A KOCKÁZAT KEZELÉSE ÉS CSÖKKENTÉSE mintaszakaszok

A KOCKÁZAT KEZELÉSE ÉS CSÖKKENTÉSE. A piaci kockázatokat többféleképpen kezeli a Társaság.  A „prudens személy” alapelv a Társaság vagyonkezelési folyamatának fő sarokköve. A piaci kockázatok eszközökre és kötelezettségekre gyakorolt hatásának átfogó kezeléséhez szükséges, hogy a Társaság stratégiai eszközallokációs folyamatát a kötelezettségek határozzák meg, és az szoros kölcsönös függésben álljon biztosítás- specifikus célokkal és megszorításokkal. A Generali Csoport megközelítését követve a Társaság integrált stratégiai eszközallokációval rendelkezik.  Az eszközállományt a fentiekben ismertetett vagyonkezelési folyamat során a „prudens személy” alapelv alapján meghatározott eszközkategória- és átlagidő súlyok szerint fekteti be és egyensúlyozza ki a Társaság. A cél nemcsak a kockázat kiküszöbölése, hanem az üzleti tervezési időszakra vonatkozó hozamcélok és a kockázatvállalási hajlandóságot kielégítő optimális kockázat-hozam profil meghatározása a Társaság számára.  A Társaság származékos termékeket is használ az eszköz- illetve kötelezettség portfólió kockázatának csökkentése céljából. A származékos termékek segítenek a Társaságnak abban, hogy az üzleti tervezési céloknak megfelelően javítsa a portfólió minőségét, likviditását és jövedelmezőségét. A stratégiai eszközallokációs tevékenységek célja annak biztosítása, hogy a Társaságnak elegendő és megfelelő eszköze legyen kitűzött céljai elérésére és kötelezettségei teljesítésére. Ez többféle piaci forgatókönyv és várható/stresszelt befektetési körülmények szerinti részletes eszköz-kötelezettség kapcsolat elemzését foglalja magában. A stratégiai eszközallokációs folyamat a befektetési, pénzügyi, aktuáriusi, treasury és kockázatkezelési funkciók szoros együttműködésére támaszkodik. Az említett funkcióktól kapott információk és célkitűzések garantálják, hogy a stratégiai eszközallokációs folyamat összhangban van a kockázatvállalási hajlandósággal (Generali Csoport Kockázatvállalási Keretrendszer), valamint a stratégiai tervezési és a tőkeallokációs folyamatokkal. A stratégiai eszközallokációs folyamat célja az eszközkategóriák leghatékonyabb kombinációjának meghatározása, amely a Szolvencia II irányelvben meghatározott „prudens személy” alapelv és a kapcsolódó releváns intézkedések szerint maximalizálja az értékteremtéshez való befektetési hozzájárulást, tekintettel a szavatolótőke-megfelelési, aktuáriusi és számviteli mutatókra egyaránt. Az éves stratégiai eszközallokációs javaslat a célok, a valószínűsíthető szcenáriók és a lehetséges ...
A KOCKÁZAT KEZELÉSE ÉS CSÖKKENTÉSE. A hitelkockázatokat több párhuzamosan alkalmazott módon kezeli a Társaság.  A Társaság által alkalmazott egyik legfőbb kockázatcsökkentési technika a kötelezettségek által meghatározott eszközmenedzsment. Az eszközportfóliót a fentiekben ismertetett vagyonkezelési folyamat során a „prudens személy” alapelv alapján meghatározott eszközkategória- és átlagidő súlyok szerint fekteti be és egyensúlyozza ki a Társaság. A cél nemcsak a kockázat kiküszöbölése, hanem az üzleti tervezési időszakra vonatkozó hozamcélok és kockázatvállalási hajlandóságot kielégítő optimális kockázat-hozam profil meghatározása.  A Társaság származékos termékeket is használ az eszköz- és/vagy kötelezettségállományban lévő kockázat csökkentése céljából. A származékos termékek segítenek a Társaságnak abban, hogy az üzleti tervezési céloknak megfelelően javítsa a portfólió minőségét, likviditását és jövedelmezőségét.  Emellett a standard formula alkalmazása olyan mennyiségi kockázati mérőszámokat eredményez, amelyek lehetővé teszik kockázatvállalási szintek meghatározását, valamint érzékenységelemzések végzését a kiválasztott kockázati forgatókönyvek esetén. A fent szemléltetett kereteken túl, a Társaság jelenlegi kockázatfigyelési folyamata általános elveket, számszerűsített kockázati limiteket (különös hangsúllyal a hitel- és piackoncentrációra), engedélyezési folyamatokat és tiltásokat is tartalmazó, a befektetési és a treasury portfóliókra vonatkozó Befektetési limitek régiószintű iránymutatásait, valamint az azokra épülő egyéb szabályzatokat is alkalmazza.
A KOCKÁZAT KEZELÉSE ÉS CSÖKKENTÉSE. A Társaság a Csoport belső szabályzataiban felállított keretrendszerrel összhangban kezeli a likviditási kockázatot, és törekszik annak alacsony szinten tartására. A Társaság célja olyan likviditási szint biztosítása, amellyel még a kedvezőtlen forgatókönyvek esetén is megfelel a kötelezettségvállalásainak, ugyanakkor teljesíti a jövedelmezőségi és növekedési célkitűzéseit is. Ennek érdekében úgy kezeli a várható pénzbevételeket és pénzkiadásokat, hogy elegendő – adott esetben könnyen rendelkezésre álló - pénzt tart a rövid- és középtávú igényekre, és olyan instrumentumokba fektet be, amelyek gyorsan és könnyen, minimális veszteséggel pénzzé tehetők. A Társaság reális piaci feltételek, valamint stressz-forgatókönyvek alapján is áttekinti a likviditási kilátásokat. A Társaság világos szabályozást alakított ki a likviditási kockázat mérésére, kezelésére, csökkentésére és jelentésére összhangban a csoportszintű szabályozásokkal, ideértve a konkrét limitek megállapítását és a limittúllépés vagy egyéb likviditási nehézségek esetére az eszkalációs folyamatot (amely egyben a Csoport bevonását is jelenti). A Generali Csoport Kockázatvállalási Keretrendszerében lefektetett likviditási kockázatkezelési elvek részét képezik a stratégiai tervezésnek és az üzleti folyamatoknak, ideértve a befektetéseket és a termékfejlesztést is.  A befektetési folyamat vonatkozásában a Generali Csoport kifejezetten a likviditási kockázatot azonosította a befektetésekhez kapcsolódó egyik legfontosabb kockázatként. A Társaságra befektetési limiteket határoztak meg annak biztosítása érdekében, hogy az illikvid eszközök részaránya olyan szinten belül maradjon, ami még nem rontja a Társaság eszközoldali likviditását.  A termékfejlesztés esetében a Csoport a nem-életbiztosítási kockázatvállalási szabályzataiban meghatározta, milyen elveket kell alkalmazni, hogy csökkentsék a nem-életbiztosítás kárkifizetéseinek likviditásra gyakorolt hatását.
A KOCKÁZAT KEZELÉSE ÉS CSÖKKENTÉSE. A vállalaton belül a működési kockázatkezelés a Kockázatkezelési terület feladatai közé tartozik, ahol a kijelölt működési kockázatmenedzser kezeli a működési kockázattal kapcsolatos tevékenységeket. Bizonyos kockázatokat az első védelmi vonalban található specializált szervezeti egységekkel közösen vizsgál és kezel a Társaság, mint pl. a pénzügyi jelentési kockázat, informatikai kockázat, csalás-megelőzés és vállalati biztonság. Az együttműködés eredményeképpen a kockázatcsökkentő intézkedések sorát a Generali Csoport különböző területei hajtják végre az irányítási környezet további javítását, a kockázati kitettség csökkentését és a jobb működési hatékonyság elérését célozva.

Related to A KOCKÁZAT KEZELÉSE ÉS CSÖKKENTÉSE

  • Csökkentett előfizetési (szüneteltetési) díj Az Előfizető kérésére történő szüneteltetés esetén a havonta fizetendő csökkentett előfizetési díj összege, melyet a 2/a számú melléklet tartalmaz.

  • A biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól, a kockázatviselésből kizárt események A biztosító jelen biztosítás esetében az általános feltételek VI. fejezetében meghatározottak szerinti esetekben mente- sül a baleseti műtéti térítésre vonatkozó szolgáltatás telje- sítése alól, valamint az általános feltételek VII. fejezetében felsorolt esetekre nem terjed ki a biztosító kockázatviselése.

  • Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén 6.6.1. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. 6.6.2. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor a kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet visszatéríti.

  • A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek (1) Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (e pont alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (e pont alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II–VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (ezen cím alkalmazásában a továbbiakban: illetőségvizsgálat). (2) Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben közzétett hirdetmény útján vagy – ha az lehetséges – elektronikus úton tájékoztatja a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről, b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről. (3) Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.

  • A szolgáltatás szüneteltetése, korlátozása, felfüggesztése 28 5.1. Az előfizetői szolgáltatás szüneteltetésének esetei, feltételei, az előfizető által kérhető szüneteltetés leghosszabb időtartama, a díjfizetéshez kötött szünetelés esetei 28 5.2. Az előfizetői szolgáltatás korlátozásának, így különösen az előfizető által indított vagy az előfizetőnél végződtetett forgalom korlátozásának, az előfizetői szolgáltatás minőségi vagy más jellemzői csökkentésének esetei és feltételei, továbbá megvalósításának módjai 30 5.3. Az előfizetői szolgáltatás felfüggesztésének esetei és feltételei 33

  • Jótállási igény kezelésével kapcsolatos szabályok A kijavítás kezelésekor az Eladónak törekedni kell arra, hogy a kijavítást 15 napon belül elvégezze. A kijavításra nyitva álló határidő a fogyasztási cikk átvételekor indul. Ha a kijavítás vagy a kicserélés időtartama a tizenöt napot meghaladja, akkor az Eladó a Vásárlót tájékoztatni köteles a kijavítás vagy a csere várható időtartamáról. Ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során az Eladó részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a vásárló eltérő rendelkezése hiányában az Eladó köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, az Eladó köteles a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton - az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán - feltüntetett vételárat nyolc napon belül a vásárló részére visszatéríteni. A Vásárló az ÁSZF elfogadásával hozzájárul, hogy számára a tájékoztatást elektronikus úton vagy a Vásárló általi átvétel igazolására alkalmas más módon is megvalósulhasson. ha a Vásárló ehhez hozzájárult, számára a kijavítás teljesíthető későbbi határidőben, vagy amennyiben a Vásárló nem járul hozzá a kijavítás későbbi teljesítéséhez, vagy ezzel kapcsolatban nem nyilatkozott, számára a fogyasztási cikket a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül ki kell cserélni, vagy amennyiben a Vásárló nem járul hozzá a kijavítás későbbi teljesítéséhez, vagy ezzel kapcsolatban nem nyilatkozott, de a fogyasztási cikk cseréjére sincs lehetőség, a fogyasztási cikk számláján, vagy nyugtáján szereplő eladási árat kell számára a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül visszatéríteni. az Eladó felé kijavítási igényel fordulni, vagy a kijavítási igény helyett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:159. § (2) bekezdés b) pontja alapján a vételár arányos leszállítását kérni az Eladótól, vagy a kijavítási igény helyett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:159. § (2) bekezdés b) pontja alapján a fogyasztási cikket az Eladó költségére kijavítani vagy mással kijavíttatani, vagy amennyiben a Vásárló ezen jogaival (kijavítás, árleszállítás és mással kijavíttatás az Eladó költségére) nem él, vagy ezekkel kapcsolatban nem nyilatkozott, számára 8. napon belül a fogyasztási cikket ki kell cserélni, ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a fogyasztási cikk számláján, vagy nyugtáján szereplő eladási árat kell nyolc napon belül visszatéríteni számára. A 151/2003 Korm. Rendelet szerinti kötelező jótállás alá eső rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket - a járművek kivételével - az üzemeltetés helyén kell megjavítani. Ha a kijavítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a vállalkozás, vagy - a javítószolgálatnál közvetlenül érvényesített kijavítás iránti igény esetén - a javítószolgálat gondoskodik.

  • Adatkezelés megnevezése és célja Adatkezelés jogalapja A kezelt adatok köre Adatok tárolásának időtartama Az ügyfél szerződésével kapcsolatos igényei- nek, kéréseinek, kifogásainak, a szerződéssel kapcsolatos kérdéseinek, észrevételeinek, beje- lentésének rendszerezése, a szerződésből eredő kárbejelentések, szolgáltatási igénybejelentések fogadása, illetve a telefonbeszélgetést köve- tően, a később benyújtott panaszok és jogviták esetén a szerződésre vonatkozó korábbi telefo- nos beszélgetések hangfelvétel alapján történő rekonstruálása. GDPR 6. cikk (1) b) – a biztosítási szerződés teljesítése. Név, irányítószám, telefonszám, va- lamint a beazonosításhoz szükséges egyéb személyes adatok. A Biztosító a megkeresés eredmé- nyeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti. Ha a megkeresés eredmé- nyeként a Biztosító tudomására ju- tott adat a Biztosító jogos érdekei- nek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés fentebb meghatáro- zott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolat- ban indult eljárás befejezéséig. Az ügyfelek igényeire szabott egyedi, vagy új és meglévő termékeinek ismertetése, gazda- sági reklámok, hírlevelek küldése. GDPR 6. cikk (1) a) – az Érintett hoz- zájárulása. Név, cím, telefonszám, e-mail cím, Érintett meglévő szerződéseire vo- natkozó adatok (különösen szerző- dés típusa és díja), szerződés lejá- rata. Leiratkozásig, visszavonásig. Veszélyközösség érdekeinek megóvása érdeké- ben, a szolgáltatások jogszabálynak és szerző- désnek megfelelő teljesítése és a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések meg- akadályozása céljából. GDPR 6. cikk (1) f) – a Biztosító jogos érdeke. A szerződés megkötéséhez szüksé- ges adatok kezelése. A biztosítási jogviszony fennállásá- nak idején, valamint azon időtartam alatt kezeli, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. Az elhunyt szerződő féllel, illetve biztosítottal kapcsolatba hozható adatok tekintetében az Érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biz- tosítási szerződésben nevesített jogosult is gya- korolhatja. GDPR 6. cikk (1) bek. c) – jogi köte- lezettség teljesítése. A szerződéssel kapcsolatos adatok kezelése. Az örökösi jogviszonnyal kapcsolat- ban igény érvényesíthető, de leg- alább nyolc évig. Az egyes nyereményjátékokon, promóciókon történő részvétel esetén a játékszabályzatban külön tájékoztató kerül elhelyezésre az ott megvalósuló személyes ada- tok kezelésével kapcsolatban. A még nem véglegesített ajánlattal kapcsolatos adatkezelés. Az adatkezelés célja a szerződés- kötési folyamat lezárása és a szerződés megkö- tése. GDPR 6. cikk (1) b) – a biztosítási szerződés megkötését megelőzően az Érintett kérésére történő lépések megtétele. Az Érintett által a szerződéskötéshez, nyomtatvány kitöltéséhez megadott személyes adatok, a biztosítási szer- ződés teljesítése során keletkező sze- mélyes adatok. A biztosítási szerző- dés teljesítése szempontjából rele- váns egészségügyi kockázatok meg- állapítását szolgáló, a Biztosított által átadott, vagy a Biztosított felhatal- mazása alapján harmadik személytől beszerzett egészségügyi adatok. A Biztosító kizárólag a biztosítási szer- ződés teljesítéséhez feltétlen szüksé- ges, a Biztosított egészségi állapo- tára vonatkozó adatokat kezeli („Egészségügyi adatkezelés”). GDPR 17. cikk (3) bek. E) pontja- jogi igény érvényesítése A biztosítási kockázatok felmérése és kezelése. GDPR 6. cikk (1) b) – a biztosítási szerződés megkötése és teljesítése. A biztosítási szerződés hatályának fennállása alatt. A biztosítási szerződésre vonatkozó ajánlat el- utasítása. GDPR 6. cikk (1) b) – a biztosítási szerződés megkötését megelőzően az Érintett kérésére történő lépések megtétele. A Biztosító a létre nem jött biztosí- tási szerződéssel kapcsolatos szemé- lyes adatokat addig kezeli, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsu- lásával kapcsolatban igény érvénye- síthető. Ebben a tekintetben az ada- tok megőrzésére a Ptk. elévülési sza- bályai az irányadók. A FATCA szabályozásban meghatározott köte- lezettségek (pl.: adattovábbítás) teljesítése. GDPR 6. cikk (1) c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesí- tése. A jogi kötelezettséget a FATCA szabályozás, így többek között a Magyarország Kormánya és az Ame- rikai Egyesült Államok Kormánya kö- zött a nemzetközi adóügyi megfele- lés előmozdításáról és a FATCA sza- bályozás végrehajtásáról szóló Meg- állapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény keletkezteti. A biztosítási szerződés hatályának fennállása alatt, és a biztosítási jogvi- szony megszűnését követően a Biz- tosító igényérvényesítése esetén az igényérvényesítési határidő leteltéig kezeli az adatokat. A CRS szabályozásban meghatározott kötele- zettségek (pl.: adóilletőség megállapítása) tel- jesítése. GDPR 6. cikk (1) c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesí- téséhez szükséges adatkezelés. A jogi kötelezettséget a CRS szabályo- zás, így többek között a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illeté- kes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény, valamint az adó- és egyéb közterhekkel kapcso- latos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény ke- letkezteti. A Biztosító pénzmosás megelőzésével kapcso- latos kötelezettségei (pl.: az ügyfél-átvilágítási intézkedések) teljesítése. GDPR 6. cikk (1) c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesí- téséhez szükséges adatkezelés. A jogi kötelezettséget a biztosítási jog- viszony, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelő- zéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény keletkezteti.

  • Az előfizetőnek a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos egyéb kötelezettségei 79 13.1. Az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség 79 13.2. A szolgáltatás rendeltetésszerű használata 80 13.3. A végberendezéssel, vagy az előfizetőnek átadott, de a szolgáltató tulajdonát képező más elektronikus hírközlő eszközökkel kapcsolatos kötelezettségek 80 13.4. Az adatváltozás bejelentése, adatszolgáltatás 81

  • Az adatkezelés korlátozásához való jog Az Érintett jogosult arra, hogy kérésére a Szolgáltató korlátozza az adatkezelést, amennyiben az alábbiak valamelyike teljesül:

  • Elállási nyilatkozat, a fogyasztót megillető elállási vagy felmondási jog gyakorlása A fogyasztó a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 20. §-ban biztosított jogát az erre vonatkozó egyértelmű nyilatkozat útján, vagy a honlapról is letölthető nyilatkozat-minta felhasználásával gyakorolhatja.