A tartalékkeret felhasználásának szabályai mintaszakaszok

A tartalékkeret felhasználásának szabályai. A tartalékkeret kizárólag az építési beruházás teljesítéshez, a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges munkák ellenértékének elszámolására használható fel. A tartalékkeret terhére történő elszámolás esetei: - Műszaki szükségszerűség, ami miatt a tervektől el kell térni. A kivitelezés alatt, a feleken kívülálló okokból történt, előre nem látható változások a helyszíni körülményekben. A vonatkozó jogszabályokban, illetve hatósági előírásokban az ajánlattételi felhívás készítése és a kivitelezés között bekövetkezett változások. - Megrendelő érdekét szolgáló, Vállalkozó által vagy Megrendelő által kezdeményezett változás: Az elvárt műszaki színvonalnak jobban megfelelő műszaki megoldás, amely minimális többletköltséggel jár. Nem többletszolgáltatást nyújtó, hanem (jellemzően) a megbízhatóságot, üzembiztonságot növelő változás – vagyis olyan, mint Vállalkozó ésszerűsítési javaslata. - Jogszabály változása: Olyan jogszabályi változás miatt előálló többletköltség (nem műszaki jellegű), amely jogszabálynak a megjelenése a szerződéskötés időpontjában még nem volt vagy nem lehetett ismert. - Vállalkozó benyújthat Megrendelő részére többletköltségeket vagy megtakarítást maga után vonó ún. ésszerűsítési javaslatot, melynek keretében az alábbi esetekben számolhatóak el költségek: azonos műszaki tartalom mellett vagy egyenértékű műszaki megoldással felgyorsítja a munkák elvégzését; Megrendelő költségeit csökkenti a létesítmény megvalósítása, fenntartása és üzemeltetése során; az elkészült létesítmény hatékonyságát vagy értékét növeli Megrendelő számára vagy más módon Megrendelő érdekét szolgálja. - A tartalékkeret terhére kifizetések kizárólag Vállalkozó írásban benyújtott kérelme, vagy Megrendelő kezdeményezése alapján, a Megrendelő jóváhagyásával teljesíthetőek. - A Vállalkozó a 3.2 pontban meghatározott áron felül semmiféle címen többletköltséget nem érvényesíthet (azaz a Vállalkozó többletmunka ellenértékének külön díjazásban történő elismertetésére és érvényesítésére nem jogosult), kivéve a Megrendelő által elrendelt kiegészítő építési beruházási pótmunkák ellenértékét. Utólag az árképzésben tapasztalt hibák, vagy egyéb tévedések nem szolgálhatnak alapot az átalányár megemelésére. - Nem alapozza meg a Vállalkozó pótmunka igényét, ha annak szükségessége olyan tényből vagy körülményből fakad, amellyel a Vállalkozó a jelen megállapodás megkötésekor számolhatott volna, így különösen, pl. a műszaki dokumentációk esetleges hiányosságaiból, ellentmondásaib...
A tartalékkeret felhasználásának szabályai. 5.2.1. A tartalékkeret kizárólag az építési beruházás teljesítéshez, a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges munkák ellenértékének elszámolására használható fel.
A tartalékkeret felhasználásának szabályai. A tartalékkeret kizárólag az építési beruházás teljesítéshez, a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges pótmunkák, többletmunkák, és amennyiben a jogszabályi feltételek fennállnak a Ptk 6:245. § (1) bekezdés második mondata szerinti költségek megtérítésére használható fel az alábbi feltételek mellett. A vállalkozási díjon felül a Vállalkozó jogosult elszámolni a Vállalkozó által kötelezően elvégzendő azon munkákat, amelyek a műszaki dokumentációban meghatározott paramétereken túlmutató tartalom megvalósításához szükségesek (a továbbiakban: pótmunka). A tartalékkeret nem használható fel olyan kivitelezési munkákra, amelyeket a közbeszerzési dokumentumok műszaki tartalma magában foglal, és azt erre tekintettel az átalányáras szerződés alapján, a szerződéses ár keretében köteles teljesíteni a Vállalkozó (átalánydíjas többletmunka). A többletmunka - a Ptk. 6:245. § (1) bekezdés második mondata szerinti költségek finanszírozása kivételével, amennyiben a jogszabályi feltételek fennállnak - nem finanszírozható a tartalékkeret terhére. A Ptk. 6:245. § (1) bekezdés második mondata szerinti, a szerződéskötéskor előre nem látható többletmunkák költségeinek finanszírozása elsősorban szerződésmódosítás keretében történhet, amennyiben annak jogszabályi feltételei adottak. A tartalékkeret terhére kifizetések kizárólag Vállalkozó írásban benyújtott kérelme, vagy Megrendelő kezdeményezése alapján, a Megrendelő jóváhagyásával teljesíthetőek.
A tartalékkeret felhasználásának szabályai. A tartalékkeret kizárólag az építési beruházás teljesítéshez, a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges, a szerződés megkötésekor előre nem látható, nem tervezhető munkák ellenértékének elszámolására használható fel. A tartalékkeret terhére kifizetések kizárólag a Vállalkozó írásban benyújtott kérelme, vagy Megrendelő kezdeményezése alapján, a Megrendelő jóváhagyásával teljesíthetőek. Amennyiben az építési beruházás műszaki tartalmának változása vagy egyéb okok miatt válik szükségessé többletköltség kifizetése, és a többletköltség kifizetését a Megrendelő szakmai és jogi szempontból jóváhagyja, ezen költségelemek a tartalékkeretéből kifizethetőek. A tartalékkeret terhére történő elszámolás esetei:

Related to A tartalékkeret felhasználásának szabályai

  • A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei XI.1. A biztosítási szerzôdés alanyai szerzôdéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek: – a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél, – a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevô ügyfél az elektronikus kommunikációhoz elôzetesen hozzájárulását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elektronikus levelezési címrôl továbbítja a biztosító felé, – a biztosító ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, – a biztosító által mûködtetett internetes szerzôdéskötô és kárbejelentô rendszerben megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat formájában. A szerzôdô felek a biztosítási szerzôdés szerzôdô általi felmondásának vonatkozásában írásban megtett nyilatkozatnak tekintik a nyilatkozó személy részérôl aláírt azon nyilatkozatot is, melyet faxon, vagy elektronikus úton továbbított szkennelt okirat formájában a biztosító által megadott elérhetôségekre. A nyilatkozattételi lehetôséget a biztosító egyes szerzôdések és nyilatkozattípusok esetében fentiektôl eltérôen határozhatja meg, melyre vonatkozó rendelkezéseket a szerzôdésre vonatkozó általános, vagy különös szerzôdési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmazza.

  • A Szolgáltató adatkezelésének szabályai 5.1. A Szolgáltatót a tudomására jutott személyes adatokkal kapcsolatosan titoktartási kötelezettség terheli, azok megismerését harmadik személy részére csak az érvényes jogszabályokban és jelen Adatkezelési és Adatvédelmi Szabályzatban meghatározottak szerint teheti lehetővé.

  • A határozott idejű előfizetői szerződés megszűnik a) a határozott idő leteltével, ha az Előfizető egyoldalúan - vagy az Előfizető és a Szolgáltató közös akarattal - a határozott idő lejártát megelőzően írásban nyilatkozik arról, hogy a határozott idő leteltével a szerződést megszünteti,

  • A biztosító szolgáltatásának szabályai 10.1. A biztosító a károkat eseményenként a szerződésben megjelölt felső összeghatárig téríti meg – a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben –, figyelembe véve az egyes biztosítási összegeket.

  • A számhordozással, a szünetmentes szolgáltatóváltással, a közvetítőválasztással kapcsolatos eljárások részletes szabályai Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető.

  • Előzetes tájékoztató Felhasználói oldalon közzétett hirdetmény A hirdetmény száma a Közbeszerzési Értesítőben: / (KÉ-szám/évszám) A hirdetmény közzétételének dátuma: (év/hó/nap) Eljárást megindító, illetve meghirdető felhívás Dinamikus beszerzési rendszerben használt egyszerűsített hirdetmény A hirdetmény száma a Közbeszerzési Értesítőben: / (KÉ-szám/évszám) A hirdetmény közzétételének dátuma: (év/hó/nap) Egyéb korábbi közzététel (adott esetben) A hirdetmény száma a Közbeszerzési Értesítőben: / (KÉ-szám/évszám) A hirdetmény közzétételének dátuma: (év/hó/nap) A hirdetmény száma a Közbeszerzési Értesítőben: / (KÉ-szám/évszám) A hirdetmény közzétételének dátuma: (év/hó/nap)

  • A határozott idejű előfizetői szerződés megkötésére vonatkozó különös szabályok 2.1.5.1. A határozott idejű előfizetői szerződés megkötését megelőzően a Szolgáltató igazolható módon köteles tájékoztatni az Előfizetőt a határozott idejű előfizetői szerződés teljes időtartama alatt minimálisan terhelő valamennyi költség összegéről szolgáltatásonként, vagy szolgáltatáselemenként külön-külön, valamint összesítve. Költség különösen az előfizetői szerződés keretében a belépési díj, a díjcsomag havi vagy időszaki díja, valamint az előfizetői szerződéssel összefüggő elektronikus hírközlő eszközre vonatkozó polgári jogi jogviszony keretében végberendezés vagy egyéb eszköz értékesítése esetén a végberendezés vagy egyéb eszköz ára, részletvétel esetén a kezdőrészlet, a további részletek, a kamatok és egyéb díjak megjelölésével, bérbeadása esetén a bérleti díj, használatának más módon történő átengedése esetén a használati díj. A tájékoztatás elmaradása esetén az előfizetői szerződésben az Előfizetőt érintő, a határozott idejű előfizetői szerződésből eredő bármilyen hátrányos jogkövetkezményt megállapító szerződéses rendelkezés semmis.

  • A telefonszolgáltatók esetében a számhordozással kapcsolatos eljárás részletes szabályai Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető. Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető. Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető.

  • A szolgáltató általi szerződésfelmondás esetei, feltételei 12.3.1. Az előfizetői szerződés Szolgáltató általi felmondásának ideje – a szerződésszegés és az előfizetési díj nem fizetése miatti felmondás kivételével – nem lehet kevesebb mint 60 nap.

  • Egyéb előfizetői szerződés megszűnési esetek és feltételeik Az előfizetői szerződés a Szolgáltató vagy az Előfizető általi felmondáson kívül megszűnik az alábbi esetekben: