Piaci kockázatok. A piaci kockázatok az általános befektetési kockázattal azonos besoro- lás alapján jellemezhetők egy 1-től 7-ig terjedő skálán az alábbiak sze- rint: alacsony kockázat: 1-2; közepes kockázat: 3-5; magas kockázat: 6-7. A likviditási kockázat kivételével a piaci kockázatokra általánosan jellemző, hogy a befektetés értékét pozitív és negatív irányban egyaránt befolyásolhatják.
Piaci kockázatok. A piaci kockázatok az általános befektetési kockázattal azonos besorolás alapján jellemezhetôk egy 1-tôl 7-ig terjedô skálán az alábbiak szerint: ala- csony kockázat: 1–2; közepes kockázat: 3–5; magas kockázat: 6–7.
Piaci kockázatok. A piaci kockázatok az általános befektetési kockázattal azonos besorolás
Piaci kockázatok. A Kibocsátó piacát erős verseny jellemzi, amelyben a versenytársakkal szemben az üzleti sikeresség előfeltételei a megfelelő árszínvonal, a jó termékminőség, a kiemelkedő termékválaszték, valamint a partnereknek kínált kereskedelmi feltételrendszer összességétől függ. A Kibocsátónak ezen feltételeknek folyamatosan meg kell felelnie, úgy a kereskedelmi partnerek, mint a végfogyasztók vonatkozásában. Esetleges jelentős romlás ezen feltételrendszer vonatkozásában, ill. a piaci verseny esetleges további erősödése az árak és ezen keresztül jövedelmezőség csökkenéséhez vezethet ill. további beruházási igényeket támaszthat. A fogyasztói igények, ill. fogyasztói szokások esetleges hirtelen és radikális megváltozása is piaci kockázatot jelenthet a Kibocsátó számára.
Piaci kockázatok. A Kibocsátó számára az üzleti sikeresség a költséghatékony működéstől, a kiszámítható termeléstől, valamint a partnereknek kínált feltételrendszer összességétől függ. A Kibocsátónak ezen feltételeknek mind a beruházási, mind az üzemeltetési szakaszban meg kell felelnie. Esetleges jelentős romlás ezen feltételrendszer vonatkozásában a költségek növekedéséhez, és ezen keresztül a jövedelmezőség csökkenéséhez vezethet, illetve további beruházási igényeket támaszthat. A partneri igények és a piaci lehetőségek, illetve feltételrendszerek esetleges hirtelen és radikális megváltozása is piaci kockázatot jelenthet a Kibocsátó számára.
Piaci kockázatok. A piaci kockázat annak a kockázata, hogy a Csoport pénzügyi instrumentumainak a valós eszközértéke megváltozik a piaci árak (kamatlábak, részvényárfolyamok, devizaárfolyamok) változása következtében, aminek hatására a Csoport nyeresége, tőkéje csökkenhet, vagy teljes mértékben elveszhet. A Csoport a mérleg, illetve mérlegen kívüli tételeit a kamat-, és részvénykockázatok tekintetében megkülönbözteti aszerint, hogy az a kereskedési könyvbe, illetve nem-kereskedési könyvbe tartozik. Devizakockázat tekintetében ilyen megkülönböztetés nincs. A Csoport kereskedési könyvében kamat- és részvénykockázat egyaránt megtalálható, míg a nem- kereskedési könyvben csak kamatkockázat található. A Csoport a piaci kockázatok mérésére, illetve a kereskedési könyv piaci kockázatainak korlátozására egy komplex statisztikai módszert alkalmaz: a kockáztatott érték (value at risk, VaR) módszerét. A VaR annak az összegnek a becsült mértéke, amelyet a vonatkozó portfolión, illetve pozíción a piaci kockázatok miatt egy meghatározott időszak, a tartási idő alatt és egy adott megbízhatósági konfidencia szinten el lehet veszíteni. A Bank által alkalmazott 99%-os konfidencia szinten számolt VaR azt mutatja meg, hogy átlagban minden századik napon következhet be nagyobb veszteség, mint a VaR, de azt nem mutatja meg, hogy ez az összeg mennyi lesz. A VaR-nak több típusa létezik. A Csoport a piaci kockázatok napi számszerűsítésére a Parametrikus VaR módszert alkalmazza. A Parametrikus VaR a JP Morgan Riskmetrics módszerén alapuló kockáztatott érték számítás. A Riskmetrics becslései a historikus árfolyamadatokon alapulnak. A historikus árfolyamadatok alapján számolt hozamokról feltételezzük, hogy normális eloszlást követnek. A Riskmetrics módszer az exponenciális súlyozású mozgó átlagolású modellt (EWMA) használja a többváltozós normális eloszlású varianciák és kovarianciák (volatilitások és korrelációk) becslésére. A historikus adatokra alkalmazott exponenciális súlyozású mozgó átlagolás használatának lényege abban fogható meg, hogy az utolsó megfigyelések hordozzák a legnagyobb súlyt a volatilitás becslésében. Ennek a módszernek két igen fontos előnye van az arányos súlyozású modellel szemben (SMA): • A volatilitás „gyorsabban” reagál a piaci sokkokra, így az újabb adatok nagyobb súlyt hordoznak, mint a távoli múlt adatai. • Egy sokk után (pl. nagy hozam-emelkedés esetén), a volatilitás exponenciálisan ingadozik a sokk- megfigyelés esésének a súlya szerint. A Csoport a VaR kalkuláció során...