Common use of A KIBOCSÁTÁSRA KERÜLŐ KÖTVÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLAMI KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATOS KOCKÁZATOK Clause in Contracts

A KIBOCSÁTÁSRA KERÜLŐ KÖTVÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLAMI KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATOS KOCKÁZATOK. A jelen Alaptájékoztató alapján eszközölt Kibocsátások jogi biztosítékát a 2014. évi költségvetési törvény 44. §-ában foglalt, törvényen alapuló állami készfizető kezesség jelenti. Ennek értelmében a Magyar Állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, kölcsöneiből illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. A vállalt kezesség után a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási díjat nem kell fizetnie. A 2014. évi költségvetési törvényben biztosított állami kezességvállalás az Áht. vonatkozó rendelkezései értelmében jogszabályi állami kezességnek minősül, amely nem jár egyedi kezességvállalási szerződés megkötésével, a jogszabályban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén szerződéskötés vagy nyilatkozat kibocsátása nélkül beálló állami kezességet jelent. Bár az állami kezességvállalás jogszabályi alapját képező fenti rendelkezés általános megfogalmazása okán – tekintettel döntően arra, hogy a kezesség jogosultja nem került kifejezetten meghatározásra – kérdésessé tehető, hogy önmagában az előbbi jogszabályi rendelkezés hatályba lépésével a jogszabályi kezességi jogviszony létrejöttnek minősül-e, a Kibocsátó és a Forgalmazó megítélése szerint az érintett jogszabályi rendelkezések együttes értelmezése alapján megalapozottabbnak tekinthető az az álláspont, hogy a 2014. évi költségvetési törvény 44. §-ának hatálybelépésével a Kötvényekhez kapcsolódó jogszabályi kezesség létrejött, így arra annak 2014. január 1-jei hatályba lépési időpontjára tekintettel a hatálybalépésekor hatályos Ptk., azaz az 1959. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók (függetlenül attól, hogy a jelen Alaptájékoztató alapján egy adott Sorozatrészlet Forgalomba hozatala 2014. március 15. napját követően, vagyis a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („új Ptk.”) hatálybalépését követően történik). Az előbbiekkel összhangban a jelen fejezetcím alatti szövegben a Ptk. rövidítés a 1959. évi IV. törvényre való hivatkozásként értendő és értelmezendő. A Kibocsátó és a Forgalmazó rögzíti, hogy a jelen Alxxxxxxxxxxxxx xlkészítésekor hatályos fenti jogszabályok alapján a Kezest nem illeti meg sortartási kifogás. A Társaság meghatározott kötelezettségeinek biztosítékául szolgáló állami készfizető kezesség ténye a 2001. évtől kezdődően minden év költségvetési törvényének része. A 2014. évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg a kezességvállalás mértékét. A 2014. évi költségvetési törvény 44. §-a és a Kormányrendelet 25. §-a azonban rögzíti, hogy az állami kezesség csak (i) a Kibocsátónak a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve a Kötvénykibocsátásaiból eredő azon fizetési kötelezettségére terjed ki, (ii) amely Kötvénykibocsátásokkal összefüggésben a Kormányrendelet alapján a Kibocsátó által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mint pénzügyi eszközök elhelyezését az ÁKK Zrt. szervezi, továbbá (iii) amennyiben a Kötvény kibocsátását is magába foglaló éves finanszírozási tervet az államháztartásért felelős miniszter előzetesen jóváhagyta. Bár az Áht. 92. § (8) bekezdése alapján törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában hitelviszonyon alapuló jogviszonyhoz kapcsolódó jogszabályi állami kezesség feltétele a jogszabályi állami kezességen túlmenően az alapügylet tőkeösszege felének megfelelő fedezet hitelező általi előírása, a 2014. évi költségvetési törvény 44.§ (2) bekezdése ez alól az előírás alól a Társaság számára felmentést ad: a Társaságnak a Kötvényekből eredő kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességen túl a hitelező (kötvénytulajdonos) további biztosíték előírására nem köteles. Amennyiben a fenti feltételek egyidejűleg nem állnak fenn, akkor a Magyar Állam kezesi kötelezettségének fennállása vitathatóvá válik. Készfizető kezesség esetén a Ptk. alapján a jogosult az alábbiak szerint választhat: – igényét csak a főkötelezettel szemben érvényesíti, – igényét csak a készfizető kezessel szemben érvényesíti, – igényét mind a főkötelezettel, mind a készfizető kezessel szemben érvényesíti és egyetemleges marasztalásukat kéri, – mind a főkötelezettet, mind a készfizető kezest perli, de a készfizető kezes marasztalását kevesebb összegre kéri, mint amelyre a kezességi szerződés alapján jogosult lenne. A fenti esetek közül a jogosult számára az a legcélszerűbb, ha a főkötelezett és a készfizető kezes egyetemleges marasztalását kéri. A jogerős marasztaló ítélet megléte esetén is döntési joga van, kivel szemben kéri a végrehajtást. A perköltség és a végrehajtási költségek viselése tekintetében a Ptk. 273. § (2) bekezdésében foglaltak a készfizető kezesre is irányadóak. Mindezeknek megfelelően a Kibocsátó teljesítésének elmaradása esetén, a készfizető kezesség alapján a Kötvénytulajdonos választhat, hogy a követelését kizárólag a Kibocsátóval szemben, vagy kizárólag a Magyar Állammal szemben, vagy mind a Kibocsátóval, mind a Magyar Állammal szemben érvényesíti, és azok egyetemleges marasztalását kéri. A Kormányrendelet alapján a Kibocsátó rendszeresen köteles tájékoztatni az NGM-et az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről. Amennyiben a fentiek alapján a Magyar Államot a törvény erejénél fogva érvényes készfizető kezesi kötelezettség terheli, a kezesség teljesítésének megfelelő kimentési ok hiányában való megtagadása illetve késedelme esetén a Ptk. 198. § (3) bekezdése alapján a szerződésszegés szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben a Ptk. 300-301. §-ai alapján a teljesítés továbbra is követelhető, és a teljesítés elmaradásának időpontjától kezdve a Ptk. szerinti késedelmi kamat jár. Amennyiben a szerződésszegés alapján a kezes fizetési kötelezettsége bíróság által jogerősen megállapítást nyer, a kezest nem mentesítik a fizetési kötelezettség teljesítése alól azok a költségvetésre vonatkozó általános jellegű előírások, amelyek szerint a költségvetés végrehajtása során a kifizetések csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhetők el, illetve az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. A Magyar Állammal szembeni végrehajtás részletes szabályainak hiánya azonban még a jogerős bírósági határozat ellenére is bizonytalanná teheti az állami teljesítés kikényszeríthetőségét. A fizetésre kötelezés ténye ugyanis ebben az esetben önmagában még nem jelenti a tényleges fizetés kikényszeríthetőségét. A jogszabályi állami kezesség előkészítését, illetve beváltásának rendjét a 110/2006. (V. 5.) Kormányrendelet szabályozza. Eszerint – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás várható időpontjáról, illetve a beváltás mértékéről – ide nem értve az egyedi, egyenként 2 millió forint értékhatár alatti beváltásokat – a jogszabályt elsőhelyi felelősséggel előterjesztő illetékes miniszter (ha ez nem az államháztartásért felelős miniszter) a kezest a várható beváltást megelőzően legalább

A KIBOCSÁTÁSRA KERÜLŐ KÖTVÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLAMI KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATOS KOCKÁZATOK. A jelen Alaptájékoztató alapján eszközölt Kibocsátások jogi biztosítékát a 20142008. évi költségvetési törvény 44. §-ában 41.§-ában foglalt, törvényen alapuló állami készfizető kezesség jelenti. Ennek értelmében a Magyar Állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, kölcsöneiből illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. A vállalt kezesség után a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási díjat nem kell fizetnie. A 20142008. évi költségvetési törvényben biztosított állami kezességvállalás az Áht. vonatkozó rendelkezései értelmében jogszabályi állami kezességnek kezességvállalásnak minősül, amely nem jár egyedi kezességvállalási szerződés megkötésével, a jogszabályban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén szerződéskötés vagy nyilatkozat kibocsátása nélkül beálló állami kezességet jelent. Bár az állami kezességvállalás jogszabályi alapját képező fenti rendelkezés általános megfogalmazása okán – tekintettel döntően arra, hogy a kezesség jogosultja nem került kifejezetten meghatározásra – kérdésessé tehető, hogy önmagában az előbbi jogszabályi rendelkezés hatályba lépésével a jogszabályi kezességi jogviszony létrejöttnek minősül-e, a Kibocsátó és a Forgalmazó megítélése szerint az érintett jogszabályi rendelkezések együttes értelmezése alapján megalapozottabbnak tekinthető az az álláspont, hogy a 2014. évi költségvetési törvény 44. §-ának hatálybelépésével a Kötvényekhez kapcsolódó jogszabályi kezesség létrejött, így arra annak 2014. január 1-jei hatályba lépési időpontjára tekintettel a hatálybalépésekor hatályos Ptk., azaz az 1959. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók (függetlenül attól, hogy a jelen Alaptájékoztató alapján egy adott Sorozatrészlet Forgalomba hozatala 2014. március 15. napját követően, vagyis a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („új Ptk.”) hatálybalépését követően történik). Az előbbiekkel összhangban a jelen fejezetcím alatti szövegben a Ptk. rövidítés a 1959. évi IV. törvényre való hivatkozásként értendő és értelmezendő. A Kibocsátó és a Forgalmazó rögzíti, hogy a jelen Alxxxxxxxxxxxxx xlkészítésekor hatályos fenti jogszabályok alapján a Kezest nem illeti meg sortartási kifogás. A Társaság meghatározott kötelezettségeinek biztosítékául szolgáló állami készfizető kezesség ténye a 2001. évtől kezdődően minden év költségvetési törvényének része. A 20142008. évi költségvetési törvény összegszerűen összegszerően nem határozza meg a kezességvállalás mértékét. A 20142008. évi költségvetési törvény 44. §-a 41.§-a és a Kormányrendelet 25. §-a 25.§ (6) bekezdése azonban rögzíti, hogy az állami kezesség csak (i) a Kibocsátónak a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve a Kötvénykibocsátásaiból eredő azon fizetési kötelezettségére terjed ki, (ii) amely Kötvénykibocsátásokkal összefüggésben a Kormányrendelet alapján a Kibocsátó által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mint pénzügyi eszközök elhelyezését az ÁKK Zrt. szervezi, továbbá (iii) amennyiben a Kötvény kibocsátását is magába foglaló éves finanszírozási tervet az államháztartásért felelős miniszter a pénzügyminiszter előzetesen jóváhagyta. Bár az Áht. 92. § (8) bekezdése alapján törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában hitelviszonyon alapuló jogviszonyhoz kapcsolódó jogszabályi állami kezesség feltétele a jogszabályi állami kezességen túlmenően az alapügylet tőkeösszege felének megfelelő fedezet hitelező általi előírása, a 2014. évi költségvetési törvény 44.§ (2) bekezdése ez alól az előírás alól a Társaság számára felmentést ad: a Társaságnak a Kötvényekből eredő kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességen túl a hitelező (kötvénytulajdonos) további biztosíték előírására nem köteles. Amennyiben a fenti feltételek egyidejűleg egyidejőleg nem állnak fenn, akkor a Magyar Állam kezesi kötelezettségének fennállása vitathatóvá válik. Az Áht. 33/A.§ és 33/D.§-a alapján az Országgyőlés a jogszabályi állami kezességvállalásból eredő állami kötelezettségek alapján várható fizetési kötelezettségek fedezetére a költségvetési törvényben előirányzatot hagy jóvá. Készfizető kezesség esetén a Ptk. alapján a jogosult az alábbiak szerint választhat: – igényét csak a főkötelezettel szemben érvényesíti, – igényét csak a készfizető kezessel szemben érvényesíti, – igényét mind a főkötelezettel, mind a készfizető kezessel szemben érvényesíti és egyetemleges marasztalásukat kéri, – mind a főkötelezettet, mind a készfizető kezest perli, de a készfizető kezes marasztalását kevesebb összegre kéri, mint amelyre a kezességi szerződés alapján jogosult lenne. A fenti esetek közül a jogosult számára az a legcélszerűbblegcélszerőbb, ha a főkötelezett és a készfizető kezes egyetemleges marasztalását kéri. A jogerős marasztaló ítélet megléte esetén is döntési joga van, kivel szemben kéri a végrehajtást. A perköltség és a végrehajtási költségek viselése tekintetében a Ptk. 273. § (2) bekezdésében foglaltak a készfizető kezesre is irányadóak. Mindezeknek megfelelően a Kibocsátó teljesítésének elmaradása esetén, a készfizető kezesség alapján a Kötvénytulajdonos választhat, hogy a követelését kizárólag a Kibocsátóval szemben, vagy kizárólag a Magyar Állammal szemben, vagy mind a Kibocsátóval, mind a Magyar Állammal szemben érvényesíti, és azok egyetemleges marasztalását kéri. A Kormányrendelet alapján a Kibocsátó rendszeresen köteles tájékoztatni az NGM-et a Pénzügyminisztériumot az állami kezesség érvényesítésének valószínűségérőlvalószínőségéről. Amennyiben a fentiek alapján a Magyar Államot a törvény erejénél fogva érvényes készfizető kezesi kötelezettség terheli, a kezesség teljesítésének megfelelő kimentési ok hiányában való megtagadása illetve késedelme esetén a Ptk. 198. § 198.§ (3) bekezdése alapján a szerződésszegés szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben a Ptk. 300-301. §-ai 301.§-ai alapján a teljesítés továbbra is követelhető, és a teljesítés elmaradásának időpontjától kezdve a Ptk. szerinti késedelmi kamat jár. Amennyiben a szerződésszegés alapján a kezes fizetési kötelezettsége bíróság által jogerősen megállapítást nyer, a kezest nem mentesítik a fizetési kötelezettség teljesítése alól azok a költségvetésre vonatkozó általános jellegű jellegő előírások, amelyek szerint a költségvetés végrehajtása során a kifizetések csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhetők el, illetve az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés rendeltetésszerő mőködés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. A Magyar Állammal szembeni végrehajtás részletes szabályainak hiánya azonban még a jogerős bírósági határozat ellenére is bizonytalanná teheti az állami teljesítés kikényszeríthetőségét. A fizetésre kötelezés ténye ugyanis ebben az esetben önmagában még nem jelenti a tényleges fizetés kikényszeríthetőségét. A jogszabályi állami kezesség előkészítését, illetve beváltásának rendjét a 110/2006. (V. 5.) Kormányrendelet szabályozza. Eszerint – - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – - a jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás várható időpontjáról, illetve a beváltás mértékéről – - ide nem értve az egyedi, egyenként 2 millió forint értékhatár alatti beváltásokat – - a jogszabályt elsőhelyi felelősséggel előterjesztő illetékes miniszter (ha ez nem az államháztartásért felelős miniszter) a kezest (az államháztartásért felelős miniszter) a várható beváltást megelőzően legalábblegalább 15 naptári nappal, előre nem látható esetben a beváltást indokló körülmények bekövetkezésével egyidejőleg, vagy a beváltásról való tudomásszerzésről haladéktalanul értesíteni köteles. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás esetén a jogosult Kötvénytulajdonos a jogszabályban meghatározott feltételek szerint - a 110/2006. (V. 5.) Kormányrendelet 11. számú mellékletében szereplő igénylőlap felhasználásával - érvényesítheti az állami készfizető kezességvállalásból eredő jogait az állami adóhatóságnál (APEH-nél). Az állami készfizető kezesség beváltását a jogosult Kötvénytulajdonos a Kötvény kibocsátásakor hatályos szabályok alapján a 10032000-01907003 APEH Állami kezességbeváltás folyósítási számlával szemben kezdeményezheti. Az állami kezesség beváltásánál az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerint jár el. A beváltott állami kezesség - figyelemmel a külön jogszabályokban foglaltakra - a kötelezett Kibocsátónak a Magyar Állammal szembeni kötelezettségévé válik. A fentiekből megállapítható, hogy – bár a szabályozás egyre nagyobb figyelmet fordít a jogszabályon alapuló állami készfizető kezességre, - az érvényesítésére továbbra is kevés konkrét részletszabályt állapít meg. Emiatt a jogszabályon alapuló állami készfizető kezesség érvényesíthetősége – még megfelelő költségvetési források rendelkezésre állása esetén is – bizonytalan, különösen a kezesség érvényesítésének esetleges feltételeit, menetét és a kapcsolódó határidőket illetően.

A KIBOCSÁTÁSRA KERÜLŐ KÖTVÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLAMI KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATOS KOCKÁZATOK. A jelen Alaptájékoztató alapján eszközölt Kibocsátások jogi biztosítékát a 20142007. évi költségvetési törvény 44. §-ában 42.§-ában foglalt, törvényen alapuló állami készfizető kezesség jelenti. Ennek értelmében a Magyar Állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel kezességet vállal a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiértkötelezettségeire, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, kölcsöneiből illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. A vállalt kezesség után a Diákhitel Központ Zrt.-nek központi költségvetés kezességvállalási díjat nem kell fizetnieszámít fel. A 20142007. évi költségvetési törvényben biztosított állami kezességvállalás az Áht. vonatkozó rendelkezései értelmében jogszabályi állami kezességnek kezességvállalásnak minősül, amely nem jár egyedi kezességvállalási szerződés megkötésével, a jogszabályban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén szerződéskötés vagy nyilatkozat kibocsátása nélkül beálló állami kezességet jelent. Bár az állami kezességvállalás jogszabályi alapját képező fenti rendelkezés általános megfogalmazása okán – tekintettel döntően arra, hogy a kezesség jogosultja nem került kifejezetten meghatározásra – kérdésessé tehető, hogy önmagában az előbbi jogszabályi rendelkezés hatályba lépésével a jogszabályi kezességi jogviszony létrejöttnek minősül-e, a Kibocsátó és a Forgalmazó megítélése szerint az érintett jogszabályi rendelkezések együttes értelmezése alapján megalapozottabbnak tekinthető az az álláspont, hogy a 2014. évi költségvetési törvény 44. §-ának hatálybelépésével a Kötvényekhez kapcsolódó jogszabályi kezesség létrejött, így arra annak 2014. január 1-jei hatályba lépési időpontjára tekintettel a hatálybalépésekor hatályos Ptk., azaz az 1959. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók (függetlenül attól, hogy a jelen Alaptájékoztató alapján egy adott Sorozatrészlet Forgalomba hozatala 2014. március 15. napját követően, vagyis a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („új Ptk.”) hatálybalépését követően történik). Az előbbiekkel összhangban a jelen fejezetcím alatti szövegben a Ptk. rövidítés a 1959. évi IV. törvényre való hivatkozásként értendő és értelmezendő. A Kibocsátó és a Forgalmazó rögzíti, hogy a jelen Alxxxxxxxxxxxxx xlkészítésekor hatályos fenti jogszabályok alapján a Kezest nem illeti meg sortartási kifogás. A Társaság meghatározott kötelezettségeinek biztosítékául szolgáló állami készfizető kezesség ténye a 2001. évtől kezdődően minden év költségvetési törvényének része. A 20142007. évi költségvetési törvény összegszerűen összegszerően nem határozza meg a kezességvállalás mértékét. A 20142007. évi költségvetési törvény 44. §-a 42.§-a és a Kormányrendelet 25. §-a 25.§ (6) bekezdése azonban rögzíti, hogy az állami kezesség csak (i) a Kibocsátónak a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében a felvett hiteleiből, illetve a Kötvénykibocsátásaiból eredő azon fizetési kötelezettségére terjed ki, (ii) amely Kötvénykibocsátásokkal összefüggésben a Kormányrendelet alapján a Kibocsátó által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mint pénzügyi eszközök elhelyezését tekintetében értékpapír-bizományosi, értékpapír- kereskedelmi, értékpapír forgalomba hozatalát szervező és ehhez kapcsolódó szolgáltatási, értékpapír-letétkezelési és értékpapír-számlavezetési, továbbá ügyfélszámla-vezetési tevékenységet az ÁKK Zrt. szervezivégzi, továbbá (iii) amennyiben a Kötvény kibocsátását is magába foglaló éves finanszírozási tervet az államháztartásért felelős miniszter a pénzügyminiszter előzetesen jóváhagyta. Bár az Áht. 92. § (8) bekezdése alapján törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában hitelviszonyon alapuló jogviszonyhoz kapcsolódó jogszabályi állami kezesség feltétele a jogszabályi állami kezességen túlmenően az alapügylet tőkeösszege felének megfelelő fedezet hitelező általi előírása, a 2014. évi költségvetési törvény 44.§ (2) bekezdése ez alól az előírás alól a Társaság számára felmentést ad: a Társaságnak a Kötvényekből eredő kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességen túl a hitelező (kötvénytulajdonos) további biztosíték előírására nem köteles. Amennyiben a fenti feltételek egyidejűleg egyidejőleg nem állnak fenn, akkor a Magyar Állam kezesi kötelezettségének fennállása vitathatóvá válik. Az Áht. 33/A.§ és 33/D.§-a alapján az Országgyőlés a jogszabályi állami kezességvállalásból eredő állami kötelezettségek alapján várható fizetési kötelezettségek fedezetére a költségvetési törvényben előirányzatot hagy jóvá. Készfizető kezesség esetén a Ptk. alapján a jogosult az alábbiak szerint választhat: – igényét csak a főkötelezettel szemben érvényesíti, – igényét csak a készfizető kezessel szemben érvényesíti, – igényét mind a főkötelezettel, mind a készfizető kezessel szemben érvényesíti és egyetemleges marasztalásukat kéri, – mind a főkötelezettet, mind a készfizető kezest perli, de a készfizető kezes marasztalását kevesebb összegre kéri, mint amelyre a kezességi szerződés alapján jogosult lenne. A fenti esetek közül a jogosult számára az a legcélszerűbblegcélszerőbb, ha a főkötelezett és a készfizető kezes egyetemleges marasztalását kéri. A jogerős marasztaló ítélet megléte esetén is döntési joga van, kivel szemben kéri a végrehajtást. A perköltség és a végrehajtási költségek viselése tekintetében a Ptk. 273. § (2) bekezdésében foglaltak a készfizető kezesre is irányadóak. Mindezeknek megfelelően a Kibocsátó teljesítésének elmaradása esetén, a készfizető kezesség alapján a Kötvénytulajdonos választhat, hogy a követelését kizárólag a Kibocsátóval szemben, vagy kizárólag a Magyar Állammal szemben, vagy mind a Kibocsátóval, mind a Magyar Állammal szemben érvényesíti, és azok egyetemleges marasztalását kéri. A Kormányrendelet alapján a Kibocsátó rendszeresen köteles tájékoztatni az NGM-et a Pénzügyminisztériumot az állami kezesség érvényesítésének valószínűségérőlvalószínőségéről. Amennyiben a fentiek alapján a Magyar Államot a törvény erejénél fogva érvényes készfizető kezesi kötelezettség terheli, a kezesség teljesítésének megfelelő kimentési ok hiányában való megtagadása illetve késedelme esetén a Ptk. 198. § 198.§ (3) bekezdése alapján a szerződésszegés szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben a Ptk. 300-301. §-ai 301.§-ai alapján a teljesítés továbbra is követelhető, és a teljesítés elmaradásának időpontjától kezdve a Ptk. szerinti késedelmi kamat jár. Amennyiben a szerződésszegés alapján a kezes fizetési kötelezettsége bíróság által jogerősen megállapítást nyer, a kezest nem mentesítik a fizetési kötelezettség teljesítése alól azok a költségvetésre vonatkozó általános jellegű jellegő előírások, amelyek szerint a költségvetés végrehajtása során a kifizetések csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhetők el, illetve az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés rendeltetésszerő mőködés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. A Magyar Állammal szembeni végrehajtás részletes szabályainak hiánya azonban még a jogerős bírósági határozat ellenére is bizonytalanná teheti az állami teljesítés kikényszeríthetőségét. A fizetésre kötelezés ténye ugyanis ebben az esetben önmagában még nem jelenti a tényleges fizetés kikényszeríthetőségét. A jogszabályi állami kezesség előkészítését, illetve beváltásának rendjét a 110/2006. (V. 5.) Kormányrendelet szabályozza. Eszerint – - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – - a jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás várható időpontjáról, illetve a beváltás mértékéről – - ide nem értve az egyedi, egyenként 2 millió forint értékhatár alatti beváltásokat – - a jogszabályt elsőhelyi felelősséggel előterjesztő illetékes miniszter (ha ez nem az államháztartásért felelős miniszter) a kezest (az államháztartásért felelős miniszter) a várható beváltást megelőzően legalábblegalább 15 naptári nappal, előre nem látható esetben a beváltást indokló körülmények bekövetkezésével egyidejőleg, vagy a beváltásról való tudomásszerzésről haladéktalanul értesíteni köteles. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás esetén a jogosult Kötvénytulajdonos a jogszabályban meghatározott feltételek szerint - a Kormányrendelet 11. számú mellékletében szereplő igénylőlap felhasználásával - érvényesítheti az állami készfizető kezességvállalásból eredő jogait az állami adóhatóságnál (APEH-nél). Az állami készfizető kezesség beváltását a jogosult Kötvénytulajdonos a Kötvény kibocsátásakor hatályos szabályok alapján a 10032000-01907003 APEH Állami kezességbeváltás folyósítási számlával szemben kezdeményezheti. Az állami kezesség beváltásánál az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerint jár el. A beváltott állami kezesség - figyelemmel a külön jogszabályokban foglaltakra - a kötelezett Kibocsátónak a Magyar Állammal szembeni kötelezettségévé válik. A fentiekből megállapítható, hogy – a bár a szabályozás egyre nagyobb figyelmet fordít a jogszabályon alapuló állami készfizető kezességre, - az érvényesítésére továbbra is kevés konkrét részletszabályt állapít meg. Emiatt a jogszabályon alapuló állami készfizető kezesség érvényesíthetősége – még megfelelő költségvetési források rendelkezésre állása esetén is – bizonytalan, különösen a kezesség érvényesítésének esetleges feltételeit, menetét és a kapcsolódó határidőket illetően.

A KIBOCSÁTÁSRA KERÜLŐ KÖTVÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLAMI KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATOS KOCKÁZATOK. A jelen Alaptájékoztató alapján eszközölt Kibocsátások jogi biztosítékát a 20142010. évi költségvetési törvény 44. §-ában 61.§-ában foglalt, törvényen alapuló állami készfizető kezesség jelenti. Ennek értelmében a Magyar Állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, kölcsöneiből illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. A vállalt kezesség után a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási díjat nem kell fizetnie. A 20142010. évi költségvetési törvényben biztosított állami kezességvállalás az Áht. vonatkozó rendelkezései értelmében jogszabályi állami kezességnek kezességvállalásnak minősül, amely nem jár egyedi kezességvállalási szerződés megkötésével, a jogszabályban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén szerződéskötés vagy nyilatkozat kibocsátása nélkül beálló állami kezességet jelent. Bár az állami kezességvállalás jogszabályi alapját képező fenti rendelkezés általános megfogalmazása okán – tekintettel döntően arra, hogy a kezesség jogosultja nem került kifejezetten meghatározásra – kérdésessé tehető, hogy önmagában az előbbi jogszabályi rendelkezés hatályba lépésével a jogszabályi kezességi jogviszony létrejöttnek minősül-e, a Kibocsátó és a Forgalmazó megítélése szerint az érintett jogszabályi rendelkezések együttes értelmezése alapján megalapozottabbnak tekinthető az az álláspont, hogy a 2014. évi költségvetési törvény 44. §-ának hatálybelépésével a Kötvényekhez kapcsolódó jogszabályi kezesség létrejött, így arra annak 2014. január 1-jei hatályba lépési időpontjára tekintettel a hatálybalépésekor hatályos Ptk., azaz az 1959. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók (függetlenül attól, hogy a jelen Alaptájékoztató alapján egy adott Sorozatrészlet Forgalomba hozatala 2014. március 15. napját követően, vagyis a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („új Ptk.”) hatálybalépését követően történik). Az előbbiekkel összhangban a jelen fejezetcím alatti szövegben a Ptk. rövidítés a 1959. évi IV. törvényre való hivatkozásként értendő és értelmezendő. A Kibocsátó és a Forgalmazó rögzíti, hogy a jelen Alxxxxxxxxxxxxx xlkészítésekor hatályos fenti jogszabályok alapján a Kezest nem illeti meg sortartási kifogás. A Társaság meghatározott kötelezettségeinek biztosítékául szolgáló állami készfizető kezesség ténye a 2001. évtől kezdődően minden év költségvetési törvényének része. A 20142010. évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg a kezességvállalás mértékét. A 20142010. évi költségvetési törvény 44. §-a 61.§-a és a Kormányrendelet 25. §-a 25.§ (6) bekezdése azonban rögzíti, hogy az állami kezesség csak (i) a Kibocsátónak a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve a Kötvénykibocsátásaiból eredő azon fizetési kötelezettségére terjed ki, (ii) amely Kötvénykibocsátásokkal összefüggésben a Kormányrendelet alapján a Kibocsátó által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mint pénzügyi eszközök elhelyezését az ÁKK Zrt. szervezi, továbbá (iii) amennyiben a Kötvény kibocsátását is magába foglaló éves finanszírozási tervet az államháztartásért felelős miniszter a pénzügyminiszter előzetesen jóváhagyta. Bár az Az Áht. 92. § (8) 33.§(5) bekezdése alapján törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában hitelviszonyon alapuló jogviszonyhoz kapcsolódó pedig a jogszabályi állami kezesség feltétele feltétele, hogy a jogszabályi kötvénykibocsátónak ne legyen korábbi állami kezességen túlmenően kezesség, állami garancia, illetve viszontgarancia beváltásából az alapügylet tőkeösszege felének megfelelő fedezet hitelező általi előírásaállammal szemben fennálló tartozása, a 2014. évi költségvetési törvény 44.§ (2) bekezdése ez alól az előírás alól a Társaság számára felmentést ad: a Társaságnak a Kötvényekből eredő kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességen túl a hitelező (kötvénytulajdonos) további biztosíték előírására nem kötelesvalamint ne álljon csőd-, felszámolási, adósságrendezési eljárás vagy végelszámolás alatt. Amennyiben a fenti feltételek egyidejűleg nem állnak fenn, akkor a Magyar Állam kezesi kötelezettségének fennállása vitathatóvá válik. Az Áht. 33/A.§ és 33/D.§-a alapján az Országgyűlés a jogszabályi állami kezességvállalásból eredő állami kötelezettségek alapján várható fizetési kötelezettségek fedezetére a költségvetési törvényben előirányzatot hagy jóvá. Készfizető kezesség esetén a Ptk. alapján a jogosult az alábbiak szerint választhat: – igényét csak a főkötelezettel szemben érvényesíti, – igényét csak a készfizető kezessel szemben érvényesíti, – igényét mind a főkötelezettel, mind a készfizető kezessel szemben érvényesíti és egyetemleges marasztalásukat kéri, – mind a főkötelezettet, mind a készfizető kezest perli, de a készfizető kezes marasztalását kevesebb összegre kéri, mint amelyre a kezességi szerződés alapján jogosult lenne. A fenti esetek közül a jogosult számára az a legcélszerűbb, ha a főkötelezett és a készfizető kezes egyetemleges marasztalását kéri. A jogerős marasztaló ítélet megléte esetén is döntési joga van, kivel szemben kéri a végrehajtást. A perköltség és a végrehajtási költségek viselése tekintetében a Ptk. 273. § (2) bekezdésében foglaltak a készfizető kezesre is irányadóak. Mindezeknek megfelelően a Kibocsátó teljesítésének elmaradása esetén, a készfizető kezesség alapján a Kötvénytulajdonos választhat, hogy a követelését kizárólag a Kibocsátóval szemben, vagy kizárólag a Magyar Állammal szemben, vagy mind a Kibocsátóval, mind a Magyar Állammal szemben érvényesíti, és azok egyetemleges marasztalását kéri. A Kormányrendelet alapján a Kibocsátó rendszeresen köteles tájékoztatni az NGM-et a Pénzügyminisztériumot az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről. Amennyiben a fentiek alapján a Magyar Államot a törvény erejénél fogva érvényes készfizető kezesi kötelezettség terheli, a kezesség teljesítésének megfelelő kimentési ok hiányában való megtagadása illetve késedelme esetén a Ptk. 198. § 198.§ (3) bekezdése alapján a szerződésszegés szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben a Ptk. 300-301. §-ai 301.§-ai alapján a teljesítés továbbra is követelhető, és a teljesítés elmaradásának időpontjától kezdve a Ptk. szerinti késedelmi kamat jár. Amennyiben a szerződésszegés alapján a kezes fizetési kötelezettsége bíróság által jogerősen megállapítást nyer, a kezest nem mentesítik a fizetési kötelezettség teljesítése alól azok a költségvetésre vonatkozó általános jellegű előírások, amelyek szerint a költségvetés végrehajtása során a kifizetések csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhetők el, illetve az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. A Magyar Állammal szembeni végrehajtás részletes szabályainak hiánya azonban még a jogerős bírósági határozat ellenére is bizonytalanná teheti az állami teljesítés kikényszeríthetőségét. A fizetésre kötelezés ténye ugyanis ebben az esetben önmagában még nem jelenti a tényleges fizetés kikényszeríthetőségét. A jogszabályi állami kezesség előkészítését, illetve beváltásának rendjét a 110/2006. (V. 5.) Kormányrendelet szabályozza. Eszerint – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás várható időpontjáról, illetve a beváltás mértékéről – ide nem értve az egyedi, egyenként 2 millió forint értékhatár alatti beváltásokat – a jogszabályt elsőhelyi felelősséggel előterjesztő illetékes miniszter (ha ez nem az államháztartásért felelős miniszter) a kezest a várható beváltást megelőzően legalább

A KIBOCSÁTÁSRA KERÜLŐ KÖTVÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLAMI KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATOS KOCKÁZATOK. A jelen Alaptájékoztató alapján eszközölt Kibocsátások jogi biztosítékát a 20142009. évi költségvetési törvény 44. §-ában 40.§-ában foglalt, törvényen alapuló állami készfizető kezesség jelenti. Ennek értelmében a Magyar Állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, kölcsöneiből illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. A vállalt kezesség után a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási díjat nem kell fizetnie. A 20142009. évi költségvetési törvényben biztosított állami kezességvállalás az Áht. vonatkozó rendelkezései értelmében jogszabályi állami kezességnek kezességvállalásnak minősül, amely nem jár egyedi kezességvállalási szerződés megkötésével, a jogszabályban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén szerződéskötés vagy nyilatkozat kibocsátása nélkül beálló állami kezességet jelent. Bár az állami kezességvállalás jogszabályi alapját képező fenti rendelkezés általános megfogalmazása okán – tekintettel döntően arra, hogy a kezesség jogosultja nem került kifejezetten meghatározásra – kérdésessé tehető, hogy önmagában az előbbi jogszabályi rendelkezés hatályba lépésével a jogszabályi kezességi jogviszony létrejöttnek minősül-e, a Kibocsátó és a Forgalmazó megítélése szerint az érintett jogszabályi rendelkezések együttes értelmezése alapján megalapozottabbnak tekinthető az az álláspont, hogy a 2014. évi költségvetési törvény 44. §-ának hatálybelépésével a Kötvényekhez kapcsolódó jogszabályi kezesség létrejött, így arra annak 2014. január 1-jei hatályba lépési időpontjára tekintettel a hatálybalépésekor hatályos Ptk., azaz az 1959. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók (függetlenül attól, hogy a jelen Alaptájékoztató alapján egy adott Sorozatrészlet Forgalomba hozatala 2014. március 15. napját követően, vagyis a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („új Ptk.”) hatálybalépését követően történik). Az előbbiekkel összhangban a jelen fejezetcím alatti szövegben a Ptk. rövidítés a 1959. évi IV. törvényre való hivatkozásként értendő és értelmezendő. A Kibocsátó és a Forgalmazó rögzíti, hogy a jelen Alxxxxxxxxxxxxx xlkészítésekor hatályos fenti jogszabályok alapján a Kezest nem illeti meg sortartási kifogás. A Társaság meghatározott kötelezettségeinek biztosítékául szolgáló állami készfizető kezesség ténye a 2001. évtől kezdődően minden év költségvetési törvényének része. A 20142009. évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg a kezességvállalás mértékét. A 20142009. évi költségvetési törvény 44. §-a 40.§-a és a Kormányrendelet 25. §-a 25.§ (6) bekezdése azonban rögzíti, hogy az állami kezesség csak (i) a Kibocsátónak a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve a Kötvénykibocsátásaiból eredő azon fizetési kötelezettségére terjed ki, (ii) amely Kötvénykibocsátásokkal összefüggésben a Kormányrendelet alapján a Kibocsátó által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mint pénzügyi eszközök elhelyezését az ÁKK Zrt. szervezi, továbbá (iii) amennyiben a Kötvény kibocsátását is magába foglaló éves finanszírozási tervet az államháztartásért felelős miniszter a pénzügyminiszter előzetesen jóváhagyta. Bár az Áht. 92. § (8) bekezdése alapján törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában hitelviszonyon alapuló jogviszonyhoz kapcsolódó jogszabályi állami kezesség feltétele a jogszabályi állami kezességen túlmenően az alapügylet tőkeösszege felének megfelelő fedezet hitelező általi előírása, a 2014. évi költségvetési törvény 44.§ (2) bekezdése ez alól az előírás alól a Társaság számára felmentést ad: a Társaságnak a Kötvényekből eredő kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességen túl a hitelező (kötvénytulajdonos) további biztosíték előírására nem köteles. Amennyiben a fenti feltételek egyidejűleg nem állnak fenn, akkor a Magyar Állam kezesi kötelezettségének fennállása vitathatóvá válik. Az Áht. 33/A.§ és 33/D.§-a alapján az Országgyűlés a jogszabályi állami kezességvállalásból eredő állami kötelezettségek alapján várható fizetési kötelezettségek fedezetére a költségvetési törvényben előirányzatot hagy jóvá. Készfizető kezesség esetén a Ptk. alapján a jogosult az alábbiak szerint választhat: – igényét csak a főkötelezettel szemben érvényesíti, – igényét csak a készfizető kezessel szemben érvényesíti, – igényét mind a főkötelezettel, mind a készfizető kezessel szemben érvényesíti és egyetemleges marasztalásukat kéri, – mind a főkötelezettet, mind a készfizető kezest perli, de a készfizető kezes marasztalását kevesebb összegre kéri, mint amelyre a kezességi szerződés alapján jogosult lenne. A fenti esetek közül a jogosult számára az a legcélszerűbb, ha a főkötelezett és a készfizető kezes egyetemleges marasztalását kéri. A jogerős marasztaló ítélet megléte esetén is döntési joga van, kivel szemben kéri a végrehajtást. A perköltség és a végrehajtási költségek viselése tekintetében a Ptk. 273. § (2) bekezdésében foglaltak a készfizető kezesre is irányadóak. Mindezeknek megfelelően a Kibocsátó teljesítésének elmaradása esetén, a készfizető kezesség alapján a Kötvénytulajdonos választhat, hogy a követelését kizárólag a Kibocsátóval szemben, vagy kizárólag a Magyar Állammal szemben, vagy mind a Kibocsátóval, mind a Magyar Állammal szemben érvényesíti, és azok egyetemleges marasztalását kéri. A Kormányrendelet alapján a Kibocsátó rendszeresen köteles tájékoztatni az NGM-et a Pénzügyminisztériumot az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről. Amennyiben a fentiek alapján a Magyar Államot a törvény erejénél fogva érvényes készfizető kezesi kötelezettség terheli, a kezesség teljesítésének megfelelő kimentési ok hiányában való megtagadása illetve késedelme esetén a Ptk. 198. § 198.§ (3) bekezdése alapján a szerződésszegés szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben a Ptk. 300-301. §-ai 301.§-ai alapján a teljesítés továbbra is követelhető, és a teljesítés elmaradásának időpontjától kezdve a Ptk. szerinti késedelmi kamat jár. Amennyiben a szerződésszegés alapján a kezes fizetési kötelezettsége bíróság által jogerősen megállapítást nyer, a kezest nem mentesítik a fizetési kötelezettség teljesítése alól azok a költségvetésre vonatkozó általános jellegű előírások, amelyek szerint a költségvetés végrehajtása során a kifizetések csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhetők el, illetve az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. A Magyar Állammal szembeni végrehajtás részletes szabályainak hiánya azonban még a jogerős bírósági határozat ellenére is bizonytalanná teheti az állami teljesítés kikényszeríthetőségét. A fizetésre kötelezés ténye ugyanis ebben az esetben önmagában még nem jelenti a tényleges fizetés kikényszeríthetőségét. A jogszabályi állami kezesség előkészítését, illetve beváltásának rendjét a 110/2006. (V. 5.) Kormányrendelet szabályozza. Eszerint – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás várható időpontjáról, illetve a beváltás mértékéről – ide nem értve az egyedi, egyenként 2 millió forint értékhatár alatti beváltásokat – a jogszabályt elsőhelyi felelősséggel előterjesztő illetékes miniszter (ha ez nem az államháztartásért felelős miniszter) a kezest (az államháztartásért felelős miniszter) a várható beváltást megelőzően legalábblegalább 15 naptári nappal, előre nem látható esetben a beváltást indokló körülmények bekövetkezésével egyidejűleg, vagy a beváltásról való tudomásszerzésről haladéktalanul értesíteni köteles. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás esetén a jogosult Kötvénytulajdonos a jogszabályban meghatározott feltételek szerint – a 110/2006. (V. 5.) Kormányrendelet 11. számú mellékletében szereplő igénylőlap felhasználásával – érvényesítheti az állami készfizető kezességvállalásból eredő jogait az állami adóhatóságnál (APEH-nél). Az állami készfizető kezesség beváltását a jogosult Kötvénytulajdonos a Kötvény kibocsátásakor hatályos szabályok alapján a 10032000-01907003 APEH Állami kezességbeváltás folyósítási számlával szemben kezdeményezheti. Az állami kezesség beváltásánál az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerint jár el. A beváltott állami kezesség – figyelemmel a külön jogszabályokban foglaltakra – a kötelezett Kibocsátónak a Magyar Állammal szembeni kötelezettségévé válik. A fentiekből megállapítható, hogy – bár a szabályozás egyre nagyobb figyelmet fordít a jogszabályon alapuló állami készfizető kezességre, – az érvényesítésére továbbra is kevés konkrét részletszabályt állapít meg. Emiatt a jogszabályon alapuló állami készfizető kezesség érvényesíthetősége – még megfelelő költségvetési források rendelkezésre állása esetén is – bizonytalan, különösen a kezesség érvényesítésének esetleges feltételeit, menetét és a kapcsolódó határidőket illetően.

A KIBOCSÁTÁSRA KERÜLŐ KÖTVÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLAMI KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATOS KOCKÁZATOK. A jelen Alaptájékoztató alapján eszközölt Kibocsátások jogi biztosítékát a 20142011. évi költségvetési törvény 44. §-ában 51.§-ában foglalt, törvényen alapuló állami készfizető kezesség jelenti. Ennek értelmében a Magyar Állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, kölcsöneiből illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. A vállalt kezesség után a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási díjat nem kell fizetnie. A 20142011. évi költségvetési törvényben biztosított állami kezességvállalás az Áht. vonatkozó rendelkezései értelmében jogszabályi állami kezességnek kezességvállalásnak minősül, amely nem jár egyedi kezességvállalási szerződés megkötésével, a jogszabályban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén szerződéskötés vagy nyilatkozat kibocsátása nélkül beálló állami kezességet jelent. Bár az állami kezességvállalás jogszabályi alapját képező fenti rendelkezés általános megfogalmazása okán – tekintettel döntően arra, hogy a kezesség jogosultja nem került kifejezetten meghatározásra – kérdésessé tehető, hogy önmagában az előbbi jogszabályi rendelkezés hatályba lépésével a jogszabályi kezességi jogviszony létrejöttnek minősül-e, a Kibocsátó és a Forgalmazó megítélése szerint az érintett jogszabályi rendelkezések együttes értelmezése alapján megalapozottabbnak tekinthető az az álláspont, hogy a 2014. évi költségvetési törvény 44. §-ának hatálybelépésével a Kötvényekhez kapcsolódó jogszabályi kezesség létrejött, így arra annak 2014. január 1-jei hatályba lépési időpontjára tekintettel a hatálybalépésekor hatályos Ptk., azaz az 1959. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók (függetlenül attól, hogy a jelen Alaptájékoztató alapján egy adott Sorozatrészlet Forgalomba hozatala 2014. március 15. napját követően, vagyis a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („új Ptk.”) hatálybalépését követően történik). Az előbbiekkel összhangban a jelen fejezetcím alatti szövegben a Ptk. rövidítés a 1959. évi IV. törvényre való hivatkozásként értendő és értelmezendő. A Kibocsátó és a Forgalmazó rögzíti, hogy a jelen Alxxxxxxxxxxxxx xlkészítésekor hatályos fenti jogszabályok alapján a Kezest nem illeti meg sortartási kifogás. A Társaság meghatározott kötelezettségeinek biztosítékául szolgáló állami készfizető kezesség ténye a 2001. évtől kezdődően minden év költségvetési törvényének része. A 20142011. évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg a kezességvállalás mértékét. A 20142011. évi költségvetési törvény 44. §-a 51.§-a és a Kormányrendelet 25. §-a 25.§ (6) bekezdése azonban rögzíti, hogy az állami kezesség csak (i) a Kibocsátónak a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve a Kötvénykibocsátásaiból eredő azon fizetési kötelezettségére terjed ki, (ii) amely Kötvénykibocsátásokkal összefüggésben a Kormányrendelet alapján a Kibocsátó által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mint pénzügyi eszközök elhelyezését az ÁKK Zrt. szervezi, továbbá (iii) amennyiben a Kötvény kibocsátását is magába foglaló éves finanszírozási tervet az államháztartásért felelős miniszter előzetesen jóváhagyta. Bár az Az Áht. 92. § (8) 33.§(5) bekezdése alapján törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában hitelviszonyon alapuló jogviszonyhoz kapcsolódó pedig a jogszabályi állami kezesség feltétele feltétele, hogy a jogszabályi kötvénykibocsátónak ne legyen korábbi állami kezességen túlmenően kezesség, állami garancia, illetve viszontgarancia beváltásából az alapügylet tőkeösszege felének megfelelő fedezet hitelező általi előírásaállammal szemben fennálló tartozása, a 2014. évi költségvetési törvény 44.§ (2) bekezdése ez alól az előírás alól a Társaság számára felmentést ad: a Társaságnak a Kötvényekből eredő kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességen túl a hitelező (kötvénytulajdonos) további biztosíték előírására nem kötelesvalamint ne álljon csőd-, felszámolási, adósságrendezési eljárás vagy végelszámolás alatt. Amennyiben a fenti feltételek egyidejűleg nem állnak fenn, akkor a Magyar Állam kezesi kötelezettségének fennállása vitathatóvá válik. Az Áht. 33/A.§ és 33/D.§-a alapján az Országgyűlés a jogszabályi állami kezességvállalásból eredő állami kötelezettségek alapján várható fizetési kötelezettségek fedezetére a költségvetési törvényben előirányzatot hagy jóvá. Készfizető kezesség esetén a Ptk. alapján a jogosult az alábbiak szerint választhat: – igényét csak a főkötelezettel szemben érvényesíti, – igényét csak a készfizető kezessel szemben érvényesíti, – igényét mind a főkötelezettel, mind a készfizető kezessel szemben érvényesíti és egyetemleges marasztalásukat kéri, – mind a főkötelezettet, mind a készfizető kezest perli, de a készfizető kezes marasztalását kevesebb összegre kéri, mint amelyre a kezességi szerződés alapján jogosult lenne. A fenti esetek közül a jogosult számára az a legcélszerűbb, ha a főkötelezett és a készfizető kezes egyetemleges marasztalását kéri. A jogerős marasztaló ítélet megléte esetén is döntési joga van, kivel szemben kéri a végrehajtást. A perköltség és a végrehajtási költségek viselése tekintetében a Ptk. 273. § (2) bekezdésében foglaltak a készfizető kezesre is irányadóak. Mindezeknek megfelelően a Kibocsátó teljesítésének elmaradása esetén, a készfizető kezesség alapján a Kötvénytulajdonos választhat, hogy a követelését kizárólag a Kibocsátóval szemben, vagy kizárólag a Magyar Állammal szemben, vagy mind a Kibocsátóval, mind a Magyar Állammal szemben érvényesíti, és azok egyetemleges marasztalását kéri. A Kormányrendelet alapján a Kibocsátó rendszeresen köteles tájékoztatni az NGM-et a Pénzügyminisztériumot az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről. Amennyiben a fentiek alapján a Magyar Államot a törvény erejénél fogva érvényes készfizető kezesi kötelezettség terheli, a kezesség teljesítésének megfelelő kimentési ok hiányában való megtagadása illetve késedelme esetén a Ptk. 198. § 198.§ (3) bekezdése alapján a szerződésszegés szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben a Ptk. 300-301. §-ai 301.§-ai alapján a teljesítés továbbra is követelhető, és a teljesítés elmaradásának időpontjától kezdve a Ptk. szerinti késedelmi kamat jár. Amennyiben a szerződésszegés alapján a kezes fizetési kötelezettsége bíróság által jogerősen megállapítást nyer, a kezest nem mentesítik a fizetési kötelezettség teljesítése alól azok a költségvetésre vonatkozó általános jellegű előírások, amelyek szerint a költségvetés végrehajtása során a kifizetések csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhetők el, illetve az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. A Magyar Állammal szembeni végrehajtás részletes szabályainak hiánya azonban még a jogerős bírósági határozat ellenére is bizonytalanná teheti az állami teljesítés kikényszeríthetőségét. A fizetésre kötelezés ténye ugyanis ebben az esetben önmagában még nem jelenti a tényleges fizetés kikényszeríthetőségét. A jogszabályi állami kezesség előkészítését, illetve beváltásának rendjét a 110/2006. (V. 5.) Kormányrendelet szabályozza. Eszerint – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás várható időpontjáról, illetve a beváltás mértékéről – ide nem értve az egyedi, egyenként 2 millió forint értékhatár alatti beváltásokat – a jogszabályt elsőhelyi felelősséggel előterjesztő illetékes miniszter (ha ez nem az államháztartásért felelős miniszter) a kezest a várható beváltást megelőzően legalább

A KIBOCSÁTÁSRA KERÜLŐ KÖTVÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLAMI KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATOS KOCKÁZATOK. A jelen Alaptájékoztató alapján eszközölt Kibocsátások jogi biztosítékát a 20142013. évi költségvetési törvény 44. §-ában foglalt, törvényen alapuló állami készfizető kezesség jelenti. Ennek értelmében a Magyar Állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, kölcsöneiből illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. A vállalt kezesség után a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási díjat nem kell fizetnie. A 20142013. évi költségvetési törvényben biztosított állami kezességvállalás az Áht. vonatkozó rendelkezései értelmében jogszabályi állami kezességnek minősül, amely nem jár egyedi kezességvállalási szerződés megkötésével, a jogszabályban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén szerződéskötés vagy nyilatkozat kibocsátása nélkül beálló állami kezességet jelent. Bár az állami kezességvállalás jogszabályi alapját képező fenti rendelkezés általános megfogalmazása okán – tekintettel döntően arra, hogy a kezesség jogosultja nem került kifejezetten meghatározásra – kérdésessé tehető, hogy önmagában az előbbi jogszabályi rendelkezés hatályba lépésével a jogszabályi kezességi jogviszony létrejöttnek minősül-e, a Kibocsátó és a Forgalmazó megítélése szerint az érintett jogszabályi rendelkezések együttes értelmezése alapján megalapozottabbnak tekinthető az az álláspont, hogy a 2014. évi költségvetési törvény 44. §-ának hatálybelépésével a Kötvényekhez kapcsolódó jogszabályi kezesség létrejött, így arra annak 2014. január 1-jei hatályba lépési időpontjára tekintettel a hatálybalépésekor hatályos Ptk., azaz az 1959. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók (függetlenül attól, hogy a jelen Alaptájékoztató alapján egy adott Sorozatrészlet Forgalomba hozatala 2014. március 15. napját követően, vagyis a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („új Ptk.”) hatálybalépését követően történik). Az előbbiekkel összhangban a jelen fejezetcím alatti szövegben a Ptk. rövidítés a 1959. évi IV. törvényre való hivatkozásként értendő és értelmezendő. A Kibocsátó és a Forgalmazó rögzíti, hogy a jelen Alxxxxxxxxxxxxx xlkészítésekor hatályos fenti jogszabályok alapján a Kezest nem illeti meg sortartási kifogás. A Társaság meghatározott kötelezettségeinek biztosítékául szolgáló állami készfizető kezesség ténye a 2001. évtől kezdődően minden év költségvetési törvényének része. A 20142013. évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg a kezességvállalás mértékét. A 20142013. évi költségvetési törvény 44. §-a és a Kormányrendelet 25. §-a azonban rögzíti, hogy az állami kezesség csak (i) a Kibocsátónak a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve a Kötvénykibocsátásaiból eredő azon fizetési kötelezettségére terjed ki, (ii) amely Kötvénykibocsátásokkal összefüggésben a Kormányrendelet alapján a Kibocsátó által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mint pénzügyi eszközök elhelyezését az ÁKK Zrt. szervezi, továbbá (iii) amennyiben a Kötvény kibocsátását is magába foglaló éves finanszírozási tervet az államháztartásért felelős miniszter előzetesen jóváhagyta. Bár az Áht. 92. § (8) bekezdése alapján törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában hitelviszonyon alapuló jogviszonyhoz kapcsolódó jogszabályi állami kezesség feltétele a jogszabályi állami kezességen túlmenően az alapügylet tőkeösszege felének megfelelő fedezet hitelező általi előírása, a 20142013. évi költségvetési törvény 44.§ (2) bekezdése ez alól az előírás alól a Társaság számára felmentést ad: a Társaságnak a Kötvényekből eredő kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességen túl a hitelező (kötvénytulajdonos) további biztosíték előírására nem köteles. Amennyiben a fenti feltételek egyidejűleg nem állnak fenn, akkor a Magyar Állam kezesi kötelezettségének fennállása vitathatóvá válik. Készfizető kezesség esetén a Ptk. alapján a jogosult az alábbiak szerint választhat: – igényét csak a főkötelezettel szemben érvényesíti, – igényét csak a készfizető kezessel szemben érvényesíti, – igényét mind a főkötelezettel, mind a készfizető kezessel szemben érvényesíti és egyetemleges marasztalásukat kéri, – mind a főkötelezettet, mind a készfizető kezest perli, de a készfizető kezes marasztalását kevesebb összegre kéri, mint amelyre a kezességi szerződés alapján jogosult lenne. A fenti esetek közül a jogosult számára az a legcélszerűbb, ha a főkötelezett és a készfizető kezes egyetemleges marasztalását kéri. A jogerős marasztaló ítélet megléte esetén is döntési joga van, kivel szemben kéri a végrehajtást. A perköltség és a végrehajtási költségek viselése tekintetében a Ptk. 273. § (2) bekezdésében foglaltak a készfizető kezesre is irányadóak. Mindezeknek megfelelően a Kibocsátó teljesítésének elmaradása esetén, a készfizető kezesség alapján a Kötvénytulajdonos választhat, hogy a követelését kizárólag a Kibocsátóval szemben, vagy kizárólag a Magyar Állammal szemben, vagy mind a Kibocsátóval, mind a Magyar Állammal szemben érvényesíti, és azok egyetemleges marasztalását kéri. A Kormányrendelet alapján a Kibocsátó rendszeresen köteles tájékoztatni az NGM-et az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről. Amennyiben a fentiek alapján a Magyar Államot a törvény erejénél fogva érvényes készfizető kezesi kötelezettség terheli, a kezesség teljesítésének megfelelő kimentési ok hiányában való megtagadása illetve késedelme esetén a Ptk. 198. § (3) bekezdése alapján a szerződésszegés szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben a Ptk. 300-301. §-ai alapján a teljesítés továbbra is követelhető, és a teljesítés elmaradásának időpontjától kezdve a Ptk. szerinti késedelmi kamat jár. Amennyiben a szerződésszegés alapján a kezes fizetési kötelezettsége bíróság által jogerősen megállapítást nyer, a kezest nem mentesítik a fizetési kötelezettség teljesítése alól azok a költségvetésre vonatkozó általános jellegű előírások, amelyek szerint a költségvetés végrehajtása során a kifizetések csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhetők el, illetve az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. A Magyar Állammal szembeni végrehajtás részletes szabályainak hiánya azonban még a jogerős bírósági határozat ellenére is bizonytalanná teheti az állami teljesítés kikényszeríthetőségét. A fizetésre kötelezés ténye ugyanis ebben az esetben önmagában még nem jelenti a tényleges fizetés kikényszeríthetőségét. A jogszabályi állami kezesség előkészítését, illetve beváltásának rendjét a 110/2006. (V. 5.) Kormányrendelet szabályozza. Eszerint – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás várható időpontjáról, illetve a beváltás mértékéről – ide nem értve az egyedi, egyenként 2 millió forint értékhatár alatti beváltásokat – a jogszabályt elsőhelyi felelősséggel előterjesztő illetékes miniszter (ha ez nem az államháztartásért felelős miniszter) a kezest a várható beváltást megelőzően legalább

A KIBOCSÁTÁSRA KERÜLŐ KÖTVÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLAMI KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATOS KOCKÁZATOK. A jelen Alaptájékoztató alapján eszközölt Kibocsátások jogi biztosítékát a 20142012. évi költségvetési törvény 4447. §-ában foglalt, törvényen alapuló állami készfizető kezesség jelenti. Ennek értelmében a Magyar Állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, kölcsöneiből illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. A vállalt kezesség után a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási díjat nem kell fizetnie. A 20142012. évi költségvetési törvényben biztosított állami kezességvállalás az Áht. vonatkozó rendelkezései értelmében jogszabályi állami kezességnek minősül, amely nem jár egyedi kezességvállalási szerződés megkötésével, a jogszabályban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén szerződéskötés vagy nyilatkozat kibocsátása nélkül beálló állami kezességet jelent. Bár az állami kezességvállalás jogszabályi alapját képező fenti rendelkezés általános megfogalmazása okán – tekintettel döntően arra, hogy a kezesség jogosultja nem került kifejezetten meghatározásra – kérdésessé tehető, hogy önmagában az előbbi jogszabályi rendelkezés hatályba lépésével a jogszabályi kezességi jogviszony létrejöttnek minősül-e, a Kibocsátó és a Forgalmazó megítélése szerint az érintett jogszabályi rendelkezések együttes értelmezése alapján megalapozottabbnak tekinthető az az álláspont, hogy a 2014. évi költségvetési törvény 44. §-ának hatálybelépésével a Kötvényekhez kapcsolódó jogszabályi kezesség létrejött, így arra annak 2014. január 1-jei hatályba lépési időpontjára tekintettel a hatálybalépésekor hatályos Ptk., azaz az 1959. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók (függetlenül attól, hogy a jelen Alaptájékoztató alapján egy adott Sorozatrészlet Forgalomba hozatala 2014. március 15. napját követően, vagyis a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („új Ptk.”) hatálybalépését követően történik). Az előbbiekkel összhangban a jelen fejezetcím alatti szövegben a Ptk. rövidítés a 1959. évi IV. törvényre való hivatkozásként értendő és értelmezendő. A Kibocsátó és a Forgalmazó rögzíti, hogy a jelen Alxxxxxxxxxxxxx xlkészítésekor hatályos fenti jogszabályok alapján a Kezest nem illeti meg sortartási kifogás. A Társaság meghatározott kötelezettségeinek biztosítékául szolgáló állami készfizető kezesség ténye a 2001. évtől kezdődően minden év költségvetési törvényének része. A 20142012. évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg a kezességvállalás mértékét. A 20142012. évi költségvetési törvény 4447. §-a és a Kormányrendelet 25. §-a azonban rögzíti, hogy az állami kezesség csak (i) a Kibocsátónak a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve a Kötvénykibocsátásaiból eredő azon fizetési kötelezettségére terjed ki, (ii) amely Kötvénykibocsátásokkal összefüggésben a Kormányrendelet alapján a Kibocsátó által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mint pénzügyi eszközök elhelyezését az ÁKK Zrt. szervezi, továbbá (iii) amennyiben a Kötvény kibocsátását is magába foglaló éves finanszírozási tervet az államháztartásért felelős miniszter előzetesen jóváhagyta. Bár az Áht. 92. § (8) bekezdése alapján törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában hitelviszonyon alapuló jogviszonyhoz kapcsolódó jogszabályi állami kezesség feltétele a jogszabályi állami kezességen túlmenően az alapügylet tőkeösszege felének megfelelő fedezet hitelező általi előírása, a 20142012. évi költségvetési törvény 44.§ 47.§ (2) bekezdése ez alól az előírás alól a Társaság számára felmentést ad: a Társaságnak a Kötvényekből eredő kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességen túl a hitelező (kötvénytulajdonos) további biztosíték előírására nem köteles. Amennyiben a fenti feltételek egyidejűleg nem állnak fenn, akkor a Magyar Állam kezesi kötelezettségének fennállása vitathatóvá válik. Készfizető kezesség esetén a Ptk. alapján a jogosult az alábbiak szerint választhat: – igényét csak a főkötelezettel szemben érvényesíti, – igényét csak a készfizető kezessel szemben érvényesíti, – igényét mind a főkötelezettel, mind a készfizető kezessel szemben érvényesíti és egyetemleges marasztalásukat kéri, – mind a főkötelezettet, mind a készfizető kezest perli, de a készfizető kezes marasztalását kevesebb összegre kéri, mint amelyre a kezességi szerződés alapján jogosult lenne. A fenti esetek közül a jogosult számára az a legcélszerűbb, ha a főkötelezett és a készfizető kezes egyetemleges marasztalását kéri. A jogerős marasztaló ítélet megléte esetén is döntési joga van, kivel szemben kéri a végrehajtást. A perköltség és a végrehajtási költségek viselése tekintetében a Ptk. 273. § (2) bekezdésében foglaltak a készfizető kezesre is irányadóak. Mindezeknek megfelelően a Kibocsátó teljesítésének elmaradása esetén, a készfizető kezesség alapján a Kötvénytulajdonos választhat, hogy a követelését kizárólag a Kibocsátóval szemben, vagy kizárólag a Magyar Állammal szemben, vagy mind a Kibocsátóval, mind a Magyar Állammal szemben érvényesíti, és azok egyetemleges marasztalását kéri. A Kormányrendelet alapján a Kibocsátó rendszeresen köteles tájékoztatni az NGM-et a Nemzetgazdasági Minisztériumot az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről. Amennyiben a fentiek alapján a Magyar Államot a törvény erejénél fogva érvényes készfizető kezesi kötelezettség terheli, a kezesség teljesítésének megfelelő kimentési ok hiányában való megtagadása illetve késedelme esetén a Ptk. 198. § (3) bekezdése alapján a szerződésszegés szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben a Ptk. 300-301. §-ai alapján a teljesítés továbbra is követelhető, és a teljesítés elmaradásának időpontjától kezdve a Ptk. szerinti késedelmi kamat jár. Amennyiben a szerződésszegés alapján a kezes fizetési kötelezettsége bíróság által jogerősen megállapítást nyer, a kezest nem mentesítik a fizetési kötelezettség teljesítése alól azok a költségvetésre vonatkozó általános jellegű előírások, amelyek szerint a költségvetés végrehajtása során a kifizetések csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhetők el, illetve az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. A Magyar Állammal szembeni végrehajtás részletes szabályainak hiánya azonban még a jogerős bírósági határozat ellenére is bizonytalanná teheti az állami teljesítés kikényszeríthetőségét. A fizetésre kötelezés ténye ugyanis ebben az esetben önmagában még nem jelenti a tényleges fizetés kikényszeríthetőségét. A jogszabályi állami kezesség előkészítését, illetve beváltásának rendjét a 110/2006. (V. 5.) Kormányrendelet szabályozza. Eszerint – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás várható időpontjáról, illetve a beváltás mértékéről – ide nem értve az egyedi, egyenként 2 millió forint értékhatár alatti beváltásokat – a jogszabályt elsőhelyi felelősséggel előterjesztő illetékes miniszter (ha ez nem az államháztartásért felelős miniszter) a kezest a várható beváltást megelőzően legalább