ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
VÁLLALKOZÁSI
SZERZŐDÉS
karbantartási, eseti javítási, felülvizsgálati munkavégzésre
DRV Zrt.
I. PREAMBULUM
1. A Dunántúli Regionális Vízművek Zrt. a beszerzései során a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által jóváhagyott Beszerzési szabályzata alapján jár el.
2. A beszerzési eljárásban az Ajánlattevők részére átadott dokumentáció részét képezi a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. honlapján (xxx.xxx.xx) közzétett jelen Általános Szerződési Feltételek Vállalkozási Szerződés karbantartási, eseti javítási, felülvizsgálati munkavégzésre c. dokumentum (a továbbiakban Vállalkozási Szerződés).
3. A jelen Vállalkozási Szerződés egyes feltételeitől a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. mint Ajánlatkérő a beszerzési eljárás indításakor eltérést engedhet és megjelölheti, hogy az Ajánlattevőktől mely Vállalkozási Szerződéses feltételek vonatkozásában vár eltérő ajánlatot. A jelen Vállalkozási Szerződés feltételeivel szemben a beszerzési eljárásban nyertesként kiválasztott Ajánlattevő nyertes Ajánlatában foglalt feltételek irányadóak abban az esetben, ha az Ajánlattevő az Ajánlatában jogszerűen tért el a jelen Vállalkozási Szerződés feltételeitől.
4. A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. mint Ajánlatkérő és a nyertesként kiválasztott Ajánlattevő a beszerzési eljárásban nyertesként kiválasztott Ajánlat alapján egyedi szerződést (a továbbiakban Egyedi Szerződés) kötnek.
5. A jelen Vállalkozási Szerződés a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. mint Ajánlatkérő és a nyertesként kiválasztott Ajánlattevő között a 4. pont alapján megkötött Egyedi Szerződéssel létrejövő jogviszonynak – a 3. pont szerinti esetleges eltérésre figyelemmel – teljes egészében részét képezi.
6. A jelen Vállalkozási Szerződésben a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. a Megrendelő, a beszerzési eljárásban nyertesként kiválasztott Ajánlattevő a Vállalkozó.
II. A SZERZŐDÉS ALAPDOKUMENTUMAI
1. A Felek teljes megállapodásának tartalmát (a továbbiakban Szerződés) az alábbi dokumentumok tartalmazzák:
i. az Egyedi Szerződés törzsszövege és mellékletei
ii. a jelen Vállalkozási Szerződés törzsszövege és mellékletei
iii. az Ajánlati felhívás és a Dokumentáció, valamint az esetleges kiegészítő tájékoztatás-kérésre adott ajánlatkérői válaszok
iv. a Vállalkozó nyertesként elfogadott Ajánlata
v. az Egyedi Szerződés megkötésének időpontjában hatályos jogszabályok, hatósági rendelkezések, európai és magyar szabványok, a Megrendelő munkaidőrendje, a Megrendelő által a szerződéses jogviszony részévé tett, az interneten hozzáférhető vagy a Vállalkozó rendelkezésére bocsátott szabályzatai.
2. Dokumentum-hierarchia
A Szerződés tartalmának értelmezése, a fent hivatkozott dokumentumok tartalmi eltérései, esetleges ellentmondásai, illetve hiányosságai esetén a következő dokumentumokat kell figyelembe venni az alább megadott prioritási rend szerint:
i. az Egyedi Szerződés törzsszövege és mellékletei
ii. a jelen Vállalkozási Szerződés törzsszövege és mellékletei
iii. az ajánlatkérői kiegészítő tájékoztatás (ha volt ilyen)
iv. az Ajánlati felhívás
v. a Dokumentáció
vi. a Vállalkozó nyertes Ajánlata
III. A SZERZŐDÉS TÁRGYA
1. A szerződés tárgya: karbantartási, eseti javítási, felülvizsgálati munka elvégzése
A Vállalkozó köteles a Műszaki Leírásban felsorolt műszaki paramétereknek és a nyertes Ajánlatában foglaltaknak megfelelő munkát elvégezni, szolgáltatást teljesíteni.
A Vállalkozó köteles biztosítani a teljes körű magyar nyelvű ügyintézést és kapcsolattartást a szerződéses jogviszony teljes ideje alatt, minden szerződéses fázisban, a rendelés felvételétől a szállításon keresztül, az átadáson át egészen a számlázásig bezárólag.
2. A karbantartási, javítási, felülvizsgálati tevékenység (a továbbiakban: Munka) pontos tartalmát és részletezését a Műszaki Leírás tartalmazza. A Műszaki Leírás az Egyedi Szerződés kötelező melléklete.
3. Az Egyedi Szerződés aláírásával a Vállalkozó kijelenti, hogy kész és képes a Megrendelő szerződéses céljának megfelelő teljes körű, gondos és magas színvonalú teljesítésre. A Vállalkozó köteles minden olyan tevékenységet ellátni, feladatvégzést kifejteni, amely a közbeszerzési eljárás során tett érdemi vállalásainak és kijelentéseinek teljesítéséhez és a megrendelői cél teljesítéséhez szükségesek.
IV. AZ ELLENÉRTÉK MÉRTÉKE
1. A vállalkozói díjat a Felek az Egyedi Szerződésben rögzítik.
2. Az Egyedi Szerződés eltérő rendelkezése hiányában a kialkudott ellenérték fix összegű egységáron alapul, mely magyar forintban értendő. Az árak az általános forgalmi adón (ÁFA) kívül tartalmaznak minden, a Munka elvégzésével kapcsolatos adót, vámot, illetéket, járulékfizetési kötelezettséget, árfolyamkockázatot, a kiszállási és utazási díjat, a minőségi/garanciális/jótállási kötelezettségekkel kapcsolatban felmerülő költségeket, a szükséges import és export engedélyek beszerzését és az azokkal kapcsolatos költségeket, azaz minden költséget, ami a komplettséghez és a rendeltetésszerű, hibátlan működéshez/hibátlan teljesítéshez hozzátartozik.
3. A szerződéses mennyiség – az Egyedi Szerződésben rögzített díj megtartása mellett –az Egyedi Szerződésben meghatározott mértékben térhet el az Ajánlati felhívásban meghatározott alapmennyiségektől.
4. Az Ajánlati felhívásban és bármely szerződéses dokumentumban rögzített mennyiségektől (becsült volumen) való esetleges eltérésekért a Megrendelő nem vállal felelősséget, a Vállalkozó az esetleges eltérés esetén semmilyen kártérítésre vagy kártalanításra nem jogosult.
5. A Megrendelő a szerződés futamideje alatt fenntartja a jogot az árakról való újratárgyalásra, ha az időközben bekövetkezett piaci változások miatt indokoltnak látja. Amennyiben nem sikerül az új árakban megállapodni, a Megrendelő minden egyéb jogkövetkezmény vállalása nélkül felmondhatja a szerződést a teljesítésre még fel nem ajánlott részére vonatkozóan. Amennyiben a Megrendelő a fentiek szerint felmondja a szerződést, a Vállalkozó kártérítésre vagy kártalanításra nem jogosult.
V. A TELJESÍTÉS HELYE, HATÁRIDEJE ÉS ÜTEMEZÉSE
1. A teljesítés helye
A teljesítés helyeként azokat a helyszíneket (telephelyeket, stb.) kell tekinteni, amelyeken a Munkát el kell végezni. A teljesítési helyek címeit a Műszaki Leírás vagy az Ajánlat vagy az Egyedi Szerződés vagy az egyedi megrendelő tartalmazza. A felsorolt dokumentumok eltérő rendelkezésének hiányában a teljesítés helye a DRV Zrt. székhelye.
A Megrendelőnek jogában áll a Munkát az ellátási területén lévő, fent felsoroltaktól eltérő teljesítési helyeken is elvégeztetni. A Vállalkozó az ebből eredő esetleges többletköltség elszámolására nem jogosult.
2. A teljesítési határidő, ütemezés
A Vállalkozó a beszerzési eljárásban megadott feltételektől függően
- vagy folyamatosan, külön megrendelés nélkül végzi a Munkát a Műszaki Leírásban vagy az Ajánlatban vagy az Egyedi Szerződésben meghatározott ütemezés szerint és az ugyanott meghatározott tárgyak, eszközök vonatkozásában,
- vagy a Megrendelő jogosult a Műszaki Leírásban vagy az Ajánlatban vagy az Egyedi Szerződésben meghatározott előzetes ütemezés szerint vagy üzemeltetői igény szerint részmennyiségek lekérésére/lehívására, egyedi megrendelők megküldésével, melyekben kifejezetten rögzítésre kerülnek az elvégzendő tevékenységek, a teljesítési határidők és a teljesítés helye.
A teljesítési határidőt, a teljesítés ütemezését a Műszaki Leírás vagy az Ajánlat vagy az Egyedi Szerződés vagy az egyedi megrendelő tartalmazza.
3. A megrendelés visszaigazolása
A Vállalkozó az írásban közölt egyedi megrendelővel megadott megrendelést köteles 1 (egy) munkanapon belül visszaigazolni. Amennyiben a Vállalkozó ezen kötelezettségét elmulasztja, a Megrendelőnek jogában van elállni a megrendeléstől és teljesítés elmaradása esetére kikötött kötbért érvényesíteni a Vállalkozóval szemben.
4. Akadályközlés
Amennyiben a Vállalkozó a teljesítési határidőt, a vállalt ütemezést nem tudja tartani, abban az esetben annak lejárta előtt legkésőbb 3 (három) naptári nappal, az ok feltüntetésével és a várható késedelem megjelölésével, írásban köteles a Megrendelőt erről egy akadályközlő levélben tájékoztatni. Az akadályközlő levélben foglaltak a teljesítési határidőket nem módosítják, a Megrendelő késedelmes teljesítésből eredő törvényes és szerződésen alapuló jogait nem érintik.
VI. A TELJESÍTÉS MÓDJA, ELLENŐRZÉSE ÉS IGAZOLÁSA
1. A teljesítés módja
A Vállalkozó akkor teljesített, ha a Műszaki Leírásban vagy az Ajánlatban vagy az Egyedi Szerződésben vagy az egyedi megrendelőben foglaltaknak mindenben megfelelő Munkát a teljesítési helyen a teljesítési határidőben elvégezte, továbbá hiánytalanul átadta a szerződésszerű teljesítéshez, illetve a teljesítés igazolásához szükséges, a Műszaki Leírásban megjelölt dokumentumokat.
A teljesítésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy eredményét a rendeltetésének, illetve a Műszaki Lírásban vagy az Egyedi Szerződésben kikötött vagy egyébként a szerződéskötéskor a Vállalkozó által ismert célnak megfelelően lehessen használni.
2. A teljesítés átadása-átvétele, ellenőrzése
A Műszaki Leírása tartalmazza azon követelményeket, feltételeket és dokumentumokat, melyek teljesülése és átadása szükséges a Vállalkozó részéről a teljesítés átvételének időpontjában a Megrendelő részére történő felajánlásához.
3. A teljesítés igazolása
A Megrendelő a Vállalkozó kötelezettségeinek teljesítéséről SAP-ból kiállított teljesítési igazolást ad ki.
A Megrendelő részéről a teljesítési igazolást kiadni jogosult személy nevét, beosztását az Egyedi Szerződés tartalmazza. A teljesítési igazolás kiadására jogosult személy a teljesítési igazolás kiadására más személyt is meghatalmazhat. A meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az egyéb személy által aláírt teljesítési igazolás, vagy egyéb dokumentum (pl. szállítólevél) a teljesítési igazolást nem helyettesíti.
VII. AZ ELLENÉRTÉK MEGFIZETÉSE
1. Ütemezés
Az Egyedi Szerződés eltérő rendelkezése hiányában a Megrendelő előleget nem fizet és részteljesítést nem fogad el. A Megrendelő az ellenértéket (a vállalkozói díjat) a Vállalkozó kötelezettségeinek teljes körű és hiánytalan teljesítését követően az Egyedi Szerződésben meghatározottak szerint fizeti meg.
2. Számlázás
A Vállalkozó a számlát a Megrendelő által az SAP-ból kiállított teljesítési igazolás alapján, magyar forintban (HUF) állítja ki.
A Vállalkozó a számlát a Megrendelő által aláírt eredeti/másolt, SAP-ból kiállított teljesítési igazolással, valamint a teljesítést igazoló egyéb szükséges okmányokkal együtt küldi meg a Megrendelő Pénzügyi számlakezelője (Nemzeti Üzleti Szolgáltató Zrt. 6001 Kecskemét, Pf. 701) részére.
A számlán az Egyedi Szerződés eltérő rendelkezése hiányában az alábbi adatokat kell feltüntetni:
i. a Szerződés SAP azonosítószáma
ii. a megrendelés száma (ha van)
iii. az SAP teljesítési igazolás száma
iv. a megrendelés tartalmának megfelelő TESZOR vagy VTSZ szám
v. a kapcsolattartó neve
A számlának meg kell felelnie a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény előírásainak, valamint a vonatkozó egyéb hatályos jogszabályi előírásoknak.
A Megrendelő, ill. Pénzügyi számlakezelője csak az alábbi megnevezéssel illetve címzéssel kiállított eladói számlákat tudja befogadni:
Név: Dunántúli Regionális Vízmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság, vagy rövidített elnevezéssel: DRV Zrt.
Cím: 8600 Siófok, Tanácsház u. 7.
Levelezési (számlaküldési) cím: Nemzeti Üzleti Szolgáltató Zrt.
6001 Kecskemét, Pf. 701
A nem szerződésszerűen kiállított és benyújtott számla esetén a Megrendelő, ill. a Megrendelő Pénzügyi számlakezelője jogosult a számlát – a késedelmes fizetés jogkövetkezményei, valamint minden egyéb kártérítési kötelezettség nélkül – visszaküldeni.
A számla eltűnéséért és az ebből eredő késedelmes fizetésért a Megrendelőt nem terheli felelősség a Vállalkozóval szemben.
Egyebekben a harmadik személyekre az ebből eredő károkért a Ptk. szerződésen kívül okozott károkért történő felelősség szabályai az irányadóak.
3. Fizetési feltételek
A Vállalkozó köteles a számlát a teljesítési igazolás keltétől számított 15 (tizenöt) napon belül kiállítani és a kiállítástól számított 3 (három) napon belül a Megrendelő Pénzügyi számlakezelőjének megküldeni. Amennyiben a Vállalkozó ezen kötelezettségeinek nem tesz eleget, a fizetési határidő a Vállalkozó késedelmének mértékével automatikusan meghosszabbodik. A Vállalkozó késedelme a Megrendelő késedelmét kizárja.
A Megrendelő a Pénzügyi számlakezelő útján a Vállalkozó által kiállított számlát a számla kézhezvételétől számított 30 (harminc) naptári napon belül, banki átutalással fizeti meg a jelen szerződésben/kiállított számlában rögzített (ennek hiányában a hatályos céginformációs adatbázisban feltüntetett és ellenőrizhető) bankszámlaszámra. Minden más esetben a számla kifizetése felfüggeszthető mindaddig, amíg a Vállalkozó banki igazolást nem küld az érintett bankszámlaszámmal kapcsolatban.
A bankszámlák közötti elszámolás útján teljesített fizetést akkor kell megtörténtnek tekinteni, amikor a pénzintézet a fizetésre kötelezett bankszámláját megterheli. A számla kézhezvételét a Megrendelő Pénzügyi számlakezelője által történő kézhezvétel jelenti. Ha a számla fizetési határideje szabadnapra, ünnepnapra, illetve munkaszüneti napra esik, a fizetési határidő a következő munkanapon jár le.
Kifizetésre váró számla esetében a bankszámlaszám módosítására vonatkozó igény csak abban az esetben elfogadható, amennyiben a megadott bankszámlaszám a hatályos céginformációs adatbázisban szerepel vagy a Vállalkozó banki igazolást küld az érintett bankszámlaszámmal kapcsolatban. Amennyiben módosítás igény kapcsán a Vállalkozó nem küld banki igazolást és a hatályos céginformációs adatbázisban sem ellenőrizhet az érintett bankszámlaszám, akkor az ellenérték megfizetése a számlán megadott bankszámlaszámra történik, figyelembe véve, hogy a számlán szereplő bankszámlaszám megfelel a korábban leírt feltételeknek.
4. Késedelmi kamat
Fizetési késedelem esetén a Megrendelő a Ptk. 6:155. §-ában foglaltak szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles.
A Vállalkozó számláján szereplő minden ezzel ellentétes rendelkezés esetén is a fenti szabály érvényesül a Szerződés keretein belül a Felek viszonylatában.
VIII. SZERZŐDŐ FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
1. A Megrendelő jogai és kötelezettségei
i. A Megrendelő bármikor ellenőrizheti a teljesítést.
ii. A Megrendelő meghibásodás esetén a szerződésben feltüntetett kapcsolattartó személy útján telefonon, és írásban értesíti a Vállalkozót.
iii. A Megrendelő biztosítja a helyszínt, a bejutást teljesíti helyekre (pl. a telephelyekre), a szükséges közműcsatlakozást.
iv. A Megrendelő a Szerződés teljesítésére vonatkozó minden információt a Szerződésben foglaltak teljesítéséhez szükséges mértékben, a vállalt határidőben megad a Vállalkozónak. E tekintetben Felek együttműködésre kötelesek.
v. Amennyiben a Vállalkozó részéről további adatszolgáltatás igénye merül fel, amely a Munka elvégzéséhez szükséges, de a Szerződés megkötésekor még nem ismert, abban az esetben a Megrendelő a Vállalkozó ezirányú felhívásától számított 3 (három) munkanapon belül köteles az adatokat szolgáltatni. Ha az adatszolgáltatáshoz ennél hosszabb idő szükséges, abban az esetben a Felek ettől eltérő határidőben állapodnak meg. vi. A Megrendelő egyéb jogait és kötelezettségeit a Műszaki Leírás vagy az Egyedi Szerződés tartalmazza. |
2. A Vállalkozó jogai és kötelezettségei i. A Vállalkozó köteles a Megrendelőt minden olyan körülményről haladéktalanul értesíteni, amely a teljesítés eredményességét vagy kellő időre való elvégzését veszélyezteti vagy gátolja. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért a Vállalkozó felelős. ii. A Vállalkozó köteles az akadályoztatás vagy megszakítás okait és a nehézségek megszüntetésére tett és/vagy lehetőség szerint megtenni kívánt intézkedéseket megfelelő időben, késedelem nélkül közölni. iii. A Vállalkozó köteles a Megrendelő felé haladéktalanul jelenteni az olyan baleseteket, melyek során személyi vagy dologi kár keletkezett. iv. Érvényes munkavállalási engedéllyel nem rendelkező személyeket sem a Vállalkozó, sem alvállalkozói nem alkalmazhatnak. A be nem jelentett dolgozók miatti bárminemű következményekért a Vállalkozó felel. Ezzel kapcsolatban a Vállalkozó a felelős az alvállalkozói helyett is. v. A Vállalkozó a jelen szerződés hatálya alatt köteles minden olyan változást a Megrendelőnek haladéktalanul bejelenteni, amely szervezeti formájában vagy fizetőképességében (csőd, felszámolási eljárás) következett be, illetve amelynek bejelentését a Cégbíróság kötelezővé teszi (a tulajdonos személyében, törzstőkében bekövetkezett változások). vi. A Vállalkozó egyéb jogait és kötelezettségeit a Műszaki Leírás vagy az Egyedi Szerződés tartalmazza. |
3. A Felek együttműködése A Felek kifejezik azon készségüket, hogy a jelen szerződés alapján megvalósítandó Munka teljesítése érdekében szorosan együttműködnek, melynek érdekében i. kölcsönösen és haladéktalanul egymás tudomására hozzák azokat az értesüléseket, tényeket, körülményeket, amelyek a teljesítést zavarják, vagy zavarhatják. ii. kölcsönösen, illetve külön-külön is megteszik azokat az intézkedéseket, amelyek a szerződésszerű teljesítést akadályozó körülmények elhárításához szükségesek. iii. a vitás kérdéseiket tárgyalások útján kísérlik meg rendezni. |
IX. ALVÁLLALKOZÓK, A MEGRENDELŐ ALKALMAZOTTAINAK FOGLALKOZTATÁSA
1. Alvállalkozók foglalkoztatása
i. A Vállalkozó a Xxxxx elvégzéséhez a Megrendelő tudtával és írásbeli beleegyezésével, az előírásokban és a Dokumentációban foglalt követelményeknek minden tekintetben eleget tevő alvállalkozók igénybevételére jogosult, azonban a Munka egészét nem adhatja alvállalkozásba. A Vállalkozó köteles a Megrendelőt előzetesen tájékoztatni a Xxxxxx azon részéről, amelyek tekintetében alvállalkozói szerződést, ill. szerződéseket kíván kötni. A Vállalkozó csak a Megrendelő által jóváhagyott alvállalkozókat alkalmazhat. Előre nem rögzített alvállalkozói teljesítések esetében a Vállalkozó minden munkához köteles legalább három különböző ajánlatot a Megrendelő műszaki és gazdasági képviselőjének bemutatni, aki alkalmanként preferálhat, illetve elvethet pályázókat. ii. A Vállalkozó köteles az előminősítésen bejelentett és képesítéssel rendelkező főállású munkavállalókkal illetve az előzetesen bejelentett alvállalkozókkal elvégeztetni a munkát. iii. A Vállalkozó a jogosan igénybe vett alvállalkozói munkavégzéséért teljes anyagi felelősséggel tartozik úgy, mintha azt maga végezte volna el. Alvállalkozó jogosulatlan igénybevétele esetén a Vállalkozó felelős minden olyan kárért is, amely anélkül nem következett volna be. iv. A Vállalkozónak biztosítania kell, hogy az alvállalkozó a részére átadott Xxxxxx tekintetében nem von be további alvállalkozókat, kivéve, ha a Megrendelő előzőleg írásban ehhez beleegyezését adta. v. A Vállalkozó köteles az alvállalkozókkal szemben a Megrendelő érdekeit maximálisan képviselni, és számára a legkedvezőbb feltételek elérésére törekedni. Ennek érdekében a Vállalkozó az alvállalkozónál meglevő mennyiségi és egyéb, a Vállalkozót megillető kedvezményeket a Megrendelő számára is érvényesíteni, továbbadni köteles. Ha bizonyos alvállalkozók tekintetében a Megrendelőt a Vállalkozótól függetlenül megilletik kedvezmények, akkor a Vállalkozó köteles ezen kedvezmények biztosítására a szóban forgó alvállalkozók figyelmét felhívni és szükség esetén ennek igazolására a szükséges dokumentumokat előzetesen a Megrendelőtől beszerezni. vi. Amennyiben a Megrendelő gazdasági, műszaki vagy más megalapozott indokok alapján kezdeményezi a Vállalkozó felé alvállalkozójának lecserélését, abban az esetben ezt a Vállalkozó nem tagadhatja meg, és egyben haladéktalanul köteles egy minden tekintetben megfelelő új alvállalkozót megbízni a szóban forgó munkák elvégzésével, kivéve, ha a Vállalkozó úgy dönt, hogy a munkát maga kívánja elvégezni. vii. A Vállalkozó felelős az általa és az alvállalkozója által okozott azon károkért is, melyeket a Szerződés kifejezetten nem szabályoz – beleértve a harmadik személynek okozott károkat is. viii. Az alvállalkozók mindennemű kockázatát – beleértve a határidő-kockázatot is – a Vállalkozó viseli. |
2. A Megrendelő alkalmazottainak foglalkoztatása i. A Vállalkozónak és alvállalkozóinak tilos foglalkoztatnia vagy közreműködőként igénybe vennie a Megrendelőnél munkaviszonyban álló |
személyeket (továbbiakban DRV Zrt. munkavállaló), alkalmazottakat, kivéve, ha a Megrendelő előzőleg írásban ehhez beleegyezését adta.
ii. Amennyiben a Vállalkozó – a Megrendelő tudtával és beleegyezésével – DRV Zrt. munkavállalót foglalkoztat, abban az esetben a Vállalkozó köteles figyelembe venni, hogy a DRV Zrt. munkavállaló
⋅ sem a munkahelyén, sem azon kívül nem végezhet a rendes és a rendkívüli munkaidőben főálláson kívüli tevékenységet, vagy azzal összefüggő bármilyen ügyintézést.
⋅ a tevékenység végzése során nem veszélyeztetheti a munkára képes állapotát, nem gyakorolhat kedvezőtlen hatást a főállásban végzett munka minőségére vagy mennyiségére.
⋅ munkáltatójának helyiségeit, tulajdonát képező eszközöket és anyagokat a tevékenység folytatása során nem használhatja (ide értendő mindezek bérlése és lízingelése is).
⋅ a munkáltatóval konkurens illetve érdekeivel ellentétes érdekeltségű jogi vagy természetes személy részére főálláson kívüli tevékenysége során munkát nem végezhet.
⋅ tevékenységét csak úgy folytathatja, hogy a munkáltató megrendelései és bevételei emiatt nem csökkenhetnek, költségei nem növekedhetnek.
⋅ egyidejűleg köteles a szervezeti egysége vezetőjét és a Humán Erőforrás Osztály vezetőjét valamint a szerződésért felelős szakterület vezetőjét írásban tájékoztatni, amennyiben a Megrendelő részére – közvetlenül vagy
más vállalkozás alkalmazásában – üzleti/vállalkozási tevékenységet folytat. A bejelentésnek tartalmaznia kell a szerződés számát, keltét, a munka megnevezését, a várható befejezés idejét, a szerződött összeget és az anyagmentes vállalkozói díjat.
⋅ főálláson kívüli tevékenységében olyan munkát nem végezhet, illetve mással nem végeztethet el, amelynél a főállásban betöltött munkaköre ellátásakor ellenőrzési, átvételi, utalványozási, irányítási jogosultságát
gyakorolnia kell.
⋅ a Megrendelő számára készülő műszaki kiviteli tervek munkálataiban semmilyen formában nem működhet közre.
⋅ a főállás szerinti munkavégzés során megszerzett belső információkat nem használhatja fel előnyszerzésre a főálláson kívüli tevékenysége folytatásakor.
X. SZERZŐDÉSSZEGÉS
1. A hibás és a késedelmes teljesítés
A Megrendelő a Vállalkozót a hibás teljesítés észlelésekor haladéktalanul írásban értesíti, jegyzőkönyvbe véve a Xxxxx elvégzésével kapcsolatban felmerült hibákat, hiányokat (beleértve esetlegesen a felhasznált, beépített hibás anyagokat, termékeket).
A Vállalkozó hibás vagy késedelmes teljesítése esetén a Megrendelő érvényesítheti kötbérigényét, valamint a kötbért meghaladó kárát.
Amennyiben a Vállalkozó kétszer nem a szerződés szerint teljesít, abban az esetben a Megrendelő minden egyéb jogkövetkezmény nélkül felmondhatja a Szerződést,
illetve elállhat attól. Ebben az esetben a Megrendelő érvényesítheti a kötbérigényét, valamint a kötbért meghaladó kárát.
Ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a Vállalkozó csak olyan számottevő késéssel tudja teljesíteni a Munkát, amely miatt a teljesítés a Megrendelőnek már nem áll érdekében, a Megrendelő jogosult elállni a Szerződéstől és a Munkát más vállalkozóval elvégeztetni. A Megrendelő elálláshoz nincs szükség a teljesítéshez fűződő érdek megszűnésének bizonyítására, ha a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő póthatáridőt tűzött és a póthatáridő eredménytelenül telt el. A Megrendelő ezen elállása a Vállalkozó kártérítési igényét nem alapozza meg, melyet a Vállalkozó az Egyedi Szerződés aláírásával kifejezetten tudomásul vesz. Amennyiben a Megrendelő ezen elállási jogát gyakorolja, abban az esetben érvényesítheti kötbérigényét, valamint minden ezzel kapcsolatban felmerülő költségét jogosult kártérítés jogcímén a Vállalkozóval szemben érvényesíteni, melyet a Vállalkozó tudomásul vesz.
A hibás és a késedelmes teljesítésre egyebekben a Ptk. szabályai irányadóak azzal, hogy a jogszabályban foglaltak értelmezése, a jogkövetkezmények alkalmazása során
„szerződés”, „szerződésszegés” kifejezés alatt az Egyedi Szerződést, a Vállalkozási Szerződést, valamint az egyedi megrendelővel a keretszerződésen belül létrejött egyedi szerződést és ezek megszegését egyaránt érteni kell.
A Vállalkozó köteles megtéríteni az általa szerződésszegéssel vagy szerződésen kívül okozott és a Megrendelő partnerei és ügyfelei által jogosultan a Megrendelőre hárított kárt.
2. A teljesítés lehetetlenné válása
A teljesítés lehetetlenné válására a Ptk. szabályai irányadóak azzal, hogy a Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a teljesítés lehetetlenné válásának késedelem nélküli jelzése a Megrendelő által végzett gazdasági tevékenység jellegéből adódóan az azonnali jelzést jelenti és semmilyen késedelem semmilyen indokkal nem fogadható el.
3. A Vállalkozó a Munkát a Megrendelő igényeinek és érdekeinek figyelembe vételével, professzionális szinten a határidők pontos betartása mellett köteles elvégezni. A Vállalkozó kijelenti, hogy nincs olyan függőben levő kötelezettsége vagy érdekkörébe tartozó más körülmény, amely kedvezőtlenül hathat a Szerződésben foglaltak érvényességére, teljesítésére vagy saját teljesítési készségére, illetve képességére.
A Vállalkozó köteles a Megrendelőt minden olyan körülményről haladéktalanul értesíteni, amely a Munka elvégzésének eredményességét vagy kellő időre történő elvégzését veszélyezteti, vagy gátolja. A Vállalkozó felelősséggel tartozik az értesítés elmulasztásából eredő kárért.
A Vállalkozó továbbá kötelezettséget vállal, hogy a Munkával kapcsolatos tevékenysége, a Szerződés teljesítése során a Megrendelő érdekeit messzemenően szem előtt tartja és a Megrendelő érdekeit sértő előnyöket, jogokat nem szerez.
4. A Megrendelő a Ptk. 6:143. §-ában foglaltakra tekintettel felhívja a Vállalkozó figyelmét arra, hogy tevékenysége során folyamatos üzemű közszolgáltatási
tevékenységet végez, ezért a szerződés szerződésszerű teljesítéséhez kiemelt gazdasági érdeke fűződik, továbbá arra, hogy az esetleges vállalkozói szerződésszegésből fakadóan jelentős összegű kár érheti, amely kár mértéke többszörösen meghaladhatja a Munkáért fizetendő ellenértéket.
XI. JÓTÁLLÁS ÉS SZAVATOSSÁG
1. Jótállás
Jogszabály vagy az Egyedi Szerződés eltérő rendelkezése hiányában a Vállalkozó a elvégzett Munkára és a felhasznált/beépített anyagra/termékekre 12 (tizenkettő) hóna jótállást vállal.
A Megrendelő a jótállást írásbeli felszólítással, a Munka teljesítési helyén érvényesítheti.
Az Egyedi Szerződés eltérő rendelkezése hiányában a Vállalkozó a jótállási időn bel a hibás Munkát köteles 8 (nyolc) naptári napon belül – a saját költségén – a Megrendel elvárásainak megfelelően a Munka elvégzésének helyén hibátlanul teljesíteni (javítan ismételten elvégezni), a felhasznált/beépített .anyagot/terméket kijavítani, kicseréln Ha ezt a Vállalkozó nem végzi el határidőben, a Megrendelő jogosult a Munkát – a Vállalkozó költségére (sürgősségi felár, anyagköltség, munkadíj, stb.) – má vállalkozóval elvégeztetni, a Vállalkozóval szemben hibás teljesítési kötbé érvényesíteni, valamint gyakorolni a hibás teljesítésből eredő egyéb jogait.
Megrendelő ilyen esetben követelheti az esetlegesen felmerült, kötbért meghalad kárainak megtérítését is. A Megrendelőt választás illeti meg abban a tekintetben, hog a hibásan teljesített Munka ismételt elvégzését vagy kijavítását, illetőleg a beépíte anyag, termék hibája esetén annak kicserélését vagy kijavítását kéri.
2. Szavatosság
A Vállalkozó a jogszabályban meghatározott időtartamban a hibás teljesítésé szavatossággal tartozik.
Az Egyedi Szerződés eltérő rendelkezése hiányában a Vállalkozó a hibás Munk köteles a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb 8 (nyolc) naptári napon belül – saját költségén – a Munka elvégzésének helyén hibátlanul teljesíteni (javítan ismételten elvégezni), a felhasznált/beépített .anyagot/terméket kijavítani, kicserélni.
Amennyiben a Vállalkozó a megadott határidőre nem tesz eleget a szavatossá kötelezettségének, abban az esetben a Megrendelő – választása szerint – jogosult:
i. megfelelő mértékű árleszállítással élni, vagy
ii. az adott Xxxxx vonatkozásában a Szerződéstől részlegesen elállni és teljesíté elmaradása miatti kötbért érvényesíteni azzal, hogy jelentéktelen hiba mia elállásnak nincs helye, vagy
iii. a kifogásolt Munká(ka)t – a Vállalkozó költségére (beleértve sürgősségi felára anyagköltséget és munkadíjat, stb.) – más Vállalkozóval elvégeztetni,
iv. a Vállalkozóval szemben hibás teljesítési kötbért érvényesíteni.
3. A Vállalkozó viseli továbbá a Megrendelő minden felmerült és igazolt költségét (kiszállás, csere, stb.), mely a Munka hibájára, vagy a beépített anyagok/termékek meghibásodására vezethető vissza.
XII. A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE
1. Kötbérfizetési kötelezettség
A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a teljesítés neki felróható okból történő hibája, késedelme, illetve a teljesítés elmaradása esetén kötbérfizetési kötelezettség terheli az alábbiak szerint:
2. A kötbér érvényesítése
A Felek megállapodnak abban, hogy a Megrendelő a Vállalkozó írásbeli értesítését követően jogosult a Vállalkozó által fizetendő kötbér összegét a számla összegéből a pénzügyi teljesítéskor levonni.
Az értesítésben a Megrendelő köteles feltüntetni a kötbér jogalapját, a késedelemmel, vagy hibás teljesítéssel érintett napok számát, valamint a kötbér összegszerűségét. Amennyiben a Megrendelőnek a kötbér mértékét meghaladó kára keletkezik, azt jogosult a Vállalkozó felé továbbhárítani. A Vállalkozó köteles megtéríteni az általa a Szerződés megszegésével vagy szerződésen kívül okozott és a Megrendelő partnerei és ügyfelei által jogosultan a Megrendelőre hárított kárt.
A késedelmi kötbér az elmulasztott teljesítési határidőt követő naptól válik esedékessé. A hibás teljesítési kötbér a kijavítási határidő lejártát követő napon válik esedékessé. A teljesítés elmaradása esetére kikötött kötbér a Szerződés Eladónak felróható megszűnését követő napon válik esedékessé.
Amennyiben a Vállalkozó a Megrendelő kötbérigényét kifogásolja, köteles ezt haladéktalanul, az értesítés kézhezvételétől számított 5 (öt) napon belül írásban megtenni. A Felek kifejezetten megállapodnak abban, hogy amennyiben a Vállalkozó a fenti határidőt elmulasztja, az a Megrendelő kötbérigénye elismerésének minősül.
A kötbérigény nem érvényesítése vagy nem határidőben történő érvényesítése nem jelent joglemondást a Megrendelő részéről.
3. A késedelmi és a hibás teljesítési kötbér mértéke
Az Egyedi Szerződés eltérő rendelkezése hiányában a késedelemi kötbért mértéke: - rendszeres karbantartás esetén 50.000 Ft/nap/karbantartandó berendezés - eseti javítás esetén 100.000 Ft/nap/berendezés - felülvizsgálat esetén 50.000 Ft/nap/felülvizsgálandó berendezés A késedelmi kötbér maximális mértéke: - rendszeres karbantartás esetén 20 napi tétel - eseti javítás esetén 5 napi tétel - felülvizsgálat esetén 5 napi tétel Az Egyedi Szerződés eltérő rendelkezése hiányában a hibás teljesítési kötbér mértéke: - rendszeres karbantartás esetén 1.000.000 Ft - eseti javítás esetén 500.000 Ft - felülvizsgálat esetén 500.000 Ft Hibás teljesítés esetén a Megrendelő jogosult az ellenértéket a kijavításig visszatartani. A Megrendelő a késedelmes és hibás teljesítés esetén érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát is. |
4. A teljesítés elmaradása miatti kötbér A Szerződés teljesítése elmaradhat részben vagy teljesen is. Részbeni elmaradás esetén (azaz amennyiben egy megrendelés teljesítése elmarad), a teljesítés elmaradása esetére kikötött kötbér mértéke 125.000 Ft/berendezés. Amennyiben a Szerződés teljesítése bármely okból teljesen elmarad, a teljesítés elmaradása esetére kikötött kötbér mértéke 1.000.000 Ft. A Megrendelő a teljesítési elmaradása esetére kikötött kötbér kiszabására jogosult különösen, de nem kizárólag, ha: i. a Vállalkozó indokolatlanul felmondja a Szerződést vagy eláll attól, ii. a Vállalkozó a teljesítést megtagadja, iii. a Vállalkozó nem a Megrendelő elvárásainak megfelelő módon teljesít; így különösen nem tartja be a Műszaki Leírásban, az Ajánlatban, az Egyedi Szerződésben, a jelen Vállalkozási Szerződésben, az egyedi megrendelőben vagy a vonatkozó jogszabályokban foglalt előírásokat, és emiatt kényszerül a Megrendelő a teljes Szerződést vagy annak egy részét felmondani, vagy elállni attól. A Megrendelő a teljesítés elmaradása esetén érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát is. |
XIII. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA, MEGSZŰNÉSE, VIS MAIOR
1. A Szerződés módosítása
A Vállalkozási Szerződést a Megrendelő a Ptk-ban foglalt, az általános szerződési feltételekre irányadó előírások betartása mellett egyoldalúan jogosult módosítani.
Az Egyedi Szerződés csak írásban, a szerződő Felek cégszerű aláírásával módosítható.
Közbeszerzési eljárásban kötött Szerződés esetén a Kbt. előírásainak megfelelően a szerződések módosítására vonatkozó szabályok betartásával lehet a Szerződést módosítani.
2. A Szerződés megszüntetése
A Megrendelő a Ptk. 6:249. § (1) bekezdése szerint jogosult az elállásra, illetve a felmondásra.
Az azonnali hatályú felmondás időpontja az erről szóló értesítés kézhezvételének napja. A Szerződés azonnali hatályú felmondása csak írásban érvényes.
3. Súlyos szerződésszegés a Vállalkozó részéről
A Megrendelő a Vállalkozó súlyos szerződésszegése esetén – írásbeli nyilatkozatával
– a Vállalkozó teljesítésének felajánlásáig a teljes Szerződéstől jogosult elállni, vagy ha a Vállalkozó a szolgáltatás egy részének teljesítését már felajánlotta, a Megrendelő a teljesítésre még fel nem ajánlott szolgáltatásokra vonatkozóan a Szerződést azonnali hatállyal felmondhatja. Ebben az esetben a Vállalkozót kártérítés nem illeti meg.
A Megrendelő szempontjából azonnali hatályú felmondásra szolgáló ok különösen, de nem kizárólag, ha a Vállalkozó
i. késedelme olyan mértékű, hogy eléri a kötbér maximális mértékét,
ii. súlyosan minőségi hibás terméket szállít,
iii. a Megrendelő felszólítása ellenére ismételten nem tesz eleget együttműködési kötelezettségeinek,
iv. a Megrendelő hozzájárulása nélkül von be alvállalkozót a szolgáltatás teljesítésére,
v. a Vállalkozó nem a Megrendelő elvárásainak megfelelő módon teljesít, azaz nem tartja be a Műszaki Leírásban, az Ajánlatban, az Egyedi Szerződésben, a jelen Vállalkozási Szerződésben, az egyedi megrendelésben vagy a vonatkozó jogszabályokban foglalt előírásokat.
A Felek megállapodnak abban, hogy a jelen pont értelmezése szempontjából a Szerződés kifejezés alatt értik egyrészt magát a jelen Vállalkozási Szerződést és az Egyedi Szerződést, másrészt a Vállalkozási Szerződés hatálya alatt kiadott egyedi megrendelők alapján létrejött egyedi szerződéseket.
4. Súlyos szerződésszegés a Megrendelő részéről
A Megrendelő súlyos szerződésszegése esetén a Vállalkozó jogosult a Szerződést azonnali hatállyal felmondani. Súlyos Szerződésszegésnek tekintendő a Vállalkozó szempontjából, ha a Megrendelő
i. fizetési kötelezettsége tekintetében 60 (hatvan) napon túli késedelemben van.
ii. a szerződésszerű teljesítés igazolását megtagadja.
5. Vis maior
A Felek egyike sem felelős a Szerződésben rögzített kötelezettségek nem teljesítéséért, ha a késedelmes teljesítés vagy meghiúsulás vis maior eredménye. A jelen bekezdés értelmezése szempontjából a vis maior olyan esetekre vonatkozik, melyek a Felek érdekkörén kívüli okból, elháríthatatlanul következnek be, s amelyekre a Felek nincsenek befolyással. Ilyenek esetek pl. különösen, de nem kizárólag természeti katasztrófa – robbanás, tűz, természeti csapás – felkelés, zavargások, polgári engedetlenség, szabotázs, terrorcselekmény, forradalom vagy háborús események, stb..
A vis maiornak közvetlen összefüggésben kell lennie a Felek tevékenységével és a bekövetkezett szerződésszegéssel. Vis maiorra a Vállalkozó csak akkor hivatkozhat, ha értesíti a Megrendelőt a vis maior tényéről, okáról és valószínű időtartamáról. Amennyiben a Megrendelő egyéb irányú utasítást nem ad, a Vállalkozónak tovább kell teljesítenie szerződéses kötelezettségeit, amennyiben ésszerűen az lehetséges, és meg kell keresnie minden ésszerű alternatív módot a teljesítésre, melyet a vis maior esete nem gátol.
A teljesítési határidő a vis maior időtartamával meghosszabbodik. Amennyiben a vis maior időtartama meghaladja a 100 (száz) napot, a Megrendelőnek jogában áll – hátrányos jogi következmények nélkül – a teljesítés felajánlásáig a Szerződéstől elállni, ha pedig az a Vállalkozó a szolgáltatás egy részének teljesítését már felajánlotta, akkor a Megrendelő a teljesítésére még fel nem ajánlott szolgáltatásokra vonatkozóan a Szerződést felmondhatja, oly módon, hogy a Vállalkozó részére erről írásos nyilatkozatot küld. A Vállalkozó kárenyhítési kötelezettsége az írásos értesítés ellenére is fennáll.
XIV. JOGI KÉRDÉSEK
1. Hatályos jog
A Szerződésre a hatályos magyar és európai uniós jogszabályok, így különösen a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, az általános forgalmi adóról szóló 2007 évi. CXXVII. törvény az irányadók.
A Szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Felek kölcsönösen együttműködve, jogaikat és kötelezettségeiket jóhiszeműen gyakorolva járnak el.
2. Bíróság illetékessége
A Felek megállapodnak abban, hogy a Szerződésből eredő esetleges vitás kérdéseket tárgyalásos úton, peren kívül rendezik.
Amennyiben a Felek 15 (tizenöt) napon belül nem tudnak megegyezni a vitás kérdésekben, abban az esetben kikötik és magukra nézve kötelezőnek tartják a jogviták eldöntésében a jogügylet értékhatárától függően a Siófoki Járásbíróság illetve a Kaposvári Törvényszék kizárólagos illetékességét.
3. Jogról való lemondás hiánya
A jelen Vállalkozási Szerződésben foglalt bármely jog késedelmes érvényesítése, illetve érvényesítésének elmulasztása nem jelenti a jogok érvényesítéséről való lemondást, illetve valamely jog részleges vagy kizárólagos érvényesítése nem zárja ki a többi, illetve a fennmaradó jog érvényesítését.
4. A Szerződés bizalmas kezelése
A Felek megállapodnak, hogy az Egyedi szerződés tartalmát (beleértve annak valamennyi függelékét, mellékletét) bizalmasan kezelik, és biztosítják, hogy azt harmadik személy ne ismerje meg. A Felek közösen megállapítják, hogy a Szerződés létrejöttének ténye a beszerzési eljárásra tekintettel nyilvános.
A Felek megállapodnak, hogy az Egyedi szerződés tartalmáról (beleértve annak valamennyi függelékét, mellékletét), továbbá a teljesítés során fölmerült bármely tényről, körülményről és egyéb információról csak és kizárólag a másik Féllel előzetesen írásban egyeztetett módon adnak harmadik személyek részére (beleértve a médiát is) hivatalos tájékoztatást. Jelen rendelkezés nem vonatkozik a hatályos jogszabályok alapján hatóság vagy tulajdonos részére adott tájékoztatásra.
5. Titoktartás
Az Egyedi Szerződés aláírásával a Felek kötelezik magukat arra, hogy a Szerződés teljesítése során tudomásukra jutott adatokat, információkat, üzemi és üzletpolitikai eseményeket, továbbá a vonatkozó hatályos jogszabályok – különösen az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény – rendelkezései értelmében a természetes személyre vonatkozó védett adatokat üzleti titokként kezelik, azokat harmadik félnek nem adják ki, azokat csak a Szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben használják. Vállalják továbbá, hogy e kötelezettségre nézve a feladatok ellátásában közreműködő munkatársaikat, alvállalkozóikat, teljesítési segédeiket is nyilatkoztatják.
A felek vállalják, hogy a fenti kötelezettség megszegéséből eredően keletkező igazolt károkat a másik Fél részére teljes mértékben megtérítik.
Az információk és adatok üzleti titokként történő kezelésére vonatkozó kötelezettség a Feleket a Szerződés lejáratát követően határozatlan ideig terheli.
XV. KAPCSOLATTARTÁS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ
1. Üzleti nyelv
Az üzleti nyelv a magyar. A levelezés, az írásos dokumentumok és a szóbeli tárgyalások nyelve magyar. A Szerződés nyelve a magyar. Ennek megfelelően a különböző jogi és szakmai fogalmak, szóösszetételek és mondatok értelmezése a magyar nyelv értelmezési szabályai szerint, a szavak általános jelentésének megfelelően történik.
2. Kapcsolattartás
A Felek között a kapcsolattartás alapvetően írásban, postai levelezés útján történik.
A hagyományos postai levelezésen túl a szerződő Felek a gyors információcsere miatt a kapcsolatot faxon keresztül is tartják. A faxon küldött dokumentumokat akkor kell megküldöttnek tekinteni, ha a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. 84/501-263 fax- számára, illetve a Vállalkozónak az Egyedi Szerződésben megadott fax-számára küldték meg, és azt a vonatkozó „adási nyugta” igazolta.
3. A Megrendelő és a Vállalkozó képviselőinek nevét, beosztását és elérhetőségét az Egyedi Szerződés tartalmazza.
Az Egyedi Szerződés eltérő rendelkezése hiányában a Megrendelő és a Vállalkozó képviselői kötelesek munkanapokon 8.00 – 15.30 között az elérhetőséget biztosítani.
5. A képviselő személyének változása
A képviselők személyének változásáról mindegyik szerződő Fél köteles a másik szerződő Felet haladék nélkül, ám legkésőbb két (2) munkanapon belül értesíteni.
6. Együttműködés
A Felek kifejezik azon készségüket, hogy a Szerződés teljesítése érdekében szorosan együttműködnek, melynek érdekében kölcsönösen és haladéktalanul egymás tudomására hozzák azokat az értesüléseket, tényeket, körülményeket, amelyek a teljesítést zavarják, vagy zavarhatják.
A Felek kölcsönösen, illetve külön-külön is megteszik azokat az intézkedéseket, amelyek a szerződésszerű teljesítést akadályozó körülmények elhárításához szükségesek.
XVI. A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYE ÉS HATÁLYA
1. A felek közötti Szerződés az Egyedi Szerződés mindkét szerződő Xxx által történő aláírásával, az utolsóként aláíró Fél aláírásának napján jön létre és lép hatályba.
A Felek a Szerződést az Egyedi Szerződésben meghatározott időtartamra kötik.
2. A Vállalkozási Szerződés egyes pontjainak alkalmazhatósága (pl. szavatosság, jótállás) rendeltetésüknél fogva túlnyúlik a Szerződés hatályán.
A jelen Általános Szerződéses Feltételek Vállalkozási Szerződés karbantartási, eseti javítási, felülvizsgálati munkavégzésre c. dokumentum az Egyedi Szerződés aláírásával a Felek Szerződésének részre. A Vállalkozó az Egyedi Szerződésben nyilatkozik, hogy a Vállalkozási Szerződés szövegét megismerte és elfogadja.
Siófok, 2017. június 1.