VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS
VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS
amely egyrészről a
Zuglói Közbiztonsági non-profit Kft. Székhelye: 1145 Budapest, Xxxx Xxxxx u. 36. Cégjegyzékszám: 00-00-000000
Adószáma: 23084454-2-42
Számlavezető pénzintézet: MagNet Bank Közösségi Bank Zrt. Bankszámlaszám: 16200120-18521205-00000000
Képviseli: Xxxxxx-Xxxxxxxx Xxxxxx ügyvezető mint Megrendelő (továbbiakban: Megrendelő),
másrészről a(z)
……………………………..
cégjegyzékszáma:
adószáma.:
bankszámlaszáma:
képviseli:
(mint Vállalkozó) (a továbbiakban Vállalkozó)
között (a továbbiakban együtt Felek) jött létre az alábbi napon és helyen a következő feltételekkel:
ELŐZMÉNYEK
Jelen vállalkozási szerződés (a továbbiakban: Szerződés) a Megrendelő által a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban Kbt.) 115. § (1) bekezdése alapján „Ügyfélszolgálati iroda kialakítása” tárgyban 2017. június 16. napján megküldött ajánlattételi felhívással megindított közbeszerzési eljárás (a továbbiakban: Eljárás) eredményeként jött létre, az Eljárás Ajánlatkérője, mint Megrendelő, és az eljáráson nyertes Ajánlattevő, mint a gazdaságilag legelőnyösebb Vállalkozó között, az eljárás dokumentumaiban foglalt célok maradéktalan teljesítésére, a Kbt. rendelkezéseinek megfelelően.
I. A szerződés tárgya
1. Megrendelő megrendeli, Vállalkozó elvállalja a Budapest XIV. kerület Zuglói Parkolási Csoport igazgatási és ügyfélszolgálatának kialakítását a beadott ajánlatban feltüntetett egyösszegű átalányáron a közbeszerzési dokumentumokban foglaltaknak, valamint az érvényes és hatályos jogszabályoknak megfelelően, műszaki átadás-átvételi eljárásra alkalmas hiba- és hiánymentes állapotban.
2. Ezen vállalkozási szerződésnek elválaszthatatlan részét képezi a közbeszerzési eljárás ajánlattételi felhívása, a közbeszerzési eljárás dokumentációja, az esetleges kiegészítő tájékoztatás, valamint Vállalkozó nyertes ajánlata és abból különösen a Vállalkozó által beárazott költségvetés.
3. A fent meghatározott dokumentumok jelen Szerződés elválaszthatatlan részét képezik, azonban fizikailag nem kapcsolódnak jelen Szerződéshez.
4. A Vállalkozó kijelenti, hogy a szerződéskötésnek részéről sem jogi, sem egyéb akadálya nincs, nem tapasztalt olyan tényt vagy körülményt, amely őt a szerződésszerű teljesítésben akadályozná, a teljesítéshez szükséges pénzügyi és szakmai feltételrendszerrel rendelkezik. Vállalkozó a kézhez vett tervdokumentációt körültekintően ellenőrizte és mérlegelte, valamint kijelenti, hogy ajánlata teljeskörű, és az átadott tervekben és dokumentációkban foglalt műszaki tartalom komplett megvalósítására vonatkozik.
5. Az építési tevékenységre vonatkozó követelmény meghatározása: kifogástalan minőség.
6. Vállalkozói képesítési nyilatkozat:
Vállalkozó rögzíti, hogy a mindenkor hatályban lévő jogszabályokban meghatározott képesítéssel rendelkezik, amelyek a vállalkozói kivitelezői tevékenység végzésére őt feljogosítják. Vállalkozó kijelenti, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által vezetett névjegyzékbe bejelentkezett, a fennálló építőipari, kivitelezői nyilvántartási száma: ……….
7. Megrendelői fedezetnyilatkozat:
Megrendelő rögzíti, hogy a Vállalkozási díj megfizetésére vonatkozó kötelezettséghez szükséges fedezettel rendelkezik.
II. Teljesítési határidő és a teljesítés helye
1. Felek rögzítik, hogy a szerződést a munkaterület átadásától számítottan I-II ütemre kötik.
Az I. ütem teljesítési határideje 2017. július 31. napja.
Az I. ütem végéig a Vállalkozónak legalább a szerződés mellékletét képező tervrajz (1. számú melléklet) és az árazott költségvetésben is megjelölt tételek szerint azonosított műszaki tartalmat kell megvalósítania, azonban Vállalkozónak lehetősége van ezen időpontig a II. ütem egyes tételeinek előteljesítésére is.
A II. ütem, azaz a végteljesítés teljesítési határideje 2017. szeptember 30. napja. A fenti időtartam nem tartalmazza a műszaki átadás-átvételi eljárás idejét.
2. Vállalkozó előteljesítésre jogosult.
3. A kivitelezés teljesítésének helye: Xxxxxxxx, 0000 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxx xxxxxx xxxx 00- 00. – 39695/4 hrsz
4. A munkaterület átadásának tervezett napja: jelen Szerződés aláírásának napja.
III. Vállalkozási díj
1. Vállalkozó a jelen szerződésben foglalt munkákat egyösszegű átalányáron, ajánlata
alapján nettó …………………. Ft + Áfa, azaz nettó forint + általános
forgalmi adó összeg ellenében végzi el (mely ajánlati ár nem tartalmazza a tartalékkeretet).
Az árazott költségvetés/egységártáblázat jelen szerződés 2. számú mellékletét képezi.
2. A vállalkozási díj tartalmazza az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet (továbbiakban: Étvr.) 3. § (5) bekezdésben foglaltakat, továbbá a Vállalkozónak a jelen szerződésben foglalt feladatok teljesítésével kapcsolatban felmerülő összes költségét, kiadását. A vállalási ár a befejezési határidőre prognosztizált egyösszegű ár, amely tartalmazza a műszaki tartalom megvalósításának teljes költségét, a kivitelezési munkákat, a tevékenységgel kapcsolatban fizetendő minden díjat (is), a szakszerű megvalósításhoz szükséges minden tételt (pl. segédelemeket, rögzítéseket, kiegészítő rendszerelemeket, a felvonuláshoz, továbbá a kivitelezésben részt vevőknek, a környezetnek a biztonságához szükséges eszközöket), az átadási, a birtokbaadási eljárás költségeit, az átadási tervdokumentáció készítésének költségét, az ágazati és egyéb szabványoknak megfelelő minősítési vizsgálati és mérési költséget, bármiféle díjat (gépek, irodák, raktárak stb.), a felvonulási-, vagyonvédelmi költségeket, a garanciális és szavatossági kötelezettségek költségeit, a szerződés tárgyának rendeltetésszerű használatát biztosító megvalósításhoz szükséges munka ellenértékét. A hivatkozott jogszabályi díjelemek a Vállalkozó felmért és megalapozott költség- és mértékbecslésén alapulnak. Szerződő felek a díjmegállapodásra utalva rögzítik, hogy a Vállalkozó viseli a díjelemek esetleges hibás kalkulációjának a kockázatát, a Megrendelő a jogszabályi díjelemek teljesüléséért szavatossággal nem tartozik.
3. A fentiekben rögzített vállalkozási díj nem tartalmazza a szerződés III.5. pontjában rögzített tartalékkeretet.
A Ptk. alapján a Vállalkozó az átalánydíjon felül a pótmunka ellenértékét igényelheti, a többletmunka ellenértékének megtérítésére nem jogosult. A Megrendelő köteles azonban megtéríteni a Vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét, amely a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható (Ptk. 6:245. §).
4. Megrendelő nyilatkozik, hogy a jelen szerződés hatálya alá tartozó építési kivitelezési munkák nem építési hatósági engedély-köteles munkák, ekként nem tartoznak az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 142. § (1) bekezdés b) pontja alá. Vállalkozó ennek megfelelően számláit ÁFA-val növelten köteles kiállítani.
Megrendelő a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 20. § alapján a szerződésben foglalt nettó vállalkozási díj 10 %-ának megfelelő mértékű tartalékkeretet biztosít. A tartalékkeret nem része a vállalkozási díjnak. A tartalékkeret nem jelent teljesítési kötelezettséget Vállalkozó és fizetési kötelezettséget Megrendelő számára.
A tartalékkeret felhasználásának szabályai:
A tartalékkeret kizárólag az építési beruházás teljesítéshez, a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges pótmunkák, többletmunkák, és amennyiben a jogszabályi feltételek fennállnak a Ptk 6:245. § (1) bekezdés második mondata szerinti költségek megtérítésére használható fel az alábbi feltételek mellett.
A vállalkozási díjon felül a Vállalkozó jogosult elszámolni a Vállalkozó által kötelezően
elvégzendő azon munkákat, amelyek a műszaki dokumentációban meghatározott paramétereken túlmutató tartalom megvalósításához szükségesek (a továbbiakban: pótmunka).
A tartalékkeret nem használható fel olyan kivitelezési munkákra, amelyeket a közbeszerzési dokumentumok műszaki tartalma magában foglal, és azt erre tekintettel az átalányáras szerződés alapján, a szerződéses ár keretében köteles teljesíteni a Vállalkozó (átalánydíjas többletmunka). A többletmunka - a Ptk. 6:245. § (1) bekezdés második mondata szerinti költségek finanszírozása kivételével, amennyiben a jogszabályi feltételek fennállnak - nem finanszírozható a tartalékkeret terhére.
A Ptk. 6:245. § (1) bekezdés második mondata szerinti, a szerződéskötéskor előre nem látható többletmunkák költségeinek finanszírozása elsősorban szerződésmódosítás keretében történhet, amennyiben annak jogszabályi feltételei adottak.
A tartalékkeret terhére kifizetések kizárólag Vállalkozó írásban benyújtott kérelme, vagy Megrendelő kezdeményezése alapján, a Megrendelő jóváhagyásával teljesíthetőek.
Amennyiben a Vállalkozó értesítése alapján a Megrendelő megállapítja, hogy a Vállalkozó olyan műszaki tartalmat valósít meg, amely pótmunkának minősül, úgy annak ellenértéke a
III.5. pontban meghatározott mértékű tartalékkeret még rendelkezésre álló része terhére számolható el a jelen Szerződés és a Kbt. vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően.
A pótmunka ellenértékére vonatkozó ajánlatot a Vállalkozó ajánlatában benyújtott árazott költségvetésben szereplő egységárak (díj és anyag) alapján kell elkészíteni. Amennyiben a Vállalkozó ajánlata nem tartalmaz alkalmazható díjat vagy anyagárat, úgy a szerződő felek megegyezése szükséges az alkalmazandó egységárakról.
A pótmunka teljesítése kizárólag akkor kezdődhet el, valamint a pótmunka tartalékkeretből történő elszámolásának feltétele az, hogy a megvalósítandó műszaki tartalmat a Megrendelő pótmunkának minősítse, valamint, hogy a pótmunka ellenértéke a jelen Szerződés és Kbt. rendelkezéseivel összhangban megfelelően meghatározásra került.
IV. Fizetési és számlázási feltételek
1. Vállalkozó az I. ütem teljesítésének igazolását követően 1 darab részszámla, valamint az építési beruházás befejezését, azaz a II. ütem / végteljesítést követően kiállított teljesítés igazolás alapján 1 db végszámla kiállításra jogosult.
Szerződő felek rögzítik, hogy a részszámla kiállítására legalább a szerződés mellékletét képező tervrajz és az árazott költségvetésben is megjelölt tételek szerint azonosított műszaki tartalom, valamint az esetlegesen előteljesített műszaki tartalom tényleges teljesítéséhez igazodóan kerülhet sor.
2. Az ellenérték a műszaki ellenőr által leigazolt teljesítésigazolásnak megfelelően kiállított számlák ellenében, a Kbt. 135. § (1)-(3), (5)-(6) bekezdéseiben; a Ptk. 6:130 § (1)-(2) bekezdéseiben, a 322/2015 (X.30.) Korm. rendelet 32/A. §-ában foglaltak szerint 30 napos fizetési határidővel kerül kiegyenlítésre, figyelemmel az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art) 36/A. § vonatkozó rendelkezéseire és az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Korm. rendeletben meghatározottakra is.
3. Felek megállapodnak, hogy a jelen szerződés szerinti építési tevékenység befejezésekor műszaki átadás-átvételi eljárást kell lefolytatni. A műszaki átadási-átvételi eljárás résztvevőit a Vállalkozó írásban jelzett kezdeményezésére (készre jelentés időpontjára) a Megrendelő hívja össze. A Megrendelő az eljárás meghatározott időpontjáról értesíti a Vállalkozót és egyéb érdekelteket. Az írásban kezdeményezett (készre-jelentés) időpontot a Vállalkozó úgy köteles meghatározni, hogy a Megrendelő az érdekelteket min. 8 nappal a műszaki átadás-átvételi eljárás megindítása előtt értesíteni tudja. Felek megállapodnak, hogy az átadás-átvételi eljárás sikeresen lezártnak csak és kizárólag a Megrendelő által feltárt hibák és hiányosságok maradéktalan kijavításával, pótlásával és a Megrendelő általi igazolásával minősül.
4. Szerződő felek műszaki átadás-átvételi eljárásról jegyzőkönyvet írnak alá 2 példányban, amelyből 1 eredeti példány a Megrendelőt, 1 eredeti példány pedig a Vállalkozót illeti meg. A jegyzőkönyvben rögzítik az átadás-átvétel időpontját, az átadott/átvett dokumentumokat (terveket), továbbá az átvétel helyszínét, a Felek jelenlévő képviselőinek nevét, beosztását és észrevételeit, valamint Megrendelő kifejezett nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az átadás- átvétel sikeres volt-e vagy sem. Az átvétel megtagadása esetén a jegyzőkönyvben rögzíteni kell az átvétel megtagadásának az okát, valamint a megismételt átadás-átvételi eljárás időpontját
5. A Vállalkozói teljesítés elfogadása a Megrendelő által kizárólag azt követően történhet meg, ha a Megrendelő által megbízott műszaki ellenőr az ellenőrzést követően a teljesítést elfogadta és leigazolta. Felek megállapodnak, hogy a Megrendelő a műszaki ellenőr személyéről és a műszaki ellenőr eljárási jogosultságairól a Vállalkozót legkésőbb a munkaterület átadásakor informálja.
6. Felek rögzítik, hogy Vállalkozó részéről részszámla és végszámla benyújtása csak és kizárólag aláírt teljesítési igazolás alapján lehetséges, melyet Vállalkozó köteles a részszámla és a végszámla mellé csatolni. Felek megállapodnak továbbá, hogy a végszámla befogadásának további feltétele az átadás-átvételi eljárás sikeres lezárását igazoló jegyzőkönyv mellékelése.
7. Késedelmes fizetés esetén a Vállalkozó a mindenkori hatályos, törvényes mértékű késedelmi kamat felszámolására jogosult a Ptk. 6:155. §-ában foglaltak alkalmazásával.
8. Alvállalkozói igénybevétele esetén a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. §-ában rögzített szabályok szerint a kifizetési szabályok az alábbiak szerint alakulnak:
a) Vállalkozó felek legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig kötelesek nyilatkozatot tenni a Megrendelőnek, hogy közülük melyik mekkora összegre jogosult az ellenszolgáltatásból;
b) az összes Vállalkozó fél legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig köteles nyilatkozatot tenni, hogy az általa a teljesítésbe bevont alvállalkozók egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenszolgáltatásból, egyidejűleg felhívja az alvállalkozókat, hogy állítsák ki ezen számláikat;
c) a Vállalkozó felek mindegyike a teljesítés elismerését követően állítja ki számláját, a számlában részletezve az alvállalkozói teljesítés, valamint a vállalkozói teljesítés mértékét;
d) a c) pont szerint a számlában feltüntetett alvállalkozói teljesítés ellenértékét a Megrendelő fél tizenöt napon belül átutalja a Vállalkozónak;
e) a Vállalkozó fél haladéktalanul kiegyenlíti az alvállalkozók számláit, vagy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 36/A. § (3) bekezdése szerint azt vagy annak egy részét visszatartja, illetve az alvállalkozóval kötött szerződésben foglaltak szerint az alvállalkozói díj egy részét visszatartja;
f) a Vállalkozó felek átadják az e) pont szerinti átutalások igazolásainak másolatait vagy az alvállalkozó köztartozást mutató együttes adóigazolásának másolatát a Megrendelő félnek (annak érdekében, hogy a Megrendelő fél megállapíthassa, hogy a Vállalkozó fél jogszerűen nem fizette ki a teljes összeget az alvállalkozónak);
g) a Vállalkozó felek által benyújtott számlában megjelölt, fővállalkozói teljesítés ellenértékét a Megrendelő fél tizenöt napon belül átutalja a Vállalkozó feleknek, ha ők az alvállalkozókkal szembeni fizetési kötelezettségüket az Art. 36/A. §-ára is tekintettel teljesítették;
h) ha a Vállalkozó felek valamelyike az e) vagy az f) pont szerinti kötelezettségét nem teljesíti, az ellenszolgáltatás fennmaradó részét a Megrendelő őrzi, és az akkor illeti meg a Vállalkozót, ha a Megrendelő részére igazolja, hogy az e) vagy az f) pont szerinti kötelezettségét teljesítette, vagy hitelt érdemlő irattal igazolja, hogy az alvállalkozó vagy szakember nem jogosult a Vállalkozó által a b) pont szerint bejelentett összegre vagy annak egy részére;
9. A Kbt. 136. § (1) bekezdése alapján Szerződő felek rögzítik, hogy
a) a Vállalkozó nem fizethet, illetve számolhat el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, amelyek a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont ka)-kb) alpontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és amelyek a Vállalkozó adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak,
b) a Vállalkozó a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét a Megrendelő számára megismerhetővé teszi és a Kbt. 143. § (3) bekezdése szerinti ügyletekről a Megrendelőt haladéktalanul értesíti.
V. Felek jogai és kötelezettségei
1. Szerződő felek a szerződés megkötését követően az árazott költségvetés tételei tekintetében egyeztetést folytatnak, amely során a beépítésre kerülő egyes tételeket véglegesítik. A felek az egyeztetésen csak a Vállalkozó által az ajánlatában megjelölt anyagokkal, termékekkel műszakilag egyenértékű vagy magasabb minőségű helyettesítő termékben egyezhetnek meg. Amennyiben a felek a helyettesítő termék beépítéséről állapodnak meg, a szerződés módosítására a Kbt. 141. §-ának szabályait megfelelően kell alkalmazni.
2. Vállalkozó jogai és kötelezettségei:
2.1. Vállalkozó a jelen Szerződés teljesítése, az építés-kivitelezési tevékenysége során köteles figyelembe venni, hogy a kivitelezést a szerződés szerinti feladatokkal érintett területen lakók minimális korlátozásával köteles megvalósítani.
2.2. Vállalkozó köteles a munkaterületet átvenni, az átvételkor annak munkavégzésére való alkalmasságát megvizsgálni, a munkavégzésre alkalmas állapotot megteremteni és fenntartani a jelen szerződés keretein belül.
2.3. Vállalkozó köteles a munkaterületet kerítéssel biztonságosan lekeríteni, őrizni, a körbekerítést fenntartani, a Megrendelő felszólítására, vagy engedélyével azt módosítani, elbontani, az anyagot a munkaterületen belül deponálni.
2.4. Vállalkozó a Megrendelő utasításai szerint, a munka határidőre történő és szerződésszerű elkészítése érdekében köteles eljárni. Ha a Megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a Vállalkozó erre köteles őt figyelmeztetni.
Az utasításoktól való eltérésre csak abban az esetben van lehetőség, ha e szerződésben meghatározott feladatok elvégzése céljából feltétlenül szükséges, és a Megrendelő előzetes
értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a Vállalkozónak a Megrendelőt utólagosan, legfeljebb
24 órán belül értesíteni kell, az eltérés indokolással és fotókkal ellátott, részletes dokumentációjának egyidejű átadása mellett.
2.5. Vállalkozó köteles a jelen szerződésben rögzített feladatai végzésével összefüggésben maga vagy alvállalkozói által okozott károkat teljes körűen megtéríteni.
2.6. Vállalkozó köteles biztosítani (költségtérítés nélkül) a Megrendelő és a műszaki ellenőr számára, hogy bármely időpontban az ellenőrzési jogukat gyakorolhassák, megtekinthessék és megvizsgálhassák a munkavégzés folyamatát, helyszínét, az anyagok, termékek, szerkezetek és berendezések stb. minőségét, gyártási helyszínét, fázisait.
2.7. Vállalkozó köteles az ideiglenes villamos energia- és ivóvízellátást, az azokhoz szükséges csatlakozásokat, mérőhelyeket kiépíteni, mérők telepítéséről gondoskodni valamint az ideiglenes építéshelyi berendezéseket saját költségére felépíteni, üzemeltetni és azokat elbontani, elszállítani legkésőbb a műszaki átadás-átvétel lezárásáig.
2.8. Vállalkozó köteles a keletkezett munkahelyi hulladékot és felesleget folyamatosan letakarítani, a munkaterületet tisztán tartani, a csapadékot elvezetni, az építkezés biztonságos és kulturált megközelíthetőségét biztosítani, az építési területet, valamint az építés, szállítás során használt, csatlakozó utakat (telekhatáron kívül is) rendben, tisztán tartani.
2.9. Vállalkozó köteles állandó – megfelelő szakértelemmel, tapasztalattal, jogosultsággal rendelkező, jogszabály szerinti névjegyzékben szereplő – felelős műszaki vezetője által biztosítani minden szükséges helyszíni felügyeletet és irányítást a szerződéses munkák kivitelezése és próbaüzemeltetése folyamán.
2.10. Vállalkozó a feladat elvégzése során köteles betartani a hatályos jogszabályok, szabványok és műszaki, biztonságtechnikai előírások, szakmai irányelvek rendelkezéseit.
2.11. Vállalkozó köteles a munkálatok elvégzése során a Megrendelőt folyamatosan tájékoztatni a Megrendelőt és a szerződés teljesítését érintő fontos körülményekről.
2.12. A Vállalkozó köteles a Megrendelőt a Vállalkozó érdekkörén kívül eső és általa el nem hárítható körülményről (vis maior) haladéktalanul értesíteni, amely a jelen szerződés teljesítésének eredményességét veszélyeztetné vagy gátolná. A fenti értesítések elmulasztásából eredő károkért a Vállalkozó felelős.
2.13. Tisztálkodási lehetőségről, öltöző biztosításáról, baleset-, tűz- és vagyonvédelemről, a munkavédelmi, a környezetvédelmi, valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok betartásáról a Vállalkozó köteles saját költségén gondoskodni. A díj ennek figyelembevételével lett megállapítva.
2.14. Vállalkozó köteles a garanciális, vagy szavatossági idő alatt felmerülő és a Megrendelő által jelzett hibák, illetve hiányosságok kijavításához, elhárításához a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni.
3. Megrendelő jogai és kötelezettségei:
3.1. Megrendelő köteles a munkaterületet munkavégzésre alkalmas állapotban, jegyzőkönyv
egyidejű felvételével a Vállalkozónak átadni.
3.2. A Megrendelő jogosult a Vállalkozó munkáját folyamatosan ellenőrizni.
3.3. A Megrendelő hívja össze a műszaki átadási-átvételi eljárás résztvevőit a Vállalkozó írásban jelzett kezdeményezésére.
3.4. Megrendelő köteles a szerződésszerűen teljesített munkát átvenni.
3.5. A Megrendelő csak kifogástalan, a hatályos jogszabályoknak, szabványoknak, építési normáknak megfelelő teljesítést fogad el a Vállalkozótól. A nem megfelelő minőségű teljesítés miatti javítási munkálatokat a Vállalkozó köteles a Megrendelővel folytatott egyeztetés alapján, a megállapított kijavítási határidőn belül és tartalommal elvégezni. Az egyeztetés a kötbérekre való jogosultságot nem érinti.
3.6. Megrendelő köteles a teljesített munka ellenértékét szerződés szerint kifizetni.
3.7. Megrendelő köteles a Vállalkozóval mindenkor együttműködni.
VI. Alvállalkozók igénybevétele, szerződés teljesítése
1. Vállalkozó az általa igénybe vett alvállalkozók és egyéb, a vállalkozási munka elkészítésében közreműködő személyekért úgy felel, mintha maga járt volna el.
2. Vállalkozó kötelezettséget vállal, hogy a jelen szerződésben meghatározott személyekkel és valamennyi, a vállalkozási munka teljesítésében a jövőben közreműködő személyekkel együttműködik, és velük a vállalkozási munka összehangolt végzése érdekében egyeztet.
3. A Kbt. 138. § (1) bekezdése alapján szerződő felek rögzítik, hogy a szerződés teljesítése során az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a szerződés érétkének 65 %-át. Az alvállalkozónak a szerződés teljesítésében való részvétele arányát az határozza meg, hogy milyen arányban részesülnek a szerződés általános forgalmi adó nélkül számított ellenértékéből.
4. A Kbt. 138. § (2) bekezdés alapján a Vállalkozó a teljesítéshez az alkalmasságának igazolásában részt vett szervezetet a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerint az eljárásban bemutatott kötelezettségvállalásnak megfelelően, valamint a Kbt. 65. § (9) bekezdésében foglalt esetekben és módon köteles igénybe venni, valamint köteles a teljesítésbe bevonni az alkalmasság igazolásához bemutatott szakembereket. E szervezetek vagy szakemberek bevonása akkor maradhat el, vagy helyettük akkor vonható be más (ideértve az átalakulás, egyesülés, szétválás útján történt jogutódlás eseteit is), ha a Megrendelő e szervezet vagy szakember nélkül vagy a helyette bevont új szervezettel vagy szakemberrel is megfelel azoknak az alkalmassági követelményeknek, amelyeknek a Vállalkozó a közbeszerzési eljárásban az adott szervezettel vagy szakemberrel együtt felelt meg.
5. A Kbt. 138. § (4) bekezdés alapján az eljárás során a Vállalkozó által bemutatott szakember bevonásától nem lehet eltekinteni olyan esetben, ha az érintett szerződés sajátos tulajdonságait figyelembe véve az adott személy igénybevétele a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésekor meghatározó körülménynek minősült. Ilyen esetben csak a jogutódlás
olyan eseteiben változhat a bevont szervezet, ha az új szervezet az értékeléskor figyelembe vett minden releváns körülmény - különös tekintettel a 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben az értékelt személyi állomány - tekintetében az eljárásban bemutatott szervezet jogutódjának tekinthető. Az értékeléskor meghatározó szakember személye csak a Megrendelő hozzájárulásával és abban az esetben változhat, ha az értékeléskor figyelembe vett minden releváns körülmény tekintetében az értékelttel egyenértékű szakember kerül bemutatásra.
6. Vállalkozó a szerződés megkötésének időpontjában, majd - a később bevont alvállalkozók tekintetében – a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles előzetesen a Megrendelőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni, amely részt vesz a szerződés teljesítésében, és - ha a közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozót még nem nevezte meg - a bejelentéssel együtt nyilatkozni, vagy az érintett alvállalkozó nyilatkozatát benyújtani arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll a megelőző közbeszerzési eljárásban előírt kizáró okok hatálya alatt (3. számú melléklet).
Szerződő Felek megállapodnak, hogy a szerződés teljesítésében közreműködő alvállalkozókban bekövetkező változások nem igényelnek szerződésmódosítást, elegendő arról a másik Felet írásban tájékoztatni.
7. Szerződő felek rögzítik, hogy a Kbt. 138. § (5) bekezdésében foglaltakra tekintettel, építési beruházás esetén a teljesítésben részt vevő alvállalkozó nem vehet igénybe az alvállalkozói szerződés értékének 65 %-át meghaladó mértékben további közreműködőt.
8. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy Megrendelő a szerződés teljesítése során ellenőrzi, hogy a teljesítésben csak a Kbt. 138. § (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő alvállalkozó vesz részt, és az alvállalkozói teljesítés aránya nem haladja meg a Kbt. 138. § (1) és (5) bekezdésében meghatározott mértéket.
VII. A vállalkozási munka befejezése, átadás-átvételi eljárás
1. A munka átadás-átvételével egyidejűleg Vállalkozó köteles a munka elvégzéséhez szükséges ideiglenes létesítményeket lebontani, és az egyéb berendezésekkel, gépekkel, szerszámokkal, valamint az építkezés során keletkezett törmelékanyagokkal együtt saját költségén elszállítani. Vállalkozó kötelezettséget vállal, hogy a jelen pontban meghatározott határidőn belül a közterületről valamennyi akadályt képező anyagot, berendezést és létesítményt elszállít.
2. Vállalkozó szavatolja, hogy a vállalkozási munka minősége mind a felhasznált anyagok, mind a kivitelezés szempontjából megfelel a jelen Szerződésben, illetve a hatályos jogszabályokban foglalt követelményeknek.
3. Vállalkozó kötelezettséget vállal, hogy a jótállási kötelezettségének időtartama alatt felmerülő, szükséges javítások elvégzése során biztosítja a munkaterületen dolgozó összes személy biztonságát és a rend fenntartását, vállalja továbbá a környezetvédelemhez, a személyek és közérdekű javak védelméhez szükséges intézkedések megtételét. A jelen pontban foglalt kötelezettségek megszegésével okozott károkért kizárólag Vállalkozó tartozik helytállni.
4. A műszaki átadás-átvételi eljárás magában foglalja a megtekintést, szemlét, bejárást. A műszaki átadás-átvételi eljárásról jegyzőkönyvet kell felvenni Az átadás-átvételi eljárás időtartama 15 naptári nap. A sikertelen átadás-átvételi eljárások költségei a Vállalkozót terhelik
5. A Vállalkozó az átadás-átvételi eljárás megindításakor köteles átadni Megrendelőnek 2 példány papíralapú, valamint egy példány elektronikus formátumú (pdf és dwg) átadási dokumentációt magyar nyelven. Az átadási dokumentáció tartalmazza az megvalósulási tervet, azaz a létesítmények ténylegesen megvalósult állapotának műszaki terveit, valamint az alábbi iratanyagokat, magyar nyelven:
a) az építési-bontási hulladék tárolására, elszállítására vonatkozó hulladék-nyilvántartó lap,
b) az építmény, építményrész kezelési és karbantartási útmutatója,
c) minden olyan egyéb hatósági engedély, dokumentum, nyilatkozat, amely a Megrendelő számára a rendeltetésszerű és biztonságos használatot igazolja,
d) minőségbiztosítási jegyzőkönyv,
e) mérési jegyzőkönyvek,
f) szükséges minőségvizsgálati jegyzőkönyvek,
g) beépített anyagok műbizonylatai,
h) kivitelezői és felelős műszaki vezetői nyilatkozatok,
i) műszaki dokumentálásra szolgáló irat másolatai,
j) közműkezelői és közútkezelői nyilatkozatok,
k) jótállási dokumentumok,
l) a közreműködő alvállalkozók listája a lényeges adatokkal,
m) a jótállási tevékenységet végző szervezetek listája (cég neve, címe, telefonszáma).
6. A műszaki átadás-átvételi eljárás során az átadási dokumentáció és az elkészült munka vizsgálat alá kerül annak ellenőrzése és megállapítása céljából, hogy azok a jelen Szerződés előírásának, illetve a kivitelezés során elrendelt változtatásoknak összességében és részleteiben megfelelően készültek-e el. A vizsgálat időtartama legfeljebb 8 naptári nap. A Megrendelő nem köteles azon anyagok, berendezések minőségi ellenőrzésére, amelyek minőségét a Vállalkozó valamely tanúsítvánnyal igazolta, ez értelemszerűen nem mentesíti a Vállalkozót a felelősség alól.
7. Felek megállapodnak, hogy az átadás-átvételi eljárás sikeres lezárásának feltétele az átadási dokumentáció hiánytalan átadása; annak rendelkezésre bocsátásáig a Megrendelő jogosult a műszaki átvételt megtagadni.
8. A műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv részét képező esetleges hiány- és hibalistában meghatározott hiányosságok és hibák – amelyek kijavítása vagy pótlása a Ptk. 6:247. § (3) bekezdésének megfelelően nem akadályozza a szerződés tárgyát képező munka alapfunkciójának megfelelő rendeltetésszerű és biztonságos használatát – pótlását és kijavítását a Vállalkozó köteles haladéktalanul megkezdeni, folyamatosan végezni, illetve 15 napon belül befejezni.
9. Határidőben teljesít a Vállalkozó, ha a műszaki átadás-átvétel a Szerződésben rögzített határidőn belül megkezdődik és a műszaki átadás-átvétel 15 napon belül befejeződik. A Vállalkozó ezzel összefüggésben tudomásul veszi, hogy a hatóságok, szakhatóságok, vagy a Megrendelő utasításainak és előírásainak be nem tartásából fakadó hibákat és hiányosságokat, a Vállalkozó a Szerződés keretén belül köteles a Vállalkozói díj terhére javítani, illetve pótolni. Amennyiben a Vállalkozó a szerződésben vállalt átadás-átvételi eljárás befejezéséig a rendeltetésszerű és biztonságos használatot nem akadályozó hibákat és hiányokat nem javítja ki, vagy nem pótolja, úgy a Megrendelő késedelmi kötbért érvényesíthet a Vállalkozóval szemben.
VIII. Felelősségbiztosítás
1. Vállalkozó kijelenti, hogy a jelen szerződésben meghatározott kivitelezési feladatok ellátásához szükséges hatósági engedélyekkel, megfelelő képzettségű és tapasztalattal rendelkező munkatársakkal, valamint általános és szakmai felelősségbiztosítással rendelkezik.
2. A Vállalkozó felelősséggel tartozik a szerződésben vállalt munkáért, a munka megkezdésétől a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírásának napjáig.
3. A Vállalkozó köteles biztosítani a Megrendelőt minden olyan veszteséggel és követeléssel szemben, amely harmadik személynek okozott személyi sérülések és dologi károk, valamint az ezekre visszavezethető vagyoni károk következtében jelentkeznek.
4. Vállalkozó kijelenti, hogy az alvállalkozókra is kiterjedő, a közbeszerzés tárgyát is lefedő, 10 millió Ft/káresemény; minimum 90 M Ft értékű, a tárgybeli közbeszerzési eljárás tárgyát képező építési beruházás teljesítésének idejére vonatkozó felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezik. A felelősségbiztosítási szerződés jelen szerződés 4. számú mellékletét képezi.
5. Vállalkozó köteles haladéktalanul tájékoztatni Megrendelőt a hivatkozott felelősségbiztosítási szerződés feltételeiben bekövetkező változásokról.
IX. Szerződésszegés
1. A Ptk. 6:186 (1) bekezdése szerint a Vállalkozó pénz fizetésére kötelezi magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést.
2. Késedelmes teljesítésnek minősül, amikor a Vállalkozó a szerződéses kötelezettségének a teljesítési határidőre a Vállalkozónak felróható ok(ok)ból nem tesz eleget. A napi késedelmi kötbér mértéke a Vállalkozó megajánlása alapján: nettó …………...- Ft/nap, azaz nettó
…………… forint per nap.
A késedelmi kötbér összege maximum a szerződés szerinti áfa nélkül számított ellenérték 20%- os mértékéig kerül felszámításra, ezt követően Megrendelő jogosult jelen szerződéstől egyoldalú nyilatkozattal elállni, illetve azt felmondani és a késedelmi kötbér helyett a meghiúsulási kötbért érvényesíteni.
Késedelmes teljesítés esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesíti a Vállalkozót a szerződés teljesítése alól.
3. Hibás teljesítésnek minősül, amikor az Vállalkozó a szerződéses kötelezettségének a Vállalkozónak felróható ok(ok)ból nem, vagy nem megfelelően tesz eleget. A Vállalkozónak felróható hibás teljesítési kötbér mértéke a hibás teljesítéssel érintett mennyiség, tartalékkeret és áfa nélkül számított ellenértékének 10 %-a.
4. A szerződés teljesítésének megtagadása vagy a Vállalkozó érdekkörében történő okból bekövetkezett lehetetlenülése miatt köteles a Vállalkozó meghiúsulási kötbért fizetni. Megrendelő a meghiúsulási kötbér mértékét a teljes szerződés szerinti, tartalékkeret és áfa nélkül számított ellenérték 30%-ban határozza meg.
A meghiúsulási kötbér megfizetése nem zárja ki a Vállalkozó kártérítési felelősségét, melyért helytállni tartozik.
5. Megrendelő a választása szerint a kötbért annak összegére 8 napos fizetési határidővel kiállított számla útján érvényesíti, ez esetben a Vállalkozó a végszámláját csak a kötbérszámla kiegyenlítését követően jogosult benyújtani; vagy a kötbér összege a teljesítés igazolás összegéből levonásra kerül, így Vállalkozó a kötbér összegével csökkentett összegű számla benyújtására jogosult. Ebben az esetben a Vállalkozó köteles a számlán a teljesítés összegét és a kötbér összegét elkülönítetten feltüntetni.
6. A szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítékaként (Teljesítési biztosíték) Vállalkozó a Kbt. 134. § (2) bekezdése alapján a szerződés szerinti, a tartalékkeret és az ÁFA nélkül számított ellenszolgáltatás 5%-ának megfelelő mértékű biztosítékot köteles a Megrendelő rendelkezésére bocsátani, melyet óvadékként a Megrendelő bankszámlájára történt befizetéssel/átutalással; pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállat garancia vagy készfizető kezesség biztosításával, vagy a biztosítási szerződés alapján kiállított
- a Biztosító készfizető kezességvállalását tartalmazó - kötelezvényével lehet nyújtani.
7. A Teljesítési biztosítékot a Vállalkozónak legkésőbb a szerződéskötés időpontjára rendelkezésre kell bocsátania. (5. számú melléklet)
8. A Teljesítési biztosítéknak a teljesítési véghatáridőig érvényesnek kell lennie. A Vállalkozó a Teljesítési Biztosítékot a szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítására, vagyis a kötbéren felül érvényesített kárigényeinek fedezetére nyújtja. Ha és amennyiben a Vállalkozó a szerződéses kötelezettségeit nem, vagy nem megfelelően teljesíti, úgy Megrendelő jogosult a kötbéren felül érvényesített kárigényeinek fedezetére a Teljesítési biztosítékot lehívni. Megrendelő a teljesítési biztosíték által nem fedezett kára érvényesítésére vonatkozó igényét fenntartja.
9. A felek rögzítik, hogy Vállalkozó a hibás teljesítésére kikötött igények biztosítékaként a szerződés szerinti, a tartalékkeret és az ÁFA nélkül számított ellenszolgáltatás 5 %-ának megfelelő mértékű biztosítékot (Jótállási biztosíték) köteles teljesíteni a Megrendelő felé a szerződés teljesítés időpontjában (jótállási időszak kezdete), melyet óvadékként a Megrendelő bankszámlájára történt befizetéssel/átutalással; pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállat garancia vagy készfizető kezesség biztosításával, vagy a biztosítási szerződés alapján kiállított
- a Biztosító készfizető kezességvállalását tartalmazó - kötelezvényével lehet nyújtani.
A hibás teljesítésére kikötött biztosítékot az átadás-átvételi eljárás befejezése időpontjában kell rendelkezésre bocsátani. A hibás teljesítésére kikötött biztosítéknak a jótállási határidő végéig kell rendelkezésre állnia.
10. Amennyiben a Vállalkozó a jótállási időszak alatt a Megrendelő felhívása ellenére, a Megrendelő által szabott ésszerű határidőn belül nem tesz eleget a javítási/kicserélési kötelezettségének, a Megrendelő jogosult a javítást/kicserélést a Vállalkozó költségén elvégezni (elvégeztetni). Az ily módon elvégzett (elvégeztetett) javításról/cseréről a Megrendelő számlát állít ki a Vállalkozó részére, és ezzel egyidejűleg köteles igazolni annak jogszerűségét és összegszerűségét. Amennyiben a Vállalkozó a fentiek szerint kibocsátott számla kiállításától számított 30 (harminc) napon belül nem fizeti meg a számla ellenértékét, a Megrendelő jogosult ezen igényét közvetlenül a hibás teljesítésre kikötött igények
biztosítékából kielégíteni, köteles továbbá a biztosítékból fennmaradó összeget a jótállási időszak lejártát követő napon a Vállalkozónak megfizetni.
11. A Vállalkozó által rendelkezésre bocsátott teljesítési biztosíték, vagy annak megmaradt része - ha a teljesítési határidő végéig olyan helyzet állt elő, hogy a Megrendelő a teljesítési biztosíték hatálya alá eső célra felhasznált a teljes biztosíték összegéből -, adott esetben átalakulhat hibás teljesítéssel kapcsolatos igények teljesítésére kikötött biztosítékká, vagy abba beszámítható.
12. Megrendelő a hibás teljesítéssel kapcsolatos igények teljesítésére kikötött biztosíték esetében az eljárást megindító felhívásban a Kbt. 134. § (7) bekezdés alapján lehetővé tette, hogy a fizetési számlára történő befizetés helyett a biztosíték vagy annak meghatározott része a Vállalkozónak a teljesítésért járó ellenértékből visszatartás útján kerüljön biztosításra, amelyre az óvadék szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A felek megállapodnak, hogy a visszatartott összeget a Megrendelő a Vállalkozó rész- és végszámlájából tartja vissza egyenlő mértékben. A visszatartott összeg a Megrendelő jótállási jogosultságainak biztosítékaként szolgál. A szerződésben rögzített jótállási időszak leteltekor a visszatartott összeg a Vállalkozót illeti meg, feltéve, hogy a Megrendelő – a Vállalkozó által nem teljesített - jótállási igényeinek fedezésére korábban nem vette igénybe.
13. A Kbt. 134. § (8) bekezdés alapján a Vállalkozó az egyik biztosítéki formáról a másikra áttérhet, a biztosítéknak azonban a szerződésben foglalt összegnek és időtartamnak megfelelően folyamatosan rendelkezésre kell állnia.
14. Szerződő felek rögzítik, hogy a jótállási idő megegyezik az egyes nyomvonal jellegű építményszerkezetek kötelező alkalmassági idejéről alkalmassági idejéről szóló 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM együttes rendelet (módosulás esetén a mindenkor érvényes vonatkozó jogszabály) által meghatározott időtartamokkal.
15. A Vállalkozó jótállási kötelezettsége nem terjed ki azokra a hibákra, amelyekről a Vállalkozó bebizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett rendeltetésellenes használat következménye.
16. A jótállási vagy szavatossági idő alatt fellépő hiányosságot, hibát haladéktalanul a Vállalkozó tudomására kell hozni, a Vállalkozó pedig köteles haladéktalanul intézkedni, a hibát, hiányt kiküszöbölni.
X. Szerződés megszűnése
1. Szerződő Felek megállapodásának megfelelően a Kbt. 143. § (1) bekezdés alapján a Megrendelő a szerződést 30 napos határidővel felmondja, vagy - a Ptk.-ban foglaltak szerint - a szerződéstől eláll, ha:
a) feltétlenül szükséges a szerződés olyan lényeges módosítása, amely esetében a Kbt. 141. § alapján új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni;
b) a Vállalkozó nem biztosítja a Kbt. 138. §-ban foglaltak betartását, vagy a Vállalkozó személyében érvényesen olyan jogutódlás következett be, amely nem felel meg a Kbt. 139. §- ban foglaltaknak; vagy
c) az EUMSZ 258. cikke alapján a közbeszerzés szabályainak megszegése miatt kötelezettségszegési eljárás indult vagy az Európai Unió Bírósága az EUMSZ 258. cikke
alapján indított eljárásban kimondta, hogy az Európai Unió jogából eredő valamely kötelezettség tekintetében kötelezettségszegés történt, és a bíróság által megállapított jogsértés miatt a szerződés nem semmis.
2. Szerződő Felek megállapodásának megfelelően a jelen szerződés rendkívüli, azonnali hatályú felmondására súlyos szerződésszegés esetén nyílik joga a sérelmet szenvedett félnek.
3. Szerződő Xxxxx súlyos szerződésszegésnek tekintik:
• ha a Vállalkozó 20 napot meghaladó késedelembe esik,
• Szerződésszegés esetén, amennyiben a szerződésszegő fél az írásbeli felszólítás ellenére feladatának nem, vagy nem megfelelő módon tesz eleget, illetőleg ismételten előforduló szerződésszegés esetén, a sérelmet szenvedett fél a jelen szerződést azonnali hatállyal felmondhatja és felmerült kárát a szerződésszegő féltől követelheti,
• a Megrendelő a vállalkozási díjfizetési kötelezettség teljesítésének írásbeli felhívás ellenére 60 napon túli elmulasztása.
4. A Kbt 143. § (2) bekezdés alapján a Megrendelő köteles a szerződést azonnali hatállyal felmondani, vagy - a Ptk.-ban foglaltak szerint - attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a Vállalkozó tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.
5. A Kbt 143. § (3) bekezdés alapján a Megrendelő jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani - ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon -, ha
a) a Vállalkozóban közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel;
b) a Vállalkozó közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel.
6. Megrendelő tájékoztatja a Vállalkozót arról, hogy a Kbt. 142. § alapján a Megrendelő köteles a Közbeszerzési Hatóságnak bejelenteni, ha a Vállalkozó a szerződéses kötelezettségét súlyosan megszegte és ez a szerződés felmondásához vagy elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb jogkövetkezmény érvényesítéséhez vezetett, valamint ha a Vállalkozó olyan magatartásával, amelyért felelős, részben vagy egészben a szerződés lehetetlenülését okozta.
A Megrendelő köteles a Közbeszerzési Hatóságnak bejelenteni a Vállalkozó szerződéses kötelezettségének jogerős bírósági határozatban megállapított megszegése esetén a szerződésszegés tényét, leírását, lényeges jellemzőit, beleértve azt is, ha a szerződésszegés a szerződés felmondásához vagy a szerződéstől való elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb szankció érvényesítéséhez vezetett, valamint ha a Vállalkozó szerződő fél olyan magatartásával, amelyért felelős, (részben vagy egészben) a szerződés lehetetlenülését okozta.
7. Mentesülnek a szerződő felek a szerződésszegés következményei alól, ha
- bizonyítják, hogy a késedelem a másik szerződő fél nem szerződésszerű teljesítésére vezethető vissza,
- bizonyítják, hogy kötelezettségeiket vis major miatt nem tudták teljesíteni. Vis major esetén a kötelezettsége teljesítésében akadályozott szerződő fél a másik szerződő felet a vis major beálltáról és megszűnéséről haladéktalanul értesíteni köteles,
- bizonyítják, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.
8. Nem mentesülnek a szerződő felek a nem szerződésszerű teljesítés következményei alól, ha az ugyan rendkívüli, előre nem látható körülményekre vezethető vissza, azonban ezen körülmények miatt, a teljesítés nem vált lehetetlenné, csak akadályozta vagy nehezítette azt.
X. Kapcsolattartás
1. Megrendelő részéről:
Név:
Tel:
E-mail:
2. Vállalkozó részéről: Név:……………………………………..……….
Tel: +36 (…) ……………………………...
E-mail: ………………………………………
XI. Műszaki dokumentálás
1. 2014. március 15-én a vonatkozó ágazati jogszabály (191/2009 Korm. 24. §) megváltozott, a naplóvezetésre kötelezett építések közül kikerültek a Kbt. hatálya alá tartozó építések. Így az ezután indult, építési engedélyhez vagy tudomásulvételhez nem kötött, a Kbt. hatálya alá tartozó építések nem minősülnek az ágazati jogszabályok szerint naplóvezetésre kötelezett építésnek.
2. A fentiekre tekintettel Vállalkozó a munkaterület átadás-átvételétől kezdve műszaki dokumentálásra szolgáló iratot köteles vezetni és állandóan az építkezés helyszínén tartani.
3. A Felek a bejegyzésre meghatalmazott személyeket kötelesek a műszaki dokumentálásra szolgáló iratban feltüntetni. Megállapítások, megjegyzések, kifogások, stb. bejegyzésére kizárólag a megnevezett személyek jogosultak.
4. A műszaki dokumentálásra szolgáló iratot a Megrendelő képviselője hetente legalább egy alkalommal ellenőrizni köteles.
5. A műszaki dokumentálásra szolgáló iratot a munka befejezését követően le kell zárni és a záró bejegyzést a feleknek alá kell írni.
XII. Egyéb rendelkezések
1. Felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződésből eredő vitás kérdések rendezését elsődlegesen békés úton, tárgyalások során kísérlik meg rendezni, és csak ennek sikertelensége
esetén fordulnak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz.
2. Vállalkozó kijelenti, hogy a szerződés aláírásával hozzájárul a jelen szerződés főbb adatainak az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 37. § (1) bekezdés szerinti, illetve az annak felhatalmazása alapján meghozott önkormányzati rendelet szerinti közzétételéhez.
3. A Vállalkozó képviselőjeként aláíró személy nyilatkozik arra vonatkozóan, hogy az általa képviselt személy a 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdése szerint átlátható szervezetnek minősül, illetve, hogy ezen nyilatkozatban foglaltak változása esetén arról haladéktalanul köteles a Megrendelőt tájékoztatni. A valótlan tartalmú nyilatkozat alapján kötött jelen szerződést a Megrendelő jogosult azonnali hatállyal felmondani vagy – ha a szerződés teljesítésére még nem került sor – a szerződéstől elállni, ezt a feltételt a jelen szerződésben szerződő felek tudomásul veszik.
4. A Kbt. 139. § (1) alapján a Vállalkozó személye csak akkor változhat meg, ha a Vállalkozó személyében bekövetkező jogutódlás a Vállalkozó átalakulásának, egyesülésnek, szétválásnak vagy a jogutódlással megszűnés más esetének következménye, vagy olyan részleges jogutódlás eredményeként következik be, ahol egy gazdasági egységként működő teljes üzletág (a hozzá tartozó szerződésekkel, eszközökkel és munkavállalókkal) - nem gazdasági társaság jogi személy esetén az adott tevékenységet ellátó teljes szervezeti egység - átruházásra kerül a jogutódra, vagy az eredeti szerződő félre vonatkozó fizetésképtelenségi eljárás során kerül a szerződés átruházásra; ha a szerződésbe lépő jogutód nem áll a közbeszerzési eljárásban alkalmazott kizáró ok hatálya alatt.
5. Felek továbbá tudomásul veszik, hogy a vonatkozó jogszabályok, így különösen a Kbt. és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerinti illetékes ellenőrző szervezetek (Állami Számvevőszék, Európai Számvevőszék, Európai Bizottság, Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, belső ellenőrzési szervezetek, stb.) feladat- és hatáskörüknek megfelelően a közbeszerzési eljárásokat és az azok alapján megkötött szerződések teljesítését rendszeresen ellenőrizhetik, s részükre a jogszabály szerinti információ megadása üzleti titokra való hivatkozással nem tagadható meg.
6. Az illetékes ellenőrző szervezetek ellenőrzése, helyszíni vizsgálata esetén Vállalkozó köteles minden segítséget Megrendelő részére megadni, a helyszíni vizsgálaton jelen lenni, az ellenőrzés hatékonysága és Megrendelő kötelezettségeinek megfelelő teljesítése érdekében.
7. Jelen szerződés módosítása csak a Kbt. 141. § vonatkozó előírásainak eleget téve, írásban lehetséges.
8. Jelen szerződésben nem szabályozott kérdések tekintetében egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései, valamint a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) rendelkezései az irányadóak.
Szerződő Felek a szerződést annak elolvasása és értelmezése után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag írták alá.
Mellékletek:
1. sz. melléklet – Árazott költségvetés
2. sz. melléklet – Tervrajz
3. sz. melléklet – Alvállalkozó bejelentése
4. sz. melléklet - Felelősségbiztosítás
5. sz. melléklet – Teljesítési biztosíték
Budapest, 2017. Budapest, 2017.
…………………………… ………………………… Zuglói Közbiztonsági non-profit Kft
képviseletében: képviseletében:
Xxxxxx-Xxxxxxxx Xxxxxx ügyvezető
Megrendelő Vállalkozó
3. számú melléklet
A szerződés aláírásakor ismert alvállalkozó(k), szakemberek jegyzéke
„Ügyfélszolgálati iroda kialakítása”
1. A közbeszerzési eljárásban – ajánlatban - nevesített alvállalkozó(k):
Alvállalkozó neve:……………………………
Alvállalkozó székhelye/címe:………………...
Alvállalkozó feladata:………………………...
2. A közbeszerzési eljárásban – ajánlatban – nevesített és az alkalmasság igazolásába bevont alvállalkozó(k):
Alvállalkozó neve:……………………………
Alvállalkozó székhelye/címe:………………...
Alvállalkozó feladata:………………………...
Azon alkalmassági követelmény megnevezése, melynek igazolásában alvállalkozó részt vett:………………………………
Szerződő fél a szerződés teljesítésébe köteles bevonni a jelen pontjában megnevezett alvállalkozó(ka)t.
3. A teljesítésbe bevonni kívánt, a közbeszerzési eljárásban – ajánlatban - nem nevesített alvállalkozók:
a) Alvállalkozó neve:……………………………
Alvállalkozó székhelye/címe:………………...
Alvállalkozó feladata:………………………...
b) Alvállalkozó neve:……………………………
Alvállalkozó székhelye/címe:………………...
Alvállalkozó feladata:………………………...
Nyilatkozom, hogy a jelen pontban nevesített alvállalkozó(k) nem áll(nak) a közbeszerzési eljárásban előírt, a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdés szerinti kizáró okok hatálya alatt.
VAGY
Csatolom alvállalkozó azon nyilatkozatát, hogy nem áll az előírt, a
Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdés szerinti kizáró okok hatálya alatt
Kelt: Budapest, …………
…………………………………..
Vállalkozó