A tartalékkeret felhasználásának szabályai mintaszakaszok

A tartalékkeret felhasználásának szabályai. A tartalékkeret kizárólag az építési beruházás teljesítéshez, a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges munkák ellenértékének elszámolására használható fel. A tartalékkeret terhére történő elszámolás esetei: - Műszaki szükségszerűség, ami miatt a tervektől el kell térni. A kivitelezés alatt, a feleken kívülálló okokból történt, előre nem látható változások a helyszíni körülményekben. A vonatkozó jogszabályokban, illetve hatósági előírásokban az ajánlattételi felhívás készítése és a kivitelezés között bekövetkezett változások. - Megrendelő érdekét szolgáló, Vállalkozó által vagy Megrendelő által kezdeményezett változás: Az elvárt műszaki színvonalnak jobban megfelelő műszaki megoldás, amely minimális többletköltséggel jár. Nem többletszolgáltatást nyújtó, hanem (jellemzően) a megbízhatóságot, üzembiztonságot növelő változás – vagyis olyan, mint Vállalkozó ésszerűsítési javaslata. - Jogszabály változása: Olyan jogszabályi változás miatt előálló többletköltség (nem műszaki jellegű), amely jogszabálynak a megjelenése a szerződéskötés időpontjában még nem volt vagy nem lehetett ismert. - Vállalkozó benyújthat Megrendelő részére többletköltségeket vagy megtakarítást maga után vonó ún. ésszerűsítési javaslatot, melynek keretében az alábbi esetekben számolhatóak el költségek: azonos műszaki tartalom mellett vagy egyenértékű műszaki megoldással felgyorsítja a munkák elvégzését; Megrendelő költségeit csökkenti a létesítmény megvalósítása, fenntartása és üzemeltetése során; az elkészült létesítmény hatékonyságát vagy értékét növeli Megrendelő számára vagy más módon Megrendelő érdekét szolgálja. - A tartalékkeret terhére kifizetések kizárólag Vállalkozó írásban benyújtott kérelme, vagy Megrendelő kezdeményezése alapján, a Megrendelő jóváhagyásával teljesíthetőek. - A Vállalkozó a 3.2 pontban meghatározott áron felül semmiféle címen többletköltséget nem érvényesíthet (azaz a Vállalkozó többletmunka ellenértékének külön díjazásban történő elismertetésére és érvényesítésére nem jogosult), kivéve a Megrendelő által elrendelt kiegészítő építési beruházási pótmunkák ellenértékét. Utólag az árképzésben tapasztalt hibák, vagy egyéb tévedések nem szolgálhatnak alapot az átalányár megemelésére. - Nem alapozza meg a Vállalkozó pótmunka igényét, ha annak szükségessége olyan tényből vagy körülményből fakad, amellyel a Vállalkozó a jelen megállapodás megkötésekor számolhatott volna, így különösen, pl. a műszaki dokumentációk esetleges hiányosságaiból, ellentmondásaib...
A tartalékkeret felhasználásának szabályai. A tartalékkeret kizárólag az építési beruházás teljesítéshez, a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges, a szerződés megkötésekor előre nem látható, nem tervezhető munkák ellenértékének elszámolására használható fel. A tartalékkeret terhére kifizetések kizárólag a Vállalkozó írásban benyújtott kérelme, vagy Megrendelő kezdeményezése alapján, a Megrendelő jóváhagyásával teljesíthetőek. Amennyiben az építési beruházás műszaki tartalmának változása vagy egyéb okok miatt válik szükségessé többletköltség kifizetése, és a többletköltség kifizetését a Megrendelő szakmai és jogi szempontból jóváhagyja, ezen költségelemek a tartalékkeretéből kifizethetőek. A tartalékkeret terhére történő elszámolás esetei:
A tartalékkeret felhasználásának szabályai. 5.2.1. A tartalékkeret kizárólag az építési beruházás teljesítéshez, a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges munkák ellenértékének elszámolására használható fel. 5.2.2. A tartalékkeret terhére történő elszámolás esetei: a.) Műszaki szükségszerűség, ami miatt a tervektől el kell térni. A kivitelezés alatt, a feleken kívülálló okokból történt, előre nem látható változások a helyszíni körülményekben. A vonatkozó jogszabályokban, illetve hatósági előírásokban az a közbeszerzési dokumentumok készítése és a kivitelezés között bekövetkezett változások. b.) Megrendelő érdekét szolgáló, Vállalkozó által vagy Megrendelő által kezdeményezett változás: az elvárt műszaki színvonalnak jobban megfelelő műszaki megoldás, amely minimális többletköltséggel jár. Nem többletszolgáltatást nyújtó, hanem (jellemzően) a megbízhatóságot, üzembiztonságot növelő változás – vagyis olyan, mint Vállalkozó ésszerűsítési javaslata. c.) Jogszabály változása: Olyan jogszabályi változás miatt előálló többletköltség (nem műszaki jellegű), amely jogszabálynak a megjelenése a szerződéskötés időpontjában még nem volt vagy nem lehetett ismert. d.) Vállalkozó benyújthat Megrendelő részére többletköltségeket vagy megtakarítástást maga után vonó ún. ésszerűsítési javaslatot, melynek keretében az alábbi esetekben számolhatóak el költségek: - azonos műszaki tartalom mellett vagy egyenértékű műszaki megoldással felgyorsítja a munkák elvégzését; - Megrendelő költségeit csökkenti a létesítmény megvalósítása, fenntartása és üzemeltetése során; - az elkészült létesítmény hatékonyságát vagy értékét növeli Megrendelő számára vagy más módon Megrendelő érdekét szolgálja.
A tartalékkeret felhasználásának szabályai. A tartalékkeret kizárólag az építési beruházás teljesítéshez, a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges pótmunkák, többletmunkák, és amennyiben a jogszabályi feltételek fennállnak a Ptk 6:245. § (1) bekezdés második mondata szerinti költségek megtérítésére használható fel az alábbi feltételek mellett. A vállalkozási díjon felül a Vállalkozó jogosult elszámolni a Vállalkozó által kötelezően elvégzendő azon munkákat, amelyek a műszaki dokumentációban meghatározott paramétereken túlmutató tartalom megvalósításához szükségesek (a továbbiakban: pótmunka). A tartalékkeret nem használható fel olyan kivitelezési munkákra, amelyeket a közbeszerzési dokumentumok műszaki tartalma magában foglal, és azt erre tekintettel az átalányáras szerződés alapján, a szerződéses ár keretében köteles teljesíteni a Vállalkozó (átalánydíjas többletmunka). A többletmunka - a Ptk. 6:245. § (1) bekezdés második mondata szerinti költségek finanszírozása kivételével, amennyiben a jogszabályi feltételek fennállnak - nem finanszírozható a tartalékkeret terhére. A Ptk. 6:245. § (1) bekezdés második mondata szerinti, a szerződéskötéskor előre nem látható többletmunkák költségeinek finanszírozása elsősorban szerződésmódosítás keretében történhet, amennyiben annak jogszabályi feltételei adottak. A tartalékkeret terhére kifizetések kizárólag Vállalkozó írásban benyújtott kérelme, vagy Megrendelő kezdeményezése alapján, a Megrendelő jóváhagyásával teljesíthetőek.

Related to A tartalékkeret felhasználásának szabályai

  • A számhordozás általános szabályai A számhordozás olyan előfizetői szám hordozását jelenti, amelynek során az előfizető megtarthatja földrajzi előfizetői számát, amennyiben az előfizető a felhasználás földrajzi helyének megváltoztatása nélkül változtat előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltatót.

  • A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei XI.1. A biztosítási szerzôdés alanyai szerzôdéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek: – a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél, – a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevô ügyfél az elektronikus kommunikációhoz elôzetesen hozzájárulását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elektronikus levelezési címrôl továbbítja a biztosító felé, – a biztosító ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, – a biztosító által mûködtetett internetes szerzôdéskötô és kárbejelentô rendszerben megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat formájában. A szerzôdô felek a biztosítási szerzôdés szerzôdô általi felmondásának vonatkozásában írásban megtett nyilatkozatnak tekintik a nyilatkozó személy részérôl aláírt azon nyilatkozatot is, melyet faxon, vagy elektronikus úton továbbított szkennelt okirat formájában a biztosító által megadott elérhetôségekre. A nyilatkozattételi lehetôséget a biztosító egyes szerzôdések és nyilatkozattípusok esetében fentiektôl eltérôen határozhatja meg, melyre vonatkozó rendelkezéseket a szerzôdésre vonatkozó általános, vagy különös szerzôdési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmazza. XI.2. A Biztosító és a Europ Assistance a Biztosítottal illetve a Biztosított megbízásában eljáró személlyel történô kapcsolattartást magyar vagy angol nyelven vállalja. Vitás esetben a magyar nyelven tett nyilatkozatok az irányadóak. XI.3. A biztosító postai úton küldött küldeményeit az elküldést követô 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, ideértve azt az esetet is, ha a küldemény a címzett – biztosító által nyilvántartott – címérôl „ismeretlen helyre költözött” vagy ”nem kereste” jelzéssel érkezik vissza. Postai úton tértivevénnyel történô közlés esetében a biztosító által küldött küldeményt, – ha annak átvételét a címzett megtagadta, úgy az átvétel megtagadása napján, – ha a küldemény átvételét a címzett vagy annak képviselôje aláírásával elismerte, úgy az átvétel napján kell kézbesítettnek tekintetni. Az elektronikus úton küldött küldeményeket az elküldés napján kell kézbesítettnek tekinteni.

  • Az előfizető jogszabályban meghatározott nyilatkozatai megadásának, a nyilatkozatok módosításának, visszavonásának feltételei 12.1. Azon üzleti Előfizető esetében, amely végfelhasználónak minősülő mikrovállalkozás vagy kisvállalkozás vagy közhasznú szervezet, a Szolgáltató eltérhet az Eht. 127. § (1a), (4b), (4c) és (4g) bekezdésének, 128. § (5) bekezdésének, 129. § (1a)-(1c) bekezdésének, 134. § (14b) bekezdésének, valamint az 5. § (1)-(7) bekezdésének, 12. §-ának, 26. § (11) bekezdésének rendelkezéseitől, ha azon üzleti Előfizető, amely végfelhasználónak minősülő mikrovállalkozás vagy kisvállalkozás vagy közhasznú szervezet, legkésőbb az előfizetői szerződés megkötésekor kifejezetten hozzájárult ahhoz, hogy a Szolgáltató e rendelkezésektől részben vagy egészben eltérjen. Az Előfizető a jelen pont szerinti nyilatkozatát írásban jogosult módosítani és a Szolgáltató a módosítást a nyilvántartásaiban legfeljebb 8 napon belül átvezeti. 12.2. A természetes személy Előfizetőnek vagy a 12.1. pont szerinti végfelhasználónak minősülő mikrovállalkozásnak vagy kisvállalkozásnak vagy közhasznú szervezetnek a szerződéskötéskor kell nyilatkoznia arról, hogy az előfizetői szolgáltatást egyéni előfizetőként vagy nem egyéni (üzleti) előfizetőként kívánja igénybe venni. Amennyiben az Igénylő olyan szolgáltatáscsomagot kíván igénybe venni üzleti Előfizetőként, mely vonatkozásában a Szolgáltató nem jogosult üzleti előfizetők felé történő értékesítésre, úgy a szerződés nem jön létre, vagy az Előfizető által egyidejűleg módosított szolgáltatáscsomag iránti igényre vonatkozó módosított tartalommal jön létre. Az előfizetői minőség módosítására egyebekben a 10.2.4.1. pont szabályai az irányadók. 12.3. Az Előfizető jogosult a szerződés megkötésekor vagy azt követően nyilatkozni az elektronikus értesítés (elektronikus dokumentumban vagy az elektronikus levélben foglalt értesítés) elfogadásáról. Az Előfizető az elektronikus értesítés elfogadására vonatkozó nyilatkozatát a 10.2.4.1. pontban foglaltak szerint jogosult módosítani. 12.4. Az Előfizető jogosult a szerződés megkötésekor vagy azt követően nyilatkozni arról, hogy adatai közvetlen üzletszerzés, tájékoztatás, közvélemény- vagy piackutatás, valamint a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grt.) 6. §-ának hatálya alá nem tartozó közvetlen üzletszerzés, illetve egyéb, a Grt. szerinti reklámnak nem minősülő tájékoztatás céljából felhasználásra kerüljenek. Az Előfizető a jelen pont szerinti nyilatkozatát írásban jogosult módosítani és a Szolgáltató a módosítást a nyilvántartásaiban legfeljebb 8 napon belül átvezeti.

  • A Szolgáltató adatkezelésének szabályai 5.1. A Szolgáltatót a tudomására jutott személyes adatokkal kapcsolatosan titoktartási kötelezettség terheli, azok megismerését harmadik személy részére csak az érvényes jogszabályokban és jelen Adatkezelési és Adatvédelmi Szabályzatban meghatározottak szerint teheti lehetővé. 5.2. A titoktartási kötelezettség a Szolgáltató alkalmazottját, tagját, megbízottját a Szolgáltatóval azonos módon terheli és megszegéséért a jogszabályok szerinti felelősséggel tartozik. A titoktartási kötelezettség az alkalmazottat a munkaviszony, a tagot a tagsági viszony, a megbízottat a megbízási jogviszony után is terheli.

  • A szerződés felmondásának szabályai a Szolgáltató részéről Az Előfizetői szerződés Szolgáltató általi felmondásának ideje – a szerződésszegés és az előfizetési díj nem fizetése miatti felmondás kivételével – nem lehet kevesebb, mint 60 nap. A Szolgáltató az Előfizetői szerződés felmondását írásban, tértivevényes levélben, amennyiben az Előfizetői szerződésben az Előfizető hozzájárult, olyan elektronikus dokumentumban vagy elektronikus levélben köteles megküldeni az Előfizetőnek, amelynek kézbesítése hitelt érdemlően igazolható, kivéve, ha az Előfizetőt a felmondásról azért nem így tudja értesíteni, mert a szolgáltatás sajátosságai következtében a Szolgáltató nem rendelkezik az Előfizető e módon történő értesítéséhez szükséges adatokkal. Ebben az esetben az értesítést a Szolgáltató az Eht. 144.§ (4)-(5) bekezdéseiben meghatározott egyéb módon is teljesítheti. A felmondásnak tartalmaznia kell: a) a felmondás indokát,

  • A térítési összeg meghatározásának alapelvei A biztosító a szolgáltatás összegéből levonja: – a felhasználható maradványok értékét; – valamint azt az összeget, amelyet a biztosított az adóhatóságtól visszaigényelhet; − díjtartozást; − ha a szerződés biztosítási esemény bekövetkezése miatt szűnik meg, a biztosítási időszak végéig járó díjakat. Ha a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül más káro- sító esemény, tényező, műszaki hiányosság vagy karbantartás elmu- lasztása, illetve az épület, építmény építési előírásainak be nem tar- tása miatti körülmény is közrehatott, a biztosító a kárt olyan mér- tékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménynek tudható be.

  • A határozott idejű előfizetői szerződés megszűnik a) a határozott idő leteltével, ha az Előfizető egyoldalúan - vagy az Előfizető és a Szolgáltató közös akarattal - a határozott idő lejártát megelőzően írásban nyilatkozik arról, hogy a határozott idő leteltével a szerződést megszünteti, b) a Szolgáltató halálával/jogutód nélküli megszűnése esetén, c) a természetes személy Előfizető jogutód nélküli megszűnése esetén, d) a nem természetes személy Előfizető jogutód nélküli megszűnése esetén, e) az egyedi előfizetői szerződésben megjelölt szolgáltatás (beleértve az egyes szolgáltatáscsomagokat, értéknövelt és kiegészítő szolgáltatásokat is külön-külön vagy összességükben) Szolgáltató általi végleges megszüntetése esetén, melyről a Szolgáltató a megszűnés időpontját megelőző legalább 60 nappal korábban értesíti az Előfizetőt,

  • A biztosító szolgáltatásának szabályai 10.1. A biztosító a károkat eseményenként a szerződésben megjelölt felső összeghatárig téríti meg – a Magyarországon érvényes belföldi fizetőeszközben –, figyelembe véve az egyes biztosítási összegeket. 10.2. A biztosító szolgáltatásai az adott biztosítási idő­ szak biztosítási összegét csökkentik, kivéve, ha a szer­ ződő a szolgáltatás teljesítéséig a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a fedezet feltöltését kéri és a dí­ jat megfelelően kiegészíti. Biztosító a fedezetfeltöltésről egyedi elbírálás alapján jogosult dönteni és a feldezetfel­ töltés lehetőségére nem köteles szerződőt külön tájékoz­ tatni. Amennyiben a biztosító térítést nyújtott, megilleti az egész biztosítási időszakra eső teljes díj. 10.3. A biztosítási összeg kimerülése esetén, de újabb kár bekövetkezése előtt a felek közös megegyezéssel megállapodhatnak a 10.2. pontban foglaltak megfelelő alkalmazásával a biztosítási összeg újrafeltöltésében, ennek hiányában a biztosító kockázatviselése az adott biztosítási időszak hátralévő részére megszűnik. 10.4. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötele­ zettségével összefüggésben, a károsító eseményt meg­ előző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó­köteles szolgáltatás ellenérté­ ke (anyag­, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat köte­ lezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható. 10.4.1. Ha az épület újraépítési, helyreállítási költsége nagyobb az ingatlan forgalmi értékénél vagy az épület maradvánnyal csökkentett forgalmi értékénél, akkor a biztosító az egyéb szabályok betartása mellett (pl. a ká­ ronszerzés tilalma) a károsodott ingatlan forgalmi értékét téríti meg, levonva abból a maradványok értékét. (Forgal­ mi érték: az adott ingatlan helyi viszonyoknak megfele­ lő, a kár időpontját közvetlenül megelőző állapot szerinti piaci értéke.) Az épület újraépítési, helyreállítási értéke és a maradvánnyal csökkentett forgalmi értéke közötti különbözet megfizetésére csak akkor köteles a biztosító, ha az épület újjáépítése, helyreállítása a kockázatviselés helyén, számlával igazoltan, ténylegesen megtörténik.

  • A számhordozással, a szünetmentes szolgáltatóváltással, a közvetítőválasztással kapcsolatos eljárások részletes szabályai 41 8.1. A telefonszolgáltatók esetében a számhordozással kapcsolatos eljárás részletes szabályai 41 8.2. Internet-hozzáférés szolgáltatók esetében a szünetmentes szolgáltatóváltással kapcsolatos 8.3. A közvetítőválasztással kapcsolatos eljárás részletes szabályai a közvetítőválasztást biztosító hálózati szerződésekben foglaltakkal összhangban 42

  • Előzetes tájékoztató Felhasználói oldalon közzétett hirdetmény A hirdetmény száma a Közbeszerzési Értesítőben: / (KÉ-szám/évszám) A hirdetmény közzétételének dátuma: (év/hó/nap) Eljárást megindító, illetve meghirdető felhívás Dinamikus beszerzési rendszerben használt egyszerűsített hirdetmény A hirdetmény száma a Közbeszerzési Értesítőben: / (KÉ-szám/évszám) A hirdetmény közzétételének dátuma: (év/hó/nap) Egyéb korábbi közzététel (adott esetben) A hirdetmény száma a Közbeszerzési Értesítőben: / (KÉ-szám/évszám) A hirdetmény közzétételének dátuma: (év/hó/nap) A hirdetmény száma a Közbeszerzési Értesítőben: / (KÉ-szám/évszám) A hirdetmény közzétételének dátuma: (év/hó/nap)