Common use of A hibás és a késedelmes teljesítés Clause in Contracts

A hibás és a késedelmes teljesítés. A Vevő az Eladót a hibás teljesítés észlelésekor haladéktalanul írásban értesíti, jegyzőkönyvbe véve a hibás Termékek listáját, valamint a felmerült hibákat. Az Eladó hibás vagy késedelmes teljesítésének következtében előálló határidő-túllépés esetén a Vevő kötbér érvényesítésére jogot formál. Amennyiben Az Eladó kétszer nem a szerződés szerint teljesít, abban az esetben a Vevő minden egyéb jogkövetkezmény nélkül felmondhatja a Szerződést, illetve elállhat attól. Ebben az esetben a Vevő érvényesítheti a kötbérigényét, valamint a kötbért meghaladó kárát. Ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy az Eladó csak olyan számottevő késéssel tudja szállítani a Termékeket, amely miatt a teljesítés a Vevőnek már nem áll érdekében, a Vevő jogosult elállni a Szerződéstől és a Terméket más forrásból beszerezni. A Vevő elálláshoz nincs szükség a teljesítéshez fűződő érdek megszűnésének bizonyítására, ha a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő póthatáridőt tűzött és a póthatáridő eredménytelenül telt el. A Vevő ezen elállása az Eladó kártérítési igényét nem alapozza meg, melyet az Eladó az Egyedi Szerződés aláírásával kifejezetten tudomásul vesz. Amennyiben a Vevő ezen elállási jogát gyakorolja, abban az esetben érvényesítheti kötbérigényét, valamint minden ezzel kapcsolatban felmerülő költségét jogosult kártérítés jogcímén az Eladóval szemben érvényesíteni, melyet a Vállalkozó tudomásul vesz. A hibás és a késedelmes teljesítésre egyebekben a Ptk. szabályai irányadóak azzal, hogy a jogszabályban foglaltak értelmezése, a jogkövetkezmények alkalmazása során „szerződés”, „szerződésszegés” kifejezés alatt az Egyedi Szerződést, az Adásvételi Keretszerződést, valamint az egyedi megrendelővel a keretszerződésen belül létrejött egyedi szerződést és ezek megszegését egyaránt érteni kell. Az Eladó köteles megtéríteni az általa szerződésszegéssel vagy szerződésen kívül okozott és a Vevő partnerei és ügyfelei által jogosultan a Vevőre hárított kárt.

A hibás és a késedelmes teljesítés. A Vevő az Eladót Megrendelő a Vállalkozót a hibás teljesítés észlelésekor haladéktalanul írásban értesíti, jegyzőkönyvbe véve a Xxxxx elvégzésével kapcsolatban felmerült hibákat, hiányokat (beleértve esetlegesen a felhasznált, beépített hibás Termékek listájátanyagokat, termékeket). A Vállalkozó hibás vagy késedelmes teljesítése esetén a Megrendelő érvényesítheti kötbérigényét, valamint a felmerült hibákat. Az Eladó hibás vagy késedelmes teljesítésének következtében előálló határidő-túllépés esetén a Vevő kötbér érvényesítésére jogot formálkötbért meghaladó kárát. Amennyiben Az Eladó a Vállalkozó kétszer nem a szerződés szerint teljesít, abban az esetben a Vevő Megrendelő minden egyéb jogkövetkezmény nélkül felmondhatja a Szerződést, illetve elállhat attól. Ebben az esetben a Vevő Megrendelő érvényesítheti a kötbérigényét, valamint a kötbért meghaladó kárát. Ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy az Eladó a Vállalkozó csak olyan számottevő késéssel tudja szállítani teljesíteni a TermékeketMunkát, amely miatt a teljesítés a Vevőnek Megrendelőnek már nem áll érdekében, a Vevő Megrendelő jogosult elállni a Szerződéstől és a Terméket Munkát más forrásból beszereznivállalkozóval elvégeztetni. A Vevő Megrendelő elálláshoz nincs szükség a teljesítéshez fűződő érdek megszűnésének bizonyítására, ha a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő póthatáridőt tűzött és a póthatáridő eredménytelenül telt el. A Vevő Megrendelő ezen elállása az Eladó a Vállalkozó kártérítési igényét nem alapozza meg, melyet az Eladó a Vállalkozó az Egyedi Szerződés aláírásával kifejezetten tudomásul vesz. Amennyiben a Vevő Megrendelő ezen elállási jogát gyakorolja, abban az esetben érvényesítheti kötbérigényét, valamint minden ezzel kapcsolatban felmerülő költségét jogosult kártérítés jogcímén az Eladóval a Vállalkozóval szemben érvényesíteni, melyet a Vállalkozó tudomásul vesz. A hibás és a késedelmes teljesítésre egyebekben a Ptk. szabályai irányadóak azzal, hogy a jogszabályban foglaltak értelmezése, a jogkövetkezmények alkalmazása során „szerződés”, „szerződésszegés” kifejezés alatt az Egyedi Szerződést, az Adásvételi Keretszerződésta Vállalkozási Szerződést, valamint az egyedi megrendelővel a keretszerződésen belül létrejött egyedi szerződést és ezek megszegését egyaránt érteni kell. Az Eladó A Vállalkozó köteles megtéríteni az általa szerződésszegéssel vagy szerződésen kívül okozott és a Vevő Megrendelő partnerei és ügyfelei által jogosultan a Vevőre Megrendelőre hárított kárt.

A hibás és a késedelmes teljesítés. A Vevő az Eladót Megrendelő a Vállalkozót a hibás teljesítés észlelésekor haladéktalanul írásban értesíti, jegyzőkönyvbe véve és/vagy az építési naplóban feltüntetve az Építési Munka elvégzésével kapcsolatban felmerült hibákat, hiányokat (beleértve esetlegesen a felhasznált, beépített hibás Termékek listájátanyagokat, termékeket), a szerződésszegés kiküszöböléséhez szabott póthatáridőt. A Vállalkozó hibás vagy késedelmes teljesítése esetén a Megrendelő érvényesítheti kötbérigényét, valamint a felmerült hibákat. Az Eladó hibás vagy késedelmes teljesítésének következtében előálló határidő-túllépés esetén a Vevő kötbér érvényesítésére jogot formálkötbért meghaladó kárát. Amennyiben Az Eladó a Vállalkozó kétszer nem a szerződés szerint teljesít, abban az esetben a Vevő Megrendelő minden egyéb jogkövetkezmény nélkül felmondhatja a Szerződést, illetve elállhat attól. Ebben az esetben a Vevő Megrendelő érvényesítheti a kötbérigényét, valamint a kötbért meghaladó kárát. Ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy az Eladó a Vállalkozó csak olyan számottevő késéssel tudja szállítani a Termékeketteljesíteni az Építési Munkát, amely miatt a teljesítés a Vevőnek Megrendelőnek már nem áll érdekében, a Vevő Megrendelő jogosult elállni a Szerződéstől és a Terméket az Építési Munkát sürgősséggel más forrásból beszereznivállalkozóval elvégeztetni. A Vevő elálláshoz Megrendelő elállásához nincs szükség a teljesítéshez fűződő érdek megszűnésének bizonyítására, ha a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő póthatáridőt tűzött és a póthatáridő eredménytelenül telt el. A Vevő Megrendelő ezen elállása az Eladó a Vállalkozó kártérítési igényét nem alapozza meg, melyet az Eladó a Vállalkozó az Egyedi Szerződés aláírásával kifejezetten tudomásul vesz. Amennyiben a Vevő Megrendelő ezen elállási jogát gyakorolja, abban az esetben érvényesítheti kötbérigényét, valamint minden ezzel kapcsolatban felmerülő költségét jogosult kártérítés jogcímén az Eladóval a Vállalkozóval szemben érvényesíteni, melyet a Vállalkozó tudomásul vesz. A hibás és a késedelmes teljesítésre egyebekben a Ptk. szabályai irányadóak azzal, hogy a jogszabályban foglaltak értelmezése, a jogkövetkezmények alkalmazása során „szerződés”, „szerződésszegés” kifejezés alatt az Egyedi Szerződést, az Adásvételi Keretszerződést, valamint az egyedi megrendelővel a keretszerződésen belül létrejött egyedi szerződést és ezek megszegését egyaránt érteni kell. Az Eladó Vállalkozó köteles megtéríteni az általa szerződésszegéssel vagy szerződésen kívül okozott és a Vevő Megrendelő partnerei és ügyfelei által jogosultan a Vevőre Megrendelőre hárított kárt.

A hibás és a késedelmes teljesítés. A Vevő az Eladót Megrendelő a Vállalkozót a hibás teljesítés észlelésekor haladéktalanul írásban értesíti, jegyzőkönyvbe véve a Tevékenység elvégzésével kapcsolatban felmerült hibákat, hiányokat (beleértve esetlegesen a felhasznált, beépített hibás Termékek listájátanyagokat, termékeket). A Vállalkozó hibás vagy késedelmes teljesítése esetén a Megrendelő érvényesítheti kötbérigényét, valamint a felmerült hibákat. Az Eladó hibás vagy késedelmes teljesítésének következtében előálló határidő-túllépés esetén a Vevő kötbér érvényesítésére jogot formálkötbért meghaladó kárát. Amennyiben Az Eladó a Vállalkozó kétszer nem a szerződés szerint teljesít, abban az esetben a Vevő Megrendelő minden egyéb jogkövetkezmény nélkül felmondhatja a Szerződést, illetve elállhat attól. Ebben az esetben a Vevő Megrendelő érvényesítheti a kötbérigényét, valamint a kötbért meghaladó kárát. Ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy az Eladó a Vállalkozó csak olyan számottevő késéssel tudja szállítani teljesíteni a TermékeketTevékenységet, amely miatt a teljesítés a Vevőnek Megrendelőnek már nem áll érdekében, a Vevő Megrendelő jogosult elállni a Szerződéstől és a Terméket Tevékenységet más forrásból beszereznivállalkozóval elvégeztetni. A Vevő Megrendelő elálláshoz nincs szükség a teljesítéshez fűződő érdek megszűnésének bizonyítására, ha a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő póthatáridőt tűzött és a póthatáridő eredménytelenül telt el. A Vevő Megrendelő ezen elállása az Eladó a Vállalkozó kártérítési igényét nem alapozza meg, melyet az Eladó a Vállalkozó az Egyedi Szerződés aláírásával kifejezetten tudomásul vesz. Amennyiben a Vevő Megrendelő ezen elállási jogát gyakorolja, abban az esetben érvényesítheti kötbérigényét, valamint minden ezzel kapcsolatban felmerülő költségét jogosult kártérítés jogcímén az Eladóval a Vállalkozóval szemben érvényesíteni, melyet a Vállalkozó tudomásul vesz. A hibás és a késedelmes teljesítésre egyebekben a Ptk. szabályai irányadóak azzal, hogy a jogszabályban foglaltak értelmezése, a jogkövetkezmények alkalmazása során „szerződés”, „szerződésszegés” kifejezés alatt az Egyedi Szerződést, az Adásvételi KeretszerződéstVállalkozási Szerződést, valamint az egyedi megrendelővel a keretszerződésen belül létrejött egyedi szerződést és ezek megszegését egyaránt érteni kell. Az Eladó A Vállalkozó köteles megtéríteni az általa szerződésszegéssel vagy szerződésen kívül okozott és a Vevő Megrendelő partnerei és ügyfelei által jogosultan a Vevőre Megrendelőre hárított kárt.