Common use of Az egyesület szolgáltatása Clause in Contracts

Az egyesület szolgáltatása. A biztosítottnak (szerződőnek) a biztosítási eseményt bekövetkezése után, haladéktalanul, de legkésőbb a káresemény bekövetkeztétől számított 7 napon belül be kell jelentenie írásban (saját felhasználói felületen,e-mail, fax, levél) a biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adnia, és lehetővé kell tennie a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését, valamint indokolt, sürgős esetben lehetőséget kell biztosítania a mihamarabbi helyszíni szemle elvégzésére. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy állapotában a biztosított (szerződő) a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legfeljebb a bejelentéstől számított 5 munkanapon belül csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig változtathat. A kár bejelentését követően a biztosító 5 munkanapon belül megkezdi a kár felmérés folyamatát. A biztosított vagyontárgyban (növénykultúrában) keletkezett kárt az adatközléskor megadott adatok (biztosított növény, hozam, egységár, terület) figyelembevételével végzi. A biztosító képviselője legfeljebb 3 alkalommal kísérli meg a kapcsolatfelvételt és az időpont egyeztetést a biztosítottal. Ha a kapcsolatfelvétel meghiúsul, a kárakta érdemi vizsgálat nélkül lezárásra kerül. Ha az előre egyeztetett kárszemle a biztosítottnak felróható okból 2 alkalommal meghiúsul, a kárakta érdemi vizsgálat nélkül lezárásra kerül. A biztosított és károsodott növény betakarítása előtt, vagy ha a kár mértéke már egyértelmű (pl. kipusztulásos károk, totálkárok), a biztosító helyszíni területszemle során meghatározza a szemle(ék) során károsodottnak ítélt területeken a kár mértékét, és káraktát készít. A káraktának tartalmaznia kell:

Az egyesület szolgáltatása. A biztosítottnak (szerződőnek) a biztosítási eseményt bekövetkezése után, haladéktalanul, de legkésőbb a káresemény bekövetkeztétől számított 7 napon belül be kell jelentenie írásban (saját felhasználói felületen,e-mail, fax, levél) a biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adnia, és lehetővé kell tennie a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését, valamint indokolt, sürgős esetben lehetőséget kell biztosítania a mihamarabbi helyszíni szemle elvégzésére. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy állapotában a biztosított (szerződő) a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legfeljebb a bejelentéstől számított 5 munkanapon belül csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig változtathat. A kár bejelentését kárbejelentését követően a biztosító 5 az egyesület öt munkanapon belül megkezdi a kár felmérés folyamatátrendezését. A Felméri a biztosított vagyontárgyban (növénykultúrában) keletkezett kárt az adatközléskor megadott adatok (biztosított növény, hozam, egységár, terület) figyelembevételével végzifigyelembevételével. A biztosító képviselője legfeljebb 3 alkalommal kísérli Az egyesület vagy a szerződő/biztosított kezdeményezheti további szemlék (közbülső szemle) tartását a károsodott területen, ha úgy ítéli, hogy a kárrendezés szempontjából lényeges körülmények változtak meg (Pl: a károsodott terület nagysága változott, kockázaton kívüli károk jelentek meg a kapcsolatfelvételt és az időpont egyeztetést a biztosítottal. Ha a kapcsolatfelvétel meghiúsulkárosodott területen, a kárakta érdemi vizsgálat nélkül lezárásra kerül. Ha az előre egyeztetett kárszemle szemle időpontjában nem volt egyértelmű a biztosítottnak felróható okból 2 alkalommal meghiúsul, a kárakta érdemi vizsgálat nélkül lezárásra kerülkárosodás). A biztosított és károsodott növény betakarítása előtt, vagy ha a kár mértéke már egyértelmű (pl. Pl: kipusztulásos károk, totálkárok), a biztosító ) az egyesület helyszíni területszemle során meghatározza a szemle(ékszemle (ék) során károsodottnak ítélt területeken a kár mértékét, és káraktát készítjegyzőkönyvben rögzíti. Amikor meghatározásra került a bekövetkezett kár a károsodott növény, a károsodott terület nagysága, a %-ban kifejezett veszteség mértéke valamint a hozamveszteség a biztosított területen akkor a szerződés 7. pontjában meghatározott önrészek figyelembevételével kerül sor a kártérítési összeg kiszámolására. Együttesen bekövetkező káresemények esetén az eljárás a következő: Meg kell határozni minden kockázati esemény okozta hozamveszteséget úgy, hogy az előzőleg számított hozamveszteséggel csökkenteni kell a következő kockázati eseményre vonatkozó biztosított hozamot. A káraktának tartalmaznia kockázatokat a következő sorrendben kell számításba venni: tűz, télifagy, jég, vihar, hozam. Abban az esetben, ha egy olyan folyamatos szerződésre érkezik kárbejelentés ahol az aktuális biztosítási időszakra vonatkozó szerződésmódosítás nem történt meg akkor a kárfelmérést az utolsó adatközlés/szerződésmódosítás adatai alapján kell elvégezni a következők figyelembevételével:  Kárfelvétel csak olyan növénykultúrára vonatkozhat, mely szerepel az utolsó érvényes adatközlésen/szerződésmódosításon;  A kárbecslésnél az utolsó érvényes adatközlésen/szerződésmódosításon megadott hozam és egységáradatok vehetők figyelembe;  A kártérítés összegének meghatározásakor figyelembe kell venni a károsodott növénykultúra aktuális (a káresemény időpontjában) vetésterületét és az utolsó adatközlés/szerződésmódosításkor megadott vetésterületét. Ha a károsodott növény aktuális vetésterülete nagyobb, mint az utolsó érvényes adatközléskor/szerződésmódosításkor megadott vetésterület akkor a kártérítést aránylagosan csökkenteni kell:. (kártérítés utolsó érvényes adatközléskor/szerződésmódosításkor megadott vetésterület (ha) / aktuális vetésterülete (ha) X becsült kár (Ft)) Az aktuális vetésterület meghatározásakor a biztosított által igénybevett „Egységes földalapú támogatás” igénylésekor megadott adatok az irányadók.

Az egyesület szolgáltatása. A biztosítottnak (szerződőnek) a biztosítási eseményt bekövetkezése után, haladéktalanul, de legkésőbb a káresemény bekövetkeztétől az észleléstől számított 7 napon 2 munkanapon belül be kell jelentenie írásban (saját felhasználói felületen,e-mail, fax, levél) a biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adnia, és lehetővé kell tennie a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését, valamint indokolt, sürgős esetben lehetőséget kell biztosítania a mihamarabbi helyszíni szemle elvégzésére. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy állapotában a biztosított (szerződő) a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legfeljebb a bejelentéstől számított 5 munkanapon belül csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig változtathat. A kár bejelentését követően a biztosító 5 munkanapon belül megkezdi a kár felmérés folyamatátrendezését. A Felméri a biztosított vagyontárgyban (növénykultúrában) keletkezett kárt az adatközléskor megadott adatok (biztosított növény, hozam, egységár, terület) figyelembevételével végzi. A biztosító képviselője legfeljebb 3 alkalommal kísérli meg a kapcsolatfelvételt és az időpont egyeztetést a biztosítottal. Ha a kapcsolatfelvétel meghiúsul, a kárakta érdemi vizsgálat nélkül lezárásra kerül. Ha az előre egyeztetett kárszemle a biztosítottnak felróható okból 2 alkalommal meghiúsul, a kárakta érdemi vizsgálat nélkül lezárásra kerülfigyelembevételével. A biztosított és károsodott növény betakarítása előtt, vagy ha a kár mértéke már egyértelmű (pl. kipusztulásos károk, totálkárok), a biztosító helyszíni területszemle során meghatározza a szemle(ék) során károsodottnak ítélt területeken a kár mértékét, és káraktát készít. A káraktának tartalmaznia kell: a) a biztosított nevét, lakcímét, székhelyét, ügyfél-azonosítóját,

Az egyesület szolgáltatása. A biztosítottnak (szerződőnek) a biztosítási eseményt bekövetkezése után, haladéktalanul, de legkésőbb a káresemény bekövetkeztétől bekövetkezett káreseményt az észlelésétől számított 7 napon belül be kell jelentenie írásban (saját felhasználói felületen,e-mail, fax, levél) a biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adnia, és lehetővé kell tennie a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését, valamint indokolt, sürgős esetben lehetőséget kell biztosítania a mihamarabbi helyszíni szemle elvégzésére. A biztosítási esemény bekövetkezése Az Egyesület köteles a kárbejelentés után a biztosított vagyontárgy állapotában a biztosított (szerződő) a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legfeljebb a bejelentéstől számított 5 öt munkanapon belül csak értesíteni a kárenyhítéshez szükséges mértékig változtathatkárosultat a kárrendezési eljárás megkezdéséről. A kár bejelentését követően a biztosító 5 munkanapon belül megkezdi a kár felmérés folyamatátAz értesítés történhet elektronikus levélben vagy postai úton. A biztosított vagyontárgyban (növénykultúrában) keletkezett kárt az adatközléskor megadott adatok (biztosított növény, hozam, egységár, terület) figyelembevételével végzi. A biztosító képviselője legfeljebb 3 alkalommal kísérli meg a kapcsolatfelvételt és az időpont egyeztetést a biztosítottal. Ha a kapcsolatfelvétel meghiúsul, a kárakta érdemi vizsgálat nélkül lezárásra kerül. Ha az előre egyeztetett kárszemle a biztosítottnak felróható okból 2 alkalommal meghiúsul, a kárakta érdemi vizsgálat nélkül lezárásra kerül. Az egyesület vagy a szerződő/biztosított kezdeményezheti további szemlék (közbülső szemle) tartását a károsodott területen, ha úgy ítéli, hogy a kárrendezés szempontjából lényeges körülmények változtak meg (Pl: a károsodott terület nagysága változott, kockázaton kívüli károk jelentek meg a károsodott területen, a szemle időpontjában nem volt egyértelmű a károsodás). A biztosított és károsodott növény betakarítása előtt, vagy ha a kár mértéke már egyértelmű (pl. Pl: kipusztulásos károk, totálkárok), a biztosító ) az egyesület helyszíni területszemle során meghatározza a szemle(ékszemle (ék) során károsodottnak ítélt területeken a kár mértékét, és káraktát készítkárjegyzőkönyvben rögzíti. A káraktának kárjegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a) a biztosított nevét, lakcímét, székhelyét, ügyfél-azonosítóját, b) a károsodott növénykultúra nevét, c) a károsodott növénykultúra üzemi szintű területének nagyságát, d) a károsodott növénykultúra biztosítási értékét hektáronként, e) a kárt vagy károkat okozó biztosítási eseményt vagy biztosítási eseményeket, f) a hozamcsökkenés becsült mértékét és forintosított értékét, g) a biztosítási esemény Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer szerinti azonosító helyét, blokkazonosító szerint, h) a károsodott terület nagyságát, i) a kifizetett kártérítés összegét és j) jégesőkár és tavaszi fagykár esetén a károsodott növénykultúráról készült digitális képi bizonyítékot A biztosítási szerződés szerint a biztosító csak abban az esetben fizet kártérítést-figyelemmel az Mkk. tv. 14. § (4) bekezdésében foglaltakra-,ha a biztosítási eseményt kiváltó a) Mkk. tv. szerinti jégeső és tavaszi fagykár bekövetkezését a biztosító szakértője a káraktában a 7. j) pont szerinti módon igazolja, amely igazolást ellenkező bizonyítás erejéig elfogadottnak kell tekinteni, b) egyéb biztosítási esemény vonatkozásában a kedvezőtlen időjárási jelenség bekövetkeztét az Országos Meteorológiai Szolgálat a rendelkezésére álló adatok alapján vagy külön eljárásban igazolja, indokolt esetben az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint az illetékes megyei kormányhivatal bevonásával. Amikor meghatározásra került a bekövetkezett kár a károsodott növény, a károsodott terület nagysága, a %-ban kifejezett veszteség mértéke valamint a hozamveszteség a biztosított területen akkor a szerződés 6. pontjában meghatározott önrészek figyelembevételével kerül sor a kártérítési összeg kiszámolására. Együttesen bekövetkező káresemények esetén az eljárás a következő: Meg kell határozni minden kockázati esemény okozta hozamveszteséget úgy, hogy az előzőleg számított hozamveszteséggel csökkenteni kell a következő kockázati eseményre vonatkozó biztosított hozamot. A kockázatokat a következő sorrendben kell számításba venni: téli fagy, jég, vihar, hozam.

Az egyesület szolgáltatása. A biztosítottnak (szerződőnek) a biztosítási eseményt bekövetkezése után, haladéktalanul, de legkésőbb a káresemény bekövetkeztétől számított 7 napon belül be kell jelentenie írásban (saját felhasználói felületen,e-mail, fax, levél) a biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adnia, és lehetővé kell tennie a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését, valamint indokolt, sürgős esetben lehetőséget kell biztosítania a mihamarabbi helyszíni szemle elvégzésére. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy állapotában a biztosított (szerződő) a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legfeljebb a bejelentéstől számított 5 munkanapon belül csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig változtathat. A kár bejelentését követően a biztosító 5 munkanapon belül megkezdi a kár felmérés folyamatát. A biztosított vagyontárgyban (növénykultúrában) keletkezett kárt az adatközléskor megadott adatok (biztosított növény, hozam, egységár, terület) figyelembevételével végzi. A biztosító képviselője legfeljebb 3 alkalommal kísérli meg a kapcsolatfelvételt és az időpont egyeztetést a biztosítottal. Ha a kapcsolatfelvétel meghiúsul, a kárakta érdemi vizsgálat nélkül lezárásra kerül. Ha az előre egyeztetett kárszemle a biztosítottnak felróható okból 2 alkalommal meghiúsul, a kárakta érdemi vizsgálat nélkül lezárásra kerül. A biztosított és károsodott növény betakarítása előtt, vagy ha a kár mértéke már egyértelmű (pl. kipusztulásos károk, totálkárok), a biztosító helyszíni területszemle során meghatározza a szemle(ék) során károsodottnak ítélt területeken a kár mértékét, és káraktát készít. A káraktának tartalmaznia kell: a) a biztosított nevét, lakcímét, székhelyét, ügyfél-azonosítóját, b) a károsodott növénykultúra nevét, c) a károsodott növénykultúra üzemi szintű területének nagyságát, d) a károsodott növénykultúra biztosítási értékét hektáronként,

Az egyesület szolgáltatása. A biztosítottnak (szerződőnek) a biztosítási eseményt bekövetkezése után, haladéktalanul, de legkésőbb a káresemény bekövetkeztétől számított 7 napon belül be kell jelentenie írásban (saját felhasználói felületen,e-mail, fax, levél) a biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adnia, és lehetővé kell tennie a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését, valamint indokolt, sürgős esetben lehetőséget kell biztosítania a mihamarabbi helyszíni szemle elvégzésére. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy állapotában a biztosított (szerződő) a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legfeljebb a bejelentéstől számított 5 munkanapon belül csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig változtathat. A kár bejelentését kárbejelentését követően a biztosító 5 az egyesület öt munkanapon belül megkezdi a kár felmérés folyamatátrendezését. A Felméri a biztosított vagyontárgyban (növénykultúrában) keletkezett kárt az adatközléskor megadott adatok (biztosított növény, hozam, egységár, terület) figyelembevételével végzifigyelembevételével. A biztosító képviselője legfeljebb 3 alkalommal kísérli Az egyesület vagy a szerződő/biztosított kezdeményezheti további szemlék (közbülső szemle) tartását a károsodott területen, ha úgy ítéli, hogy a kárrendezés szempontjából lényeges körülmények változtak meg (Pl: a károsodott terület nagysága változott, kockázaton kívüli károk jelentek meg a kapcsolatfelvételt és az időpont egyeztetést a biztosítottal. Ha a kapcsolatfelvétel meghiúsulkárosodott területen, a kárakta érdemi vizsgálat nélkül lezárásra kerül. Ha az előre egyeztetett kárszemle szemle időpontjában nem volt egyértelmű a biztosítottnak felróható okból 2 alkalommal meghiúsul, a kárakta érdemi vizsgálat nélkül lezárásra kerülkárosodás). A biztosított és károsodott növény betakarítása előtt, vagy ha a kár mértéke már egyértelmű (pl. Pl: kipusztulásos károk, totálkárok), a biztosító ) az egyesület helyszíni területszemle során meghatározza a szemle(ékszemle (ék) során károsodottnak ítélt területeken a kár mértékét, és káraktát készítjegyzőkönyvben rögzíti. Amikor meghatározásra került a bekövetkezett kár a károsodott növény, a károsodott terület nagysága, a %- ban kifejezett veszteség mértéke valamint a hozamveszteség a biztosított területen akkor a szerződés 7. pontjában meghatározott önrészek figyelembevételével kerül sor a kártérítési összeg kiszámolására. Együttesen bekövetkező káresemények esetén az eljárás a következő: Meg kell határozni minden kockázati esemény okozta hozamveszteséget úgy, hogy az előzőleg számított hozamveszteséggel csökkenteni kell a következő kockázati eseményre vonatkozó biztosított hozamot. A káraktának tartalmaznia kockázatokat a következő sorrendben kell számításba venni: tűz, télifagy, jég, vihar, hozam. Abban az esetben, ha egy olyan folyamatos szerződésre érkezik kárbejelentés ahol az aktuális biztosítási időszakra vonatkozó szerződésmódosítás nem történt meg akkor a kárfelmérést az utolsó adatközlés/szerződésmódosítás adatai alapján kell elvégezni a következők figyelembevételével: • Kárfelvétel csak olyan növénykultúrára vonatkozhat, mely szerepel az utolsó érvényes adatközlésen/szerződésmódosításon; • A kárbecslésnél az utolsó érvényes adatközlésen/szerződésmódosításon megadott hozam és egységáradatok vehetők figyelembe; • A kártérítés összegének meghatározásakor figyelembe kell venni a károsodott növénykultúra aktuális (a káresemény időpontjában) vetésterületét és az utolsó adatközlés/szerződésmódosításkor megadott vetésterületét. Ha a károsodott növény aktuális vetésterülete nagyobb, mint az utolsó érvényes adatközléskor/szerződésmódosításkor megadott vetésterület akkor a kártérítést aránylagosan csökkenteni kell:. (kártérítés utolsó érvényes adatközléskor/szerződésmódosításkor megadott vetésterület (ha) / aktuális vetésterülete (ha) X becsült kár (Ft)) Az aktuális vetésterület meghatározásakor a biztosított által igénybevett „Egységes földalapú támogatás” igénylésekor megadott adatok az irányadók.

Az egyesület szolgáltatása. A biztosítottnak (szerződőnek) a biztosítási eseményt bekövetkezése után, haladéktalanul, de legkésőbb a káresemény bekövetkeztétől számított 7 napon belül be kell jelentenie írásban (saját felhasználói felületen,e-mail, fax, levél) a biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adnia, és lehetővé kell tennie a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését, valamint indokolt, sürgős esetben lehetőséget kell biztosítania a mihamarabbi helyszíni szemle elvégzésére. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy állapotában a biztosított (szerződő) a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legfeljebb a bejelentéstől számított 5 munkanapon belül csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig változtathat. A kár bejelentését kárbejelentést követően a biztosító 5 az egyesület öt munkanapon belül megkezdi a kár felmérés folyamatátrendezését. A Felméri a biztosított vagyontárgyban (növénykultúrában) keletkezett kárt az adatközléskor megadott adatok (biztosított növény, hozam, egységár, terület) figyelembevételével végzifigyelembevételével. Aszálykár kockázati esemény bekövetkezésekor a szerződőnek/biztosítottnak a betakarítás megkezdése előtt 5 nappal meg kell tenni a kárbejelentést. A biztosító képviselője legfeljebb 3 alkalommal kísérli káraktához csatolni kell: Az egyesület vagy a szerződő/biztosított kezdeményezheti további szemlék (közbülső szemle) tartását a károsodott területen, ha úgy ítéli, hogy a kárrendezés szempontjából lényeges körülmények változtak meg (pl.: a károsodott terület nagysága változott, kockázaton kívüli károk jelentek meg a kapcsolatfelvételt és az időpont egyeztetést a biztosítottal. Ha a kapcsolatfelvétel meghiúsulkárosodott területen, a kárakta érdemi vizsgálat nélkül lezárásra kerül. Ha az előre egyeztetett kárszemle szemle időpontjában nem volt egyértelmű a biztosítottnak felróható okból 2 alkalommal meghiúsul, a kárakta érdemi vizsgálat nélkül lezárásra kerülkárosodás). A biztosított és károsodott növény betakarítása előtt, vagy ha a kár mértéke már egyértelmű (pl. Pl: kipusztulásos károk, totálkárok), a biztosító az egyesület helyszíni területszemle során meghatározza a szemle(ékszemle(k) során károsodottnak ítélt területeken a kár mértékét, és káraktát készít. A káraktának tartalmilag és formailag meg kell felelni a VM rendeletben meghatározottaknak. A káraktának tartalmaznia kell:: − a biztosított nevét, lakcímét, székhelyét, ügyfél-azonosítóját; − a károsodott növénykultúra nevét; − a károsodott kultúra üzemi szintű területének nagyságát; − a károsodott kultúra biztosítási értékét hektáronként; − a kárt vagy károkat okozó kárnemet vagy kárnemeket; − a hozamcsökkenés becsült mértékét és forintosított értékét; − a biztosítási esemény Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer azonosító szerinti helyét; − a károsodott terület nagyságát; − a kifizetett kártérítés összegét. Amikor meghatározásra került a bekövetkezett kár a károsodott növény, a károsodott terület nagysága, a kárszázalék a %-ban kifejezett veszteség mértéke valamint a hozamveszteség a biztosított területen akkor a szerződés 7. pontjában meghatározott önrészek figyelembevételével kerül sor a kártérítési összeg kiszámolására.

Az egyesület szolgáltatása. A biztosítottnak (szerződőnek) a biztosítási eseményt bekövetkezése után, haladéktalanul, de legkésőbb a káresemény bekövetkeztétől az észleléstől számított 7 napon 2 munkanapon belül be kell jelentenie írásban (saját felhasználói felületen,e-mail, fax, levél) a biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adnia, és lehetővé kell tennie a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. A kárbejelentését követően az egyesület öt munkanapon belül megkezdi a kár rendezését. Felméri a biztosított vagyontárgyban (növénykultúrában) keletkezett kárt az adatközléskor megadott adatok (biztosított növény, valamint indokolthozam, sürgős esetben lehetőséget kell biztosítania a mihamarabbi helyszíni szemle elvégzéséreegységár, terület) figyelembevételével. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy állapotában a biztosított (szerződő) a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legfeljebb a bejelentéstől számított 5 munkanapon napon belül csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig változtathat. A kár bejelentését követően Aszálykár kockázati esemény bekövetkezésekor a biztosító szerződőnek/biztosítottnak a betakarítás megkezdése előtt 5 munkanapon belül megkezdi nappal meg kell tenni a kár felmérés folyamatátkárbejelentést. A káraktához csatolni kell: § (4) bekezdése szerint vagy külön eljárásban igazolja, indokolt esetben az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint az illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága bevonásával; Az egyesület vagy a szerződő/biztosított vagyontárgyban kezdeményezheti további szemlék (növénykultúrábanközbülső szemle) keletkezett kárt az adatközléskor megadott adatok tartását a károsodott területen, ha úgy ítéli, hogy a kárrendezés szempontjából lényeges körülmények változtak meg (biztosított növénypl.: a károsodott terület nagysága változott, hozam, egységár, terület) figyelembevételével végzi. A biztosító képviselője legfeljebb 3 alkalommal kísérli kockázaton kívüli károk jelentek meg a kapcsolatfelvételt és az időpont egyeztetést a biztosítottal. Ha a kapcsolatfelvétel meghiúsulkárosodott területen, a kárakta érdemi vizsgálat nélkül lezárásra kerül. Ha az előre egyeztetett kárszemle szemle időpontjában nem volt egyértelmű a biztosítottnak felróható okból 2 alkalommal meghiúsul, a kárakta érdemi vizsgálat nélkül lezárásra kerülkárosodás). A biztosított és károsodott növény betakarítása előtt, vagy ha a kár mértéke már egyértelmű (pl. Pl.: kipusztulásos károk, totálkárok), a biztosító az egyesület helyszíni területszemle során meghatározza a szemle(ék) során károsodottnak ítélt területeken a kár mértékét, és káraktát készít. A káraktának tartalmilag és formailag meg kell felelni a 19/2014. (X.29.) FM rendeletében xxxxxxxxxxxxxxxxxx. A káraktának tartalmaznia kell:: − a biztosított nevét, lakcímét, székhelyét, ügyfél-azonosítóját; − a károsodott növénykultúra nevét; − a károsodott kultúra üzemi szintű területének nagyságát; − a károsodott kultúra biztosítási értékét hektáronként; − a kárt vagy károkat okozó kárnemet vagy kárnemeket; − a hozamcsökkenés becsült mértékét és forintosított értékét; − a biztosítási esemény Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer azonosító szerinti helyét; − a károsodott terület nagyságát; − a kifizetett kártérítés összegét. Amikor meghatározásra került a bekövetkezett kár a károsodott növény, a károsodott terület nagysága, a kárszázalék a %-ban kifejezett veszteség mértéke, valamint a hozamveszteség a biztosított területen akkor a szerződés 7. pontjában meghatározott önrészek figyelembevételével kerül sor a kártérítési összeg kiszámolására. Jelen biztosítási feltételek szerint a kárszázalék: súlycsökkenéses károk esetén (jég, vihar, aszály, tavaszi fagy, télifagy-ültetvények) a káresemény következményeként kialakult hozam és a biztosított hozam hányadosa. Kipusztulásos, tőkiveréses károk esetén (télifagy-szántóföldi növények, tőkiveréses jég, mezőgazdasági árvíz, felhőszakadás, tűz) a kárszázalék a 100%-ban károsodott területen lévő biztosított növényi kultúra biztosítási összege. Együttesen bekövetkező káresemények esetén az eljárás a következő: Meg kell határozni minden kockázati esemény okozta hozamveszteséget úgy, hogy az előzőleg számított hozamveszteséggel csökkenteni kell a következő kockázati eseményre vonatkozó biztosított hozamot. A kockázatokat a következő sorrendben kell számításba venni: tűz, jég, vihar, téli fagy (szántóföldi növények), téli fagy (ültetvények) árvíz, felhőszakadás, tavaszi fagy, aszály.