenységét, és e tény a károkozásban közrehatott
d) ha a biztosított a biztosító írásbeli felhívása ellenére sem változtatott azokon a károkozás bekövetkezésével fenyegető körülményeken, amelyek azt megelőzően már károkat
eredményeztek, amennyiben azt a biztosított a normál üzletmenetének változtatása nélkül megteheti,
e) ha a biztosított valamely hatóság káreseményre történő figyelmeztetése, vagy hivatalos értesítése ellenére a szükséges intézkedéseket nem tette meg, és ez a káresemény bekövetkezéséhez vezetett,
f) ha a károkozás miatt a biztosítottal szemben büntető eljárás indult és a bíróság jogerősen elítélte,
10. Általános kizárások
Nem terjed ki a biztosítás arra a kárra,
a) amelyet a szerződő és a biztosított egymásnak okoz,
b) amely a biztosított saját kára, több biztosított esetén az egymásnak okozott károkra és a biztosított Ptk. 685.§.b) pontjában felsorolt hozzátartozóinak okozott károkra,
c) amelyet, a biztosított (szerződő) tulajdonosai, illetve a biztosított (szerződő) tulajdonában lévő gazdasági társaságok, egyéb szervezetek szenvednek el, a tulajdon százalékos arányában,
d) amely a biztosított jogszabálynál írt felelősségénél szigorúbb szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen / kárfelelősségen alapul,
e) amelyet a biztosított vagy olyan személy, akinek a magtartásáért a biztosított felelősséggel tartozik bűncselekménnyel okoz,
f) amely elmaradt haszonként merül fel,
g) amely büntető jellegű többletköltségként merül fel (kötbér, bírság, pénzbüntetés, kamat stb).
Az egyes felelősségbiztosítások különös szerződési feltételei további kizárásokat tartalmazhatnak.
11. Elévülés
11.1. A Felelősségbiztosítások Általános Szerződési Feltételei illetőleg az egyes felelősségbiztosítások különös szerződési feltételei alapján létrejött felelősségbiztosítási szerződésből fakadó igények 1 (egy) év alatt évülnek el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a biztosítási szerződésből eredő igény esedékessé válik.
E. Felelősségbiztosítások Különös Szerződési Feltételei
e) azokat a károkat, amelyekért, mint munkáltató tartoznék felelősséggel,
f) biztosítottat, mint ingatlan, ingóság bérbeadóját, bérbe
I. Tevékenységi felelősségbiztosítás
1. Biztosítási esemény
1.1. A Felelőssélgbiztosítások Különös Szerződési Feltételei alapján megkötött tevékenységi felelősségbiztosítási szerződés keretében a biztosító – a biztosítási szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – megtéríti azokat a szerződésen kívül harmadik személynek okozott vagyoni és nem vagyoni károkat, valamint
b. dologi károkat
melyeket a biztosított a biztosítási szerződésben meghatározott minőségében okozott, és amelyért a magyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.
1.2. A tevékenységi felelősségbiztosítás körében biztosítási eseménynek minősül, a biztosított a biztosítási ajánlaton megnevezett és jogszerűen folytatott vállakozási tevékenységével szerződésen kívül, harmadik személynek okozott személyi sérüléses (vagyoni és nem vagyoni) valamint dologi kár.
1.3. Xxxxx feltétel alkalmazása szempontjából:
1.3.1. Szerződésen kívüli kár:
A biztosított fedezetbe vont tevékenysége, szolgáltatás nyújtása során olyan személynek okozott kár, akivel nem áll szerződéses jogviszonyban, illetőleg nem tekinthető a szolgáltatása igénybe vevőjének.
1.3.2. Személyi sérülés:
Xxxxxxxx személy testi épségének, egészségének megsérülése, a meglévő egészségi állapotának romlása, továbbá halála.
1.3.3. Vagyoni kár
A károsultat a személyi sérülésével okozati összefüggésben ért vagyoni kár.
1.3.4. Sérelemdíj
A károsult részére a személyiségi jogának megsértéséből ért nem vagyoni sérelemért fizetendő egyszeri, egyösszegű pénzbeli térítés.
1.3.5. Dologi kár:
Valamely vagyontárgy sérülése, megsemmisülése.
1.4. A biztosító kockázatviselése szempontjából biztosítási esemény a károsodás bekövetkezte. A károsodás bekövetkeztekor a károkozó kártérítési fizetési kötelezettsége esedékessé válik. Ez az időpont személysérüléses károknál a testi sérülés bekövetkezésének a napja vagy a halál beállta, az egészségkárosodás, továbbá a meglévő egészségi állapot romlásának kezdete, vagyoni károk tekintetében pedig azok felmerülése.
2. Kockázatviselésből kizárt károk
A biztosító a tevékenységi felelősségbiztosítás alapján nem téríti meg:
a) a szerződésszegéssel okozott károkat,
b) szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatban felmerült károkat, költségeket,
c) magában a hibás termékben keletkezett károkat,
d) azokat a károkat, amelyek a gyártó által adott, a termékre vonatkozó felhasználási, kezelési, karbantartási utasítások hiányából, illetve hibáiból állnak elő,
vevőjét e minőségében terhelő károkat,
g) környezetszennyezéssel okozott károkat,
h) a biztosított birtokában, rendelkezési jogkörében, felelős őrzése alatt lévő idegen tulajdonú vagyontárgyakban bekövetkezett károkat,
i) építési-szerelési tevékenységgel összefüggésben bekövetkező károkat,
j) fuvarozói, szállítmányozói tevékenységgel összefüggésben bekövetkező károkat,
k) vadgazdálkodással, valamint mezőgazdasági, állattartói, álattenyésztői tevékenységgel összefüggésben bekövetkező károkat,
l) a biztosított által rendezvényszervezői minőségben okozott károkat,
m) hulladékkal, veszélyes anyaggal összefüggésben bekövetkező károkat, vagyontárgyak elvesztésével, eltulajdonításával összefüggésben bekövetkező károkat,
II. Szolgáltatói felelősségbiztosítás
1. Biztosítási esemény
1.1. A Felelőssélgbiztosítások Különös Szerződési Feltételei alapján megkötött szolgáltatói felelősségbiztosítási szerződés keretében a biztosító – a biztosítási szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – megtéríti a biztosított felróható hibás teljesítésével a szolgáltatása igénybe vevőinek okozott személyi sérüléses, valamint dologi kárait.
1.2. Xxxxx feltétel alkalmazása szempontjából:
1.2.2. Személyi sérülés:
Xxxxxxxx személy testi épségének, egészségének megsérülése, a meglévő egészségi állapotának romlása, továbbá halála.
1.2.3. Vagyoni kár
A károsultat a személyi sérülésével okozati összefüggésben ért vagyoni kár.
1.2.4. Sérelemdíj
A károsult részére a személyiségi jogának megsértéséből ért nem vagyoni sérelemért fizetendő egyszeri, egyösszegű pénzbeli térítés.
1.2.5. Dologi kár:
Valamely vagyontárgy sérülése, megsemmisülése.
1.3. A Biztosító kockázatviselése szempontjából biztosítási esemény a károsodás bekövetkezte. A károsodás bekövetkeztekor a károkozó kártérítési fizetési kötelezettsége esedékessé válik. Ez az időpont személysérüléses károknál a testi sérülés időpontja vagy a halál beállta, illetőleg az egészségkárosodás, továbbá a meglévő egészségi állapot romlásának kezdete, vagyoni károk tekintetében pedig azok felmerülése.
2. Kockázatviselésből kizárt károk
A biztosító a szolgáltatói felelősségbiztosítás alapján nem téríti meg
a) termékfelelősségi károkat
b) szavatossági, jótállási kötelezettségek teljesítésével felmerülő károkat és költségeket,
c) azokat a károkat, amelyekért mint munkáltató tartoznék felelősséggel,
d) magában a hibás termékben illetőleg szolgáltatásban keletkezett károkat,
e) termelés, vagy szolgáltatás leállásából eredő károkat (üzemszüneti kár),
f) környezetszennyezéssel okozott károkat,
g) a biztosított birtokában, rendelkezési jogkörében, felelős őrzése alatt lévő idegen tulajdonú vagyontárgyakban
bekövetkezett károkat,
h) építési-szerelési tevékenységgel összefüggésben bekövetkező károkat,
i) fuvarozói, szállítmányozói tevékenységgel összefüggésben bekövetkező károkat,
j) vadgazdálkodással, valamint mezőgazdasági, állattartói, álattenyésztői tevékenységgel összefüggésben
bekövetkező károkat,
k) a biztosított által rendezvényszervezői minőségben okozott károkat,
l) hulladékkal, veszélyes anyaggal összefüggésben
bekövetkező károkat, vagyontárgyak elvesztésével,
eltulajdonításával összefüggésben bekövetkező károkat.
III. Munkáltatói felelősségbiztosítás
1. Biztosítási esemény
1.1. A Felelőssélgbiztosítások Különös Szerződési Feltételei alapján megkötött munkáltatói felelősségbiztosítás keretében a biztosító – a biztosítási szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – megtéríti a biztosított munkavállalójának munkabalesete miatt a biztosítottal szemben támasztott kártérítési követeléseket, amelyekért a biztosított a munkajog szabályai szerint felelősséggel tartozik.
1.2. A munkáltatói felelősségbiztosítás körében a biztosító megtéríti továbbá a munkaerő-kölcsönzés során a kölcsönzött munkaerő munkabalesete miatt a biztosítottal szemben támasztott azon kártérítési követeléseket, amelyekért a magyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.
1.3. A munkáltatói felelősségbiztosítás alkalmazásában
1.3.1. Munkabaleset:
Az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha az a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás, egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás, stb igénybevétele során éri.
Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.
1.3.2. Baleset:
Az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz
2. Kárbejelentési kötelezettség
2.1. A biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani
a) a munkabaleseti jegyzőkönyvet,
b) munkaügyi felügyelőség határozatát,
c) a társadalombiztosítás megtérítési igényéről kiállított fizetési meghagyást,
d) munkaerőkölcsönzés esetén a jogviszony alapjául szolgáló iratokat.
3. Kockázatviselésből kizárt károk
A biztosító a munkáltatói felelősségbiztosítás alapján nem téríti meg
a) a foglalkozási megbetegedésből eredő, valamint a munkahelyi, munkaköri ártalom miatt támasztott kártérítési követeléseket,
b) a biztosítási esemény bekövetkezéséből származó kártérítési igénynek azt a részét, melyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elő.
4. A biztosító megtérítési igénye
Súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, ezért a biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól,
a) ha a baleset ismételten, ugyanazon munkavédelmi szabály be nem tartása miatt következett be,
b) ha hatósági vagy bírósági határozat megállapítása szerint a baleset a munkavédelmi szabályok súlyos megsértése miatt következett be,
c) ha a biztosított hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül vagy az abban meghatározott feltételek hiányában végezte és ez a tény a munkabelset bekövetkezésében közrehatott,
d) ha a biztosított jogszabályban, vagy egyéb előírásban meg- határozott személyi és/vagy tárgyi feltételek hiányában végezte a tevékenységét, mely mulasztással összefüggésben okozta, vagy hatott közre a baleset bekövetkeztében.
IV. Bérlői felelősségbiztosítás
1. Biztosítási esemény
A Felelőssélgbiztosítások Különös Szerződési Feltételei alapján megkötött bérlői felelősségbiztosítás keretében a biztosító – a biztosítási szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint - megtéríti a biztosított, mint bérlő által bérelt helyiségben, (ingatlanban) okozott dologi károkat, amelyekért, mint bérlő, a polgári jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.
2. Kockázatviselésből kizárt károk
A biztosító a bérlői felelősségbiztosítás alapján nem téríti meg
a) a bérelt ingatlanban az elhasználódás, kopás és a rendszeres igénybevétel miatt bekövetkező károkat,
b) a bérlemény jogellenes, vagy a szerződésben rögzítettektől eltérő, illetőleg nem rendeltetésszerű használatából eredő károkat,
c) a biztosítási esemény bekövetkezése miatt szünetelő, megszűnő bérbeadásból származó gazdasági-vagyoni hátrányt (termelés kiesés, egyéb költség, veszteség)
d) azon személyek által okozott károkat, akik a biztosított bérlővel kötött megállapodás alapján használják a bérlet tárgyát vagy annak bármely részét, tartozékát,
e) azokat a károkat, amelyekért a biztosítot, mint bérlő, jogszabálynál szigorúbb szerződésben kikötött vagy egyoldalú felelősségvállalása alapján tartozik helytállni.
3. Kárbejelentési kötelezettség
A biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani a bérbeadóval kötött bérleti szerződést.
F. Kiegészítő biztosítás
I. Munkahelyi balesetbiztosítás
1. Biztosítási esemény
Biztosítási eseménynek minősül a biztosított akaratától független, hirtelen fellépő olyan külső behatás, amelynek következtében a biztosított a balesettől számított 1 éven belül:
a) meghal,
b) maradandó teljes (100%-os) egészségkárosodást szenved,
c) maradandó részleges (10%-os vagy azt meghaladó) egészségkárosodást szenved,
d) csonttörést, csontrepedést vagy olyan sérülést szenved, amely 10%-ot meg nem haladó maradandó egészségkárosodással, vagy legalább 28 nap munka- vagy keresőképtelenséggel jár.
2. Nem minősül biztosítási eseménynek:
a) megemelés, rándulás, fagyás, napszúrás, hőguta,
b) foglalkozási megbetegedés (ártalom),
c) az öngyilkosság, az öncsonkítás vagy ezek kísérlete még akkor sem, ha azt a biztosított tudatzavarban követte el.
Foglalkozási megbetegedés a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely
a) a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, vagy
b) a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.
3. Nem terjed ki a biztosítás:
a) a fogak és fogpótlások bármilyen sérülésére.
4. A biztosító szolgáltatása
4.1. A biztosító kockázatviselése kiterjed a szerződő által a biztosítási kötvényben egyértelműen nevesített, címmel, helyrajzi számmal, cégjegyzékszámmal megjelölt telephelyen (mint munkahelyen) bekövetkező biztosítási eseményekre.
4.2. A Kiegészítő balesetbiztosítás biztosítottja(i) kizárólag a szerződő által a biztosítási kötvényben egyértelműen nevesített, címmel, helyrajzi számmal, cégjegyzékszámmal, és vállalkozói tevékenységgel megjelölt biztosított vállalkozásnak a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában bejelentett munkavállalói lehet(nek).
4.3. A szerződő a biztosított írásbeli hozzájárulásával kedvezményezettet jelölhet meg és módosíthat. A kedvezményezett jelölésére és módosítására vonatkozó írásbeli nyilatkozatot a biztosítóhoz el kell juttatni. A kedvezményezett jelölést követően a biztosítási szolgáltatásra – a jelölést tartalmazó írásbeli nyilatkozat tartalma alapján – a kedvezményezett válik jogosulttá.
4.4. A kedvezményezett jelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezése előtt meghal.
4.5. A biztosított életében esedékes szolgáltatások jogosultja a biztosított, ha a biztosítási szerződésben kedvezményezett jelölése
nem történt, vagy ha a kedvezményezett jelölése érvénytelen. A biztosított halála esetén a szolgáltatás jogosultja a biztosított örököse, ha a biztosítási szerződésben kedvezményezettet nem jelöltek meg, vagy ha a kedvezményezett jelölése hatályát vesztette vagy érvénytelen.
4.6. A biztosító biztosítási eseményenként a szerződő által választott szolgáltatási csomagnak (I., II., III. vagy IV. választható kategória) megfelelően szolgáltat. A szolgáltatás mértéke az 1. és a 2. számú táblázat alapján kerül megállapításra.
4.7. A maradandó egészségkárosodás miatt kifizetésre kerülő biztosítási összegbe a biztosító a csonttörés, csontrepedés címén már kifizetett biztosítási összeget beszámítja.
4.8. Ha a rokkantság foka az 2. számú táblázat alapján nem állapítható meg, akkor baleseti kár esetén a maradandó – teljes vagy részleges – egészségkárosodás mértékét a biztosító saját orvos szakértője a végleges állapot kialakulásakor, legkésőbb a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított két év elteltével állapítja meg.
4.9. Ha a maradandó egészségkárosodás mértéke a kárbejelentéstől számított 6 hónapon belül nem állapítható meg, a biztosított kérelmére a biztosító a saját orvos szakértője által vélelmezett, várható egészségkárosodás mértékének megfelelő biztosítási összeg 50%-át előlegként kifizeti. Előleg folyósítása esetén a biztosító a véglegesen megállapított biztosítási összegbe az előleget beszámítja.
4.10. Ha a biztosított a biztosító orvosa által megállapított maradandó egészségkárosodás mértékével nem ért egyet, a biztosított és a biztosító az általuk megjelölt független orvos szakértői testülethez (orvosi bizottsághoz) fordulhatnak, illetőleg a biztosított maga is beszerezhet az általa megjelölt szakértőtől szakmai véleményt. A vizsgálat díját továbbá a biztosítottnak a vizsgálaton való megjelenésével felmerült utazási költségét – legfeljebb a II. osztályú vasúti jegy áráig - a biztosító viseli.
4.11. A Biztosító értékkövetése a kiegészítő balesetbiztosításra nem terjed ki.
Biztosítási esemény | A szolgáltatás összege (eFt) | |||
Kategóriák | I | II | III | IV |
Baleseti halál | 600 | 0000 | 0000 | 0000 |
Baleseti rokkantság | 600 | 0000 | 0000 | 0000 |
Baleseti kórházi napidíja | 2 | 3 | 5 | 6 |
Csonttörés, csontrepedés | 3 | 8 | 10 | 10 |
1. számú táblázat: A biztosító szolgáltatása biztosított személyenként a biztosítási esemény bekövetkeztetésekor (ezer Ft/fő/év)
Egészségkárosodás jellege | Mértéke (%) |
Mindkét szám látóképességének teljes elvesztése | 100 |
Mindkét felkar, alkar vagy kéz elvesztése | 100 |
Egyik hüvelykujj teljes elvesztése, vagy működésképtelensége | 20 |
Egyik mutatóujj teljes elvesztése, vagy működésképtelensége | 20 |
Több ujj elvesztése egyenként | 5 |
Nagylábujj elvesztése | 5 |
A beszélőképesség teljes elvesztése | 60 |
Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése | 60 |
Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése | 15 |
Amennyiben a biztosított a másik fül hallóképességét már a biztosítási eseményt megelőzően elvesztette | 45 |
Ízlelő képesség elvesztése | 5 |
A szaglóérzék teljes elvesztése | 10 |
Mindkét láb elvesztése | 100 |
Mindkét lábszár elvesztése | 90 |
Egyik szem látóképességének teljes elvesztése | 35 |
Amennyiben a biztosított a másik szem látóképességét már a biztosítási eseményt megelőzően elvesztette | 65 |
Egyik felső végtag vállízületből való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensée | 70 |
Egyik felső végtag könyökízület fölötti teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége | 65 |
Egyik felső végtag könyökíztület alatt, vagy egyik kéz teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége | 60 |
Egyik alsó végtag combközép fölötti teljes elvesztése, vagy működésképtelensée | 50 |
Egyik alsó végtag combközépig való teljes elvesztése, vagy működésképtelensége | 60 |
Egyik alsó végtag lábszár közepéig való, vagy egyik láb teljes elvesztése, vagy működésképtelensége | 35 |
Egyik boka alatti elvesztése, vagy teljes működésképtelensége | 20 |
2. számú táblázat: Testrészek károsodása
Valamely végtag és a végtag ujjainak együttes vagy azonos balesetre visszavezethetően egymást követő maradandó károsodása esetén az egészségkárosodás foka nem adódik össze; a biztosító a teljesítési kötelezettsége szempontjából a magasabb egészségkárosodási mértékét veszi figyelembe.
G. Záradékok
1.Nemzeti Dohányboltok számától függetlenül, egész szerződésre vonatkozó záradékok
T01 – Tartam kedvezmény:
A felek a határozatlan tartamú biztosítási szerződésben a felmondási jogot 3 évre kizárták. Amennyiben a szerződő a korlátozás ellenére a biztosítási szerződést felmondja, akkor a szerződés megkötésekor a biztosítás díjából adott tartamkedvezmény arányos részét a biztosító visszamenőlegesen követelheti
T02 – Halasztott díjfizetés:
Határozatlan idejű és olyan határozott idejű szerződéseknél, amelyek tartama legalább 1 év, a kockázatviselés kezdete (a szerződés hatálybalépése) – a biztosítási szerződés létrejötte esetén – a biztosítási ajánlaton feltüntetett időpont, amennyiben az első díjat a kockázatviselés kezdetének napjától számított legkésőbb 30. napon megfizették. Amennyiben a biztosítás első díját az esedékesséf időpontjában nem fizették meg a biztosítási szerződés a harmincadik nap elteltével megszűnik.
T03 – Éves díj pótdíjazása
Mivel a biztosítási szerződésben kalkulált díj nem érte el a biztosító által előírt minimális éves díjat, az éves biztosítási díj megemelésre került a minimális éves díj szintjéig. A minimális éves díj 20 000 Ft, míg a minimális havi díj 5 000 Ft.
2.Nemzeti Dohányboltonként külön választható záradékok 2.1.Mechanikai védelmi szint szerinti záradék
T07 – 1. mechanikai védelmi szint alkalmazása
Az ajánlattevő bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségekre az alábbi (1. védelmi mechanikai szint) technikai feltételek teljesülnek:
Faxxx, födém, padozat
Legalább a 6 cm vastag tömör téglafallal egyenértékű áttörési ellen- állású.
Támpontok:
• bármilyen égetett tégla vagy más szilikát falazóelem;
• 6 cm vastag vasbeton szerkezet;
• 6–10 cm vastagságú tipizált szendvics-, vagy más, egyedi, leg-alább 10 cm vastagságú, többrétegű szerkezet, amelyben a határoló lemezek között hőszigetelő-, tűzálló-, és a mechanikai ellenálló képességet biztosító egyéb anyag(ok) található(k);
• minimum 1,0 mm vastagságú sík- vagy profilozott acéllemez, maximum 0,75 m fesztávon rögzítve;
• gyári elemekből összeállított faház.
Ajtók
Bejárati ajtó, az MSZ-ENV 1627:2000 szabvány 1. osztály szerint, de megfelel az alábbi paraméterek mindegyikének:
• az ajtólap folytonos felületű fa-, üveg-, műanyag-, vagy fém- szerkezet;
• az ajtótok a falazathoz legalább 4 ponton rögzített;
• zárás biztonsági zárral, vagy önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezettel (garázsajtók);
• reteszhúzás elleni védelem (kétszárnyú ajtók)
A nyílászárók üvegezésese kívülről nem szerelhető, csak roncsolással bontható. Eltérően az Általános Kárbiztosítási Feltételek
13. A. pont b) alpont (2) bekezdésében foglaltaktól, a felek megállapodnak, hogy a szerződő (biztosított) a jelen záradékban meghatározott körülmények megváltozását a biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül írásban köteles bejelenteni.
T08 – 2. mechanikai védelmi szint alkalmazása
Az ajánlattevő bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére
szolgáló helyiségekre az alábbi (2. védelmi mechanikai szint) technikai feltételek teljesülnek:
Falak, födém, padozat
Megegyezik a T07. sz. záradéknál leírttal.
Ajtók
Bejárati ajtó, az MSZ-ENV 1627:2000 szabvány 1. osztály szerint, de megfelel az alábbi paraméterek mindegyikének:
• az ajtólap folytonos felületű fa-, üveg-, műanyag-, vagy fém- szerkezet;
• az ajtótok a falazathoz legalább 4 ponton rögzített;
• záráspontosság oldalanként maximum 6 mm; a zárás biztonsági zárral legalább 14 mm-es reteszelési mélységben;
• fa ajtótok esetén a zárnyelvet fogadó ellenlemez vastagsága legalább 1,5 mm, két irányból, 2-3 db, minimum 4,5x50 méretű csavarral van a tokhoz rögzítve
• két biztonsági zár esetén az ellenlemezekre nem vonatkozik ez az előírás;
• műanyag ajtószerkezetek összes csavarkötése a műanyag profilok belsejében elhelyezett fém megerősítő elemekhez kapcsolódik;
• a hengerzár betétek letörés ellen védettek;
• kétszárnyú ajtók reteszhúzás ellen védettek;
• üvegezett teraszajtót biztonsági zárral, vagy belülről, kulccsal zárható kilinccsel kell ellátni,
A nyílászárók üvegezésese kívülről nem szerelhető, csak roncsolással bontható.
Eltérően az Általános Kárbiztosítási Feltételek 13. A. pont b) alpont
(2) bekezdésében foglaltaktól, a felek megállapodnak, hogy a szerződő (biztosított) a jelen záradékban meghatározott körülmények megváltozását a biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül írásban köteles bejelenteni.
T09 – 3. mechanikai védelmi szint
Az ajánlattevő bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségekre az alábbi (3. védelmi mechanikai szint) technikai feltételek teljesülnek:
Falak, födém, padozat
Legalább 12 cm vastagságú tömör téglafallal egyenértékű áttörési el- lenállású.
Támpontok:
• 6 cm vastagságú vasbeton panel;
• 10 cm vastagságú zsaluzott vasbeton lemez
Ajtók
Bejárati ajtó, az MSZ-ENV 1627:2000 szabvány 1. osztály szerinti, de megfelel az alábbi paraméterek mindegyikének:
• az ajtólap folytonos felületű fa-, üveg-, műanyag-, vagy fém- szerkezet;
• a tokszerkezetet a falhoz maximum 50 cm-enként, de hosszanti oldalanként minimum 4 ponton, legalább 10 cm mélyen rögzített;
• a záráspontosság oldalanként maximum 6 mm;
• a zárás biztonsági zárral, legalább két, egymástól minimum
30 cm távolságú zárási ponton, legalább 14 mm-es reteszelési mélységben valósul meg;
• a hengerzár betétek letörés ellen védettek;
• az ajtólap az aktív zárási pontokon kívül minimum 3 darab forgópánttal (nem fémajtó esetén), és 2 ponton kiemelés ellen védő szerkezettel kapcsolódik a tokhoz;
• fa ajtótokon a fő zár reteszvasát fogadó ellenlemez vastagsága legalább 1,5 mm, két irányból, 2-3 db, minimum 4,5x50 méretű csavarral, utólagosan felszerelt másodzár ellenlemeze legalább 4 db, minimum 4,5x50 méretű csavarral rögzített;
• műanyag ajtószerkezetek összes csavarkötése a műanyag profilok belsejében elhelyezett fém megerősítő elemekhez kapcsolódik;
• kétszárnyú ajtók reteszhúzás ellen védettek;
• az ajtók üvegfelületeinek szükséges védelme az ablakokra meghatározottak szerinti
Ablakok, portálok
Csak a járó-, illetve megközelítési szinttől legfeljebb 3 m alsó párkány- magasságú, 30x30 cm-nél nagyobb felületű ablakokra (portálokra) vonatkozó követelmények:
• nem feltolható redőnnyel, vagy kívülről nem nyitható spalettával szerelt, vagy
• MABISZ által ajánlott, minimum P2A (A1) fokozatú biztonsági üvegezéssel, vagy
• MABISZ által ajánlott biztonsági üvegfóliával ellátott. A MABISZ ajánlásban meghatározott követelmények szerinti telepítés jognyilatkozattal igazolt.
A nyílászárók üvegezésese kívülről nem szerelhető, csak roncsolással bontható.
A felek megállapodnak, hogy a szerződő (biztosított) a jelen záradékban meghatározott körülmények megváltozását a biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül írásban köteles bejelenteni.
T10 – 4. mechanikai védelmi szint
Az ajánlattevő bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségekre az alábbi (4. védelmi mechanikai szint) technikai feltételek teljesülnek:
Falazat, födém, padozat
Legalább 38 cm vastagságú téglafallal egyenértékű áttörési ellenállású.
Támpontok:
• 10 cm vastagságú vasbeton panel;
• 20 cm vastagságú zsaluzott vasbeton lemez
Ajtók
Bejárati ajtó, az MSZ-ENV 1627:2000 szabvány 2. osztály szerint, (a teljes körű mechanikai védelem elemeként ajánlott) vagy megfelel az alábbi paraméterek mindegyikének:
• az ajtólap és ajtótok tömör fa-, vagy fémszerkezetű;
• a fa ajtólap vastagsága minimum 40 mm;
• a tokszerkezetet a falhoz maximum 50 cm-enként, de hosszanti oldalanként minimum 4 ponton, legalább 10 cm mélyen rögzített;
• a záráspontosság oldalanként maximum 6 mm;
• a zárás biztonsági zárral, legalább két, egymástól minimum
30 cm távolságú zárási ponton, legalább 20 mm-es reteszelési mélységben valósul meg; a hengerzár betétek letörés ellen védettek;
• az ajtólap az aktív zárási pontokon kívül 2 ponton kiemelés ellen védő szerkezettel, nem fémajtó esetén minimum 3 darab forgópánttal kapcsolódik a tokhoz;
• fa ajtótok esetén a reteszeket fogadó ellenlemezek vastagsága legalább 2 mm, és legalább 2 ponton a tokon keresztül a falazathoz is rögzítettek;
• műanyag ajtószerkezetek összes csavarkötése a műanyag profilok belsejében elhelyezett fém megerősítő elemekhez kapcsolódik;
• kétszárnyú ajtók reteszhúzás ellen védettek;
• az ajtók üvegfelületeinek szükséges védelme az ablakokra meghatározottak szerinti
Ablakok, portálok
Csak a járó-, illetve megközelítési szinttől legfeljebb 3 m alsó párkány- magasságú, 30x30 cm-nél nagyobb felületű ablakokra (portálokra) vonatkozó követelmények:
• 100x300 mm-es kiosztású, min. 10 mm átmérőjű köracél – vagy ezzel megegyező áthatolási ellenállású – kívülről nem szerelhető rácsozattal védett;
• a fix rács a falazathoz legalább 4 ponton, min. 10 cm mélyen, falazó körmökkel rögzített - a mobil rács zárását 2 ponton záródó, letörés ellen védett biztonsági zár, vagy önzáró hajtóművel ellátott mozgató szerkezet biztosítja.
A fentebb definiált rácsszerkezetek helyett alkalmazható bármilyen, a MABISZ által a részleges mechanikai védelem elemeként ajánlott (régebben: minősített) rács, redőny vagy minimum B1 (P6B) fokozatú biztonsági üvegezés. A MABISZ által előírt techikai megoldások irányelvei: az alábbi weboldalon érhetőek el: http://www.mabisz.hu/images/stories/docs/biztonsagtechnika/technik ai-megoldasok-ipari-kockazat.pdf.
A nyílászárók üvegezésese kívülről nem szerelhető, csak roncsolással bontható.
Eltérően az Általános Kárbiztosítási Feltételek 13. A. pont b) alpont
(2) bekezdésében foglaltaktól, a felek megállapodnak, hogy a szerződő (biztosított) a jelen záradékban meghatározott körülmények
megváltozását a biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül írásban köteles bejelenteni.
2.2.Elektronikai védelmi szint szerinti záradék
T11 – Betörésjelző illetve riasztóberendezés alkalmazása
Az ajánlattevő bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek elektronikai riasztó, illetve jelzőberendezéssel védettek, amely helyi riasztást vált ki.
Alapvető követelmény a megfelelő felületvédelem és a csapdaszerű térvédelem együttes megvalósulása vagy a teljes körű térvédelem biztosítása.
• Megfelelő a felületvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer – éles üzemmódban – figyeli az összes nyílászáró szerkezetet és portált, jelzi az át- és behatolási kísérleteket. Üvegezett nyílászárók esetében a nyitásérzékelésen kívül üvegtörés érzékelés is szükséges.
• Csapdaszerű a térvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer – éles üzemmódban – a védett objektumban található veszélyeztetett tárgyak, kiemelt terek megközelítési útvonalait felügyeli.
• Teljes körű a térvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer
– éles üzemmódban – felügyeli a védett objektum teljes belső terét és mindennemű illetéktelen emberi mozgást jelez.
Az elektronikai jelzőrendszer minden elemének MABISZ Termék megfelelőségi ajánlással (régebben: Minősítési tanúsítvány) kell rendelkeznie, minimálisan a „részleges elektronikai jelzőrendszer eleme” besorolással. A rendszer telepítését a MABISZ vagyonvédelmi ajánlásrendszere szerint kell elvégezni és ezt a telepítőnek a Termékmegfelelőségi ajánláson (régebben Minősítési tanúsítványon) kitöltött és aláírt nyilatkozattal kell igazolni.
A rendszernek a MABISZ besorolástól függetlenül minimálisan az alábbi technikai paraméterekkel kell rendelkeznie:
• a központ szünetmentes tápegységének 72 órás folyamatos üzemelést kell biztosítania, a 72 óra letelte után pedig legalább egy riasztási ciklus végrehajtását;
• a központnak legalább 200 eseménytároló képességű eseménymemóriával kell rendelkeznie, amennyiben nem, akkor biztosítania kell, hogy a kiiktatott zóna bypass adatait külön erre a célra fenntartott memóriaterületen legalább 8 napig tárolja.
A felek megállapodnak, hogy a szerződő/biztosított a jelen záradékban meghatározott körülmények megváltozását a biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül írásban köteles bejelenteni.
T12 – Riasztás állandó készenléti ügyeleten
Az ajánlattevő bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek vagyonvédelmi távfelügyeleti rendszer által védettek.
A távfelügyeleti rendszer megfelel a MABISZ biztonsági távfelügyeleti rendszerekre vonatkozó ajánlásának, a védett objektumban lévő helyi elektronikai jelzőrendszer pedig a T11. sz. záradékban foglaltaknak. A vagyonvédelmi távfelügyeleti szolgáltató tagja a Személy-, Vagyon- védelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamarának és rendelkezik szakhatósági engedéllyel. Diszpécserközpontja napi 24 órás üzemeltetésén túl kivonuló szolgálatot is biztosít, amelynek kiérkezési idejére maximum 15 percet szerződésben garantál.
A felek megállapodnak, hogy a szerződő/biztosított a jelen záradékban meghatározott körülmények megváltozását a biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül írásban köteles bejelenteni.
T13 – Rablótámadást jelző berendezés alkalmazása
Az ajánlattevő bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek elektronikai riasztó, illetve jelzőberendezéssel védettek, amelyre T12. sz. Záradékban meghatározott technikai feltételek teljesülnek.
A fentieken túlmenően a berendezés részét képezi – az ügyfélforgalom céljára és az értéktárolásra szolgáló helyiségekből működtethető és a nyitva tartás ideje alatt állandóan üzemképes állapotban lévő – rablótámadást jelző eszköz(ök) is.
A felek megállapodnak, hogy a szerződő/biztosított a jelen záradékban meghatározott körülmények megváltozását a biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül írásban köteles bejelenteni.
T14 – Rablótámadást jelző és rögzítő berendezés alkalmazása Az bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek elektronikai riasztó, illetve jelzőberendezéssel védettek, amelyre T12. sz. záradékban meghatározott technikai feltételek teljesülnek.
A fentieken túlmenően a berendezés részét képezi – az ügyfélforgalom céljára és az értéktárolásra szolgáló helyiségekből működtethető és a nyitva tartás ideje alatt állandóan üzemképes állapotban lévő – rablótámadást jelző és rögzítő (pl. videó megfigyelő rendszer) eszköz(ök) is, amely a rögzített felvételek tárolását 72 órán át biztosítja.
A felek megállapodnak, hogy a szerződő/biztosított a jelen záradékban meghatározott körülmények megváltozását a biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül írásban köteles bejelenteni.
2.4. Önrésszel létrejövő biztosítás
T15 – Tűz- és elemi kár esetén választott önrész
A biztosítási ajánlaton feltüntetésre kerülő, abszolút összegben, meghatározott önrészesedés a tűz- és elemi károk és a káreseményekkel összefüggésben felmerülő egyéb kiadásoknak azon része, amelyet a biztosított tűz- és elemi káresemény kapcsán önmaga visel. A biztosító az önrészesedésnek megfelelő összeget a ténylegesen megállapított kárösszegből és a káreseménnyel összefüggésben felmerülő költségekből vonja le.
T16 – Üvegtöréses kár esetén választott önrész
A biztosítási ajánlaton feltüntetésre kerülő, abszolút összegben, meghatározott önrészesedés üvegtöréses károk és a káreseményekkel összefüggésben felmerülő egyéb kiadásoknak azon része, amelyet a biztosított üvegtörés káresemény kapcsán önmaga visel. A biztosító az önrészesedésnek megfelelő összeget a ténylegesen megállapított kárösszegből és a káreseménnyel összefüggésben felmerülő költségekből vonja le.
T17 – Felelősségi kár esetén választott önrész
A biztosítási ajánlaton feltüntetésre kerülő, abszolút összegben, meghatározott önrészesedés felelősség károk és a káreseményekkel összefüggésben felmerülő egyéb kiadásoknak azon része, amelyet a
biztosított felelősségével kapcsolatos káresemény kapcsán önmaga visel. A biztosító az önrészesedésnek megfelelő összeget a ténylegesen megállapított kárösszegből és a káreseménnyel összefüggésben felmerülő költségekből vonja le.
2.5.Felelősségbiztosítással kapcsolatos záradékok T21 – Tevékenységi felelősségbiztosítás megkötése
A biztosítási szerződés tevékenységi felelősségbiztosítással jön lérte
az adott trafikban.
T22 – Szolgáltatói felelősségbiztosítás megkötése
A biztosítási szerződés szolgáltatói felelősségbiztosítással jön lérte az adott trafikban.
T23 – Bérlői felelősségbiztosítás megkötése
A biztosítási szerződés bérlői felelősségbiztosítással jön lérte az adott trafikban.
T24 –Munkáltatói felelősségbiztosítás megkötése
A biztosítási szerződés munkáltatói felelősségbiztosítással jön lérte az adott trafikban.
2.6.Egyéb záradékok
T18 – Nem megfelelő védelmi szint alkalmazása
Nem megfelelő védelmi szint alkalmazása a biztosított telephelyen. Lásd: VVKF A védelmi szintekhez rendelt kárkifizetési limitek
7.21. pontját.
T19 – Nem biztosítható telephely
A biztosítási ajánlaton megadott településen nem jöhet lérte biztosítás.
T20 – Egyedi záradék
A jelen vagyonbiztosítási szerződés az ajánlat mellékletét képező egyedi záradékkal jött létre.
H. Vagyonvédelmi melléklet
1. Vagyonvédelmi fogalmak
1.1. Lezárt helyiség
A térnek minden oldalról épületszerkezetekkel határolt része.
1.2. Törés elleni védelem
Letörés ellen védett a hengerzárbetét, ha a külső oldalon (rácsajtók, üvegezett ajtók esetében – ahol a zárbetét belső oldala is hozzáférhető – a belső oldalon is) az ajtólap síkjából – vagy a kívülről csak roncsolással eltávolítható zárcímer, szintezőfém, rozetta stb. síkjából – nem nyúlik ki 2 mm-nél hosszabban.
1.3. Reteszhúzás elleni védelem
A kétszárnyú ajtók rögzített szárnyai reteszhúzás ellen akkor vannak védve, ha a szárny reteszei (csúszó-, áthajtó- vagy elfordítós rigli) ellenállnak a külső feszítést követő elmozdításnak. (Ilyen pl. facsavar egy furaton keresztül a reteszen át, vagy akár egy belülről beszorított és lecsavarozott ék a nem nyíló szárny alá stb.)
1.4. Biztonsági zár
Biztonsági zárnak minősül a tartószerkezetével együtt, a MABISZ által ajánlott biztonsági lakat, továbbá a minimum 5 csapos hengerzárral ellátott zárszerkezet, a minimum 6 rotoros mágneszárral ellátott zárszerkezet, továbbá minden olyan lamellás zárszerkezet, amelyet a MABISZ „biztonsági zárnak” minősített. Mindegyiknek minimum 10 000 variációs lehetőséggel kell rendelkeznie.
1.5. Aktív zárási pont
Aktív zárási pontnak számít az a záróelem, amelyet közvetlenül vagy áttételesen, de nyitó-záró szerkezettel (kulccsal) lehet mozgatni.
1.6. Passzív zárási pont
Ide tartoznak mindazok a zárást biztosító elemek, amelyek nem kulccsal hozhatók működésbe. A forgópántok és a passzív zárótüskék (a ki- és befeszítést gátlók) összesen egy passzívzárási pontnak tekintendők.
1.7. Kiemelés elleni védelem
Az ajtóra eredetileg vagy utólag felszerelt olyan műszaki megoldás, amely kívülről történő támadás esetén megakadályozza a zárt ajtónak a zsanérról való leemelését.
1.8. Be- és kifeszítés elleni védelem
Olyan műszaki megoldás, amelyik hatásosan késlelteti, illetve megakadályozza a nyílászáró külső oldal felőli be- vagy kifeszítését. Alapvető megoldás a minél jobb záráspontosság, de megfelelő pl. a keret és az ajtólap éleinek vasalása és a hevederzár is.
1.9. Záráspontosság
Zárt állapotban az ajtó lapja és az ajtókeret oldalai közötti, mm-ben mért legnagyobb távolság.
1.10. Fúrás elleni védelem
Fúrás ellen védett az a zárszerkezet, zárcilinder, amelyet a beépített vagy a fúrás ellen utólag felszerelt védelmi elemek miatt nem lehet megfúrni, illetve a zárszerkezet fúrás esetén sem lesz nyitható.
1.11. Finomnyitás elleni védelem
Finomnyitás ellen akkor védett a zár, ha csak a rendeltetésszerű használatára szolgáló eszközzel lehet működtetni. Ilyen a két vagy több csapsoros, illetőleg a több különböző fizikai elven működő zárbetét.
1.12. Önálló zárási pont
Önálló zárási pontnak csak az egymástól legalább 30 cm-re elhelyezkedő zárnyelvek (reteszvasak) tekinthetők.
1.13. Reteszelési mélység
A zárnyelvnek a fogadóelembe (vasalatba) való benyúlása, illetve a benyúlás mélysége.
1.14. Vagyonvédelmi fóliák
Mindazok a – szakcég által az üvegfelületek belső oldalára telepített
– vagyonvédelmi (biztonsági) fóliák, amelyek az üveget annak összetörésekor egyben tartják.
1.15. Biztonsági üvegek
Több üvegréteg közé helyezett vagyonvédelmi fólia egybeépítésével gyártott üvegszerkezetek, vagy egyéb olyan fényáteresztő anyagok, amelyeket a rétegvastagságból, összetételből adódó tulajdonságaik miatt „átdobást gátló” (A0, A1, A2, A3), illetve „betörést késleltető” (B1, B2, B3) minősítéssel láttak el.
1.16. Állandóan lakott ingatlan
Az az épület minősül állandóan lakott épületnek, ahol legalább 250 napon keresztül folyik legalább napi egyműszakos (8 órás) tevékenység.
1.17. Nyílászárók
Nyílászárók a tér elhatárolására szolgáló, közlekedésre, szellőzésre, természetes megvilágításra szolgáló, zárható vagy állandóan zárt állapotban lévő épületszerkezetek (pl. ajtók, ablakok, illetve szellőzőnyílások, -járatok lezáró szerkezetei).
1.18. Megerősített zárnyelvfogadó lemez
A zárnyelvfogadó acéllemez akkor megerősített, ha legalább 1,5 mm vastag, nemcsak a tokhoz, ha-nem legalább 2 db, egymástól minimum 200 mm-re lévő fémdübellel, a beton vagy tégla tartószerkezetbe legalább 50 mm mélyen kerül rögzítésre.
1.19. Megerősített zárszerkezet
A zárszerkezet akkor megerősített, ha a külső (támadási) oldalról felfúrás ellen keményfém (60 HRC keménységű, vagy ezzel egyenértékű anyag) lappal/lapokkal kívülről nem szerelhető módon, az ajtólap síkján belül védett.
1.20. Megerősített zárpajzs
A zárpajzs akkor megerősített, ha a külső (támadási) oldalon lévő, de onnan nem szerelhető fém zárpajzs (zárcímer) védelmet nyújt azon cilinderzárak (henger- és mágneszárak) törése ellen, amelyek a zárpajzs külső síkjából legfeljebb 1 mm-re állnak ki, továbbá a külső (támadási) oldalon lévő, de onnan nem szerelhető keményfém zárpajzs (zárcímer) védelmet nyújt a cilinderzárak (henger- és mágneszárak) felfúrása vagy magkihúzása ellen.
1.21. Egy oldalon, több ponton záródó nyílászárók
A zárnyelveknek egymástól legalább 300 mm-re és minimum 20 mm mélyen kell a fogadószerkezetben reteszelniük attól függetlenül, hogy egy vagy annál több biztonsági zár által működtetett mechanika hozza létre a zárást.
1.22. Minősített rács
Minősített rácsnak minősül az a támadási oldalról nem szerelhető rács, amely:
a) legfeljebb 100 x 300 mm-es rácskiosztású,
b) legalább 12 mm átmérőjű tömör, gömb-, kör-acélból készült,
c) az épület, építmény teherhordó épületszerkezetéhez legalább 15 cm-es beépítési, rögzítési mélységgel (hagyományos, kisméretű tégla-, illetve betonfal esetén legalább 10 cm) rögzített,
d) a rögzítő elem az épületszerkezet külső síkjához képest (ha a falvastagsága azt engedi) körülbelül 45°-ban ferdén, a falkáva élétől pedig legalább 50 mm-re helyezkedik el,
e) rögzítési pontjai anyagában és keresztmetszet-ében a ráccsal megegyező anyagúak, minimális darabszámuk függőleges oldalanként kettő, vízszintes oldalanként egy, illetve méterenként plusz egy-egy mindkét irányban, vagy
f) a fentiekkel egyenértékű, más mechanikai megoldás.
1.23. Tolózár, retesz
a) csak párban (alul-felül) szerelve elfogadott,
b) a nyílószárny élébe (bütüjébe) bevésésre kerül, vagy az
c) ajtólap belső oldalára, külső oldalról nem szerelhető módon legalább 4 db átmérőjű 5 mm átmenő kapupántcsavarral rögzített,
d) a retesz nyírómetszete legalább átmérőjű 8 mm-es tömör, gömb-, köracél vagy annak meg-felelő mechanikai védelmet biztosító tömör négyzetes szelvény (laposvas kizárva),
e) a fogadóvasalat és a retesz vasalatának legnagyobb távolsága 20 mm,
f) reteszhúzás ellen védett,
g) a retesz legalább 20 mm-re érjen bele a fogadóvasalatba, mely ha a tokra nem bevéséssel kerül felszerelésre, akkor külső oldalról nem szerelhető módon, legalább 2 db átmérőjű 5 mm átmenő kapupántcsavarral legyen rögzítve.
1.24. Feszítés
Az ajtólap nem megfelelő záráspontossága, illetve annak hajlékonysága miatt bármilyen, feszítésre alkalmas célszerszámmal, vagy alkalmi eszközzel az ajtó felfeszíthetővé válik.
2. Vagyonvédelmi mechanikai védelmi szintek követelményeinek összefoglaló táblázata
Mechanikai védelmi szintek technikai követelményeinek összefoglaló táblázata | ||||
Követelmények | 1. védelmi szint | 2. védelmi szint | 3. védelmi szint | 4. védelmi szint |
Falazat, födém, padozat | ||||
anyag minősége, vastagsága | 6 cm vastag tömör tégla vagy 6-10 cm vastag szendvicsszerkezet vagy legalább 10 cm vastag két vagy többrétegű szerkezet vagy legalább kétrétegű könnyűszerkezet vagy gyári elemekből összeállított faház | 12 cm vastag tömör téglafal vagy 6 cm vastag vasalt beton | ||
Ajtók | ||||
MABISZ minősítés | nem szükséges | nem szükséges | nem szükséges | "a teljes körű mechanikai védelem alkotóeleme", vagy az alábbi követelményeknek megfelelő |
ajtó, ajtótok anyaga | tetszőleges | tetszőleges | tetszőleges | tömör fa vagy fém |
ajtólap vastagsága | tetszőleges | tetszőleges | tetszőleges | fa ajtó esetén min. 40mm |
zár | biztonsági zár vagy önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezet (garázsajtók) | biztonsági zár vagy önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezet (garázsajtók) | biztonsági zár | biztonsági zár |
zárási pontok száma* | legalább 1 db | legalább 2 db | legalább 2 db | legalább 2 db |
zárási pontok távolsága | - | minimum 30 cm | minimum 30 cm | minimum 30 cm |
zárnyelvek reteszelési mélysége | - | legalább 14 mm | legalább 20 mm | legalább 20 mm |
zárbetétek védelme | - | letörés ellen | letörés ellen | letörés ellen |
zárnyelvet fogadó ellenlemez | tetszőleges | tetszőleges | legalább 2 ponton falszerkezethez rögzített | fa tokozat esetén legalább 3 ponton falszerkezethez rögzített |
reteszhúzás elleni védelem | szükséges | szükséges | szükséges | szükséges |
kiemelés elleni védelem | - | szükséges | szükséges | szükséges |
záráspontosság | nincs maximalizálva | maximum 6 mm | maximum 6 mm | maximum 6 mm |
ajtólap rögzítése tokhoz | bármilyen forgópánttal | minimum 3 db diópánttal | minimum 3 db diópánttal | minimum 3 db diópánttal |
zárszerkezet védelme | - | - | 150x300 mm-es 1 mm vastag acéllemez borítás | - |
tok rögzítése falhoz | tetszőleges | tetszőleges | tetszőleges | maximum 30 cm-enként minimum 10 cm mélyen |
Ablakok | ||||
3 m alatti, 30x30 cm- nél nagyobb felületű ablakok | - | - | belülről zárható, rögzíthető redőnnyel, spalettával szereltek vagy biztonsági üvegfóliával vagy minimum A1 (P2A) fokozatú biztonsági üvegezéssel ellátottak | fix vagy MABISZ által legalább részleges mechanikai védelem elemeként ajánlott mobil rács, redőny vagy minimum B1 (P6B) fokozatú biztonsági üvegezés |
mobil rácsok zárása | - | - | - | 2 ponton záródó, letörés ellen védett biztonsági zárral, vagy önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezettel |
*Nem minősülnek zárási pontnak az ajtólap élén - leggyakrabban függőleges irányban - elmozduló csapok, amelyek a tokszerkezeten elhelyezett, legtöbbször U alakú perselyekbe záródnak. Ezeknek nem a zárás a funkciója, hanem az ajtólap deformálódásának megakadályozása. | ||||
3. Készpénz és értékpapír, illetve értékkészletek tárolására vonatkozó szabályok
3.1. Készpénz és értékpapír illetve értékkészletek tárolására és a védelmi intézkedésekre vonatkozó előírásokat lásd: 1., 2., 3., illetve 4. táblázatban.
3.2. A MABISZ hatályos ajánlásrendszerének összefoglalója és tájékoztató dokumentumai – Biztonságtechnikai útmutató a betöréses lopás-, rablásbiztosítási kockázatok kezelésére (ajánlására) – a MABISZ honlapján (www.mabisz.hu) érhetők el.
3.3. Mentesül a biztosító a kárfizetési kötelezettség alól, ha a fenti követelmények hiányosan teljesülnek.
1. Készpénz és értékpapírok biztosítása betöréses lopás károkra
Értéktárolás módja | Vállalási értékhatár (eFt) |
Lezárt bútor | 80 |
Nem minősített értéktárolóban | 800 |
Nem minősített páncélszekrényben | 1 500 |
A biztosítási összegnek megfelelő MABISZ termék-megfelelőségi ajánlással rendelkező értéktárolóban | 30 000 |
A biztosítási összegnek megfelelő MABISZ termék-megfelelőségi ajánlással rendelkező értéktárolóban | Külön engedély |
2. Készpénz és értékpapírok rablás károkra
Védelmi intézkedések | Vállalási értékhatár (eFt) |
Készpénz pénztárgép(ek)ben elhelyezve, vagy bútorban elzárva | 800 |
Lezárt, MABISZ termék-megfelelőségi ajánlással rendelkező értéktároló | 3 000 |
Minimum 15 perc késleltetéssel nyitható, lezárt, MABISZ termék-megfelelőségi ajánlással rendelkező értéktároló és távfelügyeleti rendszerbe kapcsolt támadásjelző (Rablótámadást jelző berendezés alkalmazása.T13. sz. Záradék) | 8 000 |
Minimum 15 perc késleltetéssel nyitható, lezárt, MABISZ termék-megfelelőségi ajánlással rendelkező értéktároló és távfelügyeleti rendszerbe kapcsolt támadásjelző és rögzítő berendezés (Rablótámadást jelző és rögzítő berendezés alkalmazása. T14.. sz. Záradék) vagy a helyiségben fegyveres őrzés. | 10 000 |
3. Értékkészletek biztosítása betöréses lopás károkra
Az értéktárolás módja | Vállalási értékhatár (eFt) |
MABISZ termék-megfelelőségi ajánlással nem rendelkező értéktárolóban | 800 |
MABISZ termék-megfelelőségi ajánlással nem rendelkező értéktárolóban | 1 500 |
A biztosítási összegnek megfelelő MABISZ termék-megfelelőségi ajánlással rendelkező értéktárolóban | 30 000 |
A biztosítási összegnek megfelelő MABISZ termék-megfelelőségi ajánlással rendelkező értéktárolóban | Külön engedély |
Védelmi intézkedések | Vállalási értékhatár (eFt) |
Az értékkészlet üvegpultban, vitrinben elhelyezve | 800 |
A helyiségben rablótámadás jelző berendezés (T13. sz. záradék) | 3 000 |
A helyiségben rablótámadást jelző és rögzítő berendezés (T14. sz. záradék) | 8 000 |
A helyiségben rablótámadást jelző és rögzítő berendezés (T14.. sz. záradék) és fegyveres őrzés valósul meg. | Külön engedély |
4. Értékkészletek biztosítása rablás károkra
4. Az elektronikai jelzőrendszerrel szemben támasztott követelmények
4.1. A biztosító, a kockázatviselési helyen a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában vagyonvédelmi védelmi szintet ír elő. Az előírt védelem az 5. pontban részletezett T09. védelmi szint, vagy ezzel egyenértékű védelem.
4.2. A biztosítási szerződés, az előírtnál alacsonyabb elektronikai jelzőrendszerrel ellátott telephelyen a Vagyonvédelmi Különös Feltételek 7.21. pont korlátozásaival jöhet létre.
4.3. Amennyiben a biztosított telephelyen az előírtnál magasabb szintű elektronikai jelzőrendszer van telepítve, a biztosított díjengedményben részesülhet.
4.4. Az elektronikai védelem akkor számít megvalósítottnak, amennyiben az esemény (betöréses lopás) időpontjában a rendszer bekapcsolt állapotban van, és minden alkotóeleme üzemképes.
4.5. A biztosító mentesülhet a kárkifizetés alól, amennyiben a biztosított előzetes nyilatkozatához képest eltérő (alacsonyabb) szintű elektronikai jelzőrendszer van telepítve.
4.6. Az elektronikai jelzőrendszer nem vehető figyelembe, ha csak természetes személyt értesítő telefonos jelzéssel vagy távfelügyeleti csatlakozás nélkül (csak helyi riasztásként) működik.
4.7. Az elektronikai jelzőrendszer minden elemének MABISZ Termék- megfelelőségi ajánlással (régebben Minősítési tanúsítvány) kell rendelkeznie, legalább a “részleges elektronikai jelzőrendszer alkotóeleme” kategóriában. Amennyiben a biztosító igényt tart rá a szakszerű telepítést a Termékmegfelelőségi ajánláson (régebben Minősítési tanúsítványon) kitöltött és aláírt telepítői nyilatkozattal kell igazolni.
4.8. Biztonságtechnikai útmutató a betöréses lopás-rablásbiztosítási kockázatok kezelésére dokumentum a MABISZ honlapján (www.mabisz.hu) érhető el. Az ott található Összefoglaló dokumentum, és Technikai megoldások, ipari kockázat dokumentum tartalmazza a hatályos értéktárolás módjára és védelmi szintekre alkalmazandó feltételeket.
5. Védelmi szintek betöréses lopás- és rablásbiztosítás esetén
5.1. A védelmi szintek technikai követelményeit a T07., T08., T09., T10. valamint T11. és T12. számú záradékok tartalmazzák. A védelmi szintek megvalósíthatóak az alábbi egyenértékű védelmi szintekkel is.
Előírt védelem | Egyenértékű védelem |
T08. | T07. + T11. |
T09. | T08. + T11.. |
T09. | T07. + T12. |
T10. | T09. + T11. |
T10. | T08. + T12. |
1. védelmi szint – T07. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelmi szint.
2. védelmi szint – T08. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelmi szint, vagy T07. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelem és T11. sz. záradéknak megfelelő elektronikai jelző rendszer.
3. védelmi szint – T09. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelmi szint, vagy T08. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelem és T11. sz. záradéknak megfelelő eletronikai jelzőrendszer, vagy T07. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelem és T12. sz. záradéknak megfelelő elektronikai jelzőrendszer.
4. védelmi szint – T10. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelmi szint, vagy T09. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelem és T11. sz. záradéknak megfelelő eletronikai jelzőrendszer, vagy T08. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelem és T12. sz. záradéknak megfelelő elektronikai jelzőrendszer.
5. védelmi szint – T18. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelem és T11. sz. záradéknak megfelelő elektronikai jelzőrendszer, vagy T09. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelem és T12. sz. záradéknak megfelelő eletronikai jelzőrendszer.
6. védelmi szint – T10. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelem és T12. sz. záradéknak megfelelő elektronikai jelzőrendszer.
6. Felületvédelem
a) Nyílászárók védelme
A nyílászárók védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felszerelésre kerülő eszközöket a nem védett oldalról még a nyílászáró üvegezésének betörése esetén se lehessen megbontani, és 1-2 cm-es mozgást is érzékeljenek.
b) Üvegfelületek védelme
Az érzékelőknek már az üveg repedésére is jelzést kell adniuk. Az érzékelő kiválasztása a védeni kívánt üvegfelület típusának figyelembevételével történjen. Az érzékelőnek a teljes üvegfelületet védenie kell.
c) Falazatok védelme
A védelem kialakításához úgy kell kiválasztani az érzékelő eszközt, hogy érzékenységi karakterisztikája alapján az egész, védeni kívánt felületet lefedje. Ellenkező esetben több érzékelő elhelyezése szükséges.
7. Térvédelem
Egy adott helyiség védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felszerelésre kerülő érzékelő eszközök bármilyen illetéktelen behatolást jelezzenek a központ felé.
I. Szolgáltatási csomagok
Kockázat | Alap csomag | Teljes csomag |
Tűz, füst és koromszennyezés | ||
Robbanás és összeroppanás | ||
Villámcsapás | ||
Villámcsapás közvetett hatása | ||
Vihar | ||
Jégverés | ||
Hónyomás | ||
Sziklaomlás, kőomlás, földomlás | ||
Földcsuszamlás | ||
Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása | ||
Idegen tárgyak rádőlése | ||
Ismeretlen jármű ütközése | ||
Légi jármű ütközése | ||
Felhőszakadás | ||
Árvíz | ||
Földrengés | ||
Vezetékes vízkár, csőtörés | ||
Beázás | ||
Tűzoltó berendezés meghibásodása | ||
Kockázati (szolgáltatási) csomagtól függetlenül választható fedezetek | ||
Betöréses lopás, rablás, lopás, épületrongálás | ||
Üvegtörés biztosítás | ||
Felelősségbiztosítások (tevékenységi, szolgáltatói, munkáltatói, bérlői) | ||
Munkahelyi balesetbiztosítás | ||
Jelmagyarázat: Biztosított kockázat: Nem biztosított kockázat: