Common use of A KÖTVÉNYEKKEL KAPCSOLATOS KOCKÁZATI TÉNYEZŐK Clause in Contracts

A KÖTVÉNYEKKEL KAPCSOLATOS KOCKÁZATI TÉNYEZŐK. A Kötvények, mint értékpapírok, a tőke és pénzpiacok változásaiból eredően illetve a tőkepiaci eszköz jellegükből adódóan is hordoznak olyan kockázatokat, amelyek függetlenek akár a Kibocsátó gazdálkodási környezetének kockázataitól, akár a Kibocsátó gazdálkodásának kockázataitól. A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Szanálási törvény) – mely 2014. július 21-én lépett hatályba és mely a Kibocsátóra is kiterjedő hatállyal bír – kötelezően előírja a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról szóló 2014/59/EU irányelvnek (a továbbiakban: BRRD) történő megfelelést. Ennek értelmében a Szanálási törvény hatálybalépését követően kibocsátott vagy keletkeztetett értékpapírra és kötelezettségekre – így a Kötvényekre – is alkalmazni kell a Szanálási törvénynek a hitelezői feltőkésítésre vonatkozó rendelkezéseit, melynek értelmében az MNB a szanálási feltételek fennálltakor elhatározhatja az érintett intézmény feltőkésítését, vagy határozhat azon hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vagy egyéb kötelezettségek értékének csökkentéséről vagy szavatoló tőkévé alakításáról, amelyek átruházásra kerültek. A hitelezői feltőkésítés intézménye a Kibocsátóra is kötelezően alkalmazandó, továbbá a Kötvények tekintetében is gyakorolható, mert azok nem esnek a kivételi körbe (BRRD 44. cikk (2) bekezdésben meghatározott esetek (pl.: biztosított betétek, biztosítékkal fedezett kötelezettségek) a BRRD 108. cikk a) pontjában említett betétek (pl.: természetes személyek és MKV-k, KKV-k biztosítható betéteinek azon része, amely meghaladja a 2014/49/EU irányelvben meghatározott kártalanítási összeghatárt) amennyiben a kötelezettségek harmadik ország jogának hatálya alá tartoznak továbbá amennyiben a kötelezettségek azt követően keletkeztek, hogy a tagállam az ezen cikkben foglalt rendelkezést átültető jogszabály(oka)t elfogadták). Az Európai Bankhatóság ú.n. szabályozási technikai standard-tervezeteket dolgozott ki, mely pontosabb szabályokat fogalmaz meg a hitelezői feltőkésítés intézményére. Ennek értelmében a hitelezői feltőkésítés hatálya alá tartozó kötelezettségekre – így a Kötvényekre is – a Felügyelet gyakorolhatja azon jogosultságát, hogy csökkentse a kötelezettségvállalás összegét (tehát Kötvények vonatkozásában előfordulhat hogy a Felügyelet csökkenti azok árfolyamértékét), hogy átalakítsa az érintett szervezet (hitelfelvevő) kötelezettségeit általa kibocsátott, részvényekké vagy más tulajdonjogot megtestesítő értékpapírrá (tehát sor kerülhet rá, hogy a Kötvények átalakításra kerülnek a Kibocsátó által kibocsátott részvényekké), továbbá hogy akár törölje az érintett szervezet (hitelfelvevő) által kibocsátott hiteljogviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközöket (tehát akár a Kötvények törlésére is sor kerülhet). Fent leírtak alapján megállapítható, hogy a Kötvények a BRRD-ben és a Szanálási törvényben rögzített hitelezői feltőkésítés kötelezettségének hatálya alá tartoznak, ezért a Kötvények tekintetében sor kerülhet a fent hivatkozott jogkövetkezmények Felügyelet általi alkalmazására. 2.1. Piaci kockázatok a Kötvények árfolyamával, illetve kamatfizetéseivel kapcsolatosan

A KÖTVÉNYEKKEL KAPCSOLATOS KOCKÁZATI TÉNYEZŐK. A Kötvények, mint értékpapírok, a tőke és pénzpiacok változásaiból eredően illetve a tőkepiaci eszköz jellegükből adódóan is hordoznak olyan kockázatokat, amelyek függetlenek akár a Kibocsátó gazdálkodási környezetének kockázataitól, akár a Kibocsátó gazdálkodásának kockázataitól. A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Szanálási törvény) – mely 2014. július 21-én lépett hatályba és mely a Kibocsátóra is kiterjedő hatállyal bír – kötelezően előírja a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról szóló 2014/59/EU irányelvnek (a továbbiakban: BRRD) történő megfelelést. Ennek értelmében a Szanálási törvény hatálybalépését követően kibocsátott vagy keletkeztetett értékpapírra és kötelezettségekre – így a Kötvényekre – is alkalmazni kell a Szanálási törvénynek törvény 57. § (1) bekezdésében foglalt, a hitelezői feltőkésítésre vonatkozó rendelkezéseit, melynek értelmében az MNB a szanálási feltételek fennálltakor fennállásakor elhatározhatja az érintett intézmény feltőkésítését, vagy határozhat azon hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vagy egyéb kötelezettségek értékének csökkentéséről vagy szavatoló tőkévé alakításáról, amelyek átruházásra kerültekkerültek (akár egy áthidaló intézményre az adott áthidaló intézmény részére történő tőkejuttatás céljával, akár vagyonértékesítés vagy eszköz- elkülönítés szanálási eszköz alkalmazása keretében) és amelyek nem esnek a törvény által meghatározott kivételek közé. A hitelezői feltőkésítés intézménye a szanálási feltételek fennállásakor a Kibocsátóra is kötelezően alkalmazandóalkalmazható, továbbá a Kötvények tekintetében is gyakorolható, mert azok a Kötvények nem esnek a Szanálási törvény 58. § (1) bekezdésében meghatározott kivételi körbe (BRRD 44. cikk (2) bekezdésben meghatározott esetek (pl.: biztosított betétek, biztosítékkal fedezett kötelezettségek) a BRRD 108). cikk a) pontjában említett betétek (pl.: természetes személyek és MKV-k, KKV-k biztosítható betéteinek azon része, amely meghaladja a 2014/49/EU irányelvben meghatározott kártalanítási összeghatárt) amennyiben a kötelezettségek harmadik ország jogának hatálya alá tartoznak továbbá amennyiben a kötelezettségek azt követően keletkeztekA fentieknek megfelelően előfordulhat, hogy a tagállam az ezen cikkben foglalt rendelkezést átültető jogszabály(oka)t elfogadták). Az Európai Bankhatóság ú.n. szabályozási technikai standard-tervezeteket dolgozott ki, mely pontosabb szabályokat fogalmaz meg a szanálási feladatkörében eljáró MNB hitelezői feltőkésítés intézményére. Ennek értelmében során csökkenti a hitelezői feltőkésítés hatálya alá tartozó kötelezettségekre – így kötvények névértékét, illetve átalakítja a Kötvényekre is – Kötvényeket a Felügyelet gyakorolhatja azon jogosultságát, hogy csökkentse a kötelezettségvállalás összegét (tehát Kötvények vonatkozásában előfordulhat hogy a Felügyelet csökkenti azok árfolyamértékét), hogy átalakítsa az érintett szervezet (hitelfelvevő) kötelezettségeit általa kibocsátott, Kibocsátó által kibocsátott részvényekké vagy más tulajdonjogot megtestesítő értékpapírrá értékpapírrá. A Szanálási törvény 84. § (tehát sor kerülhet rá1) bekezdése értelmében továbbá a szanálási feladatkörében eljáró MNB számos szanálási jogosultságát gyakorolhatja a szanálás alatt álló intézmény kötelezettségeivel, így akár a Kötvényekkel kapcsolatban is. Ennek következtében előfordulhat, hogy a szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult: 1. csökkenteni a Kötvények átalakításra kerülnek névértékét vagy bevonja, illetve leírja a Kibocsátó Kötvényeket (az említett bekezdés d) pontja szerint ugyanis a szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult a szanálás alatt álló intézmény leírható, illetve átalakítható kötelezettségei tekintetében a tőkeösszegnek vagy az esedékes összegnek a csökkentésére, ideértve a nullára csökkentést is, továbbá ugyanezen bekezdés f) pontja szerint a szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult a szanálás alatt álló intézmény által kibocsátott részvényekkéhitelviszonyt megtestesítő értékpapír névértékének - akár nullára - csökkentésére, valamint e hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bevonására, leírására), továbbá hogy akár törölje az érintett szervezet (hitelfelvevő) által kibocsátott hiteljogviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközöket (tehát akár ; 2. átalakítani a Kötvények törlésére is sor kerülhet). Fent leírtak alapján megállapítható, hogy által megtestesített kötelezettségeket más intézménynek a Kötvények tagsági részesedéseire (az említett bekezdés e) pontja szerint a BRRD-ben és szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult a Szanálási törvényben rögzített hitelezői feltőkésítés kötelezettségének hatálya alá tartoznak, ezért a Kötvények tekintetében sor kerülhet a fent hivatkozott jogkövetkezmények Felügyelet általi alkalmazására. 2.1. Piaci kockázatok a Kötvények árfolyamávalszanálás alatt álló intézmény leírható, illetve kamatfizetéseivel kapcsolatosanátalakítható kötelezettségei átalakítására annak az intézménynek, pénzügyi vállalkozásnak, szanálásban érintett anyaintézménynek vagy áthidaló intézménynek a tagsági részesedéseire, amelyhez az intézmény eszközeit, jogait és kötelezettségeit esetlegesen átruházta);

A KÖTVÉNYEKKEL KAPCSOLATOS KOCKÁZATI TÉNYEZŐK. A Kötvények, mint értékpapírok, a tőke és pénzpiacok változásaiból eredően illetve a tőkepiaci eszköz jellegükből adódóan is hordoznak olyan kockázatokat, amelyek függetlenek akár a Kibocsátó gazdálkodási környezetének kockázataitól, akár a Kibocsátó gazdálkodásának kockázataitól. A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Szanálási törvény) – mely 2014. július 2111-én lépett hatályba és mely a Kibocsátóra is kiterjedő hatállyal bír – kötelezően előírja a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról szóló 2014/59/EU irányelvnek (a továbbiakban: BRRD) történő megfelelést. Ennek értelmében a Szanálási törvény hatálybalépését követően kibocsátott vagy keletkeztetett értékpapírra és kötelezettségekre – így a Kötvényekre – is alkalmazni kell a Szanálási törvénynek a hitelezői feltőkésítésre vonatkozó rendelkezéseit, melynek értelmében az MNB a szanálási feltételek fennálltakor elhatározhatja az érintett intézmény feltőkésítését, vagy határozhat azon hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vagy egyéb kötelezettségek értékének csökkentéséről vagy szavatoló tőkévé alakításáról, amelyek átruházásra kerültek. A hitelezői feltőkésítés intézménye a Kibocsátóra is kötelezően alkalmazandó, továbbá a Kötvények tekintetében is gyakorolható, mert azok nem esnek a kivételi körbe (BRRD 44. cikk (2) bekezdésben meghatározott esetek (pl.: biztosított betétek, biztosítékkal fedezett kötelezettségek) a BRRD 108. cikk a) pontjában említett betétek (pl.: természetes személyek és MKV-k, KKV-k biztosítható betéteinek azon része, amely meghaladja a 2014/49/EU irányelvben meghatározott kártalanítási összeghatárt) amennyiben a kötelezettségek harmadik ország jogának hatálya alá tartoznak továbbá amennyiben a kötelezettségek azt követően keletkeztek, hogy a tagállam az ezen cikkben foglalt rendelkezést átültető jogszabály(oka)t elfogadták). Az Európai Bankhatóság ú.n. szabályozási technikai standard-tervezeteket dolgozott ki, mely pontosabb szabályokat fogalmaz meg a hitelezői feltőkésítés intézményére. Ennek értelmében a hitelezői feltőkésítés hatálya alá tartozó kötelezettségekre – így a Kötvényekre is – a Felügyelet gyakorolhatja azon jogosultságát, hogy csökkentse a kötelezettségvállalás összegét (tehát Kötvények vonatkozásában előfordulhat hogy a Felügyelet csökkenti azok árfolyamértékét), hogy átalakítsa az érintett szervezet (hitelfelvevő) kötelezettségeit általa kibocsátott, részvényekké vagy más tulajdonjogot megtestesítő értékpapírrá (tehát sor kerülhet rá, hogy a Kötvények átalakításra kerülnek a Kibocsátó által kibocsátott részvényekké), továbbá hogy akár törölje az érintett szervezet (hitelfelvevő) által kibocsátott hiteljogviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközöket (tehát akár a Kötvények törlésére is sor kerülhet). Fent leírtak alapján megállapítható, hogy a Kötvények a BRRD-ben és a Szanálási törvényben rögzített hitelezői feltőkésítés kötelezettségének hatálya alá tartoznak, ezért a Kötvények tekintetében sor kerülhet a fent hivatkozott jogkövetkezmények Felügyelet általi alkalmazására. 2.1. Piaci kockázatok a Kötvények árfolyamával, illetve kamatfizetéseivel kapcsolatosan

A KÖTVÉNYEKKEL KAPCSOLATOS KOCKÁZATI TÉNYEZŐK. A Kötvények, mint értékpapírok, a tőke és pénzpiacok változásaiból eredően illetve a tőkepiaci eszköz jellegükből adódóan is hordoznak olyan kockázatokat, amelyek függetlenek akár a Kibocsátó gazdálkodási környezetének kockázataitól, akár a Kibocsátó gazdálkodásának kockázataitól. A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Szanálási törvény) – mely 2014. július 2111-én lépett hatályba és mely a Kibocsátóra is kiterjedő hatállyal bír – kötelezően előírja a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról szóló 2014/59/EU irányelvnek (a továbbiakban: BRRD) történő megfelelést. Ennek értelmében a Szanálási törvény hatálybalépését követően kibocsátott vagy keletkeztetett értékpapírra és kötelezettségekre – így a Kötvényekre – is alkalmazni kell a Szanálási törvénynek a hitelezői feltőkésítésre vonatkozó rendelkezéseit, melynek értelmében az MNB a szanálási feltételek fennálltakor elhatározhatja az érintett intézmény feltőkésítését, vagy határozhat azon hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vagy egyéb kötelezettségek értékének csökkentéséről vagy szavatoló tőkévé alakításáról, amelyek átruházásra kerültek. A hitelezői feltőkésítés intézménye a Kibocsátóra is kötelezően alkalmazandó, továbbá a Kötvények tekintetében is gyakorolható, mert azok nem esnek a kivételi körbe (BRRD 44. cikk (2) bekezdésben meghatározott esetek (pl.: biztosított betétek, biztosítékkal fedezett kötelezettségek) a BRRD 108. cikk a) pontjában említett betétek (pl.: természetes személyek és MKV-k, KKV-k biztosítható betéteinek azon része, amely meghaladja a 2014/49/EU irányelvben meghatározott kártalanítási összeghatárt) amennyiben a kötelezettségek harmadik ország jogának hatálya alá tartoznak továbbá amennyiben a kötelezettségek azt követően keletkeztek, hogy a tagállam az ezen cikkben foglalt rendelkezést átültető jogszabály(oka)t elfogadták). Az Európai Bankhatóság ú.n. szabályozási technikai standard-tervezeteket dolgozott ki, mely pontosabb szabályokat fogalmaz meg a hitelezői feltőkésítés intézményére. Ennek értelmében a hitelezői feltőkésítés hatálya alá tartozó kötelezettségekre – így a Kötvényekre is – a Felügyelet gyakorolhatja azon jogosultságát, hogy csökkentse a kötelezettségvállalás összegét (tehát Kötvények vonatkozásában előfordulhat hogy a Felügyelet csökkenti azok árfolyamértékét), hogy átalakítsa az érintett szervezet (hitelfelvevő) kötelezettségeit általa kibocsátott, részvényekké vagy más tulajdonjogot megtestesítő értékpapírrá (tehát sor kerülhet rá, hogy a Kötvények átalakításra kerülnek a Kibocsátó által kibocsátott részvényekké), továbbá hogy akár törölje az érintett szervezet (hitelfelvevő) által kibocsátott hiteljogviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközöket (tehát akár a Kötvények törlésére is sor kerülhet). Fent leírtak alapján megállapítható, hogy a Kötvények a BRRD-ben és a Szanálási törvényben rögzített hitelezői feltőkésítés kötelezettségének hatálya alá tartoznak, ezért a Kötvények tekintetében sor kerülhet a fent hivatkozott jogkövetkezmények Felügyelet általi alkalmazására. 2.1. Piaci kockázatok a Kötvények árfolyamával, illetve kamatfizetéseivel kapcsolatosan